Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal

    A cikk dátuma május 9th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Második alkalommal tartotta meg a Soproni Egyetem az általa létrehozott Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal beszélgetést. A szakmai fórum célkitűzése, hogy a teljes termékláncban gondolkodva, az erdőtől, mint alapanyagot termelő erőforrástól, a faipari termékek előállításán keresztül azok felhasználásáig összekapcsolja az erdő- és fagazdálkodás összes szereplőjét, vagyis mindazon kutatással, fenntartással és felhasználással foglalkozó állami és piaci szereplőt, akiknek a tevékenysége az erdőkre, mint természeti erőforrásra támaszkodik.

    A második alkalommal a Föld Napjához kapcsolódóan megrendezett párbeszéd célja az volt, hogy a kutatók mellett piaci szereplőkből és a szakmai szervezetek képviselőiből álló résztvevői kör feltérképezze és összeillessze az erdőkkel kapcsolatos ágazatok egyéni fenntarthatósági törekvéseit, és megteremtse egy a gyakorlatban megvalósítható körkörös fagazdálkodási modell alapjait. A fórum legfontosabb eredménye annak megfogalmazása volt, hogy az egyes ágazatok szükségesnek ítélik az egységes irányítást és a közös marketingtevékenység kidolgozását.

    Az ősszel rendezett első Fagazdálkodási kerekasztalon már egyértelműen kirajzolódott az igény a közös gondolkodásra. Az ismét a Soproni Egyetem Ligneum épületében tartott második ülésen a fagazdasági ágazat minden szegmensét átfogó egységes szabályrendszer megalkotását és a fafelhasználás közös népszerűsítését szorgalmazták a résztvevők.

    A fagazdasági szereplők korunk egyik legfontosabb üzenetét közvetíthetik, ugyanis az erdőgazdálkodás és a faipar más ágazatokhoz képest magas fenntarthatósággal rendelkezik, hiszen megújuló alapanyagot használ. A fa újratermelhető, emellett egyre magasabb az újrahasznosítási aránya.

    A résztvevők ezért megállapodtak abban, hogy a tudásmegosztást és a közös megoldáskeresést szolgáló kerekasztal sorozat következő témája az egységes marketingtevékenység alapjainak lerakása lesz.

    forrás: SOE

  • Meghívó a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2022 évi Közgyűlésére.

    A cikk dátuma május 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Tagtársunk!

    Tisztelettel meghívom Önt, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) 2022. évi Közgyűlésére. Értesítem, hogy az Elnökség a 2021. évi mérlegelfogadó, Közgyűlését  május 26-án (csütörtökön) 10:00 órára hívja össze a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti Erdészeti Információs Központ  tanácsteremébe.

    Napirend:

    1. Az Elnökség beszámolója a 2021. évről (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság jelentése a 2021. év gazdálkodásáról (Könnyű István FB elnök)
    3. A 2021. évi mérleg ismertetése, elfogadtatása (Duska József ügyvezető elnök)
    4. 2022. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása (Duska József üv.elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója (kizárandó tagok listájának ismertetése) (Duska József üv.elnök)
    6. Egyebek

    Az Elnökség határozatképtelenség esetén a megismételt mérlegelfogadó Közgyűlését azonos napirenddel 2022. május 26-án 10:30 percre hívja össze, azonos helyszínre. A megismételt mérlegelfogadó Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

    A jelen meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül várjuk a MEGOSZ Titkárságára írásos (levél, e-mail) javaslataikat esetleges újabb napirendi pontokra.

    A csatolmányban összefoglaltuk a legutóbbi Közgyűlés óta eltelt időszak legfontosabb történéseit, eredményeit.

    Az eredményes érdekképviseleti munkához jól működő, stabil anyagi háttérrel rendelkező szövetségre van szükség, ezért kérem tagtársaimat, ha még nem tették, rendezzék tagdíjukat.

    Kérem, hogy a Közgyűlésen való részvételi szándékát 2022. május 23-ig jelezze a MEGOSZ titkárságon a megosz@megosz.hu, vagy a 30/413-9793 elérhetőségek egyikén.

    Budapest, 2022. május 5.

    Tagtársi üdvözlettel az Elnökség nevében:

    Mocz András

    elnök

  • Fakitermelés, növedék, intenzitás 2005-2020., fafajcsoportok 2022.05.03.

    A cikk dátuma május 4th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Érdekes a bruttó fakitermelés változása a 2005-2020. időszak 16 évében. Különösen, ha fafajcsoportonként külön-külön és a növedékkel összevetve vizsgáljuk. Figyelemre méltó e múltbeli adatok áttekintése. Igazán érdekes lenne prognózis ugyanerre, amire viszont szerkesztőségünknek sajnos nincs lehetősége.

    .

    .

     

    Az NFK honlapján a “Magyarország erdeivel kapcsolatos adatok” lapon találhatjuk a Fafaj(csoport) statisztikák között Növedék és a Fahasználat xlsx táblázatokat. Alábbiakban a sok számot igyekeztem grafikonokkal szemléletesebbé tenni.

    Az összes bruttó fakitermelés 2020-ban volt a legalacsonyabb e 16 év alatt. Nyilván erre jelentős hatása volt az az év elején indult vírus pandémiának. Ugyanakkor már 2011. óta összességében enyhén csökkenő volt a hazai bruttó fakitermelés.

    Ha nem halmozott grafikont használok, hanem a fafajcsoportok vonalait külön külön ábrázolom, jól látható, hogy az akác a legnagyobb mennyiséget adó fafajunk, de kitermelése 2011. évi szinthez képest 2020-ra mintegy 0,5 millió m3-rel alacsonyabb. Ugyanakkor több más fafaj(coport)nál is a már régebb óta tartó csökkenés figyelhető meg. (Fenyő, tölgy, cser, gyertyán.) A bükk esetében a 2009. évi természeti csapások miatti kitermelési kiugrás látható 2010-ben.

    A növedék így összességében lényegében változatlan a teljes ciklusban. A 2006. évi hirtelen visszaesés feltételezem, hogy valamilyen statisztikai módszertani változás következménye lehet. Növedék terén a természet nem valószínű, hogy ilyesmire képes lenne szinte minden fafajcsoportnál egységesen. Minden esetre a növedék lényegesen több, mint a kitermelés.

    A növedéket fafajonként külön-külön ábrázolva látható, hogy az akác e téren is az első helyen van. Az időszak közepétől kitermelésben harmadik tölgy növedék mennyisége is másodikként magasan fölötte van a többi fafaj(coport)énak. A fenyő növedéke végig határozottan csökkenő. A cser, az egyéb keménylombos és a hazainyár növekvő évi növedéket mutat, a nemesnyár évi növedéke ugyanakkor csökken, míg a többi fafaj(csoport) lényegében változatlan.

    Most nézzük összesen, majd egyenként az egyes fafajok évi növedékét és kitermelését, illetve az ebből számított kitermelési intenzitást.

    Az időszak elejeit mintegy 10%ponttal magasabb intenzitás váltotta, ami bizonyára a vírus okozta szervezési és termelési problémák miatt eshetett vissza 2020-ra.

    Tölgy esetén a kitermelés és annak egyébként is alacsony intenzitása is folyamatosan csökkent e 16 év alatt.

    A cser kitermelése is lényegében folyamatosan csökkenő, a termelés intenzitása ugyanakkor lényegesen meghaladja a tölgyét, annak mintegy duplája.

    Bükknél e rajzon még jobban látható a már említett 2011. évi termelési kiugrás, amikor az egyébként normális évi mennyiségnél többet kellett az erdőből kihozni, így kicsit 100% fölé ment az intenzitás, megy az időszak legelejét kivéve 80% körül ingadozott.

    A bükkhöz képest mintegy fele mennyiséget adó gyertyán kitermelése az időszak alatt végig csökkent. Ennek intenzitása az időszak elején 90% fölötti, sőt 2006-ban 100% is volt. (Ebben közrejátszhatott a növedék számítási módszertan valamilyen változása is.) Az időszak második felére azonban az intenzitás 80% környékére, sőt az alá esett vissza.

    Íme a legnagyobb kitermelési mennyiséget adó fafajunk. Az akác kitermelése 2011-ig növekvő, majd azóta csökkenő. Ugyanígy mozgott az intenzitás is. Különösen e fafajnál érdekes lenne állami és nem állami (többnyire magán) bontásban is megnézni ezen adatsorokat. A magas magán részarány, ezen belül a gazdálkodó nélküli erdők működési viszonyainak és az ezekre vonatkozó játékszabályok változásainak is hatása lehetett az alacsony és csökkenő kitermelési intenzitásra.

    Az egyéb kemény lombosok növedékének kimutatásánál is volt valami furcsaság 2006-ban, de ez mára már feltehetően közömbös. Az évi növedék folyamatosan egyre nagyobb, amivel szemben alacsony intenzitással, de a kitermelés is folyamatosan emelkedik.

    A nemesnyár évi növedék mennyisége folyamatosan csökken. Ez nem túl jó jel azon vállalkozások részére, melyek ezen fafaj feldolgozására szakosodtak. Sőt a kitermelés az időszak mintegy közepe óta jelentősen meghaladja az évi növedékét, s így az intenzitás a 120%körül alakult (!!). A kitermelés még az erős visszaesést mutató 2020-ban is fölötte van a növedék mennyiségének. Ez nem fog jóra vezetni az e fafajt fogyasztók számára, ebből már 5-10 éven belül is komoly problémák lehetnek.

    A hazai nyár évi növedéke ugyanakkor gyors és folyamatos emelkedést mutat, 2020-ra utolérte azt a mintegy 1 millió m3-es szintet, ahonnét a nemesnyár csökkenni indult. A hazainyár fakitermelése ugyanakkor csak enyhén emelkedett az időszak közel végéig, amikor pedig hirtelen visszaesést mutatott. (Mintegy negyede a nemesnyár fakitermeléshez képest.) A kitermelés intenzitása végig alacsony, 30% körüli.

    A legkisebb (évi 50 e m3 körüli) kitermelési mennyiséget adó fafajcsoport emelkedő, majd visszaeső kitermelési intenzitással. Az évi növedék mennyisége végig csökkenő az egész időszakban.

    Fenyő erdeink évi növekménye folyamatosan csökken. A 2005-től csökkenő kitermelés növekedésbe váltott, de 2014-től a lehetőségekhez közel haladva (90% fölötti intenzitással) újra a csökkenés a jellemző.


    Amennyire tudom, az erdészeti hatósági nyilvántartási adatok alapján a fenti fafajcsoportokra az előttünk lévő 5-10 évre, de lehet, hogy nagyobb időtávra is előre számítható a várható növedék mennyisége. Meg talán becsülhető a várható bruttó fakitermelésé is. (Abból már lehet következtetni tényleges piaci árualapra, a nettó fakitermelésre.) Sőt nyilván állami és nem állami (lényegében magán) és valamilyen területi bontásban is el lehetne követni e számításokat. Ezek közzététele pedig igen nagy segítség lehetne a közép-hosszabb távra is stratégiai terveket készítő hazai fát fogyasztó vállalkozások részére.


    Forrás: FATÁJ-online

    Az említett adatforrások alapján készítette és közzétette: Mőcsényi Miklós
    Ha bármi hiba lenne gondolatmenetemben, örömmel veszem az észrevételeket.

    Kapcsolódó:
    A nettó fakitermelés elmúlt 20 évi alakulása (FATÁJ 2020-11-19)
    Bruttó fakitermelés 1996-2019. (FATÁJ 2020-08-31)
    Bruttó fakitermelés 1996-2018. fafajonként (KSH) (FATÁJ 2019-08-23)
    Erdőterület és élőfakészlet 2018. (2019-08-23)

  • JOGOSULT ERDÉSZETI SZAKSZEMÉLYZET KÉPZÉST INDÍT AZ NFK

    A cikk dátuma május 4th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Tisztelt Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet!

    Az alábbiakban olvashatják a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály által kiadott tájékoztatót a kreditpontok érő képzésekről.

    A jogosult erdészeti szakszemélyzet kreditpont gyűjtési kötelezettségének segítése érdekében a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztály 2022. májusában is tart kettő online válaszható kiegészítő képzést, tartalmuk megegyezik a márciusban és áprilisban megtartott képzésekével.

    Cím: Erdészeti szakirányításhoz kapcsolódó ügyintézés I.

             Erdészeti szakirányításhoz kapcsolódó ügyintézés II.

    Az első képzést 2022. május 18-án, a második képzést 2022. május 19-én tartjuk.

    A képzéseket azoknak ajánljuk, akik korábban nem vettek részt ezeken a képzéseken. Felhívjuk a figyelmet, hogy egy-egy képzésen történő részvételért csak egyszer írható jóvá kreditpont (tehát aki korábban már részt vett ezeken a választható kiegészítő képzéseken, azok részére az ismételt részvételért nem adhatunk kreditpontot)!   

    Meghirdetett képzéseink célja az erdészeti szakirányítói tevékenység segítése a mindennapi közigazgatási ügyintézésben. A különböző típusú formanyomtatványok kitöltése, az azok során előforduló leggyakoribb hibák kerülnek bemutatásra. Az erdészeti szakirányítók szerepe, kötelezettségei illetve működési feltételei, a körzeti erőtervezéshez és az erdőtérkép használatához kapcsolódó ismeretek, az adatszolgáltatás rendje is ismertetésre kerül.

    A választható kiegészítő képzésekről további információk az NFK honlapján, a https://nfk.gov.hu/Valaszthato_kiegeszito_kepzesek_listaja_news_944 oldalon találhatók.

    A meghirdetett képzésekre történő jelentkezés és a képzés elismerésének feltételei részletesen a Képzés alapadatai, tematikája feliratra kattintva megjelenő tájékoztatóban olvasható.

    Az NFK egy-egy napra max. 100 fő jelentkezését tudja befogadni. Jelentkezni a meghirdetett képzés időpont előtti 10. napig lehet. Minimális létszám 30 fő.

    Részvételi díj: 10.000 Ft.

    A képzések elfogadott teljesítése esetén a résztvevők 20-20 kreditpontot kapnak.

     Aki 2020. július 1-én az erdészeti szakirányítói névjegyzékben középfokú végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetként szerepelt, annak a jelenleg hatályos 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alapján 2022. július 1-ig minimum 48 kreditpontot kell összegyűjtenie.

    Forrás: NFK

  • Kreditpontok megtekintési lehetősége

    A cikk dátuma április 7th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A  Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya az Erdőtérképen biztosította a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére a megszerzett kreditpontjaik megtekintési lehetőségét.

    A megtekintést az alábbi “Tájékoztatóban” foglaltak szerint lehet megvalósítani.

     

     

    TÁJÉKOZTATÓ A KREDITPONTOK MEGTEKINTÉSI LEHETŐSÉGÉRŐL

     

    Tisztelt Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet!
    Felhívjuk figyelmét, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás
    meghosszabbítása érdekében Önnek kreditpont-gyűjtési kötelezettsége van. Erről részletes
    információkat korábbi tájékoztatóinkban illetve a Nemzeti Földügyi Központ honlapján, a
    https://nfk.gov.hu/Akkreditalt_valaszthato_kiegeszito_kepzesek__illetve_szakmai_rendezven
    yek_news_669 oldalon talál.
    Tájékoztatjuk, hogy az Erdőtérképen biztosítottuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet
    részére a megszerzett kreditpontjaik megtekintési lehetőségét. Hangsúlyozzuk, hogy itt
    kizárólag a saját adatait tudja megnézni.
    Első lépésként az Erdőtérkép oldalt a böngésző frissítés gombjával (vagy a CTRL+SHIFT+R
    billentyűkombinációval) frissíteni kell. Előfordulhat, hogy esetleg többször is meg kell
    ismételni a frissítést, amíg a böngésző az aktuális honlapot tölti be és nem a saját gépen tárolt
    verzióból dolgozik. Ha látszik az alábbiakban leírt új Keresés, akkor a böngészőben frissült a
    honlap.
    A keresést az Erdőtérkép felületén, a Távcső ikonnal tudja indítani. A feljövő ablakban a
    Keresés mezőt le kell görgetni és ott a „Szakszemélyzeti kreditpontok” opciót választva
    lehet továbblépni.

    2

    Itt a szakszemélyzeti azonosító kódot kell megadni az ablakban olvasható, a feltöltésre
    vonatkozó leírás szerint. A lényege az, hogy a szakszemélyzeti kód (4 számjegy) – a születési
    dátum hónapja és napja (4 számjegy) adatokból egy nyolcjegyű számsort kell az Azonosító
    mezőbe beírni. Amennyiben az Önre vonatkozó adatok nem adják ki a kívánt
    karakterhosszúságot, úgy azokat elő kell nullázni. pl.: 04 07.
    Ezt követően a Keresés gombra kattintva láthatóvá válik a kreditpontokat tartalmazó ablak.
    3
    Ebben az ablakban Önre vonatkozóan az alábbi adatokat látja:
    – Szaksz. kód: az Ön szakszemélyzeti nyilvántartási száma (kód)
    – Összpontszám: a lekérdezés napjáig megszerzett kreditpontjai
    – Összes elérendő: ennyi kreditpontot kell megszereznie a megadott határidőig
    – Határidő: az aktuális kreditpont-gyűjtési kötelezettség határidejének dátuma

    A megszerzett kreditpont adat naponta frissül. Amennyiben Ön a lekérdezés előtti néhány
    napban vett részt kreditpont-gyűjtési eseményen (választható kiegészítő képzés, szakmai
    rendezvény), kérjük vegye figyelembe, hogy a kreditpontok jóváírását a szervező által az
    NFK-hoz beküldendő jelenléti ív kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül tudjuk
    elvégezni.

    Forrás:

    Budapest, 2022. április 6.
    Nemzeti Földügyi Központ
    Erdészeti Főosztály

  • TŰZGYÚJTÁSI TILALOM VISSZAVONÁSA

    A cikk dátuma április 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás
    A lehullott csapadék mennyisége jelentősen megváltoztatta a tűzkockázatot, ezért a tűzgyújtási tolalom feloldásra került, viszont
    Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben  nem volt elegendő csapadék az erdő és vegetációtűz kockázat csökkenéséhez, ezért a tilalom érvényben marad.

    Tűzgyújtási tilalom

     

    A térképen a piros színnel jelzett megyékben/országrészekben van érvényben tűzgyújtási tilalom.

    A térkép a napi állapotot mutatja. Ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom, az a térképen szövegesen is jelezve van.

     

    A tűzgyújtási tilalom idején alkalmazandó szabályokról részletesen itt olvashat: http://erdotuz.hu/tuzgyujtasi-tilalom/

    Az alábbi térképre kattintva az erdészeti hatóság által készített interaktív tűzgyújtási tilalom térképre navigál, ahol további információkat talál, illetve be tudja azonosítani a lakóhelye környékén található erdőterületeket.

  • Nemzetközi erdészeti konferencia az európai erdőgazdálkodás természetközeliségéről

    A cikk dátuma április 3rd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Mennyire „természetközeli” az európai erdőgazdálkodás? címmel szervezett online nemzetközi konferenciát az EUSTAFOR (European State Forest Association) és a CEPF (Confederation of European Forest Owners). A konferencia előadói mintegy féltucat nemzetet, illetve szervezetet képviseltek, de Európából bárki csatlakozhatott az online eseményhez, amelyen az Európai Bizottság szakemberei is nagy számban részt vettek.

      A március második hetében megtartott konferencia aktualitását az adta, hogy az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) jelentős hangsúlyt helyez az erdőkre és az erdőgazdálkodásra. Az erdőgazdálkodást azon földhasználati szektorként jelöli meg, melyre az EU 2050-re kitűzött, éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos ambiciózus célkitűzéseinek elérésében a legfontosabb feladat hárul. Az európai erdőkre és erdőgazdálkodásra jogilag kötelező ajánlások vannak, mint például a Fit for 55 csomag (a felülvizsgált LULUCFRED III), a Taxonómia rendelet és a hamarosan megjelenő Természet Helyreállítási joganyag.

    A „természetközeli erdőgazdálkodásra” és az EU területének 10%-os arányú szigorú védelmére irányuló felhívások egyidejűleg képezik részét az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájának és az új – szintén 2030-ig – szóló erdészeti stratégiának. Ezen ambiciózus célok ugyanakkor – sajnálatosan – nem feltétlenül építenek a már meglévő erdőgazdálkodási tapasztalatokra, erdészeti kutatási eredményekre.

    Az EU – egyfajta erdészetpolitikai célként – az uniós erdők (s ezzel az erdőgazdálkodás) fő feladatává az éghajlatváltozás mérséklését jelölte meg. Az erdőktől azt várja, hogy ellensúlyozza más ágazatok ÜHG kibocsátását, miközben az erdőknek egyéb sokrétű védelmi célokat is teljesíteniük kell.

    Mindez egyértelműen hatással van az európai erdőkre, a bennük való gazdálkodás alapelveire, ami már a közeljövőben drasztikus következményekkel járhat.

    A konferencia az ezen – jelentős részben az ágazaton kívülről jövő – elgondolásokat járta körül. Az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók kiegyensúlyozott szakértői vitát kezdeményeztek az új gazdálkodási megközelítések előnyeiről, hátrányairól és lehetséges következményeiről. Ezen belül is kiemelten a „természetközeli” erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetőségeiről, és arról, hogy erdeink aktív vagy passzív megőrzése jobb stratégia-e a jövőre nézve.

    Az erdőgazdálkodók tisztában vannak a biodiverzitás globális szintű kihívásaival. A legfrisseb e témába keletkezett jelentések is ezt támasztják alá: különféle ökoszisztémák közül az erdőkben figyelhetők meg a biodiverzitás terén a legpozitívabb trendek. Az EU figyelemfelkeltő, biodiverzitás krízisről szóló jelentései erre nincsenek tekintettel.

    A tulajdonosok és gazdálkodók nem értenek egyet a jelenlegi bizottsági erdészeti politika fejlődésével, illetve a Bizottság erdőgazdálkodás területén igényelt kompetencia erősödésével. E politika Európát olyan irányba tereli, mely nem a hosszú távú fejlődést szolgálja. Az Európai Bizottság alul becsüli a megújuló erdei nyersanyagokból származó termékek és energia jelentőségét. Különösen az ukrajnai helyzet ismeretében ezt a megközelítést újra kell tárgyalni, az egyensúlyt helyre kell állítani. Egyre több ország gondolja úgy, hogy az Oroszországtól való függőséget fel kell számolni. Ebben az erdőnek, erdőgazdálkodásnak jelentős szerepe van. A Bizottság számos javaslatot fogalmazott meg 2021-ben, a 2022-es év ezek megvitatásáról kell szóljon. Ennek során az új geopolitikai szituációt figyelembe kell venni.

    A konferencián az előadók részéről számos értékes, érdekes gondolat, megközelítés hangzott el, melyek a nyilvános vitaszakaszban további megtárgyalásra kerültek.

    Az EUSTAFOR és a CEPF a vonatkozó stratégiák megtárgyalásában, végrehajtásában nagyobb figyelmet szeretne fordítani az erdők és az erdőgazdálkodás jelentőségének, mivel sajnálatos módon az EU politikákból és a kapcsolódó jogi szabályozásból hiányzik a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodás kellő interpretálása.

    Az EU erdőtulajdonosai és erdőgazdálkodói az európai erdőket jó állapotban tartják. A tartamos erdőgazdálkodást az ökoszisztémára tekintettel tervezik és hajtják végre. Kitűnő példát mutatva a világ többi részének, ahol pl. az erdőírtás sem szokatlan jelenség. Aggodalommal tekintenek ugyanakkor a Bizottság különféle kezdeményezéseire, azoknak az erdők alkalmazkodóképességére, a gazdálkodási motivációkra és a tulajdonosi jogokra kifejtett hosszútávú kedvezőtlen hatásai miatt.

    A klímaváltozással kapcsolatban a tartamos erdőgazdálkodás és faanyagtermelés egy a lehetséges megoldások közül: az építőipar és a biogazdaság számára alapanyagot biztosít, másrészt megújuló energiaforrásként képes kiváltani a fosszilis energiahordozókat.

    Az erdészeti szakemberek úgy vélik, korlátozások helyett a többcélú, fenntartható erdőgazdálkodást kellene inkább támogatni. Egyfajta „klímaokos erdőgazdálkodásra” van szükség, ami egyaránt magában foglalja a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a változó klímához való adaptációt és a biodiverzitás megőrzésének koncepcióját.

    Az erdőgazdálkodás attól „klímaokos”, hogy

    • növeli a megkötött szén (szén-dioxid) mennyiségét az erdőkben és a fatermékekben, miközben az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokat is biztosítja, mindezt a biológiai sokféleség megőrzésével egyidejűleg,
    • aktív erdőgazdálkodással növeli az erdő ellenállóképességét és alkalmazkodóképességét,
    • lehetséges opciót biztosít a nem megújuló, – előállításuk tekintetében – szénintenzív alapanyagok faanyaggal való fenntartható helyettesítésére.

    Hogy tudjuk mindezeket a természetközeli erdőgazdálkodással elérni? A természetközeli erdőgazdálkodás (továbbiakban: TKE) mint koncepció, része egy keretrendszernek, melynek alapja a fenntartható erdőgazdálkodás. Többféle erdőgazdálkodási célt integrál, az erdő összetételét, szerkezetét a természetes felé mozdítja el.

    A TKE legfontosabb alapelvei:

    • az úgynevezett biotóp fák, speciális élőhelyek és a holtfák, holtfaanyag megtartása
    • az őshonos fafajok, valamint a termőhelyhez alkalmazkodott, nem őshonos fajok megsegítése
    • a természetes felújulás elősegítése
    • a szerkezeti heterogenitás elősegítése elő- és véghasználati beavatkozásokkal
    • a változatosság elősegítése fajon belüli és fajok között
    • az intenzív beavatkozások elkerülése
    • a nagyobb térléptékű, tájszintű heterogenitás és funkcionalitás támogatása

    Az erdőgazdálkodó biológiai sokféleség fenntartására való törekvéseire számos belülről és kívülről érkező nyomás nehezedik. Előbbi gyökerei a megszokottságban, az egyszerűbb út keresésében keresendők (pl. gyérítés során az elhalt fák eltávolítása, a magas fakészlettel bíró, sűrű, zárt erdők nevelése). Míg a külső nyomás a gazdálkodótól általában függetlenül jelenik meg: pl. ilyen a klímaváltozás, a biológiai inváziók, a környező földhasználatok hatásai.

    A földfelszín felett megkötött szén mennyisége és a biodiverzitás között gyakorlatilag nincs kapcsolat. Egyes fajoknak jó, egyeseknek nem a magas szénkészlet. A fajok száma az egyes szukcessziós állapotokban változatosan alakul: pl. a gombafajok száma gyakorlatilag folyamatosan nő a szukcesszió előrehaladásával, míg az állat- és növényfajok száma csökken, majd a kb. szálaló erdőállapotban nő újra, és természetesen a végső és elhaló fázisban a legnagyobb.

    Kép: Kovácsevics Pál

    Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy erdeinket aktív vagy passzív módon védjük és kezeljük-e? Nagy léptékben mi a célravezetőbb a biodiverzitás érdekében?

    A kutatások azt mutatják, hogy a szukcesszió minden fázisa fontos, a fajok jelentős része ugyanis nem kizárólag az öregerdőfázishoz kötött. Előnyösebb a táji szinten megvalósuló – egymással összeköttetésben álló, mozaikos – szukcessziós sokféleség, mivel így folyamatosan különféle élőhelyi feltételek állnak rendelkezésre a különféle igényű fajoknak.

    Passzív módon az erdőt csak a közvetlen emberi beavatkozástól lehet megvédeni, de nem a változástól: pl. a környező területek fölhasználatának hatásaitól, vagy éppen a klímaváltozástól bizonyára nem. A valóban értékes, idős erdeinket persze védeni kell. A védelem indokolatlan kiterjesztése azonban növeli a többi erdőre nehezedő nyomást, s azok korának, vágáskorának csökkenését vonja maga után.

    A baden-württembergi nagyterületi erdőleltár adatai alapján az aktív erdőgazdálkodással együtt járó fahasználatok nem, hogy csökkentik, inkább növelik, ill. szinten tartják az erdő szerkezeti diverzitását (H, d1.3, termésképzés, holtfa, böhöncök előfordulása, korhadtsági fokok). (Megj.: értelemszerűen a 60-70%-ot nem elérő erélyű beavatkozások esetében van ez így.) Ez azt is jelenti, hogy a szénraktározás és az erdőgazdálkodás szempontjából viszonylag széles mozgástere van az erdésznek.

    A biológiai sokféleség megőrzéséhez ugyanakkor esetenként kevesebb (pl. a holtfák meghagyásával), esetenként pedig intenzívebb beavatkozásokra is szükség lehet (pl. fényigényes fajok megsegítéséhez, nyitott területek (tisztások) kialakulásához).

    természetes folyamatok kizárólagossága, a passzív megőrzés és az aktív helyreállítás hármast tekintve természetvédelmi szempontból a TKE biztosítja leginkább az egyensúlyt – állítják a szakemberek. Mindezek alátámasztására ugyanakkor adatokra, harmonizált adatokra van szükség, melyekhez a meglévő földfelszíni monitoring tevékenyéget fel kell készíteni, ötvözve azt a korszerű technikai megoldásokkal (pl. távérzékelés) is. Bővíteni, vagy még inkább módosítani kell a vizsgált paraméreket: az MCPFE indikátorai cca. 2/3-ban fedik le a szükséges információhalmazt, de leginkább a biodiverzitásra és az erdő ellenállóképességére vonatkozó adatok még hiányoznak közülük.

     

    Hogyan hat a TKE az erdő ellenálló-, megújuló- és alkalmazkodóképességére?

    • Részterületes fahasználatokkal növeli a szerkezeti heterogenitást, segíti a felújulást.
    • Segíti a fajgazdagságot és a fajon belüli genetikai sokféleséget.
    • Termőhelyhez alkalmazkodott ökotípusokat részesít előnyben.
    • Megőrzi az erdő holtfáit, holtfaanyagát.
    • Támogatja a táj heterogenitását és funkcionalitását.
    • Segíti a természetes felújulást. (Ez ugyanakkor nem biztos, hogy kedvező, függ a helyi viszonyoktól)
    • A TKE során nem ritka, hogy nagy méretű fákra (pl. hagyásfákra) ugyanakkor nagyobb nyomás helyeződik, a klímaváltozás hatásainak (pl. széltörés, aszály, rovarkárosítók) jobban ki vannak téve.
    • Nem utolsósorban a visszahagyott holtfaanyag miatt is magas fakészlet szintén növelheti a haváriák, pl. az erdőtüzek gyakoriságát.

    Az elegyesség (fajgazdagság) a TKE-ban jelenthet nagyobb térléptékben, tájszinten mozaikos, vagy adott területen egyed szintű elegyedést (melyek között széles átmenet van) is. Utóbbi természetesen előnyösebb a fajspecifikus károsításokkal, korokozókkal szembeni nagyobb ellenállóképesség miatt.

    Kép: Kovácsevics Pál

    A szén erdőben való tárolásának stratégiája

    • főleg előnyöket biztosít, amíg az erdő elnyelőképessége el nem éri a maximumát (néhány európai országban már közel vagyunk ehhez). Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma egyéb funkciói közti egyensúlyt. Esetenként a szén tárolásának további növelése a károsítások esélyét is növeli.
    • Nem mentes a kockázattól a természetes bolygatásokkal szembeni növekvő érzékenység miatt. Gátolhatja az alkalmazkodást, mivel ahhoz több, fényigényes fajra is szükség van.
    • Elfedi a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítés szükségességének sürgősségét. A biomassza, a fosszilis tüzelőanyagok, a különféle ásványok termelésére vonatkozó előrejelzések szerint ezek 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 40%-os növekedését okozzák. Emiatt sem bölcs dolog lemondani a megújuló energiát biztosító erdők ilyetén használatáról.

     

    A fenntartható erdőgazdálkodás három fontos alapvetése szerint szükség van

    • erdőrezervátumokra, a természeti értékek, biodiverzitás megőrzésére,
    • a TKE-ra az erdők multifunkcionalitásának biztosítása érdekében,
    • az intenzív erdőgazdálkodásra, esetenként faültetvényekre a faanyag iránti igények kielégítése céljából.

    Sajnos Európában az első kettő jelentőségének növekedése, míg utóbbi jelentőségének csökkenése figyelhető meg, ami felborítja a kialakult egyensúlyt.

    A biodiverzitás és szénmegkötés stratégiával összhangban – az EFI (European Forest Institute) vonatkozó tanulmányának előrejelzése szerint – 2050-re, a célul tűzött 10% szigorúan védett és 30% védett erdővel számolva, az EU-ban a fakitermelés jelentősen visszaesik (több mint 200 millió m3-rel). Az így keletkező faanyagdeficit 73%-át importból (nem EU országból) kell biztosítani. (A „maradék” 27%-ra a hatékonyabb faanyagfelhasználás (kaszkád elv), az árak, és az új technológiák eredményeképpen nem lesz szükség.)

    A védetté váló (termelésből kikerülő) erdőket helyettesíteni kell más erdőkkel, faültetvényekkel, hogy az európai gazdaság faigényét ki lehessen elégíteni. Az erre való törekvés most sajnos nem látszik Európában. Mindez etikai és stratégia kérdéseket egyaránt felvet. Egyrészt nem helyes bármely olyan politika, ami az EU-t sebezhetővé teszi, s más országtól való függőségi helyzetbe taszítja. Másrészt ügyelnünk kellene arra is, hogy globálisan nézve az európai erdők fontos részei ugyan a biodiverzitásnak, de nem egyedüliek. Egy elsietett európai szabályozás következményei hátrányosan érinthetik a föld más térségeinek erdeit. Olyan EU erdészeti politikára van szükség, ami képes az EU-n belül megoldani ezt a problémát, import nélkül.

    A folyamatban levő biomassza alapú gazdasággá (bioeconomy) alakuláshoz – pl. a beton, a vas lecseréléséhez – több faanyagra van szükség, amire időben fel kell készülni. Ugyanakkor, annak is tudatában kell lenni, hogy a dekarbonizáció a vonatkozó ágazatokban, iparban dolgozó szakembereket is foglalkoztatja, amire ők is keresik a megoldást. Tehát nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Adaptív erdőgazdálkodásra van szükség!

     

    De, ki fogja vajon mindezen stratégiákat megvalósítani, s leginkább a finanszírozás oldaláról a gyakorlatban végrehajtani?

    Az erdők 60%-a Európában magántulajdonban van, s ez az a kör, amit nagyon is érint a klímaváltozás a negatív hatásaival. Az erdőgazdálkodók bevételének jelentős része (Németországban a 90%-a) jelenleg a faanyagból származik, és csak nagyon kevés az ökoszisztémaszolgáltatásokból.  Ugyanakkor a gazdák a klímaváltozás, és az említett stratégiák következményeként csökkenő bevételekkel és növekvő költségekkel kell számoljanak.

    A TKE hatással lesz a munkaerőhelyzetre is, amit már most a koncepció végrehajtása előtt elemezni illene. A fakitermelés visszafogása, a természetes felújítások előtérbe helyezése ugyanis várhatóan csökkenteni fogja az ágazat munkaerőigényét. Persze a TKE generálni is fog más bevételi forrásokat, illetve munkalehetőségeket, de ezekről átfogó elemzés még nem áll rendelkezésre.

    Az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat motiválni kell, oktatás, tréning keretében fel kell őket készíteni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy pénzügyi és technikai támogatás nélkül nem tudják gazdálkodásukat fenntartani, erdeikben a kívánt ökoszisztémaszolgáltatásokat biztosítani.

    Végezetül, a TKE-nak tehát megvan a lehetősége arra, hogy a karbon-okos erdőgazdálkodás számos aspektusát szolgálja, miközben támogatja a biológiai sokféleséget is.

    Az éghajlatváltozás mérséklésével, az alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos kihívásoknak ugyanakkor csak a TKE korszerű és rugalmas értelmezésével lehet eleget tenni. A természet sokfélesége az EU-ban a TKE többféle megközelítését jelenti. Nincs általános séma, adottságoktól függően változó módon kell pl. a holtfakérdést, vagy éppen a különféle károsításokat kezelni, támogatni kell a fajok térbeli vándorlását (assisted migration), helyileg kell meghatározni a gazdálkodási célokat, az erdőben tárolni kívánt szén mennyiségét (fakészletet), s mindezek során nagy térléptékben, táji szinten is kell tudni gondolkodni.

    A TKE tehát egyértelműen része kell legyen a biodiverzitás megőrzési stratégiának, de nem Brüsszelből szabályozott, lehatárolt módon, hanem igazodva a helyi körülményekhez.

    Forrás:

    NAK/ Kovácsevics Pál

  • Magyarország, Oroszország fa és fatermék export-import

    A cikk dátuma március 22nd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Magyarország, Oroszország fa és fatermék export-import

    Tegnap a Magyarország és Ukrajna közötti fa és fatermék forgalmat néztük, ma lássuk ugyanezt Magyarország és Oroszország összevetésében. A Vámtarifa 44. áruosztályának alosztályait bontottam ki 4 számjegy mélységig.

    Lényegében három alosztályban volt említésre méltó exportja Magyarországnak. Közülük a vizsgált időszak végére a farostlemez export elhanyagolhatóvá vált. A fa csomagolóanyag kivitelünk még éppen érzékelhető e rajzokon, s láthatóan a kivitel meghatározó súlyú termékköre az ács és épületasztalos árukból áll, évi egy milliárd Ft körüli értékben, ami feltehetően ablakot és ajtót jelent és ezen exportpiac háború miatti elvesztése nagyon kellemetlen lehet az érintett cégeknek.

    Az import értékben a 2-4-szerese az exporténak. A rétegeltlemez, valamint a fűrészáru + hajópadló és lambéria a két jelentős tétel, melyek mellett meg lehet még említeni a tűzifa és faforgács-ot, az ács és épületasztalos termékeket, valamint a fa készárukat. A hajópadló-lambéria a semmiből jelent meg 2016-ban, bizonyára annak hatására, hogy Oroszország a feldolgozottabb termékek kivitelét kezdte szorgalmazni.

    Az orosz árukkal szembeni korlátozások és a háború miatti kereskedelmi akadályok az évi 5-10 ezer tonna rétegeltlemez importőröknek bizonyára gondot okoznak, a többi terméknél azonban a hazai piaci igénynek e tételek vélhetően csak csekély részét teszik ki. (A 60-80-as években fenyő hengeresfából és fenyő fűrészáruból is évi 1 millió m3 körüli vagy nagyobb mennyiség érkezett a Szovjetunióból.)

    Forrás:Fatáj-ONLINE;  KSH Tájékoztatási adatbázis.
    Feldolgozta: Mőcsényi Miklós

  • Magyarország, Ukrajna fa és fatermék export-import

    A cikk dátuma március 21st, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A KSH-tól a külkereskedelmi adatokat könnyen gyorsan lehet lekérdezni, majd táblázatba lementeni. A kapott adatokat feldolgozni már kicsit macerásabb, de megtettük ezt a címbeli témára. Hátha érdeklődésre tart számot. A vizsgált időszak: 2015-2021. éves adatok, a termékkör pedig a HS 44 fa és fatermék, illetve ennek HS xx xx négy jegyig bontása. A mutatók: nettó súly, Ft, Euró.

    A mennyiséget természetes mértékegységben (kg, m3, stb) csak akkor kapjuk meg, ha 8 jegyig “kinyitjuk” a vámtarifa számokat: HS xx xx xx xx mélységig. Ha a fő sorok mennyiségét (összeadva) szeretnénk tudni, az némely számolgatást igényelne, hiszen a különféle mértékegységeket (m2, m3, kg, …) valahogyan először azonosra kellene átszámolni (nyilván hasraütéses, vagy nikkelezett saccográfos becsléssel), ami helyett a kevésbé munkaigényes megoldás a nettó súly figyelembe vétele. Azt ugyanis (kg) megjeleníti és összesíti is a KSH rendszere minden HS szinten. Tételezzük fel, hogy a nettó súly adatnak van valami köze az áru mennyiségéhez, jó esetben megfelel annak. Aki külkereskedik és foglalkozik ilyen adatszolgáltatással (és mélyen magába néz) lehet tudja erre a helyes választ.

    Export

    Az export évi 2,5 Md Ft alatti. A fontosabb 4 termékcsoport felirata látható a grafikonokban.

    Import

    Az import ugyanakkor 2021-re az évi 35 Md Ft-ot is elérte, amiben az értékben legnagyobb tétel a fűrészáru.

    Grafikon, és elmzés készítése: Mőcsényi Miklós

    A termékkör és a bontási mélység a teljes megnevezéssel az alábbi. (A gömbfa kifejezést nem szeretem, hiszen nem gömbök, golyók nőnek az erdőn, de a vámtarifa ezt használja. Sajnos.)

    44 Fa és faipari termékek; faszén
    4401 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és fahulladék
    4402 Faszén, brikettezve is
    4403 Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is
    4404 Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyőnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló
    4405 Fagyapot; faliszt
    4406 Vasúti vagy villamosvasúti talpfa
    4407 Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is
    4408 Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is
    4409 Fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggő összeillesztésre előkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/
    4410 Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötőanyaggal összeállítva
    4411 Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötőanyaggal összeállítva
    4412 Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru
    4413 Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban
    4414 Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete
    4415 Fából készült csomagoló- és szállítóanyagok
    4416 Kádáripari termékek és azok elemei fából
    4417 Szerszám, ezek részei fából; nyél fából; sámfa és kaptafa
    4418 Ács- és épületasztalos-ipari termékek fából
    4419 Asztali és konyhai cikkek fából
    4420 Intarziás és berakott famunka; ékszer-, evőeszköz-ládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából
    4421 Fa-készáruk (kiv. keretek, csomagolóanyagok, tímáripari termékek, háztartási áruk, ács- és épületasztalos-ipari termékek, díszműáruk)

    Nos, lehetne menni a nagyobb mélységekbe, tehát a 6, sőt 8 számjegyű HS kódig bontásig is, meg a Ft mellett nézhetnék az értéket Euróban, vagy USD-ben is, meg persze nyilván figyelemre méltó lehetne az érték és a mennyiség adatok egymással elosztása, tehát az egységértékek.

    Ezt most az érdeklődés felkeltésére készítettem. Lehet hogy felesleges, lehet hogy lesz, akit érdekelhet is. Örömmel veszem a visszajelzést.

    Forrás: FATÁJ-ONLINE; KSH Tájékoztatási adatbázis.
    Feldolgozta: Mőcsényi Miklós

  • Az építőiparnak lehet majd gondja fenyő fűrészáruval; mondta Zambó Péter államtitkár

    A cikk dátuma március 21st, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Március 17-én egy sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium az Erdők Nemzetközi Napjára, ahol egy kérdés erejéig az ukrán-orosz háború erdőgazdálkodásra gyakorolt hatása is felvetődött. Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár kifejtette: a fakitermelésünket a kialakult helyzet nem befolyásolja, hiszen az érintett államokból eddig is főként fenyő fűrészáru érkezett hazánkba. Abból pedig, ha akarnánk sem tudnánk többet kitermelni, hiszen a magyarországi erdők főként tűzifát, valamint bútor és papíripari anyagot adnak.

    “A jelenleg folyó események nem azt a faanyag-felhasználást befolyásolják, amit a magyar erdőkből tudunk kitermelni, hiszen azokból az országokból, ahol ezek a harcok dúlnak elsősorban a fenyő fűrészárú érkezik Magyarországra” –  részletezte Zambó Péter a rendezvényen. Az államtitkár kitért arra, hogy ilyen jellegű fenyőből hazánkban jelenleg minimális mennyiségben áll rendelkezésre, tehát az építőiparnak tényleg gondja lehet a keleti áru esetleges pótlásával. Hazánk erdeiből azokat ugyanis nem tudjuk helyettesíteni.

    Mint fogalmazott, a hazai erdőkben a tűzifát, a papíripari alapanyagot és a bútorgyártáshoz szükséges, jó minőségű rönköt is meg tudják termelni az erdészek, de a fenyő fűrészárut a fakitermelés fokozásával nem lehet pótolni, mert az erdeinkben ilyen fenyők jellemzően nincsenek.

    Az államtitkár szerint ugyanakkor a probléma csak fokozza annak a kutatásnak a fontosságát, ami éppen a Soproni Egyetem és az Erdészeti Tudományos Intézet közreműködésével kezdődött meg. Abban többek között arra próbálnak megoldást keresni a faipar és az erdőgazdálkodás szereplőinek összehangolásával, hogy a hazai erdőkben található fafajok milyen lehetőségeket rejtenek az építőipar számára. A rendelkezésekre álló fafajaink tudatos felhasználási módja hosszútávon csökkentheti a fűrészáru kapcsán meglévő importfüggőségünket.

    Forrás: Erdő-Mező Online