Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Megbízási szerződések megszüntetéséről a Nemzeti Földügyi Központ Központ az alábbi közleményt adta ki

    A cikk dátuma október 6th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok!

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján az erdőterületek használatára kötött megbízási szerződések 2021. december 31-én hatályukat vesztik, ezeket a jogviszonyokat az erdőgazdálkodóknak 2021. december 31-ig meg kell újítania. Ennek hiányában az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. A használati jogosultság megújítása során a fennálló megbízási szerződést közös megegyezéssel fel kell mondani, vagy bármelyik fél 60 napos határidővel felmondhatja.

    A megbízási szerződéses jogcímmel érintett erdőrészletek az Erdőtérképen külön fedvény formájában elérhetőek, így arról mind a tulajdonosok, mind a gazdálkodók tájékozódhatnak.

    A földhasználati jogosultság igazolásához szükséges szerződéskötésekre az Evt.-ben, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak az irányadók. A szerződések előkészítése, megkötése során kérje erdészeti szakirányítója segítségét!

    A szerződéseket az illetékes Megyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelem mellékleteként, nyilvántartásba vétel céljából. Az erdészeti hatóságok illetékességi területei az alábbi helyen érhetők el: http://www.nfk.gov.hu/Erdeszeti_illetekessegkereso_news_307

    A nyilvántartásba vételi kérelem nyomtatvány az alábbi helyen érhető el: https://nfk.gov.hu/Erdeszet___Nyomtatvanyok_news_303

  • Leghősiesebb Város „Civitas Invicta” Szigetvár adott othont a MEGOSZ éves nagyrendezvényének

    A cikk dátuma október 5th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás
    A Szigetvári Vigadó és a Zrínyi vár kiváló szelyszínt biztosított és izgalmas programokkal várta a családtagokat, a gyerekeket.
    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg beszédével a rendezvényt, és elmondta, hogy a két évvel ezelőtt átalakított támogatási rendszernek köszönhetően közel negyvenezer hektárnyi új erdő, és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be támogatási igényt az erdőgazdálkodók. Az Agrárminisztérium (AM) szeretné elérni, hogy a gyengébb termőképességű területeken a gazdálkodók számára minél inkább valós alternatíva legyen az erdők nevelése. Ennek érdekében 2019-ben átalakították a támogatási rendszert. Az intézkedés hatására az erdőtelepítési kedv megnövekedett, azóta már 39 ezer hektárt meghaladó új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdák, a támogatásokra megajánlott összeg pedig meghaladta a 100 milliárd forintot.

    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár  (foto. MTI/Varga György)

    A helyettes államtitkár arendezvényén beszámolt arról, hogy sikerült megnyitni a lehetőséget az erdészeti csemetetermelés számára is azokkal a gépesítési pályázatokkal, amelyekben még ma is nagy a tartalék. Kiemelte: az AM azon dolgozik, hogy a közös európai uniós agrárpolitika a jövőben is komoly mértékű támogatásokat biztosítson az erdőgazdálkodók számára, ennek érdekében pedig új, a magánerdő-gazdálkodók érdekeit érvényesíteni hivatott főosztályt is létrehoztak az államtitkárságon belül.

    Reményét fejezte ki, hogy a következő támogatási ciklusban meg tudják őrizni az erdőtelepítési támogatásokat, így a Natura 2000 támogatások kiszélesítésére és a meglévő erdőkben alkalmazott környezeti többletvállalások támogatási lehetőségeinek bővítésére készülnek. A klímavédelem kapcsán aláhúzta: a hazánkban érvényben lévő jogszabályok garantálják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, egyúttal szigorú szankciókat tartalmaznak az ezzel ellentétes tevékenységekkel szemben.

    Szentpéteri Sándor úgy vélekedett, európai szinten is érvényesíteni kell azt a gondolatot, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak pozitív hatásai vannak, ezért Magyarország 11 országgal közösen tiltakozott a “gazdálkodók és a tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyó közös európai erdészeti stratégia ellen”.”Meggyőződésünk, hogy a magyar erdők nem a gazdálkodók ellehetetlenítésével, hanem partnerként történő bevonásával és ösztönzésével tudják betölteni az egész társadalom számára fontos védelmi és szociális funkcióikat” – húzta alá. Hozzáfűzte: a gazdasági fenntarthatóság lényeges eleme, hogy az ellenőrzött módon megtermelt faanyag hasznosítható legyen. Ezért fontos szerinte a faipar és az erdőgazdálkodás közötti szoros együttműködés, a faalapú termékláncolat egységes kezelése és az innovációk támogatása.

    Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a szövetség a baranyai kisvárost választotta éves találkozója helyszínéül, ugyanis – utalt rá – a magyar kormányzatnak köszönhetően mind a középkori vár, mind a település folyamatos megújulásban van. Hozzáfűzte: a jövőben is várhatóak a várost érintő beruházások, többek között küszöbön áll a Kaposvár és Szigetvár közötti kerékpárút megépítése és zajlik az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs közötti szakaszának tervezése.

    Nagy Csaba (Fotó: Mőcsényi Miklós)

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, a magánerdő-gazdálkodás és a faipar – elsősorban külső tényezők miatt – kihívások előtt áll, ezért főként a jogszabályok előkészítése és az agrárpolitika formálásában a NAK-ra is fontos szerep hárul. Kiemelte, hogy a magyar kormány a vidékfejlesztési támogatások tekintetében a jövőben bő forrásban részesíti az ágazatot, ami reményei szerint jelentős mértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz is. (Győrffy Balázs köszöntőjének szövege itt olvasható.)

    Győrffy Balázs (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    A ünnepi köszöntők után Mocz András a MEGOSZ elnöke foglalta össze 2020-21 év magánerdő gazdálkodást érintő kérdéseit.
    Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
    Tisztelt Képviselő Úr!
    Tisztelt Elnök Urak!
    Tisztelt Magánerdő-tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók!
    Kedves Meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!
    Nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2021. évi ünnepi
    nagyrendezvényén. 2020. Duna – Tisza köze, Ópusztaszer után 2021. Dél-Dunántúl, Szigetvár, mint történelmi helyszín ad otthont a  MEGOSZ 2021. évi országos találkozójának lebonyolítására.
    Köszönöm a városnak, köszönöm a várnak, hogy fogadott bennünket. Ígérem, hogy a végvári vitézek hírét tovább visszük Szigetvárról.
    Kedves Vendégeink!
    Mocz András (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    Ma ünneplünk, ma a magánerdősök ünnepe van. Az ünnep az élet lényegének közvetlen megnyilvánulása a közösség ereje által. A Világegyetem, a Természet, az Emberiség, a Nemzet, a Család és a Személy lényege egy. Egységes létünk egy életfát alkot, egységes szerveződést, amelyben a Természet akarata fejeződik ki. Ennek elérése az ünnep igazi célja. Az ünnep tehát az életünk hosszú távú kiteljesedésével, vagyis értelmével függ össze. Rövidebben, lelkünk üdvét szolgálja. Kell, hogy időnként egy teljes napot lelkünk megerősítésére, tisztázására fordítsunk. Az ilyen nap az üdv-nap. Ünnepet minden emberi kultúra ismer. A mai nap az elmúlt egy év történéseinek felidézésével a magánerdős közösség összetartozásának tudatát fokozza. Talán ez a gondolat üzenet. Meghatározó számomra, az összetartozás, a magyar összetartozás, az erdészet ügyének összetartozása. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye az európai unió erdészeti stratégiájának kidolgozása, és annak kihirdetése volt. Néhány gondolatot idézek a megjelent közleményekből. A 2021. július 16-i dátummal kihirdetett, 2030-ig szóló új erdészeti stratégia méregzölden fog beégni az erdészek évszázadok alatt érlelődött középzöld, de talán helyesebben, tiszta zöld tudatába. Az Európai Bizottság, a környezeti politikájában már megtapasztalt határozottsággal, új zsinórmértéket szabott meg az átfogó környezeti intézkedéscsomag részeként az erdészetre. Mindezt tette úgy, hogy az erdészek, erdőtulajdonosok és a fagazdaság más szereplőinek véleményét figyelmen kívül hagyta. Természetesen, az EU erdészeti és erdő alapú szektor ágazati szereplői, pontosan 14 szervezet nehezményezte ezt. Európában nincs érdemi mértékű erdőírtás, a társadalom a fejlődés érdekében szükséges természeti területfoglalást többszörös mértékű erdőtelepítéssel kompenzálja. Az Uniós országok erdőgazdálkodása hosszú ideje tervszerűen, tartamosan, és a kor elvárásainak megfelelő környezeti elvárások tiszteletben tartásával zajlik. Nyilvánvalóan az erdőgazdálkodási módszereinket is mindig folyamatosan tovább fejlesztettük, így megalapozott meggyőződéssel állíthat, hogy a klímaváltozásért nem az erdőgazdálkodás a felelős. Sőt, a klímaváltozás az erdőkre is kedvezőtlen hatással van, azaz annak mi erdőgazdálkodók is elszenvedői vagyunk. Az erdészek az elsők között hangoztatták, hogy baj van, sőt, mi vetettük fel, hogy a klímaváltozás az erdőket is érinti, illetve mi jelentettük ki, hogy az erdők jelentős szerepet játszhatnak a klímaváltozás megállításában és kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
    A kihirdetett erdőstratégia nem a fentiek szellemében íródott, hanem a magukat a közvélemény szószólójaként felkent zöld civil szervezetek szájíze szerint, ami csak a jóléti államoknak kedvez. A stratégia háttérbe szorítja a tartamos  erdőgazdálkodást, egyáltalán az erdőgazdálkodást, kioktatja az erdész szakma képviselőit. Elveti a fa hasznosítását anélkül, hogy kisebb ökológiai lábnyomú
    fát helyettesítő termékekre tenne javaslatot. Meggyőződésünk, hogy az erdészek, az erdőgazdálkodással és fagazdálkodással
    érintettek, de más személyek sem közömbösek az erdők állapotára. Számunkra ugyanakkor az erdő kenyérkereseti lehetőség is. Az általunk megtermelt anyagi javakra, és a szektoroktól független ökoszisztéma szolgáltatásokra a társadalomnak is igen nagy igénye van. Nem esik jól a bizalmatlanság, és szavahihetőségünk megkérdőjelezése azoktól a zöldektől, akik még életükben egy fát sem ültettek el. Egyébként a dokumentum hat érdemi fejezetből áll, amire a 14 szakmai szervezet elutasítóan reagált. Ehhez az elutasító véleményhez csatlakozott a
    MEGOSZ is. A legfontosabb számunkra, hogy „a fenntartható erdőgazdálkodásnak és a többfunkciós szerepnek, továbbra is az új stratégia fő
    alapelveinek kell lenniük. Az alkalmazott, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat azt mutatja, hogy az
    ökoszisztémák ökológiai funkciói, beleértve a biológiai sokféleséget, FENNTARTHATÓAK AZ AKTÍVAN KEZELT ERDŐKBEN a biomassza, fa, nem fatermékek és egyéb ökoszisztéma szolgáltatások mellett, miközben ezen erdők hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a lehetséges alkalmazkodáshoz.” Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók álláspontjukat 2021. október 4-én Bécsben demonstratív módon nyilváníthatják ki az uniós erdőstratégiával kapcsolatban.
    Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
    Az előző egy évben azt tapasztalhattuk, hogy a magánerdő gazdálkodás az erdei haszonvételek tekintetében elsősorban a fakitermelésben összehúzta magát, hiszen a rendelkezésre álló 3 millió m3 fatömegből nem sokkal többet, mint a felét termelte ki. A túlélésről gondoskodtunk, ami azt jelentette, hogy csak a kötelező költségek fedezésére teremtettük meg a bevételeket. A tüzifa kereslet
    csökkenése és az árak zuhanása szintén azt generálták, hogy kevesebbet termeljünk. Elmozdulás talán 2021. harmadik negyedévétől látható. Kivételt képeztek az építőiparban használt faanyagok, amelyeknek az ára viszont a csillagos egekbe szökött az egész világon. Ebben az évben erdőfelújításaink sikerességét nagyban befolyásolta a csapadék hiánya. Jelentős az aszálykáros területek nagysága. Kérem, ne feledkezzenek meg az erdővédelmi lapok beküldéséről, és a vis major bejelentésről! Ezek alapján a hatósági visszaigazolás lesz a kárfelszámolás pályázati lehetőségének az alapja. Minden évben meg kell említenem az erdészeti jogcímekre beadott pályázatok támogatói okiratainak sürgetését, és a kifizetések meggyorsítását az agráriumban már megszokott, elfogadható módon. A mondás már a könyökünkön jön ki: Aki
    gyorsan ad, az kétszer ad! A legtöbb erdőtelepítés és egyéb beruházások esetén a gazdálkodóknak a kereskedelmi bankok igénybevételére van szüksége a finanszírozáshoz. A pénzre a munkák megkezdése előtt van szükség. A támogatói okirat forrást jelenthet. A bankokkal folyamatos tárgyalásban vagyunk a hitelezési lehetőségek megteremtésében, amelyek lehetővé teszik az osztatlan közös tulajdonokból való kivásárlásokat is, ahol a fedezet maga az erdő. Kockázatkezelés szempontjából technikailag ez a leírólapokon a jelzálogjog feltüntetését jelentené. Az erdőtelepítések az elmúlt évben is folytatódtak, az egységes kérelmekben több, mint 30 milliárd forintnyi támogatási igény jelentkezett. A program feltételrendszere az erdőtelepítések folytatását teszi lehetővé, aminek a forrásait
    a tárca a közös agrárpolitikában jogfolytonosan biztosítja. A közös agrárpolitikában az erdészeti jogcímek deklarálása és a források allokációja a vége felé tart. Az ismert támogatásokon felül reményeink szerint jut pénz többek között a telephelyeink fejlesztésére és az erdei utakra is.
    Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!
    Az erdők fenntartása, új erdők létrehozása a társadalom egyik fontos feladata, e tevékenység jogi-, közgazdasági-, és anyagi biztonságának
    megteremtése nemzeti érdek. Az ország természeti állapotát a természetes vegetációval fedett területek határozzák meg. Legnagyobb kiterjedésű természetes, vagy ahhoz közel álló vegetációforma az erdő, ami képes befolyásolni a klímát, ezzel a változást lassítja és kompenzálja a hatásait. Széndioxidot köt meg a légkörből, szenet raktároz évtizedeken keresztül, miközben könnyen felhasználható, tervezhető mennyiségű, folyamatosan megújítható energiahordozót biztosít. Ezen felül oxigént termel, páratartalmat nyújt, levegőt szűr, talajt véd, táperőt pótol vissza, és fenntartja a legnagyobb faji sokféleséget biztosító életközösséget. A teljes társadalom számára nyújtja
    ezen szolgáltatásokat, ezzel fenntartja az ország komfortját, élhetőségét. Fenntartása minden állampolgár érdeke, javait minden állampolgár élvezi, viszont a költségeit jelenleg kizárólag az erdőgazdálkodók viselik. A társadalmi elvárások érdekében az erdőgazdálkodást szigorú törvényi előírások szabályozzák, amelyek az erdőgazdálkodók számára számos korlátozást – ebből
    eredő többletköltséget – tartalmaznak, amelyeknek jelenleg nincs anyagi kompenzációja. Az erdő tulajdonosa, gazdálkodója nem viselhet több terhet a többi – erdőtulajdonnal nem rendelkező- állampolgárhoz képest.(Egy kedves
    MEGOSZ tagunk ezt a következőképpen fogalmazta meg: “Napjaink erdőgazdálkodója egy veszélyeztetett másodrendű állampolgár, akinek
    ellentételezés nélküli kötelezettségei vannak a társadalom felé.”) A fentiek alapján szükséges bevezetni a tulajdonlás formájától függetlenül járó ökoszisztéma szolgáltatásokat és az erdő fenntartását biztosító normatív támogatást. Ez a jövő! Ezt már a CEPF, az európai magánerdős szövetség is zászlajára tűzte. Az erdőnek a társadalom számára fontos klímamegőrző, klímaszabályozó és szénmegkötő, szén-raktározó funkcióin felül a vidéki lakosság megtartásában is nagy szerepe van. Az erdő fenntartásához szükséges munkaerő éppúgy helyben
    van, mint a termelési lehetőség és a felhasználás. Ugyanakkor célként fogalmazható meg egy saját megújuló energia bázisra épülő, új típusú, vidéki energia- és munkahely biztonság megteremtése is. A támogatás bevezetésének járulékos hatása lenne az úgynevezett „rendezetlen”
    gazdálkodási viszonyú erdők felszámolása, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének felgyorsulása, az erdőterületek felértékelődése és nem utolsó sorban az erdőgazdálkodási ágazat anyagi biztonságának megteremtése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Erdészeti Tudományos Intézettel összefogva megindult ennek igazolására egy tanulmány készítése, amit generálisan az ERTI készít. Ugyancsak az ERTI kapott megbízást a magán erdőgazdálkodás jelenlegi helyzetének elemzéséről. 2021 júniusában a NAK, a FAGOSZ, az ERTI és az Agrárminisztérium közreműködésével rendezvénysorozat indult, Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét! címmel. Az országban mind a hat helyszínen nagy sikert aratott.
    A konzultációk alapján érdemi javaslatok születtek:
    1. A használati jogon folytatott erdőgazdálkodás személyi feltételeinek felülvizsgálatát és korrekcióját kérték az erdésztechnikus szakirányítók. Felvetődtek az erdészeti szakirányító egyéni vállalkozó, és az erdőtelepítő, mint első erdőgazdálkodó anomáliái is, ami megoldásra vár.
    2. Speciális birtokmaximum szabályozás lenne szükséges a magánerdőkre a működőképes üzemméret miatt. Megoldás lehetne a teljes felmentés a korlátozás alól.
    3. Fontos lenne az állami résztulajdonnal érintett magánerdők erdőhasználati lehetőségének megteremtése.
    4. Működőképes lenne, ha az erdőgazdálkodási integrációs szerződés és az erdőkezelői szerződés, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésnek minősülne.
    5. Az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás automatikusan mezőgazdasági termelőszervezetnek minősüljön.
    6. Szükséges az erdők hasznosítására és használatára vonatkozó szabályozás, valamint az illetéktörvény illetékmentességi szabályozásának
    összehangolása.
    7. Bővítenünk kell az erdők biodiverzitásának növelését és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodását szolgáló
    erdőkörnyezetvédelmi támogatások lehetőségét.
    8. Szükséges az erdészeti szakirányítási és szaktanácsadási tevékenységösszehangolása, és támogatásának biztosítása.
    Természetesen a fentiekre konkrét megoldási javaslatokat fogalmaztunk meg a társszervezetekkel közösen!
    Kedves Vendégek!
    Nem mehetünk el a természetvédelmi korlátozásokból és azok kompenzációjából adódó bizonytalanságok mellett. Az elmúlt években egyre
    több gazdálkodót érintenek az erdőkre vonatkozó természetvédelmi korlátozások, mely következtében a MEGOSZ-hoz is egyre több megkeresés érkezik. A természetvédelmi rendeltetésű és NATURA 2000 erdőkön túl gyakori a védett fajok megőrzését, védelmét szolgáló, erdőgazdálkodást korlátozó tevékenységek feltüntetése az erdőtervben, amely korlátozásokat az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság értesítése, kötelezése alapján írja elő. A hatályos jogszabályok alapján a természetvédelmi hatóság jogköre, hogy a
    korlátozás elrendelését megelőzően vizsgálja annak szükségességét és a korlátozásra szánt terület kiterjedését. A jogszabályok nem tartalmaznak listákat, egzakt adatokat a lehatárolás mértékére, jellegére. Korlátozással érintett területként – rendeltetéstől, művelési ágtól függetlenül – az adott egyed vagy állomány megfelelő szintű megőrzéséhez az a terület határolható le, amelyik a fokozottan védett faj egyedének élőhelye vagy annak része, illetve az élőhely körül fekszik és állapota, használata jelentős hatást gyakorol az érintett egyed
    élőhelyére. Tehát ha a koordinátákkal meghatározott helyen valóban védett faj található, az erdőtervben rögzített korlátozás tényét, nagyságát el kell fogadnunk. Ugyanakkor a hatályos jogszabályok alapján a védett természeti területeken kívül, természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt bekövetkező, jelentős mértékű termelésszerkezetváltoztatással
    okozott tényleges kárért kártalanítás igényelhető, melyet a jogosult a kár bekövetkezésétől vagy az arról történt tudomásszerzéstől
    számított 30 napon belül jogosult benyújtani. A korlátozásokat mindig részletesen meg kell vizsgálnunk, majd meg kell
    határoznunk, hogy milyen hatással van az az erdőgazdálkodási termelésszerkezetre. Téves az a felfogás, miszerint a fahasználatok korlátozása
    csak egy kicsit időben kitolja az árbevételt, illetve a hozamot. Az erdőgazdálkodás hosszú távú és igen összetett tevékenység, melyben piaci,
    egyéni és tulajdonosi közösségi érdekek is dominálnak a jogszabályi előírások mellett. A tarvágás vagy akár egy növedékfokozó gyérítés megtiltásának számos közvetlen és közvetett következménye lehet, mely megmutatkozhat az árbevétel
    kiesésben, likviditás romlásában, banki hitelfelvételben, beruházások elmaradásában, az erdő egészségi állapotának romlásában és még számos dologban. Az erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásával elkerülhetetlen a termelésszerkezet megváltozása, az ezzel összefüggő kárt illetően az államnak helyt kell állnia. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az első természetvédők az erdészek voltak. A tartamos erdőgazdálkodást szolgáló előírások több száz évre tekintenek vissza, gondoljunk csak Mária Terézia Erdőrendtartására, míg az önálló természetvédelmi jogszabályozás csak több tíz éves múlttal rendelkezik. Az erdészek, erdőmérnökök munkássága során az erdő gondozása az erdei ökoszisztéma gondozását is jelenti egyben. Jusson eszünkbe Kaán Károly, aki az erdőgazdálkodásban elért kiemelkedő eredményei mellett a korszerű állami természetvédelem megteremtője is. Fontos, hogy kialakuljon a helyes egyensúly, arány e két terület között, melynek alapját az évszázados tapasztalatok kell, hogy képezzék, nem az érzelmi motivációk.Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
    Nagyrabecsült Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok! Engedjék meg, hogy egy verssel zárjam beszédemet. Többször elolvasva a
    verset, az fogalmazódott meg bennem, hogy a közel negyedórás beszámolót nem kellet volna megtartanom, mert ezek a mondatok rímekbe szedve tökéletesen megfogalmazzák a lényeget. Kérem, hallgassák meg Aranyosi Ervin kortárs költő, Fakitermelés, erdőgazdálkodás című versét:
    Aranyosi Ervin:
    Fakitermelés, erdőgazdálkodás
    Kell a természetes anyag az embernek.
    Fát a háztartásba, vajon honnan nyernek?
    Erdőkből vágjuk ki a szükséges fákat,
    ezért hozták létre ezt az iparágat.
    A fakitermelés a gazdálkodás része,
    ennél jóval többről szól munkánk egésze.
    Mert az erdők lassan meg is öregednek,
    de a szemünk előtt más dolgok lebegnek.
    Számunkra is fontos, hogy a szép természet,
    ne pusztulhasson ki, ne ölje enyészet.
    Hogy a környezetünk élőn megmaradjon,
    ott élők számára jó otthon maradjon.
    Ne bontsuk munkánkkal meg az egyensúlyát,
    felmérjük a dolgunk jövőnkre mért súlyát.
    Pótoljuk a hiányt, azt, amit kivágtunk,
    legyen fenntartható, élő a világunk.
    Biztosítjuk a fát bútor‐, s faiparnak,
    s támogatjuk célját, kik erdőt akarnak.
    Megóvjuk az erdő ökoszisztémáját,
    védjük állatait, felnövesztjük fáját.
    Igyekszünk munkánkban hasznosak is lenni,
    erdőnk életében jó gazdaként tenni,
    hogy még nagyon soká éljen, s gazdagodjon,
    s a turista szeme örömtől ragyogjon!

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek!
    Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
    Jó szerencsét!
    Üdv az erdésznek!

    Ünnepélyes keretek között került átadásra a Rimler Pál díj amit három társunk vehetett át a magánerdők szolgálatában végzett munkája, életútja elismeréseként.
    Rimler Pál díjat (melyet a MEGOSZ több mint 20 éve alapított) kapott: (balról jobbra) Posgay Attila okleveles erdőmérnök, Jakab István agrármérnök, Szakács Sándor okleveles erdőmérnök. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)

    Jakab István (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
      Jakab István agrármérnök
    Jakab István 1949-ben született Hajdúbagoson. A helyi általános iskola befejezése után
    középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ahol erdészeti alapismereteket is szerzett.
    Felsőfokú tanulmányai után állattenyésztő üzemmérnökként főágazat vezető, tenyésztési
    igazgatóhelyettes és takarmányozási szakértő volt Hajdú-Bihar megyében.
    A termelésben elsajátított több évtizedes ismereteit a rendszerváltást követően érdekképviseleti
    vezetőként és a közigazgatásban is kamatoztatta. A MAGOSZ újjászervezésétől annak
    alelnöke, majd társelnöke, a kilencvenes évek végétől napjainkig elnöke, emellett hét évig a
    Magyar Agrárkamara alelnökeként is szolgálta a mezőgazdaságot.
    Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli
    magyar gazdatársadalom összefogása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik,
    folyamatos kapcsolatot ápolva a hazai és európai gazdaszervezetek vezetőivel. Vezetése alatt a
    MAGOSZ együttműködési megállapodást kötött a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók
    Országos Szövetségével, a két szervezet együttműködése jelenleg is erős alapokon nyugszik.
    Magánerdős rendezvényeinket minden alkalommal megtisztelte. Köszöntőivel, előadásaival
    erősítette társadalmi szerepvállalásunkat és a magyar erdők ügyét.
    2006-tól országgyűlési képviselő, korábban, többek között frakcióvezető-helyettesként, a
    mezőgazdasági bizottság alelnökeként, az erdészeti albizottság elnökeként, valamint a
    Törvényalkotási Bizottság tagjaként szolgálta az ágazatot. Jelenleg a Nemzeti Összetartozás
    Bizottság tagja. Részt vett a 2017. évi Erdőtörvény kidolgozásában, ahol küzdött a magánerdőt
    érintő szakaszok deklarációinak elfogadtatásáért.
    Harmadik ciklus óta a Magyar Országgyűlés alelnöke. 2010-ben az Országház Felsőházi
    Termében megtartott Erdészeti Nyíltnapon az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
    Erdészeti Albizottság elnökeként szervező és levezető elnök, ahol közel hétszáz magyar erdész
    kántálhatta Himnuszainkat. 2015 óta a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöke, a 2019
    augusztusában megalakult Afrika Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpontjának
    alapító elnöke. Szívügye a Magyarok Kenyere Program. 2021. július 19- én a Magyarországi
    Precíziós Gazdálkodási Egyesület által alapított, Magyarország Digitális Agrárgazdaság
    Fejlesztéséért díjat vett át az agrárgazdasági digitalizációt kiemelkedően támogató munkája
    elismeréséért.
    2014 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, kitüntetései közül pedig
    kiemelkedik, hogy munkáját a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Arany
    Érdemkereszttel, a földművelésügyi miniszter Kovács Béla díjjal ismerte el.
    Jakab István a magyar erdőgazdálkodás elkötelezett képviselője és támogatója!
    Posgai Attila (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Posgay Attila okleveles erdőmérnök
    Általános és középiskoláit szülővárosában Kecskeméten végezte, majd a
    Soproni Egyetemen okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett.
    Szakmai munkáját a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnál kezdte, a
    Kerekegyházi Erdészetnél, ahol nagyszabású erdőtelepítési program részese lett.
    Évente, 100 ha feletti, alföldi, nehezen kivitelezhető fenyő telepítést vezényelt
    műszaki vezetőként Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunadacs borókás
    homokbuckáin. Részt vett a telepítő és ápoló gépsorok üzemi kísérleteiben.
    Több száz hektár ápolását végezték el és vezették be országosan a technológiát.
    1970-től kerül a Bakonyba a Herendi Erdészethez, ahol gépesítési, szállítási és
    fahasználati műszaki vezetőként dolgozott.
    Fő célja az erdőművelés és a fahasználat összhangjának megteremtése volt.
    Sikeres, természetes erdőfelújítási tevékenységének elismeréseként a Haza
    Szolgálatáért Érdemérem Ezüst Fokozatát vehette át.
    1980-tól a Balatonfelvidék kilenc termelőszövetkezetének szakmai irányítója,
    ahol a Balatonfelvidéki cseresek természetes felújításának irányításával a
    korábbi tarvágásokra alapuló gazdasági szemléletet természetes
    erdőfelújításokra alakította át. Úttörője volt a természetes folyamatokra
    alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének.
    A Balatonfelvidéki Fásítási Program keretében Mencshely, Barnag, Vöröstó-
    Dörgicse térségében, több mint 100 ha erdőtelepítés koordinálását végezte.
    A szövetkezetek felbomlása után a Cserfaág Kft. tulajdonosa és ügyvezetőjeként
    tevékenyen részt vett a magán erdőgazdálkodás beindításában. Több mint húsz
    erdőbirtokosság megalakításánál bábáskodott, számtalan magánerdőgazdálkodó
    bejelentkezését szorgalmazta. Több mint 260 ha-on sikerült beindítani a
    szálalásos erdőgazdálkodást, melynek támogatási rendeletének megalkotásában
    is tevékenyen részt vett, mint a MEGOSZ Közép-Dunántúli régió képviselője.
    Munkája elismeréseként 2010-ben megkapta a Pro Silva Hungariae díjat.
    Erdész életútját erdőtelepítések, természetesen felújított és példaértékű szálaló
    erdők kísérik.
    Szakács Sándor (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Szakács Sándor okleveles erdőmérnök
    Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen.
    Az elemi iskolát Imecsfalván, Szentkatolnán és Kézdivásárhelyen járta ki.
    Középiskolás tanulmányait 1972-ben Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes
    Gimnáziumban fejezte be. Okleveles erdőmérnökként 1977-ben végzett a Brassói
    Egyetem Erdőmérnöki karán.
    Erdőművelésből posztgraduális képzésben részesült 1988-ban, erdészeti managament
    képzésben 2000-ben és felnőttképzési kurzust végzett 2015-ben.
    Erdőmérnöki diplomája megszerzése után a Fenyédi Erdészetnél gyakornok, 1978-tól
    Zetelakán műszaki vezető, majd erdészetvezető-helyettes. 1990-től 1999-ig
    Zetelakán, 1999 és 2008 között Székelyudvarhelyen erdészetvezető.
    2008-tól nyugdíjba vonulásáig, 2018-ig, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet
    erdészetvezetője.
    Magyarországi szakmai kapcsolatai már a rendszerváltozás előtti időszakra tehetők.
    1993-tól lehetősége volt már az anyaország erdőgazdaságaitól csoportokat fogadni.
    Nagy lelkesedéssel mutatta be az erdélyi erdészeteket és a helyi kulturális értékeket.
    Sok magyar erdész és családtagja számára szervezett kiváló programokat. 2001-től
    mindezt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti
    Szakosztályának elnökeként teszi. 2010-től az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi
    Helyi Csoportjának az elnöke. Szinte kivétel nélkül elfogadta meghívásainkat és részt
    vett a magánerdős és egyesületi rendezvényeken.
    Több esetben, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
    részére kiváló tanulmányutat szervezett az erdélyi magánerdő gazdálkodás
    bemutatására és tanulmányozására.
    Vadas Jenő Emlékérem, Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevél és Marin
    Dracea Emlékérem tulajdonosa.
    Szakács Sándor a magyar erdők és a Kárpátok szolgálója, aki munkásságával kivívta
    a magyar erdészek és a magyar emberek nagyrabecsülését!
    Kiváló munkája elismeréseként MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült
    MEGOSZ emlékérem kitüntetést kaptak: (balról jobbra) Glattfelder Béla agrármérnök, Ferenc Nándor erdésztechnikus és Horváth Jenő erdésztechnikus. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    Ferenc Nándor (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
      Ferenc Nándor erdésztechnikus
    Hevesaranyoson született és végezte iskoláit, majd az egri Dobó István
    Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti tagozatán végzett és
    1976-ban technikus minősítő vizsgát tett.
    Szakmai tapasztalatát beosztott erdészként a Mátrai Állami Erdőgazdaság
    Tarnaleleszi Erdészeténél szerezte meg, és 1975-től a Bükkvidéke
    Mezőgazdasági Termelőszövetkezet erdőművelő erdésze, majd 1976-tól
    erdészeti ágazatvezetője a szövetkezet megszűnéséig.
    1994-től a Vadas Jenő Erdészeti Középiskola szakoktatója Mátrafüreden.
    Erdőművelési, fahasználati technológiai eszközök és alkalmazásuk
    témakörben oktatott és vezetője volt a tanulmányi erdészeti és kertészeti
    csemetekertnek.
    1999-től az újjászervezett magánerdő tulajdonosok felkérésére részt vett az
    erdőbirtokok gazdálkodásba vonásában, majd szakirányításukat végezte.
    Máig vezeti a Bátori-Várvölgy Erdőbirtokossági Társulatot, amely 4
    erdőbirtokossági társulat közös gesztorságában működik.
    A Heves-megyei dombvidéken öt erdőbirtokosság 865 hektáros területén,
    majd további három erdőbirtokosság szakirányítását végezte el, összesen
    3800 hektáron.
    2015-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is ellátja a tarnaleleszi é s a
    szentdomonkosi erdőbirtokosságok szakirányítási tevékenységét, é s a z 1996-
    ban alakult Hevesaranyosi ,,Bügör-Vidéke” Erdőbirtokossági Társulat elnöki
    és egyben szakmai irányítását a megalakulása óta.
    Kiváló munkáját a jól kezelt erdők és elégedett tulajdonosok dicsérik.
    Glattfelder Béla (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Glatfelder Béla agrármérnök
    Az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a fa- és faanyagtermeléshez
    fűződő érdekek hazai és európai szintű érdekvédelmében.
    Az Európai Parlament tagjaként sikerre vitt több olyan hosszú távú
    szemléletváltozáshoz is hozzájáruló javaslatot, amelyek a Közös Agrárpolitika
    keretében elismerték a fatermelés ökológiai és gazdasági érdemeit.
    2011 novemberében többekkel együtt megalakította a Nemzeti Biomassza
    Egyesületet, abból a célból, hogy az európai és a hazai megújuló energia
    politikákban nagyobb szerepet kapjon a fa és más biomassza termelés és
    hasznosítás. Az Egyesület érdekérvényesítő törekvései elsősorban arra
    irányultak, hogy azokból az európai forrásokból, amelyeket ekkoriban vezettek
    be, a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatására minél nagyobb
    arányban részesedjen ez a szektor is. Emellett igyekeztek meggyőzni a
    jogalkotókat, hogy olyan irányba módosítsanak a szabályzókon, hogy azok
    egyszerűbbé és jövedelmezőbbé tegyék a fa és más biomassza termelését és
    hasznosítását.
    Az akác elleni európai támadások kivédésére 2014 januárjában, több hazai
    érdekképviselet, társadalmi szervezet, köztük a MEGOSZ is, felsőoktatási
    intézmény és tudományos kutatóintézet részvételével megalakította az
    Akáckoalíciót, és sikerrel kezdeményezte az akác és az akácméz hungarikummá
    nyilvánítását.
    A Nemzeti Biomassza Egyesület elnökeként az elmúlt években számos
    javaslatot tett annak érdekében, hogy a fagazdálkodás és az erdőművelés jogi
    szabályozása kedvezőbb legyen, és minél többeknek megérje fát ültetni.
    Véleménye szerint, a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze
    a másra nem vagy csak korlátozottan hasznosítható területek fásítása. Az elmúlt
    években maga is majdnem 70 hektáron telepített nyárfát és akácot és emellett
    110 hektáron erdőgazdálkodik. Saját tapasztalata szerint akkor lehet hazánkban
    a fásított területeket jelentős mértékben növelni, ha a fagazdálkodásnak a
    szántóföldi növénytermeléstől messze elmaradó jövedelmezősége jelentős
    mértékben növekedni fog, és ezzel párhuzamosan az öröklött szabályozási
    környezet korlátozó jellege lebontásra kerül és élőtérbe kerülnek a fatermeléssel
    foglalkozók ösztönzését és támogatását szolgáló intézkedések.
    Horváth Jenő (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Horváth Jenő erdésztechnikus.
    Füzéren született 1963-ban vadász és gazdálkodó család negyedik generációjaként.
    Gyermek és ifjú korát édesapja hivatásos fővadászi munkájának segítésével töltötte a Füzéri
    vadászterületen.
    Erdészeti és vadgazdálkodási tanulmányait Egerben és Sopronban végezte, majd 1981-től a
    Borsodi Erdőgazdaságnál, majd az Északerdő Zrt-nél dolgozott az ország egyetlen kárpáti
    flórajárásba tartozó erdészkerület kerületvezető erdészként 1997-ig. Megalapította erdészeti
    és csemetekerti vállalkozását, csemetekertet létesített 1983-ban, melyet folyamatosan
    fejleszt. Munkája eredményeként Kelet-Magyarország vezető csemetekert hálózata alakult
    ki, mely jelenleg 60 ha üzemi területtel Füzéren, Karcsán és Mezőcsáton működik. Az
    alapítástól jelen időszakig több mint százmillió darab erdészeti csemetét állított elő,
    megteremtve ezzel az erdőfelújításokhoz és az erdőtelepítésekhez szükséges,
    nélkülözhetetlen, kiváló minőségű szaporítóanyagot.
    A főtevékenység mellett mezőgazdasági és erdészeti területen gazdálkodik mintegy 280 haon,
    valamint szakirányítást végez magánerdő területen a Füzéri Erdőgondnokság Kft-vel.
    1997-ben kezdeményezője-alapítója és elnöke volt a Füzéri Erdőbirtokossági Társulatnak,
    mely 430 ha-on a mai napig sikeresen gazdálkodik és mintaszerű természetközeli
    erdőgazdálkodása országos hírűvé vált.
    Önkormányzati képviselő 1990-ben, majd 1998-ban alpolgármester és 2002. év óta Füzér
    község polgármestere. Ezen időszak alatt a Füzéri Vár történeti rekonstrukciójának
    munkálatai megkezdődtek, Füzér község külterületi erdő és mezőgazdálkodást is szolgáló
    útjai felújításra kerültek.
    2003. évtől kezdeményezte a Nagy-Milic Natúrpark program megvalósítását, melynek
    2011. évben megépült látogatóközpontja, és megvalósítás alatt áll a tájgazdálkodási,
    természetvédelmi és ökoturisztikai programja.
    2003-ban a Felső-Magyarországi Várak Egyesülete alapítását kezdeményezte, mely a mai
    napig Füzéri székhellyel 35 taggal látja el a várak közös érdekképviseletét.
    Az Országos Erdészeti Egyesület tagja 1981-től, valamint MEGOSZ tag 2016-tól és az
    erdészeti szaporítóanyag terméktanács alapító tagja.
    Jelenleg a 10 éves fejlesztési program, a Nagy-Milic-Füzér 2021-2030 előkészítésén
    dolgozik polgármesterként, mely magába foglalja a Füzéri Vár 2026. évre (a Magyar Szent
    Korona Füzéren történt őrzésének 500. évfordulójára) történő teljes helyreállításán túl, a
    község külterületén erdő- és mezőgazdálkodás ökológiai szemléletű kialakítását. Az itt
    állandó jelleggel élő nagy ragadozók, a hiúz, a farkas, és az életterével Szlovákia felől
    közeledő medvére való tekintettel ragadozó védelmi program, azaz különleges rendeltetésű
    ragadozó és kárpáti gímszarvas védelmi és monitoringozási Füzéri vadászterület
    kialakítását tervezi. Ezen programhoz kapcsolódóan kezdeményezésére folyamatban van a
    Füzér község külterületén lévő erdész- és vadászházak felújítása, turisztikai célú
    hasznosítása.
    Tisztelettel gratulálunk a kitüntetésben részesült kollégáinknak, és jó egészséget további sikereket kívánunk nekik és szeretteiknek!
    A MEGOSZ elnöksége
    Forrás: FATÁJ-online, AM sajtóiroda.
  • Felhívás 2021. IV. negyedéves kárbejelentő lapok leadási határidejére

    A cikk dátuma szeptember 22nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

  • A MEGOSZ rendezvényen megjelenő szaktanácsadók kreditpontokat kapnak

    A cikk dátuma szeptember 16th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    A MEGOSZ nagyrendezvényen elhangzó előadások meghirdetésre kerültek a szaktanácsadók továbbképzésének részeként.
    A megjelenő szaktanácsadók két kreditpontot kapnak a részvételért!

    Részvételi szándékát kérjük, a regisztrációs lap le- és kitöltésével és visszaküldésével (címünk: megosz@megosz.hu) legyen szíves előre jelezni.  (Tehát: letöltéshez kattintson ide.)

    Várjuk szeretettel!

    A kreditpontot érő rendezvények listája megtekinthető a NAK portálon:
    a Szaktanácsadói rendezvénykereső itt érhető el.

  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Európai Bizottság klímamegőrzés érdekében tett javaslatai

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    A cikk végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az erdők szerepéről és lehetőségeiről.

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság

  • Az Európai Bizottság által elfogadott javaslat csomag

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    Az ismerteés végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az edők szerepéről, lehetőségeiről

     

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság

  • Emelt összeggel lehet pályázni erdőkár helyreállítására

    A cikk dátuma április 20th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt Erdőtulajdonosok

    A palyazat.gov.hu ​​honlapon megjelent tájékoztatás a módosított VP5-8.4.1-16 kódszámú, „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című felhívás dokumentációja.

    A módosítás alapján az igényelhető támogatási összegek megemelésére csak a Vidékfejlesztési Program megjelenése óta megnövekedett költségek miatt került sor. Továbbá újabb célterületeket határoztak meg.

    Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteket:

    • A támogatásban rendelkezésre álló keretösszeg az Éves Fejlesztési Keret módosítása alapján  pontosításra került és a korábbi 2,97-es Ft-hoz képest  3,1-ig terjedő Ft-ra emelkedett.
    • A Vidékfejlesztési Program módosítása a alapján a felhívás keretében új célterületeket határoztak meg, amelyek két olyan kárhelyreállítási esetkörhöz kapcsolódnak, amire még a VP elkészítése során nem gondoltak:

    A kárt egyes esetekben – szakmailag kielégítő eredménnyel, viszont lényegesen olcsóbban – sarjaztatás útján is helyre lehet állítani, ezért bevezetésre került az  „erdőkárok győkérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterület.

    Ha a helyreállítási érdekében a károsodott faállomány letakarítására is  szükség van, amelynek a költségeit a letakarított faanyag hasznosításokból nem lehet finanszírozni (jellemző töréskárok esetén), akkor indokolt a támogatási összegek további növelése, amit az alaptámogatások differenciálásával valósítottak meg. Így tehát bevezetésre kerültek a  „töréskár (hó, szél, jég) / széldöntés mesterséges erdősítéssel, valamint gyökérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterületek.

    • A 2020. márciusi módosítás alkalmával kiegészült a felhívás a „Nem támogatható tevékenységek” fejezettel. Az itt felsoroltak köre most kibővült az alábbiakkal:

    háziállat által okozott károsítás helyreállítása,

    hatóság által igazolt ismeretlen kár helyreállítása.

    • Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben változtak a támogatási összegek.

    Az alábbi táblázatban található a módosítás előtti és a  megemelt,  valamint az új célterületekhez tartozó összeg:

    Az elszámolható kiegészítő költségeket a következő táblázat tartalmazza (a megemelt összegeket szintén pirossal jelölve):

    A 2021-ben megemelkedett támogatási összeg a 2021-ben és azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

    • Módosultak továbbá a 3. számú mellékletben található tartalmi értékelési szempontok. A változások értelmében számottevően nagyobb területekért jár pont a horizontális szempontok esetében és csak  erdőbirtokosságra, illetve erdőgazdálkodási szakirányító vállalkozásokra vonatkozhat.

    A megváltozott tartalmi értékelési szempontok a 2021-ben és az azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

    • A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások II. Kötelezettségek vállalása fejezet kiegészült a mag és makkvetés, valamint a sarjaztatás esetében alkalmazandó előírásokkal (6 és 7.pont), amelyeknek értelmében sarjról történő természetes erdőfelújítás – az erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet. Mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő erdőfelújítás vagy állománypótlás esetében a támogatás kifizetésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az erdészeti hatóság által az erdőfelújításról vagy állománypótlásról kiállított „az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve” (E-lap) dokumentummal. E-lap kiállítására legkorábban a tárgyév június 15. napjától kerülhet sor.
    • A csatolandó mellékletek listája kiegészül. Mostantól kötelező – az előző pontban leírtakkal összhangban – mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő állománypótlás esetében az erdészeti hatóság által kiállított E-lapot is mellékelni. Valamint a szintén csatolandó szaporítóanyag származási igazoláshoz kötődően kiemelésre került, hogy ezen dokumentumon olvashatóan kell feltüntetni a szaporítóanyag felhasználási helyét, mértékét és idejét.
    • A támogatás módja fejezetben előírtak – amelyek arra vonatkoznak, hogy a csak a 2014. július 1-után keletkezett károk támogathatók kizárólag, illetve a káresemény bekövetkezésétől maximum 4 év telhet el a támogatási kérelem (ami egyben a  kifizetési igénylés), – kiegészülnek a számítás módjára vonatkozó instrukciókkal: amennyiben a káresemény bekövetkezésének idejeként az erdészeti hatósági nyilvántartásban év és negyedév kerül meghatározásra, úgy az adott évet követő negyedik naptári év azonos negyedévének utolsó napjáig adható be kérelem.
    • A Fogalomtárban (1. sz melléklet) meghatározták a „sarjaztatás” fogalmát, amely nem más, mint a gyökérsarjról történő természetes felújítás. Valamint pontosításra és kiegészítésre kerültek további definíciók:

    az „elsőkivitel”: az erdőfelújítás, erdőtelepítés első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, a magvetés, gyökérsarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;

    a „káresemény”: a 7. számú melléklet (hatósági bizonyítvány) szerinti hatóság által igazolt természeti katasztrófa, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző nem több, mint 4 évben következett be;

    és a „természeti katasztrófa”: az Evt. 56.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti hó, jég, szél, talajvízszint változása, légszennyezés, belvíz, fagy, aszály, tűz, illetve árvíz – mint abiotikus károsító tényezők – által okozott erdőkárok, vagy az Evt. 56.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek – mint biotikus károsítók – által okozott, vagy ezek együttes hatására (fapusztulás) bekövetkezett erdőkárok.

    • A felhívással összhangban módosult a Támogatói Okirat is.

     

    A módosított pályázati dokumentáció  innen  érhető el.

    Forrás: NAK; palyazat.gov.hu;

  • EU konzultáció – megújulóenergia-irányelvről

    A cikk dátuma április 15th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    2021. április 28-ig lehet véleményt nyilvánítani az Európai Bizottság megújulóenergia-irányelvéről, az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználásról a fenntarthatósági kritériumokról.

    https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12943-Renewable-Energy-Directive-guidance-on-the-sustainability-criteria-for-forest-biomass- felhasznált energia-termelés

    A fenti kapcsolót választva, vagy a link bemásolásával érhetőek el az EU honlapján a konzultációs lehetőségek az EU megújulóenergia-irányelvével kapcsolatban. Az oldal angolul nyílik meg és a nyelvválasztással lehet magyarra átállítani.

    A kezdést az EU röviden így mutatja be:

    “Az ország éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításának fenntartása az  erdeibioenergia-termelésnek fenntarthatóvá kell válnia . E célból a 2018. évi megújulóenergia-irányelv új fenntarthatósági kritériumokat vezet be a hő- és villamosenergia-termelésben felhasznált biomasszára és biogázra, mely kritériumok az erdei biomasszára is kiterjednek.

    Az említett célzás gyakorlati iránymutatást határoz meg és a gazdasági szereplők számára, hogy miként tudják igazolni az erdei biomassza különböző irányelveit 29. cikkében meghatározott új fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés.

    A jogi aktus típusa – Végrehajtási rendelet  alkotása

    Az oldalon látható, hogy éppen zajlik a véleménynyilvánítási szakasz, jelen FATÁJ cikk írásáig 6 vélemény érkezik (köztük egy Magyarországról) és ezek mindegyikével – a vélemény írásának eredeti nyelvével – az el olvasható.

    A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére

    Ezt a tervezetet  4 hétig lehet véleményezni . A Bizottság a kezdeményezés véglegesítését magában veszi a beérkezett véleményeket. A beérkezett visszajelzéseket közzétessük ezen a terven, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokat.

    A  véleménynyilvánításra 2021. március 31 – 2021. április 28.  ( brüsszeli idő szerint éjfél ig) van opciók.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője AZ eredetileg  angolul publikált joganyag-tervezetet  – Ares (2021) 2.233.415 – a gyorsabb értelmezhetőség kedvéért lefordította magyar nyelvre  .

    A rendelet-tervezet NAK által magyarított (nem hivatalos) szövege:

    A Bizottság végrehajtási rendelet – tervezete

    az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és irányítási 29. cikkében megállapított, az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumainak való megfelelés igazolásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó működési útmutató kidolgozásáról

    1. cikk

    Tárgy és hatály:

    E rendelet meghatározása az alkalmazási végrehajtási szabályokkal, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. alapján (6) és (7) bekezdésében meghatározott, az erdei biomasszára vonatkozó, kockázatalapú fenntarthatósági kritériumok határozott és összehangolt végrehajtási biztosításával.

    A rendeletet az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításához használt összes  erdei biomasszára kell használni,  amelyeknek megfelelően :

    – az erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyekből olyan szilárd biomassza tüzelőanyagot állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagok, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 20 MW alatt van;

    – az  erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyből olyan gáznemű biomassza-tüzelőanyagokat állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagokat, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 2 MW alatt van,  vagy a következő egyenértékű átlagos biometán áramlási sebességgel:

    – ha a biogáz 100% metánt tartalmaz, 200 m3 / h alatt, normál hőmérsékleten és nyomás között (azaz 0 ° C és 1 bar légköri nyomás mellett) mérve

    – ha a biogáz metán és más gázok keverékéből áll, akkor az első pontban meghatározott küszöbérték újraszámításból származó értékek maradnak a metán keverékben lévő térfogati arányban;

    –  erdőkből származó másodlagos biomassza.

    2. cikk

    Definíciók

    Meghatározták a következő definíciókat:

    – erdőkből származó elsődleges biomassza (minden kivágott vagy más módon eltávolított hengeres fa);

    – erdőkből származó másodlagos biomassza (faiparból származó maradványok, ment fűrészpor, kéreg stb.);

    – nemzeti vagy szubnacionális szintű fakitermelési kritériumok;

    – fakitermelési kritériumok a forrásterület szintjén;

    – kitermelés országa,

    – természetes erdők (természetes úton felújult őshonos fákból álló erdők, valószínűleg a spontán és a “támogatott” felújulást);

    – félig természetes erdők (olyan kezelt természetes erdők, amelyek az idő múlásával különféle természetességre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide jelentenek több szintet, fajgazdagságot, véletlenszerű távolságot; vagy felettett erdőket, amelyek az idő múlásával több különböző természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide tartoznak az elhagyott ültetvényszerű erdők, amelyek változatos korszerkezetűek és ahol az őshonos fajok egyértelmű felújulnak;

    – ültetvényszerű erdők (ültetett erdők, ahol intenzíven gazdálkodnak és ültetnek, valamint amikor az állomány vágáséretté változik, teljesíteniük kell a következő kritériumokat: egy vagy két fafaj, egyenletes korosztály és egyenlő távolság);

    – tuskók és gyökerek (a teljes fatérfogat részei, kivéve a tuskó feletti fás biomassza térfogatok;

    – holtfa;

    – hosszú távú termelési kapacitás;

    – gazdálkodási rendszer;

    – természetes bolygatás;

    – nettó éves növekedés;

    – LULUCF kritériumok nemzeti szinten;

    – LULUCF kritériumok a forrásterület szintjén;

    – szénkészlet;

    – szénelnyelők;

    – első gyűjtőhely (olyan gazdasági szereplő által kezelt tároló vagy feldolgozó létesítmény, amely nyersanyagokat közvetlenül az erdei biomassza elsődleges termelőitől szerez;

    – első fél általi audit (az első gyűjtőhelyre szállító gazdasági szereplő önnyilatkozata);

    – második fél általi audit (a szállító ellenőrzése az első gyűjtőhelyet kezelő által);

    – harmadik fél általi audit (a gazdasági szereplő ellenőrzése olyan harmadik fél, amely független az ellenőrzött szervezettől);

    3. cikk

    A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése nemzeti és szubnacionális szinten

    1. A tagállamok megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy ellenőrizzék a biztosításokat, amelyek igazolják a kitermelési kritériumok betartását nemzeti vagy szubnacionális szinten. Ebből a célból a gazdasági szereplők kockázatalapú értékelése végezhető, amely pontos, naprakész és elérhető bizonyítékot nyújt a következő elemek mindegyikére:

    – a kitermelés országa, és adott esetben a régió, ahol az erdei biomasszát termelték, a forrásterületet;

    – a kitermelés helyére alkalmazandó nemzeti vagy szubnacionális szabályokat, amelyek biztosítják:

    – a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

    – erdőfelújítást (előírásnak megfelelően természetes vagy mesterséges vagy kettő kombinációja; biodiverzitás nem romolhat és a természetesség sem);

    – az erdőterületek hatékony védelmét;

    – az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek a talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

    – az erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

    – a nemzeti és a szubnacionális jogszabályok nyomonkövetését, a biztosítási rendszerek meglétét

    – hogy nincs jelentős hiánya a nemzeti és / vagy a szubnacionális törvények és rendeletek végrehajtásának.

    2. A gazdasági szereplők szempontjából veszélyes a nemzeti vagy a nemzetközi kormányzati szervezetek által alkotott jogi értékelések és jelentések.

    3. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése a nyilvános adatbázisok hoznak létre, amelyek naprakész tartalmazzák.

    4. A gazdasági szereplők dönthetnek úgy, hogy bizonyítják a kitermelési kritériumok teljesítését a forrásterület szintjén.

    4.cikk

    A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése a forrásterület szintjén

    Ahol egy vagy több fakitermelési kritériumnak való megfelelés bizonyítása egy vagy több kitermelési kritériummal a nemzeti vagy a szubnacionális szinten nem áll rendelkezésre, ott a feltételeknek és a gazdasági szereplőknek meg kell követelniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy milyen új jelentőségű, hogy ezeknek a kritériumoknak eleget tettek -ea forrásterület szintjén bevezetett és alkalmazott gazdálkodási rendszerek. Ennek érdekében a gazdasági szereplők pontos, naprakész és képes bizonyítékokat kell biztosítani a következő elemekről:

    – A forrásterület térbeli határai, amelyeknek megfelelően kell megfelelniük (a földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat)

    – A forrásterületen alkalmazható gazdálkodási rendszerek, amelyek biztosítják az alábbiakat:

    – a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

    – erdőfelújítást;

    – az erdei biomassza nem a természetvédelmi területekről származik;

    – az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek az talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

    – erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

    5.cikk

    LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése nemzeti szinten

    A tagállam megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy nyújtsanak be ellenőrzött, és megerősítsék a LULUCF kritériumainak való megfelelő nemzeti szintjét.

    6.cikk

    LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése az erdei forrásterület szintjén 

    Ahol a LULUCF kritériumoknak való megfelelés bizonyítása nemzeti szinten nem áll rendelkezésre, ott a szereplőknek a gazdasági szereplőktől meg kell követniük, hogy ellenőrizniük kell az új forrásokat az erdei forrásterület szintjén bevezetett gazdálkodási rendszerek létezéséről és végrehajtásának biztosításáról, hogy a szén tárolási és elnyelési szintje az erdőkben hosszú távon megvalósuljon és megerősödjön. Ennek érdekében a gazdasági szereplőknek pontos, naprakész és jelentős bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a következő követelményeknek megfelelően:

    – meghatározza a forrásterület térbeli határát, melyeknek megfelelően kell megfelelniük (földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat);

    – számítsa ki az erdő átlagos szén-dioxid-készleteit és -elnyelőit;

    – ismertesse a forrásterületen (amelyből a biomassza származik) az erdőgazdálkodási gyakorlat forgatókönyvét egy előre jelzett hosszú távú -legalább a kitermelés után 30 évre kiterjedő- időszakra vált;

    – becsülje meg a forrásterület átlagos szénkészletét és hogy mennyit nyel el az előre jelzett hosszú távú időszakban, ami többek között 30 év a kitermelés után;

    – hasonlítsa össze az adott erdei forrásterületen az előre jelzett hosszú távú időszakos szénkészletet és – elnyelőit az referencia időszaki szénkészletével és – elnyelőivel.

    7. cikk

    Ellenőrzés

    A tagálmok:

    – megfelelő- fenntarthatóságot bizonyító információ biztosítása;

    – a jogszabályban előírt tömegmérleg-rendszert fejlesztik;

    – megfelelő színvonalú független harmadik fél általi könyvvizsgálatról nyújtsanak be információkat;

    – biztosítsák az átláthatóság megfelelő szintjét;

    – tudják bizonyítani, hogy rendszeresen ellenőrzik.

    ————————————————– —————————————-

    A véleménynyilvánításra 4000 karakter terjedelmet biztosító, valamint ha ez kevés lenne a csatolni lehet dokumentumot is 5 MB terjedelemben (txt, doc, docx, pdf, odt, rtf formátumokban).

    szerk: TJ, Forrás: NAK / Szalai Károly + a fenti kapcsolók

    Kiegésztés:

    Nyilvános konzultáció tartottak az Európai Bizottság a Megújuló Energia Irányelve ((EU) 2018/2001 irányelv) felülvizsgálatáról, módosításáról .

    Az európai zöld megállapodás alapján a Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem határozottabb fellépése mellett, és értékelte szorosan, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása hogyan képes felelősségteljesen megváltoztatni 50-55% -kal 2030-ig.

    A felülvizsgálat

    – értékelni szorosan, hogy a megújuló energiára vonatkozó rendelkezések milyen módon járuljanak hozzá a nagyobb szinten az éghajlat-politikai törekvésekhez

    – fel szigorúan tárni, hogy miként lehetne felgyorsítani az integrált energiarendszerre való átállást az integrált energiarendszerről szóló stratégiai és a hidrogénstratégiában foglaltak szerint.

    Az irányelvre vonatkozó javaslat jogi aktusa során  2021. február 9-ig  két lépcsőben lehet hozzászólni.

    Az első körös véleménynyilvánításban 2020. augusztus 3. – 2020. szeptember 21. között  374 szabad szövegű észrevétel  érkezett (köztük három Magyarországról: Habitat for Humanity Hungary; Wild Europe Initiative; Ethanol Europe).

    A 2020. november 17-én megnyílt, 2021. február 9-ig tartó nyilvános konzultáció kérdőívét 37750-en küldték be – ezek között 289 válasz érkező Magyarországról, köztük a FAGOSZ, a MEGOSZ és a Soproni Egyetem válasza is. A bemutató kérdőívek táblázata innen letölthető .

    Az Európai Bizottság speciális összeállítása a témával kapcsolatban:

    Fókuszban: Megújuló energia Európában  (2020-03-18)

     

    Forrás: FATÁJ-online

     

     

  • Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete

    A cikk dátuma április 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani

    Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István

    Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.

    A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.

    Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.

    Forrás: AM Sajtóiroda