Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Elindult a jogosult erdészeti szakszemélyzet 2022. évi kötelező kiegészítő képzése

    A cikk dátuma szeptember 13th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztálya szervezésében 2022. szeptember 1-én mintegy 390 fő részvételével sikeresen elindult a jogosult erdészeti szakszemélyzet 2022. évi kötelező kiegészítő képzésének I. időszaka. A képzés online formában, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) távoktatási felületén zajlik.

    A hónapokig tartó gondos előkészítő munkák a Nébih-hel történő szoros együttműködés keretében valósultak meg.

    A meghirdetett kötelező kiegészítő képzésen minden jogosult erdészeti szakszemélynek részt kell vennie, a képzés nem teljesítése esetén a jogosultsági időszak annak lejártakor nem hosszabbítható meg, az érintett szakszemély jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása törlésre kerül.

    Ez alól kivételt képez:

    • ha a képzés teljes ideje alatt, 2022. szeptember 1. – 2022. december 1. közötti időszakban szünetelteti tevékenységét (ennek kezdeményezése már nem lehetséges!),
    • ha a jogosulti alapképzést 2020. július 1. után teljesítette.

    A jogosult erdészeti szakszemélyzet a képzésre egyénileg vagy csoportosan jelentkezhet. A II. és a III. időszakra a jelentkezési lehetőség még nyitva áll.  Az egyedi jelentkezéshez szükséges Jelentkezési Űrlap, a csoportos jelentkezéshez használatos táblázat az NFK honlapján, a https://nfk.gov.hu/Jogosult_erdeszeti_szakszemelyzet_kotelezo_kiegeszito_kepzese_es_vizsgaztatasa_news_2114 oldalon keresztül elérhető el.

    A jelentkezéshez kapcsolódó eddigi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a kapcsolattartásra szolgáló egyedi e-mail címet körültekintően és pontosan adják meg, családon vagy munkahelyen belül ez az e-mail cím mindenkinél más-más legyen. Kérünk nagyobb figyelmet fordítani a képzés díjáról kiállított számla fizetési határidőn belüli befizetését, ezzel könnyítve és csökkentve az NFK munkáját.

    A kötelező kiegészítő képzés célja alapján lehetőséget adtunk arra, hogy aki a jogosulti alapképzést 2020. július 1. után teljesítette, annak nem kötelező ezt a 2022. évi kötelező kiegészítő képzést elvégeznie. Annak ellenére, hogy ez az információ a honlapunkon és korábbi tájékoztatóinkban több helyen is megjelenik, sok frissen alapvizsgázott jogosult erdészeti szakszemély jelentkezik a képzésre, amely jelentkezést az erre vonatkozó egyeztetés során általában visszavonnak.

    Felhívjuk a képzésen részvevő jogosult erdészeti szakszemélyzet figyelmét, hogy a vizsgateszt eredményes kitöltése érdekében a témakörönkénti online tananyagok és az azok megértését, részletezését szolgáló kiegészítő jegyzetek áttanulmányozására kellő időt fordítsanak.

    A vizsga során a három, nyomtatványkitöltés ismeretét számon kérő feladat során több kérdésre kell választ adni. Azok helyes megválaszolására több időre van szükség, mint az egyszerű felelet-választós tesztkérdések esetén. Kérjük, hogy ennek figyelembe vételével osszák be idejüket a 90 perces vizsgaidőtartam alatt.

    Nemzeti Földügyi Közpon

     Erdészeti Főosztály

  • Megjelent a Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2021 című kiadvány.

    A cikk dátuma szeptember 13th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztálya az idei évben is kiadta a Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2021 c. kiadványt. Az Országos Erdőállomány Adattár illetve az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programból származó adatok alapján hazánk erdeinek legfontosabb statisztikáit tartalmazó összefoglaló leporellót az NFK minden évben azonos felépítésű és tartalmú táblázatokkal adja ki. Ezzel kívánja támogatni a szakmai közönséget egyes statisztikák pontos nyomon követésében.

    Emellett elérhetővé váltak a legfrissebb (2021) Alapvető, éves és idősoros erdészeti statisztikák is. A kiadvány és a további erdészeti statisztikák az NFK honlapjáról az alábbi címen érhetőek el:

    https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513

  • Erdészeti szakszemélyek számára meghirdetett alapképzés és vizsga

    A cikk dátuma szeptember 12th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A jogosulti alapképzés és a vizsga elsősorban a kétéves szakmai gyakorlatot teljesítő erdészeti szakszemélyzet, illetve a szintén minimum kétéves szakmai gyakorlati idővel rendelkező, az előzőekben részletezett kormányzati jogviszony keretében foglalkoztatottak részére van meghirdetve.

    2022 januárjában a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) honlapján megjelent az erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzésének 2022. évi ütemezése.

    Az NFK az ütemtervnek megfelelően a jogosulti alapképzésre történő jelentkezés lehetőségét 2022. augusztus 31.-től biztosítja a honlapján keresztül elérhető jelentkezési felületen:

    https://nfk.gov.hu/Erdeszeti_szakszemelyzet_jogosulti_alapkepzese_es_vizsgaztatasa_news_554

    Az oldalon található Jelentkezés a 2022.2_sorszámú képzésre című szövegben elhelyezett Jelentkezési Űrlap linken lehet a jelentkezést megtenni.

    Az érintett erdészeti szakszemélyzet a 2022. őszi jogosulti alapképzésre 2022. szeptember 29-ig jelentkezhet.

     

     

  • A Visegrádi Királyi Palota ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének!

    A cikk dátuma szeptember 9th, 2022 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
    A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.

    Láttam, Visegrád, büszke tornyaid
    Királyi bérctetőn,
    Dacolva annyi század vészével,
    Fönn állni még merőn.
    És tisztelettel hajtom meg nyakam,
    Hogy láttalak,
    Multunkba inlő szent emlékjelek,
    Ti ős falak!”
    (Jakab István – Kirándulás Visegrádra)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a

    Visegrádi Királyi Palotában tartja az éves nagyrendezvényét

    2022. október 1-én.

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón találják. A tagsági regisztrációs lapot kérjük, töltsék ki és küldjék vissza a jelentkezéshez!
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok várják.
    • Jogosult erdészeti szakszemélyeket a délután 14:00 órától kezdődő Szakmai Konferenciára várjuk. Az akkreditált programon – melynek részletei a meghívón találhatók -, való részvétel regisztrációhoz és a regisztrációs díj megfizetéséhez kötött. Regisztráljon: Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet részére, csak a szakmai programra szóló regisztrációs lap. Az előadások összesen 10 kredit pontot érnek.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, legkésőbb szeptember 28-ig beérkezőleg küldje vissza a kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre, vagy postai úton a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. címre!

    Letöltések, csatolmányok:


     

     

    A rendezvény helyszíne:
    Visegrád, Királyi Palota
    2025 Visegrád, Fő utca 29.

    Palotaház parkoló: 2025 Visegrád, Dunaparti út 1.
    GPS koordináta: 47.7833, 18.9833

    Vezessen ide a Google térkép!

     

  • Körültekintően kell a fát vágni 

    A cikk dátuma augusztus 30th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A Magyar Államkincstár fokozott figyelmet és a közösségi céloknak megfelelő önmérsékletet kér a támogatások kedvezményezettjeitől.

    A napokban megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) kormányrendelettel összefüggésben a Kincstár felhívja a figyelmet arra, hogy a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó gazdálkodóknak továbbra is be kell tartani a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fakivágásra, illetve fa-és bokorcsoport megőrzésére vonatkozó előírásait. Azaz az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. mellékletének 7. pontjában foglalt fa-és bokorcsoportok megőrzésére vonatkozó rendelkezés a szóban forgó kormányrendelet megjelenésétől függetlenül érvényben van. A Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) feltüntetett magányosan álló fák kivágása továbbra is tilos, illetve a 7.2 pontban említett kivágási tilalom alól (fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni) sem kaptak felmentést az érintett gazdálkodók. Ezen előírások alapját közösségi jogszabály írja elő, eltérni tőlük nem lehet, be nem tartásuk pedig ezután is kölcsönös megfeleltetési szankciót vonhat maga után!

    Fenti szabályok az egyes erdészeti támogatási programokban (erdősítés támogatása, Natura 2000 erdő, erdő-környezetvédelmi kifizetések) részt vevő kedvezményezettekre is vonatkoznak. A Kincstár arra is felhívja az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy a Natura2000 besorolású erdőterületeken nyújtott kompenzációs támogatások esetén a vonatkozó pályázati felhívás (VP4-12.2.1-16) szerint a támogatás igénybevételének továbbra is a feltétele az erdőterv előírásainak betartása.

    Forrás: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/content/VLfqQiCLy40T/korultekintoen-kell-a-fat-vagni/maximized

  • Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása

    A cikk dátuma augusztus 19th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A visszajelzések alapján sokak figyelmét elkerülte a 8.§ d pontjában megjelent feltétel.

    Az Agrárminisztériummal egyeztetve a d) pontban megfogalmazott az  erdőgazdálkodásába vont összes területe alapulvételével 300 hektárt meghaladó területnagyság egyrészt jelenti a területhatár feletti gazdálkodási méret esetében alkalmazandó felsőfokú szakember alkalmazásának kötelezettségét, de jelenti azt is, hogy a 300 ha alatti gazdálkodási összterület alatt nem kell alkalmazni felsőfokú végzettségű szakembert, tehát középfokú erdészeti végzettségű szakember is végezheti.

    Az alábbiakban olvasható a vonatkozó szabályozás.

    „5. Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása

    1. §Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet] 10. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

    [Az erdészeti hatóság – kérelemre – „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az  erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:]

    d) az  erdészeti szakirányító vállalkozás az  erdőgazdálkodásába vont összes területe alapulvételével 300 hektárt meghaladó területnagyság esetében legalább egy törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az  egyéni vállalkozó természetes személy vagy a  felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.”

    1. § A 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

    „(4) Ha az  erdészeti hatóság a  jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolását az (1) bekezdés vagy a  32.  § alapján törli, a  jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolása a  törléstől számított egy évig nem jegyezhető be újra a nyilvántartásba.”

    1. § A 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet 32.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a  „2022. július 1-jéig” szövegrész helyébe a „2023. január 1-jéig” szöveg lép.
    2. § A 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet a következő 32/A. §-sal egészül ki:

    „32/A.  § (1) A  2022. július 1. és az  egyes kormányrendeletek agrárágazattal összefüggő módosításáról szóló 316/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakban a  32.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolást fennállónak kell tekinteni azon erdészeti szakszemélyzet esetében, akinek e besorolása 2022. június 30-án fennállt.

    (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott időszakra a  nyilvántartásból a  18.  § (3)  bekezdésében, valamint a 32. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel törölt jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolást az  erdészeti hatóság – a  18.  § (4)  bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően – az  egyes kormányrendeletek agrárágazattal összefüggő módosításáról szóló 316/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a nyilvántartásba újra bejegyzi az (1) bekezdésben meghatározott időszakra vonatkozóan is.”

    1. § Hatályát veszti a 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet
    2. a) 10. § b) pont ba) alpontja és
    3. b) 32/A. §-a.
    4. Záró rendelkezések
    5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

    (2) A 12. § b) pontja 2022. november 1-jén lép hatályba.

    MK_22_136

  • 5/2022. (VIII. 16.) AM utasítás A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendeletnek az állam tulajdonában álló erdőkben történő végrehajtásának részletes szabályairól

    A cikk dátuma augusztus 17th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Az agrárminiszter 5/2022. (VIII. 16.) AM utasítása a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendeletnek az állam tulajdonában álló erdőkben történő végrehajtásának részletes szabályairól
    Magyarország Kormánya a háborús veszélyhelyzet okozta drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről szóló 1335/2022. (VII. 15.) Korm. határozattal energia-veszélyhelyzetet hirdetett. A Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelettel meghatározta az energiaigények kielégítéséhez kapcsolódó tűzifaszükséglet előállításának jogszabályi kereteit, amelynek végrehajtásához az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelői számára
    a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjaira figyelemmel a következő pontosító alkalmazási szabályokat tartalmazó utasítást adom ki:
    1. A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdésének rendelkezése 2023. március 31-e után az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelőjénél (a továbbiakban: állami erdőgazdálkodó) nem alkalmazható.
    2. Természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú, az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó célállományt alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben tarvágás – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti esetek kivételével – nem végezhető.
    3. A megnövekedett tűzifa-keresleti igényt az állami erdőgazdálkodónak elsősorban akác főfafajú átmeneti erdő vagy kultúrerdő állomány letermelésével kell teljesíteni.
    4. A Korm. rendelet rendelkezéseinek alkalmazására – a Korm. rendelet 1. § (1) és (8) bekezdésében foglaltak kivételével – a fokozatosság elvére figyelemmel csak akkor kerülhet sor, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
    5. Az állami erdőgazdálkodónál a Korm. rendelet 1. § (2) és (4)–(6) bekezdésében foglaltak alkalmazására az Evt. 33. § (8) bekezdés b) pontja alapján kerülhet sor.
    6. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
    Dr. Nagy István s. k.,
    agrárminiszter

  • Megjelent a Magyar Közlöny 134. száma amiben megtalálható a 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről. A kormányrendelet szabályozza a tűzifa kivitelét megelőző bejelentkezési kötelezettséget és amennyiben szükséges az energia ellátás biztosításához a bejelentett tétel az állam élhet elővásárlási jogával.

    A cikk dátuma augusztus 15th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás
    A Kormány 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről
    A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemrőlés a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

    1. § (1) Magyarország energiaellátás-biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, az 1. mellékletben meghatározott,
    faalapú nyersanyag vagy termék (a továbbiakban együtt: tűzifa) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
    a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH) történő bejelentést (a továbbiakban:
    bejelentés) követően és a (8) bekezdés szerint
    a) értékesíthető külföldre, illetve
    b) vihető ki az országból.
    (2) E rendelet alapján az államot – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
    a) tűzifának külföldre történő értékesítése esetén elővásárlási jog,
    b) a tűzifának a tulajdonjogát nem érintő külföldre történő kiszállítása során vételi jog
    illeti meg.
    (3) E rendeletet nem kell alkalmazni
    a) a Magyarország területére bértárolás céljából behozott tűzifa kiszállítására, valamint
    b) a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított tűzifára.
    (4) Magyarország stratégiai jelentőségű kereskedelempolitikai céljainak érvényesítése, Magyarország
    energiabiztonságának fenntartása érdekében, egyes, az 1. mellékletben meghatározott faalapú nyersanyagvagy
    termékcsoport vonatkozásában e rendelet alkalmazása alól az erdőgazdálkodásért felelős miniszter
    (a továbbiakban: miniszter) felmentést adhat egyes ágazatok, egyes ügylettípusok, valamint meghatározott alanyi
    kör tekintetében.
    (5) E rendelet alkalmazásában a tűzifával azonos szabályok irányadóak a sarangolt erdeitűzifa-választékra is.
    (6) Az állam elővásárlási és vételi jogát a miniszter által e rendelet szerinti eljárásban az erdőről, az erdő védelméről és
    az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt gazdasági társaságok közül kijelölt
    gazdasági társaság (a továbbiakban: erdészeti társaság) útján gyakorolja.
    (7) Az állam az elővásárlási jogát vagy a vételi jogát a bejelentés napjától számított harmincadik nap végéig megtett
    nyilatkozatával az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint gyakorolhatja.
    (8) A tűzifa Magyarország területéről külföldre történő kiszállítása akkor kezdhető meg, ha az az elővásárlási jog vagy
    a vételi jog gyakorlására a (7) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, vagy a NÉBIH az elővásárlási jogról
    vagy a vételi jogról való lemondásról a 3. § (6) bekezdése szerint tájékoztatást adott.
    2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés
    1. a) pontja szerinti bejelentést az értékesítő,
    2. b) pontja szerinti bejelentést a tűzifát külföldre kivinni szándékozó
    természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő)
    írásban, magyar nyelven teszi meg.
    (2) A bejelentés tartalmazza
    a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó
    aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi
    lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, EUTR technikai azonosító számát,
    ab) állampolgárságát,
    ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
    ad) fizetési számlaszámát;
    b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet
    ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát,
    ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, EUTR technikai azonosító
    számát,
    bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
    bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
    bd) fizetési számlaszámát;
    c) a tűzifa
    ca) mennyiségi mutatóit, pontos termékmegnevezését, fafaját és az 1. melléklet szerinti KN besorolását,
    cb) szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, a tűzifa aktuális piaci
    értékét;
    d) a címzett nevét és címét, ahová a tűzifa leszállításra kerül;
    e) a tűzifa tárolási helyét a bejelentés időpontjában;
    f ) a tűzifa értékesítésének, illetve kivitelének tervezett időszakát, valamint
    g) a tűzifa kiviteléhez felhasználni tervezett szállítójegyek sorszámát.
    (3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával, elektronikus úton kell megtenni.
    (4) A bejelentéshez csatolni kell a tűzifa külföldre történő
    a) értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a számla,
    illetve
    b) szállításáról szóló szerződés, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat
    másolatát.
    (5) A (4) bekezdésben meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű
    fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.
    3. § (1) A NÉBIH által közzétett adatok szerint faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tiltása alatt álló személy
    vagy EUTR technikai azonosítóval nem rendelkező személy bejelentését érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
    (2) A NÉBIH a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 2. §-ban
    meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés e követelményeknek nem felel meg, a NÉBIH
    a bejelentést visszautasítja, azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra,
    és új bejelentést szükséges megtenni.
    (3) Ha a bejelentés a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek megfelel, a NÉBIH a bejelentést továbbítja
    a miniszter részére, aki – indokolt esetben az érintett miniszterek bevonásával – megvizsgálja arra vonatkozóan,
    hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e
    a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást,
    vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás-biztonságra.
    (4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáról írásban tájékoztatja a NÉBIH-et, és kijelöli,
    hogy az állam az elővásárlási jogot vagy vételi jogot mely erdészeti társaság útján gyakorolja.
    (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a NÉBIH haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentésben
    meghatározott tűzifa vonatkozásában az erdészeti társaság elővásárlási vagy vételi jogot gyakorol, ezzel egyidejűleg
    tájékoztatja a kijelölt erdészeti társaságot a 2. § (2) bekezdése szerinti adatokról és a bejelentő tájékoztatásának
    időpontjáról.
    (6) Ha a miniszter álláspontja szerint a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn, erről tájékoztatja
    a NÉBIH-et, amely az elővásárlási jogról vagy a vételi jogról való lemondásról szóló tájékoztatást ad a bejelentőnek.
    (7) Az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételéig a NÉBIH-hez előterjesztett kérelmében a bejelentést
    a bejelentő írásban visszavonhatja, és a NÉBIH a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti. A bejelentéssel
    összefüggő eljárás megszüntetése a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.
    (8) A bejelentésre – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási
    rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére,
    az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre,
    az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére,
    az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit,
    azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
    4. § (1) A NÉBIH által hozott – önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével –, véglegessé vált döntés ellen
    indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
    (2) Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
    (3) A bíróság a kérelem beérkezését követően nemperes eljárásban 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést
    megállapítja, a döntést hatályon kívül helyezi, és a NÉBIH-et új eljárásra kötelezi.
    5. § (1) Az elővásárlási jogot vagy vételi jogot a miniszter által a 3. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásban kijelölt erdészeti
    társaság az állam nevében saját forrásai terhére gyakorolja.
    (2) A vételi jog gyakorlása során a vételárról és annak teljesítéséről a bejelentő és az erdészeti társaság állapodik meg.
    Ha az erdészeti társaság és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg,
    az erdészeti társaság a tűzifa aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló
    tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a bejelentő 2. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja
    vagy 2. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fizetési számlájára, aki ezt követően, a már megfizetett összegen
    felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó
    hatálya. A tűzifa aktuális piaci értékét a vételi jog gyakorlásának időpontját megelőző 30 napban bejelentett
    2. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti összegek átlagával kell meghatározni.
    (3) Az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlását követően a tűzifa ellenértékének megfelelő összeg bejelentőnek történő
    megfizetésével e rendelet alapján a tűzifa az erdészeti társaság tulajdonába kerül.
    (4) Az erdészeti társaság a tűzifamennyiséget szociális célokra vagy állami vagy önkormányzati közfeladat zavartalan
    biztosításának ellátására használhatja fel.
    6. § (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
    (2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
    (3) A rendőrség és az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel
    átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a 3. § (5) és (6) bekezdése szerinti tájékoztatásra
    vonatkozó adatokat.
    7. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően, ha a bejelentő nem
    tesz eleget az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy az 1. § (8) bekezdésében foglaltakat megsérti,
    a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a be nem jelentett vagy a visszaigazolással nem
    rendelkező tűzifa általános forgalmi adó nélküli piaci értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot
    szab ki.
    8. § (1) E z a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    9. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
    szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i
    (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
    10. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius
    katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig
    meghosszabbítja.
    (2) E z a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
    következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
    Orbán Viktor s. k.,
    miniszterelnök
  • Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

    A cikk dátuma augusztus 15th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel
    összefüggésben.
    A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István. Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti
    Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad azAgrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a
    rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van
    szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.
    A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát
    termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

  • ÖN TUDTA?

    A cikk dátuma augusztus 10th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    – hogy míg a természetvédelmi törvény mindössze 2 db rövid §-ban foglalkozik az erdővel és nincs igazi végrehajtási rendelete, addig az az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény – Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye – 115 db §-ban és 9 db végrehajtási rendeletben részletezi az erdő védelmét és az erdőgazdálkodást?

    – hogy az erdőgazdálkodás hatóságilag megszabott, 10 évre szóló erdőtervek szerint történhet, ahol a természetvédelmi hatóság, az árvízvédelmi hatóság, és más hatóságok szakhatóságok, és a nemzeti park igazgatóságok ügyféli joggal rendelkeznek?

    – hogy az erdőtörvény részletesebben szabályozza a fakitermeléseket (a tarvágások maximális területeit, a fakitermelés alkalmazható módját)?

    – hogy akár a természetvédelmi hatóság akár az erdészeti hatóság bármikor leállíthat minden fakitermelést, ha az veszélyt jelent az erdőre?

    – hogy az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó csak javasolhat az erdőterv készítésekor, és ugyanolyan jogkörrel rendelkezik, mint a nemzeti park igazgatóság?

    – hogy az erdőterv módosítása ugyanolyan eljárás alá tartozik, mint maga az erdőterv? (Nyilvánosság, szakhatóságok, nemzeti parki közreműködés)

    – hogy 1935 óta az erdő területe nem csökkenhet és legalább olyan erdőt kell az erdő megújításakor az erdő helyén létrehozni, mint amilyen ott állt?

    – hogy ha az erdőt letermelik, vagy bármilyen (!!!) okból az erdő kipusztul, vagy záródása lecsökken, akkor azt hatóságilag megállapított fafajokból és ezek meghatározott elegyarányából álló célállománnyal, jogszabályban meghatározott csemete darabszámmal és határidőre meghatározott méreteket elérő fiatal erdőt kell létrehoznia az erdőgazdálkodónak?

    – hogy a magyar „erdők” fele tulajdonképpen kifejezetten faanyagtermelési céllal szántóföldekre és legelőkre vagy a puszta homokra telepített mesterséges faállomány?

    – hogy a természetes felújítás a fák magtermésére vagy sarjadóképességére (gyökér sarj, vagy tuskósarj) alapozva történik évszázadok óta?

    – hogy az elmúlt évtizedben több százezer hektár „túltartott” a már megemelt vágásérettségi korát is meghaladott faállomány van hazánkban?

    – hogy minden erdőrészletnek van nyilvántartott természetességi alapelvárása, rendeltetése, üzemmódja, vágásérettségi kora, meghatározott távlati és erdőfelújítási célállománya, termőhelyi jellemzői vannak, és ezek többségét megnézheti az interneten? Sőt erdőtervezéskor minden tervjavaslat mindenkinek megtekinthető? (erdoterkep.nebih.gov.hu).

    Ezek most is változatlanok?

    Forrás: ERDŐINFO