Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A cikk dátuma január 20th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok! 

    A magán erdőgazdálkodók európai szövetsége a CEPF bekérte a szövetség tagjainak véleményét és ajánlásokat fogalmazott meg az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája végrehajtásával kapcsolatban. Az előterjesztés teljes szövegét a CEPF kiküldte tagjainak, így a MEGOSZ-nak is.

    Az alábbiakban olvashatják az előterjesztés szövegét.

     

    NAT-VII/024
    11. NAT bizottsági ülés, 2022. február 3.
    TILALOM

     

    VÉLEMÉNYTERVEZET

     

    Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT)

     

    Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája

     

     

    _____________

     

    Előadó: Joan CALABUIG RULL (ES/PES)
    Valencia kormányának európai uniós és külkapcsolati regionális titkára

    _____________

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Ezt a dokumentumot a Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT) 2022. február 3.m 11.15.m.között tartandó ülésén vitatjákmeg. A fordításra való idő érdekében az esetleges módosításokat a módosítások előterjesztésére szolgáló online eszköz segítségével (elérhető a tagok portálján keresztül:  https://memportal.cor.europa.eu/) legkésőbb 2022. január 21.m(brüsszeli idő szerint) 3 óráig kell benyújtani. A felhasználói útmutató a https://memportal.cor.europa.eu/ címen érhető el.

     

     

     

    Hivatkozás(ok)

     

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új uniós erdészeti stratégia 2030-ra

    COM(2021) 572 végleges

     

     

     

    A Természeti Erőforrások Bizottságának (NAT) véleménytervezete – Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája

     

    1. SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

     

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

     

    Általános megjegyzések

    1.           üdvözli, hogy az uniós erdészeti stratégia szakpolitikai keretet hoz létre az európai erdők kezelésére és védelmére ökoszisztéma-szolgáltatásaik javítása, megélhetésük biztosítása, különösen a vidéki területeken, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás által támogatott erdei biogazdasághoz való hozzájárulás, mint multifunkcionális, természetvédelmi alapú eszköz, miközben a szabályozási és pénzügyi intézkedéseket egy 2030-ra vonatkozó terv részeként egyesíti;

    2.           felhívja a Bizottságot, hogy kiegyensúlyozott, társadalmi és gazdasági szempontból méltányos módon kezelje az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket, valamint az erdők biogazdasági célkitűzéseit, ami az európai zöld megállapodás egyik alappillére;

    3.           hangsúlyozza a tagállamok, a Bizottság, az érdekelt felek és az erdészeti civil társadalom közötti együttműködés és konstruktív párbeszéd fontosságát;

    A tagállamokkal, a helyi és regionális hatóságokkal, az erdészeti ágazattal és a Bizottsággal folytatott párbeszéd fokozásának szükségessége

    4.           úgy véli, hogy a közös európai szintű célkitűzések meghatározása nagyon jó ötlet, de nincs szükség az erdészeti politika további központosítására, mivel az erdők sokfélesége miatt ez a tagállamok feladata, és kéri a szubszidiaritás gyengülését ezen a területen;

    5.           javasolja a kommunikáció, a párbeszéd fokozását, valamint a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok és az ágazat érdekelt feleinek (köz- és magántulajdonosok, szakmai szövetségek, erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok stb.) a meglévő részvételi testületeken belüli dokumentumok kidolgozásába való bevonását, ahogyan az a korábbi stratégiák esetében is történt, annak érdekében, hogy az európai erdészeti ágazatban azóta a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki,  az ÁSZ véleménye szerint az első vita korlátozott volt, és javítható volt. Éppen ellenkezőleg, egy záródokumentumot terjesztettek elő azon az érven alapulva, hogy a tartalom nagy része már szerepel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020. évi stratégiában;

    6.           javasolja, hogy az uniós erdészeti stratégiában meghatározott intézkedések által kifejezetten érintett érdekelt feleket (helyi és regionális hatóságok, civil társadalom és vállalkozások) vonják be ezek végrehajtásába, elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket, különösen a tulajdonosok és a vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára;

    Uniós szintű konszenzusra van szükség

    7.           sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban nem volt politikai konszenzus, mivel az elmúlt hetekben/hónapokban nőtt az uniós erdészeti stratégiával kapcsolatos jelenlegi bírálatok;

    8.           elismeri, hogy az eu erdészeti stratégiájának a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban az erdészeti bevált gyakorlatok biztosítására irányuló átfogó célkitűzései, de felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a fenntartható erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásai között, és hangsúlyozza az erdők sokféleségének tiszteletben tartásának és fenntartásának fontosságát,  valamint a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban a tervezés és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok;

    9.           rámutat arra, hogy az erdészeti ágazat kulcsfontosságú érdekelt felei (magán- és állami tulajdonosok, szakemberek, vállalkozások és az erdészeti tudományos közösség nagy része) esetében az uniós erdészeti stratégia megközelítése nem felel meg teljes mértékben a helyszíni realitásoknak, ami arra utal, hogy úgy tűnik, hogy a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok nem a helyes irányba haladnak, ezért jelentősen meg kell változtatni;

    10.        hangsúlyozza, hogy az adatok azt mutatják, hogy egyes területeken csökken a biológiai sokféleség, és nem megfelelő a Natura 2000 élőhelyek védelme, elsősorban a vezetőik számára megfelelő ösztönző keret hiánya miatt (árak, externáliák díjazása, kiigazított és megbízható szabályozási keret); ezek azok a kulcsfontosságú szempontok, amelyekkel az EU erdészeti stratégiájának foglalkoznia kell;

    11.        úgy véli, hogy a multifunkcionális erdőgazdálkodás a régiók túlnyomó többségében fenntartható erdőgazdálkodási eszköz, és hogy az erdőket kezelő tulajdonosok és szakemberek általában elkötelezettek biológiai sokféleségük és egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásaik védelme mellett, miközben arra törekszenek, hogy ellenállóbbá tegyék őket, jó állapotban tartsák őket és támogassák növekedésüket, aktív hozzájárulva a helyi gazdaságokhoz és megélhetésükhöz a vidéki területeken;

    12.        javasolja, hogy sokkal szisztematikusabb megközelítést alkalmazzanak, amely magában foglalja a fenntartható erdőgazdálkodás sokféleségét és összetettségét, a tulajdonjogokat, valamint a tulajdonosok, szakemberek, állami és magánvállalatok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló realitásokat, valamint az európai erdészeti ágazat fenntartható fejlődés terén elért eredményeit;

    Átfogóbb megközelítésre van szükség a Bizottság szervezeti egységei számára

    13.        üdvözli, hogy az uniós erdészeti stratégia a Mezőgazdasági főigazgatóság, az Env Főigazgatóság és a Dg Clima közös erőfeszítésének eredménye, de javasolja az erdészeti ágazatban dolgozó különböző bizottsági szervezeti egységek (GROW, ENER, REGIO) bevonását annak érdekében, hogy minden társadalmi, gazdasági és környezeti szempontot és következményt egy rendszerszintű és inkluzív megközelítés részeként vonjanak be; ellenkező esetben megközelítésük hiányos és elfogult lesz;

    14.        javasolja, hogy egyértelműen határozzák meg az Erdészeti Állandó Bizottság szerepét, mint az uniós erdészeti stratégia potenciális irányító szervét;

    A regionális és helyi szintek szerepe

    15.        javasolja az erdők területi dimenziójának, például a földhasználatnak a figyelembevételét, mivel a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok földgazdálkodási és elnéptelenedési politikájának beépítésével az erdők egyre nagyobb arányban (jelenleg 43%) fedik le a földterületeket, főként az elnéptelenedett régiókban (a hátországban: hegyek, hideg éghajlat, árvízveszélyes területek, gyenge talajok);

    16.        szükségesnek tartja az erdészeti politika szubszidiaritásának és decentralizációjának elvének védelmét és megerősítését, figyelembe véve az erdészeti gyakorlatokra vonatkozó különböző iránymutatásokat az EU különböző régióiban az erdők biológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális sokfélesége miatt;

    17.        hangsúlyozza, hogy az uniós erdészeti stratégia fő szempontjainak meg kell határozniuk az uniós szinten elfogadott elveket, és be kell építeni a tagállamok, valamint az erdőkért felelős helyi és regionális önkormányzatok politikáiba és rendeleteibe, és hangsúlyozza, hogy az erdők védelméhez fenntartható erdőgazdálkodásra, általában versenyképes és nyereséges ágazatra és megfelelő intézményi keretre van szükség;

    Az erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkciói közötti összeegyeztethetőségre van szükség az EU fő kihívásainak való megfeleléshez

    18.        úgy véli, hogy az EU erdészeti stratégiája nem veszi kellőképpen figyelembe az erdei biogazdaság fontosságát, és hogy a fenntartható erdőgazdálkodás összetett gyakorlat, amelynek célja az erdészeti funkciók közötti megfelelő egyensúly megteremtése, beleértve a különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását is. Csak egy szempont előnyben részesítése felborítja az egyensúlyt;

    19.        rámutat arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzése, az ökoszisztémák helyreállítása és a szén-dioxid-elnyelők növekedése az uniós erdészeti stratégia domináns szempontjai, de az éghajlati célkitűzésekkel való koherencia hiánya és a fenntartható társadalmi-gazdasági növekedés az egyik legproblémásabb pont;

    20.        kiemeli az erdők szociális dimenzióját az EU-ban, mivel az erdőterület 60%-a több mint 16 millió tulajdonoshoz tartozik, akiknek túlnyomó többsége kistulajdonos, és mindegyik régióban elszórtan, átlagosan 13 hektárral;

    21.        hangsúlyozza, hogy a folyamattal párhuzamosan folytatott megbeszélések hamis kettősséget hoznak létre az erdők környezeti és társadalmi-gazdasági funkciói között, ami elfogult vitákhoz vezet, és eltereli a figyelmet az egész erdészeti ágazat fenntartható fejlődésének alapvető céljáról: erdőink egészségének hosszú távú védelméről, az éghajlati válság ellenálló ökoszisztémákkal való kezelésének képességéről,  az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint termékeik felelősségteljes és hatékony feldolgozása, európaiak milliói jólétének és életmódjának biztosítása érdekében;

    22.        javasolja az uniós erdészeti stratégia egyensúlyhiányának felülvizsgálatát, amelyet az okoz, hogy egyes környezetvédelmi célkitűzések (biológiai sokféleség és éghajlat) elsőbbséget élveznek másokkal (víz, talaj, táj), míg az iparilag, fenntarthatóan feldolgozott és kezelt erdészeti termékek által a biogazdasághoz – amely a zöld megállapodás egyik alappillére – való kulcsfontosságú hozzájárulása kisebb jelentőségű;

    23.        javasolja, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a fenntartható erdőgazdálkodás meghatározására és a vízciklusok és a talajvédelem javítását célzó intézkedésekre, különösen a földközi-tengeri és hegyi ökoszisztémákban;

    24.        javasolja a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodáson alapuló erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkciói közötti fenntartható egyensúly és összeegyeztethetőség fenntartható egyensúlyának és összeegyeztethetőségének biztosítására irányuló célkitűzések és intézkedések visszaállítását a különböző erdőrégiókban (boreális, kontinentális, mediterrán, hegyi és városi erdők), a biológiai sokféleség és más környezetvédelmi szolgáltatások védelmének feladása nélkül;

    25.        javasolja az erdők szerepének kiemelését a legtávolabbi területeken, a hegyvidéki régiókban és a leghátrányosabb helyzetű régiókban, ahol az erdőterületek aránya magasabb, és nagyobb az elnéptelenedés kockázata;

    26.        rámutat arra, hogy az erdők szerepe a körforgásos biogazdaság kialakításában inkább a kockázat, mint a lehetőségek szempontjából jelenik meg, és hangsúlyozza, hogy a bioalapú termékek fontos szerepet játszhatnak a dekarbonizációban a fosszilis tüzelőanyagok és a fosszilis erőforrásokból származó anyagok fogyasztásának csökkentésével, ami a Bizottság által meghatározott egyik fő célkitűzés;

    27.        javasolja az eu erdészeti stratégiájának célkitűzéseinek és szinergiáinak újradefiniálását a 2018-ban felülvizsgált biogazdasági stratégiával, amely magában foglalja és népszerűsíti az erdészeti termékeket, mind a fát (nem csak az építőfát, hanem a biokompozit anyagokat, bioüzemanyagokat, biofinomítókhoz szükséges fát és a vegyipar, az élelmiszer-, kozmetikai és parfümipar számára magas hozzáadott értéket képviselő termékeket), mind a nem fa erdei termékeket (parafa,  gombák, vadon termő gyümölcsök, aromás és gyógynövények, valamint gyanták), figyelembe véve az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukat, mivel a szén életciklusuk során a szén süllyed, valamint azt a hatást, hogy ezeket a termékeket más olyan anyagokra cserélik, amelyek az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói;[1]

    28.        javasolja a célkitűzések és szinergiák újradefiniálását a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel, amely a zöld megállapodás egyik alappillére, és valamennyi hulladékfeldolgozási és -hasznosítási láncukban fokozza az erdészeti termékek hasznosítását és újrafeldolgozását;[2]

    29.        sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós erdészeti stratégia célkitűzései csak az erdőkre összpontosítanak szén-dioxid-elnyelőként, nem veszik figyelembe a tárolásban és a helyettesítésben játszott szerepüket, és így nem értékelik az erdészeti ágazatban rejlő teljes potenciált az éghajlatváltozás mérséklésében;

    30.        javasolja, hogy egyértelmű meghatározásokat állapítsunk meg az erdőkre vonatkozóan, legalább a soha nem kezelt öreg erdők (az összes erdő 0,7%-a) és a múltban kezelt, de az elmúlt évtizedekben nem kezelt erdők közötti különbségtételt az öreg erdők hatékony védelme érdekében, különösen Közép- és Kelet-Európa egyes régióiban;

    31.        úgy véli, hogy a bioenergiát kockázatként, nem pedig az erdőtakarítás során, a különböző ipari termékek feldolgozására és az újrafeldolgozásban keletkező hulladékból származó energia visszanyerésére szolgáló lehetőségként mutatják be, összhangban a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló 2018. évi irányelvvel;[3]

    32.        javasolja a bioenergia vagy az erdőkezelés fenntarthatósági kritériumainak értékelését, mivel a javasolt intézkedések némelyike növelheti a helyi és regionális önkormányzatokra mint erdőtulajdonosokra és számos tagállam fenntartható erdőgazdálkodásért felelős intézményeire nehezedő terheket, mivel az erdők 10%-ának szigorú jogi védelmével kapcsolatos korlátozások jelentős kompenzációt eredményeznek a Bizottság egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalása nélkül;

    33.        úgy véli, hogy az erdészeti ágazat társadalmi-gazdasági szerepe számos régióban kulcsfontosságú a vidéki területek és a helyi gazdaságok fejlődéséhez, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU erdészeti stratégiája nem tartalmazza egyik elsődleges célkitűzését a faanyagok és a nem faipari erdészeti termékek felhasználásának egyértelmű és egyértelmű fejlesztése, valamint az uniós vállalatok által végzett ipari feldolgozás (amelyek túlnyomó többsége vidéki régiókban található kkv),  fenntartható erdőgazdálkodáson és a zöld biogazdaság részeként;

    34.        úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégiának tartalmaznia kell egy olyan nemzetközi dimenziót, amelynek célja a globális erdőirtás és a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése, kihasználva a tagállamokban és a helyi és regionális önkormányzatok túlnyomó többségében a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat, tudásmegosztást és bevált gyakorlatokat;

    Tudományos és műszaki szinten konszenzusra van szükség

    35.        javasolja, hogy az EU erdészeti stratégiája mutassa be az elmúlt évtizedekben az európai erdőkben jó eredményeket hozó erdészeti bevált gyakorlatokat (az erdőterület folyamatos növekedése, a szén-dioxid-elnyelők növekedése, a védett területek és ökoszisztémák számának növekedése, a betakarítás növekedése, a felelős vállalkozások és iparágak fejlesztése, a fenntartható erdőgazdálkodás jobb képzése), és kifejezetten ismerje el ezt a munkát,  amely az EU-t a globális erdészeti bevált gyakorlatok élvonalába helyezi, és példaként szolgál más országok számára;

    36.        kéri, hogy használják fel az EU és tagállamai által tett nemzetközi kötelezettségvállalások fenntartható erdőgazdálkodási fogalommeghatározásait;

    37.        javasolja a meglévő erdőtanúsítási rendszerekkel (az erdőtanúsítvány jóváhagyására irányuló program (PEFC) és az Erdőgondozói Tanács (FSC) által kínált szinergiák, hozzáadott érték és költség-haszon arány tisztázását, amelyeket nemzetközileg elismernek és hajtanak végre,  valamint a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban már rendelkezésre álló fenntartható erdőgazdálkodási stratégiákra, tervekre és programokra; nem egyértelmű továbbá, hogy az új rendszernek kötelezőnek vagy önkéntesnek kell-e lennie, valamint az ilyen intézkedések elvégzésének jogalapját illetően;

    38.        felszólít az erdészeti tudományos szakértők által Európa-szerte készített értékelések felülvizsgálatára és elemzésére, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt politikák nem veszik kellőképpen figyelembe a jelentős zavarokkal (tüzekkel, hurrikánokkal, heves havazással és kártevőkkel) kapcsolatos kockázatok lehetséges növekedését, különös figyelmet fordítva a földközi-tengeri és hegyi erdőkre, amelyek különösen érzékenyek az éghajlati vészhelyzetre;

     

    A stratégia végrehajtása előtt fontos pontosításokra van szükség.

    39.        úgy véli, hogy az eu erdészeti stratégiája nem határoz meg koherens és átfogó célkitűzést az uniós erdészeti ágazat számára 2030-ra, hanem számos olyan intézkedésre és kezdeményezésre terjed ki, amelyek közül sok még mindig homályos, és csak néhány rendelkezik indikatív ütemtervvel;

    40.        úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégia végrehajtása tekintetében az első lépésnek a fogalmak és intézkedések tisztázása, valamint egy olyan cselekvési terv kidolgozása kell, hogy legyen, amely egyértelművé teszi a célkitűzéseket, a hatókört, az időkeretet és a felelősségi köröket; ennek a cselekvési tervnek el kell ismernie a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok és az ágazat szereplőinek álláspontját az eu erdészeti stratégiájával kapcsolatban, valamint a javasolt előre vezető útval kapcsolatos gondolataikat; tartalmaznia kell továbbá az ÁSZ, az Európai Parlament és az erdészeti ágazat érdekelt feleinek véleményét is;

    41.        javasolja annak tisztázását, hogy az új fenntartható erdőgazdálkodási mutatók, küszöbértékek és tartományok hogyan kapcsolódnak a FOREST EUROPE fenntartható erdőgazdálkodási kritériumaihoz és mutatóihoz, tekintettel arra, hogy az EU és tagállamai aláírták a FOREST EUROPE-t; úgy véli, hogy olyan jogalapra is szükség van, amely indokolná ezt az intézkedést, és hogy az “önkéntes alapon induló” mit foglalna magában a lehetséges jövőbeli lépések tekintetében, valamint tisztázni kell a fenntartható erdőgazdálkodás és a “természetközeli” fogalmának kapcsolatát;

    42.        javasolja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásokért fizetett összeg kidolgozásának hatókörét és megvalósíthatóságát alaposan vitassák meg a tagállamokkal és az ágazat érdekelt feleivel, és végezzenek későbbi valóságellenőrzéseket annak értékelése érdekében, hogy az uniós erdészeti stratégiában előírt pénzügyi mechanizmusok (KAP, szén-dioxid-gazdálkodás és szén-dioxid-tanúsítás) lehetővé teszik-e a kitűzött célkitűzések elérését;

    43.        úgy véli, hogy szükség van az új uniós erdőmegfigyelési, jelentéstételi és adatgyűjtési javaslat hozzáadott értékének és költség-haszon arányának, valamint a meglévő és hiányzó adatok és információk hozzáadott értékének és költség-haszon arányának értékelésére;

    A fenntartható erdőgazdálkodás több európai finanszírozást igényel

    44.        javasolja, hogy egyértelmű és reális pénzügyi forrásokat különítsünk el, mivel bár a fenntartható erdőgazdálkodásra és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló uniós finanszírozás jelentős növelése az EU erdészeti stratégiájából értelmezhető, annak szükségessége, hogy olyan alapoktól függjenek, amelyek már rendelkeznek más célkitűzésekkel és keretösszegekkel (pl. KAP), valamint az egyéb uniós alapokból származó hozzájárulás hiánya a Brexit által jellemzett általános összefüggésben,  a Covid19 utáni gazdasági válság és az infláció emelkedése megkérdőjelezhető, hogy az erdészet és a biológiai sokféleség jelenlegi uniós alulfinanszírozottsága rövid vagy középtávon megfordul-e;

    45.        javasolja a Bizottságnak, hogy segítse a helyi és regionális önkormányzatokat annak biztosításában, hogy a rendelkezésre álló uniós források (EMVA, ERFA, Next Generation) az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésével jobban felhasználhatók legyenek a fenntartható erdőgazdálkodásra;

    46.        javasolja, hogy az együttműködés megkönnyítése, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás bevált gyakorlatainak cseréje és végrehajtása érdekében európai és nemzetközi szinten több pénzügyi forrást fordítsunk képzésre, K+F-re és tudásmegosztásra.

    Brüsszel…

     

     

    1. ELJÁRÁS

     

    Cím

     

    Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája
    Hivatkozás(ok) COM(2021) 572
    Jogalap EuMSZ 307. cikk (4) bekezdés
    Eljárási alap 41. cikk b)i. szabály
    A Tanács/EP áttételének időpontja/A Bizottsági levél időpontja
    Az Elnökség/elnök határozatának időpontja
    A Bizottság felelőse Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT)
    Szögmérő Joan CALABUIG RULL (ES/PES)
    Analízis
    Megvitatták a bizottságban 2022. február 3.
    A Bizottság által elfogadott időpont 2022. február 3.
    A bizottsági szavazás eredménye

    (többség/egyhangúság)

    A plenáris ülésen elfogadott időpont 2022. április 27–28.
    A bizottság korábbi véleményei
    A szubszidiaritás nyomon követésével kapcsolatos konzultáció időpontja

    [1]             COM(2018) 673 döntő és SWD(2018) 431 döntő.

    [2]             COM/2020/98 döntő.

    [3]             (EU) 2018/2001 irányelv.

  • Agrártárgyú törvények módosítása

    A cikk dátuma november 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes 2021. november 2-án benyújtotta T/17436. irományszám alatt az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról című törvénytervezet-javaslatát az Országgyűlés részére.

    A törvényjavaslat
    a) 55-57. §-a, 68. § a) pontja, 59. § a)-b) pontja, 60. és 138. §-a, továbbá 9. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
    b) 59. § d) pontja., 99. §-a, 100. §-a, 109-111. §-a, 150-154. §-a, 156. § a)-l) pontja, 157. §-a, továbbá 10. és 15. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

    T/17436. iromány és az ezzel kapcsolatos intézkedések nyomon követhetőek az Országgyűlés weboldalán.

    tervezet érinti, módosítja:
    – A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt;
    – Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvényt;
    – Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt;
    – Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt;
    – A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt;
    – A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt;
    – A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt;
    – A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényt;
    – A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt;
    – A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt;
    – A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényt;
    – A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt;
    – Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt;
    – A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvényt;
    – A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt;
    – A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényt.

    Kiemeltünk pár módosító javaslatot a tervezetből:

    INDOKLÁS: 51-52. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) a 2017. szeptember 1-én hatályba lépett 2017. évi LVI. törvénnyel történt módosítása óta ismert, hogy a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyettük új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A kivezetés eredeti, 2018. december 31-i határideje többször módosult. Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXI. törvény 66. § (2) bekezdése 2020. május 7-ig, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a veszélyhelyzet idejére nyújtott haladékot, majd a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 41. § j) pontja 2021. december 31-re módosította a végső határidőt.
    A szakmai civil szervezetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett ismeretterjesztés, az Agrárminisztérium kommunikációja eredményeként az erdőgazdálkodás szereplői számára a változtatási kötelezettség széles körben ismertté vált. Az eredeti határidő kihirdetése óta azonban az erdővel kapcsolatos földhasználat átengedésére, erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésre a földhasználó személyét illető új rendelkezések léptek hatályba 2020. július 1-től. A jogszabály hatásainak vizsgálata során megállapítható volt, hogy egyes esetekben a támogatási jogviszonyok megszűnéséhez, adott esetben szerződésszegéshez és a támogatás visszafizetési kötelezettségéhez vezethet, ha a megbízási szerződések minden átmeneti rendelkezés nélkül, egy időpontban megszűnnek. A Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) ugyanis 2005-től kezdődően ad lehetőséget új erdők telepítése, illetve
    meglévő erdők környezeti állapotának javítása érdekében több éves kötelezettségvállalásokat, illetve fenntartási kötelezettséget is tartalmazó támogatások odaítélésére. Ezen támogatásokat az azok meghirdetésekor jogosult földhasználó vagy a bejegyzett erdőgazdálkodó igényelhette. A földhasználó vagy erdőgazdálkodó az esetek jelentős hányadában nem azonos a tulajdonossal, hanem az erdőgazdálkodást különböző jogcímen, jellemzően hosszú távú vagy határozatlan idejű szerződés alapján végzi. Az Evt. 113. § hatályos (25a) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján bejegyzett erdőgazdálkodói jogosultságok 2021. december 31-ét követően a törvény erejénél fogva megszűnnek, az erdészeti hatóság által törlésre kerülnek. Ez a változás számos erdőtulajdonos esetében eredményezhet olyan helyzetet, hogy 2022. január 1-től nem talál olyan új erdőgazdálkodót, aki a megbízási szerződéssel megbízott erdőgazdálkodóra vonatkozó támogatási jogviszonyból fakadó, fennálló többéves kötelezettséget átvállalja. Ugyanakkor nem cél, hogy a támogatott kedvezményezett erdőgazdálkodói jogosultságai megszűnése miatt a fenti támogatások visszafizetésének elrendelésére kerüljön sor. Ilyen védendő eredmények a már elvégzett vagy folyamatban lévő erdőtelepítések, erdőszerkezet-átalakítások, erdőkörnyezetvédelmi gazdálkodási vállalások, illetve erdőérték-növelő beavatkozások.

    javasolt módosítás:
    5. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

    1. §
      Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. §-a a következő (25b) bekezdéssel egészül ki:
      „(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett erdő vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett erdőre vonatkozó megbízási szerződés – ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg – ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”
    2. §
      Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. § (25) bekezdésében a „valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését” szövegrész helyébe a „vagy 2021. december 31. napját” szöveg lép.

    INDOKLÁS: 79-81. §, 84-86. §, 98. §, 101-105. §, 116-117. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával a mezőés erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszabályozására kerül sor a jogalkalmazói visszajelzések alapján körvonalazódó problémák kiküszöbölése érdekében.
    Azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási,
    illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a jelenleg hatályos eljárásrend alapján – amely szerint a
    hatósági eljárás megindítására csak a közzétételi procedúra lefolytatását követően kerül sor – azokra
    az alapvető hibákra, amelyek a jóváhagyás azonnali megtagadását vonják maguk után, csak a
    közzétételi időszak lejártát követően derül fény. Ebben az esetben a probléma kizárólag új szerződés megkötésével orvosolható, melyet értelemszerűen újabb közzétételi eljárás követ. Ez időben elhúzódó folyamat, valamint felesleges terhet ró a közzétételben operatív módon részt vevő jegyzőkre, és hátrányos az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó személyek számára is. Szükséges ezért az eljárás olyan irányú módosítása, mely lehetővé teszi az azonnali megtagadásra okot adó hibában szenvedő szerződések közzétételének kiküszöbölését.
    Az új szabályozás értelmében azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a feleknek nem a jegyző, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv felé kell benyújtaniuk a megkötött szerződést. A hatóság az előzetes vizsgálata során kiszűri az alapvető hibában szenvedő szerződéseket és megtagadja a jóváhagyásukat. Amennyiben megtagadásra nem kerül sor, úgy a hatóság hivatalból intézkedik a jegyző felé a szerződések közzététele érdekében.
    A hatóság ügyintézési határidejébe a szerződés közzétételre való alkalmasságát megállapító közbenső döntés meghozatala és a közzététel eredményeként a jegyző által a hatóság részére megküldött okiratok beérkezése közötti időtartam nem számít bele.
    A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések esetében továbbra is marad az eredeti eljárásrend, vagyis a felek közvetlenül a jegyzőt keresik meg a szerződés közzététele érdekében.
    A kialakult kúriai joggyakorlatra tekintettel szükségessé vált továbbá egyértelművé tenni a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének, illetve a 49. § (4) bekezdésének és az Ákr. 36. § (2) bekezdésének összhangját.


    INDOKLÁS: 113-115. §
    Az erdőgazdálkodásban használatos szerződések (erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási
    integráció, erdőkezelés) a használó személye vonatkozásában előírják az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásként történő nyilvántartásba vételt. Nem indokolt ugyanakkor ennek megkövetelése, ha a haszonáló a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.

    javasolt módosítás:

    1. §
      A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      „(2) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.”
    2. §
      A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      „(5) Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről
      és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag. A 71. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított kétharmados döntése szükséges.”
    3. §
      A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      „(1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.”

    forrás: FATÁJ-ONLINE; Parlament.hu

  • Megbízási szerződések megszüntetéséről a Nemzeti Földügyi Központ Központ az alábbi közleményt adta ki

    A cikk dátuma október 6th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok!

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján az erdőterületek használatára kötött megbízási szerződések 2021. december 31-én hatályukat vesztik, ezeket a jogviszonyokat az erdőgazdálkodóknak 2021. december 31-ig meg kell újítania. Ennek hiányában az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. A használati jogosultság megújítása során a fennálló megbízási szerződést közös megegyezéssel fel kell mondani, vagy bármelyik fél 60 napos határidővel felmondhatja.

    A megbízási szerződéses jogcímmel érintett erdőrészletek az Erdőtérképen külön fedvény formájában elérhetőek, így arról mind a tulajdonosok, mind a gazdálkodók tájékozódhatnak.

    A földhasználati jogosultság igazolásához szükséges szerződéskötésekre az Evt.-ben, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak az irányadók. A szerződések előkészítése, megkötése során kérje erdészeti szakirányítója segítségét!

    A szerződéseket az illetékes Megyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelem mellékleteként, nyilvántartásba vétel céljából. Az erdészeti hatóságok illetékességi területei az alábbi helyen érhetők el: http://www.nfk.gov.hu/Erdeszeti_illetekessegkereso_news_307

    A nyilvántartásba vételi kérelem nyomtatvány az alábbi helyen érhető el: https://nfk.gov.hu/Erdeszet___Nyomtatvanyok_news_303

  • Európai Bizottság klímamegőrzés érdekében tett javaslatai

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    A cikk végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az erdők szerepéről és lehetőségeiről.

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság

  • Az Európai Bizottság által elfogadott javaslat csomag

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    Az ismerteés végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az edők szerepéről, lehetőségeiről

     

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság

  • Emelt összeggel lehet pályázni erdőkár helyreállítására

    A cikk dátuma április 20th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt Erdőtulajdonosok

    A palyazat.gov.hu ​​honlapon megjelent tájékoztatás a módosított VP5-8.4.1-16 kódszámú, „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című felhívás dokumentációja.

    A módosítás alapján az igényelhető támogatási összegek megemelésére csak a Vidékfejlesztési Program megjelenése óta megnövekedett költségek miatt került sor. Továbbá újabb célterületeket határoztak meg.

    Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteket:

    • A támogatásban rendelkezésre álló keretösszeg az Éves Fejlesztési Keret módosítása alapján  pontosításra került és a korábbi 2,97-es Ft-hoz képest  3,1-ig terjedő Ft-ra emelkedett.
    • A Vidékfejlesztési Program módosítása a alapján a felhívás keretében új célterületeket határoztak meg, amelyek két olyan kárhelyreállítási esetkörhöz kapcsolódnak, amire még a VP elkészítése során nem gondoltak:

    A kárt egyes esetekben – szakmailag kielégítő eredménnyel, viszont lényegesen olcsóbban – sarjaztatás útján is helyre lehet állítani, ezért bevezetésre került az  „erdőkárok győkérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterület.

    Ha a helyreállítási érdekében a károsodott faállomány letakarítására is  szükség van, amelynek a költségeit a letakarított faanyag hasznosításokból nem lehet finanszírozni (jellemző töréskárok esetén), akkor indokolt a támogatási összegek további növelése, amit az alaptámogatások differenciálásával valósítottak meg. Így tehát bevezetésre kerültek a  „töréskár (hó, szél, jég) / széldöntés mesterséges erdősítéssel, valamint gyökérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterületek.

    • A 2020. márciusi módosítás alkalmával kiegészült a felhívás a „Nem támogatható tevékenységek” fejezettel. Az itt felsoroltak köre most kibővült az alábbiakkal:

    háziállat által okozott károsítás helyreállítása,

    hatóság által igazolt ismeretlen kár helyreállítása.

    • Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben változtak a támogatási összegek.

    Az alábbi táblázatban található a módosítás előtti és a  megemelt,  valamint az új célterületekhez tartozó összeg:

    Az elszámolható kiegészítő költségeket a következő táblázat tartalmazza (a megemelt összegeket szintén pirossal jelölve):

    A 2021-ben megemelkedett támogatási összeg a 2021-ben és azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

    • Módosultak továbbá a 3. számú mellékletben található tartalmi értékelési szempontok. A változások értelmében számottevően nagyobb területekért jár pont a horizontális szempontok esetében és csak  erdőbirtokosságra, illetve erdőgazdálkodási szakirányító vállalkozásokra vonatkozhat.

    A megváltozott tartalmi értékelési szempontok a 2021-ben és az azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

    • A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások II. Kötelezettségek vállalása fejezet kiegészült a mag és makkvetés, valamint a sarjaztatás esetében alkalmazandó előírásokkal (6 és 7.pont), amelyeknek értelmében sarjról történő természetes erdőfelújítás – az erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet. Mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő erdőfelújítás vagy állománypótlás esetében a támogatás kifizetésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az erdészeti hatóság által az erdőfelújításról vagy állománypótlásról kiállított „az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve” (E-lap) dokumentummal. E-lap kiállítására legkorábban a tárgyév június 15. napjától kerülhet sor.
    • A csatolandó mellékletek listája kiegészül. Mostantól kötelező – az előző pontban leírtakkal összhangban – mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő állománypótlás esetében az erdészeti hatóság által kiállított E-lapot is mellékelni. Valamint a szintén csatolandó szaporítóanyag származási igazoláshoz kötődően kiemelésre került, hogy ezen dokumentumon olvashatóan kell feltüntetni a szaporítóanyag felhasználási helyét, mértékét és idejét.
    • A támogatás módja fejezetben előírtak – amelyek arra vonatkoznak, hogy a csak a 2014. július 1-után keletkezett károk támogathatók kizárólag, illetve a káresemény bekövetkezésétől maximum 4 év telhet el a támogatási kérelem (ami egyben a  kifizetési igénylés), – kiegészülnek a számítás módjára vonatkozó instrukciókkal: amennyiben a káresemény bekövetkezésének idejeként az erdészeti hatósági nyilvántartásban év és negyedév kerül meghatározásra, úgy az adott évet követő negyedik naptári év azonos negyedévének utolsó napjáig adható be kérelem.
    • A Fogalomtárban (1. sz melléklet) meghatározták a „sarjaztatás” fogalmát, amely nem más, mint a gyökérsarjról történő természetes felújítás. Valamint pontosításra és kiegészítésre kerültek további definíciók:

    az „elsőkivitel”: az erdőfelújítás, erdőtelepítés első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, a magvetés, gyökérsarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;

    a „káresemény”: a 7. számú melléklet (hatósági bizonyítvány) szerinti hatóság által igazolt természeti katasztrófa, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző nem több, mint 4 évben következett be;

    és a „természeti katasztrófa”: az Evt. 56.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti hó, jég, szél, talajvízszint változása, légszennyezés, belvíz, fagy, aszály, tűz, illetve árvíz – mint abiotikus károsító tényezők – által okozott erdőkárok, vagy az Evt. 56.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek – mint biotikus károsítók – által okozott, vagy ezek együttes hatására (fapusztulás) bekövetkezett erdőkárok.

    • A felhívással összhangban módosult a Támogatói Okirat is.

     

    A módosított pályázati dokumentáció  innen  érhető el.

    Forrás: NAK; palyazat.gov.hu;

  • EU konzultáció – megújulóenergia-irányelvről

    A cikk dátuma április 15th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    2021. április 28-ig lehet véleményt nyilvánítani az Európai Bizottság megújulóenergia-irányelvéről, az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználásról a fenntarthatósági kritériumokról.

    https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12943-Renewable-Energy-Directive-guidance-on-the-sustainability-criteria-for-forest-biomass- felhasznált energia-termelés

    A fenti kapcsolót választva, vagy a link bemásolásával érhetőek el az EU honlapján a konzultációs lehetőségek az EU megújulóenergia-irányelvével kapcsolatban. Az oldal angolul nyílik meg és a nyelvválasztással lehet magyarra átállítani.

    A kezdést az EU röviden így mutatja be:

    “Az ország éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításának fenntartása az  erdeibioenergia-termelésnek fenntarthatóvá kell válnia . E célból a 2018. évi megújulóenergia-irányelv új fenntarthatósági kritériumokat vezet be a hő- és villamosenergia-termelésben felhasznált biomasszára és biogázra, mely kritériumok az erdei biomasszára is kiterjednek.

    Az említett célzás gyakorlati iránymutatást határoz meg és a gazdasági szereplők számára, hogy miként tudják igazolni az erdei biomassza különböző irányelveit 29. cikkében meghatározott új fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés.

    A jogi aktus típusa – Végrehajtási rendelet  alkotása

    Az oldalon látható, hogy éppen zajlik a véleménynyilvánítási szakasz, jelen FATÁJ cikk írásáig 6 vélemény érkezik (köztük egy Magyarországról) és ezek mindegyikével – a vélemény írásának eredeti nyelvével – az el olvasható.

    A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére

    Ezt a tervezetet  4 hétig lehet véleményezni . A Bizottság a kezdeményezés véglegesítését magában veszi a beérkezett véleményeket. A beérkezett visszajelzéseket közzétessük ezen a terven, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokat.

    A  véleménynyilvánításra 2021. március 31 – 2021. április 28.  ( brüsszeli idő szerint éjfél ig) van opciók.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője AZ eredetileg  angolul publikált joganyag-tervezetet  – Ares (2021) 2.233.415 – a gyorsabb értelmezhetőség kedvéért lefordította magyar nyelvre  .

    A rendelet-tervezet NAK által magyarított (nem hivatalos) szövege:

    A Bizottság végrehajtási rendelet – tervezete

    az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és irányítási 29. cikkében megállapított, az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumainak való megfelelés igazolásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó működési útmutató kidolgozásáról

    1. cikk

    Tárgy és hatály:

    E rendelet meghatározása az alkalmazási végrehajtási szabályokkal, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. alapján (6) és (7) bekezdésében meghatározott, az erdei biomasszára vonatkozó, kockázatalapú fenntarthatósági kritériumok határozott és összehangolt végrehajtási biztosításával.

    A rendeletet az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításához használt összes  erdei biomasszára kell használni,  amelyeknek megfelelően :

    – az erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyekből olyan szilárd biomassza tüzelőanyagot állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagok, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 20 MW alatt van;

    – az  erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyből olyan gáznemű biomassza-tüzelőanyagokat állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagokat, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 2 MW alatt van,  vagy a következő egyenértékű átlagos biometán áramlási sebességgel:

    – ha a biogáz 100% metánt tartalmaz, 200 m3 / h alatt, normál hőmérsékleten és nyomás között (azaz 0 ° C és 1 bar légköri nyomás mellett) mérve

    – ha a biogáz metán és más gázok keverékéből áll, akkor az első pontban meghatározott küszöbérték újraszámításból származó értékek maradnak a metán keverékben lévő térfogati arányban;

    –  erdőkből származó másodlagos biomassza.

    2. cikk

    Definíciók

    Meghatározták a következő definíciókat:

    – erdőkből származó elsődleges biomassza (minden kivágott vagy más módon eltávolított hengeres fa);

    – erdőkből származó másodlagos biomassza (faiparból származó maradványok, ment fűrészpor, kéreg stb.);

    – nemzeti vagy szubnacionális szintű fakitermelési kritériumok;

    – fakitermelési kritériumok a forrásterület szintjén;

    – kitermelés országa,

    – természetes erdők (természetes úton felújult őshonos fákból álló erdők, valószínűleg a spontán és a “támogatott” felújulást);

    – félig természetes erdők (olyan kezelt természetes erdők, amelyek az idő múlásával különféle természetességre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide jelentenek több szintet, fajgazdagságot, véletlenszerű távolságot; vagy felettett erdőket, amelyek az idő múlásával több különböző természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide tartoznak az elhagyott ültetvényszerű erdők, amelyek változatos korszerkezetűek és ahol az őshonos fajok egyértelmű felújulnak;

    – ültetvényszerű erdők (ültetett erdők, ahol intenzíven gazdálkodnak és ültetnek, valamint amikor az állomány vágáséretté változik, teljesíteniük kell a következő kritériumokat: egy vagy két fafaj, egyenletes korosztály és egyenlő távolság);

    – tuskók és gyökerek (a teljes fatérfogat részei, kivéve a tuskó feletti fás biomassza térfogatok;

    – holtfa;

    – hosszú távú termelési kapacitás;

    – gazdálkodási rendszer;

    – természetes bolygatás;

    – nettó éves növekedés;

    – LULUCF kritériumok nemzeti szinten;

    – LULUCF kritériumok a forrásterület szintjén;

    – szénkészlet;

    – szénelnyelők;

    – első gyűjtőhely (olyan gazdasági szereplő által kezelt tároló vagy feldolgozó létesítmény, amely nyersanyagokat közvetlenül az erdei biomassza elsődleges termelőitől szerez;

    – első fél általi audit (az első gyűjtőhelyre szállító gazdasági szereplő önnyilatkozata);

    – második fél általi audit (a szállító ellenőrzése az első gyűjtőhelyet kezelő által);

    – harmadik fél általi audit (a gazdasági szereplő ellenőrzése olyan harmadik fél, amely független az ellenőrzött szervezettől);

    3. cikk

    A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése nemzeti és szubnacionális szinten

    1. A tagállamok megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy ellenőrizzék a biztosításokat, amelyek igazolják a kitermelési kritériumok betartását nemzeti vagy szubnacionális szinten. Ebből a célból a gazdasági szereplők kockázatalapú értékelése végezhető, amely pontos, naprakész és elérhető bizonyítékot nyújt a következő elemek mindegyikére:

    – a kitermelés országa, és adott esetben a régió, ahol az erdei biomasszát termelték, a forrásterületet;

    – a kitermelés helyére alkalmazandó nemzeti vagy szubnacionális szabályokat, amelyek biztosítják:

    – a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

    – erdőfelújítást (előírásnak megfelelően természetes vagy mesterséges vagy kettő kombinációja; biodiverzitás nem romolhat és a természetesség sem);

    – az erdőterületek hatékony védelmét;

    – az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek a talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

    – az erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

    – a nemzeti és a szubnacionális jogszabályok nyomonkövetését, a biztosítási rendszerek meglétét

    – hogy nincs jelentős hiánya a nemzeti és / vagy a szubnacionális törvények és rendeletek végrehajtásának.

    2. A gazdasági szereplők szempontjából veszélyes a nemzeti vagy a nemzetközi kormányzati szervezetek által alkotott jogi értékelések és jelentések.

    3. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése a nyilvános adatbázisok hoznak létre, amelyek naprakész tartalmazzák.

    4. A gazdasági szereplők dönthetnek úgy, hogy bizonyítják a kitermelési kritériumok teljesítését a forrásterület szintjén.

    4.cikk

    A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése a forrásterület szintjén

    Ahol egy vagy több fakitermelési kritériumnak való megfelelés bizonyítása egy vagy több kitermelési kritériummal a nemzeti vagy a szubnacionális szinten nem áll rendelkezésre, ott a feltételeknek és a gazdasági szereplőknek meg kell követelniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy milyen új jelentőségű, hogy ezeknek a kritériumoknak eleget tettek -ea forrásterület szintjén bevezetett és alkalmazott gazdálkodási rendszerek. Ennek érdekében a gazdasági szereplők pontos, naprakész és képes bizonyítékokat kell biztosítani a következő elemekről:

    – A forrásterület térbeli határai, amelyeknek megfelelően kell megfelelniük (a földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat)

    – A forrásterületen alkalmazható gazdálkodási rendszerek, amelyek biztosítják az alábbiakat:

    – a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

    – erdőfelújítást;

    – az erdei biomassza nem a természetvédelmi területekről származik;

    – az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek az talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

    – erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

    5.cikk

    LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése nemzeti szinten

    A tagállam megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy nyújtsanak be ellenőrzött, és megerősítsék a LULUCF kritériumainak való megfelelő nemzeti szintjét.

    6.cikk

    LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése az erdei forrásterület szintjén 

    Ahol a LULUCF kritériumoknak való megfelelés bizonyítása nemzeti szinten nem áll rendelkezésre, ott a szereplőknek a gazdasági szereplőktől meg kell követniük, hogy ellenőrizniük kell az új forrásokat az erdei forrásterület szintjén bevezetett gazdálkodási rendszerek létezéséről és végrehajtásának biztosításáról, hogy a szén tárolási és elnyelési szintje az erdőkben hosszú távon megvalósuljon és megerősödjön. Ennek érdekében a gazdasági szereplőknek pontos, naprakész és jelentős bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a következő követelményeknek megfelelően:

    – meghatározza a forrásterület térbeli határát, melyeknek megfelelően kell megfelelniük (földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat);

    – számítsa ki az erdő átlagos szén-dioxid-készleteit és -elnyelőit;

    – ismertesse a forrásterületen (amelyből a biomassza származik) az erdőgazdálkodási gyakorlat forgatókönyvét egy előre jelzett hosszú távú -legalább a kitermelés után 30 évre kiterjedő- időszakra vált;

    – becsülje meg a forrásterület átlagos szénkészletét és hogy mennyit nyel el az előre jelzett hosszú távú időszakban, ami többek között 30 év a kitermelés után;

    – hasonlítsa össze az adott erdei forrásterületen az előre jelzett hosszú távú időszakos szénkészletet és – elnyelőit az referencia időszaki szénkészletével és – elnyelőivel.

    7. cikk

    Ellenőrzés

    A tagálmok:

    – megfelelő- fenntarthatóságot bizonyító információ biztosítása;

    – a jogszabályban előírt tömegmérleg-rendszert fejlesztik;

    – megfelelő színvonalú független harmadik fél általi könyvvizsgálatról nyújtsanak be információkat;

    – biztosítsák az átláthatóság megfelelő szintjét;

    – tudják bizonyítani, hogy rendszeresen ellenőrzik.

    ————————————————– —————————————-

    A véleménynyilvánításra 4000 karakter terjedelmet biztosító, valamint ha ez kevés lenne a csatolni lehet dokumentumot is 5 MB terjedelemben (txt, doc, docx, pdf, odt, rtf formátumokban).

    szerk: TJ, Forrás: NAK / Szalai Károly + a fenti kapcsolók

    Kiegésztés:

    Nyilvános konzultáció tartottak az Európai Bizottság a Megújuló Energia Irányelve ((EU) 2018/2001 irányelv) felülvizsgálatáról, módosításáról .

    Az európai zöld megállapodás alapján a Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem határozottabb fellépése mellett, és értékelte szorosan, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása hogyan képes felelősségteljesen megváltoztatni 50-55% -kal 2030-ig.

    A felülvizsgálat

    – értékelni szorosan, hogy a megújuló energiára vonatkozó rendelkezések milyen módon járuljanak hozzá a nagyobb szinten az éghajlat-politikai törekvésekhez

    – fel szigorúan tárni, hogy miként lehetne felgyorsítani az integrált energiarendszerre való átállást az integrált energiarendszerről szóló stratégiai és a hidrogénstratégiában foglaltak szerint.

    Az irányelvre vonatkozó javaslat jogi aktusa során  2021. február 9-ig  két lépcsőben lehet hozzászólni.

    Az első körös véleménynyilvánításban 2020. augusztus 3. – 2020. szeptember 21. között  374 szabad szövegű észrevétel  érkezett (köztük három Magyarországról: Habitat for Humanity Hungary; Wild Europe Initiative; Ethanol Europe).

    A 2020. november 17-én megnyílt, 2021. február 9-ig tartó nyilvános konzultáció kérdőívét 37750-en küldték be – ezek között 289 válasz érkező Magyarországról, köztük a FAGOSZ, a MEGOSZ és a Soproni Egyetem válasza is. A bemutató kérdőívek táblázata innen letölthető .

    Az Európai Bizottság speciális összeállítása a témával kapcsolatban:

    Fókuszban: Megújuló energia Európában  (2020-03-18)

     

    Forrás: FATÁJ-online

     

     

  • Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete

    A cikk dátuma április 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani

    Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István

    Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.

    A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.

    Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.

    Forrás: AM Sajtóiroda

     

  • Állami és miniszteri kitüntetések adományozása a nemzeti ünnep és az erdők napja alkalmából

    A cikk dátuma április 6th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az országos járványügyi helyzet miatt nem került megrendelésre a mácius 15-e alkalmából a kormányzati központi ünnepségek és a márciusi 21-i Erdők Világnapja alkalmából a megtartott ágazatszakmai kitüntetés átadások, de a hivatalos adományozások nem maradtak el. Az alábbiakban az Agrárminisztériumtól származó hivatalos információk alapján tesszük közzé az állami és a miniszteri elismerésekben részesülő teljes névlistát, egységes formátumban.

    2021. március 15. alkalmából állami kitüntetésben részesült

    A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést  adományozta

    Balsay Miklós a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatója az erdő-, a természet- és a klímavédelem területén folytatott szakmai tevékenység, valamint Fejér megye, valamint Székesfehérvár város erdőterületeinek növekedése végzett munkája elismeréseként.                           

    A köztársasági elnök   a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

    Dr. Fodor Márta  (Északerdő Zrt.) Az  állami erdőgazdálkodáshoz hasonló három évtizedes jogász tevékenysége elismeréseként.

    Vasasné Dr. Fűzi Edit  (Északerdő Zrt.) Az  állami erdőgazdálkodási érdekvédelem területén végzett kimagasló jogászi munkája elismeréseként.

    2021. március 15. alkalmából miniszteri elismerésben részesült

    Életfa Emlékplakett Arany Fokozata kitüntetést kapott

    Dózsa Lajos  ( Északerdő Zrt.) A  Bódvavölgy erdőgazdálkodásában végzett négy évtizedes elhivatott tevékenységéért, életútja elismeréseként.

    Tuboly Istvánné  (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A  Tolnai Csemetekert végzett több évtizedes áldozatos munkájáért, életútja elismeréseként.

    Varga Béla  ( Egererdő Zrt.) A  magyar erdők, a természetes folyamatokra alapozott, tartamos erdőgazdálkodás kiterjesztése végez áldozatos munkájáért.

    Életfa Emlékplakett Ezüst Fokozata kitüntetést kapott      

    Bittner Melinda  (Pilisi Parkerdő Zrt.) A  Szentendrei Erdészet által végzett áldozatos munkájáért, a csemetekert minőségi fejlesztéséért.

    Fábián Béla  (Bakonyerdő Zrt.) A  belső szabályozás, az anyagi ösztönzési rendszer alkalmazása, valamint a munkaügy vezetése terén végzett kiváló munkájáért.

    Huiber János  (VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola)  a magyar erdők elvégzett lelkiismeretes munkájáért, az erdei iskola megnyitásában és működtetésében játszott szerepét.

    Életfa Emlékplakett Bronz Fokozata kitüntetést kapott

    Győri Délia  (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A  szervezet pénzügyi-számviteli rendszerének modern kialakításában, fejlesztésében vállalt aktív szerepében.

    Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést kapott  

    Mázi Istvánné  ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály)   az erdőrendezési és az erdészeti hatósági munkával támogatott területen több évtizedes elhivatott ügyviteli tevékenységéért.

     

    2021. március 21. az Erdők Világnapja alkalmából

    Pro Silva Hungariae Díj kitüntetésben részesült                                            

    Duska József  ( MEGOSZ)  a magán erdőgazdálkodás támogatásának területén több évtizedes példamutató munkássága elismeréseként.

    Dr. Péterfalvi József Ede  ( Soproni Egyetem ) az erdőfeltárás és az erdészeti útépítés területén több évtizedes magas színvonalú oktató és fejlesztő munkája elismeréseként.

    Raszler József  ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály ) erdőtervezőként, erdőfelügyelőként és vezetőként kifejtett több évtizedes áldozatos, elhivatott és példamutató tevékenységéért.

    Szepesi András  (Agrárminisztérium)  az erdészeti monitoring kialakítása, az üzemeltetési területen végzett nagyobb évtizedes munkájáért, az erdészeti politika, a jogszabályalkotás és a nemzetközi szakmai tevékenység elismeréseként.

    Wisnovszky Károly  ( Nemzeti Földügyi Központ)  a magyar erdőrendezés terén végzett tevékenysége, az erdészeti szakigazgatásban betöltött több évtizedes vezető, szakmai munkája elismeréseként.

    Nadler Herbert Díj  kitüntetésben részesült 

    Bubán István  (Pilisi Parkerdő Zrt.) A  vadgazdálkodás területén és hivatásos vadászként végzett példamutató munkája elismeréseként.

    Guzsik Alfréd  (Ipoly Erdő Zrt.) A  magyar, külön a börzsönyi és cserháti vadgazdálkodás során négy évtizedes kiemelkedő színvonalú szakmai munkájáért.

    Nagy István  ( Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete ) több mint négy évtizedes megyei fővadászi munkájáért és a vadászat és a vadgazdálkodás terén végzett kimagasló színvonalú tevékenységéért.

    Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült                                   

    Ágoston Gyula  (Ártéri Erdőbirtokossági Társulat)  természetszerű magánerdő-gazdálkodás terén, az erdőtelepítések terén több évtizedes kimagasló szakmai munkásságáért.

    Bárány László  (NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete)  négy évtizedes kerületvezető erdészi munkájáért, az alföldi erdőkkel végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

    Demjén Béla  (Északerdő Zrt. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság)  az erdőgazdálkodási és természetvédelmi célok együttes érvényesítésével több mint négy évtizedes kiemelkedő munkájáért.

    Erdősi Gyula  (SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Kaposvári Erdészet ) több mint három évtizedes az erdőgazdálkodásban, a Desedai Arborétum és Parkerdő szolgálatában végzett áldozatos, példamutató szakmai munkájának elismeréseként.

    Farkas Pál Gábor  (Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ) a hazai erdészeti csemetekertek ágazati szakmai képviseletében működő munkáért, az ágazat nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztéséért, innovatív tevékenységéért.

    Ficzere Mónika  (Egererdő Zrt. Pétervásárai Erdészet ) területén több évtizedes lelkiismeretes szakmai és közjóléti munkájáért végzett.

    Gál Sándor  ( KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) Az  erdőgazdálkodás terén végzett kiváló munkájáért, közösségépítő tevékenységéért.

    Gyenge Álmos  ( TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt .) Több évtizedes az erdészet és az erdőgazdálkodás terén végzett példamutató szakmai és aktív közösségi munkájáért.

    Kovács Zoltánné  ( Bakonyerdő Zrt.) A BEFAG Parkett Kft . a gazdasági tevékenységek területén végzett kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként történő alapítása során.

    Lázár Tamás  ( Mecsekerdő Zrt .) A Szigetvári Erdészet Hetvehelyi gondnokságban lévő Erdő Háza Ökoközpont létrehozásával, valamint az inváziós növényfajok visszaszorításában végzett munkájáért.

    Nagy Károly József  ( Egererdő Zrt.) Több  évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes erdészeti és vadászati ​​szakmai munkájának elismeréseként.

    Pallagi Frigyes László  ( Északi Agrárszakképzési Centrum Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium)  a magyar erdőgazdálkodás terén elért kimagasló szakmai eredményeiért, kiemelkedő szaktanári, szakoktatói tevékenységéért nyugdíjba vonulása alkalmából.

    Pintér Ottó  ( Mecsekerdő Zrt., Központ)  a társaság termeléssel összefüggő komplex tevékenységének kiemelkedő irányításáért, innovatív vezetői tevékenységéért.

    Szabó Péter  a  Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft . vezetőjeként elért kimagasló, példaértékű eredményeinek elismeréseként.

    Varga László  a  VADEX Mezőföldi Zrt.  dolgozójaként és vezetőjeként több évtizedes kiemelkedő munkája és a magyar vadhús európai sikereinek elismeréseként.

    Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Eerdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ezúton gratulál a kitüntetteknek!

    Forrás:  OEE, Agrárminisztérium

     

     

  • Tájékoztatás “A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárság” létrehozásáról

    A cikk dátuma március 31st, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A MEGOSZ már a megalakulásától igyekezett kormányzati szintű elismerést elérni a magán erdőgazdálkodás számára, és kérte egy magánerdőkkel foglalkozó osztály létrehozását. Az Erdőtörvény elfogadásával ugyan megjelent a törvényben a magánerdő kezelésének fontossága, de a minisztériumban nem jött létre a szakterülettel foglalkozó szervezeti egység.

    Az Agrárminisztérium 2021. 03. 20-tól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata 12.14. 39 pontja alatt rendelkezett a  magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár  intézményének létrehozásáról, és a 73 / A. § ​​(1) meghatározza feladatait. magánerdőket tulajdonló és kezelő tulajdonosok és szakemberek munkája ezzel a döntéssel elismerésre került. Az elért erdemények között csak egyet szeretnék kiemelni: a rendszerváltás óta eltelt időszakban az erdőtelepítések 98% -a magán erdőgazdálkodók munkája eredményeként jött létre, ami már eléri és még ezen a tavaszon meghaladja a 220 000 hektárt.

    Erdészüdvözlettel: Duska József

    10/2019. (XII. 30.) AM utasítás
    Hatályos: 2021.03.20 -tól.
    12.13. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár 71. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
    a) felelős az erdőgazdálkodással, a vadgazdálkodással és a halgazdálkodással kapcsolatos
    feladatok ellátásával,
    b) a Közös Halászati ​​Politika (KHP) reformjával kapcsolatos szakmai munka
    összefogásáért,
    c) Felelős államot megillető vadászati és Halászati Jog hasznosításával kapcsolatos
    döntéshozatalért,
    d) felel a vadgazdálkodási tájegységi RENDSZER működtetéséért,
    e) Felelős Z- Állami erdőgazdasági Társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlásból származó
    szakmai feladatok ellátásáért,
    f) az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartására, a közönség
    hasznosítására és a bővítésének feltételrendszerére és a faanyag kereskedelmi lánc
    hatósági felügyeletére vonatkozó jogszabályok előkészítésére,
    g) felelős az erdőgazdálkodásra és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági
    felügyeletére,
    h) közreműködő igazgatás. a faanyag kereskedelmi
    hatósági felügyelet felügyeleti szakmai irányítási tevékenysége,
    i) gyakorolja a felügyeleti szervet megillető hatáskört és kiadási egészségügyi jogkört az erdészeti,
    faanyag kereskedelmi hatósági felügyeleti ügyekben,
    j) 36 közvetlen helyet az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási
    feladatkörében az NFK szakmai irányításában ,
    k) 37
    l) 38
    (2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja
    a) az Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője,
    b) a Halgazdálkodási Főosztály vezetője,
    c) a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője
    tevékenységét.
    72. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása
    érdekében a titkárság működik.
    (2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének
    tevékenységét.
    73. § Az erdőkért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdőgazdálkodási
    Főosztály vezetője, annak távollétében a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
    12.14. 39 A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
    73 / A. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára) felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégiai kialakításáért;
    b) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai
    feltételeinek meghatározása, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek
    kidolgozása valójában közreműködéssel;
    c) felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és
    rendezvények szervezéséért;
    d) felelős a magánerdőgazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;
    e) felelős a magánerdőgazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;
    f) felelős a magánerdőgazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és
    fejlesztéséért;
    g) felelős a magánerdőgazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának
    fejlesztéséért;
    h) közreműködik a magánerdőgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel
    kapcsolatos kapcsolattartásban;
    i) közreműködik a nemzeti, az európai és a nemzetközi fejlesztési politika és az innovációs
    feladatok meghatározásában és megvalósításában;
    j) javaslatokat tesz a fejlesztési és innovációs célok megvalósításához szükséges
    jogalkotásra az erdőkért felelős helyettes államtitkár felé.
    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az
    Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályvezető tevékenységét.
    73 / B. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár munkájának
    és feladatainak ellátása területén a titkárság működik.
    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága
    vezetőjének tevékenységét.
    73 / C. § A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt
    akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője
    helyettesíti.

    Változott az Agrárminisztérium szervezeti és működési szabályzatával, amely több dologban is érinti az erdészet ügyeit. A földügyek átkerültek a közigazgatási államtitkárhoz. Az erdőkért felelős államtitkár új helyettese a magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. 4/2021. AM utasítás *  módosította a 10/2019. AM utasítást 2021. március 21-i hatállyal.

    * A kapcsoló szerinti szöveg 2021.03.20-2021.03.20-ig tehát a megjelenése napját mind ezen a napon érvényes, majd beépített és módosított utasítás és hatás veszteség. Ugyanakkor talán a módosító szöveget olvasva lehet leghamarabb megismerni a változásokat.

    A 10/2019. (XII. 30.) AM utasítás  2020.07.01-2021.03. 19. időszakban hatályos volt szövege , valamint  az új, 2021.03.20-tól hatályos szövege  és kapcsolói használható olvasható. A baloldali, piros függőleges margó vonalak jelölik a változást a korábbi időszakhoz képest.

     

    Nézzük a részleteket.

    5.§ (A miniszter irányítja) f) pontjában

    a korábbi “az erdőkért és a földügyekért felelős államtitkár,”

    a továbbiakban ” az erdőkért felelős államtitkár ,”

    szövegre változott.

    Ennek megfelelően változot a 8.§ f) pontja is.

    A 12.§ (2) bekezdés szerint egy közigazgatási államtitkár igazgatási feladatkörében korábban 10 féle dologban járt el (a) -tól j) -ig), eztán pedig számozottan 1-23 féle ügyben kell eljárni. Az első 10 pont azonos,  a 11-23. pontok az újak. Ezen feladatok tehát átkerültek a közigazgatási államtitkárhoz .

    12. felelős a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatok ellátásáért,

    13. felel az NFK-val kapcsolatban kapcsolattartásért,

    14. felelős az állami tulajdonú termőföldek árverésének kijelölésére a módosítást iránti kérelmek ügyében a döntés-előkészítő feladatok ellátásáért,

    15. felel az állami tulajdonú földek hasznosításával kapcsolatos felmerülő szakmai tevékenységek ellátásáért,

    16. a Kormány földbirtok-politikájának felelős felelőssége a nemzeti park igazgatósága, az állami erdőgazdasági társaság vagy vagyonkezelésében, valamint az NFK tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földhasználati hasznosítás,

    17. felelős az irányítás alá tartozó szervezeti egység működési vagy felügyeleti, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és folyamatos adatcsere biztosítás.

    18. felelős a termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatt indult állami program végrehajtása,

    19. felel a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz hasonló földméréssel, térinformatikával, térképészettel, távérzékeléssel, (a továbbiakban: agrárföldmérés és térinformatika), a telekalakítással, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a földkiadással. , a földforgalommal, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földdel, valamint a földművesekkel, a mezőgazdasági termelőszervezetekkel, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával (a továbbiakban: földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással) kapcsolatos feladatok ellátásáért, egy szakrendszerek működtetéséért,

    20. gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási hatósági és igazgatási tevékenységének szakmai szakmai felügyeletét, valamint a kormányzati törvény által meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,

    21. felelős az önállósági közösségek elismerésével kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízhatóságából származó – kiadmányozásáért,

    22. felelős – a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – az NFK által közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának felügyeletével,

    23. felelős a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatokért.

    A 12.§ (4) bekezdés g) pontja szerint a továbbiakban a közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a “a Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály vezetője tevékenységét”

    A 10. pont (27-29. §-ok) megmutatja  a továbbiakban az erdőkért felelős államtitkár feladatai t.

    “27. §  (1) Az erdőkért felelős államtitkár

    a)  felelős az állami erdőgazdasági társaságok felügyeletéért,

    b)  felelős a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért,

    c)  felel az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró NFK-val kapcsolattartásért, szakmai irányításáért,

    d)  felelős a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért,

    e)  felelős az irányítás alá tartozó szervezeti egységek működtetése vagy felügyelete, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és folyamatos adatcsere biztosítás.

    f)  gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok vonatkozásában az erdőgazdálkodást, valamint a faanyag kereskedelmi lánc hatóságát és igazgatási tevékenységét a miniszter törvényi irányelveinek szakmai irányítói hatásköröket,

    g)  közreműködik a Személyügyi és Igazgatási Főosztállyal az állami erdőgazdasági társaságok vagy kezelési és vagyongazdálkodási, valamint a tulajdonosi joggyakorlási kérdések között, például az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos felelős tárca nélküli miniszterrel, a Miniszterelnökséggel, valamint azokkal az ügyekkel. tekintettel arra, hogy más hatóságokkal való kapcsolattartásban,

    h)  felelős az erdőgazdálkodói nyilvántartással, az Országos Erdőállomány Adattárral és az Országos Erdőkár Nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásával, a szakrendszerek működtetésével,

    i)  a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatokkal gyakorolták a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH), valamint az NFK hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben kiadott vészhelyzetet. .

    (2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja

    a)  az erdőkért felelős helyettes államtitkár,

    b)  magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

    tevékenységét.

    28. §  (1) Az erdőkért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása számára a titkárság működik.

    (2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

    29. §  Az erdőkért felelős államtitkárt – ha nem a miniszter helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az erdőkért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a magánerdőgazdálkodás fejlesztési és felelős helyettes államtitkár helyettesíti. “

     

    A földügyekkel összefüggő feladatok tehát feladatköréből kikerültek .

    Továbbá a földügyekért felelős helyettes államtitkárt nem ő irányítja a továbbiakban, hanem “az erdőkért felelős helyettes államtitkár” mellett a továbbiakban is hozzá tartozik a ” magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár “.

    Az erdőkért felelős államtitkárt eddig akadályoztatása esetén a felelős ügyekért felelős helyettes államtitkár helyetteseket és az ő akadályokat okozhatott az erdőkért felelős helyettes államtitkárok.

    A továbbiakban ilyen esetben az elsődlegesen az erdőkért felelős helyettes államtitkár és akadályoztatás esetén a magánerdőgazdálkodás fejlesztési felelősségét az államtitkár és a helyettesítő.

    A helyettes államtitkárokat felsoroló 12. pont is ennek megfelelően változik.

    A 12.13. pont mutatja  az erdőkért felelős helyettes államtitkár feladatai t.

    Ebben a 71. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltakkal kiegészítve:

    j)  közvetlen kapcsolatban tart az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási feladatkörében a NFK szakmai irányításában,”

    Ugyanakkor feladatköréből kikerültek a 71.§ k) és l) pontok szerinti föld alatti gombagyűjtéssel kapcsolatos ügyek.

    Az új 12.14. pont pedig az alábbi:

    “12.14. A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

    73 / A. §  (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

    a)  felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégia kialakításáért;

    b)  felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésben;

    c)  felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és rendezvények szervezéséért;

    d)  felelős a magánerdőgazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;

    e)  felelős a magánerdőgazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;

    f)  felelős a magánerdőgazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és fejlesztéséért;

    g)  felelős a magánerdőgazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának fejlesztéséért;

    h)  közreműködik a magánerdőgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel kapcsolatos kapcsolattartásban;

    i)  közreműködik a nemzeti, az európai és a nemzetközi fejlesztési politika és az innovációs feladatok meghatározásában és megvalósításában;

    j)  javaslatokat tesz a fejlesztési és innovációs célok megvalósításához szükséges jogalkotásra az erdőkért felelős helyettes államtitkár felé.

    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályvezető tevékenységét.

    73/B. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

    73/C. § A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője helyettesíti.”

     


     

    A záró rendelkezések után a március 20-tól hatályos 1. függelék mutatja rajzzal az új szervezeti sémát. (pdf, 1 oldal) Ebből a számunkra érdekes részek kinagyítva:

    image.png
    2. függelék a Minisztérium szervezeti egységeinek feladatait sorolja fel.

    Ebben a közigazgatási államtitkárhoz került Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály feladatai 2.0.5. pontban találhatóak.

    A 7.2. pont mutatja az erdőkért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatait.

    A 7.2.2. szerinti Erdőgazdálkodási Főosztály esetében az alábbi pontokban van változás:

    (2) f) közreműködik a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;

    (3) p) – az érintett önálló szervezeti egységekkel – együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel, az NFK-val, a Soproni Egyetemmel, az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;

    (7)

    e) felelős a Soproni Egyetem erdészeti kutatással foglalkozó szervezeti egységei szakmai feladatainak kijelölésében és felügyeletében;

    h) felelős a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködéséért;

    i) felelős a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;

    j) felelős az erdészeti és faipari kutatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásáért;

    k) közreműködik az erdészeti és faipari szakoktatás és az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.

    Az új szervezeti egység feladatai pedig:

    “7.3. A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

    7.3.1. Titkárság

    A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.

    7.3.2. Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály

    1. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály koordinációs feladatai körében

    a) közreműködik a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos erdészeti szakmai véleményezésben;

    b) közreműködik az erdészeti kutatás, a szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;

    c) közreműködik a hazai társhatóságokkal – rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal -, valamint az erdészeti szervezetekkel – Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – való kapcsolattartásban;

    d) közreműködik az erdőgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokban (OSAP);

    e) közreműködik a szakmai konferenciák, rendezvények, kiállítások, médiaprogramok előkészítésében, koordinálásában, azokon való részvételben;

    f) közreműködik a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködésben;

    g) közreműködik a szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.

    2. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

    a) felelős az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért;

    b) közreműködik az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós és nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításában, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletében;

    c) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrás támogatási rendszerének kialakításában való közreműködésért;

    d) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésért.

    3. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály funkcionális feladatai körében

    a) közreműködik az erdészeti tárgyú jogszabályokban meghatározott, a hosszú távú erdőállomány rögzített és az erdészeti igazgatás által ellenőrzött szakszerű, tartamos – fenntartható – erdőgazdálkodás érvényesítésében;

    b) felelős a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;

    c) közreműködik az erdőgazdálkodási stratégiai célok meghatározásában;

    d) közreműködik az erdészeti műszaki fejlesztés irányainak meghatározásában;

    e) közreműködik az erdészeti minőségszabályozási feladatok ellátásában és korszerűsítésében;

    f) közreműködik az erdőgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatos kommunikációs feladatoknak a Minisztérium által történő ellátásához a szükséges szakmai előkészítésében, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációban;

    g) közreműködik a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;

    h) közreműködik az erdészeti és faipari kutatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.”

    3. függelék ugyanazt az új szervezeti sémát mutatja be, mint az 1. függelék, csak más szerkesztésben.

    4. függelék: A miniszter által irányított háttérintézmények, szakmai irányítása alatt álló szervek, valamint társasági és alapítványi portfólió

    A 21 állami erdőgazdasági Zrt. helyzete változatlan, az elnevezés változott: az erdőkért felelős államtitkárhoz tartoznak. (A korábban 22-ből 1, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nincs már ebben sorban, hiszen átkerült a Soproni Egyetemet is működtető alapítványhoz.)

    Az 5. függelék a Minisztériumban alkalmazott politikai tanácsadói, főtanácsadói feladatköröket sorolja fel, melyek között új elem:

    “5. erdészetpolitikai tanácsadás az erdők változó társadalmi elvárásaival, az ehhez szükséges képzési és tudományos felkészüléssel kapcsolatos teendőkhöz;”

    Forrás: AM; FATÁJ-online; az elemzést készítette: Mőcsényi Miklós