Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Felhívás 2021. IV. negyedéves kárbejelentő lapok leadási határidejére

    A cikk dátuma szeptember 22nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

  • A MEGOSZ rendezvényen megjelenő szaktanácsadók kreditpontokat kapnak

    A cikk dátuma szeptember 16th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    A MEGOSZ nagyrendezvényen elhangzó előadások meghirdetésre kerültek a szaktanácsadók továbbképzésének részeként.
    A megjelenő szaktanácsadók két kreditpontot kapnak a részvételért!

    Részvételi szándékát kérjük, a regisztrációs lap le- és kitöltésével és visszaküldésével (címünk: megosz@megosz.hu) legyen szíves előre jelezni.  (Tehát: letöltéshez kattintson ide.)

    Várjuk szeretettel!

    A kreditpontot érő rendezvények listája megtekinthető a NAK portálon:
    a Szaktanácsadói rendezvénykereső itt érhető el.

  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Európai Bizottság klímamegőrzés érdekében tett javaslatai

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    A cikk végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az erdők szerepéről és lehetőségeiről.

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság

  • Az Európai Bizottság által elfogadott javaslat csomag

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    Az ismerteés végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az edők szerepéről, lehetőségeiről

     

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság

  • Emelt összeggel lehet pályázni erdőkár helyreállítására

    A cikk dátuma április 20th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt Erdőtulajdonosok

    A palyazat.gov.hu ​​honlapon megjelent tájékoztatás a módosított VP5-8.4.1-16 kódszámú, „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című felhívás dokumentációja.

    A módosítás alapján az igényelhető támogatási összegek megemelésére csak a Vidékfejlesztési Program megjelenése óta megnövekedett költségek miatt került sor. Továbbá újabb célterületeket határoztak meg.

    Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteket:

    • A támogatásban rendelkezésre álló keretösszeg az Éves Fejlesztési Keret módosítása alapján  pontosításra került és a korábbi 2,97-es Ft-hoz képest  3,1-ig terjedő Ft-ra emelkedett.
    • A Vidékfejlesztési Program módosítása a alapján a felhívás keretében új célterületeket határoztak meg, amelyek két olyan kárhelyreállítási esetkörhöz kapcsolódnak, amire még a VP elkészítése során nem gondoltak:

    A kárt egyes esetekben – szakmailag kielégítő eredménnyel, viszont lényegesen olcsóbban – sarjaztatás útján is helyre lehet állítani, ezért bevezetésre került az  „erdőkárok győkérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterület.

    Ha a helyreállítási érdekében a károsodott faállomány letakarítására is  szükség van, amelynek a költségeit a letakarított faanyag hasznosításokból nem lehet finanszírozni (jellemző töréskárok esetén), akkor indokolt a támogatási összegek további növelése, amit az alaptámogatások differenciálásával valósítottak meg. Így tehát bevezetésre kerültek a  „töréskár (hó, szél, jég) / széldöntés mesterséges erdősítéssel, valamint gyökérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterületek.

    • A 2020. márciusi módosítás alkalmával kiegészült a felhívás a „Nem támogatható tevékenységek” fejezettel. Az itt felsoroltak köre most kibővült az alábbiakkal:

    háziállat által okozott károsítás helyreállítása,

    hatóság által igazolt ismeretlen kár helyreállítása.

    • Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben változtak a támogatási összegek.

    Az alábbi táblázatban található a módosítás előtti és a  megemelt,  valamint az új célterületekhez tartozó összeg:

    Az elszámolható kiegészítő költségeket a következő táblázat tartalmazza (a megemelt összegeket szintén pirossal jelölve):

    A 2021-ben megemelkedett támogatási összeg a 2021-ben és azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

    • Módosultak továbbá a 3. számú mellékletben található tartalmi értékelési szempontok. A változások értelmében számottevően nagyobb területekért jár pont a horizontális szempontok esetében és csak  erdőbirtokosságra, illetve erdőgazdálkodási szakirányító vállalkozásokra vonatkozhat.

    A megváltozott tartalmi értékelési szempontok a 2021-ben és az azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

    • A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások II. Kötelezettségek vállalása fejezet kiegészült a mag és makkvetés, valamint a sarjaztatás esetében alkalmazandó előírásokkal (6 és 7.pont), amelyeknek értelmében sarjról történő természetes erdőfelújítás – az erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet. Mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő erdőfelújítás vagy állománypótlás esetében a támogatás kifizetésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az erdészeti hatóság által az erdőfelújításról vagy állománypótlásról kiállított „az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve” (E-lap) dokumentummal. E-lap kiállítására legkorábban a tárgyév június 15. napjától kerülhet sor.
    • A csatolandó mellékletek listája kiegészül. Mostantól kötelező – az előző pontban leírtakkal összhangban – mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő állománypótlás esetében az erdészeti hatóság által kiállított E-lapot is mellékelni. Valamint a szintén csatolandó szaporítóanyag származási igazoláshoz kötődően kiemelésre került, hogy ezen dokumentumon olvashatóan kell feltüntetni a szaporítóanyag felhasználási helyét, mértékét és idejét.
    • A támogatás módja fejezetben előírtak – amelyek arra vonatkoznak, hogy a csak a 2014. július 1-után keletkezett károk támogathatók kizárólag, illetve a káresemény bekövetkezésétől maximum 4 év telhet el a támogatási kérelem (ami egyben a  kifizetési igénylés), – kiegészülnek a számítás módjára vonatkozó instrukciókkal: amennyiben a káresemény bekövetkezésének idejeként az erdészeti hatósági nyilvántartásban év és negyedév kerül meghatározásra, úgy az adott évet követő negyedik naptári év azonos negyedévének utolsó napjáig adható be kérelem.
    • A Fogalomtárban (1. sz melléklet) meghatározták a „sarjaztatás” fogalmát, amely nem más, mint a gyökérsarjról történő természetes felújítás. Valamint pontosításra és kiegészítésre kerültek további definíciók:

    az „elsőkivitel”: az erdőfelújítás, erdőtelepítés első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, a magvetés, gyökérsarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;

    a „káresemény”: a 7. számú melléklet (hatósági bizonyítvány) szerinti hatóság által igazolt természeti katasztrófa, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző nem több, mint 4 évben következett be;

    és a „természeti katasztrófa”: az Evt. 56.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti hó, jég, szél, talajvízszint változása, légszennyezés, belvíz, fagy, aszály, tűz, illetve árvíz – mint abiotikus károsító tényezők – által okozott erdőkárok, vagy az Evt. 56.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek – mint biotikus károsítók – által okozott, vagy ezek együttes hatására (fapusztulás) bekövetkezett erdőkárok.

    • A felhívással összhangban módosult a Támogatói Okirat is.

     

    A módosított pályázati dokumentáció  innen  érhető el.

    Forrás: NAK; palyazat.gov.hu;

  • Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete

    A cikk dátuma április 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani

    Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István

    Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.

    A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.

    Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.

    Forrás: AM Sajtóiroda

     

  • Állami és miniszteri kitüntetések adományozása a nemzeti ünnep és az erdők napja alkalmából

    A cikk dátuma április 6th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az országos járványügyi helyzet miatt nem került megrendelésre a mácius 15-e alkalmából a kormányzati központi ünnepségek és a márciusi 21-i Erdők Világnapja alkalmából a megtartott ágazatszakmai kitüntetés átadások, de a hivatalos adományozások nem maradtak el. Az alábbiakban az Agrárminisztériumtól származó hivatalos információk alapján tesszük közzé az állami és a miniszteri elismerésekben részesülő teljes névlistát, egységes formátumban.

    2021. március 15. alkalmából állami kitüntetésben részesült

    A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést  adományozta

    Balsay Miklós a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatója az erdő-, a természet- és a klímavédelem területén folytatott szakmai tevékenység, valamint Fejér megye, valamint Székesfehérvár város erdőterületeinek növekedése végzett munkája elismeréseként.                           

    A köztársasági elnök   a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

    Dr. Fodor Márta  (Északerdő Zrt.) Az  állami erdőgazdálkodáshoz hasonló három évtizedes jogász tevékenysége elismeréseként.

    Vasasné Dr. Fűzi Edit  (Északerdő Zrt.) Az  állami erdőgazdálkodási érdekvédelem területén végzett kimagasló jogászi munkája elismeréseként.

    2021. március 15. alkalmából miniszteri elismerésben részesült

    Életfa Emlékplakett Arany Fokozata kitüntetést kapott

    Dózsa Lajos  ( Északerdő Zrt.) A  Bódvavölgy erdőgazdálkodásában végzett négy évtizedes elhivatott tevékenységéért, életútja elismeréseként.

    Tuboly Istvánné  (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A  Tolnai Csemetekert végzett több évtizedes áldozatos munkájáért, életútja elismeréseként.

    Varga Béla  ( Egererdő Zrt.) A  magyar erdők, a természetes folyamatokra alapozott, tartamos erdőgazdálkodás kiterjesztése végez áldozatos munkájáért.

    Életfa Emlékplakett Ezüst Fokozata kitüntetést kapott      

    Bittner Melinda  (Pilisi Parkerdő Zrt.) A  Szentendrei Erdészet által végzett áldozatos munkájáért, a csemetekert minőségi fejlesztéséért.

    Fábián Béla  (Bakonyerdő Zrt.) A  belső szabályozás, az anyagi ösztönzési rendszer alkalmazása, valamint a munkaügy vezetése terén végzett kiváló munkájáért.

    Huiber János  (VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola)  a magyar erdők elvégzett lelkiismeretes munkájáért, az erdei iskola megnyitásában és működtetésében játszott szerepét.

    Életfa Emlékplakett Bronz Fokozata kitüntetést kapott

    Győri Délia  (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A  szervezet pénzügyi-számviteli rendszerének modern kialakításában, fejlesztésében vállalt aktív szerepében.

    Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést kapott  

    Mázi Istvánné  ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály)   az erdőrendezési és az erdészeti hatósági munkával támogatott területen több évtizedes elhivatott ügyviteli tevékenységéért.

     

    2021. március 21. az Erdők Világnapja alkalmából

    Pro Silva Hungariae Díj kitüntetésben részesült                                            

    Duska József  ( MEGOSZ)  a magán erdőgazdálkodás támogatásának területén több évtizedes példamutató munkássága elismeréseként.

    Dr. Péterfalvi József Ede  ( Soproni Egyetem ) az erdőfeltárás és az erdészeti útépítés területén több évtizedes magas színvonalú oktató és fejlesztő munkája elismeréseként.

    Raszler József  ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály ) erdőtervezőként, erdőfelügyelőként és vezetőként kifejtett több évtizedes áldozatos, elhivatott és példamutató tevékenységéért.

    Szepesi András  (Agrárminisztérium)  az erdészeti monitoring kialakítása, az üzemeltetési területen végzett nagyobb évtizedes munkájáért, az erdészeti politika, a jogszabályalkotás és a nemzetközi szakmai tevékenység elismeréseként.

    Wisnovszky Károly  ( Nemzeti Földügyi Központ)  a magyar erdőrendezés terén végzett tevékenysége, az erdészeti szakigazgatásban betöltött több évtizedes vezető, szakmai munkája elismeréseként.

    Nadler Herbert Díj  kitüntetésben részesült 

    Bubán István  (Pilisi Parkerdő Zrt.) A  vadgazdálkodás területén és hivatásos vadászként végzett példamutató munkája elismeréseként.

    Guzsik Alfréd  (Ipoly Erdő Zrt.) A  magyar, külön a börzsönyi és cserháti vadgazdálkodás során négy évtizedes kiemelkedő színvonalú szakmai munkájáért.

    Nagy István  ( Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete ) több mint négy évtizedes megyei fővadászi munkájáért és a vadászat és a vadgazdálkodás terén végzett kimagasló színvonalú tevékenységéért.

    Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült                                   

    Ágoston Gyula  (Ártéri Erdőbirtokossági Társulat)  természetszerű magánerdő-gazdálkodás terén, az erdőtelepítések terén több évtizedes kimagasló szakmai munkásságáért.

    Bárány László  (NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete)  négy évtizedes kerületvezető erdészi munkájáért, az alföldi erdőkkel végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

    Demjén Béla  (Északerdő Zrt. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság)  az erdőgazdálkodási és természetvédelmi célok együttes érvényesítésével több mint négy évtizedes kiemelkedő munkájáért.

    Erdősi Gyula  (SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Kaposvári Erdészet ) több mint három évtizedes az erdőgazdálkodásban, a Desedai Arborétum és Parkerdő szolgálatában végzett áldozatos, példamutató szakmai munkájának elismeréseként.

    Farkas Pál Gábor  (Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ) a hazai erdészeti csemetekertek ágazati szakmai képviseletében működő munkáért, az ágazat nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztéséért, innovatív tevékenységéért.

    Ficzere Mónika  (Egererdő Zrt. Pétervásárai Erdészet ) területén több évtizedes lelkiismeretes szakmai és közjóléti munkájáért végzett.

    Gál Sándor  ( KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) Az  erdőgazdálkodás terén végzett kiváló munkájáért, közösségépítő tevékenységéért.

    Gyenge Álmos  ( TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt .) Több évtizedes az erdészet és az erdőgazdálkodás terén végzett példamutató szakmai és aktív közösségi munkájáért.

    Kovács Zoltánné  ( Bakonyerdő Zrt.) A BEFAG Parkett Kft . a gazdasági tevékenységek területén végzett kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként történő alapítása során.

    Lázár Tamás  ( Mecsekerdő Zrt .) A Szigetvári Erdészet Hetvehelyi gondnokságban lévő Erdő Háza Ökoközpont létrehozásával, valamint az inváziós növényfajok visszaszorításában végzett munkájáért.

    Nagy Károly József  ( Egererdő Zrt.) Több  évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes erdészeti és vadászati ​​szakmai munkájának elismeréseként.

    Pallagi Frigyes László  ( Északi Agrárszakképzési Centrum Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium)  a magyar erdőgazdálkodás terén elért kimagasló szakmai eredményeiért, kiemelkedő szaktanári, szakoktatói tevékenységéért nyugdíjba vonulása alkalmából.

    Pintér Ottó  ( Mecsekerdő Zrt., Központ)  a társaság termeléssel összefüggő komplex tevékenységének kiemelkedő irányításáért, innovatív vezetői tevékenységéért.

    Szabó Péter  a  Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft . vezetőjeként elért kimagasló, példaértékű eredményeinek elismeréseként.

    Varga László  a  VADEX Mezőföldi Zrt.  dolgozójaként és vezetőjeként több évtizedes kiemelkedő munkája és a magyar vadhús európai sikereinek elismeréseként.

    Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Eerdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ezúton gratulál a kitüntetteknek!

    Forrás:  OEE, Agrárminisztérium

     

     

  • Tájékoztatás “A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárság” létrehozásáról

    A cikk dátuma március 31st, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A MEGOSZ már a megalakulásától igyekezett kormányzati szintű elismerést elérni a magán erdőgazdálkodás számára, és kérte egy magánerdőkkel foglalkozó osztály létrehozását. Az Erdőtörvény elfogadásával ugyan megjelent a törvényben a magánerdő kezelésének fontossága, de a minisztériumban nem jött létre a szakterülettel foglalkozó szervezeti egység.

    Az Agrárminisztérium 2021. 03. 20-tól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata 12.14. 39 pontja alatt rendelkezett a  magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár  intézményének létrehozásáról, és a 73 / A. § ​​(1) meghatározza feladatait. magánerdőket tulajdonló és kezelő tulajdonosok és szakemberek munkája ezzel a döntéssel elismerésre került. Az elért erdemények között csak egyet szeretnék kiemelni: a rendszerváltás óta eltelt időszakban az erdőtelepítések 98% -a magán erdőgazdálkodók munkája eredményeként jött létre, ami már eléri és még ezen a tavaszon meghaladja a 220 000 hektárt.

    Erdészüdvözlettel: Duska József

    10/2019. (XII. 30.) AM utasítás
    Hatályos: 2021.03.20 -tól.
    12.13. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár 71. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
    a) felelős az erdőgazdálkodással, a vadgazdálkodással és a halgazdálkodással kapcsolatos
    feladatok ellátásával,
    b) a Közös Halászati ​​Politika (KHP) reformjával kapcsolatos szakmai munka
    összefogásáért,
    c) Felelős államot megillető vadászati és Halászati Jog hasznosításával kapcsolatos
    döntéshozatalért,
    d) felel a vadgazdálkodási tájegységi RENDSZER működtetéséért,
    e) Felelős Z- Állami erdőgazdasági Társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlásból származó
    szakmai feladatok ellátásáért,
    f) az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartására, a közönség
    hasznosítására és a bővítésének feltételrendszerére és a faanyag kereskedelmi lánc
    hatósági felügyeletére vonatkozó jogszabályok előkészítésére,
    g) felelős az erdőgazdálkodásra és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági
    felügyeletére,
    h) közreműködő igazgatás. a faanyag kereskedelmi
    hatósági felügyelet felügyeleti szakmai irányítási tevékenysége,
    i) gyakorolja a felügyeleti szervet megillető hatáskört és kiadási egészségügyi jogkört az erdészeti,
    faanyag kereskedelmi hatósági felügyeleti ügyekben,
    j) 36 közvetlen helyet az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási
    feladatkörében az NFK szakmai irányításában ,
    k) 37
    l) 38
    (2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja
    a) az Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője,
    b) a Halgazdálkodási Főosztály vezetője,
    c) a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője
    tevékenységét.
    72. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása
    érdekében a titkárság működik.
    (2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének
    tevékenységét.
    73. § Az erdőkért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdőgazdálkodási
    Főosztály vezetője, annak távollétében a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
    12.14. 39 A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
    73 / A. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára) felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégiai kialakításáért;
    b) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai
    feltételeinek meghatározása, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek
    kidolgozása valójában közreműködéssel;
    c) felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és
    rendezvények szervezéséért;
    d) felelős a magánerdőgazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;
    e) felelős a magánerdőgazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;
    f) felelős a magánerdőgazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és
    fejlesztéséért;
    g) felelős a magánerdőgazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának
    fejlesztéséért;
    h) közreműködik a magánerdőgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel
    kapcsolatos kapcsolattartásban;
    i) közreműködik a nemzeti, az európai és a nemzetközi fejlesztési politika és az innovációs
    feladatok meghatározásában és megvalósításában;
    j) javaslatokat tesz a fejlesztési és innovációs célok megvalósításához szükséges
    jogalkotásra az erdőkért felelős helyettes államtitkár felé.
    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az
    Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályvezető tevékenységét.
    73 / B. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár munkájának
    és feladatainak ellátása területén a titkárság működik.
    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága
    vezetőjének tevékenységét.
    73 / C. § A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt
    akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője
    helyettesíti.

    Változott az Agrárminisztérium szervezeti és működési szabályzatával, amely több dologban is érinti az erdészet ügyeit. A földügyek átkerültek a közigazgatási államtitkárhoz. Az erdőkért felelős államtitkár új helyettese a magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. 4/2021. AM utasítás *  módosította a 10/2019. AM utasítást 2021. március 21-i hatállyal.

    * A kapcsoló szerinti szöveg 2021.03.20-2021.03.20-ig tehát a megjelenése napját mind ezen a napon érvényes, majd beépített és módosított utasítás és hatás veszteség. Ugyanakkor talán a módosító szöveget olvasva lehet leghamarabb megismerni a változásokat.

    A 10/2019. (XII. 30.) AM utasítás  2020.07.01-2021.03. 19. időszakban hatályos volt szövege , valamint  az új, 2021.03.20-tól hatályos szövege  és kapcsolói használható olvasható. A baloldali, piros függőleges margó vonalak jelölik a változást a korábbi időszakhoz képest.

     

    Nézzük a részleteket.

    5.§ (A miniszter irányítja) f) pontjában

    a korábbi “az erdőkért és a földügyekért felelős államtitkár,”

    a továbbiakban ” az erdőkért felelős államtitkár ,”

    szövegre változott.

    Ennek megfelelően változot a 8.§ f) pontja is.

    A 12.§ (2) bekezdés szerint egy közigazgatási államtitkár igazgatási feladatkörében korábban 10 féle dologban járt el (a) -tól j) -ig), eztán pedig számozottan 1-23 féle ügyben kell eljárni. Az első 10 pont azonos,  a 11-23. pontok az újak. Ezen feladatok tehát átkerültek a közigazgatási államtitkárhoz .

    12. felelős a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatok ellátásáért,

    13. felel az NFK-val kapcsolatban kapcsolattartásért,

    14. felelős az állami tulajdonú termőföldek árverésének kijelölésére a módosítást iránti kérelmek ügyében a döntés-előkészítő feladatok ellátásáért,

    15. felel az állami tulajdonú földek hasznosításával kapcsolatos felmerülő szakmai tevékenységek ellátásáért,

    16. a Kormány földbirtok-politikájának felelős felelőssége a nemzeti park igazgatósága, az állami erdőgazdasági társaság vagy vagyonkezelésében, valamint az NFK tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földhasználati hasznosítás,

    17. felelős az irányítás alá tartozó szervezeti egység működési vagy felügyeleti, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és folyamatos adatcsere biztosítás.

    18. felelős a termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatt indult állami program végrehajtása,

    19. felel a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz hasonló földméréssel, térinformatikával, térképészettel, távérzékeléssel, (a továbbiakban: agrárföldmérés és térinformatika), a telekalakítással, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a földkiadással. , a földforgalommal, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földdel, valamint a földművesekkel, a mezőgazdasági termelőszervezetekkel, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával (a továbbiakban: földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással) kapcsolatos feladatok ellátásáért, egy szakrendszerek működtetéséért,

    20. gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási hatósági és igazgatási tevékenységének szakmai szakmai felügyeletét, valamint a kormányzati törvény által meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,

    21. felelős az önállósági közösségek elismerésével kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízhatóságából származó – kiadmányozásáért,

    22. felelős – a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – az NFK által közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának felügyeletével,

    23. felelős a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatokért.

    A 12.§ (4) bekezdés g) pontja szerint a továbbiakban a közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a “a Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály vezetője tevékenységét”

    A 10. pont (27-29. §-ok) megmutatja  a továbbiakban az erdőkért felelős államtitkár feladatai t.

    “27. §  (1) Az erdőkért felelős államtitkár

    a)  felelős az állami erdőgazdasági társaságok felügyeletéért,

    b)  felelős a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért,

    c)  felel az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró NFK-val kapcsolattartásért, szakmai irányításáért,

    d)  felelős a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért,

    e)  felelős az irányítás alá tartozó szervezeti egységek működtetése vagy felügyelete, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és folyamatos adatcsere biztosítás.

    f)  gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok vonatkozásában az erdőgazdálkodást, valamint a faanyag kereskedelmi lánc hatóságát és igazgatási tevékenységét a miniszter törvényi irányelveinek szakmai irányítói hatásköröket,

    g)  közreműködik a Személyügyi és Igazgatási Főosztállyal az állami erdőgazdasági társaságok vagy kezelési és vagyongazdálkodási, valamint a tulajdonosi joggyakorlási kérdések között, például az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos felelős tárca nélküli miniszterrel, a Miniszterelnökséggel, valamint azokkal az ügyekkel. tekintettel arra, hogy más hatóságokkal való kapcsolattartásban,

    h)  felelős az erdőgazdálkodói nyilvántartással, az Országos Erdőállomány Adattárral és az Országos Erdőkár Nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásával, a szakrendszerek működtetésével,

    i)  a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatokkal gyakorolták a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH), valamint az NFK hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben kiadott vészhelyzetet. .

    (2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja

    a)  az erdőkért felelős helyettes államtitkár,

    b)  magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

    tevékenységét.

    28. §  (1) Az erdőkért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása számára a titkárság működik.

    (2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

    29. §  Az erdőkért felelős államtitkárt – ha nem a miniszter helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az erdőkért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a magánerdőgazdálkodás fejlesztési és felelős helyettes államtitkár helyettesíti. “

     

    A földügyekkel összefüggő feladatok tehát feladatköréből kikerültek .

    Továbbá a földügyekért felelős helyettes államtitkárt nem ő irányítja a továbbiakban, hanem “az erdőkért felelős helyettes államtitkár” mellett a továbbiakban is hozzá tartozik a ” magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár “.

    Az erdőkért felelős államtitkárt eddig akadályoztatása esetén a felelős ügyekért felelős helyettes államtitkár helyetteseket és az ő akadályokat okozhatott az erdőkért felelős helyettes államtitkárok.

    A továbbiakban ilyen esetben az elsődlegesen az erdőkért felelős helyettes államtitkár és akadályoztatás esetén a magánerdőgazdálkodás fejlesztési felelősségét az államtitkár és a helyettesítő.

    A helyettes államtitkárokat felsoroló 12. pont is ennek megfelelően változik.

    A 12.13. pont mutatja  az erdőkért felelős helyettes államtitkár feladatai t.

    Ebben a 71. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltakkal kiegészítve:

    j)  közvetlen kapcsolatban tart az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási feladatkörében a NFK szakmai irányításában,”

    Ugyanakkor feladatköréből kikerültek a 71.§ k) és l) pontok szerinti föld alatti gombagyűjtéssel kapcsolatos ügyek.

    Az új 12.14. pont pedig az alábbi:

    “12.14. A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

    73 / A. §  (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

    a)  felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégia kialakításáért;

    b)  felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésben;

    c)  felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és rendezvények szervezéséért;

    d)  felelős a magánerdőgazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;

    e)  felelős a magánerdőgazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;

    f)  felelős a magánerdőgazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és fejlesztéséért;

    g)  felelős a magánerdőgazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának fejlesztéséért;

    h)  közreműködik a magánerdőgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel kapcsolatos kapcsolattartásban;

    i)  közreműködik a nemzeti, az európai és a nemzetközi fejlesztési politika és az innovációs feladatok meghatározásában és megvalósításában;

    j)  javaslatokat tesz a fejlesztési és innovációs célok megvalósításához szükséges jogalkotásra az erdőkért felelős helyettes államtitkár felé.

    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályvezető tevékenységét.

    73/B. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

    (2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

    73/C. § A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője helyettesíti.”

     


     

    A záró rendelkezések után a március 20-tól hatályos 1. függelék mutatja rajzzal az új szervezeti sémát. (pdf, 1 oldal) Ebből a számunkra érdekes részek kinagyítva:

    image.png
    2. függelék a Minisztérium szervezeti egységeinek feladatait sorolja fel.

    Ebben a közigazgatási államtitkárhoz került Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály feladatai 2.0.5. pontban találhatóak.

    A 7.2. pont mutatja az erdőkért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatait.

    A 7.2.2. szerinti Erdőgazdálkodási Főosztály esetében az alábbi pontokban van változás:

    (2) f) közreműködik a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;

    (3) p) – az érintett önálló szervezeti egységekkel – együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel, az NFK-val, a Soproni Egyetemmel, az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;

    (7)

    e) felelős a Soproni Egyetem erdészeti kutatással foglalkozó szervezeti egységei szakmai feladatainak kijelölésében és felügyeletében;

    h) felelős a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködéséért;

    i) felelős a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;

    j) felelős az erdészeti és faipari kutatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásáért;

    k) közreműködik az erdészeti és faipari szakoktatás és az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.

    Az új szervezeti egység feladatai pedig:

    “7.3. A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

    7.3.1. Titkárság

    A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.

    7.3.2. Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály

    1. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály koordinációs feladatai körében

    a) közreműködik a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos erdészeti szakmai véleményezésben;

    b) közreműködik az erdészeti kutatás, a szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;

    c) közreműködik a hazai társhatóságokkal – rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal -, valamint az erdészeti szervezetekkel – Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – való kapcsolattartásban;

    d) közreműködik az erdőgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokban (OSAP);

    e) közreműködik a szakmai konferenciák, rendezvények, kiállítások, médiaprogramok előkészítésében, koordinálásában, azokon való részvételben;

    f) közreműködik a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködésben;

    g) közreműködik a szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.

    2. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

    a) felelős az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért;

    b) közreműködik az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós és nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításában, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletében;

    c) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrás támogatási rendszerének kialakításában való közreműködésért;

    d) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésért.

    3. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály funkcionális feladatai körében

    a) közreműködik az erdészeti tárgyú jogszabályokban meghatározott, a hosszú távú erdőállomány rögzített és az erdészeti igazgatás által ellenőrzött szakszerű, tartamos – fenntartható – erdőgazdálkodás érvényesítésében;

    b) felelős a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;

    c) közreműködik az erdőgazdálkodási stratégiai célok meghatározásában;

    d) közreműködik az erdészeti műszaki fejlesztés irányainak meghatározásában;

    e) közreműködik az erdészeti minőségszabályozási feladatok ellátásában és korszerűsítésében;

    f) közreműködik az erdőgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatos kommunikációs feladatoknak a Minisztérium által történő ellátásához a szükséges szakmai előkészítésében, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációban;

    g) közreműködik a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;

    h) közreműködik az erdészeti és faipari kutatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.”

    3. függelék ugyanazt az új szervezeti sémát mutatja be, mint az 1. függelék, csak más szerkesztésben.

    4. függelék: A miniszter által irányított háttérintézmények, szakmai irányítása alatt álló szervek, valamint társasági és alapítványi portfólió

    A 21 állami erdőgazdasági Zrt. helyzete változatlan, az elnevezés változott: az erdőkért felelős államtitkárhoz tartoznak. (A korábban 22-ből 1, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nincs már ebben sorban, hiszen átkerült a Soproni Egyetemet is működtető alapítványhoz.)

    Az 5. függelék a Minisztériumban alkalmazott politikai tanácsadói, főtanácsadói feladatköröket sorolja fel, melyek között új elem:

    “5. erdészetpolitikai tanácsadás az erdők változó társadalmi elvárásaival, az ehhez szükséges képzési és tudományos felkészüléssel kapcsolatos teendőkhöz;”

    Forrás: AM; FATÁJ-online; az elemzést készítette: Mőcsényi Miklós

  • Örökerdő kezelési tervek készítése

    A cikk dátuma március 19th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő Szakosztálya a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya által akkreditált, választható kiegészítő képzést szervez 2021. április 22-én (online) a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakszemélyzet számára.

    A képzés célja az örökerdő kezelési tervek készítésének, az örökerdő-gazdálkodás erdődinamikai alapjainak bemutatása, az ehhez szükséges ismeretek átadása. A 2020-ban életbe lépett rendeletek (13/2020. /IV. 8./ AM r. és a 77/2020. /III. 31./ Korm. r.) következtében e terveket az erdőgazdálkodónak az örökerdő üzemmódra történő átálláshoz, továbbá a körzeti erdőtervezéshez – az erdőgazdálkodói javaslatok részeként – be kell nyújtani. A tervek elkészítése nem bonyolult, azonban mégis újfajta megközelítést feltételez, mely szokatlan a vágásos üzemmód talaján kialakult gazdálkodói gyakorlathoz képest. Ebben segít a 4 órás online képzés, melynek eredményeként a gazdálkodók a kezelési tervek elkészítését elsajátíthatják. A képzés 10 kreditpontot jelent a résztvevőknek, tematikája az NFK Erdészeti Főosztályának honlapjáról a szakszemélyzeti képzéseknél, és erről az oldalról is letölthető.

    A jelentkezők részére előzetes regisztráció szükséges, regisztrálni csepanyi.peter@pprt.hu e-mail címen kell (név, cím, szakszemélyzeti azonosító kód, költségviselő név, cím, adószám vállalkozások esetén, számlaszám). A képzés díja az Országos Erdészeti Egyesületnek fizetendő a kiállított számla kézhezvételét követően, az Egyesület K&H Banknál vezetett 10200830-32310126-00000000 számú bankszámlájára. Az így befolyt összeg részben az Egyesület, részben az Örökerdő Szakosztály működésének finanszírozását fogja szolgálni. A képzés alapdíja bruttó 5000 Ft/fő, OEE tagoknak 3000 Ft/fő, Örökerdő Szakosztály tagoknak 2000 Ft/fő.

    A regisztráció akkor érvényes, ha a részvételi díj átutalása megtörtént. A regisztráció folyamatának lebonyolítása érdekében a jelentkezéseket kérjük április 10-ig küldjék meg a fenti e-mail címre. A jelenlét igazolása személyes részvétellel, a ZOOM-ba – a regisztrációban megadott névvel és szakszemélyzeti azonosító kóddal – történő bejelentkezéssel (személyt azonosítható módon!) érvényesül. A részvétel az előadás teljes tartalmára kötelező!

    Részletes információ a képzésről a szövegkapcsolóra kattintva érhető el.

     

    Örökerdő kezelési tervek készítése - választható kiegészítő képzés

    Forrás:  https://www.prosilva.hu

    Szerző:  OEE Örökerdő Szakosztály