Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Megjelent az ERDÉSZETI SZAKSZEMÉLYEK MEGHOSSZABBÍTÁSI KÉRELEM NYOMTATVÁNYA

    A cikk dátuma június 13th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Az erdészeti jogosult szakszemélyek kötelező kreditpont gyűjtésének határideje 2022 július 1-el lejár. Aki nem teljesíti az előírt pontszámot azt kivezetik a névsorból, és megszűnik a jogosultsága. Sokan nem tudják határidőre teljesíteni az elvárt pontszámot, ezért előterjesztésre került a kormányrendelet módosítása, viszont az érintett szakszemélynek kérnie kell a meghosszabbítást.

    Az NFK elkészítette a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás meghosszabbítás kérelmére szolgáló formanyomtatványt, és közzétette az NFK honlapján. https://nfk.gov.hu/Akkreditalt_valaszthato_kiegeszito_kepzesek__illetve_szakmai_rendezvenyek_news_669

    A nyomtatványt és tájékoztatót az alábbi linken találja:  Jogosultsag_meghosszabbitasi_kerelem_szakszemelyzet_0603Tájékoztató meghosszabbítási kérelemnyomtatványról_JESZ részére_v2  

    Üdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

     

     

  • Tájékoztatás a magán erdőgazdálkodás fontos kérdéseiről

    A cikk dátuma június 10th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás
    A KAP tervezéshez a MEGOSZ átadta azokat az információkat, amik biztosíthatják a megkezdett erdőt fenntartó, gyarapító tevékenységek zavartalan folytatását, de a 2019 decemberében megtartott megbeszélések óta a személyes egyeztetések a pandémia miatt elmaradtak.
    Erről a legfrissebb információkat az uniónak megküldött és brüsszeli honlapról letöltött jelentésben lehetett megtalálni, amit a linken találnak. (KAP 2023 2027 Nemzeti Stratégiai Tervének kivonata ) A jelentésben a 279. oldaltól olvashatóak az erdészeti ágazatot érintő tervezett támogatási lehetőségek. A részletek kidolgozása még a nyár folyamán meg fog kezdődni, amiben tevékenyen részt kívánunk venni.
    Kérem ötleteivel, véleményének megküldésével, vagy egyes előirányzatokkal szemben támasztott igényeinek részletezésével segítse ezt a folyamatot.
    MEGOSZ vezetősége
  • 2021-ben Támba Miklós lett az Év Agrárembere

    A cikk dátuma május 24th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Az Agrotrend Csoport 2014-ben alapította az Év Agrárembere kitüntető díjat azzal a szándékkal, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodókra, termelőkre, fiatal gazdákra és kertészekre, akik önzetlenül támogatják környezetüket, társadalmi szerepvállalásuk jelentős, kiemelkedő munkájuk mellett pedig a közjóért is sokat tesznek.

    A szervezők 2021-ben ismét tíz kategóriában keresték az Év Agráremberét, ezek az Agrárinnováció, Agrárgépészet, Állattenyésztés, Feldolgozó-élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás, Fiatal gazda, Jövő agrárszakembere, Kertészet, Növényvédelem és a Szántóföldi növénytermesztés.

    Az év agrárembere díj fővédnöke ezúttal is Dr. Nagy István agrárminiszter volt, aki a gálán személyesen nem tudott részt venni, ezért rövid videóüzenetben köszöntötte a szervezőket és a résztvevőket. A díj egy egész életművet értékel, de a társadalmi felelősségvállalásban is példát mutat. Büszkék vagyunk a magyar vidékre és a díjazottakra.

    Ezt követően az Agrotrend Csoport tulajdonosa köszöntötte a résztvevőket és a kategóriagyőzteseket. Az Év Agrárembere kitüntető díj az egyetlen független és magán díja az agráriumnak, hagyományteremtő rendezvény, s az elmúlt 8 év igazolja e kezdeményezés sikerét, hangsúlyozta. Idén is 10 kategóriagyőztest választott a zsűri, s a sorukból kerül ki a fődíjas – mondta Mátrai Zoltán, a gálaest főszervezője.

    Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a mezőgazdaságban alkotó embereket méltatta. Az összefogás a szakmai szervezetek mellett a gazdatársadalom egyik előmozdítója is, ami a mezőgazdaságban dolgozók presztízsét is emeli.

    A díj fő támogatója a Marton Genetics. A cégcsoport vezetője Sándorfy András szerint a hazai agráriumnak már nagy szüksége volt egy olyan elismerésre, mint az Év Agrárembere díj. E díj alulról táplálkozik, és már hétszer bizonyított ez a rangos megmérettetés, a gazdatársadalom figyel rá, így megtiszteltetés a rendezvény támogatása, hangsúlyozta.

    Az agrárminiszter távollétében a szaktárcát dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár úr képviselte. Ez az esemény méltó elismerése a magyar gazdáknak, húzta alá a politikus. Fontosak a győztesek és büszkék vagyunk rájuk. Ők azok az alapok, akikre a társadalom a mostani, nehezebb időkben is támaszkodhat.

    Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke zárta a köszöntők sorát, aki köszönetet mondott a gazdatársadalom elismeréséért. A vidék összefogása és fejlődése pedig a mezőgazdaság nélkül elképzelhetetlen, hangsúlyozta.

     

    Az Év Agrárembere megmérettetés Életműdíját a Groupama Biztosító Zrt. támogatta. A biztosító képviseletében Baranyi Szabolcs igazgató is köszöntötte a résztvevőket.

     

    2021-ben az Életműdíjban prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem tanára, az MTA doktora részesült, aki kiemelkedő szakmai tudásával, lelkiismeretes és áldozatos életével valódi példakép. Fő kutatási területe a kukoricakutatás, a talajművelés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése a növénytermesztésben

    A 2021-es Az Év Agrárembere kitüntető díj kategóriagyőztesei:

     

    Agrárinnováció: Dr. Lendvai Csaba

    A kategóriát támogatta az Itineris Kft.

     

    Agrárgépészet: Szalai László

    A kategóriát támogatta a Farmgép Kft.

     

    Állattenyésztés: Szabó József

    A kategóriát támogatta a Bonafarm Mezőgazdaság

     

    Feldolgozó-élelmiszeripar: Giacomo Pedranzini

    A kategóriát támogatta a Master Good Kft.

    Fenntartható gazdálkodás: Támba Miklós

    A kategóriát támogatta a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

     

    Fiatal gazda: Kostyál Etelka

    A kategóriát támogatta az RWA Magyarország Kft.

     

    Jövő agrárszakembere: Peitler Szilárd

    A kategóriát támogatta a Progress Promotion Kft.

     

    Kertészet: Roszik Attila

    A kategóriát támogatta a DélKerTÉSZ, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete

     

    Szántóföldi növénytermesztés: Vancsura Kornél

    A kategóriát támogatta az Alba Milagro Hungary Kft.

     

    Növényvédelem: Vaszily Zsolt

    A kategóriát támogatta az Alfaseed Kft.

     

    2021-ban Az Év Agrárembere kitüntető díj győztese a zsűri titkos szavazása alapján Támba Miklós lett.

    Az Erste Bank különdíját idén Vancsura Kornél kapta.

     

    A 2021-es megmérettetésen egy újabb különdíjjal gazdagodott az elismerések sora. A Bayer Hungary Kft. jóvoltából egy Innovációs különdíj is átadásra került, melyet Roszik Attila vehetett át.

     

    A közönségdíjat az Agrármarketing Centrum támogatta, a jelöltekre pedig az Év Agrárembere oldalon lehetett szavazni. A közönségdíjat ezúttal Roszik Attila nyerte el dr. Lendvai Csabát és Vaszily Zsoltot megelőzve.

    Gratulálunk a győzteseknek!

    agrotrend.hu 

  • Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal

    A cikk dátuma május 9th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Második alkalommal tartotta meg a Soproni Egyetem az általa létrehozott Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal beszélgetést. A szakmai fórum célkitűzése, hogy a teljes termékláncban gondolkodva, az erdőtől, mint alapanyagot termelő erőforrástól, a faipari termékek előállításán keresztül azok felhasználásáig összekapcsolja az erdő- és fagazdálkodás összes szereplőjét, vagyis mindazon kutatással, fenntartással és felhasználással foglalkozó állami és piaci szereplőt, akiknek a tevékenysége az erdőkre, mint természeti erőforrásra támaszkodik.

    A második alkalommal a Föld Napjához kapcsolódóan megrendezett párbeszéd célja az volt, hogy a kutatók mellett piaci szereplőkből és a szakmai szervezetek képviselőiből álló résztvevői kör feltérképezze és összeillessze az erdőkkel kapcsolatos ágazatok egyéni fenntarthatósági törekvéseit, és megteremtse egy a gyakorlatban megvalósítható körkörös fagazdálkodási modell alapjait. A fórum legfontosabb eredménye annak megfogalmazása volt, hogy az egyes ágazatok szükségesnek ítélik az egységes irányítást és a közös marketingtevékenység kidolgozását.

    Az ősszel rendezett első Fagazdálkodási kerekasztalon már egyértelműen kirajzolódott az igény a közös gondolkodásra. Az ismét a Soproni Egyetem Ligneum épületében tartott második ülésen a fagazdasági ágazat minden szegmensét átfogó egységes szabályrendszer megalkotását és a fafelhasználás közös népszerűsítését szorgalmazták a résztvevők.

    A fagazdasági szereplők korunk egyik legfontosabb üzenetét közvetíthetik, ugyanis az erdőgazdálkodás és a faipar más ágazatokhoz képest magas fenntarthatósággal rendelkezik, hiszen megújuló alapanyagot használ. A fa újratermelhető, emellett egyre magasabb az újrahasznosítási aránya.

    A résztvevők ezért megállapodtak abban, hogy a tudásmegosztást és a közös megoldáskeresést szolgáló kerekasztal sorozat következő témája az egységes marketingtevékenység alapjainak lerakása lesz.

    forrás: SOE

  • Kreditpontok megtekintési lehetősége

    A cikk dátuma április 7th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A  Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya az Erdőtérképen biztosította a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére a megszerzett kreditpontjaik megtekintési lehetőségét.

    A megtekintést az alábbi “Tájékoztatóban” foglaltak szerint lehet megvalósítani.

     

     

    TÁJÉKOZTATÓ A KREDITPONTOK MEGTEKINTÉSI LEHETŐSÉGÉRŐL

     

    Tisztelt Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet!
    Felhívjuk figyelmét, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás
    meghosszabbítása érdekében Önnek kreditpont-gyűjtési kötelezettsége van. Erről részletes
    információkat korábbi tájékoztatóinkban illetve a Nemzeti Földügyi Központ honlapján, a
    https://nfk.gov.hu/Akkreditalt_valaszthato_kiegeszito_kepzesek__illetve_szakmai_rendezven
    yek_news_669 oldalon talál.
    Tájékoztatjuk, hogy az Erdőtérképen biztosítottuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet
    részére a megszerzett kreditpontjaik megtekintési lehetőségét. Hangsúlyozzuk, hogy itt
    kizárólag a saját adatait tudja megnézni.
    Első lépésként az Erdőtérkép oldalt a böngésző frissítés gombjával (vagy a CTRL+SHIFT+R
    billentyűkombinációval) frissíteni kell. Előfordulhat, hogy esetleg többször is meg kell
    ismételni a frissítést, amíg a böngésző az aktuális honlapot tölti be és nem a saját gépen tárolt
    verzióból dolgozik. Ha látszik az alábbiakban leírt új Keresés, akkor a böngészőben frissült a
    honlap.
    A keresést az Erdőtérkép felületén, a Távcső ikonnal tudja indítani. A feljövő ablakban a
    Keresés mezőt le kell görgetni és ott a „Szakszemélyzeti kreditpontok” opciót választva
    lehet továbblépni.

    2

    Itt a szakszemélyzeti azonosító kódot kell megadni az ablakban olvasható, a feltöltésre
    vonatkozó leírás szerint. A lényege az, hogy a szakszemélyzeti kód (4 számjegy) – a születési
    dátum hónapja és napja (4 számjegy) adatokból egy nyolcjegyű számsort kell az Azonosító
    mezőbe beírni. Amennyiben az Önre vonatkozó adatok nem adják ki a kívánt
    karakterhosszúságot, úgy azokat elő kell nullázni. pl.: 04 07.
    Ezt követően a Keresés gombra kattintva láthatóvá válik a kreditpontokat tartalmazó ablak.
    3
    Ebben az ablakban Önre vonatkozóan az alábbi adatokat látja:
    – Szaksz. kód: az Ön szakszemélyzeti nyilvántartási száma (kód)
    – Összpontszám: a lekérdezés napjáig megszerzett kreditpontjai
    – Összes elérendő: ennyi kreditpontot kell megszereznie a megadott határidőig
    – Határidő: az aktuális kreditpont-gyűjtési kötelezettség határidejének dátuma

    A megszerzett kreditpont adat naponta frissül. Amennyiben Ön a lekérdezés előtti néhány
    napban vett részt kreditpont-gyűjtési eseményen (választható kiegészítő képzés, szakmai
    rendezvény), kérjük vegye figyelembe, hogy a kreditpontok jóváírását a szervező által az
    NFK-hoz beküldendő jelenléti ív kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül tudjuk
    elvégezni.

    Forrás:

    Budapest, 2022. április 6.
    Nemzeti Földügyi Központ
    Erdészeti Főosztály

  • Nemzetközi erdészeti konferencia az európai erdőgazdálkodás természetközeliségéről

    A cikk dátuma április 3rd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Mennyire „természetközeli” az európai erdőgazdálkodás? címmel szervezett online nemzetközi konferenciát az EUSTAFOR (European State Forest Association) és a CEPF (Confederation of European Forest Owners). A konferencia előadói mintegy féltucat nemzetet, illetve szervezetet képviseltek, de Európából bárki csatlakozhatott az online eseményhez, amelyen az Európai Bizottság szakemberei is nagy számban részt vettek.

      A március második hetében megtartott konferencia aktualitását az adta, hogy az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) jelentős hangsúlyt helyez az erdőkre és az erdőgazdálkodásra. Az erdőgazdálkodást azon földhasználati szektorként jelöli meg, melyre az EU 2050-re kitűzött, éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos ambiciózus célkitűzéseinek elérésében a legfontosabb feladat hárul. Az európai erdőkre és erdőgazdálkodásra jogilag kötelező ajánlások vannak, mint például a Fit for 55 csomag (a felülvizsgált LULUCFRED III), a Taxonómia rendelet és a hamarosan megjelenő Természet Helyreállítási joganyag.

    A „természetközeli erdőgazdálkodásra” és az EU területének 10%-os arányú szigorú védelmére irányuló felhívások egyidejűleg képezik részét az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájának és az új – szintén 2030-ig – szóló erdészeti stratégiának. Ezen ambiciózus célok ugyanakkor – sajnálatosan – nem feltétlenül építenek a már meglévő erdőgazdálkodási tapasztalatokra, erdészeti kutatási eredményekre.

    Az EU – egyfajta erdészetpolitikai célként – az uniós erdők (s ezzel az erdőgazdálkodás) fő feladatává az éghajlatváltozás mérséklését jelölte meg. Az erdőktől azt várja, hogy ellensúlyozza más ágazatok ÜHG kibocsátását, miközben az erdőknek egyéb sokrétű védelmi célokat is teljesíteniük kell.

    Mindez egyértelműen hatással van az európai erdőkre, a bennük való gazdálkodás alapelveire, ami már a közeljövőben drasztikus következményekkel járhat.

    A konferencia az ezen – jelentős részben az ágazaton kívülről jövő – elgondolásokat járta körül. Az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók kiegyensúlyozott szakértői vitát kezdeményeztek az új gazdálkodási megközelítések előnyeiről, hátrányairól és lehetséges következményeiről. Ezen belül is kiemelten a „természetközeli” erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetőségeiről, és arról, hogy erdeink aktív vagy passzív megőrzése jobb stratégia-e a jövőre nézve.

    Az erdőgazdálkodók tisztában vannak a biodiverzitás globális szintű kihívásaival. A legfrisseb e témába keletkezett jelentések is ezt támasztják alá: különféle ökoszisztémák közül az erdőkben figyelhetők meg a biodiverzitás terén a legpozitívabb trendek. Az EU figyelemfelkeltő, biodiverzitás krízisről szóló jelentései erre nincsenek tekintettel.

    A tulajdonosok és gazdálkodók nem értenek egyet a jelenlegi bizottsági erdészeti politika fejlődésével, illetve a Bizottság erdőgazdálkodás területén igényelt kompetencia erősödésével. E politika Európát olyan irányba tereli, mely nem a hosszú távú fejlődést szolgálja. Az Európai Bizottság alul becsüli a megújuló erdei nyersanyagokból származó termékek és energia jelentőségét. Különösen az ukrajnai helyzet ismeretében ezt a megközelítést újra kell tárgyalni, az egyensúlyt helyre kell állítani. Egyre több ország gondolja úgy, hogy az Oroszországtól való függőséget fel kell számolni. Ebben az erdőnek, erdőgazdálkodásnak jelentős szerepe van. A Bizottság számos javaslatot fogalmazott meg 2021-ben, a 2022-es év ezek megvitatásáról kell szóljon. Ennek során az új geopolitikai szituációt figyelembe kell venni.

    A konferencián az előadók részéről számos értékes, érdekes gondolat, megközelítés hangzott el, melyek a nyilvános vitaszakaszban további megtárgyalásra kerültek.

    Az EUSTAFOR és a CEPF a vonatkozó stratégiák megtárgyalásában, végrehajtásában nagyobb figyelmet szeretne fordítani az erdők és az erdőgazdálkodás jelentőségének, mivel sajnálatos módon az EU politikákból és a kapcsolódó jogi szabályozásból hiányzik a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodás kellő interpretálása.

    Az EU erdőtulajdonosai és erdőgazdálkodói az európai erdőket jó állapotban tartják. A tartamos erdőgazdálkodást az ökoszisztémára tekintettel tervezik és hajtják végre. Kitűnő példát mutatva a világ többi részének, ahol pl. az erdőírtás sem szokatlan jelenség. Aggodalommal tekintenek ugyanakkor a Bizottság különféle kezdeményezéseire, azoknak az erdők alkalmazkodóképességére, a gazdálkodási motivációkra és a tulajdonosi jogokra kifejtett hosszútávú kedvezőtlen hatásai miatt.

    A klímaváltozással kapcsolatban a tartamos erdőgazdálkodás és faanyagtermelés egy a lehetséges megoldások közül: az építőipar és a biogazdaság számára alapanyagot biztosít, másrészt megújuló energiaforrásként képes kiváltani a fosszilis energiahordozókat.

    Az erdészeti szakemberek úgy vélik, korlátozások helyett a többcélú, fenntartható erdőgazdálkodást kellene inkább támogatni. Egyfajta „klímaokos erdőgazdálkodásra” van szükség, ami egyaránt magában foglalja a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a változó klímához való adaptációt és a biodiverzitás megőrzésének koncepcióját.

    Az erdőgazdálkodás attól „klímaokos”, hogy

    • növeli a megkötött szén (szén-dioxid) mennyiségét az erdőkben és a fatermékekben, miközben az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokat is biztosítja, mindezt a biológiai sokféleség megőrzésével egyidejűleg,
    • aktív erdőgazdálkodással növeli az erdő ellenállóképességét és alkalmazkodóképességét,
    • lehetséges opciót biztosít a nem megújuló, – előállításuk tekintetében – szénintenzív alapanyagok faanyaggal való fenntartható helyettesítésére.

    Hogy tudjuk mindezeket a természetközeli erdőgazdálkodással elérni? A természetközeli erdőgazdálkodás (továbbiakban: TKE) mint koncepció, része egy keretrendszernek, melynek alapja a fenntartható erdőgazdálkodás. Többféle erdőgazdálkodási célt integrál, az erdő összetételét, szerkezetét a természetes felé mozdítja el.

    A TKE legfontosabb alapelvei:

    • az úgynevezett biotóp fák, speciális élőhelyek és a holtfák, holtfaanyag megtartása
    • az őshonos fafajok, valamint a termőhelyhez alkalmazkodott, nem őshonos fajok megsegítése
    • a természetes felújulás elősegítése
    • a szerkezeti heterogenitás elősegítése elő- és véghasználati beavatkozásokkal
    • a változatosság elősegítése fajon belüli és fajok között
    • az intenzív beavatkozások elkerülése
    • a nagyobb térléptékű, tájszintű heterogenitás és funkcionalitás támogatása

    Az erdőgazdálkodó biológiai sokféleség fenntartására való törekvéseire számos belülről és kívülről érkező nyomás nehezedik. Előbbi gyökerei a megszokottságban, az egyszerűbb út keresésében keresendők (pl. gyérítés során az elhalt fák eltávolítása, a magas fakészlettel bíró, sűrű, zárt erdők nevelése). Míg a külső nyomás a gazdálkodótól általában függetlenül jelenik meg: pl. ilyen a klímaváltozás, a biológiai inváziók, a környező földhasználatok hatásai.

    A földfelszín felett megkötött szén mennyisége és a biodiverzitás között gyakorlatilag nincs kapcsolat. Egyes fajoknak jó, egyeseknek nem a magas szénkészlet. A fajok száma az egyes szukcessziós állapotokban változatosan alakul: pl. a gombafajok száma gyakorlatilag folyamatosan nő a szukcesszió előrehaladásával, míg az állat- és növényfajok száma csökken, majd a kb. szálaló erdőállapotban nő újra, és természetesen a végső és elhaló fázisban a legnagyobb.

    Kép: Kovácsevics Pál

    Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy erdeinket aktív vagy passzív módon védjük és kezeljük-e? Nagy léptékben mi a célravezetőbb a biodiverzitás érdekében?

    A kutatások azt mutatják, hogy a szukcesszió minden fázisa fontos, a fajok jelentős része ugyanis nem kizárólag az öregerdőfázishoz kötött. Előnyösebb a táji szinten megvalósuló – egymással összeköttetésben álló, mozaikos – szukcessziós sokféleség, mivel így folyamatosan különféle élőhelyi feltételek állnak rendelkezésre a különféle igényű fajoknak.

    Passzív módon az erdőt csak a közvetlen emberi beavatkozástól lehet megvédeni, de nem a változástól: pl. a környező területek fölhasználatának hatásaitól, vagy éppen a klímaváltozástól bizonyára nem. A valóban értékes, idős erdeinket persze védeni kell. A védelem indokolatlan kiterjesztése azonban növeli a többi erdőre nehezedő nyomást, s azok korának, vágáskorának csökkenését vonja maga után.

    A baden-württembergi nagyterületi erdőleltár adatai alapján az aktív erdőgazdálkodással együtt járó fahasználatok nem, hogy csökkentik, inkább növelik, ill. szinten tartják az erdő szerkezeti diverzitását (H, d1.3, termésképzés, holtfa, böhöncök előfordulása, korhadtsági fokok). (Megj.: értelemszerűen a 60-70%-ot nem elérő erélyű beavatkozások esetében van ez így.) Ez azt is jelenti, hogy a szénraktározás és az erdőgazdálkodás szempontjából viszonylag széles mozgástere van az erdésznek.

    A biológiai sokféleség megőrzéséhez ugyanakkor esetenként kevesebb (pl. a holtfák meghagyásával), esetenként pedig intenzívebb beavatkozásokra is szükség lehet (pl. fényigényes fajok megsegítéséhez, nyitott területek (tisztások) kialakulásához).

    természetes folyamatok kizárólagossága, a passzív megőrzés és az aktív helyreállítás hármast tekintve természetvédelmi szempontból a TKE biztosítja leginkább az egyensúlyt – állítják a szakemberek. Mindezek alátámasztására ugyanakkor adatokra, harmonizált adatokra van szükség, melyekhez a meglévő földfelszíni monitoring tevékenyéget fel kell készíteni, ötvözve azt a korszerű technikai megoldásokkal (pl. távérzékelés) is. Bővíteni, vagy még inkább módosítani kell a vizsgált paraméreket: az MCPFE indikátorai cca. 2/3-ban fedik le a szükséges információhalmazt, de leginkább a biodiverzitásra és az erdő ellenállóképességére vonatkozó adatok még hiányoznak közülük.

     

    Hogyan hat a TKE az erdő ellenálló-, megújuló- és alkalmazkodóképességére?

    • Részterületes fahasználatokkal növeli a szerkezeti heterogenitást, segíti a felújulást.
    • Segíti a fajgazdagságot és a fajon belüli genetikai sokféleséget.
    • Termőhelyhez alkalmazkodott ökotípusokat részesít előnyben.
    • Megőrzi az erdő holtfáit, holtfaanyagát.
    • Támogatja a táj heterogenitását és funkcionalitását.
    • Segíti a természetes felújulást. (Ez ugyanakkor nem biztos, hogy kedvező, függ a helyi viszonyoktól)
    • A TKE során nem ritka, hogy nagy méretű fákra (pl. hagyásfákra) ugyanakkor nagyobb nyomás helyeződik, a klímaváltozás hatásainak (pl. széltörés, aszály, rovarkárosítók) jobban ki vannak téve.
    • Nem utolsósorban a visszahagyott holtfaanyag miatt is magas fakészlet szintén növelheti a haváriák, pl. az erdőtüzek gyakoriságát.

    Az elegyesség (fajgazdagság) a TKE-ban jelenthet nagyobb térléptékben, tájszinten mozaikos, vagy adott területen egyed szintű elegyedést (melyek között széles átmenet van) is. Utóbbi természetesen előnyösebb a fajspecifikus károsításokkal, korokozókkal szembeni nagyobb ellenállóképesség miatt.

    Kép: Kovácsevics Pál

    A szén erdőben való tárolásának stratégiája

    • főleg előnyöket biztosít, amíg az erdő elnyelőképessége el nem éri a maximumát (néhány európai országban már közel vagyunk ehhez). Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma egyéb funkciói közti egyensúlyt. Esetenként a szén tárolásának további növelése a károsítások esélyét is növeli.
    • Nem mentes a kockázattól a természetes bolygatásokkal szembeni növekvő érzékenység miatt. Gátolhatja az alkalmazkodást, mivel ahhoz több, fényigényes fajra is szükség van.
    • Elfedi a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítés szükségességének sürgősségét. A biomassza, a fosszilis tüzelőanyagok, a különféle ásványok termelésére vonatkozó előrejelzések szerint ezek 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 40%-os növekedését okozzák. Emiatt sem bölcs dolog lemondani a megújuló energiát biztosító erdők ilyetén használatáról.

     

    A fenntartható erdőgazdálkodás három fontos alapvetése szerint szükség van

    • erdőrezervátumokra, a természeti értékek, biodiverzitás megőrzésére,
    • a TKE-ra az erdők multifunkcionalitásának biztosítása érdekében,
    • az intenzív erdőgazdálkodásra, esetenként faültetvényekre a faanyag iránti igények kielégítése céljából.

    Sajnos Európában az első kettő jelentőségének növekedése, míg utóbbi jelentőségének csökkenése figyelhető meg, ami felborítja a kialakult egyensúlyt.

    A biodiverzitás és szénmegkötés stratégiával összhangban – az EFI (European Forest Institute) vonatkozó tanulmányának előrejelzése szerint – 2050-re, a célul tűzött 10% szigorúan védett és 30% védett erdővel számolva, az EU-ban a fakitermelés jelentősen visszaesik (több mint 200 millió m3-rel). Az így keletkező faanyagdeficit 73%-át importból (nem EU országból) kell biztosítani. (A „maradék” 27%-ra a hatékonyabb faanyagfelhasználás (kaszkád elv), az árak, és az új technológiák eredményeképpen nem lesz szükség.)

    A védetté váló (termelésből kikerülő) erdőket helyettesíteni kell más erdőkkel, faültetvényekkel, hogy az európai gazdaság faigényét ki lehessen elégíteni. Az erre való törekvés most sajnos nem látszik Európában. Mindez etikai és stratégia kérdéseket egyaránt felvet. Egyrészt nem helyes bármely olyan politika, ami az EU-t sebezhetővé teszi, s más országtól való függőségi helyzetbe taszítja. Másrészt ügyelnünk kellene arra is, hogy globálisan nézve az európai erdők fontos részei ugyan a biodiverzitásnak, de nem egyedüliek. Egy elsietett európai szabályozás következményei hátrányosan érinthetik a föld más térségeinek erdeit. Olyan EU erdészeti politikára van szükség, ami képes az EU-n belül megoldani ezt a problémát, import nélkül.

    A folyamatban levő biomassza alapú gazdasággá (bioeconomy) alakuláshoz – pl. a beton, a vas lecseréléséhez – több faanyagra van szükség, amire időben fel kell készülni. Ugyanakkor, annak is tudatában kell lenni, hogy a dekarbonizáció a vonatkozó ágazatokban, iparban dolgozó szakembereket is foglalkoztatja, amire ők is keresik a megoldást. Tehát nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Adaptív erdőgazdálkodásra van szükség!

     

    De, ki fogja vajon mindezen stratégiákat megvalósítani, s leginkább a finanszírozás oldaláról a gyakorlatban végrehajtani?

    Az erdők 60%-a Európában magántulajdonban van, s ez az a kör, amit nagyon is érint a klímaváltozás a negatív hatásaival. Az erdőgazdálkodók bevételének jelentős része (Németországban a 90%-a) jelenleg a faanyagból származik, és csak nagyon kevés az ökoszisztémaszolgáltatásokból.  Ugyanakkor a gazdák a klímaváltozás, és az említett stratégiák következményeként csökkenő bevételekkel és növekvő költségekkel kell számoljanak.

    A TKE hatással lesz a munkaerőhelyzetre is, amit már most a koncepció végrehajtása előtt elemezni illene. A fakitermelés visszafogása, a természetes felújítások előtérbe helyezése ugyanis várhatóan csökkenteni fogja az ágazat munkaerőigényét. Persze a TKE generálni is fog más bevételi forrásokat, illetve munkalehetőségeket, de ezekről átfogó elemzés még nem áll rendelkezésre.

    Az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat motiválni kell, oktatás, tréning keretében fel kell őket készíteni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy pénzügyi és technikai támogatás nélkül nem tudják gazdálkodásukat fenntartani, erdeikben a kívánt ökoszisztémaszolgáltatásokat biztosítani.

    Végezetül, a TKE-nak tehát megvan a lehetősége arra, hogy a karbon-okos erdőgazdálkodás számos aspektusát szolgálja, miközben támogatja a biológiai sokféleséget is.

    Az éghajlatváltozás mérséklésével, az alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos kihívásoknak ugyanakkor csak a TKE korszerű és rugalmas értelmezésével lehet eleget tenni. A természet sokfélesége az EU-ban a TKE többféle megközelítését jelenti. Nincs általános séma, adottságoktól függően változó módon kell pl. a holtfakérdést, vagy éppen a különféle károsításokat kezelni, támogatni kell a fajok térbeli vándorlását (assisted migration), helyileg kell meghatározni a gazdálkodási célokat, az erdőben tárolni kívánt szén mennyiségét (fakészletet), s mindezek során nagy térléptékben, táji szinten is kell tudni gondolkodni.

    A TKE tehát egyértelműen része kell legyen a biodiverzitás megőrzési stratégiának, de nem Brüsszelből szabályozott, lehatárolt módon, hanem igazodva a helyi körülményekhez.

    Forrás:

    NAK/ Kovácsevics Pál

  • Magyarország, Oroszország fa és fatermék export-import

    A cikk dátuma március 22nd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Magyarország, Oroszország fa és fatermék export-import

    Tegnap a Magyarország és Ukrajna közötti fa és fatermék forgalmat néztük, ma lássuk ugyanezt Magyarország és Oroszország összevetésében. A Vámtarifa 44. áruosztályának alosztályait bontottam ki 4 számjegy mélységig.

    Lényegében három alosztályban volt említésre méltó exportja Magyarországnak. Közülük a vizsgált időszak végére a farostlemez export elhanyagolhatóvá vált. A fa csomagolóanyag kivitelünk még éppen érzékelhető e rajzokon, s láthatóan a kivitel meghatározó súlyú termékköre az ács és épületasztalos árukból áll, évi egy milliárd Ft körüli értékben, ami feltehetően ablakot és ajtót jelent és ezen exportpiac háború miatti elvesztése nagyon kellemetlen lehet az érintett cégeknek.

    Az import értékben a 2-4-szerese az exporténak. A rétegeltlemez, valamint a fűrészáru + hajópadló és lambéria a két jelentős tétel, melyek mellett meg lehet még említeni a tűzifa és faforgács-ot, az ács és épületasztalos termékeket, valamint a fa készárukat. A hajópadló-lambéria a semmiből jelent meg 2016-ban, bizonyára annak hatására, hogy Oroszország a feldolgozottabb termékek kivitelét kezdte szorgalmazni.

    Az orosz árukkal szembeni korlátozások és a háború miatti kereskedelmi akadályok az évi 5-10 ezer tonna rétegeltlemez importőröknek bizonyára gondot okoznak, a többi terméknél azonban a hazai piaci igénynek e tételek vélhetően csak csekély részét teszik ki. (A 60-80-as években fenyő hengeresfából és fenyő fűrészáruból is évi 1 millió m3 körüli vagy nagyobb mennyiség érkezett a Szovjetunióból.)

    Forrás:Fatáj-ONLINE;  KSH Tájékoztatási adatbázis.
    Feldolgozta: Mőcsényi Miklós

  • Magyarország, Ukrajna fa és fatermék export-import

    A cikk dátuma március 21st, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A KSH-tól a külkereskedelmi adatokat könnyen gyorsan lehet lekérdezni, majd táblázatba lementeni. A kapott adatokat feldolgozni már kicsit macerásabb, de megtettük ezt a címbeli témára. Hátha érdeklődésre tart számot. A vizsgált időszak: 2015-2021. éves adatok, a termékkör pedig a HS 44 fa és fatermék, illetve ennek HS xx xx négy jegyig bontása. A mutatók: nettó súly, Ft, Euró.

    A mennyiséget természetes mértékegységben (kg, m3, stb) csak akkor kapjuk meg, ha 8 jegyig “kinyitjuk” a vámtarifa számokat: HS xx xx xx xx mélységig. Ha a fő sorok mennyiségét (összeadva) szeretnénk tudni, az némely számolgatást igényelne, hiszen a különféle mértékegységeket (m2, m3, kg, …) valahogyan először azonosra kellene átszámolni (nyilván hasraütéses, vagy nikkelezett saccográfos becsléssel), ami helyett a kevésbé munkaigényes megoldás a nettó súly figyelembe vétele. Azt ugyanis (kg) megjeleníti és összesíti is a KSH rendszere minden HS szinten. Tételezzük fel, hogy a nettó súly adatnak van valami köze az áru mennyiségéhez, jó esetben megfelel annak. Aki külkereskedik és foglalkozik ilyen adatszolgáltatással (és mélyen magába néz) lehet tudja erre a helyes választ.

    Export

    Az export évi 2,5 Md Ft alatti. A fontosabb 4 termékcsoport felirata látható a grafikonokban.

    Import

    Az import ugyanakkor 2021-re az évi 35 Md Ft-ot is elérte, amiben az értékben legnagyobb tétel a fűrészáru.

    Grafikon, és elmzés készítése: Mőcsényi Miklós

    A termékkör és a bontási mélység a teljes megnevezéssel az alábbi. (A gömbfa kifejezést nem szeretem, hiszen nem gömbök, golyók nőnek az erdőn, de a vámtarifa ezt használja. Sajnos.)

    44 Fa és faipari termékek; faszén
    4401 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és fahulladék
    4402 Faszén, brikettezve is
    4403 Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is
    4404 Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyőnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló
    4405 Fagyapot; faliszt
    4406 Vasúti vagy villamosvasúti talpfa
    4407 Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is
    4408 Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is
    4409 Fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggő összeillesztésre előkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/
    4410 Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötőanyaggal összeállítva
    4411 Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötőanyaggal összeállítva
    4412 Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru
    4413 Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban
    4414 Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete
    4415 Fából készült csomagoló- és szállítóanyagok
    4416 Kádáripari termékek és azok elemei fából
    4417 Szerszám, ezek részei fából; nyél fából; sámfa és kaptafa
    4418 Ács- és épületasztalos-ipari termékek fából
    4419 Asztali és konyhai cikkek fából
    4420 Intarziás és berakott famunka; ékszer-, evőeszköz-ládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából
    4421 Fa-készáruk (kiv. keretek, csomagolóanyagok, tímáripari termékek, háztartási áruk, ács- és épületasztalos-ipari termékek, díszműáruk)

    Nos, lehetne menni a nagyobb mélységekbe, tehát a 6, sőt 8 számjegyű HS kódig bontásig is, meg a Ft mellett nézhetnék az értéket Euróban, vagy USD-ben is, meg persze nyilván figyelemre méltó lehetne az érték és a mennyiség adatok egymással elosztása, tehát az egységértékek.

    Ezt most az érdeklődés felkeltésére készítettem. Lehet hogy felesleges, lehet hogy lesz, akit érdekelhet is. Örömmel veszem a visszajelzést.

    Forrás: FATÁJ-ONLINE; KSH Tájékoztatási adatbázis.
    Feldolgozta: Mőcsényi Miklós

  • Az építőiparnak lehet majd gondja fenyő fűrészáruval; mondta Zambó Péter államtitkár

    A cikk dátuma március 21st, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Március 17-én egy sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium az Erdők Nemzetközi Napjára, ahol egy kérdés erejéig az ukrán-orosz háború erdőgazdálkodásra gyakorolt hatása is felvetődött. Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár kifejtette: a fakitermelésünket a kialakult helyzet nem befolyásolja, hiszen az érintett államokból eddig is főként fenyő fűrészáru érkezett hazánkba. Abból pedig, ha akarnánk sem tudnánk többet kitermelni, hiszen a magyarországi erdők főként tűzifát, valamint bútor és papíripari anyagot adnak.

    “A jelenleg folyó események nem azt a faanyag-felhasználást befolyásolják, amit a magyar erdőkből tudunk kitermelni, hiszen azokból az országokból, ahol ezek a harcok dúlnak elsősorban a fenyő fűrészárú érkezik Magyarországra” –  részletezte Zambó Péter a rendezvényen. Az államtitkár kitért arra, hogy ilyen jellegű fenyőből hazánkban jelenleg minimális mennyiségben áll rendelkezésre, tehát az építőiparnak tényleg gondja lehet a keleti áru esetleges pótlásával. Hazánk erdeiből azokat ugyanis nem tudjuk helyettesíteni.

    Mint fogalmazott, a hazai erdőkben a tűzifát, a papíripari alapanyagot és a bútorgyártáshoz szükséges, jó minőségű rönköt is meg tudják termelni az erdészek, de a fenyő fűrészárut a fakitermelés fokozásával nem lehet pótolni, mert az erdeinkben ilyen fenyők jellemzően nincsenek.

    Az államtitkár szerint ugyanakkor a probléma csak fokozza annak a kutatásnak a fontosságát, ami éppen a Soproni Egyetem és az Erdészeti Tudományos Intézet közreműködésével kezdődött meg. Abban többek között arra próbálnak megoldást keresni a faipar és az erdőgazdálkodás szereplőinek összehangolásával, hogy a hazai erdőkben található fafajok milyen lehetőségeket rejtenek az építőipar számára. A rendelkezésekre álló fafajaink tudatos felhasználási módja hosszútávon csökkentheti a fűrészáru kapcsán meglévő importfüggőségünket.

    Forrás: Erdő-Mező Online

  • Tűzgyújtási tilalom

    A cikk dátuma március 10th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

     

    Tűzgyújtási tilalom

    A térképen a piros színnel jelzett megyékben/országrészekben van érvényben tűzgyújtási tilalom.

    A térkép a napi állapotot mutatja. Ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom, az a térképen szövegesen is jelezve van.

     

    A tűzgyújtási tilalom idején alkalmazandó szabályokról részletesen itt olvashat: http://erdotuz.hu/tuzgyujtasi-tilalom/

    Az alábbi térképre kattintva az erdészeti hatóság által készített interaktív tűzgyújtási tilalom térképre navigál, ahol további információkat talál, illetve be tudja azonosítani a lakóhelye környékén található erdőterületeket.

    Tűzgyújtási tilalom