Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Erdőgazdálkodók részvétele az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban 2023-ban

    A cikk dátuma december 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Az adatgyűjtés célja

    Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programot (OSAP) a KSH koordinálásával a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai, köztük az Agrárminisztérium, ill. annak megbízásából a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya (NFK) végzi. Az adatokat az NFK (és annak jogelőd intézményei) kizárólag statisztikai céllal gyűjti, immár több mint 40 éve. Ez azt jelenti, hogy a beérkezett információk végeredményben csak különféle szakpolitikai, tudományos vagy egyéb elemzésekhez használhatók fel, hatósági eljárások megindításához – az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása, valamint valótlan adatok közlése kivételével – nem. Fontos megjegyezni, hogy a kért adatok más adatforrásból nem érhetők el, ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesek többek között a Nemzeti Üvegházgáz Leltár elkészítéséhez, ágazati döntések meghozatalához, nemzetközi jelentések (pl. Európa erdeinek állapota) publikáláshoz.

    A mintavétel módja

    Az erdészeti OSAP adatszolgáltatói állami, valamint az NFK által véletlenszerűen kijelölt magán erdőgazdálkodók. A minta közel állandó, az adatgyűjtésbe bekerült gazdálkodóknak évi egy alkalommal szükséges adatot szolgáltatniuk. Ez alól csak az erdőgazdálkodói jogviszony megszűnése jelent kivételt. Ebben az esetben az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból törölt adatszolgáltató helyett – ugyancsak véletlenszerű eljárással – újat jelöl ki az NFK. A magánszektorból így összesen 1500 erdőgazdálkodó kap évről-évre az év elején a megelőző évi gazdálkodásáról adatszolgáltatásra való felszólítást. Az állami szektor (állami erdőgazdaságok, Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Igazgatóságok) mintavételezése teljes körű.

    A gyűjtött adatok köre

    Az erdőgazdálkodóknak két nyilvántartási számon (1257, 1259) összesen 4 kérdőívet kell kitölteniük, melyek a következők:

    Hangsúlyozni kell, hogy a Nettó fakitermelés, ill. az Erdei fatermékek termelése és készletváltozása kérdőíveken bekért nettó m³ adatok nem helyettesíthetők az erdészeti hatóság felé is jelentett kitermelt nettó fatérfogat adatokkal. Ennek oka egyrészt az, hogy a hatóság részére – egyelőre – nem elektronikusan zajlik a bejelentés, így megfelelő, ún. adminisztratív adatbázis sem áll rendelkezésre, amiből az adatok statisztikai célra átvehetők lennének. Másrészt a hatóság részére bejelentett adatok kevésbé részletesek, így statisztikai célra történő felhasználásuk erősen korlátozott lenne. Így a már rendelkezésre álló, több mint 40 éves, azonos adattartalommal gyűjtött idősor megszakadna. Az erdészeti OSAP keretében előállított ár- és díjstatisztikák országos szinten egyedülállók, más adatforrásban nem állnak rendelkezésre.

    Gyakorlati tudnivalók

    Az adatszolgáltatás – a vonatkozó jogszabály értelmében – csak elektronikusan, az Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) segítségével teljesíthető. Az ASIR használatához szükséges információkat (a rendszer elérhetősége, felhasználónév, jelszó) az adatszolgáltatók részére az NFK az adatszolgáltatásra felhívó levéllel együtt küldi meg. Ha a kitöltést valamilyen oknál fogva az erdőgazdálkodó nem tudja megoldani (pl. nincs internet hozzáférése), akkor azt általa megbízott más személy (pl. hozzátartozó) is elvégezheti, vagy segítséget tud kérni az illetékes falugondoktól, ill. falugazdásztól. A rendszerből a kérdőívek le-, majd – kitöltést követően – vissza is tölthetők. Lehetőség nyílik ezáltal arra, hogy aki nem rendelkezik internet hozzáféréssel, segítséget kérve hozzájusson a letöltött kérdőívekhez, azokat akár papíron kitöltse, majd az adatokat az internet hozzáféréssel általa megbízott személy töltse fel az ASIR-ba.

    A rendszer használata gyorsan átlátható, szükség esetén annak elsajátítását az NFK feljebb említett levelében megadott elérhetőségen felhasználói segédlet könnyíti. A kérdőívek kitöltési útmutatói az ASIR-ban elérhetők. Emellett az NFK munkatársai is készséggel állnak az adatszolgáltatók rendelkezésére.

    Az egyes kérdőíveknek csak az adott erdőgazdálkodóra nézve releváns részét kell kitölteni, az egyéb adathelyekkel az adatszolgáltatóknak nem szükséges foglalkozniuk, azokat üresen hagyhatják. Az adatszolgáltatást azonban abban az esetben is el kell végezni, hogy ha az „nullás” (például az erdőgazdálkodó nem végzett fakitermelést az adott évben). Ez a kérdőív felületére lépve egy gombnyomással teljesíthető.

    A kérdőív kitöltés időigénye az adott évben végzett gazdálkodási tevékenységtől függ. A nullás adatszolgáltatás teljesítése néhány perc csupán, kismértékű (néhány erdőrészletet érintő) fakitermelés ill. gazdálkodói tevékenység esetében sem több fél óránál. Természetesen a nagyobb területen gazdálkodók számára arányosan több idő szükséges a kötelezettség teljesítéséhez.

    Az adatszolgáltatást felhívó levél megküldésével kéri az NFK az érintett erdőgazdálkodóktól. A felhívás megküldésére már 2023 év elején sor kerül, hogy a rendelkezésre álló határidőig az adatszolgáltatás kényelmesen teljesíthető legyen.

    Budapest, 2022. december 5.

    Összeállította: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály

  • Megjelent az Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon 2021-ben című kiadvány

    A cikk dátuma november 22nd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2021 című kiadvány megjelentetését követően a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztálya az előző évekhez hasonlóan idén is elkészítette a hazai erdők és erdőgazdálkodás egyes kiemelt jellemzőit ábrás megjelenítési formában tartalmazó, Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon 2021-ben című erdészeti leporellót. A leporelló az idei évben rendhagyó módon csak elektronikusan jelent meg, elérhető a Főosztály honlapjának Magyarország erdeivel kapcsolatos adatokat tartalmazó oldalán.

    A leporelló ismét számos témát érint. Szemléletes grafikonokról olvashatjuk le többek között az elmúlt másfél évtized erdő- és erdőtelepítési terület, élőfakészlet, folyónövedék, bruttó és nettó fakitermelés változásait. Megtudhatjuk, hogy faállományainkat milyen mértékben alakítottuk át, milyen az idegenhonos fafajok területfoglalása különböző faállománytípusokban, ill. megyénként, valamint tájékozódhatunk az erdei közjóléti létesítmények számszaki változásairól. Képet kaphatunk erdeink természetességi állapotáról, a védett és a Natura 2000 hálózathoz tartozó erdők egymáshoz való viszonyáról, egyes fafajcsoportok koreloszlásairól védett és nem védett területen. Az ábrák könnyebb értelmezését az azokon feltüntetett számadatok segítik.

    Az NFK gondozásában megjelenő két, naprakész információkat tartalmazó erdészeti leporelló évek óta jó kiegészítője egymásnak, így nagy haszonnal forgathatják mind az erdőkkel foglalkozó szakemberek, mind az erdők iránt érdeklődők egyaránt.

    Az alábbi Linken található az erdészeti leporelló:

    2021Leporello98x210tablazatosWeb

    https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513

  • Megjelent a VP5-8.4.1.-16 számú, „ Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című felhívás módosítása a www.palyazat.gov.hu oldalon.

    A cikk dátuma november 21st, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    A módosítás értelmében a felhívás hatálya kiterjesztésre került a 2023. évre is, vagyis a 2022-ben elszenvedett erdőkárok felszámolása kapcsán is lehetőség van támogatási és kifizetési kérelem benyújtására a 2023. évi egységes támogatás kérelem beadásának időszakában.

    Támogatásra jogosult a bejegyzett erdőgazdálkodó.

    A felhívás elérhető az alábbi helyen:

    https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-az-erdgazdlkodsi-potencilban-okozott-erdkrok-helyrelltsa-cm-vp5-841-16-kdszm-felhvs-2

     

     

  • Átmeneti szünet után az Erdőtérképen ismét megtekinthetőek a szakszemélyzeti kreditpontok.

    A cikk dátuma november 14th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tájékoztatjuk, hogy a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya az Erdőtérképen visszaállította a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére a megszerzett kreditpontjaik megtekintési lehetőségét. Hangsúlyozzuk, hogy itt kizárólag a saját adatait tudja megnézni.

    A keresést és a megtekintést a megszokott módon, az Erdőtérkép felületén, a Távcső ikonnal tudja indítani. A feljövő ablakban a Keresés mezőt le kell görgetni és ott a „Szakszemélyzeti kreditpontok” opciót választva, a kért keresőazonosítót megadva, a Keresés gombra kattintva láthatóvá válik a kreditpontokat tartalmazó ablak.

    Az alábbi linken olvasható a részletes tájékoztató a lekérdezés menetéről:

    https://nfk.gov.hu/Tajekoztato_a_kreditpontok_megtekintesi_lehetosegerol_news_2292

    A megszerzett kreditpont adat naponta frissül. Amennyiben Ön a lekérdezés előtti néhány napban vett részt kreditpont-gyűjtési eseményen (választható kiegészítő képzés, szakmai rendezvény), kérjük vegye figyelembe, hogy a kreditpontok jóváírását a szervező által az NFK-hoz beküldendő jelenléti ív kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül tudja elvégezni.

    Forrás: NFK Erdészeti Főosztály

  • A veszélyhelyzet új kormányrendeletben 2022. november 1-től ismét ki lett hirdetve

    A cikk dátuma november 3rd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Magyarország kormánya a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel veszélyhelyzetet hirdetett (30 napra); a 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel pedig számos, a korábbi veszélyhelyzet alatt született rendelet hatályát hosszabbította meg. Továbbra is érvényes az állami erdőgazdálkodóktól igényelhető hatósági áras tűzifa-rendelet; bejelentés köteles a tűzifa, valamint a fenyő fűrészáru export; és EKAER kötelesek a fatermékek.

    A veszélyhelyzet új kormányrendeletben (424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet) 2022. november 1-től ismét ki lett hirdetve, továbbá a korábbi kormányrendelethez kapcsolódóan kihirdetett veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályát gyakorlatilag azonos tartalommal fenntartották (a minket érintő kormányrendeletek esetében a 425/2022. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés 31. és 37. pontjai). Azzal, hogy azok hatályát már nem kötötték a hatályát veszített 2022. évi VI. törvény hatályosságához, azok visszavonásáról így kormányrendeleti úton kell majd intézkedni.

    forrás: MagyarKözlönynjt.hu

    Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 175. számának elején találhatóak, illetve a hatásuk már az njt.hu oldalon is olvasható az érintett jogszabályokban.

  • Ünnepélyes keretek között adták át a MEGOSZ kitüntetéseit a Visegrádi Királyi Palota lovagtermében.

    A cikk dátuma október 10th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A MEGOSZ elnöksége Rimler Pál díj kitüntetésben részesítette a magán erdőgazdálkodásban végzett kiemelkedő, több évtizedes munkája elismeréseként Dénes Károly, Kis Miklós Zsolt, és Varga Sándor kollégánkat, valamint MEGOSZ emlékérem kitüntetést adományozott dr. Gabnai Ernő, dr. Takács László és Tóth János kollégánknak.

    Tisztelettel gratulálunk a díjazottaknak, és további sikereket, jó egészséget kívánunk!

     

     

    Dénes Károly erdész

    A kisparaszti világ örököse. Szüleit 1950 es évek kulák világának megpróbáltatásai városra kényszerítették, városi gyermekként ízlelgette nyaranta a falusi létet. 1968-ban számára megtörtént a csoda, a család haza költözött az ősi földre Hosszúperesztegre, ezzel a természet véglegesen rabul ejtette.

    Az életút ezek után csak egy irányba vezethetett. Középiskolai tanulmányait a Róth Gyula Erdészeti szakközép iskolában végezte Sopronban. 1976 augusztusától első munkahelye a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát Jánosházi erdészete. 1979 májusától kerületvezető erdész Iváncon, majd az erdőgazdaság átszervezése új feladat elé állitotta, a káldi Farkas erdőn fahasználati munkák irányításával bizták meg. Az itt jellemző gyertyános-tölgyes társulások újabb kihivást jelentettek a fiatal erdésznek. 1983 januártól a vasvári igazgatóság szajki pagonyban szintén a fahasználati munkák irányitását végezte. 1989-től erdészetvezetői megbizást kapott a Jánosházi erdészet élére. 1995 kárpótlás- tagi részarány kiadása elinditotta a magán erdész pályán. Visszaemlékezése szerint „édesapám megkért, fiam ez a te szakmád, képviseld a családot.”

    Az első cseres tarvágás föladta a leckét, a “maszek” világban az erdész á-tól z-ig teszi a dolgát, erdész, kereskedő, könyvelő. Ilyen előzmények után a 2000-es évek elején találkozot a folyamatos erdőborítás gazdálkodási móddal, amelyet rögtön magáénak érzett és a szűkebb pátriárkájában fel is karolt. Csatlakozott a Pro Silva Hungaria csapatához, elsajátította azokat az ismereteket, amelyek segítik ezt a munkát.

    Vas megyében elsőként kezelt Pro Silva szellemben magán erdőt. Jelenleg közel 200 ha olyan erdő van az irányítása alatt, amely folyamatos erdőborítás kritériumainak megfelelően működik. Tapasztalatait számos rendezvényen előadóként megosztotta az érdeklődőkkel. Nemzetközi szinten is megmutatta munkáját, 2014-ben Parajdon tartott előadást, 2015-ben német, idén Osztrák küldöttséget fogadott Hosszúperesztegen. A soproni erdészeti középiskola diákjainak évente tart szakmai programokat. Az OEE szombathelyi csoport terepi rendezvényei rendszeres szereplője. A kreditpontos rendszerű erdész továbbképzésben előadóként közreműködik. Az erdei vándortáborok keretein belül erdőismeret foglalkozásokat tart.

    Nagy változás az életében, 2018 júniusától 60 évesen, 5 évvel a nyugdíj előtt, 42 év szakmai munka után szakított az állami erdőkkel, csak és kizárólag a magán erdőkkel foglalkozik.

    Az Ő gyökerei még abba a falusi, vidéki világba nyúlnak vissza, amit ma már jobbára irodalmi, néprajzi munkákból ismerünk, de a szó igazi értelmében erdész, aki a jövőért dolgozik.

    Dénes Károly urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

    ..

     

     

    Kis Miklós Zsolt közgazdász

    A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium után a Budapesti Gazdasági Főiskolán  közgazdász diplomát, majd Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirányon okl. közgazdász diplomát szerez.

    Közgazdászként a General Electric elemzője, de a családi gazdaság tagja és egyéni vállalkozó is egyben.

    2010 óta több feladatot végzett el sikeresen a magyar agrárpolitikában. Parlamenti agrárszakértőként, később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kabinetfőnökeként, majd alelnökeként a kamarai rendszer kiépítése, a választások előkészítése, megszervezése, illetve az új köztestület szakmai munkájának megszervezése, nemzetközi elismertségének visszaszerzése volt a fő feladata.

    2013–2015 és 2015–2017 között, két cikluson keresztül a Copa-Cogeca a mezőgazdasági termelők legerősebb európai érdekcsoportjának megválasztott alelnöke.

    2014–2018 között a Miniszterelnökség államtitkára, ahol feladata volt a Vidékfejlesztési Program tervezése, az Európai Bizottsággal történő elfogadtatása, az 1300 milliárd forintos keret pályázatainak meghirdetése. Az intézményrendszer felállítása, kiépítése, és a pályázatok zömének 2018. március végéig történő elbírálása. Kiemelt feladatként kezelte az erdészeti jogcímek megteremtését, és ehhez a megfelelő nagyságrendű forrás biztosítását, különösképpen az új erdők létrehozását célzó erdősítési jogcímet.

    1. júniusától 2019. december 3-ig a Nagy István által vezetett Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

    Több, mint 10 éve erdőgazdálkodó, a magánerdők elkötelezett képviselője. Családi gazdaságuk ügyvezetőjeként 130 hektár erdőtulajdon ésszerű és szakszerű hasznosításának felelőse. Legutóbb közel 50 hektár akácerdő telepítésével igyekezett megoldást találni az elsivatagosodó homokhátsági területeken kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzálására.

    Vadászemberként, gazdálkodóként, tanácsadóként munkája során a természettel összhangban történő folyamatos és egészséges egyensúly fenntartásáért tevékenykedik, és erre ösztönöz másokat is.

    Kis Miklós Zsolt okleveles közgazdász urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

    ..

     

    Varga Sándor erdőmérnök

    Varga Sándor Fejér megyében, Alapon született. Az általános iskolát szülőfalujában és Sárbogárdon, a középiskolát Székesfehérváron kollégistaként végezte el, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1980-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után Bajára költözött, ahol családjával él.

    Szakmai munkáját a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Bajai Erdészeténél kezdte meg fahasználati műszaki vezetőként.  1986-ban a Panduri Erdészetnél a művelési feladatokat bízták rá, közben 1988-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1989-től 1995-ig a erdészet erdészetvezetője volt.

    1995-ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője lett. Erdőfelügyelői körzetéhez Bács-Kiskun Megye Alsó-Duna menti részének, Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Hajós környéki települések magán- és közösségi erdőgazdálkodói tartoztak.

    Erdőfelügyelői tevékenysége a kárpótlási, részarány kiadási eljárások erdészeti jóváhagyásának feladatával indult, majd a meginduló magán erdőgazdálkodási tevékenységek adminisztrációja – párhuzamosan az új erdőgazdálkodók nyilvántartásba vételével – adta a feladatokat. A munkába sikeresen be tudta vonni szakmai irányítóként a korábbi termelőszövetkezeteknél munka nélkül maradt erdész kollégákat, akikkel együtt dolgozva a körzetében a rendezetlen erdőterületek nagysága minimálisra csökkent.

    Erdőfelügyelői tevékenységéhez tartozott a magánosítással töretlenül folytatott erdőtelepítések terveinek jóváhagyása, az elvégzett erdősítések helyszíni ellenőrzése. A telepítések gyakorlati kivitelezése, ellenőrzése során a területeket ismerő helyi erdész szakemberekkel, az iskolafásítások, emlékparkok, közterületi fásítások ellenőrzése során a térség erdőt-, fát szerető civil lakosaival is jó kapcsolatot épített ki.

    Varga Sándor erdőfelügyelőként a térség magánerdőgazdálkodóit a kezdetektől hathatósan és önzetlenül segítette. Mind hivatali kötelezettségéből, de sokszor pusztán szakmaszeretetből – és az erdők iránti felelősségérzettől vezetve is – szakmai tanácsokkal látta el a képzetlen, éppen erdőhöz jutott tulajdonosokat. Amikor még sokan a magángazdálkodóktól féltették az erdőt, Ő már akkor is előítéletektől mentesen segítette őket, gazdag gyakorlati szakmai tapasztalatát önzetlenül megosztotta velük. Mindig az erdőt, az erdő érdekeit tartotta szem előtt, nem pedig a puszta paragrafusokat. A szakma szabályait mindig betartva, de emberségesen és empatikusan viszonyult a magán erdőgazdálkodókhoz is.

    Varga Sándor okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

    ..

    dr. Gabnai Ernő erdőmérnök 

    Kerekegyházán végezte alapfokú tanulmányait, majd Kalocsán érettségizett, ahonnan az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemre került rövid honvédelmi kiképzést követően.

    1985 júniusában szerezte meg erdőmérnöki oklevelét.

    1985 szeptemberétől állt munkába az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomásán, ahol fő kutatási területe a termőhelyi tényezők hatásának vizsgálata volt a különböző nemesnyár fajtákra vonatkózóan. Hamarosan bekapcsolódott az erdészeti kutatások nemesítési, erdőművelési és faterméstani feladataiba is. Úgy mint

    • nemesnyár fajták köztermesztésbe vonása
    • telepítés- és felújítástechnológiai vizsgálatok
    • a nemesnyárak állománynevelési problémáinak vizsgálata
    • nemesnyár fajták fatérfogatának vizsgálata (fatérfogattáblák készítése, ellenőrzése)
    • őshonos nyárak (kiemelten a Fekete nyár) génmegőrzése

    1996-tól az akkori Mezőgazdasági Minősítő Intézet (ma NÉBIH) Erdészeti Osztályán dolgozott mint körzeti főfelügyelő Debrecenben. Borsod-Abaúj Zemplén, Békés,  Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ellenőrizte az erdészeti jelentőségű növényfajok és fajták szaporítóanyag és csemetetermesztésének szakszerűségét.

    2000-ben a Debreceni Egyetemen EU Szakigazgatási szakértő bizonyítványt szerzett Környezetgazdálkodás témakörben.

    2003-ban védi meg a Soproni Egyetem Doktori Iskolájában Ph. D. disszertációját.

    2012-től MEGOSZ delegáltként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötteként, majd a megyei agrárkamara Erdészeti Osztályának vezetőjeként is dolgozik.

    2014-től napjainkig családi vállalkozásukban végez erdészeti szakirányítói, szaktanácsadói tevékenységet. A Kelet-Magyarországi régióban négy erdőbirtokossággal és több mint 250 egyéni erdőgazdálkodóval van heti-havi kapcsolatban.

    Erdőtelepítések előkészítését – kiviteli terv készítése, pályázatkezelés – évente mintegy 20-150 ha nagyságrendben végzi. A vállalkozásukban előállított csemetékkel a régió erdőgazdálkodóit szolgálják ki, illetve annak jelentős részét saját maguk ültetik el. Továbbra sem szűnt meg kapcsolata az Erdészeti Tudományos Intézettel, hosszútávú közös pályázatban vesz részt. Magánerdő-erdőgazdálkodás témakörben minden évben tart előadásokat a Debreceni Egyetemen.

    2021-ben neki ítélték a Vadas Jenő emlékérmet, melyet így indokoltak: „Az erdészeti kutatásban szerzett tapasztalatait a magánerdő-gazdálkodásban, a földtulajdonosok és erdőtulajdonosok érdekében kamatoztatja”

    Dr. Gabnai Ernő okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

    ..

    dr. Takács László erdőmérnök

    1960 december 30-án született Zalaegerszegen. Édesapja az Északzalai Erdőgazdaság Baki Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője volt, aki fiával megismertette az erdőt, az erdőben végzett munkát. Rendszeresen vitte fiát az erdőbe, így a híres Szentgyörgy-völgyi szálalóerdőbe.Ilyen előzmények után a Kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumból egyenes, és eltökélt út vezetett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára.

    Az Egyetem padsorából Dr. Májer Antal professzor szólította a kutatás asztalához, ahol az erdők természetes fejlődése, az erdőnevelés jövőbeni szerepének fontossága volt a fő szempont.

    Oktatói munkássága alatt 56 kutatási jelentés szerzője, vagy társszerzője, amiből kiemelkednek a Bükki Nemzeti Parknál, és a Duna – Ipoly Nemzeti létrehozásánál végzett munkák, szakértések.

    DAAD ösztöndíjat elnyerve 1 évet a Göttingeni Egyetem Erdőmérnöki Karán töltött, ahol az erdőértékszámítás, valamint a magánerdőgazdálkodás üzemgazdaságtanával ismerkedett meg, ami a meghatározta későbbi oktatói munkáját.

    Az egyetemen eltöltött évei elkötelezték az erdészeti képzés iránt. Fontosnak tartotta az állami és a magán erdőgazdálkodás különbözőségeit megismertetni a hallgatósággal.

    1998-ban édesapja halála miatt hazaköltözött  Kaposvárra, ahol átvette a családi erdőterületek irányítását, melyben felesége komoly segítséget jelentett.

    A SEFAG Zrt-nél erdészet politikával foglalkozott, és igyekezett a magánerdők és az állami erdők összhangját megteremteni. Ebben az időszakban erősödött meg a magán erdőgazdálkodással a kapcsolata, és hirdette az erdők hármas szerepének, mind a mai napig érvényes meghatározását. Hírdeti, hogy a magánerdő is rendelkezik mind a három funkcióval.

    A SEFAG Zrt-nél eltöltött évei után újra az oktatás területét választotta. Somogyzsitfán a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanítja az új erdész generációt, ahol lehetőséget bíztosít a magánerdő bemutatására is.

    Elkötelezett híve a magyar erdőkben dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű szakemberek minél magasabb fokú képzésének. Kiemelten fontosnak gondolja a még döcögős magánerdészeti munkára való képzést, oktatást. A magán erdőgazdálkodás elkötelezett híve.

    Takács László okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

    ..

    Tóth János erdőmérnök

    Erdőmérnöki diplomáját 1992-ben szerezte meg a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, és a végzést követően a Fagazdasági Országi Szakmai Szövetségnél kezdett el dolgozni szakmai titkárként. Fő munkaterülete az erdőgazdálkodással összefüggő információgyűjtés és feldolgozás volt és a kezdetektől közreműködött a FATÁJ heti-havi nyomtatott kiadásainak elkészítésében, mint fordító, lektor, szerkesztő és adatgyűjtő.

    Évtizedeken keresztül rész vállalt a FAGOSZ évente többször megrendezett fakereskedelmi konferenciáinak előkészítésében és lebonyolításában.1994-től kezdődően dolgozott a FATUDAKOZÓ cégadatbázis kialakításán, feltöltésén és folyamatos aktualizálásán, és ennek eredményeként évente készítette el a FAKAT ERDŐ és FAKAT FA nyomtatott katalógusokat, és 97-ben megjelent a FAKAT-Komplex CD.

    Munkája eredményeként 2001-től az Erdészeti címtár és Faipari címtár is évente megjelt nyomtatott szaknévsorral, és 2002-től a FAKAT-online rendszer is nyilvánosan elérhetővé vált a weboldalon2004-től a FATÁJ lap digitális terjesztésén dolgozott, és 2006-ban a cégadatbázist önálló weboldalra helyezte, majd 2007-ben sikeresen elindult a FATÁJ online változat, ami 2009-től önálló weboldalként folyamatosan működik, majd 2014-es megújulás után mint FATUDAKOZÓ.hu működik.1994-től folyamatosan szakkönyvek forgalmazását is végezte, kiadványokat jelentetett meg, és a szakterülethez kapcsolódó alágazati elemzéseket készített, melynek eredményeként az üzleti közvetítések, összekapcsolások száma sok ezerre tehető.1995-2005 között az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetőjeként havonta megjelenő HÍR-MAG kiadvánnyal, a szervezet weboldalának beindításával, az évente megjelenő ESZT Évkönyv készítésével, regionális találkozó és nemzetközi tanulmányút lebonyolításával segítette az erdészeti csemetekerti vállalkozást működtető kollégákat. 2019-től a FAGOSZ ügyvezető főtitkára.

    A két szervezet keretében folyamatosan végezte az érdekfeltáró, érvényesítő munkát. 2021-ben az Agrárminiszter Zöld Toll Díj átadásával ismerte el.

    Tóth János okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

     

     

     

     

     

     

     

  • Erdészeti szakszemélyek számára meghirdetett alapképzés és vizsga

    A cikk dátuma szeptember 12th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A jogosulti alapképzés és a vizsga elsősorban a kétéves szakmai gyakorlatot teljesítő erdészeti szakszemélyzet, illetve a szintén minimum kétéves szakmai gyakorlati idővel rendelkező, az előzőekben részletezett kormányzati jogviszony keretében foglalkoztatottak részére van meghirdetve.

    2022 januárjában a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) honlapján megjelent az erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzésének 2022. évi ütemezése.

    Az NFK az ütemtervnek megfelelően a jogosulti alapképzésre történő jelentkezés lehetőségét 2022. augusztus 31.-től biztosítja a honlapján keresztül elérhető jelentkezési felületen:

    https://nfk.gov.hu/Erdeszeti_szakszemelyzet_jogosulti_alapkepzese_es_vizsgaztatasa_news_554

    Az oldalon található Jelentkezés a 2022.2_sorszámú képzésre című szövegben elhelyezett Jelentkezési Űrlap linken lehet a jelentkezést megtenni.

    Az érintett erdészeti szakszemélyzet a 2022. őszi jogosulti alapképzésre 2022. szeptember 29-ig jelentkezhet.

     

     

  • A Visegrádi Királyi Palota ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének!

    A cikk dátuma szeptember 9th, 2022 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
    A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.

    Láttam, Visegrád, büszke tornyaid
    Királyi bérctetőn,
    Dacolva annyi század vészével,
    Fönn állni még merőn.
    És tisztelettel hajtom meg nyakam,
    Hogy láttalak,
    Multunkba inlő szent emlékjelek,
    Ti ős falak!”
    (Jakab István – Kirándulás Visegrádra)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a

    Visegrádi Királyi Palotában tartja az éves nagyrendezvényét

    2022. október 1-én.

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón találják. A tagsági regisztrációs lapot kérjük, töltsék ki és küldjék vissza a jelentkezéshez!
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok várják.
    • Jogosult erdészeti szakszemélyeket a délután 14:00 órától kezdődő Szakmai Konferenciára várjuk. Az akkreditált programon – melynek részletei a meghívón találhatók -, való részvétel regisztrációhoz és a regisztrációs díj megfizetéséhez kötött. Regisztráljon: Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet részére, csak a szakmai programra szóló regisztrációs lap. Az előadások összesen 10 kredit pontot érnek.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, legkésőbb szeptember 28-ig beérkezőleg küldje vissza a kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre, vagy postai úton a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. címre!

    Letöltések, csatolmányok:


     

     

    A rendezvény helyszíne:
    Visegrád, Királyi Palota
    2025 Visegrád, Fő utca 29.

    Palotaház parkoló: 2025 Visegrád, Dunaparti út 1.
    GPS koordináta: 47.7833, 18.9833

    Vezessen ide a Google térkép!

     

  • Körültekintően kell a fát vágni 

    A cikk dátuma augusztus 30th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A Magyar Államkincstár fokozott figyelmet és a közösségi céloknak megfelelő önmérsékletet kér a támogatások kedvezményezettjeitől.

    A napokban megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) kormányrendelettel összefüggésben a Kincstár felhívja a figyelmet arra, hogy a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó gazdálkodóknak továbbra is be kell tartani a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fakivágásra, illetve fa-és bokorcsoport megőrzésére vonatkozó előírásait. Azaz az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. mellékletének 7. pontjában foglalt fa-és bokorcsoportok megőrzésére vonatkozó rendelkezés a szóban forgó kormányrendelet megjelenésétől függetlenül érvényben van. A Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) feltüntetett magányosan álló fák kivágása továbbra is tilos, illetve a 7.2 pontban említett kivágási tilalom alól (fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni) sem kaptak felmentést az érintett gazdálkodók. Ezen előírások alapját közösségi jogszabály írja elő, eltérni tőlük nem lehet, be nem tartásuk pedig ezután is kölcsönös megfeleltetési szankciót vonhat maga után!

    Fenti szabályok az egyes erdészeti támogatási programokban (erdősítés támogatása, Natura 2000 erdő, erdő-környezetvédelmi kifizetések) részt vevő kedvezményezettekre is vonatkoznak. A Kincstár arra is felhívja az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy a Natura2000 besorolású erdőterületeken nyújtott kompenzációs támogatások esetén a vonatkozó pályázati felhívás (VP4-12.2.1-16) szerint a támogatás igénybevételének továbbra is a feltétele az erdőterv előírásainak betartása.

    Forrás: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/content/VLfqQiCLy40T/korultekintoen-kell-a-fat-vagni/maximized

  • Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása

    A cikk dátuma augusztus 19th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A visszajelzések alapján sokak figyelmét elkerülte a 8.§ d pontjában megjelent feltétel.

    Az Agrárminisztériummal egyeztetve a d) pontban megfogalmazott az  erdőgazdálkodásába vont összes területe alapulvételével 300 hektárt meghaladó területnagyság egyrészt jelenti a területhatár feletti gazdálkodási méret esetében alkalmazandó felsőfokú szakember alkalmazásának kötelezettségét, de jelenti azt is, hogy a 300 ha alatti gazdálkodási összterület alatt nem kell alkalmazni felsőfokú végzettségű szakembert, tehát középfokú erdészeti végzettségű szakember is végezheti.

    Az alábbiakban olvasható a vonatkozó szabályozás.

    „5. Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása

    1. §Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet] 10. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

    [Az erdészeti hatóság – kérelemre – „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az  erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:]

    d) az  erdészeti szakirányító vállalkozás az  erdőgazdálkodásába vont összes területe alapulvételével 300 hektárt meghaladó területnagyság esetében legalább egy törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az  egyéni vállalkozó természetes személy vagy a  felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.”

    1. § A 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

    „(4) Ha az  erdészeti hatóság a  jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolását az (1) bekezdés vagy a  32.  § alapján törli, a  jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolása a  törléstől számított egy évig nem jegyezhető be újra a nyilvántartásba.”

    1. § A 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet 32.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a  „2022. július 1-jéig” szövegrész helyébe a „2023. január 1-jéig” szöveg lép.
    2. § A 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet a következő 32/A. §-sal egészül ki:

    „32/A.  § (1) A  2022. július 1. és az  egyes kormányrendeletek agrárágazattal összefüggő módosításáról szóló 316/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakban a  32.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolást fennállónak kell tekinteni azon erdészeti szakszemélyzet esetében, akinek e besorolása 2022. június 30-án fennállt.

    (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott időszakra a  nyilvántartásból a  18.  § (3)  bekezdésében, valamint a 32. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel törölt jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolást az  erdészeti hatóság – a  18.  § (4)  bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően – az  egyes kormányrendeletek agrárágazattal összefüggő módosításáról szóló 316/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a nyilvántartásba újra bejegyzi az (1) bekezdésben meghatározott időszakra vonatkozóan is.”

    1. § Hatályát veszti a 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet
    2. a) 10. § b) pont ba) alpontja és
    3. b) 32/A. §-a.
    4. Záró rendelkezések
    5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

    (2) A 12. § b) pontja 2022. november 1-jén lép hatályba.

    MK_22_136