Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A cikk dátuma január 24th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    SOKOLDALÚ TEVÉKENYSÉGÉVEL TÁMOGATJA AZ ERDŐK KEZELÉSÉT AZ NFK ERDÉSZETI FŐOSZTÁLYA

    2022-01-21 08:26:00

    Erdo cimkep

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya a 2021. évben is széleskörű szakmai tevékenységének keretében végezte a körzeti erdőtervezést, az erdészeti monitoringot, az erdészeti informatikai adatbázisok karbantartását és fejlesztését, valamint az ezekhez köthető adatszolgáltatásokat, továbbá a képzésekhez és ügyfélszolgálathoz kapcsolódó feladatokat. A kitartó munka és az erdészeti ágazaton belüli összefogás szép példája a számos elért eredmény, innováció, technológiai fejlesztés.

    A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2020. március elsejével vette át a megyei kormányhivataloktól a körzeti erdőtervezés feladatát, ezzel párhuzamosan célul tűzte ki mindazon feladatok teljesítését, amelyek hatékonyan segítik az erdőtervek jogszabályban meghatározott, ütemezés szerinti elkészítését.

    2021-ben már jelentős területeken sikerült távérzékelési módszerekkel támogatni az erdők állapotfelvételének munkáit: viszonylag alacsony költségvetéssel, űrfelvételekortofotók és felületmodellek alapján lehatárolni a fafajok előfordulását, meghatározni a lombkoronasátor záródását és a faállományok magasságát. A technológiai fejlesztésnek és a közigazgatási szervek együttműködésének köszönhetően az előző évekhez képest sikerült közel három hónappal korábban elvégezni az Országos Erdőállomány Adattár szokásos éves nyilvántartási, ellenőrzési folyamatát, az Adattár éves zárását. 2021-ben 19 erdőtervezési körzet esetében mintegy 256 ezer hektár erdőt érintően készült el az erdőterv. Az év végén 7 körzeti erdőtervezési eljárás volt folyamatban csaknem 90 ezer hektáron, ezek lezárása rövidesen meg fog történni. Igazgatási szakaszban van jelenleg 13 erdőtervezési körzet 180 ezer hektár területen. Ez év január 31-ig megindításra kerül valamennyi 2022. évi ütemtervű erdőtervezési körzet igazgatási szakasza 198 ezer hektár erdőterületet érintően. A jelenlegi ütemet tartva 2023-ra a hátralékok felszámolhatók lesznek és az erdőtervek a jogszabályokban meghatározott határidőre elkészülhetnek. A feszített tempó ellenére az NFK továbbra is nagy hangsúlyt fektet az erdőgazdálkodókkal való szoros kapcsolattartásra. Az általuk adott adatokat, javaslatokat az Erdészeti Főosztály munkatársai lehetőség szerint beépítik a készülő erdőtervekbe. A szervezet ugyancsak eredményes együttműködésre törekszik a különböző társhatóságokkal és kezelő szervekkel.

    Az erdőgazdálkodás hangsúlyos szakmai kontrollját jelenti az erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzéseinek szervezése, valamint a választható kiegészítő képzések és szakmai rendezvények akkreditálásának folyamata. A 2021-es évben az alapképzést két alkalommal szervezték meg, csaknem 100 fő tett sikeres vizsgát. Az akkreditációs feladatellátás tekintetében több mint 80 választható kiegészítő képzés és majdnem 30 szakmai rendezvény akkreditációja történt meg, segítve ezzel a mintegy 3700 fő jogosult erdészeti szakszemélyzet kreditpont-gyűjtési kötelezettségét.

    Az NFK Erdészeti Főosztálya az erdészeti szakigazgatás és az erdőgazdálkodás működéséhez korszerű, Európában is kiemelkedőnek számító részletes és összetett adatbázist (Adattár, különböző nyilvántartások) valamint térinformatikai rendszert üzemeltet, amelyből mind a magán-, mind az állami szférának széleskörű adatszolgáltatást nyújt. Egyre többen veszik igénybe az interneten elérhető Erdőtérképet (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/) is, amelyen keresztül számos adathoz lehet hozzáférni – egyszerűen és költségmentesen.

    A főosztály tevékenysége kiterjed az erdészeti szakigazgatás teljes területére; az erdészeti hatóságként működő kormányhivatalok munkájához útmutatókkal, továbbá az elmúlt évben a 10 megyei kormányhivatal szakmai ellenőrzésével járult hozzá. A főosztály véleményezte a szakágazatot érintő jogszabályokat, valamint 6 alkalommal vett részt településfejlesztési koncepciók és programok kialakításában, érvényre juttatva ezek által is az erdők kiemelt gazdasági, környezet- és természetvédelmi, valamint szociális szerepét.

    Kiemelt körültekintéssel kezeli az ügyfelek megkereséseit, fontos feladatának tartja a lakosság széleskörű tájékoztatását és támogatását az erdészeti szakigazgatáshoz kapcsolódó ügyintézésben. Sokan éltek is az ügyfélszolgálat által biztosított lehetőséggel és rendszeresen fordultak hozzájuk elektronikus úton írásban vagy telefonon. További segítségként 38 féle nyomtatvány, kitöltési útmutató vált elérhetővé elektronikus úton az NFK honlapján, amelyek számos erdészeti hatósági ügy egyszerűbb és gyorsabb elintézését tették lehetővé.

    Immár több mint 30 éve működik az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE), amely a főosztály tevékenységének kiemelt része. Ennek keretein belül a 2021. évben is aktív szakmai munka zajlott mind az adatgyűjtés, mind pedig annak feldolgozása, publikálása terén. A több alrendszert magába foglaló monitoring az NFK, az Erdészeti Tudományos Intézet (SOE-ERTI) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) együttműködésében zajlik. Kitér a magyar erdők erdészeti-, valamint ökológiai szempontok szerinti, részletes és független felmérésére, az erdők egészségi állapotára, károsítóinak felderítésére és a klímaváltozás vizsgálatára. Mérföldkőnek tekinthető a legnagyobb alrendszer, a Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár (NFI) 10 éves eredményeinek közzététele két nyelven a megújult Erdőleltár honlapon (https://erdoleltar.nfk.gov.hu/https://nfi.nfk.gov.hu/), mely átfogó képet ad az ország erdeiről statisztikák és térképek formájában. Az NFI terepi felvételei 2021-ben az egész ország területét érintően 1455 mintaponton, a részletes egészségi állapot felvétel (EVH) további 78 mintaponton zajlott. Az EMMRE előbbiekben említett legnagyobb alrendszerei európai szintű hálózatokhoz kapcsolódnak, lehetővé téve a magyar erdészeti adatok nemzetközi szintre emelését. A nemzetközi partnerekkel, kutatókkal való kapcsolattartás mellett rendszeres adatszolgáltatások, valamint esetenként nagyobb nemzetközi projektekben való részvétel révén az EMMRE-nek aktív szerepe van az EU Forest Strategy európai szintű erdészeti monitoringgal kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében is.

  • A cikk dátuma január 20th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok! 

    A magán erdőgazdálkodók európai szövetsége a CEPF bekérte a szövetség tagjainak véleményét és ajánlásokat fogalmazott meg az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája végrehajtásával kapcsolatban. Az előterjesztés teljes szövegét a CEPF kiküldte tagjainak, így a MEGOSZ-nak is.

    Az alábbiakban olvashatják az előterjesztés szövegét.

     

    NAT-VII/024
    11. NAT bizottsági ülés, 2022. február 3.
    TILALOM

     

    VÉLEMÉNYTERVEZET

     

    Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT)

     

    Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája

     

     

    _____________

     

    Előadó: Joan CALABUIG RULL (ES/PES)
    Valencia kormányának európai uniós és külkapcsolati regionális titkára

    _____________

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Ezt a dokumentumot a Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT) 2022. február 3.m 11.15.m.között tartandó ülésén vitatjákmeg. A fordításra való idő érdekében az esetleges módosításokat a módosítások előterjesztésére szolgáló online eszköz segítségével (elérhető a tagok portálján keresztül:  https://memportal.cor.europa.eu/) legkésőbb 2022. január 21.m(brüsszeli idő szerint) 3 óráig kell benyújtani. A felhasználói útmutató a https://memportal.cor.europa.eu/ címen érhető el.

     

     

     

    Hivatkozás(ok)

     

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új uniós erdészeti stratégia 2030-ra

    COM(2021) 572 végleges

     

     

     

    A Természeti Erőforrások Bizottságának (NAT) véleménytervezete – Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája

     

    1. SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

     

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

     

    Általános megjegyzések

    1.           üdvözli, hogy az uniós erdészeti stratégia szakpolitikai keretet hoz létre az európai erdők kezelésére és védelmére ökoszisztéma-szolgáltatásaik javítása, megélhetésük biztosítása, különösen a vidéki területeken, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás által támogatott erdei biogazdasághoz való hozzájárulás, mint multifunkcionális, természetvédelmi alapú eszköz, miközben a szabályozási és pénzügyi intézkedéseket egy 2030-ra vonatkozó terv részeként egyesíti;

    2.           felhívja a Bizottságot, hogy kiegyensúlyozott, társadalmi és gazdasági szempontból méltányos módon kezelje az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket, valamint az erdők biogazdasági célkitűzéseit, ami az európai zöld megállapodás egyik alappillére;

    3.           hangsúlyozza a tagállamok, a Bizottság, az érdekelt felek és az erdészeti civil társadalom közötti együttműködés és konstruktív párbeszéd fontosságát;

    A tagállamokkal, a helyi és regionális hatóságokkal, az erdészeti ágazattal és a Bizottsággal folytatott párbeszéd fokozásának szükségessége

    4.           úgy véli, hogy a közös európai szintű célkitűzések meghatározása nagyon jó ötlet, de nincs szükség az erdészeti politika további központosítására, mivel az erdők sokfélesége miatt ez a tagállamok feladata, és kéri a szubszidiaritás gyengülését ezen a területen;

    5.           javasolja a kommunikáció, a párbeszéd fokozását, valamint a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok és az ágazat érdekelt feleinek (köz- és magántulajdonosok, szakmai szövetségek, erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok stb.) a meglévő részvételi testületeken belüli dokumentumok kidolgozásába való bevonását, ahogyan az a korábbi stratégiák esetében is történt, annak érdekében, hogy az európai erdészeti ágazatban azóta a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki,  az ÁSZ véleménye szerint az első vita korlátozott volt, és javítható volt. Éppen ellenkezőleg, egy záródokumentumot terjesztettek elő azon az érven alapulva, hogy a tartalom nagy része már szerepel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020. évi stratégiában;

    6.           javasolja, hogy az uniós erdészeti stratégiában meghatározott intézkedések által kifejezetten érintett érdekelt feleket (helyi és regionális hatóságok, civil társadalom és vállalkozások) vonják be ezek végrehajtásába, elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket, különösen a tulajdonosok és a vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára;

    Uniós szintű konszenzusra van szükség

    7.           sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban nem volt politikai konszenzus, mivel az elmúlt hetekben/hónapokban nőtt az uniós erdészeti stratégiával kapcsolatos jelenlegi bírálatok;

    8.           elismeri, hogy az eu erdészeti stratégiájának a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban az erdészeti bevált gyakorlatok biztosítására irányuló átfogó célkitűzései, de felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a fenntartható erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásai között, és hangsúlyozza az erdők sokféleségének tiszteletben tartásának és fenntartásának fontosságát,  valamint a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban a tervezés és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok;

    9.           rámutat arra, hogy az erdészeti ágazat kulcsfontosságú érdekelt felei (magán- és állami tulajdonosok, szakemberek, vállalkozások és az erdészeti tudományos közösség nagy része) esetében az uniós erdészeti stratégia megközelítése nem felel meg teljes mértékben a helyszíni realitásoknak, ami arra utal, hogy úgy tűnik, hogy a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok nem a helyes irányba haladnak, ezért jelentősen meg kell változtatni;

    10.        hangsúlyozza, hogy az adatok azt mutatják, hogy egyes területeken csökken a biológiai sokféleség, és nem megfelelő a Natura 2000 élőhelyek védelme, elsősorban a vezetőik számára megfelelő ösztönző keret hiánya miatt (árak, externáliák díjazása, kiigazított és megbízható szabályozási keret); ezek azok a kulcsfontosságú szempontok, amelyekkel az EU erdészeti stratégiájának foglalkoznia kell;

    11.        úgy véli, hogy a multifunkcionális erdőgazdálkodás a régiók túlnyomó többségében fenntartható erdőgazdálkodási eszköz, és hogy az erdőket kezelő tulajdonosok és szakemberek általában elkötelezettek biológiai sokféleségük és egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásaik védelme mellett, miközben arra törekszenek, hogy ellenállóbbá tegyék őket, jó állapotban tartsák őket és támogassák növekedésüket, aktív hozzájárulva a helyi gazdaságokhoz és megélhetésükhöz a vidéki területeken;

    12.        javasolja, hogy sokkal szisztematikusabb megközelítést alkalmazzanak, amely magában foglalja a fenntartható erdőgazdálkodás sokféleségét és összetettségét, a tulajdonjogokat, valamint a tulajdonosok, szakemberek, állami és magánvállalatok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló realitásokat, valamint az európai erdészeti ágazat fenntartható fejlődés terén elért eredményeit;

    Átfogóbb megközelítésre van szükség a Bizottság szervezeti egységei számára

    13.        üdvözli, hogy az uniós erdészeti stratégia a Mezőgazdasági főigazgatóság, az Env Főigazgatóság és a Dg Clima közös erőfeszítésének eredménye, de javasolja az erdészeti ágazatban dolgozó különböző bizottsági szervezeti egységek (GROW, ENER, REGIO) bevonását annak érdekében, hogy minden társadalmi, gazdasági és környezeti szempontot és következményt egy rendszerszintű és inkluzív megközelítés részeként vonjanak be; ellenkező esetben megközelítésük hiányos és elfogult lesz;

    14.        javasolja, hogy egyértelműen határozzák meg az Erdészeti Állandó Bizottság szerepét, mint az uniós erdészeti stratégia potenciális irányító szervét;

    A regionális és helyi szintek szerepe

    15.        javasolja az erdők területi dimenziójának, például a földhasználatnak a figyelembevételét, mivel a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok földgazdálkodási és elnéptelenedési politikájának beépítésével az erdők egyre nagyobb arányban (jelenleg 43%) fedik le a földterületeket, főként az elnéptelenedett régiókban (a hátországban: hegyek, hideg éghajlat, árvízveszélyes területek, gyenge talajok);

    16.        szükségesnek tartja az erdészeti politika szubszidiaritásának és decentralizációjának elvének védelmét és megerősítését, figyelembe véve az erdészeti gyakorlatokra vonatkozó különböző iránymutatásokat az EU különböző régióiban az erdők biológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális sokfélesége miatt;

    17.        hangsúlyozza, hogy az uniós erdészeti stratégia fő szempontjainak meg kell határozniuk az uniós szinten elfogadott elveket, és be kell építeni a tagállamok, valamint az erdőkért felelős helyi és regionális önkormányzatok politikáiba és rendeleteibe, és hangsúlyozza, hogy az erdők védelméhez fenntartható erdőgazdálkodásra, általában versenyképes és nyereséges ágazatra és megfelelő intézményi keretre van szükség;

    Az erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkciói közötti összeegyeztethetőségre van szükség az EU fő kihívásainak való megfeleléshez

    18.        úgy véli, hogy az EU erdészeti stratégiája nem veszi kellőképpen figyelembe az erdei biogazdaság fontosságát, és hogy a fenntartható erdőgazdálkodás összetett gyakorlat, amelynek célja az erdészeti funkciók közötti megfelelő egyensúly megteremtése, beleértve a különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását is. Csak egy szempont előnyben részesítése felborítja az egyensúlyt;

    19.        rámutat arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzése, az ökoszisztémák helyreállítása és a szén-dioxid-elnyelők növekedése az uniós erdészeti stratégia domináns szempontjai, de az éghajlati célkitűzésekkel való koherencia hiánya és a fenntartható társadalmi-gazdasági növekedés az egyik legproblémásabb pont;

    20.        kiemeli az erdők szociális dimenzióját az EU-ban, mivel az erdőterület 60%-a több mint 16 millió tulajdonoshoz tartozik, akiknek túlnyomó többsége kistulajdonos, és mindegyik régióban elszórtan, átlagosan 13 hektárral;

    21.        hangsúlyozza, hogy a folyamattal párhuzamosan folytatott megbeszélések hamis kettősséget hoznak létre az erdők környezeti és társadalmi-gazdasági funkciói között, ami elfogult vitákhoz vezet, és eltereli a figyelmet az egész erdészeti ágazat fenntartható fejlődésének alapvető céljáról: erdőink egészségének hosszú távú védelméről, az éghajlati válság ellenálló ökoszisztémákkal való kezelésének képességéről,  az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint termékeik felelősségteljes és hatékony feldolgozása, európaiak milliói jólétének és életmódjának biztosítása érdekében;

    22.        javasolja az uniós erdészeti stratégia egyensúlyhiányának felülvizsgálatát, amelyet az okoz, hogy egyes környezetvédelmi célkitűzések (biológiai sokféleség és éghajlat) elsőbbséget élveznek másokkal (víz, talaj, táj), míg az iparilag, fenntarthatóan feldolgozott és kezelt erdészeti termékek által a biogazdasághoz – amely a zöld megállapodás egyik alappillére – való kulcsfontosságú hozzájárulása kisebb jelentőségű;

    23.        javasolja, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a fenntartható erdőgazdálkodás meghatározására és a vízciklusok és a talajvédelem javítását célzó intézkedésekre, különösen a földközi-tengeri és hegyi ökoszisztémákban;

    24.        javasolja a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodáson alapuló erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkciói közötti fenntartható egyensúly és összeegyeztethetőség fenntartható egyensúlyának és összeegyeztethetőségének biztosítására irányuló célkitűzések és intézkedések visszaállítását a különböző erdőrégiókban (boreális, kontinentális, mediterrán, hegyi és városi erdők), a biológiai sokféleség és más környezetvédelmi szolgáltatások védelmének feladása nélkül;

    25.        javasolja az erdők szerepének kiemelését a legtávolabbi területeken, a hegyvidéki régiókban és a leghátrányosabb helyzetű régiókban, ahol az erdőterületek aránya magasabb, és nagyobb az elnéptelenedés kockázata;

    26.        rámutat arra, hogy az erdők szerepe a körforgásos biogazdaság kialakításában inkább a kockázat, mint a lehetőségek szempontjából jelenik meg, és hangsúlyozza, hogy a bioalapú termékek fontos szerepet játszhatnak a dekarbonizációban a fosszilis tüzelőanyagok és a fosszilis erőforrásokból származó anyagok fogyasztásának csökkentésével, ami a Bizottság által meghatározott egyik fő célkitűzés;

    27.        javasolja az eu erdészeti stratégiájának célkitűzéseinek és szinergiáinak újradefiniálását a 2018-ban felülvizsgált biogazdasági stratégiával, amely magában foglalja és népszerűsíti az erdészeti termékeket, mind a fát (nem csak az építőfát, hanem a biokompozit anyagokat, bioüzemanyagokat, biofinomítókhoz szükséges fát és a vegyipar, az élelmiszer-, kozmetikai és parfümipar számára magas hozzáadott értéket képviselő termékeket), mind a nem fa erdei termékeket (parafa,  gombák, vadon termő gyümölcsök, aromás és gyógynövények, valamint gyanták), figyelembe véve az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukat, mivel a szén életciklusuk során a szén süllyed, valamint azt a hatást, hogy ezeket a termékeket más olyan anyagokra cserélik, amelyek az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói;[1]

    28.        javasolja a célkitűzések és szinergiák újradefiniálását a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel, amely a zöld megállapodás egyik alappillére, és valamennyi hulladékfeldolgozási és -hasznosítási láncukban fokozza az erdészeti termékek hasznosítását és újrafeldolgozását;[2]

    29.        sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós erdészeti stratégia célkitűzései csak az erdőkre összpontosítanak szén-dioxid-elnyelőként, nem veszik figyelembe a tárolásban és a helyettesítésben játszott szerepüket, és így nem értékelik az erdészeti ágazatban rejlő teljes potenciált az éghajlatváltozás mérséklésében;

    30.        javasolja, hogy egyértelmű meghatározásokat állapítsunk meg az erdőkre vonatkozóan, legalább a soha nem kezelt öreg erdők (az összes erdő 0,7%-a) és a múltban kezelt, de az elmúlt évtizedekben nem kezelt erdők közötti különbségtételt az öreg erdők hatékony védelme érdekében, különösen Közép- és Kelet-Európa egyes régióiban;

    31.        úgy véli, hogy a bioenergiát kockázatként, nem pedig az erdőtakarítás során, a különböző ipari termékek feldolgozására és az újrafeldolgozásban keletkező hulladékból származó energia visszanyerésére szolgáló lehetőségként mutatják be, összhangban a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló 2018. évi irányelvvel;[3]

    32.        javasolja a bioenergia vagy az erdőkezelés fenntarthatósági kritériumainak értékelését, mivel a javasolt intézkedések némelyike növelheti a helyi és regionális önkormányzatokra mint erdőtulajdonosokra és számos tagállam fenntartható erdőgazdálkodásért felelős intézményeire nehezedő terheket, mivel az erdők 10%-ának szigorú jogi védelmével kapcsolatos korlátozások jelentős kompenzációt eredményeznek a Bizottság egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalása nélkül;

    33.        úgy véli, hogy az erdészeti ágazat társadalmi-gazdasági szerepe számos régióban kulcsfontosságú a vidéki területek és a helyi gazdaságok fejlődéséhez, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU erdészeti stratégiája nem tartalmazza egyik elsődleges célkitűzését a faanyagok és a nem faipari erdészeti termékek felhasználásának egyértelmű és egyértelmű fejlesztése, valamint az uniós vállalatok által végzett ipari feldolgozás (amelyek túlnyomó többsége vidéki régiókban található kkv),  fenntartható erdőgazdálkodáson és a zöld biogazdaság részeként;

    34.        úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégiának tartalmaznia kell egy olyan nemzetközi dimenziót, amelynek célja a globális erdőirtás és a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése, kihasználva a tagállamokban és a helyi és regionális önkormányzatok túlnyomó többségében a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat, tudásmegosztást és bevált gyakorlatokat;

    Tudományos és műszaki szinten konszenzusra van szükség

    35.        javasolja, hogy az EU erdészeti stratégiája mutassa be az elmúlt évtizedekben az európai erdőkben jó eredményeket hozó erdészeti bevált gyakorlatokat (az erdőterület folyamatos növekedése, a szén-dioxid-elnyelők növekedése, a védett területek és ökoszisztémák számának növekedése, a betakarítás növekedése, a felelős vállalkozások és iparágak fejlesztése, a fenntartható erdőgazdálkodás jobb képzése), és kifejezetten ismerje el ezt a munkát,  amely az EU-t a globális erdészeti bevált gyakorlatok élvonalába helyezi, és példaként szolgál más országok számára;

    36.        kéri, hogy használják fel az EU és tagállamai által tett nemzetközi kötelezettségvállalások fenntartható erdőgazdálkodási fogalommeghatározásait;

    37.        javasolja a meglévő erdőtanúsítási rendszerekkel (az erdőtanúsítvány jóváhagyására irányuló program (PEFC) és az Erdőgondozói Tanács (FSC) által kínált szinergiák, hozzáadott érték és költség-haszon arány tisztázását, amelyeket nemzetközileg elismernek és hajtanak végre,  valamint a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban már rendelkezésre álló fenntartható erdőgazdálkodási stratégiákra, tervekre és programokra; nem egyértelmű továbbá, hogy az új rendszernek kötelezőnek vagy önkéntesnek kell-e lennie, valamint az ilyen intézkedések elvégzésének jogalapját illetően;

    38.        felszólít az erdészeti tudományos szakértők által Európa-szerte készített értékelések felülvizsgálatára és elemzésére, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt politikák nem veszik kellőképpen figyelembe a jelentős zavarokkal (tüzekkel, hurrikánokkal, heves havazással és kártevőkkel) kapcsolatos kockázatok lehetséges növekedését, különös figyelmet fordítva a földközi-tengeri és hegyi erdőkre, amelyek különösen érzékenyek az éghajlati vészhelyzetre;

     

    A stratégia végrehajtása előtt fontos pontosításokra van szükség.

    39.        úgy véli, hogy az eu erdészeti stratégiája nem határoz meg koherens és átfogó célkitűzést az uniós erdészeti ágazat számára 2030-ra, hanem számos olyan intézkedésre és kezdeményezésre terjed ki, amelyek közül sok még mindig homályos, és csak néhány rendelkezik indikatív ütemtervvel;

    40.        úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégia végrehajtása tekintetében az első lépésnek a fogalmak és intézkedések tisztázása, valamint egy olyan cselekvési terv kidolgozása kell, hogy legyen, amely egyértelművé teszi a célkitűzéseket, a hatókört, az időkeretet és a felelősségi köröket; ennek a cselekvési tervnek el kell ismernie a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok és az ágazat szereplőinek álláspontját az eu erdészeti stratégiájával kapcsolatban, valamint a javasolt előre vezető útval kapcsolatos gondolataikat; tartalmaznia kell továbbá az ÁSZ, az Európai Parlament és az erdészeti ágazat érdekelt feleinek véleményét is;

    41.        javasolja annak tisztázását, hogy az új fenntartható erdőgazdálkodási mutatók, küszöbértékek és tartományok hogyan kapcsolódnak a FOREST EUROPE fenntartható erdőgazdálkodási kritériumaihoz és mutatóihoz, tekintettel arra, hogy az EU és tagállamai aláírták a FOREST EUROPE-t; úgy véli, hogy olyan jogalapra is szükség van, amely indokolná ezt az intézkedést, és hogy az “önkéntes alapon induló” mit foglalna magában a lehetséges jövőbeli lépések tekintetében, valamint tisztázni kell a fenntartható erdőgazdálkodás és a “természetközeli” fogalmának kapcsolatát;

    42.        javasolja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásokért fizetett összeg kidolgozásának hatókörét és megvalósíthatóságát alaposan vitassák meg a tagállamokkal és az ágazat érdekelt feleivel, és végezzenek későbbi valóságellenőrzéseket annak értékelése érdekében, hogy az uniós erdészeti stratégiában előírt pénzügyi mechanizmusok (KAP, szén-dioxid-gazdálkodás és szén-dioxid-tanúsítás) lehetővé teszik-e a kitűzött célkitűzések elérését;

    43.        úgy véli, hogy szükség van az új uniós erdőmegfigyelési, jelentéstételi és adatgyűjtési javaslat hozzáadott értékének és költség-haszon arányának, valamint a meglévő és hiányzó adatok és információk hozzáadott értékének és költség-haszon arányának értékelésére;

    A fenntartható erdőgazdálkodás több európai finanszírozást igényel

    44.        javasolja, hogy egyértelmű és reális pénzügyi forrásokat különítsünk el, mivel bár a fenntartható erdőgazdálkodásra és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló uniós finanszírozás jelentős növelése az EU erdészeti stratégiájából értelmezhető, annak szükségessége, hogy olyan alapoktól függjenek, amelyek már rendelkeznek más célkitűzésekkel és keretösszegekkel (pl. KAP), valamint az egyéb uniós alapokból származó hozzájárulás hiánya a Brexit által jellemzett általános összefüggésben,  a Covid19 utáni gazdasági válság és az infláció emelkedése megkérdőjelezhető, hogy az erdészet és a biológiai sokféleség jelenlegi uniós alulfinanszírozottsága rövid vagy középtávon megfordul-e;

    45.        javasolja a Bizottságnak, hogy segítse a helyi és regionális önkormányzatokat annak biztosításában, hogy a rendelkezésre álló uniós források (EMVA, ERFA, Next Generation) az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésével jobban felhasználhatók legyenek a fenntartható erdőgazdálkodásra;

    46.        javasolja, hogy az együttműködés megkönnyítése, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás bevált gyakorlatainak cseréje és végrehajtása érdekében európai és nemzetközi szinten több pénzügyi forrást fordítsunk képzésre, K+F-re és tudásmegosztásra.

    Brüsszel…

     

     

    1. ELJÁRÁS

     

    Cím

     

    Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája
    Hivatkozás(ok) COM(2021) 572
    Jogalap EuMSZ 307. cikk (4) bekezdés
    Eljárási alap 41. cikk b)i. szabály
    A Tanács/EP áttételének időpontja/A Bizottsági levél időpontja
    Az Elnökség/elnök határozatának időpontja
    A Bizottság felelőse Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT)
    Szögmérő Joan CALABUIG RULL (ES/PES)
    Analízis
    Megvitatták a bizottságban 2022. február 3.
    A Bizottság által elfogadott időpont 2022. február 3.
    A bizottsági szavazás eredménye

    (többség/egyhangúság)

    A plenáris ülésen elfogadott időpont 2022. április 27–28.
    A bizottság korábbi véleményei
    A szubszidiaritás nyomon követésével kapcsolatos konzultáció időpontja

    [1]             COM(2018) 673 döntő és SWD(2018) 431 döntő.

    [2]             COM/2020/98 döntő.

    [3]             (EU) 2018/2001 irányelv.

  • Év végi köszöntő

    A cikk dátuma december 15th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok!

    A közelgő ünnepek alkalmából, ezúton is szeretnénk megköszönni szövetségünk iránti bizalmukat. Kívánunk mindenkinek nyugodt, kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt!

  • Agrártárgyú törvények módosítása

    A cikk dátuma november 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes 2021. november 2-án benyújtotta T/17436. irományszám alatt az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról című törvénytervezet-javaslatát az Országgyűlés részére.

    A törvényjavaslat
    a) 55-57. §-a, 68. § a) pontja, 59. § a)-b) pontja, 60. és 138. §-a, továbbá 9. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
    b) 59. § d) pontja., 99. §-a, 100. §-a, 109-111. §-a, 150-154. §-a, 156. § a)-l) pontja, 157. §-a, továbbá 10. és 15. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

    T/17436. iromány és az ezzel kapcsolatos intézkedések nyomon követhetőek az Országgyűlés weboldalán.

    tervezet érinti, módosítja:
    – A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt;
    – Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvényt;
    – Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt;
    – Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt;
    – A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt;
    – A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt;
    – A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt;
    – A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényt;
    – A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt;
    – A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt;
    – A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényt;
    – A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt;
    – Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt;
    – A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvényt;
    – A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt;
    – A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényt.

    Kiemeltünk pár módosító javaslatot a tervezetből:

    INDOKLÁS: 51-52. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) a 2017. szeptember 1-én hatályba lépett 2017. évi LVI. törvénnyel történt módosítása óta ismert, hogy a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyettük új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A kivezetés eredeti, 2018. december 31-i határideje többször módosult. Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXI. törvény 66. § (2) bekezdése 2020. május 7-ig, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a veszélyhelyzet idejére nyújtott haladékot, majd a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 41. § j) pontja 2021. december 31-re módosította a végső határidőt.
    A szakmai civil szervezetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett ismeretterjesztés, az Agrárminisztérium kommunikációja eredményeként az erdőgazdálkodás szereplői számára a változtatási kötelezettség széles körben ismertté vált. Az eredeti határidő kihirdetése óta azonban az erdővel kapcsolatos földhasználat átengedésére, erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésre a földhasználó személyét illető új rendelkezések léptek hatályba 2020. július 1-től. A jogszabály hatásainak vizsgálata során megállapítható volt, hogy egyes esetekben a támogatási jogviszonyok megszűnéséhez, adott esetben szerződésszegéshez és a támogatás visszafizetési kötelezettségéhez vezethet, ha a megbízási szerződések minden átmeneti rendelkezés nélkül, egy időpontban megszűnnek. A Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) ugyanis 2005-től kezdődően ad lehetőséget új erdők telepítése, illetve
    meglévő erdők környezeti állapotának javítása érdekében több éves kötelezettségvállalásokat, illetve fenntartási kötelezettséget is tartalmazó támogatások odaítélésére. Ezen támogatásokat az azok meghirdetésekor jogosult földhasználó vagy a bejegyzett erdőgazdálkodó igényelhette. A földhasználó vagy erdőgazdálkodó az esetek jelentős hányadában nem azonos a tulajdonossal, hanem az erdőgazdálkodást különböző jogcímen, jellemzően hosszú távú vagy határozatlan idejű szerződés alapján végzi. Az Evt. 113. § hatályos (25a) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján bejegyzett erdőgazdálkodói jogosultságok 2021. december 31-ét követően a törvény erejénél fogva megszűnnek, az erdészeti hatóság által törlésre kerülnek. Ez a változás számos erdőtulajdonos esetében eredményezhet olyan helyzetet, hogy 2022. január 1-től nem talál olyan új erdőgazdálkodót, aki a megbízási szerződéssel megbízott erdőgazdálkodóra vonatkozó támogatási jogviszonyból fakadó, fennálló többéves kötelezettséget átvállalja. Ugyanakkor nem cél, hogy a támogatott kedvezményezett erdőgazdálkodói jogosultságai megszűnése miatt a fenti támogatások visszafizetésének elrendelésére kerüljön sor. Ilyen védendő eredmények a már elvégzett vagy folyamatban lévő erdőtelepítések, erdőszerkezet-átalakítások, erdőkörnyezetvédelmi gazdálkodási vállalások, illetve erdőérték-növelő beavatkozások.

    javasolt módosítás:
    5. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

    1. §
      Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. §-a a következő (25b) bekezdéssel egészül ki:
      „(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett erdő vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett erdőre vonatkozó megbízási szerződés – ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg – ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”
    2. §
      Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. § (25) bekezdésében a „valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését” szövegrész helyébe a „vagy 2021. december 31. napját” szöveg lép.

    INDOKLÁS: 79-81. §, 84-86. §, 98. §, 101-105. §, 116-117. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával a mezőés erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszabályozására kerül sor a jogalkalmazói visszajelzések alapján körvonalazódó problémák kiküszöbölése érdekében.
    Azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási,
    illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a jelenleg hatályos eljárásrend alapján – amely szerint a
    hatósági eljárás megindítására csak a közzétételi procedúra lefolytatását követően kerül sor – azokra
    az alapvető hibákra, amelyek a jóváhagyás azonnali megtagadását vonják maguk után, csak a
    közzétételi időszak lejártát követően derül fény. Ebben az esetben a probléma kizárólag új szerződés megkötésével orvosolható, melyet értelemszerűen újabb közzétételi eljárás követ. Ez időben elhúzódó folyamat, valamint felesleges terhet ró a közzétételben operatív módon részt vevő jegyzőkre, és hátrányos az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó személyek számára is. Szükséges ezért az eljárás olyan irányú módosítása, mely lehetővé teszi az azonnali megtagadásra okot adó hibában szenvedő szerződések közzétételének kiküszöbölését.
    Az új szabályozás értelmében azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a feleknek nem a jegyző, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv felé kell benyújtaniuk a megkötött szerződést. A hatóság az előzetes vizsgálata során kiszűri az alapvető hibában szenvedő szerződéseket és megtagadja a jóváhagyásukat. Amennyiben megtagadásra nem kerül sor, úgy a hatóság hivatalból intézkedik a jegyző felé a szerződések közzététele érdekében.
    A hatóság ügyintézési határidejébe a szerződés közzétételre való alkalmasságát megállapító közbenső döntés meghozatala és a közzététel eredményeként a jegyző által a hatóság részére megküldött okiratok beérkezése közötti időtartam nem számít bele.
    A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések esetében továbbra is marad az eredeti eljárásrend, vagyis a felek közvetlenül a jegyzőt keresik meg a szerződés közzététele érdekében.
    A kialakult kúriai joggyakorlatra tekintettel szükségessé vált továbbá egyértelművé tenni a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének, illetve a 49. § (4) bekezdésének és az Ákr. 36. § (2) bekezdésének összhangját.


    INDOKLÁS: 113-115. §
    Az erdőgazdálkodásban használatos szerződések (erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási
    integráció, erdőkezelés) a használó személye vonatkozásában előírják az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásként történő nyilvántartásba vételt. Nem indokolt ugyanakkor ennek megkövetelése, ha a haszonáló a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.

    javasolt módosítás:

    1. §
      A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      „(2) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.”
    2. §
      A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      „(5) Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről
      és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag. A 71. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított kétharmados döntése szükséges.”
    3. §
      A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      „(1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.”

    forrás: FATÁJ-ONLINE; Parlament.hu

  • Megbízási szerződések megszüntetéséről a Nemzeti Földügyi Központ Központ az alábbi közleményt adta ki

    A cikk dátuma október 6th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok!

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján az erdőterületek használatára kötött megbízási szerződések 2021. december 31-én hatályukat vesztik, ezeket a jogviszonyokat az erdőgazdálkodóknak 2021. december 31-ig meg kell újítania. Ennek hiányában az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. A használati jogosultság megújítása során a fennálló megbízási szerződést közös megegyezéssel fel kell mondani, vagy bármelyik fél 60 napos határidővel felmondhatja.

    A megbízási szerződéses jogcímmel érintett erdőrészletek az Erdőtérképen külön fedvény formájában elérhetőek, így arról mind a tulajdonosok, mind a gazdálkodók tájékozódhatnak.

    A földhasználati jogosultság igazolásához szükséges szerződéskötésekre az Evt.-ben, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak az irányadók. A szerződések előkészítése, megkötése során kérje erdészeti szakirányítója segítségét!

    A szerződéseket az illetékes Megyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelem mellékleteként, nyilvántartásba vétel céljából. Az erdészeti hatóságok illetékességi területei az alábbi helyen érhetők el: http://www.nfk.gov.hu/Erdeszeti_illetekessegkereso_news_307

    A nyilvántartásba vételi kérelem nyomtatvány az alábbi helyen érhető el: https://nfk.gov.hu/Erdeszet___Nyomtatvanyok_news_303

  • Leghősiesebb Város „Civitas Invicta” Szigetvár adott othont a MEGOSZ éves nagyrendezvényének

    A cikk dátuma október 5th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás
    A Szigetvári Vigadó és a Zrínyi vár kiváló szelyszínt biztosított és izgalmas programokkal várta a családtagokat, a gyerekeket.
    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg beszédével a rendezvényt, és elmondta, hogy a két évvel ezelőtt átalakított támogatási rendszernek köszönhetően közel negyvenezer hektárnyi új erdő, és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be támogatási igényt az erdőgazdálkodók. Az Agrárminisztérium (AM) szeretné elérni, hogy a gyengébb termőképességű területeken a gazdálkodók számára minél inkább valós alternatíva legyen az erdők nevelése. Ennek érdekében 2019-ben átalakították a támogatási rendszert. Az intézkedés hatására az erdőtelepítési kedv megnövekedett, azóta már 39 ezer hektárt meghaladó új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdák, a támogatásokra megajánlott összeg pedig meghaladta a 100 milliárd forintot.

    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár  (foto. MTI/Varga György)

    A helyettes államtitkár arendezvényén beszámolt arról, hogy sikerült megnyitni a lehetőséget az erdészeti csemetetermelés számára is azokkal a gépesítési pályázatokkal, amelyekben még ma is nagy a tartalék. Kiemelte: az AM azon dolgozik, hogy a közös európai uniós agrárpolitika a jövőben is komoly mértékű támogatásokat biztosítson az erdőgazdálkodók számára, ennek érdekében pedig új, a magánerdő-gazdálkodók érdekeit érvényesíteni hivatott főosztályt is létrehoztak az államtitkárságon belül.

    Reményét fejezte ki, hogy a következő támogatási ciklusban meg tudják őrizni az erdőtelepítési támogatásokat, így a Natura 2000 támogatások kiszélesítésére és a meglévő erdőkben alkalmazott környezeti többletvállalások támogatási lehetőségeinek bővítésére készülnek. A klímavédelem kapcsán aláhúzta: a hazánkban érvényben lévő jogszabályok garantálják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, egyúttal szigorú szankciókat tartalmaznak az ezzel ellentétes tevékenységekkel szemben.

    Szentpéteri Sándor úgy vélekedett, európai szinten is érvényesíteni kell azt a gondolatot, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak pozitív hatásai vannak, ezért Magyarország 11 országgal közösen tiltakozott a “gazdálkodók és a tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyó közös európai erdészeti stratégia ellen”.”Meggyőződésünk, hogy a magyar erdők nem a gazdálkodók ellehetetlenítésével, hanem partnerként történő bevonásával és ösztönzésével tudják betölteni az egész társadalom számára fontos védelmi és szociális funkcióikat” – húzta alá. Hozzáfűzte: a gazdasági fenntarthatóság lényeges eleme, hogy az ellenőrzött módon megtermelt faanyag hasznosítható legyen. Ezért fontos szerinte a faipar és az erdőgazdálkodás közötti szoros együttműködés, a faalapú termékláncolat egységes kezelése és az innovációk támogatása.

    Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a szövetség a baranyai kisvárost választotta éves találkozója helyszínéül, ugyanis – utalt rá – a magyar kormányzatnak köszönhetően mind a középkori vár, mind a település folyamatos megújulásban van. Hozzáfűzte: a jövőben is várhatóak a várost érintő beruházások, többek között küszöbön áll a Kaposvár és Szigetvár közötti kerékpárút megépítése és zajlik az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs közötti szakaszának tervezése.

    Nagy Csaba (Fotó: Mőcsényi Miklós)

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, a magánerdő-gazdálkodás és a faipar – elsősorban külső tényezők miatt – kihívások előtt áll, ezért főként a jogszabályok előkészítése és az agrárpolitika formálásában a NAK-ra is fontos szerep hárul. Kiemelte, hogy a magyar kormány a vidékfejlesztési támogatások tekintetében a jövőben bő forrásban részesíti az ágazatot, ami reményei szerint jelentős mértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz is. (Győrffy Balázs köszöntőjének szövege itt olvasható.)

    Győrffy Balázs (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    A ünnepi köszöntők után Mocz András a MEGOSZ elnöke foglalta össze 2020-21 év magánerdő gazdálkodást érintő kérdéseit.
    Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
    Tisztelt Képviselő Úr!
    Tisztelt Elnök Urak!
    Tisztelt Magánerdő-tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók!
    Kedves Meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!
    Nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2021. évi ünnepi
    nagyrendezvényén. 2020. Duna – Tisza köze, Ópusztaszer után 2021. Dél-Dunántúl, Szigetvár, mint történelmi helyszín ad otthont a  MEGOSZ 2021. évi országos találkozójának lebonyolítására.
    Köszönöm a városnak, köszönöm a várnak, hogy fogadott bennünket. Ígérem, hogy a végvári vitézek hírét tovább visszük Szigetvárról.
    Kedves Vendégeink!
    Mocz András (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    Ma ünneplünk, ma a magánerdősök ünnepe van. Az ünnep az élet lényegének közvetlen megnyilvánulása a közösség ereje által. A Világegyetem, a Természet, az Emberiség, a Nemzet, a Család és a Személy lényege egy. Egységes létünk egy életfát alkot, egységes szerveződést, amelyben a Természet akarata fejeződik ki. Ennek elérése az ünnep igazi célja. Az ünnep tehát az életünk hosszú távú kiteljesedésével, vagyis értelmével függ össze. Rövidebben, lelkünk üdvét szolgálja. Kell, hogy időnként egy teljes napot lelkünk megerősítésére, tisztázására fordítsunk. Az ilyen nap az üdv-nap. Ünnepet minden emberi kultúra ismer. A mai nap az elmúlt egy év történéseinek felidézésével a magánerdős közösség összetartozásának tudatát fokozza. Talán ez a gondolat üzenet. Meghatározó számomra, az összetartozás, a magyar összetartozás, az erdészet ügyének összetartozása. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye az európai unió erdészeti stratégiájának kidolgozása, és annak kihirdetése volt. Néhány gondolatot idézek a megjelent közleményekből. A 2021. július 16-i dátummal kihirdetett, 2030-ig szóló új erdészeti stratégia méregzölden fog beégni az erdészek évszázadok alatt érlelődött középzöld, de talán helyesebben, tiszta zöld tudatába. Az Európai Bizottság, a környezeti politikájában már megtapasztalt határozottsággal, új zsinórmértéket szabott meg az átfogó környezeti intézkedéscsomag részeként az erdészetre. Mindezt tette úgy, hogy az erdészek, erdőtulajdonosok és a fagazdaság más szereplőinek véleményét figyelmen kívül hagyta. Természetesen, az EU erdészeti és erdő alapú szektor ágazati szereplői, pontosan 14 szervezet nehezményezte ezt. Európában nincs érdemi mértékű erdőírtás, a társadalom a fejlődés érdekében szükséges természeti területfoglalást többszörös mértékű erdőtelepítéssel kompenzálja. Az Uniós országok erdőgazdálkodása hosszú ideje tervszerűen, tartamosan, és a kor elvárásainak megfelelő környezeti elvárások tiszteletben tartásával zajlik. Nyilvánvalóan az erdőgazdálkodási módszereinket is mindig folyamatosan tovább fejlesztettük, így megalapozott meggyőződéssel állíthat, hogy a klímaváltozásért nem az erdőgazdálkodás a felelős. Sőt, a klímaváltozás az erdőkre is kedvezőtlen hatással van, azaz annak mi erdőgazdálkodók is elszenvedői vagyunk. Az erdészek az elsők között hangoztatták, hogy baj van, sőt, mi vetettük fel, hogy a klímaváltozás az erdőket is érinti, illetve mi jelentettük ki, hogy az erdők jelentős szerepet játszhatnak a klímaváltozás megállításában és kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
    A kihirdetett erdőstratégia nem a fentiek szellemében íródott, hanem a magukat a közvélemény szószólójaként felkent zöld civil szervezetek szájíze szerint, ami csak a jóléti államoknak kedvez. A stratégia háttérbe szorítja a tartamos  erdőgazdálkodást, egyáltalán az erdőgazdálkodást, kioktatja az erdész szakma képviselőit. Elveti a fa hasznosítását anélkül, hogy kisebb ökológiai lábnyomú
    fát helyettesítő termékekre tenne javaslatot. Meggyőződésünk, hogy az erdészek, az erdőgazdálkodással és fagazdálkodással
    érintettek, de más személyek sem közömbösek az erdők állapotára. Számunkra ugyanakkor az erdő kenyérkereseti lehetőség is. Az általunk megtermelt anyagi javakra, és a szektoroktól független ökoszisztéma szolgáltatásokra a társadalomnak is igen nagy igénye van. Nem esik jól a bizalmatlanság, és szavahihetőségünk megkérdőjelezése azoktól a zöldektől, akik még életükben egy fát sem ültettek el. Egyébként a dokumentum hat érdemi fejezetből áll, amire a 14 szakmai szervezet elutasítóan reagált. Ehhez az elutasító véleményhez csatlakozott a
    MEGOSZ is. A legfontosabb számunkra, hogy „a fenntartható erdőgazdálkodásnak és a többfunkciós szerepnek, továbbra is az új stratégia fő
    alapelveinek kell lenniük. Az alkalmazott, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat azt mutatja, hogy az
    ökoszisztémák ökológiai funkciói, beleértve a biológiai sokféleséget, FENNTARTHATÓAK AZ AKTÍVAN KEZELT ERDŐKBEN a biomassza, fa, nem fatermékek és egyéb ökoszisztéma szolgáltatások mellett, miközben ezen erdők hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a lehetséges alkalmazkodáshoz.” Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók álláspontjukat 2021. október 4-én Bécsben demonstratív módon nyilváníthatják ki az uniós erdőstratégiával kapcsolatban.
    Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
    Az előző egy évben azt tapasztalhattuk, hogy a magánerdő gazdálkodás az erdei haszonvételek tekintetében elsősorban a fakitermelésben összehúzta magát, hiszen a rendelkezésre álló 3 millió m3 fatömegből nem sokkal többet, mint a felét termelte ki. A túlélésről gondoskodtunk, ami azt jelentette, hogy csak a kötelező költségek fedezésére teremtettük meg a bevételeket. A tüzifa kereslet
    csökkenése és az árak zuhanása szintén azt generálták, hogy kevesebbet termeljünk. Elmozdulás talán 2021. harmadik negyedévétől látható. Kivételt képeztek az építőiparban használt faanyagok, amelyeknek az ára viszont a csillagos egekbe szökött az egész világon. Ebben az évben erdőfelújításaink sikerességét nagyban befolyásolta a csapadék hiánya. Jelentős az aszálykáros területek nagysága. Kérem, ne feledkezzenek meg az erdővédelmi lapok beküldéséről, és a vis major bejelentésről! Ezek alapján a hatósági visszaigazolás lesz a kárfelszámolás pályázati lehetőségének az alapja. Minden évben meg kell említenem az erdészeti jogcímekre beadott pályázatok támogatói okiratainak sürgetését, és a kifizetések meggyorsítását az agráriumban már megszokott, elfogadható módon. A mondás már a könyökünkön jön ki: Aki
    gyorsan ad, az kétszer ad! A legtöbb erdőtelepítés és egyéb beruházások esetén a gazdálkodóknak a kereskedelmi bankok igénybevételére van szüksége a finanszírozáshoz. A pénzre a munkák megkezdése előtt van szükség. A támogatói okirat forrást jelenthet. A bankokkal folyamatos tárgyalásban vagyunk a hitelezési lehetőségek megteremtésében, amelyek lehetővé teszik az osztatlan közös tulajdonokból való kivásárlásokat is, ahol a fedezet maga az erdő. Kockázatkezelés szempontjából technikailag ez a leírólapokon a jelzálogjog feltüntetését jelentené. Az erdőtelepítések az elmúlt évben is folytatódtak, az egységes kérelmekben több, mint 30 milliárd forintnyi támogatási igény jelentkezett. A program feltételrendszere az erdőtelepítések folytatását teszi lehetővé, aminek a forrásait
    a tárca a közös agrárpolitikában jogfolytonosan biztosítja. A közös agrárpolitikában az erdészeti jogcímek deklarálása és a források allokációja a vége felé tart. Az ismert támogatásokon felül reményeink szerint jut pénz többek között a telephelyeink fejlesztésére és az erdei utakra is.
    Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!
    Az erdők fenntartása, új erdők létrehozása a társadalom egyik fontos feladata, e tevékenység jogi-, közgazdasági-, és anyagi biztonságának
    megteremtése nemzeti érdek. Az ország természeti állapotát a természetes vegetációval fedett területek határozzák meg. Legnagyobb kiterjedésű természetes, vagy ahhoz közel álló vegetációforma az erdő, ami képes befolyásolni a klímát, ezzel a változást lassítja és kompenzálja a hatásait. Széndioxidot köt meg a légkörből, szenet raktároz évtizedeken keresztül, miközben könnyen felhasználható, tervezhető mennyiségű, folyamatosan megújítható energiahordozót biztosít. Ezen felül oxigént termel, páratartalmat nyújt, levegőt szűr, talajt véd, táperőt pótol vissza, és fenntartja a legnagyobb faji sokféleséget biztosító életközösséget. A teljes társadalom számára nyújtja
    ezen szolgáltatásokat, ezzel fenntartja az ország komfortját, élhetőségét. Fenntartása minden állampolgár érdeke, javait minden állampolgár élvezi, viszont a költségeit jelenleg kizárólag az erdőgazdálkodók viselik. A társadalmi elvárások érdekében az erdőgazdálkodást szigorú törvényi előírások szabályozzák, amelyek az erdőgazdálkodók számára számos korlátozást – ebből
    eredő többletköltséget – tartalmaznak, amelyeknek jelenleg nincs anyagi kompenzációja. Az erdő tulajdonosa, gazdálkodója nem viselhet több terhet a többi – erdőtulajdonnal nem rendelkező- állampolgárhoz képest.(Egy kedves
    MEGOSZ tagunk ezt a következőképpen fogalmazta meg: “Napjaink erdőgazdálkodója egy veszélyeztetett másodrendű állampolgár, akinek
    ellentételezés nélküli kötelezettségei vannak a társadalom felé.”) A fentiek alapján szükséges bevezetni a tulajdonlás formájától függetlenül járó ökoszisztéma szolgáltatásokat és az erdő fenntartását biztosító normatív támogatást. Ez a jövő! Ezt már a CEPF, az európai magánerdős szövetség is zászlajára tűzte. Az erdőnek a társadalom számára fontos klímamegőrző, klímaszabályozó és szénmegkötő, szén-raktározó funkcióin felül a vidéki lakosság megtartásában is nagy szerepe van. Az erdő fenntartásához szükséges munkaerő éppúgy helyben
    van, mint a termelési lehetőség és a felhasználás. Ugyanakkor célként fogalmazható meg egy saját megújuló energia bázisra épülő, új típusú, vidéki energia- és munkahely biztonság megteremtése is. A támogatás bevezetésének járulékos hatása lenne az úgynevezett „rendezetlen”
    gazdálkodási viszonyú erdők felszámolása, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének felgyorsulása, az erdőterületek felértékelődése és nem utolsó sorban az erdőgazdálkodási ágazat anyagi biztonságának megteremtése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Erdészeti Tudományos Intézettel összefogva megindult ennek igazolására egy tanulmány készítése, amit generálisan az ERTI készít. Ugyancsak az ERTI kapott megbízást a magán erdőgazdálkodás jelenlegi helyzetének elemzéséről. 2021 júniusában a NAK, a FAGOSZ, az ERTI és az Agrárminisztérium közreműködésével rendezvénysorozat indult, Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét! címmel. Az országban mind a hat helyszínen nagy sikert aratott.
    A konzultációk alapján érdemi javaslatok születtek:
    1. A használati jogon folytatott erdőgazdálkodás személyi feltételeinek felülvizsgálatát és korrekcióját kérték az erdésztechnikus szakirányítók. Felvetődtek az erdészeti szakirányító egyéni vállalkozó, és az erdőtelepítő, mint első erdőgazdálkodó anomáliái is, ami megoldásra vár.
    2. Speciális birtokmaximum szabályozás lenne szükséges a magánerdőkre a működőképes üzemméret miatt. Megoldás lehetne a teljes felmentés a korlátozás alól.
    3. Fontos lenne az állami résztulajdonnal érintett magánerdők erdőhasználati lehetőségének megteremtése.
    4. Működőképes lenne, ha az erdőgazdálkodási integrációs szerződés és az erdőkezelői szerződés, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésnek minősülne.
    5. Az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás automatikusan mezőgazdasági termelőszervezetnek minősüljön.
    6. Szükséges az erdők hasznosítására és használatára vonatkozó szabályozás, valamint az illetéktörvény illetékmentességi szabályozásának
    összehangolása.
    7. Bővítenünk kell az erdők biodiverzitásának növelését és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodását szolgáló
    erdőkörnyezetvédelmi támogatások lehetőségét.
    8. Szükséges az erdészeti szakirányítási és szaktanácsadási tevékenységösszehangolása, és támogatásának biztosítása.
    Természetesen a fentiekre konkrét megoldási javaslatokat fogalmaztunk meg a társszervezetekkel közösen!
    Kedves Vendégek!
    Nem mehetünk el a természetvédelmi korlátozásokból és azok kompenzációjából adódó bizonytalanságok mellett. Az elmúlt években egyre
    több gazdálkodót érintenek az erdőkre vonatkozó természetvédelmi korlátozások, mely következtében a MEGOSZ-hoz is egyre több megkeresés érkezik. A természetvédelmi rendeltetésű és NATURA 2000 erdőkön túl gyakori a védett fajok megőrzését, védelmét szolgáló, erdőgazdálkodást korlátozó tevékenységek feltüntetése az erdőtervben, amely korlátozásokat az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság értesítése, kötelezése alapján írja elő. A hatályos jogszabályok alapján a természetvédelmi hatóság jogköre, hogy a
    korlátozás elrendelését megelőzően vizsgálja annak szükségességét és a korlátozásra szánt terület kiterjedését. A jogszabályok nem tartalmaznak listákat, egzakt adatokat a lehatárolás mértékére, jellegére. Korlátozással érintett területként – rendeltetéstől, művelési ágtól függetlenül – az adott egyed vagy állomány megfelelő szintű megőrzéséhez az a terület határolható le, amelyik a fokozottan védett faj egyedének élőhelye vagy annak része, illetve az élőhely körül fekszik és állapota, használata jelentős hatást gyakorol az érintett egyed
    élőhelyére. Tehát ha a koordinátákkal meghatározott helyen valóban védett faj található, az erdőtervben rögzített korlátozás tényét, nagyságát el kell fogadnunk. Ugyanakkor a hatályos jogszabályok alapján a védett természeti területeken kívül, természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt bekövetkező, jelentős mértékű termelésszerkezetváltoztatással
    okozott tényleges kárért kártalanítás igényelhető, melyet a jogosult a kár bekövetkezésétől vagy az arról történt tudomásszerzéstől
    számított 30 napon belül jogosult benyújtani. A korlátozásokat mindig részletesen meg kell vizsgálnunk, majd meg kell
    határoznunk, hogy milyen hatással van az az erdőgazdálkodási termelésszerkezetre. Téves az a felfogás, miszerint a fahasználatok korlátozása
    csak egy kicsit időben kitolja az árbevételt, illetve a hozamot. Az erdőgazdálkodás hosszú távú és igen összetett tevékenység, melyben piaci,
    egyéni és tulajdonosi közösségi érdekek is dominálnak a jogszabályi előírások mellett. A tarvágás vagy akár egy növedékfokozó gyérítés megtiltásának számos közvetlen és közvetett következménye lehet, mely megmutatkozhat az árbevétel
    kiesésben, likviditás romlásában, banki hitelfelvételben, beruházások elmaradásában, az erdő egészségi állapotának romlásában és még számos dologban. Az erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásával elkerülhetetlen a termelésszerkezet megváltozása, az ezzel összefüggő kárt illetően az államnak helyt kell állnia. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az első természetvédők az erdészek voltak. A tartamos erdőgazdálkodást szolgáló előírások több száz évre tekintenek vissza, gondoljunk csak Mária Terézia Erdőrendtartására, míg az önálló természetvédelmi jogszabályozás csak több tíz éves múlttal rendelkezik. Az erdészek, erdőmérnökök munkássága során az erdő gondozása az erdei ökoszisztéma gondozását is jelenti egyben. Jusson eszünkbe Kaán Károly, aki az erdőgazdálkodásban elért kiemelkedő eredményei mellett a korszerű állami természetvédelem megteremtője is. Fontos, hogy kialakuljon a helyes egyensúly, arány e két terület között, melynek alapját az évszázados tapasztalatok kell, hogy képezzék, nem az érzelmi motivációk.Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
    Nagyrabecsült Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok! Engedjék meg, hogy egy verssel zárjam beszédemet. Többször elolvasva a
    verset, az fogalmazódott meg bennem, hogy a közel negyedórás beszámolót nem kellet volna megtartanom, mert ezek a mondatok rímekbe szedve tökéletesen megfogalmazzák a lényeget. Kérem, hallgassák meg Aranyosi Ervin kortárs költő, Fakitermelés, erdőgazdálkodás című versét:
    Aranyosi Ervin:
    Fakitermelés, erdőgazdálkodás
    Kell a természetes anyag az embernek.
    Fát a háztartásba, vajon honnan nyernek?
    Erdőkből vágjuk ki a szükséges fákat,
    ezért hozták létre ezt az iparágat.
    A fakitermelés a gazdálkodás része,
    ennél jóval többről szól munkánk egésze.
    Mert az erdők lassan meg is öregednek,
    de a szemünk előtt más dolgok lebegnek.
    Számunkra is fontos, hogy a szép természet,
    ne pusztulhasson ki, ne ölje enyészet.
    Hogy a környezetünk élőn megmaradjon,
    ott élők számára jó otthon maradjon.
    Ne bontsuk munkánkkal meg az egyensúlyát,
    felmérjük a dolgunk jövőnkre mért súlyát.
    Pótoljuk a hiányt, azt, amit kivágtunk,
    legyen fenntartható, élő a világunk.
    Biztosítjuk a fát bútor‐, s faiparnak,
    s támogatjuk célját, kik erdőt akarnak.
    Megóvjuk az erdő ökoszisztémáját,
    védjük állatait, felnövesztjük fáját.
    Igyekszünk munkánkban hasznosak is lenni,
    erdőnk életében jó gazdaként tenni,
    hogy még nagyon soká éljen, s gazdagodjon,
    s a turista szeme örömtől ragyogjon!

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek!
    Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
    Jó szerencsét!
    Üdv az erdésznek!

    Ünnepélyes keretek között került átadásra a Rimler Pál díj amit három társunk vehetett át a magánerdők szolgálatában végzett munkája, életútja elismeréseként.
    Rimler Pál díjat (melyet a MEGOSZ több mint 20 éve alapított) kapott: (balról jobbra) Posgay Attila okleveles erdőmérnök, Jakab István agrármérnök, Szakács Sándor okleveles erdőmérnök. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)

    Jakab István (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
      Jakab István agrármérnök
    Jakab István 1949-ben született Hajdúbagoson. A helyi általános iskola befejezése után
    középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ahol erdészeti alapismereteket is szerzett.
    Felsőfokú tanulmányai után állattenyésztő üzemmérnökként főágazat vezető, tenyésztési
    igazgatóhelyettes és takarmányozási szakértő volt Hajdú-Bihar megyében.
    A termelésben elsajátított több évtizedes ismereteit a rendszerváltást követően érdekképviseleti
    vezetőként és a közigazgatásban is kamatoztatta. A MAGOSZ újjászervezésétől annak
    alelnöke, majd társelnöke, a kilencvenes évek végétől napjainkig elnöke, emellett hét évig a
    Magyar Agrárkamara alelnökeként is szolgálta a mezőgazdaságot.
    Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli
    magyar gazdatársadalom összefogása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik,
    folyamatos kapcsolatot ápolva a hazai és európai gazdaszervezetek vezetőivel. Vezetése alatt a
    MAGOSZ együttműködési megállapodást kötött a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók
    Országos Szövetségével, a két szervezet együttműködése jelenleg is erős alapokon nyugszik.
    Magánerdős rendezvényeinket minden alkalommal megtisztelte. Köszöntőivel, előadásaival
    erősítette társadalmi szerepvállalásunkat és a magyar erdők ügyét.
    2006-tól országgyűlési képviselő, korábban, többek között frakcióvezető-helyettesként, a
    mezőgazdasági bizottság alelnökeként, az erdészeti albizottság elnökeként, valamint a
    Törvényalkotási Bizottság tagjaként szolgálta az ágazatot. Jelenleg a Nemzeti Összetartozás
    Bizottság tagja. Részt vett a 2017. évi Erdőtörvény kidolgozásában, ahol küzdött a magánerdőt
    érintő szakaszok deklarációinak elfogadtatásáért.
    Harmadik ciklus óta a Magyar Országgyűlés alelnöke. 2010-ben az Országház Felsőházi
    Termében megtartott Erdészeti Nyíltnapon az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
    Erdészeti Albizottság elnökeként szervező és levezető elnök, ahol közel hétszáz magyar erdész
    kántálhatta Himnuszainkat. 2015 óta a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöke, a 2019
    augusztusában megalakult Afrika Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpontjának
    alapító elnöke. Szívügye a Magyarok Kenyere Program. 2021. július 19- én a Magyarországi
    Precíziós Gazdálkodási Egyesület által alapított, Magyarország Digitális Agrárgazdaság
    Fejlesztéséért díjat vett át az agrárgazdasági digitalizációt kiemelkedően támogató munkája
    elismeréséért.
    2014 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, kitüntetései közül pedig
    kiemelkedik, hogy munkáját a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Arany
    Érdemkereszttel, a földművelésügyi miniszter Kovács Béla díjjal ismerte el.
    Jakab István a magyar erdőgazdálkodás elkötelezett képviselője és támogatója!
    Posgai Attila (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Posgay Attila okleveles erdőmérnök
    Általános és középiskoláit szülővárosában Kecskeméten végezte, majd a
    Soproni Egyetemen okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett.
    Szakmai munkáját a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnál kezdte, a
    Kerekegyházi Erdészetnél, ahol nagyszabású erdőtelepítési program részese lett.
    Évente, 100 ha feletti, alföldi, nehezen kivitelezhető fenyő telepítést vezényelt
    műszaki vezetőként Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunadacs borókás
    homokbuckáin. Részt vett a telepítő és ápoló gépsorok üzemi kísérleteiben.
    Több száz hektár ápolását végezték el és vezették be országosan a technológiát.
    1970-től kerül a Bakonyba a Herendi Erdészethez, ahol gépesítési, szállítási és
    fahasználati műszaki vezetőként dolgozott.
    Fő célja az erdőművelés és a fahasználat összhangjának megteremtése volt.
    Sikeres, természetes erdőfelújítási tevékenységének elismeréseként a Haza
    Szolgálatáért Érdemérem Ezüst Fokozatát vehette át.
    1980-tól a Balatonfelvidék kilenc termelőszövetkezetének szakmai irányítója,
    ahol a Balatonfelvidéki cseresek természetes felújításának irányításával a
    korábbi tarvágásokra alapuló gazdasági szemléletet természetes
    erdőfelújításokra alakította át. Úttörője volt a természetes folyamatokra
    alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének.
    A Balatonfelvidéki Fásítási Program keretében Mencshely, Barnag, Vöröstó-
    Dörgicse térségében, több mint 100 ha erdőtelepítés koordinálását végezte.
    A szövetkezetek felbomlása után a Cserfaág Kft. tulajdonosa és ügyvezetőjeként
    tevékenyen részt vett a magán erdőgazdálkodás beindításában. Több mint húsz
    erdőbirtokosság megalakításánál bábáskodott, számtalan magánerdőgazdálkodó
    bejelentkezését szorgalmazta. Több mint 260 ha-on sikerült beindítani a
    szálalásos erdőgazdálkodást, melynek támogatási rendeletének megalkotásában
    is tevékenyen részt vett, mint a MEGOSZ Közép-Dunántúli régió képviselője.
    Munkája elismeréseként 2010-ben megkapta a Pro Silva Hungariae díjat.
    Erdész életútját erdőtelepítések, természetesen felújított és példaértékű szálaló
    erdők kísérik.
    Szakács Sándor (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Szakács Sándor okleveles erdőmérnök
    Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen.
    Az elemi iskolát Imecsfalván, Szentkatolnán és Kézdivásárhelyen járta ki.
    Középiskolás tanulmányait 1972-ben Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes
    Gimnáziumban fejezte be. Okleveles erdőmérnökként 1977-ben végzett a Brassói
    Egyetem Erdőmérnöki karán.
    Erdőművelésből posztgraduális képzésben részesült 1988-ban, erdészeti managament
    képzésben 2000-ben és felnőttképzési kurzust végzett 2015-ben.
    Erdőmérnöki diplomája megszerzése után a Fenyédi Erdészetnél gyakornok, 1978-tól
    Zetelakán műszaki vezető, majd erdészetvezető-helyettes. 1990-től 1999-ig
    Zetelakán, 1999 és 2008 között Székelyudvarhelyen erdészetvezető.
    2008-tól nyugdíjba vonulásáig, 2018-ig, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet
    erdészetvezetője.
    Magyarországi szakmai kapcsolatai már a rendszerváltozás előtti időszakra tehetők.
    1993-tól lehetősége volt már az anyaország erdőgazdaságaitól csoportokat fogadni.
    Nagy lelkesedéssel mutatta be az erdélyi erdészeteket és a helyi kulturális értékeket.
    Sok magyar erdész és családtagja számára szervezett kiváló programokat. 2001-től
    mindezt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti
    Szakosztályának elnökeként teszi. 2010-től az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi
    Helyi Csoportjának az elnöke. Szinte kivétel nélkül elfogadta meghívásainkat és részt
    vett a magánerdős és egyesületi rendezvényeken.
    Több esetben, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
    részére kiváló tanulmányutat szervezett az erdélyi magánerdő gazdálkodás
    bemutatására és tanulmányozására.
    Vadas Jenő Emlékérem, Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevél és Marin
    Dracea Emlékérem tulajdonosa.
    Szakács Sándor a magyar erdők és a Kárpátok szolgálója, aki munkásságával kivívta
    a magyar erdészek és a magyar emberek nagyrabecsülését!
    Kiváló munkája elismeréseként MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült
    MEGOSZ emlékérem kitüntetést kaptak: (balról jobbra) Glattfelder Béla agrármérnök, Ferenc Nándor erdésztechnikus és Horváth Jenő erdésztechnikus. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    Ferenc Nándor (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
      Ferenc Nándor erdésztechnikus
    Hevesaranyoson született és végezte iskoláit, majd az egri Dobó István
    Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti tagozatán végzett és
    1976-ban technikus minősítő vizsgát tett.
    Szakmai tapasztalatát beosztott erdészként a Mátrai Állami Erdőgazdaság
    Tarnaleleszi Erdészeténél szerezte meg, és 1975-től a Bükkvidéke
    Mezőgazdasági Termelőszövetkezet erdőművelő erdésze, majd 1976-tól
    erdészeti ágazatvezetője a szövetkezet megszűnéséig.
    1994-től a Vadas Jenő Erdészeti Középiskola szakoktatója Mátrafüreden.
    Erdőművelési, fahasználati technológiai eszközök és alkalmazásuk
    témakörben oktatott és vezetője volt a tanulmányi erdészeti és kertészeti
    csemetekertnek.
    1999-től az újjászervezett magánerdő tulajdonosok felkérésére részt vett az
    erdőbirtokok gazdálkodásba vonásában, majd szakirányításukat végezte.
    Máig vezeti a Bátori-Várvölgy Erdőbirtokossági Társulatot, amely 4
    erdőbirtokossági társulat közös gesztorságában működik.
    A Heves-megyei dombvidéken öt erdőbirtokosság 865 hektáros területén,
    majd további három erdőbirtokosság szakirányítását végezte el, összesen
    3800 hektáron.
    2015-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is ellátja a tarnaleleszi é s a
    szentdomonkosi erdőbirtokosságok szakirányítási tevékenységét, é s a z 1996-
    ban alakult Hevesaranyosi ,,Bügör-Vidéke” Erdőbirtokossági Társulat elnöki
    és egyben szakmai irányítását a megalakulása óta.
    Kiváló munkáját a jól kezelt erdők és elégedett tulajdonosok dicsérik.
    Glattfelder Béla (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Glatfelder Béla agrármérnök
    Az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a fa- és faanyagtermeléshez
    fűződő érdekek hazai és európai szintű érdekvédelmében.
    Az Európai Parlament tagjaként sikerre vitt több olyan hosszú távú
    szemléletváltozáshoz is hozzájáruló javaslatot, amelyek a Közös Agrárpolitika
    keretében elismerték a fatermelés ökológiai és gazdasági érdemeit.
    2011 novemberében többekkel együtt megalakította a Nemzeti Biomassza
    Egyesületet, abból a célból, hogy az európai és a hazai megújuló energia
    politikákban nagyobb szerepet kapjon a fa és más biomassza termelés és
    hasznosítás. Az Egyesület érdekérvényesítő törekvései elsősorban arra
    irányultak, hogy azokból az európai forrásokból, amelyeket ekkoriban vezettek
    be, a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatására minél nagyobb
    arányban részesedjen ez a szektor is. Emellett igyekeztek meggyőzni a
    jogalkotókat, hogy olyan irányba módosítsanak a szabályzókon, hogy azok
    egyszerűbbé és jövedelmezőbbé tegyék a fa és más biomassza termelését és
    hasznosítását.
    Az akác elleni európai támadások kivédésére 2014 januárjában, több hazai
    érdekképviselet, társadalmi szervezet, köztük a MEGOSZ is, felsőoktatási
    intézmény és tudományos kutatóintézet részvételével megalakította az
    Akáckoalíciót, és sikerrel kezdeményezte az akác és az akácméz hungarikummá
    nyilvánítását.
    A Nemzeti Biomassza Egyesület elnökeként az elmúlt években számos
    javaslatot tett annak érdekében, hogy a fagazdálkodás és az erdőművelés jogi
    szabályozása kedvezőbb legyen, és minél többeknek megérje fát ültetni.
    Véleménye szerint, a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze
    a másra nem vagy csak korlátozottan hasznosítható területek fásítása. Az elmúlt
    években maga is majdnem 70 hektáron telepített nyárfát és akácot és emellett
    110 hektáron erdőgazdálkodik. Saját tapasztalata szerint akkor lehet hazánkban
    a fásított területeket jelentős mértékben növelni, ha a fagazdálkodásnak a
    szántóföldi növénytermeléstől messze elmaradó jövedelmezősége jelentős
    mértékben növekedni fog, és ezzel párhuzamosan az öröklött szabályozási
    környezet korlátozó jellege lebontásra kerül és élőtérbe kerülnek a fatermeléssel
    foglalkozók ösztönzését és támogatását szolgáló intézkedések.
    Horváth Jenő (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Horváth Jenő erdésztechnikus.
    Füzéren született 1963-ban vadász és gazdálkodó család negyedik generációjaként.
    Gyermek és ifjú korát édesapja hivatásos fővadászi munkájának segítésével töltötte a Füzéri
    vadászterületen.
    Erdészeti és vadgazdálkodási tanulmányait Egerben és Sopronban végezte, majd 1981-től a
    Borsodi Erdőgazdaságnál, majd az Északerdő Zrt-nél dolgozott az ország egyetlen kárpáti
    flórajárásba tartozó erdészkerület kerületvezető erdészként 1997-ig. Megalapította erdészeti
    és csemetekerti vállalkozását, csemetekertet létesített 1983-ban, melyet folyamatosan
    fejleszt. Munkája eredményeként Kelet-Magyarország vezető csemetekert hálózata alakult
    ki, mely jelenleg 60 ha üzemi területtel Füzéren, Karcsán és Mezőcsáton működik. Az
    alapítástól jelen időszakig több mint százmillió darab erdészeti csemetét állított elő,
    megteremtve ezzel az erdőfelújításokhoz és az erdőtelepítésekhez szükséges,
    nélkülözhetetlen, kiváló minőségű szaporítóanyagot.
    A főtevékenység mellett mezőgazdasági és erdészeti területen gazdálkodik mintegy 280 haon,
    valamint szakirányítást végez magánerdő területen a Füzéri Erdőgondnokság Kft-vel.
    1997-ben kezdeményezője-alapítója és elnöke volt a Füzéri Erdőbirtokossági Társulatnak,
    mely 430 ha-on a mai napig sikeresen gazdálkodik és mintaszerű természetközeli
    erdőgazdálkodása országos hírűvé vált.
    Önkormányzati képviselő 1990-ben, majd 1998-ban alpolgármester és 2002. év óta Füzér
    község polgármestere. Ezen időszak alatt a Füzéri Vár történeti rekonstrukciójának
    munkálatai megkezdődtek, Füzér község külterületi erdő és mezőgazdálkodást is szolgáló
    útjai felújításra kerültek.
    2003. évtől kezdeményezte a Nagy-Milic Natúrpark program megvalósítását, melynek
    2011. évben megépült látogatóközpontja, és megvalósítás alatt áll a tájgazdálkodási,
    természetvédelmi és ökoturisztikai programja.
    2003-ban a Felső-Magyarországi Várak Egyesülete alapítását kezdeményezte, mely a mai
    napig Füzéri székhellyel 35 taggal látja el a várak közös érdekképviseletét.
    Az Országos Erdészeti Egyesület tagja 1981-től, valamint MEGOSZ tag 2016-tól és az
    erdészeti szaporítóanyag terméktanács alapító tagja.
    Jelenleg a 10 éves fejlesztési program, a Nagy-Milic-Füzér 2021-2030 előkészítésén
    dolgozik polgármesterként, mely magába foglalja a Füzéri Vár 2026. évre (a Magyar Szent
    Korona Füzéren történt őrzésének 500. évfordulójára) történő teljes helyreállításán túl, a
    község külterületén erdő- és mezőgazdálkodás ökológiai szemléletű kialakítását. Az itt
    állandó jelleggel élő nagy ragadozók, a hiúz, a farkas, és az életterével Szlovákia felől
    közeledő medvére való tekintettel ragadozó védelmi program, azaz különleges rendeltetésű
    ragadozó és kárpáti gímszarvas védelmi és monitoringozási Füzéri vadászterület
    kialakítását tervezi. Ezen programhoz kapcsolódóan kezdeményezésére folyamatban van a
    Füzér község külterületén lévő erdész- és vadászházak felújítása, turisztikai célú
    hasznosítása.
    Tisztelettel gratulálunk a kitüntetésben részesült kollégáinknak, és jó egészséget további sikereket kívánunk nekik és szeretteiknek!
    A MEGOSZ elnöksége
    Forrás: FATÁJ-online, AM sajtóiroda.
  • Felhívás 2021. IV. negyedéves kárbejelentő lapok leadási határidejére

    A cikk dátuma szeptember 22nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya felhívja az erdészeti szakirányítók
    figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2021. IV.
    negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje:
    2022. január 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét az Erdővédelmi kárbejelentő lappal
    kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági
    ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.
    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész
    negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés
    folyamata.
    Amennyiben a 2021-es évben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általa szakirányított területen
    nem észlelt kárt, a IV. negyedév végéig „0”-ás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie, ami a teljes
    évre vonatkozik, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel.
    Amennyiben további kérdés merül fel a rendszer üzemeltetésével, illetve az erdővédelmi
    kárbejelentővel kapcsolatosan, az erdovedelem@nfk.gov.hu címen jelezhető.
    I. negyedéves – januári, februári, márciusi kárészlelések – lapok beküldési határideje április 8.
    II. negyedéves – áprilisi, májusi, júniusi kárészlelések – lapok beküldési határideje július 8.
    III. negyedéves – júliusi, augusztusi, szeptemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    október 8.
    IV. negyedéves – októberi, novemberi, decemberi kárészlelések – lapok beküldési határideje
    következő év január 8.

  • A MEGOSZ rendezvényen megjelenő szaktanácsadók kreditpontokat kapnak

    A cikk dátuma szeptember 16th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    A MEGOSZ nagyrendezvényen elhangzó előadások meghirdetésre kerültek a szaktanácsadók továbbképzésének részeként.
    A megjelenő szaktanácsadók két kreditpontot kapnak a részvételért!

    Részvételi szándékát kérjük, a regisztrációs lap le- és kitöltésével és visszaküldésével (címünk: megosz@megosz.hu) legyen szíves előre jelezni.  (Tehát: letöltéshez kattintson ide.)

    Várjuk szeretettel!

    A kreditpontot érő rendezvények listája megtekinthető a NAK portálon:
    a Szaktanácsadói rendezvénykereső itt érhető el.

  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Európai Bizottság klímamegőrzés érdekében tett javaslatai

    A cikk dátuma szeptember 2nd, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

        Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

    Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

    A cikk végén található Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozata ami fontos megállapításokat tartalmaz az erdők szerepéről és lehetőségeiről.

    Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

    A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

    Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

    Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

    A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

    A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

    Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

    A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

    Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

    A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

    Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.

    Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

    Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

     

    Társadalmi szempontból igazságos átállás

    Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

    Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

     

    Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

     

    Háttér-információk

    A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

    A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

    A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

    Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

     

    A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

     

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

    Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

    Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

    Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

    Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

     

    Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

    forrás: Európai Bizottság