Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Álmok és realitások a hazai erdőgazdálkodásban

    A cikk dátuma november 9th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A fenyegető időjárás-változás, a környezetvédelem, az európai és hazai pályázatok mellett nemrég Az Év Agrárembere fődíj átadása is a (hazai) erdőgazdálkodásra irányította a figyelmet. Erről a szektorról még a benne dolgozók is néha úgy nyilatkoznak, mint az agrárium mostohagyermekéről, miközben a mezőgazdaság vagy éppen az ökológia tudósai számára nem vitás, hogy nemcsak az élet, hanem az agrárium alapja is a megfelelő mennyiségű és állapotú erdő. Bár Támba Miklós véletlenül lett erdésszé, mára a szakma egyik legismertebb hazai alakja és Az Év Agrárembere idei fődíjasa – őt kérdeztük.

    Csináltam, mert ebben vagyok jó

    – A fődíja méltatásában is elhangzott, hogy az ön által vezetett erdőgazdaságban annak idején, a 90-es években elsőként vezettek be szakirányítási, szaktanácsadási rendszert, szolgáltatást. Épp akkor, amikor nagyon kevesen láttak üzletet, fantáziát ebben az ágazatban. Önök miért?

    – Ennek a története még ott kezdődik, hogy a háború előtti magánerdő-tulajdonosi rendszer a 60-as évekre, az államosítások miatt lényegében megszűnt. Ezzel megszűnt az a szakmai folyamatosság is, ami addig elősegítette a szakszerű gazdálkodást ezen a területen. Az állami szövetkezetek, gazdaságok persze elvégezték, amit kellett, de amikor eljött a rendszerváltás, újabb problémát jelentett, hogy még azok a kevesek, akik a kapott földeket erdősítésre akarták használni – és ők nem voltak sokan, hiszen elsősorban a szántó- és a zöldség-gyümölcs ágazat volt népszerű –, nem tudtak szaktanácsadói hálózatra támaszkodni a szükséges technológiai ismeretekért.

    – Ez annak idején minden szegmensben így volt, a szántóföldi gazdálkodás is évtizedekig, szinte máig hiányolja azt a hálózati rendszert, ami egykor kiválóan működött talaj- és növényvédelmi téren…

    – Ez az erdőgazdálkodásban még inkább így volt. Ezért mi, akik a 90-es évek legelején megalapítottuk az erdőgazdaságunkat, elsőként vezettünk be olyan szakirányítási, tanácsadói szolgáltatást, aminek a célja: a szükséges technológiai tudás elterjesztése, segítség az ebben dolgozó gazdaságoknak.

    – Ma hatalmas területet, 1000 hektár saját és 15 ezer hektár, mondjuk úgy, integrált erdőt felügyelnek. Önök annak idején miért láttak üzletet abban, amiben, ahogy mondja, csak kevesek?

    – Mert én ebben dolgoztam, ebben vagyok jó. Annak idején 85 taggal alapítottuk meg a Napkori Erdőgazdák Szövetkezetét, és tapasztaltuk, hogy van is igény erre a fajta szolgáltatásra ott, ahol komolyan veszik az erdőgazdálkodást. Sajnos ez azért nem mindenütt van így, sok az elhanyagolt, gondozatlan, ápolatlan erdő. Nem tett jót ennek az sem, hogy 2010 után megszűnt a szaktanácsadás állami támogatása, márpedig anélkül – ezt tudomásul kell venni – a gazdák sem igénylik, és a szolgáltatók se mindig képesek működtetni ezt a szolgáltatást. Ez probléma, mert ma az erdők közel 50 százalékban magántulajdonúak, alapvető fontosságú lenne, hogy ezeket szakszerűen, gondosan műveljék, a kitermelés, az erdőfelújítás megfelelően, időben történjen.

    A nevezetes suis vide ételkülönlegesség (fent), alul pedig pillanatképek a Nativus vadhúsfeldolgozóból
    Létfontosságú szegmens, támogatás nélkül…

    – Ez is emlékeztet kissé a szántóföldi ágazat viszonyaira: meglepő, de még mindig előjönnek alapvető szakmai, technológiai problémák a meggondolatlan termőterület- vagy fajtaválasztás, a hanyag technológiák miatt…

    – Akkor még adja hozzá, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú, speciális szaktudást igénylő ágazat. Sok család ment tönkre olyan hibák miatt, amikre utalt, pedig az erdő is lehet jövedelmező, ha megfelelően művelik.

    – Az utóbbi időben azért, ha nem is átfogó, de érdemi célzott támogatások formájában az állam kifejezte, hogy fontosnak ítéli a szektort. Például nemrég megduplázták és 100 milliárd fölé növelték a telepítési dotációt, továbbá meghosszabbították a határidőt év végéig.

    – Igen, ez fontos pozitívum, ennek ellenére nagyon komoly és a kibontakozást hátráltató probléma az ágazatban, hogy az erdőterületek semmiféle normatív európai vagy kormányzati támogatásban nem részesülnek. Ez nemcsak igazságtalan, de káros is, mert akadályozza a hatékony, szakszerű erdőgazdálkodást. Továbbá méltánytalan is, hiszen az erdőtulajdonosokat sok kötelezettség korlátozza a tulajdonukkal kapcsolatban, úgy, hogy közben semmiféle ellentételezést nem kapnak.

    – Pedig szavak szintjén Európában és itthon szakmai, politikusi, kutatói körökben állandóan visszatérő tény, hogy nemcsak az agrárium, hanem lényegében a jövő is azon múlik, mennyi és milyen erdőkkel rendelkezünk.

    – Így van, az erdő az agrárium létfontosságú része. Pozitív változás például az osztatlan közös birtokok felszámolása, ami nemrég elindult, bár – ugyan érthető, hogy miért – ez a folyamat nagyon lassan halad.

    – Mit tart ezen kívül jelenleg a hazai erdőgazdálkodás kibontakozása szempontjából a legsürgetőbb feladatnak?

    – Ahogy mondtam, a támogatási rendszer és az osztatlan birtokok problémája a legkomolyabb, ezen kívül a legfontosabb az lenne, hogy a gazdaságok és az állam közösen elérje, hogy minden erdőt gazdálkodás alá vonjanak, és ennek a folyamatát szakirányítási rendszer mellett ellenőrizzék. A mostani energiaválság és a klímaváltozás is haladéktalan intézkedéseket kíván ezen a téren.

    A cél

    – Az ön nevéhez több akácfaj előállítása fűződik. Az akác azonban viták kereszttüzében áll: az akadémiától a zöldekig sokan káros, agresszív, invazív fajnak ítélik, a másik oldal az ipar, a tüzelőanyag-igény miatt támogatja, miközben az erdeink negyedét ez a faj foglalja el.

    – Úgy érzem, itt szemben állnak a vágyálmok a realitással. Nem az a kérdés, hogy szeretjük-e, hogy ennyi akác van, hanem az, hogy miért nincs más. Én is örülnék, ha őshonos tölgy- és más erdőkből lenne több, de ez nem az én örömöm kérdése. A korábbi évszázadokban a homokot szőlővel kötötték meg. Amikor elkezdett süllyedni a talajvízszint, egyszerűen nem volt más növény, amivel a nyírségi homokot megkötötték volna, illetve a rossz minőségű földeken jövedelemhez jutottak volna a gazdálkodók. Az akác jól bírja a klímaváltozást, jól tűri az aszályt. Könnyű felújítani, és mind a bútoripar, mind a tűzifa-kereskedelem kiválóan felhasználja – ezek olyan érvek, amiket a realitás támaszt alá. Egyébként pedig az akácnak ökológiai előnyei is vannak, akár a mézelő méheket vesszük, akár a ligetes erdőket, amik ugyanúgy otthont adnak bizonyos élőlényeknek és árnyat a kirándulóknak, miközben a virága nem allergén, mint például a szürkenyáré.

    – Ugyancsak az ön nevéhez kötődik az ország egyik legnagyobb és legmodernebb vadaskertje, illetve a rá épülő feldolgozóüzem és turizmus. Intenzív állattartásról elsősorban az istállós-ólas, gépesített rendszerek jutnak ma már eszünkbe, nem a vadaskertek…

    – Valójában a fácán- vagy vadkacsanevelésnek igazi, nagy hagyományai Nagy-Britanniában, az ottani kastélybirtokokon voltak és vannak. A mi zárttéri gazdaságunkban nagyvadakat, vaddisznót, szarvast és vad vízimadarakat nevelünk vadásztatás céljából. Ebből nőtte ki magát a családi gazdaság feldolgozóüzeme. Azzal a céllal hoztuk ezt létre, hogy természetes és jó minőségű alapanyagból minőségi élelmiszert állítsunk elő a kereskedelemnek és a helyi idegenforgalomnak, aminek persze magunk is részesei vagyunk. Azt, hogy el tudtuk érni, hogy az országnak ebbe a szegletébe, Napkorra a spanyol király is ellátogasson, igazolja erőfeszítéseink eredményességét. Ezzel a profilbővítéssel egyébként az is volt a célunk egykor, hogy munkát adjunk azoknak a családoknak, akik korábban nagyon nehezen találtak maguknak munkát.

    – Azóta az „egykor” óta nagyot fordult a munkaerőpiac: most már nem munkát adni nehéz, hanem munkást találni. Az erdészetben és a vadgazdálkodásban hogyan képesek az utánpótlást biztosítani?

    – Nem könnyen: nehéz elegendő számú és főleg megfelelő embert találni. Az erdészet pedig sosem volt egy kiemelkedően jövedelmező üzletág, viszont a munka néha kifejezetten kemény. A vadgazdálkodás ugyanígy. Az agráriumnak ez az ágazata e tekintetben is periféria. Ebből a szempontból nekem nagyon rokonszenves az az irány, amit ma Magyarország követ, hogy család- és munkaalapú társadalomban gondolkozik. Ez az alapja mindennek, és ahol elszakadnak ezektől a valóságos alapoktól – ahol nem cél a gyerekszülés, a szorgalmas munka –, ott előbb-utóbb nemcsak a mezőgazdaság, hanem egész egyszerűen az élet is kilátástalanná válik.

    – Ez az eszmény áll az önök családi gazdasága mögött is?

    – Részemről teljes mértékig, és azt hiszem, a családom részéről is, mert ilyen vagy olyan formában mindannyian kötődnek a gazdaságunkhoz. Mindhárom gyermekem, sőt a szűk és tágabb családunk több tagja is a vállalkozásunk valamely részében tevékenykedik, és remélem, hogy az öt unokám is valamilyen formában ebben fogja megtalálni a jövőjét.

    Sikeres fogadalom

    – Tényleg véletlenül lett erdész?

    – Valóban így van. Eredetileg gépészmérnök akartam lenni, de nem vettek fel Gödöllőre. Közben viszont megkeresett a helyi téesz azzal, hogy volna-e kedvem a napkori szövetkezetbe menni, az erdészethez. Bár gépész akartam lenni, de az erdő, a természet, a vadak világa, a vadászat és a gazdálkodás mindig is vonzott. Így hát világos volt, hogy megyek. Ott ért a rendszerváltás is, és bár azóta a társasági forma többször változott, nekem ma is ugyanaz a „munkahelyem”, mint huszonéves koromban… Mellette nagyon sok közszolgálati, szakmai érdekvédelmi, közérdekű munkát, kötelezettséget vállaltam. Ez most azonban már a múlt, mert tettem egy fogadalmat, hogy amikor az első unokám megszületik, akkor abbahagyom ezeket a pluszban vállalt feladatokat, lassítok, és kevesebbet vállalok.

    ifj. Támba Miklós

    – Nem mindenkinek sikerül ez a lassítás és elengedés…

    – Nekem sikerült. Én a családot tartom a legfontosabbnak, ez az alapja a közösségnek, és ez az a jövő, amiért a munkának, a fenntartható gazdálkodásnak értelme van.

    A Portfolio Csoport Év agrár beruházása díját a Támba családi holding nyerte el 2020-ban, miután felépült a cégcsoport vadhúsfeldolgozó üzeme, csaknem 800 millió forintos fejlesztés révén. A Nativus vadhúsfeldolgozó üzemben kész vadételeket, a kereskedelmi láncok felé pedig vadhúsból készített szárazáru vagy sous vide eljárással (légmentesen zárt tasakokban tárolt ételek a hagyományosnál hosszabb időn át tartó és alacsonyabb hőmérsékleten történő főzéssel) elkészített ételt állítanak elő.

    A Támba családi vállalkozás évek óta fogad határon túl élő, hátrányos helyzetű és állami gondozásban élő magyar gyerekeket, és ők működtetik az ország első magánerdészeti erdei iskoláját Napkoron, ahol évente csaknem 1000 diák mélyülhet el az erdő világának ismereteiben.

    forrás: fataj.hu; MezőHír 11-01;

     

  • A Visegrádi Királyi Palota ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének!

    A cikk dátuma szeptember 9th, 2022 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
    A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.

    Láttam, Visegrád, büszke tornyaid
    Királyi bérctetőn,
    Dacolva annyi század vészével,
    Fönn állni még merőn.
    És tisztelettel hajtom meg nyakam,
    Hogy láttalak,
    Multunkba inlő szent emlékjelek,
    Ti ős falak!”
    (Jakab István – Kirándulás Visegrádra)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a

    Visegrádi Királyi Palotában tartja az éves nagyrendezvényét

    2022. október 1-én.

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón találják. A tagsági regisztrációs lapot kérjük, töltsék ki és küldjék vissza a jelentkezéshez!
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok várják.
    • Jogosult erdészeti szakszemélyeket a délután 14:00 órától kezdődő Szakmai Konferenciára várjuk. Az akkreditált programon – melynek részletei a meghívón találhatók -, való részvétel regisztrációhoz és a regisztrációs díj megfizetéséhez kötött. Regisztráljon: Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet részére, csak a szakmai programra szóló regisztrációs lap. Az előadások összesen 10 kredit pontot érnek.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, legkésőbb szeptember 28-ig beérkezőleg küldje vissza a kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre, vagy postai úton a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. címre!

    Letöltések, csatolmányok:


     

     

    A rendezvény helyszíne:
    Visegrád, Királyi Palota
    2025 Visegrád, Fő utca 29.

    Palotaház parkoló: 2025 Visegrád, Dunaparti út 1.
    GPS koordináta: 47.7833, 18.9833

    Vezessen ide a Google térkép!

     

  • Meghívó a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2022 évi Közgyűlésére.

    A cikk dátuma május 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Tagtársunk!

    Tisztelettel meghívom Önt, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) 2022. évi Közgyűlésére. Értesítem, hogy az Elnökség a 2021. évi mérlegelfogadó, Közgyűlését  május 26-án (csütörtökön) 10:00 órára hívja össze a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti Erdészeti Információs Központ  tanácsteremébe.

    Napirend:

    1. Az Elnökség beszámolója a 2021. évről (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság jelentése a 2021. év gazdálkodásáról (Könnyű István FB elnök)
    3. A 2021. évi mérleg ismertetése, elfogadtatása (Duska József ügyvezető elnök)
    4. 2022. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása (Duska József üv.elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója (kizárandó tagok listájának ismertetése) (Duska József üv.elnök)
    6. Egyebek

    Az Elnökség határozatképtelenség esetén a megismételt mérlegelfogadó Közgyűlését azonos napirenddel 2022. május 26-án 10:30 percre hívja össze, azonos helyszínre. A megismételt mérlegelfogadó Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

    A jelen meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül várjuk a MEGOSZ Titkárságára írásos (levél, e-mail) javaslataikat esetleges újabb napirendi pontokra.

    A csatolmányban összefoglaltuk a legutóbbi Közgyűlés óta eltelt időszak legfontosabb történéseit, eredményeit.

    Az eredményes érdekképviseleti munkához jól működő, stabil anyagi háttérrel rendelkező szövetségre van szükség, ezért kérem tagtársaimat, ha még nem tették, rendezzék tagdíjukat.

    Kérem, hogy a Közgyűlésen való részvételi szándékát 2022. május 23-ig jelezze a MEGOSZ titkárságon a megosz@megosz.hu, vagy a 30/413-9793 elérhetőségek egyikén.

    Budapest, 2022. május 5.

    Tagtársi üdvözlettel az Elnökség nevében:

    Mocz András

    elnök

  • JOGOSULT ERDÉSZETI SZAKSZEMÉLYZET KÉPZÉST INDÍT AZ NFK

    A cikk dátuma május 4th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Tisztelt Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet!

    Az alábbiakban olvashatják a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály által kiadott tájékoztatót a kreditpontok érő képzésekről.

    A jogosult erdészeti szakszemélyzet kreditpont gyűjtési kötelezettségének segítése érdekében a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztály 2022. májusában is tart kettő online válaszható kiegészítő képzést, tartalmuk megegyezik a márciusban és áprilisban megtartott képzésekével.

    Cím: Erdészeti szakirányításhoz kapcsolódó ügyintézés I.

             Erdészeti szakirányításhoz kapcsolódó ügyintézés II.

    Az első képzést 2022. május 18-án, a második képzést 2022. május 19-én tartjuk.

    A képzéseket azoknak ajánljuk, akik korábban nem vettek részt ezeken a képzéseken. Felhívjuk a figyelmet, hogy egy-egy képzésen történő részvételért csak egyszer írható jóvá kreditpont (tehát aki korábban már részt vett ezeken a választható kiegészítő képzéseken, azok részére az ismételt részvételért nem adhatunk kreditpontot)!   

    Meghirdetett képzéseink célja az erdészeti szakirányítói tevékenység segítése a mindennapi közigazgatási ügyintézésben. A különböző típusú formanyomtatványok kitöltése, az azok során előforduló leggyakoribb hibák kerülnek bemutatásra. Az erdészeti szakirányítók szerepe, kötelezettségei illetve működési feltételei, a körzeti erőtervezéshez és az erdőtérkép használatához kapcsolódó ismeretek, az adatszolgáltatás rendje is ismertetésre kerül.

    A választható kiegészítő képzésekről további információk az NFK honlapján, a https://nfk.gov.hu/Valaszthato_kiegeszito_kepzesek_listaja_news_944 oldalon találhatók.

    A meghirdetett képzésekre történő jelentkezés és a képzés elismerésének feltételei részletesen a Képzés alapadatai, tematikája feliratra kattintva megjelenő tájékoztatóban olvasható.

    Az NFK egy-egy napra max. 100 fő jelentkezését tudja befogadni. Jelentkezni a meghirdetett képzés időpont előtti 10. napig lehet. Minimális létszám 30 fő.

    Részvételi díj: 10.000 Ft.

    A képzések elfogadott teljesítése esetén a résztvevők 20-20 kreditpontot kapnak.

     Aki 2020. július 1-én az erdészeti szakirányítói névjegyzékben középfokú végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetként szerepelt, annak a jelenleg hatályos 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alapján 2022. július 1-ig minimum 48 kreditpontot kell összegyűjtenie.

    Forrás: NFK

  • Nemzetközi erdészeti konferencia az európai erdőgazdálkodás természetközeliségéről

    A cikk dátuma április 3rd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Mennyire „természetközeli” az európai erdőgazdálkodás? címmel szervezett online nemzetközi konferenciát az EUSTAFOR (European State Forest Association) és a CEPF (Confederation of European Forest Owners). A konferencia előadói mintegy féltucat nemzetet, illetve szervezetet képviseltek, de Európából bárki csatlakozhatott az online eseményhez, amelyen az Európai Bizottság szakemberei is nagy számban részt vettek.

      A március második hetében megtartott konferencia aktualitását az adta, hogy az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) jelentős hangsúlyt helyez az erdőkre és az erdőgazdálkodásra. Az erdőgazdálkodást azon földhasználati szektorként jelöli meg, melyre az EU 2050-re kitűzött, éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos ambiciózus célkitűzéseinek elérésében a legfontosabb feladat hárul. Az európai erdőkre és erdőgazdálkodásra jogilag kötelező ajánlások vannak, mint például a Fit for 55 csomag (a felülvizsgált LULUCFRED III), a Taxonómia rendelet és a hamarosan megjelenő Természet Helyreállítási joganyag.

    A „természetközeli erdőgazdálkodásra” és az EU területének 10%-os arányú szigorú védelmére irányuló felhívások egyidejűleg képezik részét az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájának és az új – szintén 2030-ig – szóló erdészeti stratégiának. Ezen ambiciózus célok ugyanakkor – sajnálatosan – nem feltétlenül építenek a már meglévő erdőgazdálkodási tapasztalatokra, erdészeti kutatási eredményekre.

    Az EU – egyfajta erdészetpolitikai célként – az uniós erdők (s ezzel az erdőgazdálkodás) fő feladatává az éghajlatváltozás mérséklését jelölte meg. Az erdőktől azt várja, hogy ellensúlyozza más ágazatok ÜHG kibocsátását, miközben az erdőknek egyéb sokrétű védelmi célokat is teljesíteniük kell.

    Mindez egyértelműen hatással van az európai erdőkre, a bennük való gazdálkodás alapelveire, ami már a közeljövőben drasztikus következményekkel járhat.

    A konferencia az ezen – jelentős részben az ágazaton kívülről jövő – elgondolásokat járta körül. Az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók kiegyensúlyozott szakértői vitát kezdeményeztek az új gazdálkodási megközelítések előnyeiről, hátrányairól és lehetséges következményeiről. Ezen belül is kiemelten a „természetközeli” erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetőségeiről, és arról, hogy erdeink aktív vagy passzív megőrzése jobb stratégia-e a jövőre nézve.

    Az erdőgazdálkodók tisztában vannak a biodiverzitás globális szintű kihívásaival. A legfrisseb e témába keletkezett jelentések is ezt támasztják alá: különféle ökoszisztémák közül az erdőkben figyelhetők meg a biodiverzitás terén a legpozitívabb trendek. Az EU figyelemfelkeltő, biodiverzitás krízisről szóló jelentései erre nincsenek tekintettel.

    A tulajdonosok és gazdálkodók nem értenek egyet a jelenlegi bizottsági erdészeti politika fejlődésével, illetve a Bizottság erdőgazdálkodás területén igényelt kompetencia erősödésével. E politika Európát olyan irányba tereli, mely nem a hosszú távú fejlődést szolgálja. Az Európai Bizottság alul becsüli a megújuló erdei nyersanyagokból származó termékek és energia jelentőségét. Különösen az ukrajnai helyzet ismeretében ezt a megközelítést újra kell tárgyalni, az egyensúlyt helyre kell állítani. Egyre több ország gondolja úgy, hogy az Oroszországtól való függőséget fel kell számolni. Ebben az erdőnek, erdőgazdálkodásnak jelentős szerepe van. A Bizottság számos javaslatot fogalmazott meg 2021-ben, a 2022-es év ezek megvitatásáról kell szóljon. Ennek során az új geopolitikai szituációt figyelembe kell venni.

    A konferencián az előadók részéről számos értékes, érdekes gondolat, megközelítés hangzott el, melyek a nyilvános vitaszakaszban további megtárgyalásra kerültek.

    Az EUSTAFOR és a CEPF a vonatkozó stratégiák megtárgyalásában, végrehajtásában nagyobb figyelmet szeretne fordítani az erdők és az erdőgazdálkodás jelentőségének, mivel sajnálatos módon az EU politikákból és a kapcsolódó jogi szabályozásból hiányzik a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodás kellő interpretálása.

    Az EU erdőtulajdonosai és erdőgazdálkodói az európai erdőket jó állapotban tartják. A tartamos erdőgazdálkodást az ökoszisztémára tekintettel tervezik és hajtják végre. Kitűnő példát mutatva a világ többi részének, ahol pl. az erdőírtás sem szokatlan jelenség. Aggodalommal tekintenek ugyanakkor a Bizottság különféle kezdeményezéseire, azoknak az erdők alkalmazkodóképességére, a gazdálkodási motivációkra és a tulajdonosi jogokra kifejtett hosszútávú kedvezőtlen hatásai miatt.

    A klímaváltozással kapcsolatban a tartamos erdőgazdálkodás és faanyagtermelés egy a lehetséges megoldások közül: az építőipar és a biogazdaság számára alapanyagot biztosít, másrészt megújuló energiaforrásként képes kiváltani a fosszilis energiahordozókat.

    Az erdészeti szakemberek úgy vélik, korlátozások helyett a többcélú, fenntartható erdőgazdálkodást kellene inkább támogatni. Egyfajta „klímaokos erdőgazdálkodásra” van szükség, ami egyaránt magában foglalja a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a változó klímához való adaptációt és a biodiverzitás megőrzésének koncepcióját.

    Az erdőgazdálkodás attól „klímaokos”, hogy

    • növeli a megkötött szén (szén-dioxid) mennyiségét az erdőkben és a fatermékekben, miközben az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokat is biztosítja, mindezt a biológiai sokféleség megőrzésével egyidejűleg,
    • aktív erdőgazdálkodással növeli az erdő ellenállóképességét és alkalmazkodóképességét,
    • lehetséges opciót biztosít a nem megújuló, – előállításuk tekintetében – szénintenzív alapanyagok faanyaggal való fenntartható helyettesítésére.

    Hogy tudjuk mindezeket a természetközeli erdőgazdálkodással elérni? A természetközeli erdőgazdálkodás (továbbiakban: TKE) mint koncepció, része egy keretrendszernek, melynek alapja a fenntartható erdőgazdálkodás. Többféle erdőgazdálkodási célt integrál, az erdő összetételét, szerkezetét a természetes felé mozdítja el.

    A TKE legfontosabb alapelvei:

    • az úgynevezett biotóp fák, speciális élőhelyek és a holtfák, holtfaanyag megtartása
    • az őshonos fafajok, valamint a termőhelyhez alkalmazkodott, nem őshonos fajok megsegítése
    • a természetes felújulás elősegítése
    • a szerkezeti heterogenitás elősegítése elő- és véghasználati beavatkozásokkal
    • a változatosság elősegítése fajon belüli és fajok között
    • az intenzív beavatkozások elkerülése
    • a nagyobb térléptékű, tájszintű heterogenitás és funkcionalitás támogatása

    Az erdőgazdálkodó biológiai sokféleség fenntartására való törekvéseire számos belülről és kívülről érkező nyomás nehezedik. Előbbi gyökerei a megszokottságban, az egyszerűbb út keresésében keresendők (pl. gyérítés során az elhalt fák eltávolítása, a magas fakészlettel bíró, sűrű, zárt erdők nevelése). Míg a külső nyomás a gazdálkodótól általában függetlenül jelenik meg: pl. ilyen a klímaváltozás, a biológiai inváziók, a környező földhasználatok hatásai.

    A földfelszín felett megkötött szén mennyisége és a biodiverzitás között gyakorlatilag nincs kapcsolat. Egyes fajoknak jó, egyeseknek nem a magas szénkészlet. A fajok száma az egyes szukcessziós állapotokban változatosan alakul: pl. a gombafajok száma gyakorlatilag folyamatosan nő a szukcesszió előrehaladásával, míg az állat- és növényfajok száma csökken, majd a kb. szálaló erdőállapotban nő újra, és természetesen a végső és elhaló fázisban a legnagyobb.

    Kép: Kovácsevics Pál

    Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy erdeinket aktív vagy passzív módon védjük és kezeljük-e? Nagy léptékben mi a célravezetőbb a biodiverzitás érdekében?

    A kutatások azt mutatják, hogy a szukcesszió minden fázisa fontos, a fajok jelentős része ugyanis nem kizárólag az öregerdőfázishoz kötött. Előnyösebb a táji szinten megvalósuló – egymással összeköttetésben álló, mozaikos – szukcessziós sokféleség, mivel így folyamatosan különféle élőhelyi feltételek állnak rendelkezésre a különféle igényű fajoknak.

    Passzív módon az erdőt csak a közvetlen emberi beavatkozástól lehet megvédeni, de nem a változástól: pl. a környező területek fölhasználatának hatásaitól, vagy éppen a klímaváltozástól bizonyára nem. A valóban értékes, idős erdeinket persze védeni kell. A védelem indokolatlan kiterjesztése azonban növeli a többi erdőre nehezedő nyomást, s azok korának, vágáskorának csökkenését vonja maga után.

    A baden-württembergi nagyterületi erdőleltár adatai alapján az aktív erdőgazdálkodással együtt járó fahasználatok nem, hogy csökkentik, inkább növelik, ill. szinten tartják az erdő szerkezeti diverzitását (H, d1.3, termésképzés, holtfa, böhöncök előfordulása, korhadtsági fokok). (Megj.: értelemszerűen a 60-70%-ot nem elérő erélyű beavatkozások esetében van ez így.) Ez azt is jelenti, hogy a szénraktározás és az erdőgazdálkodás szempontjából viszonylag széles mozgástere van az erdésznek.

    A biológiai sokféleség megőrzéséhez ugyanakkor esetenként kevesebb (pl. a holtfák meghagyásával), esetenként pedig intenzívebb beavatkozásokra is szükség lehet (pl. fényigényes fajok megsegítéséhez, nyitott területek (tisztások) kialakulásához).

    természetes folyamatok kizárólagossága, a passzív megőrzés és az aktív helyreállítás hármast tekintve természetvédelmi szempontból a TKE biztosítja leginkább az egyensúlyt – állítják a szakemberek. Mindezek alátámasztására ugyanakkor adatokra, harmonizált adatokra van szükség, melyekhez a meglévő földfelszíni monitoring tevékenyéget fel kell készíteni, ötvözve azt a korszerű technikai megoldásokkal (pl. távérzékelés) is. Bővíteni, vagy még inkább módosítani kell a vizsgált paraméreket: az MCPFE indikátorai cca. 2/3-ban fedik le a szükséges információhalmazt, de leginkább a biodiverzitásra és az erdő ellenállóképességére vonatkozó adatok még hiányoznak közülük.

     

    Hogyan hat a TKE az erdő ellenálló-, megújuló- és alkalmazkodóképességére?

    • Részterületes fahasználatokkal növeli a szerkezeti heterogenitást, segíti a felújulást.
    • Segíti a fajgazdagságot és a fajon belüli genetikai sokféleséget.
    • Termőhelyhez alkalmazkodott ökotípusokat részesít előnyben.
    • Megőrzi az erdő holtfáit, holtfaanyagát.
    • Támogatja a táj heterogenitását és funkcionalitását.
    • Segíti a természetes felújulást. (Ez ugyanakkor nem biztos, hogy kedvező, függ a helyi viszonyoktól)
    • A TKE során nem ritka, hogy nagy méretű fákra (pl. hagyásfákra) ugyanakkor nagyobb nyomás helyeződik, a klímaváltozás hatásainak (pl. széltörés, aszály, rovarkárosítók) jobban ki vannak téve.
    • Nem utolsósorban a visszahagyott holtfaanyag miatt is magas fakészlet szintén növelheti a haváriák, pl. az erdőtüzek gyakoriságát.

    Az elegyesség (fajgazdagság) a TKE-ban jelenthet nagyobb térléptékben, tájszinten mozaikos, vagy adott területen egyed szintű elegyedést (melyek között széles átmenet van) is. Utóbbi természetesen előnyösebb a fajspecifikus károsításokkal, korokozókkal szembeni nagyobb ellenállóképesség miatt.

    Kép: Kovácsevics Pál

    A szén erdőben való tárolásának stratégiája

    • főleg előnyöket biztosít, amíg az erdő elnyelőképessége el nem éri a maximumát (néhány európai országban már közel vagyunk ehhez). Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma egyéb funkciói közti egyensúlyt. Esetenként a szén tárolásának további növelése a károsítások esélyét is növeli.
    • Nem mentes a kockázattól a természetes bolygatásokkal szembeni növekvő érzékenység miatt. Gátolhatja az alkalmazkodást, mivel ahhoz több, fényigényes fajra is szükség van.
    • Elfedi a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítés szükségességének sürgősségét. A biomassza, a fosszilis tüzelőanyagok, a különféle ásványok termelésére vonatkozó előrejelzések szerint ezek 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 40%-os növekedését okozzák. Emiatt sem bölcs dolog lemondani a megújuló energiát biztosító erdők ilyetén használatáról.

     

    A fenntartható erdőgazdálkodás három fontos alapvetése szerint szükség van

    • erdőrezervátumokra, a természeti értékek, biodiverzitás megőrzésére,
    • a TKE-ra az erdők multifunkcionalitásának biztosítása érdekében,
    • az intenzív erdőgazdálkodásra, esetenként faültetvényekre a faanyag iránti igények kielégítése céljából.

    Sajnos Európában az első kettő jelentőségének növekedése, míg utóbbi jelentőségének csökkenése figyelhető meg, ami felborítja a kialakult egyensúlyt.

    A biodiverzitás és szénmegkötés stratégiával összhangban – az EFI (European Forest Institute) vonatkozó tanulmányának előrejelzése szerint – 2050-re, a célul tűzött 10% szigorúan védett és 30% védett erdővel számolva, az EU-ban a fakitermelés jelentősen visszaesik (több mint 200 millió m3-rel). Az így keletkező faanyagdeficit 73%-át importból (nem EU országból) kell biztosítani. (A „maradék” 27%-ra a hatékonyabb faanyagfelhasználás (kaszkád elv), az árak, és az új technológiák eredményeképpen nem lesz szükség.)

    A védetté váló (termelésből kikerülő) erdőket helyettesíteni kell más erdőkkel, faültetvényekkel, hogy az európai gazdaság faigényét ki lehessen elégíteni. Az erre való törekvés most sajnos nem látszik Európában. Mindez etikai és stratégia kérdéseket egyaránt felvet. Egyrészt nem helyes bármely olyan politika, ami az EU-t sebezhetővé teszi, s más országtól való függőségi helyzetbe taszítja. Másrészt ügyelnünk kellene arra is, hogy globálisan nézve az európai erdők fontos részei ugyan a biodiverzitásnak, de nem egyedüliek. Egy elsietett európai szabályozás következményei hátrányosan érinthetik a föld más térségeinek erdeit. Olyan EU erdészeti politikára van szükség, ami képes az EU-n belül megoldani ezt a problémát, import nélkül.

    A folyamatban levő biomassza alapú gazdasággá (bioeconomy) alakuláshoz – pl. a beton, a vas lecseréléséhez – több faanyagra van szükség, amire időben fel kell készülni. Ugyanakkor, annak is tudatában kell lenni, hogy a dekarbonizáció a vonatkozó ágazatokban, iparban dolgozó szakembereket is foglalkoztatja, amire ők is keresik a megoldást. Tehát nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Adaptív erdőgazdálkodásra van szükség!

     

    De, ki fogja vajon mindezen stratégiákat megvalósítani, s leginkább a finanszírozás oldaláról a gyakorlatban végrehajtani?

    Az erdők 60%-a Európában magántulajdonban van, s ez az a kör, amit nagyon is érint a klímaváltozás a negatív hatásaival. Az erdőgazdálkodók bevételének jelentős része (Németországban a 90%-a) jelenleg a faanyagból származik, és csak nagyon kevés az ökoszisztémaszolgáltatásokból.  Ugyanakkor a gazdák a klímaváltozás, és az említett stratégiák következményeként csökkenő bevételekkel és növekvő költségekkel kell számoljanak.

    A TKE hatással lesz a munkaerőhelyzetre is, amit már most a koncepció végrehajtása előtt elemezni illene. A fakitermelés visszafogása, a természetes felújítások előtérbe helyezése ugyanis várhatóan csökkenteni fogja az ágazat munkaerőigényét. Persze a TKE generálni is fog más bevételi forrásokat, illetve munkalehetőségeket, de ezekről átfogó elemzés még nem áll rendelkezésre.

    Az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat motiválni kell, oktatás, tréning keretében fel kell őket készíteni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy pénzügyi és technikai támogatás nélkül nem tudják gazdálkodásukat fenntartani, erdeikben a kívánt ökoszisztémaszolgáltatásokat biztosítani.

    Végezetül, a TKE-nak tehát megvan a lehetősége arra, hogy a karbon-okos erdőgazdálkodás számos aspektusát szolgálja, miközben támogatja a biológiai sokféleséget is.

    Az éghajlatváltozás mérséklésével, az alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos kihívásoknak ugyanakkor csak a TKE korszerű és rugalmas értelmezésével lehet eleget tenni. A természet sokfélesége az EU-ban a TKE többféle megközelítését jelenti. Nincs általános séma, adottságoktól függően változó módon kell pl. a holtfakérdést, vagy éppen a különféle károsításokat kezelni, támogatni kell a fajok térbeli vándorlását (assisted migration), helyileg kell meghatározni a gazdálkodási célokat, az erdőben tárolni kívánt szén mennyiségét (fakészletet), s mindezek során nagy térléptékben, táji szinten is kell tudni gondolkodni.

    A TKE tehát egyértelműen része kell legyen a biodiverzitás megőrzési stratégiának, de nem Brüsszelből szabályozott, lehatárolt módon, hanem igazodva a helyi körülményekhez.

    Forrás:

    NAK/ Kovácsevics Pál

  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége kifejezte aggályait az EU Zöld Megállapodásának végrehajtásával kapcsolatban

    A cikk dátuma február 4th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége CEPF kijelölt, hogy az “EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára, és velük kell készüljön.”

    Február 3-án az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb szervezetek találkozója Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával, hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket.

    Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkozóján  Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításávalhogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait ezzel  kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt ​​hatására.

    A Zöld Megállapodás (Green Deal) segítségével az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és a szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában.

    Mindazon módon számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan  kevés az ismeret az erdő multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosokról és -gazdálkodókról, akiket a terepen végzett munka fontosságáról . Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiai összekapcsolása az erdőkkel kapcsolatos globális kérdésekkel az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyásával és nemzeti erdészeti leltározási kérdésével, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentés  az európai erdők állapotáról* elsősorban mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65% -kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50% -kal nőtt.

    Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított biztosításának alapja, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak  az olyan alapvető célok miatt, amelyek  szinte mindegyikét a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, figyelmesen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésével, mint mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és az első első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszélésekkel, amelyek az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiai megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba.

    Amint a  közelmúltbeli kampányunkban  próbálóbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben kell használni az erdőink rugalmas rugalmasságát annak, hogy teljes mértékben betöltsék a szén-dioxid-elnyelők, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapanyagokat helyettesítő és fenntartható fázisú biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásait. .

    Mindez csak akkor története meg, ha az EU erdészeti stratégiája lehetővé teszi az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, az  erdészeti ágazatban  több mint 2,6 millió lehetséges megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években  generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni kell a különféle előadói politikai döntéseket a szélesebb körű hatások mellett, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek már léteznek az EU céljainak elérése érdekében.

    Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát.

    Forrás: FATÁJ-line  CEPF , AZ Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

     

    Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni, erre tett javaslatot melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.

    A fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei (Forest Europe) irányítják az erdészeti gyakorlatokat az EU-ban. Az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumait már meghatározták az EU jogszabályai (megújuló energiákról szóló irányelv = Renewable Energy Directive RED). Az erdészet fenntartható. Országos és helyi szinten vannak rendszerek annak ellenőrzésére. Sajnos a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] ezt nem veszi figyelembe. Nagyon szeretnénk üdvözölni ezt a javaslatot, de nem olyan feltételekkel, amelyek elvetik az erdészeti ágazat lényegét – a fenntartható erdőgazdálkodást.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] nem használható eszközként arra, hogy elmozduljon a tagállami erdészeti hatásköröktől. Évtizedek óta általános a konszenzus, hogy az erdőgazdálkodás kompetenciája a tagállamokra tartozik. A politikák jobb koherenciájának megoldása az együttműködés a tagállamokkal és az érintett ágazatokkal.

    Ezenkívül a felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem szabad új koncepciók uniós jogszabályokba bevezetésére használni. Az erdőgazdálkodás terén a felhatalmazáson alapuló tervezet meghaladja a jobb szabályozás elvét, miszerint “a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem változtathatja meg a törvény alapvető elemeit”. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kerete ezért nem megfelelő és nem helyes a fenntartható erdőgazdálkodási kritériumok új, részletes meghatározásához.

    A CEPF aggódik amiatt, hogy a Bizottság túl nagy ambícióval és túl kevés idővel dolgozik jogalkotási javaslatok készítésekor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megérdemelte volna a jobb átláthatóságot, és több időt érdemelt volna az érintett érdekelt felek meghallgatásához.

    Az erdő az első láncszem az erdő alapú iparágak hosszú értékláncaiban és hálózataiban. A CEPF elősegítette a RED II kockázatalapú megközelítést, amikor a taxonómiai rendeletben meghatározta az erdők fenntarthatóságának kritériumait. Ennek oka az, hogy koherens megközelítésre van szükségünk, amely nem függ a fa végfelhasználásától, ha a fenntarthatóságról van szó.

    Az erdőtulajdonosok nem különítik el a fenntartható erdőgazdálkodás tervezését és tevékenységeit a különböző végfelhasználások szerint. A különböző célokra vonatkozó eltérő ambíciószint megváltoztathatja a fapiaci keresletet, és így hatással lehet az erdőtulajdonosok gazdálkodási gyakorlatára.

    A CEPF komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus folyamata zajlott. Az ágazati szerepvállalás hiánya a komplex kritériumokban, a komplexitásban mutatkozik meg, amely kizárja a 16 millió magán erdőtulajdonos nagy részét attól, hogy a taxonómiai rendszeren keresztül hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Szerencsére ebből az első folyamatból levontak néhány tanulságot, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a fenntartható finanszírozás platformján keresztül dolgozzanak a kritériumok második sorozatán.

    A meghatározások bizonytalansága megnehezíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelését. Az erdőkkel kapcsolatos fejezetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az “erdőgazdálkodás javításáról”, a “természetközeli erdőgazdálkodásról”, az “érdekelt felekkel az erdőgazdálkodási tervről folytatott konzultációról ” és az “erdőtelepítési tervről” szól. Nincs olyan erdőtulajdonos, aki beleegyezne ebbe, e fogalmak meghatározásának előzetes ismerete nélkül.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendkívül részletes erdőgazdálkodási tervet javasol benyújtani és auditálni. Ez nem elfogadható, mivel a gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos döntések az erdőtulajdonosoké. Ezenkívül az ilyen tervezést nemzeti szinten különböző módon szabályozzák, és ez nem követelhető meg uniós szinten harmonizáltan. [egységesen] Úgy tűnik, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdőtulajdonosokat olyan jelentéstételi egységekbe szorítja [korlátozza], amelyek a finanszírozási szektor ügyét szolgálják.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálatát még nem láttuk az ágazat szempontjából. A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv [Sustainable Finance Action Plan] közzététele óta számos alkalommal megkérdeztük, hogy ez közvetlenül és konkrétan hogyan segíti vagy befolyásolja az erdőtulajdonosokat az éghajlati akciókhoz hozzájárulásban. Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz. Azt sem tudjuk, ki fog beszámolni az erdővel kapcsolatos összetett kritériumokról. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus gyenge pontja – hiányzik a helyszíni cselekvések valóságtartalma.

    Forrás: CEPF
    SzF: MM

    A CEPF visszajelzése a felhatalmazáson alapuló törvényről, amely a Taxonómiai Rendeletben lévő klímaváltozásra vonatkozik

  • Nyílt nap a Soproni Egyetemen

    A cikk dátuma január 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Soproni Egyetem 2021. január 14-én online nyílt napon várja a fenntarthatóság és a természet
    iránt érdeklődő felvételizőket.

    A 2020-ban megújult, nagy hagyományokkal rendelkező Soproni Egyetem négy kara a
    fenntarthatóság és a zöld szemléletmód jegyében kínál agrár, gazdaságtudományi, műszaki,
    informatikai, művészeti és pedagógiai képzést az érdeklődő végzős diákoknak, akiknek 2021. február
    15-ig kell megjelölniük a továbbtanulásukhoz választott intézményeket. A diákokat Sopronban váró
    sokoldalú lehetőségeket az egyes karok online nyílt napon mutatják be 2021. január 14-én. A
    különböző karok folyamatosan frissülő Facebook-eseményei összegyűjtve elérhetők a http://uni-
    sopron.hu/ii-online-nyilt-nap-a-soproni-egyetemen linken. Itt találhatók az adott képzéscsoporthoz
    tartozó információk, mint például a pontos kezdési időpontok vagy éppen a kapcsolódó
    nyereményjátékok részletei.
    A Soproni Egyetem képzési palettáján kiemelt hangsúllyal szerepelnek a természet kezelésével és a
    természetes alapanyagok fenntartható használatával kapcsolatos hivatást kínáló szakok. Ilyenek
    elsősorban az erdőgazdálkodással, a faiparral, a környezet- és természetvédelemmel, a
    vadgazdálkodással vagy éppen a földméréssel kapcsolatos képzések, de a gazdasági, a pedagógiai, a
    művészeti és az informatikai szakok is a zöld szemléletmódot közvetítik a jövő szakemberei számára.
    A Soproni Egyetem online nyílt napjával kapcsolatos további részletek megtekinthetők az egyetem
    Facebook- és Instagram-oldalán.

    Vár a Soproni Egyetem!
    Soproni Egyetem – Természetesen Veled

     

     

  • Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 9th, 2020 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén tartja az éves nagyrendezvényét  2020. szeptember 26-án.

    A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    A gyerekeket és családtagokat  egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és és elhelyezések biztosítottak.
    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!
    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök
    Kérem, minél előbb küldje vissza regisztrációját!
  • A cikk dátuma december 20th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás