Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége kifejezte aggályait az EU Zöld Megállapodásának végrehajtásával kapcsolatban

    A cikk dátuma február 4th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége CEPF kijelölt, hogy az “EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára, és velük kell készüljön.”

    Február 3-án az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb szervezetek találkozója Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával, hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket.

    Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkozóján  Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításávalhogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait ezzel  kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt ​​hatására.

    A Zöld Megállapodás (Green Deal) segítségével az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és a szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában.

    Mindazon módon számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan  kevés az ismeret az erdő multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosokról és -gazdálkodókról, akiket a terepen végzett munka fontosságáról . Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiai összekapcsolása az erdőkkel kapcsolatos globális kérdésekkel az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyásával és nemzeti erdészeti leltározási kérdésével, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentés  az európai erdők állapotáról* elsősorban mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65% -kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50% -kal nőtt.

    Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított biztosításának alapja, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak  az olyan alapvető célok miatt, amelyek  szinte mindegyikét a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, figyelmesen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésével, mint mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és az első első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszélésekkel, amelyek az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiai megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba.

    Amint a  közelmúltbeli kampányunkban  próbálóbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben kell használni az erdőink rugalmas rugalmasságát annak, hogy teljes mértékben betöltsék a szén-dioxid-elnyelők, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapanyagokat helyettesítő és fenntartható fázisú biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásait. .

    Mindez csak akkor története meg, ha az EU erdészeti stratégiája lehetővé teszi az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, az  erdészeti ágazatban  több mint 2,6 millió lehetséges megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években  generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni kell a különféle előadói politikai döntéseket a szélesebb körű hatások mellett, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek már léteznek az EU céljainak elérése érdekében.

    Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát.

    Forrás: FATÁJ-line  CEPF , AZ Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

     

    Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni, erre tett javaslatot melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.

    A fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei (Forest Europe) irányítják az erdészeti gyakorlatokat az EU-ban. Az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumait már meghatározták az EU jogszabályai (megújuló energiákról szóló irányelv = Renewable Energy Directive RED). Az erdészet fenntartható. Országos és helyi szinten vannak rendszerek annak ellenőrzésére. Sajnos a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] ezt nem veszi figyelembe. Nagyon szeretnénk üdvözölni ezt a javaslatot, de nem olyan feltételekkel, amelyek elvetik az erdészeti ágazat lényegét – a fenntartható erdőgazdálkodást.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] nem használható eszközként arra, hogy elmozduljon a tagállami erdészeti hatásköröktől. Évtizedek óta általános a konszenzus, hogy az erdőgazdálkodás kompetenciája a tagállamokra tartozik. A politikák jobb koherenciájának megoldása az együttműködés a tagállamokkal és az érintett ágazatokkal.

    Ezenkívül a felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem szabad új koncepciók uniós jogszabályokba bevezetésére használni. Az erdőgazdálkodás terén a felhatalmazáson alapuló tervezet meghaladja a jobb szabályozás elvét, miszerint “a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem változtathatja meg a törvény alapvető elemeit”. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kerete ezért nem megfelelő és nem helyes a fenntartható erdőgazdálkodási kritériumok új, részletes meghatározásához.

    A CEPF aggódik amiatt, hogy a Bizottság túl nagy ambícióval és túl kevés idővel dolgozik jogalkotási javaslatok készítésekor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megérdemelte volna a jobb átláthatóságot, és több időt érdemelt volna az érintett érdekelt felek meghallgatásához.

    Az erdő az első láncszem az erdő alapú iparágak hosszú értékláncaiban és hálózataiban. A CEPF elősegítette a RED II kockázatalapú megközelítést, amikor a taxonómiai rendeletben meghatározta az erdők fenntarthatóságának kritériumait. Ennek oka az, hogy koherens megközelítésre van szükségünk, amely nem függ a fa végfelhasználásától, ha a fenntarthatóságról van szó.

    Az erdőtulajdonosok nem különítik el a fenntartható erdőgazdálkodás tervezését és tevékenységeit a különböző végfelhasználások szerint. A különböző célokra vonatkozó eltérő ambíciószint megváltoztathatja a fapiaci keresletet, és így hatással lehet az erdőtulajdonosok gazdálkodási gyakorlatára.

    A CEPF komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus folyamata zajlott. Az ágazati szerepvállalás hiánya a komplex kritériumokban, a komplexitásban mutatkozik meg, amely kizárja a 16 millió magán erdőtulajdonos nagy részét attól, hogy a taxonómiai rendszeren keresztül hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Szerencsére ebből az első folyamatból levontak néhány tanulságot, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a fenntartható finanszírozás platformján keresztül dolgozzanak a kritériumok második sorozatán.

    A meghatározások bizonytalansága megnehezíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelését. Az erdőkkel kapcsolatos fejezetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az “erdőgazdálkodás javításáról”, a “természetközeli erdőgazdálkodásról”, az “érdekelt felekkel az erdőgazdálkodási tervről folytatott konzultációról ” és az “erdőtelepítési tervről” szól. Nincs olyan erdőtulajdonos, aki beleegyezne ebbe, e fogalmak meghatározásának előzetes ismerete nélkül.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendkívül részletes erdőgazdálkodási tervet javasol benyújtani és auditálni. Ez nem elfogadható, mivel a gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos döntések az erdőtulajdonosoké. Ezenkívül az ilyen tervezést nemzeti szinten különböző módon szabályozzák, és ez nem követelhető meg uniós szinten harmonizáltan. [egységesen] Úgy tűnik, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdőtulajdonosokat olyan jelentéstételi egységekbe szorítja [korlátozza], amelyek a finanszírozási szektor ügyét szolgálják.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálatát még nem láttuk az ágazat szempontjából. A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv [Sustainable Finance Action Plan] közzététele óta számos alkalommal megkérdeztük, hogy ez közvetlenül és konkrétan hogyan segíti vagy befolyásolja az erdőtulajdonosokat az éghajlati akciókhoz hozzájárulásban. Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz. Azt sem tudjuk, ki fog beszámolni az erdővel kapcsolatos összetett kritériumokról. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus gyenge pontja – hiányzik a helyszíni cselekvések valóságtartalma.

    Forrás: CEPF
    SzF: MM

    A CEPF visszajelzése a felhatalmazáson alapuló törvényről, amely a Taxonómiai Rendeletben lévő klímaváltozásra vonatkozik

  • Nyílt nap a Soproni Egyetemen

    A cikk dátuma január 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Soproni Egyetem 2021. január 14-én online nyílt napon várja a fenntarthatóság és a természet
    iránt érdeklődő felvételizőket.

    A 2020-ban megújult, nagy hagyományokkal rendelkező Soproni Egyetem négy kara a
    fenntarthatóság és a zöld szemléletmód jegyében kínál agrár, gazdaságtudományi, műszaki,
    informatikai, művészeti és pedagógiai képzést az érdeklődő végzős diákoknak, akiknek 2021. február
    15-ig kell megjelölniük a továbbtanulásukhoz választott intézményeket. A diákokat Sopronban váró
    sokoldalú lehetőségeket az egyes karok online nyílt napon mutatják be 2021. január 14-én. A
    különböző karok folyamatosan frissülő Facebook-eseményei összegyűjtve elérhetők a http://uni-
    sopron.hu/ii-online-nyilt-nap-a-soproni-egyetemen linken. Itt találhatók az adott képzéscsoporthoz
    tartozó információk, mint például a pontos kezdési időpontok vagy éppen a kapcsolódó
    nyereményjátékok részletei.
    A Soproni Egyetem képzési palettáján kiemelt hangsúllyal szerepelnek a természet kezelésével és a
    természetes alapanyagok fenntartható használatával kapcsolatos hivatást kínáló szakok. Ilyenek
    elsősorban az erdőgazdálkodással, a faiparral, a környezet- és természetvédelemmel, a
    vadgazdálkodással vagy éppen a földméréssel kapcsolatos képzések, de a gazdasági, a pedagógiai, a
    művészeti és az informatikai szakok is a zöld szemléletmódot közvetítik a jövő szakemberei számára.
    A Soproni Egyetem online nyílt napjával kapcsolatos további részletek megtekinthetők az egyetem
    Facebook- és Instagram-oldalán.

    Vár a Soproni Egyetem!
    Soproni Egyetem – Természetesen Veled

     

     

  • Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 9th, 2020 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén tartja az éves nagyrendezvényét  2020. szeptember 26-án.

    A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    A gyerekeket és családtagokat  egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és és elhelyezések biztosítottak.
    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!
    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök
    Kérem, minél előbb küldje vissza regisztrációját!
  • A cikk dátuma december 20th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

  • Vajdahunyadvárban tartotta meg 25. jubileumi nagyrendezvényét a MEGOSZ

    A cikk dátuma szeptember 30th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Kiváló helyszíne volt a 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége  nagyrendezvényének a Vajdahunyadvár.

    Nagy István agrárminiszter a Magán Ertulajdonosok és Gazdálkodók  Országos Szövetségének a Vajdahunyadvárban megrendezett 25. jubileumi országos találkozóján, ami egyben a 23. Erdők Hete rendezvénysorozat megnyitója is volt kijelentette: a jelenlegi uniós ciklusban mint 106 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jutott a Vidékfejlesztési programban. A tárcavezető köszöntő beszédében elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott.

    Nagy István elmondta: a programban az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évre emelték. Emellett a piaci viszonyokhoz igazodva minden állomány esetében bővülnek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai is.

    Ismertette, a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza. A telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra nő; egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik.

    Hektáronként 2800 euróval támogatják ritka elegyfafajok ültetését az új erdőterületekre, hogy minél változatosabb és ellenállóbb erdők szülessenek – fűzte hozzá. A miniszter kiemelte, hogy a szaktárca törekszik az erdőtelepítések ösztönzésén túl a meglévő erdőterület megőrzése is, ennek érdekében 2021. december 31-ig meghosszabbították az erdők szerkezetének átalakítására szóló pályázati lehetőséget, és további 3 milliárd forinttal emelik a keretet.

    Kitért arra is, hogy az erdőterület növelésében az agrártárca fontos szövetségesei a gazdák, akik már eddig is sokat tettek, a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek Magyarországon.

    Mocz András, elnök az alábbi beszédében emlékezett meg a MEGOSZ 25 évéről.

    A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és öltöny

    KÖSZÖNTŐ

    Tisztelt Miniszter Úr,

    Tisztelt Államtitkár Úr,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók,

    Kedves meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

     

    Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének 2019. évi nagyrendezvényén, amely egyben az Erdők Hete megnyitója is.

    Már harmadik éve várat választottunk jeles rendezvényünk helyszínéül. Füzér és Egervár után idén Vajdahunyad várát, amely otthont ad mezőgazdasági ereklyéink őrzésére. Kitűnő helyszín a magyar magánerdő-gazdálkodás ünnepnapjának lebonyolítására.

    Thomas Mann gondolata is alátámasztja ezt:

    „ A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája… Kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekedett. ”

    Ma azért ünneplünk, mert a MEGOSZ 25 éves lett, és ünneplünk azért is, mert a mai rendezvénnyel nyílik meg a XXIII. Erdők Hete rendezvénysorozat. Engedjék meg, hogy az elmúlt negyed évszázad történéseiből a jelentősebb mérföldköveket és történéseket felidézzem.

    A magyar magán erdőgazdálkodás az alapok lerakásával kezdte meg a tevékenységét az 1990-es évek elején. A megalakult erdőszövetkezetek, erdőbirtokossági társulások, kft.-k és magánszemélyként erdőgazdálkodók, magukra utalva, spontán, a helyi adottságok és külső, részleges információk alapján kezdték meg gazdálkodásukat. Gépek, telephelyek, működő tőke hiánya jellemezte az akkori helyzetet, erdészeti szaktudással és kreativitással csak az erdész szakemberek rendelkeztek, a több mint 400.000 magánerdő tulajdonos nem. Az országban elsőként megalakuló magánerdészeti gazdaságok vezetői és tagjai felismerték, hogy a szervezett és hatékony munkához közös fellépésre, és az információ kölcsönös kicserélésére, gyors áramlására van szükség. Ez azt jelentette, hogy a döntéshozatali szintig el kell juttatni az információt, és a döntéshozataltól vissza kell juttatni azt a gazdálkodóig.

    Ennek a kapocsnak a megteremtésére, 1994 őszén, Dr. Csőtönyi József kezdeményezésére, 27 alapító szervezettel megalakult jogelődünk, a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége, és azonnal tagszervezete lett a FAGOSZ-nak is.

    1996-ban elődszervezetünk elindította az öt éven keresztül működő Erdőgazda Napok rendezvénysorozatot, amely fontos találkozóhelye lett a magánerdő-gazdálkodást folytató szakemberek és tulajdonosok hazai közösségének. Az elért sikerek ellenére a szövetség taglétszáma alig növekedett, melynek fő oka az volt, hogy az erdőtulajdonosokat a társas erdőgazdálkodás történelmi tapasztalatai elriasztották.

    Az alapítók ezért döntő elhatározásra jutottak és a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége jogutódjaként megalapították a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, a mai MEGOSZ-t, mely kompletten az összes magyar magán erdőgazdálkodó érdekképviseletét, a magán erdőgazdálkodás szakmai kultúrájának továbbfejlesztését tűzte ki zászlajára.

    Szövetségünk 1998. november elsejétől működik a jelenlegi névvel. A fenti döntés eredményesnek bizonyult, a szervezet elfogadottsága és az erdészeti integrációs rendszer megindulása jelentősen megnövelte a MEGOSZ tagságát. Az új szövetség világos programot készített az uniós csatlakozásig terjedő időszak teendőire vonatkozóan, és megtette a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi elfogadottság érdekében.

    Ennek eredményeként a MEGOSZ megtisztelő meghívást kapott Brüsszelből, hogy az európai erdőbirtokosok szövetségének tagjává, és ezzel a magyar erdőtulajdonosok képviselőjévé váljon. Ezt a szerepet jelenleg is, egyedüliként a MEGOSZ tölti be. A szövetség célja lett a gazdasági, szakmai képviselet; érdekegyeztető feladatok ellátása; a tartamos magán erdőgazdálkodás megvalósítása; tagjai erdővagyonának megőrzése, növelése, az erdővagyon működtetésének segítése a tulajdonosok és a gazdálkodók javára. Feladata lett az erdészeti és erdőhasznosítási szakmai kultúra fejlesztése, terjesztése a magánerdőben, és a kiemelt természeti értékek megőrzése. Továbbá képviseli tagjait mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdő, erdőtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kerülnek megtárgyalásra. Szövetségünk véleményezi az erdőtulajdonlást és a benne folyó gazdálkodást érintő jogszabály tervezeteket, ha szükséges és indokolt jogszabály-módosítást kezdeményez. Együttműködik, és kapcsolatot tart fent kiemelten az erdőhöz kötődő szakmai szervezetekkel, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és kutatási intézményekkel hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a hatékonyabb érdekképviselet ellátása érdekében.

    Szövetségünk nemzetközi elismerését jelzi, hogy a CEPF, az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége közgyűlését Budapesten rendezte meg 2004. november 6-9. között. Európa erdőgazdálkodásának 60 %-át képviselő, országos jelentőségű szervezetek elnökei látogattak el Magyarországra, és ismerték meg hazánk magánerdészeti kultúráját, gazdasági eredményeit és persze nehézségeit is.

    Másik nagyon fontos feladata volt a MEGOSZ-nak, hogy a magán erdőgazdálkodókat nemzeti, majd európai uniós forrásokhoz juttassa. Ez a munka pályázat előkészítő munkacsoportokban folyt. Minden erdészeti jogcím meghatározásánál és ezek pályázati felhívásánál jelen voltunk. A 2014-2020-as ciklus 106 milliárd forint forrás felhasználását tette és teszi lehetővé 12 erdészeti jogcím keretén belül. Kiemelten a legfontosabb két jogcím az erdősítés és a géptámogatás. Az erdősítési jogcím népszerűtlensége miatt az agrártárca a felhívást módosítja, amelyben a támogatási összegek, mint ahogy azt Miniszter Úr is elmondta, 80-130%-kal emelkedik meg. Itt szeretném köszönetemet kifejezni dr Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter és Kiss Miklós Zsolt Államtitkár Uraknak a pozitív változásokért. Köszönöm a jó hozzáállást és kitartó munkát az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztályának is.

    A másik kiemelt támogatási jogcím a gépbeszerzés, amelynek újbóli megnyitása lehetőséget biztosít a magyar erdőgazdálkodás technikai színvonalának felzárkóztatásához. Ez a feladat a következő ciklusba is áthúzódik, hisz az agráriumban a lemaradásunk az ég és föld között viszonylatához hasonlítható. Ide kívánkozik az a gondolat, amit beszédemben immáron harmadik alkalommal teszek közzé: „Aki gyorsan ad, az kétszer ad!”

    Kérjük, hogy a pályázatok elbírálását és a kifizetéseket naprakészen kezeljék.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Szakmai tevékenységünknek meghatározó része volt az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának előkészítése. A jogszabályt, mely 2017. szeptember elsején lépett hatályba, négy társadalmi szervezet: az Országos Erdészeti Egyesület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Pro-Silva Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége egyetértésben „gyúrta össze”, és fogadtatta el szakmai álláspontját, sokat segítve ezzel a törvényt alkotó szaktárcának. A törvénymódosítást megelőző egyeztetések alatt a MEGOSZ mindvégig üdvözölte a gondolatot, hogy 1945 óta ez az első olyan törekvés, ami elismeri a magán tulajdont az erdőben, és megpróbálja megoldani az erdővel szemben támasztott igények, az erdő ökológiai szolgáltatásai, és ennek a tulajdonosra hárított kötelezettségei között feszülő ellentéteket. Minden erdőtulajdonnal rendelkező honfitársunk tisztában van vele, hogy az erdejének a fatermesztésen túl meghatározó szerepe van a természeti elemek, élőhelyek, fajok, életközösségek védelmében és a klímamegőrzésben. Tisztában van vele és elfogadja, hogy ezért áldozatokat kell hoznia, ami védelmi célú tér és időbeli korlátozásokban jelenik meg, ami számára gazdasági kiesést jelent.

    Sajnálatos, hogy az európai szintű szakmai törvény még mindig kihívások elé néz, ugyanis a természetvédelmi endzsiók (NGO-k) az Alkotmánybírósághoz fordultak azzal az indokkal, hogy a hatályos Erdőtörvény visszalépést jelent a természetvédelem területén. Szövetségünk jogi lehetőségként – lépésként úgynevezett kéretlen hozzászólást küldött az Alkotmánybíróságra.

    Sok vitában érlelődött az álláspont, ami megpróbálta meghatározni, hogy az egyes erdőtulajdonnal rendelkező állampolgárnak, magánszemélynek a köz érdekében mekkora áldozatot kell elfogadnia. Mekkora aránytalanság róható ki, ami kötelezően elviselendő az erdő tulajdonlása miatt a többi állampolgárhoz képest. Fontos kérdés volt, hogy a meghatározott határ után kivethető korlátozás miatt jár-e kompenzáció és milyen mértékben. Egyetértés alakult ki már az egyeztetések elején abban, hogy szükséges megállapítani a határokat, mert ezt korábban az Erdőtörvény nem tartalmazta. Emiatt, a szabályozási hiányosság miatt egymástól eltérő korlátozási gyakorlat alakult ki az országban, és előfordult, ugyanarra a védendő fajra többszörös, akár négy-hússzoros területen korlátozták az erdőgazdálkodást. Ezért lett megfogalmazva az Erdőtörvényben az alapkorlátozás úgy időben, mint térben, amit a tulajdonosnak viselnie kell, és az ezt meghaladó korlátozást – felső határ megállapítása nélkül – a tulajdonossal történő megegyezés után lehet bevezetni. A törvénymódosítás az eddigi tényeket nem közlő, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni, valamint a természetvédelmi célú korlátozásokkal szemben kompenzációs kifizetést tesz lehetővé.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Tehát eljutottunk napjainkig, de korántsem értünk munkánk végéhez. Thomas Mann szerint a jövőt illetően is rendben kell lenni a szénánknak. A szövetségre újabb feladatok várnak. Újra megszólítjuk a nem működő magánerdő tulajdonosi kört. Szeretnénk elérni az elkövetkezendő években, hogy az európai átlagnak megfelelő szintre, 10% alá szorítsuk vissza az országban található gazdálkodás alá nem vont területeket. Az európai forrásokon felül be kell vezetni nemzeti forrásból a szakirányítási támogatást, mellyel elkerülhető lesz a megbízásos szerződések lejárata után a rendezetlenség növekedése, esély lehet az inaktív területek 200.000 hektárról 100.000 hektárra történő visszaszorítására. Kérem a szaktárca vezetését, hogy kiemelt figyelemmel kísérje a 2020 májusában lejáró megbízási szerződések megújításának folyamatát. A szabályozó rendelet hiánya és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt kérjük a magánerdő működőképességének megtartása érdekében a segítségüket. Az erdőtörvényben meghatározott határidőt módosítani kell annak érdekében, hogy a mai megbízási szerződésekből a leendő újakra történő átszerződéshez elegendő időt engedve megjelenjen a szükséges, szabályozó miniszteri rendelet.

    Fontos feladatunk a támogatási ciklusban már felhasznált jogcímek feltöltése, újra megnyitása, ami folyamatossá tudja tenni a már elindított folyamatokat, ilyen például az EKV forrásfeltöltése.

    Részt kívánunk venni a következő európai támogatási ciklus jogcímeinek előkészítésében és a források ésszerű, a magyar magánerdőket megillető felhasználásában.

    A fa nem kockázatos termék, így célszerű lenne az EKÁER listáról lekerülnie. A szürke gazdálkodás hófehér lett, így a tűzifa áfájának 5%-ra történő csökkentése sem jelenthet kockázatot.

    Köszöntőmben külön szólítottam meg az erdészeti szolgáltatókat, akik jelen pillanatban nem tartoznak sehová, nem kíséri figyelemmel senki sem a boldogulásukat, pedig nélkülük a magyar erdők bajba kerülhetnének. Úgy érzem szövetségünk feladata az ő érdekképviseletük is. Rájuk gondolva már tettünk lépéseket korábban is, gondoljanak csak arra, hogy géptámogatásban már részesülhettek az erdészeti szolgáltatók is. A MEGOSZ mint rövidített név megmarad, de újabb tartalommal bővülhet. Amennyiben az erdészeti szolgáltatók elfogadják szövetségünket, úgy a jövőben tervezett teljes nevünk Magán Erdőtulajdonosok, Gazdálkodók és Erdőgazdálkodási Szolgáltatók Országos Szövetsége lesz. Ez a folyamat taglétszámunk növekedését eredményezheti, ugyanakkor kérek minden résztvevőt, hogy szólítsa meg tulajdonos társát ,szomszédját, az  erdőhöz valamilyen szinten kötődő barátját, hogy álljon sorainkba. Nem vagyunk kevesen, de elegen sem, akik a magyar erdők, különösen a magánerdők ügyét szolgálják.

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek.

    Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

     

    Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára a találkozón ünnepélyesen megnyitotta a 23. Erdők hetét, amelynek programjai országszerte arról szólnak, miként szolgálja az erdők fenntartása és területük növelése a klímaváltozás hatásainak csökkentését.

    Az államtitkár hozzátette: az erdészek mintegy 100 programmal, többek között vezetett túrákkal, erdei kisvasúti programokkal várják jövő vasárnapig az érdeklődőket. Mindezek mellett készülnek még éjszakai csillaglessel, valamint az AM-ben a fásítások európai helyzetéről szóló nemzetközi tudományos konferenciával is.

     

     

    A képen a következők lehetnek: növény, virág és belső tér

     

    A találkozón három kollégát  tüntetett ki munkássága, életútja  elismeréseként Rimler Pál éremmel a MEGOSZ elnöksége, amit Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és Mocz Andrástól, a MEGOSZ elnökétől vehettek át.

    A Rimler Pál díjjal kitüntetettek: Virág István, Sándor Endre, Prof. Dr. Lett Béla

     

     

    A képen a következők lehetnek: 5 ember, álló emberek és öltöny

    Prof. Dr. Lett Béla

    1945-ben született Kecskeméten. Itt végezte tanulmányait és az érettségi bizonyítvány mellé „Erdőgazdasági szakmunkás” oklevelet szerzett 1964-ben. Sopronban, az Erdőmérnöki Karon 1970-ben erdőmérnökként kitüntetéses oklevéllel végzett.

    1970-1983 között a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság alkalmazottjaként szerezte meg szakmai gyakorlatát, majd 1983-tól Sopronban, az Egyetem Erdőmérnöki Karán elsősorban erdészeti ökonómiai tárgyakat és a Közgazdasági Karon számviteltant oktatott.

    Egész életútját az új iránti fogékonyság, a gyakorlati munkát segítő korszerű ismeretek megszerzése, alkalmazása és továbbadása jellemzi. Tudásvágyát, igényes, alapos munkáját számos szakképesítés, oklevél, tudományos fokozat tanúsítja: okleveles faipari anyagmozgató és munkaszervező szakmérnök, mezőgazdasági mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, okleveles pénzügyi revizor.

    Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok szervezeti viszonyainak fejlődésére, korszerűsítésére és a változások tapasztalataira vonatkozó kutatásai alapján 1986-ban Dr. techn. egyetemi doktori, 1990-ben a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa címet szerzett. 1999-ben Habilitált doktor, 2000-től egyetemi tanár, 2012-től Emeritus Professzor.

    Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet kollektívájával a szakterület sok témájában végzett kutatásokat, írt publikációkat. A közreműködésével eredményesen lezárt legfontosabb projektek: a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram kidolgozása, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont, az NFA részére végzett erdőértékelések stb.

    A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola programvezetőjeként doktoranduszok oktatója, témavezetője, a doktori bizottságok elnöke, tagja.

    A kialakuló és fejlődő magántulajdonú erdőgazdálkodással a Magán-erdőgazdálkodói tesztüzem hálózat (METH) működtetése során alakult ki szoros kapcsolat. Az intézeti és szakmai kollektíva szerzőtársaként publikációkkal segíti az elemzésekkel nyert információk terjesztését. Ennek keretében jelent meg többek között a „Huszonöt év a magán-erdőgazdálkodásban – A helyzet, a korlátok és a lehetőségek” címmű összefoglaló műve az évforduló apropóján.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek és öltöny

    Sándor Endre

    Sándor Endre az erdők ölelte Kovácsvágáson született és tanult, majd Abaújszántón a Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskolában szerezte meg a gazdász képesítését. A Pálházai Rákóczi Termelőszövetkezetben gyakornokként kezdte szakmai pályafutását, majd brigádvezető, ágazatvezető lett. Időközben technikusi képesítést szerzett a Debrecen-Pallag Mezőgazdasági Technikumban, és 1985-ben a Kaposváron a Dr. Guba Sándor Mezőgazdasági Főiskolán megkapta diplomáját állattenyésztés, vadgazdálkodás szakon.

    Kis kitérő után a rendszerváltást követően visszahívták az újjáalakult szövetkezet igazgatósági elnökének 1993.-ban. A 800 tulajdonos birtokában lévő 1700 hektár osztatlan közös erdőterület a tulajdonosok döntése alapján az új típusú, erdőgazdálkodási fő tevékenységű Pálházai Rákóczi Szövetkezet kezeli 1995-től, akinek jogelődje 1959. év nyarán alakult meg és idén ünnepelte működésének 60. évfordulóját. A szövetkezet jó gazda gondosságával végzi az erdőgazdálkodási tevékenységét, az erdőtulajdonosok megelégedésére, amit Sándor Endre 26 éve vezet. Emellett Bózsván a 175 hektár erdőterületen gazdálkodó Nagybózsvai I. számú Erdőbirtokossági Társulat elnökévé választották és azóta, 22 éve az elnöke.

    Szülőfalujának Kovácsvágásnak a polgármestere 17 éve. A település életminőségének fejlesztéséért a ”Magyar kultúra lovagja” címet vehette át. Nemzetközi Fafaragó Művésztáborokat szervez. Így a településen elkészült a 40. fából faragott köztéri alkotás,

    egy székelykapu, melynek ünnepélyes átadása 2020. május 9-én a   Tizedik Magyar

    Világtalálkozó  nyitó rendezvényeként a „nemzeti összetartozás” évében, illetve jegyében

    kerül sor.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

    A képen a következők lehetnek: 4 ember, álló emberek és öltöny

    Virág István

    1968-ban Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szerezte meg szakmai képesítését. A Kiskunsági Erdőgazdaságnál állt szolgálatába, ahol az erdősítéseket megelőző termőhely feltárásokat végezte. E munka során ismerte fel, hogy milyen nagy erdőtelepítési lehetőség van a Kiskunságban.

    Négy kecskeméti termelőszövetkezet kérte fel 1971-ben az 1.600 hektár 6-15 aranykoronás szántó erdőtelepítésére. A program kitartó munkájának eredményeként jól sikerült. A szövetkezetek felismerték az erdők a jövőbeli értékét, és a telepítéskori gazdasági hasznosságát. Az erdészeti ágazat mindig nyereséges volt és ennek következtében egyre több területet bocsátottak az erdőtelepítések elvégzésére.

    A termelőszövetkezetek megszűnése utána az erdők a kárpótlás, vagy tagi részarány formájában, magántulajdonba kerültek, melyben maga is tulajdont szerzett, s így folyamatossá tudta tenni az általa telepített erdők gondozását, kezelését, melyet azóta is folyamatosan a tulajdonosok teljes megelégedésével végez. A Magánosítás során létrejött új földtulajdonokon megvalósuló erdőtelepítésekben elsősorban kivitelezőként, szakirányítóként és csemetekerti szaporítóanyag termelésével vett részt összesen 670 ha területen.

    1990-es években elkezdődött a telepített erdők kitermelése és felújítása, ami a jelen időszakban is felemelő szakmai kihívást jelent számára.

    Munkásságának elismeréseként több munkahelyi és szakmai elismerő oklevelet kapott.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

    A találkozón három a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki a MEGOSZ elnöksége, amit Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és Mocz Andrástól, a MEGOSZ elnökétől vehettek át.

     

    MEGOSZ emlékérm kitüntetést kaptak:

    Tiszperger Jenő, Szalai Károly, Mészáros Gergely

     

    A képen a következők lehetnek: 2 ember, álló emberek és öltöny

    Mészáros Gergely

    erdész, erdőmérnök, ügyvezető

    A Mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd ezt követően erdőmérnöki oklevelet, és vadgazdálkodási felsőfokú végzettséget szerzett a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán.

    Gyakornoki éveit az erdész nagyapja által alapított erdészeti vállalkozásban töltötte.  Az erdőgazdálkodás alapjait tő mellet, az erdőben tapasztalta meg.

    Szakmai munkájával elhivatottan segíti a magántulajdonban lévő erdőterületek gazdálkodóit, illetve tulajdonosait. Erdőtelepítéseket tervez és felügyeli kivitelezéseket, erdészeti pályázatokat ír, szakirányít közel 2400 hektár erdőt és további 1500 hektáron az erdőmérnöki tevékenységet igénylő munkákban is besegít. A családi vállalkozásban az alföldi egy éves nemesnyárasoktól a hegyvidéki 130 éves bükkösökig  végez erdész munkát. Tevékenységét az erdőtulajdonosok érdekeit szem előtt tartó precízen, határidőre elvégzett munka jellemzi az adatbeviteltől kezdve a technikusi terepi felvételezéseken át a mérnöki tervezésig.

    A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet szaktanácsadója Erdőgazdálkodás, Vadgazdálkodás, Környezet- és természetvédelem, Erdő-, és fagazdálkodás, Vadgazdálkodás, Biomassza, Víz-keretirányelv követelményei, valamint innovációs és klímavédelmi ismeretek i tématerületen. Belvízkezeléssel kapcsolatos szemléletformáló előadások, cikkek szerzője. Külső szakértőként aktívan részt vesz az erdészeti jogszabályok véleményezésében kialakításában, nyomon követésében, ezzel is segítve a magántulajdonú erdőterületeken gazdálkodók munkáját.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei elismeréseként a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek és öltöny

    Szalai Károly

    erdész, erdőmérnök

    Tanulmányai alatt kiemelten az erdőgazdálkodás és természetvédelem összefüggéseivel, azon belül a szálaló erdőgazdálkodás lehetőségeivel foglalkozott, majd az állami, és a magán erdőgazdálkodás gyakorlati színterein, mint erdőművelés, erdőnevelés, erdészeti szaktanácsadás, erdőgazdálkodási szolgáltatások, bizonyította rátermettségét.

    Később, az erdészeti igazgatásban részese volt az erdészeti hatósági munka, illetve az erdészeti informatikai rendszer (ESZIR) fejlesztésének. Az FVM, FM erdészeti referenseként sokat tett az erdészeti jogszabályok előkészítésében, a támogatási rendszer tervezés jogszabályalkotásában, az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás kialakításában, a 2010. évi szakirányítási támogatás jogszabályi előkészítésében,  az erdőterv rendeletek összeállításában, és a 2017. évi erdőtörvény módosítás előkészítésében. 2018-tól Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető erdészeti szakértőjeként segíti a magán erdőgazdálkodás ügyét.

    Sokrétű munkássága során mindig kitartóan, eredményorientáltan és rendszer szinten gondolkodva kereste az erdőgazdálkodás, azon belül a magán erdőgazdálkodás kapcsán felmerülő kérdések, problémák megoldási lehetőségeit. A szakmai pályafutása a kilencvenes évek végétől valamilyen formában mindig szorosan kapcsolódott az ágazat központi irányításához.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 4 ember, álló emberek és öltöny

    Tiszperger Jenő

    Erdőgazdálkodó

    1954. január 1-én született Somogysárdon. Az általános iskola elvégzése után Pécsett folytatta tanulmányait, ahol először villamosenergia-ipari technikus, majd gépjármű technikai technikus végzettséget szerzett.

    Jelenleg Kaposújlakon él, nős, 2 fiú gyermek édesapja.

    A mezőgazdasági majd erdőgazdálkodási tevékenységet családi indíttatásból kezdte, gazdálkodni a kárpótlási időszakban visszakapott földterületeken kezdett. Erdőtelepítési tevékenységet 2004-től  kezdve folyamatosan végez, mely során már több, mint 400ha új erdő létrehozását kivitelezte: 180ha kocsányos tölgy, 150 ha akác, 20 ha mézgás éger és 20ha nemes nyár célállománnyal. Ezen tevékenységét, a magyar erdőállomány folyamatos növelését továbbra is fontosnak tartja, hiszen folyamatban van közel 200 ha akác és nemes nyár főfafajú faültetvény kivitelezése, valamint mintegy 100ha kocsányos tölgy erdőtelepítés tervezése, engedélyeztetése.

    A jövőre gondolva már Tamás fiával közösen dolgoznak, pályáznak, így biztosítva több generáció megélhetését, a családi gazdálkodás átadását, folytonosságát, a meglévő és telepítendő erdőterületeken folyó szakszerű és magas színvonalú erdőgazdálkodási tevékenységet, a magyar erdők méretének, területének további növelését.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei elismeréseként a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

    A nagyrendezvény ünnepi délelőtti része és a délutáni konferencia közötti időben a látogatók megtekinthették a Valkon Kft. és az Andreas Stihl Kft. termékbemutatóját a Vajdahunyadvár udvarán.

    Délután a magán erdőgazdálkodás alapvető kérdéseit érintő előadásokra került sor.

    A konferencia résztvevőit Győrffy Balázs – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntötte, majd Jakab István – a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, és megnyitotta a konferenciát.

    A következő előadások hangzottak el:

    Dr. Andréka Tamás főosztályvezető   –  Az erdőgazdálkodást érintő aktuális jogalkotás

    Ambrus Gergely Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság  –

           Erdőtelepítések, fásítások támogatási lehetőségeinek várható alakulása

    Lomniczi Gergely főtanácsadó  –

          A magyar erdők és erdőgazdálkodás megítélése a lakosság körében

    Bolla Bence Tudományos főmunkatárs, NAIK-ERTI 

          Erdőtelepítések, fásítások hatásai a termőterületek vízgazdálkodási viszonyaira

     

    Az előadások teljes kivetített anyagát a terjedelme miatt körlevélben juttatjuk el tagjainkhoz.

    Végül Mocz András, a MEGOSZ elnöke mondott zárszót.

    Az eseményről 109 fotó látható a FATÁJ FB albumában.

    Forrás: MTI; Fatáj-online; AM;

    Foto: Mőcsényi Miklós

     

     

     

     

    Fo

  • Meghívó a MEGOSZ 25. jubileumi nagyrendezvényére a Vajdahunyadvárba

    A cikk dátuma szeptember 17th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Alpár Ignác által a millenniumi ünnepségekre megálmodott városligeti Vajdahunyadvár Budapest egyik legizgalmasabb épületegyüttese, és méltó otthona az 1896-ban alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Itt található Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye, a magyar agrárium értékeinek és történetének teljes és reprezentatív bemutatása.

    Kiváló helyszíne az újraszerveződő magán erdőgazdálkodás 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének, és a 23. alkalommal megrendezésre kerülő Erdők Hete országos rendezvény sorozat 2019. évi megnyitásának.

    Ezúton szeretnénk előzetesen tisztelettel és szeretettel meghívni  Önöket, hogy vegyenek részt az Országos Erdészeti Egyesület, és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös, a Vajdahunyadvár első emeleti nagytermében 2019. szeptember 28-án 10 órától megrendezésre kerülő ünnepi rendezvényén.

    A rendezvény regisztrációhoz kötött, ezért az itt található regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével jelezzék szándékukat.           (A lap letöltés után tölthető ki)

    A részletes programot a meghívóban olvashatják.

    Erdészüdvözlettel: A MEGOSZ vezetősége

    MEGHÍVÓ 2019 MEGOSZ nagyrendezvény

    MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

    2019. MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

  • Vidékfejlesztési programban bővült az erdőtelepítések támogatása

    A cikk dátuma augusztus 28th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás
    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Nagy István agrárminiszter augusztus 28-án tartott budapesti sajtótájékoztatón kijelentette:

    Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát

     

       A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter.

      Nagy István ismertette:

    • a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték,
    • a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.

    Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal , a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg.

    A miniszter közölte,

    a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.

     

    Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről.

    A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
    A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot.

    A tárcavezető szólt arról is:

    az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.

    Kiss Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta,:

    a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.

     

    Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
    Elmondta:

    az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés.

    Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.

    Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta:

    a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek.

    A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.

    Forrás: MTI

  • 2019 május 17-én tartotta a MEGOSZ mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését.

    A cikk dátuma május 18th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Mocz András a MEGOSZ  elnöke a mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését. Megköszönte Tonka Kornélia titkárságvezetőnek évtizedes áldozatos mindenkor precíz munkáját, és megemlítette, hogy méltán kapta munkája elismeréseként a miniszteri elismerő oklevél kitüntetést. Bemutatta az új titkárságvezetőt Püspök Melinda környezetgazdálkodási agrármérnök személyében. Felkérte és szavazásra bocsátotta a levezető elnök személyét, és kezdetét vette a közgyűlés, minden tagunknak megküldött és a helyszínen is ismertetett, és elfogadott program szerint.

    MEGOSZ Közgyűlés 2019. 05.17.

    1. Az elnökség beszámolója a 2018-as évről. (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság beszámolója a 2018-as év gazdálkodásáról. ( Könnyű István Felügyelő Bizottság elnök)
    3. A 2018. évi mérleg ismertetése elfogadtatása. (Duska József ügyvezető elnök)
    4. A 2019. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása. (Duska József ügyvezető elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója, kizárandó tagok listájának ismertetése. (Duska József ügyvezető elnök)
    6. Vezetőség választás 2019-2024 ciklusra.

    Jelölő Bizottság beszámolója és jelöltek listájának ismertetése. (dr. Sárvári János Jelölő Bizottság tagja )

    Szavazatszámláló bizottság megválasztása, szavazás lefolytatása.(Szavazatszámláló bizottság megválasztott elnöke: dr. Sárvári János, tagjai:   dr. Szép Tibor és Németh Imre.

    1. MEGOSZ Alapszabályának módosítása. (Duska József ügyvezető elnök)
    2. Január 01-től életbe lépő tagdíjrevízió előkészítésére az elnökség felhatalmazása a megfizetendő tagdíjak tervezetének ismertetése, és elfogadtatásra. (Duska József ügyvezető elnök)
    3. Egyebek

    A közgyűlés a napirendeken végighaladva elfogadta Mocz András elnök beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését és a 2018 év mérlegét. Megtárgyalta és jóváhagyta 2019. év gazdálkodási tervét.

    A Jelölő bizottság jelentése alapján elkészített szavazólapokkal a közgyűlés meghozta döntését és megválasztotta a MEGOSZ vezetőségét.

    Az új  2019 – 2024 ciklusra választott vezetőség tagjai a következők.

                          Elnök:                      Mocz András

                         Ügyvezető elnök:  Duska József

                         Alelnök:                  Bodor Dezső Károly

                                                          Csillag Vince

                                                          Dombovári Dénes

                                                          dr. Ódor József

                                                          Sárközy Tamás

                                                          Sipos István

       Felügyelő Bizottság elnök:   Könnyű István

      Felügyelő Bizottság  tag:        dr.  Hegedűs Attila

                                                         Mikó Károly  

    Az eredményhirdetést követően Mocz András a MEGOSZ újonnan megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat és néhány mondatban felvázolta a szövetség előtt álló feladatokat és kérte a tagság aktív közreműködését. Kijelentette, hogy a bevált gyakorlatnak megfelelően, a szakmai érdekvédelmet fontosnak tartó partnerekkel (OEE, NAK, Pro Silva Hungaria) továbbra is szoros kapcsolatot szeretne fenntartani, mert a sikeres érdekvédelem záloga az összehangolt, egymást segítő, folyamatosan a feladatokra koncentráló munka. Elmondta, hogy a szövetség nyitni szeretne az erdészeti szolgáltatók és a fával erdővel kereskedő cégek, szakemberek felé. Fontosnak tartja az európai magánerdő tulajdonosokat tömörítő szervezetben (CEPF) a magyar érdekek képviseletét. Mindezt megelőző feladata szövetségnek  a tagság érdekeinek képviselete a jogalkotási feladatokban, segítve az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat, hogy kiszámítható környezetben kezelhessék erdeiket.

    A következő napirendben a levezető elnök ismertette, hogy az alapszabályban rögzített módon április végéig kell a tagdíjat befizetni és mivel ez a bevallási időszakkal egybe esik sokan késnek. Javasolta, hogy a közgyűlés módosítsa az alapszabályban szereplő dátumot szeptember 30-ra. A módosítással a hagyományosan ebben az időben megrendezésre kerülő MEGOSZ  országos találkozó értesítéseivel együtt lehetne bekérni a tagdíjakat, ezzel pénzt és munkát lehetne megtakarítani, és a tagságot is tehermentesíti. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és határozatával módosította a befizetés dátumát.

    A nyolcadik napirendként az levezető elnök kérte a közgyűlés felhatalmazását ahhoz, hogy az elnökség dolgozza ki és vezesse be 2020 január elsejétől az új átdolgozott tagdíjszabályzatot. Elmondta, hogy szükségessé vált a tagdíjak korrekciója, nyitni célszerű a magánerdőkben erdészeti szolgáltatást végzők felé. A szakirányítást végző szakemberek és a gazdálkodók nem azonos bevételi lehetőségek között dolgoznak, és a működőképesség megtartásához is szükséges a tagdíjbevételek emelkedése. A tájékoztató megvitatása után a közgyűlés elfogadta a javaslatot, és felhatalmazta az elnökséget a korrekció kidolgozására és bevezetésére.

    Az egyebek napirendi pontban dr. Szép Tibor felszólalásában elmondta, hogy a MEGOSZ képviselete az európai magán erdőtulajdonosok szervezetében a CEPF-ben folyamatosan biztosított, de figyelmeztetett, hogy az EU Parlamentben az összes magánerdőnek nincs olyan létszámú képviselete mint például egy zöld vagy környezetvédő szervezetnek. Figyelmeztetett, hogy a 2020-tól kezdődő ciklusban ezek a törekvések erősödni fognak, és ezt jól átgondolt stratégiával az erdőtulajdonosoknak a saját javukra kell fordítani, mert a klímavédelem, a szén-dioxid lekötés az erdők fenntartásával képzelhető csak el.

    A napirendben még több hozzászólás hangzott el az osztatlan közös tulajdonú erdők kezelésének nehézségeiről, és tervezett osztatlan erdőtulajdonok szétválasztásáról, kiméréséről. Többen felvetették a szakirányítási támogatás hiányát, és azt, hogy az erdőgazdálkodók az erdő fenntartásával, kezelésével megvalósítják a legmagasabb szintű klímavédelmet, hozzájárulnak az ország ökológiai stabilitásához de ezét nem kapnak támogatást, míg a mezőgazdaság többi szereplője alaptámogatásokban részesül a tulajdonával arányos mértékben.

    A napirendek lezárását követően a levezető elnök megköszönte a megjelentek aktív részvételét, gratulált a megválasztott tisztségviselőknek és bezárta a közgyűlést.

     

    Erdészüdvözlettel: Duska József  ügyvezető elnök

     

    Az alábbiakban olvashatják a Felügyelő Bizottság jelentését:

     

    A Felügyelőbizottság jelentése a MEGOSZ közgyűlésnek, az egyesület pénzkezelésének a felülvizsgálatáról és a költségvetés véleményezéséről.

    A jelentés maga és a tartalma, egy évről évre ismétlődő tevékenység. Így a közgyűléseinken rendszeresen résztvevők, hasonló beszámolót hallanak évről évre, egy keretben, de más tartalommal.

    Ez a jelentés nem egyezik meg a felügyelőbizottsági ellenőrzés lefolytatásának jegyzőkönyvével.

    A jegyzőkönyv ismertetését, a közgyűlésen résztvevők kérésére megteszem.

    A mai, vezetőséget választó közgyűlésünk az alapszabály előírásainak megfelelően lett összehívva, hiányosságot a felügyelőbizottság a közgyűlés előkészítése során és a jelölőbizottság munkájában, nem tapasztalt.

    A választás évéhez értünk, a mandátumunk lejárt, a felügyelőbizottság munkáját és annak a célját az – alapszabályzatban leírtakon túl, – szeretném összegezni, mit kellett volna elérni a felügyelőbizottságnak.

    • Minden nehezítő körülmény ellenére, tudjon bizottságként működni.
    • A mindig szükségszerű érdekképviselet folyamatos fenntartásának az érdekében, az alapszabályban megfogalmazott szabályokra való tekintettel, a MEGOSZ hosszú távú működésének, a biztosítéka lenni.
    • A közgyűlési és elnökségi döntéseknél felhívni a figyelmet, a pénzügyi lehetőségeinken felüli kötelezettség vállalás kerülésére.
    • A közgyűléseinkre jó beszámolót készíteni,

    a tervek – tények,

    tervszámok – tényszámok,

    követelések – kötelezettségek bemutatásával, amelyet az Elnök és az Ügyvezető Elnök terjeszt a közgyűlés elé. A beszámolóban elmondottak és a könyvelés tény számainak az egyezőségét, a Felügyelőbizottság a jelentésével igazolja.

    Tisztelt Közgyűlés!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége működésének az elsődleges célja, a tagjainak az érdekvédelme, az érdekképviselete azokon a fórumokon, ahol az erdővel és az erdőtulajdonlással kapcsolatos jogok és kötelezettségek kerülnek megvitatásra.

    A Felügyelőbizottság feladata annak az ellenőrzése, hogy az egyesület szervei az egyesület működése során, hogyan tartják be a jogszabályok, az alapszabály az egyesület közgyűlési és elnökségi határozatainak, a végrehajtását. A vizsgálat lefolytatásának a célja, az egyesület könyvelési anyagának és az azt alátámasztó számviteli nyilvántartások egyezőségének, a megállapítása, valamint az ezekre támaszkodó pénzügyi beszámoló véleményezése.

    Az egyesület ellenőrzése során, fő szempont annak vizsgálata, hogy az egyesület működőképessége, az időben előre tekintve fenntartható-e? Ezt követően pedig a másik fő szempont, hogy az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése veszélyezteti-e?

    A szempontok alapján megfogalmazható konkrét kérdés, amelyre az ellenőrzés lefolytatása után választ kellett adnunk az alábbi:

    1.) A MEGOSZ vagyona, az esedékes tartozásokat fedezi-e?

    2.) A MEGOSZ előreláthatólag képes lesz-e a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    3.) A MEGOSZ elsődleges céljainak az elérése, veszélybe kerülhet-e?

    A Felügyelőbizottság az Alapszabály IV. fejezet 31. pontjának a felhatalmazása alapján ellenőrizte, az egyesület 2018. évi időszakára vonatkozó könyvelését és az azt alátámasztó bizonylatokat.

    A Felügyelőbizottság a mérleg adatait, a pénzforgalmi kimutatás szerinti elszámolást és a tervezett költségvetést megvizsgálva, azt közgyűlés elé terjeszthetőnek és hitelesnek találta.

    A 2018. május 18.-i közgyűlés után eltelt időben az elnökség negyedévente ülésezett, melyeken a felügyelőbizottság tanácskozási joggal képviseltette magát. Az Elnökség a legfontosabb feladatát és kötelezettségét, mint a MEGOSZ működőképességét fenntartotta, az ehhez szükséges ésszerű intézkedéseket meghozta. Az elnökség döntéseit a felügyelőbizottság, az elmúlt közgyűlés után eltelt időben, minden esetben jogszerűnek tartotta. A meghozott határozatokat a Titkárság, a MEGOSZ honlapján közzétette.

    Mocz András elnök úr szándékában, döntéseiben és tetteiben megjelenik az egyesületünk pénzügyi stabilitásának az igénye.

    Duska József Ügyvezető elnök úr, az Elnökség elvárásának megfelelően, a költségvetési tervünkhöz képest is, takarékosabb gazdálkodást valósított meg.

    A Felügyelőbizottsági ellenőrzés végrehajtása

    Az ellenőrzés lefolytatására, a MEGOSZ Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti irodájában került sor. Az ellenőrzéshez a könyvviteli szolgáltató és az egyesület Titkársága előkészítette és biztosította a mérleget, a tételes és összesített kimutatásokat, a leltárfelvétel bizonylatát, főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, beérkezett és kimenő számlákat, bizonylatokat, valamint banki és pénztárbizonylatokat, szerződéseket.

    Az egyesületünknek nem kötelező a számvitelét könyvvizsgálattal alá támasztani, ezért a mérlegünk könyvvizsgálói záradékkal nem rendelkezik.

    Az év végi könyvviteli zárlathoz a könyvelő és a Titkárság olyan leltározást hajtott végre, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a MEGOSZ meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

    Az egyesület pénzkezelésének felülvizsgálata kiterjedt:

    • a bank – pénztár közötti pénzmozgás helyességére,
    • a bizonylatok alaki, tartalmi szempontból történő ellenőrzésére, kimutatásokban történt rögzítésére,
    • a bizonylati rend, számviteli előírások betartására,
    • az áthúzódó, kiegyenlítetlen számlák kiszűrésére,
    • a 2018. évi pénzügyi beszámoló terv-tény adatainak a vizsgálatára,
    • a 2019. évi költségvetési tervezet tény adatainak a vizsgálatára.

    A Felügyelőbizottság megállapításai

    1.) A MEGOSZ OTP bankszámlájára történik a tagdíjak és egyéb bevételek befizetése és erről a számláról történik az egyesület működésével kapcsolatos minden kifizetés. Az egyesület 2018. évi nyilvántartásainak az ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a bankkivonatok teljes körűek. A bankszámla nyitó és záró bankkivonatainak egyenlegei, a kimutatással egyezőek.

    2017 záró=2018 nyitó            2018 záró=2019 nyitó

    OTP bankszámla:                               7.163.800,-                 9.641.013,-

    Pénztár:                                                 130.080,-                      29.000.-

    Összes pénzkészlet:                7.293.880,-                 9.670.013,-

    Különbözet: + 2.376.133,- forint

    Követelésünk van 1.075.000 forint értékben, amely összeg

    az élet az erdőkben pályázat elszámolásából adódik. Ez az európai uniós pályázatot koordináló WWF Magyarország egyesület végső elszámolása alapján még fennálló követelés.

    Igy forgóeszközökben összesen: 10.745.000 forint van.

    Megállapíthatjuk, hogy 2019 év, nyitó pénzkészlete fedezetet nyújt, a 2019 év első időszakában felmerülő költségekre, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettség teljesítésére, (ez az összeg, a januári fizetések és bérjárulékaikból tevődik össze). Így előreláthatólag, az egyesület képes lesz a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    2.) A pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték. A bankkivonatokhoz, a vonatkozó dokumentumokat minden esetben csatolták. A dokumentumok elszámolása szabályszerű.

    3.) A számlák utalása, mindig a számlák alapján történt.

    4.) Az egyesület elszámolásában szereplő anyagi és működési kiadások, költségek, 2018. évben kifizetésre kerültek, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettségen kívül, a mérlegforduló napján, egyéb tartozás nincs.

     

    5.) A MEGOSZ a működéséhez hitelt nem vett fel, a pénzügyi gazdálkodása jó, lekötött pénzügyi tartaléka nincs, de a saját tőke értéke a tárgyévi eredmény értékével nőtt.

    6.) Az egyesület tárgyi eszközei, az értékcsökkenési leírás alapján nullára leíródtak, a használhatóságuk még megfelelő, de az idő múlásával, a működéshez szükséges eszközök a jövőben megújítandók.

    7.) A tagdíj bevételek, a tervhez képest 1.034.750 forinttal csökkentek. Az egyesület tagjainak a száma 832 fő. A tagdíj befizetésének teljesítése 2018. évben nem az elvártaknak megfelelően alakult, a taglétszámunk tovább csökkent. Mivel az egyesületi tagság önkéntes, a tagdíj megfizetésére a tag nem kötelezhető, az alapszabály szerint, az éven túl nem fizető tagokat felszólítás után ki kell zárni a tagok közül. A titkárság, a tagdíj tartozások behajtása érdekében mindent megtett, fizetési felszólító leveleket küldött.

     

    8.) A pályázatok bevételei 18.007.748 forintban valósultak meg. A pályázataink megvalósítása során, a rendezvényeinken részt vevők, 675.000 forint részvételi díjat fizettek be. A pályázatainkhoz az egyesületnek 5.107.748 forint önrészt kellett biztosítani. A pályázati bevételeink egy része 1.100.000 forint összegben, nem tekinthető alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének.

     

    9.) Az egyesület működését kiegészítő vállalkozási tevékenység árbevétele 1.417.323 forint összegben teljesült, a vállalkozási tevékenység végzése 212.000 forint eredményt hozott. A fő tevékenység árbevételének a 10%-át nem éri el a vállalkozási tevékenység árbevétele, így arányosítással számított adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

    10.) Az egyesületünk közhasznú szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el és a közhasznúság folyamatos fenntartására szükség van. A személyi jövedelemadó meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényi elvárásoknak, az árbevétel alapján képezhető, elvárt mutató számainak megfelelünk. Megállapítható, hogy a MEGOSZ, a felajánlható adó 1% százalékának az igényelésére, nem adott be pályázatot. Javasolja, a felügyelőbizottság az elnökségnek, hogy vitassa meg ennek a lehetőségét.

     

    11.)  Az elmúlt év elvárásainak a Szövetség igyekezett eleget tenni és az ellenőrzés lefolytatása után, a látottak alapján megállapítható, hogy a 2018. év kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A 2018. évi költségvetési terv is teljesült az elért eredmény tekintetében, mivel a 2018 évi tervben szereplő pozitív nullához és a 2017 évi mínusz 2.112.979 forint veszteséghez képest, 2018 évben +3.202.317 forint eredmény keletkezett, vagyis a 2018. év tényszámai, az előző évihez viszonyítottan, kedvezően alakultak és így az egyesületünk megőrizte és tovább erősítette a pénzügyi stabilitását.

     

    12.) Az Elnökség, a 2019 évi költségvetési tervet, az előző évek tényszámaihoz viszonyítottan és az előző évek tervszámaihoz hasonlóan, az elvégzendő tervezett feladatokra előre tekintve, kiegyensúlyozottan tervezte meg. A Felügyelőbizottság a 2019. évi tervszámokat áttekintette, azokat teljesíthetőnek ítélte meg.

    13.) A Titkárság, az egyesület tagjainak a személyes adatainak kezeléséhez, az adatkezelés jogszabályszerű végzéséhez szükséges intézkedéseket, – így az adatkezelési hozzájárulások beszerzését, adatkezelési szabályzat és incidens nyilvántartás elkészítését,- elkezdte.

    A megállapítások összegzése:

    A 2018. évi pénzügyi beszámoló sorai a számviteli előírásoknak megfelelően, a könyvelési összesített adatokkal egyezőek, azok a valós adatokat tartalmazzák.

    A 2018 évi mérleg szerinti eredmény, az adófizetés megállapítása után 3.202.000 forint, amely összeg tovább javítja az egyesületünk működés biztonságát.

    Az ellenőrzésünk alapján megállapítható, hogy a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének a gazdálkodása, pénzkezelése, könyvvezetése, elszámolása megfelel, a 2011. évi CLXXV. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek és a 2004 évi C. a számvitelről szóló törvényben foglaltaknak.

    A Felügyelőbizottság véleménye:

    Az ellenőrzés során, a Felügyelőbizottság az egyesület 2018. évi gazdálkodását átfogóan ellenőrizte. Az elkészített könyvviteli beszámoló megbízható valós képet ad az egyesület vagyonáról, annak összetételéről, a pénzügyi helyzetről és a tevékenységünk eredményéről.

    A Felügyelőbizottság az ellenőrzés során, nem talált jogszabálysértésre, vagy az egyesület érdekeit sértő eseményre, mulasztásra utaló körülményt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tényre való utalást.

    Ezért a Felügyelőbizottság megállapítja, hogy az egyesület működőképessége az időben előre tekintve fenntartható. Az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése, nem veszélyezteti.

    A közgyűlés elé terjesztett MEGOSZ 2018.01.01.-2018.12.31.-i időszakra vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló, 2018.12.31.-i fordulónapjára készített mérlegét – melyben az eszközök és források egyező végösszege           10.745.000 forint.

    Ugyanezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozóan készített egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása alapján, a MEGOSZ 2018.-évi adózott eredménye 3.202.000 forint eredmény elkönyvelése mellett, a Felügyelőbizottság javasolja a MEGOSZ közgyűlésnek, a 2018 évi mérlegbeszámoló és a 2019. évi költségvetési terv elfogadását.

    Tesszük a javaslatunkat annak reményében, hogy a mérleg melyet tárgyalunk elgondolkodtat, erőt ad és utat mutat.

    Köszönöm a figyelmüket, egyben tisztelettel kérem a MEGOSZ közgyűlésen jelenlevő tagokat, hogy az általam előterjesztett felügyelőbizottsági jelentést, fogadják el.

    Budapest, 2019. 05. 17.

    Könnyű István

    Felügyelőbizottsági elnök

     

     

     

  • Fizetne a gazdáknak az EU az erdőtelepítésért

    A cikk dátuma május 3rd, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

    Az április végén Brüsszelben megrendezett “Az erdőnk a jövőnk” (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Hogan szerint az egyhektáros kezdeményezés a Közös Agrárpolitikán belül biztosítana lehetőséget a tagországoknak arra, hogy kifizetésekkel támogassák a gazdálkodókat egy hektárnyi terület fásításáért. Az erdőtelepítésnek a biodiverzitást, a fajok sokféleségét kellene szolgálnia, hogy hozzájáruljon a kitűzött klíma- és környezetvédelmi célokhoz.

    A program a Vidékfejlesztési alap közreműködésével valósulhat meg, ami segítene teljesíteni a tagországok biodiverzitással és klímacélokkal összefüggő vállalásait. A kezdeményezés jelentősen hozzájárulhat az olyan értékes ökoszisztéma szolgáltatások kialakításához, mint a vízmegtartás, továbbá az árvizek és az erózió elkerülése. Ezen felül olyan biodiverzitás-előnyöket nyújtani, mint az állatok búvó-, lakó- és szaporodóhelye, valamint az élőhelyek közötti kapcsolatok létrehozása és fenntartása.

    Az ötlet megvan, a megvalósításhoz a tagországok kellenek

    Phil Hogan arra bátorította a tagországok képviselőit, hogy álljanak a kezdeményezés mellé. Ezzel hozzájárulhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez, valamint segítenek megőrizni a közjavakat, köztük az erdőket is. A következő Közös Agrárpolitika lehetőséget ad az egyhektáros kezdeményezés megvalósítására, de az annak végrehajtására irányuló politikai akaratnak a tagállamoktól kell származnia. Ezért remélem, hogy minél többen az ötlet mellé állnak, és megvalósulhat a támogatott erdősítési program – mondta Phil Hogan.

    Az erdőnk a jövőnk (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt arról az ötletről, ami szerint a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Az erdőnk a jövőnk (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt arról az ötletről, ami szerint a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Forrás: MAGRO.HU