Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Meghívó a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2022 évi Közgyűlésére.

    A cikk dátuma május 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Tagtársunk!

    Tisztelettel meghívom Önt, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) 2022. évi Közgyűlésére. Értesítem, hogy az Elnökség a 2021. évi mérlegelfogadó, Közgyűlését  május 26-án (csütörtökön) 10:00 órára hívja össze a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti Erdészeti Információs Központ  tanácsteremébe.

    Napirend:

    1. Az Elnökség beszámolója a 2021. évről (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság jelentése a 2021. év gazdálkodásáról (Könnyű István FB elnök)
    3. A 2021. évi mérleg ismertetése, elfogadtatása (Duska József ügyvezető elnök)
    4. 2022. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása (Duska József üv.elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója (kizárandó tagok listájának ismertetése) (Duska József üv.elnök)
    6. Egyebek

    Az Elnökség határozatképtelenség esetén a megismételt mérlegelfogadó Közgyűlését azonos napirenddel 2022. május 26-án 10:30 percre hívja össze, azonos helyszínre. A megismételt mérlegelfogadó Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

    A jelen meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül várjuk a MEGOSZ Titkárságára írásos (levél, e-mail) javaslataikat esetleges újabb napirendi pontokra.

    A csatolmányban összefoglaltuk a legutóbbi Közgyűlés óta eltelt időszak legfontosabb történéseit, eredményeit.

    Az eredményes érdekképviseleti munkához jól működő, stabil anyagi háttérrel rendelkező szövetségre van szükség, ezért kérem tagtársaimat, ha még nem tették, rendezzék tagdíjukat.

    Kérem, hogy a Közgyűlésen való részvételi szándékát 2022. május 23-ig jelezze a MEGOSZ titkárságon a megosz@megosz.hu, vagy a 30/413-9793 elérhetőségek egyikén.

    Budapest, 2022. május 5.

    Tagtársi üdvözlettel az Elnökség nevében:

    Mocz András

    elnök

  • JOGOSULT ERDÉSZETI SZAKSZEMÉLYZET KÉPZÉST INDÍT AZ NFK

    A cikk dátuma május 4th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Tisztelt Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet!

    Az alábbiakban olvashatják a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály által kiadott tájékoztatót a kreditpontok érő képzésekről.

    A jogosult erdészeti szakszemélyzet kreditpont gyűjtési kötelezettségének segítése érdekében a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztály 2022. májusában is tart kettő online válaszható kiegészítő képzést, tartalmuk megegyezik a márciusban és áprilisban megtartott képzésekével.

    Cím: Erdészeti szakirányításhoz kapcsolódó ügyintézés I.

             Erdészeti szakirányításhoz kapcsolódó ügyintézés II.

    Az első képzést 2022. május 18-án, a második képzést 2022. május 19-én tartjuk.

    A képzéseket azoknak ajánljuk, akik korábban nem vettek részt ezeken a képzéseken. Felhívjuk a figyelmet, hogy egy-egy képzésen történő részvételért csak egyszer írható jóvá kreditpont (tehát aki korábban már részt vett ezeken a választható kiegészítő képzéseken, azok részére az ismételt részvételért nem adhatunk kreditpontot)!   

    Meghirdetett képzéseink célja az erdészeti szakirányítói tevékenység segítése a mindennapi közigazgatási ügyintézésben. A különböző típusú formanyomtatványok kitöltése, az azok során előforduló leggyakoribb hibák kerülnek bemutatásra. Az erdészeti szakirányítók szerepe, kötelezettségei illetve működési feltételei, a körzeti erőtervezéshez és az erdőtérkép használatához kapcsolódó ismeretek, az adatszolgáltatás rendje is ismertetésre kerül.

    A választható kiegészítő képzésekről további információk az NFK honlapján, a https://nfk.gov.hu/Valaszthato_kiegeszito_kepzesek_listaja_news_944 oldalon találhatók.

    A meghirdetett képzésekre történő jelentkezés és a képzés elismerésének feltételei részletesen a Képzés alapadatai, tematikája feliratra kattintva megjelenő tájékoztatóban olvasható.

    Az NFK egy-egy napra max. 100 fő jelentkezését tudja befogadni. Jelentkezni a meghirdetett képzés időpont előtti 10. napig lehet. Minimális létszám 30 fő.

    Részvételi díj: 10.000 Ft.

    A képzések elfogadott teljesítése esetén a résztvevők 20-20 kreditpontot kapnak.

     Aki 2020. július 1-én az erdészeti szakirányítói névjegyzékben középfokú végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetként szerepelt, annak a jelenleg hatályos 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alapján 2022. július 1-ig minimum 48 kreditpontot kell összegyűjtenie.

    Forrás: NFK

  • Nemzetközi erdészeti konferencia az európai erdőgazdálkodás természetközeliségéről

    A cikk dátuma április 3rd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Mennyire „természetközeli” az európai erdőgazdálkodás? címmel szervezett online nemzetközi konferenciát az EUSTAFOR (European State Forest Association) és a CEPF (Confederation of European Forest Owners). A konferencia előadói mintegy féltucat nemzetet, illetve szervezetet képviseltek, de Európából bárki csatlakozhatott az online eseményhez, amelyen az Európai Bizottság szakemberei is nagy számban részt vettek.

      A március második hetében megtartott konferencia aktualitását az adta, hogy az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) jelentős hangsúlyt helyez az erdőkre és az erdőgazdálkodásra. Az erdőgazdálkodást azon földhasználati szektorként jelöli meg, melyre az EU 2050-re kitűzött, éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos ambiciózus célkitűzéseinek elérésében a legfontosabb feladat hárul. Az európai erdőkre és erdőgazdálkodásra jogilag kötelező ajánlások vannak, mint például a Fit for 55 csomag (a felülvizsgált LULUCFRED III), a Taxonómia rendelet és a hamarosan megjelenő Természet Helyreállítási joganyag.

    A „természetközeli erdőgazdálkodásra” és az EU területének 10%-os arányú szigorú védelmére irányuló felhívások egyidejűleg képezik részét az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájának és az új – szintén 2030-ig – szóló erdészeti stratégiának. Ezen ambiciózus célok ugyanakkor – sajnálatosan – nem feltétlenül építenek a már meglévő erdőgazdálkodási tapasztalatokra, erdészeti kutatási eredményekre.

    Az EU – egyfajta erdészetpolitikai célként – az uniós erdők (s ezzel az erdőgazdálkodás) fő feladatává az éghajlatváltozás mérséklését jelölte meg. Az erdőktől azt várja, hogy ellensúlyozza más ágazatok ÜHG kibocsátását, miközben az erdőknek egyéb sokrétű védelmi célokat is teljesíteniük kell.

    Mindez egyértelműen hatással van az európai erdőkre, a bennük való gazdálkodás alapelveire, ami már a közeljövőben drasztikus következményekkel járhat.

    A konferencia az ezen – jelentős részben az ágazaton kívülről jövő – elgondolásokat járta körül. Az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók kiegyensúlyozott szakértői vitát kezdeményeztek az új gazdálkodási megközelítések előnyeiről, hátrányairól és lehetséges következményeiről. Ezen belül is kiemelten a „természetközeli” erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetőségeiről, és arról, hogy erdeink aktív vagy passzív megőrzése jobb stratégia-e a jövőre nézve.

    Az erdőgazdálkodók tisztában vannak a biodiverzitás globális szintű kihívásaival. A legfrisseb e témába keletkezett jelentések is ezt támasztják alá: különféle ökoszisztémák közül az erdőkben figyelhetők meg a biodiverzitás terén a legpozitívabb trendek. Az EU figyelemfelkeltő, biodiverzitás krízisről szóló jelentései erre nincsenek tekintettel.

    A tulajdonosok és gazdálkodók nem értenek egyet a jelenlegi bizottsági erdészeti politika fejlődésével, illetve a Bizottság erdőgazdálkodás területén igényelt kompetencia erősödésével. E politika Európát olyan irányba tereli, mely nem a hosszú távú fejlődést szolgálja. Az Európai Bizottság alul becsüli a megújuló erdei nyersanyagokból származó termékek és energia jelentőségét. Különösen az ukrajnai helyzet ismeretében ezt a megközelítést újra kell tárgyalni, az egyensúlyt helyre kell állítani. Egyre több ország gondolja úgy, hogy az Oroszországtól való függőséget fel kell számolni. Ebben az erdőnek, erdőgazdálkodásnak jelentős szerepe van. A Bizottság számos javaslatot fogalmazott meg 2021-ben, a 2022-es év ezek megvitatásáról kell szóljon. Ennek során az új geopolitikai szituációt figyelembe kell venni.

    A konferencián az előadók részéről számos értékes, érdekes gondolat, megközelítés hangzott el, melyek a nyilvános vitaszakaszban további megtárgyalásra kerültek.

    Az EUSTAFOR és a CEPF a vonatkozó stratégiák megtárgyalásában, végrehajtásában nagyobb figyelmet szeretne fordítani az erdők és az erdőgazdálkodás jelentőségének, mivel sajnálatos módon az EU politikákból és a kapcsolódó jogi szabályozásból hiányzik a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodás kellő interpretálása.

    Az EU erdőtulajdonosai és erdőgazdálkodói az európai erdőket jó állapotban tartják. A tartamos erdőgazdálkodást az ökoszisztémára tekintettel tervezik és hajtják végre. Kitűnő példát mutatva a világ többi részének, ahol pl. az erdőírtás sem szokatlan jelenség. Aggodalommal tekintenek ugyanakkor a Bizottság különféle kezdeményezéseire, azoknak az erdők alkalmazkodóképességére, a gazdálkodási motivációkra és a tulajdonosi jogokra kifejtett hosszútávú kedvezőtlen hatásai miatt.

    A klímaváltozással kapcsolatban a tartamos erdőgazdálkodás és faanyagtermelés egy a lehetséges megoldások közül: az építőipar és a biogazdaság számára alapanyagot biztosít, másrészt megújuló energiaforrásként képes kiváltani a fosszilis energiahordozókat.

    Az erdészeti szakemberek úgy vélik, korlátozások helyett a többcélú, fenntartható erdőgazdálkodást kellene inkább támogatni. Egyfajta „klímaokos erdőgazdálkodásra” van szükség, ami egyaránt magában foglalja a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a változó klímához való adaptációt és a biodiverzitás megőrzésének koncepcióját.

    Az erdőgazdálkodás attól „klímaokos”, hogy

    • növeli a megkötött szén (szén-dioxid) mennyiségét az erdőkben és a fatermékekben, miközben az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokat is biztosítja, mindezt a biológiai sokféleség megőrzésével egyidejűleg,
    • aktív erdőgazdálkodással növeli az erdő ellenállóképességét és alkalmazkodóképességét,
    • lehetséges opciót biztosít a nem megújuló, – előállításuk tekintetében – szénintenzív alapanyagok faanyaggal való fenntartható helyettesítésére.

    Hogy tudjuk mindezeket a természetközeli erdőgazdálkodással elérni? A természetközeli erdőgazdálkodás (továbbiakban: TKE) mint koncepció, része egy keretrendszernek, melynek alapja a fenntartható erdőgazdálkodás. Többféle erdőgazdálkodási célt integrál, az erdő összetételét, szerkezetét a természetes felé mozdítja el.

    A TKE legfontosabb alapelvei:

    • az úgynevezett biotóp fák, speciális élőhelyek és a holtfák, holtfaanyag megtartása
    • az őshonos fafajok, valamint a termőhelyhez alkalmazkodott, nem őshonos fajok megsegítése
    • a természetes felújulás elősegítése
    • a szerkezeti heterogenitás elősegítése elő- és véghasználati beavatkozásokkal
    • a változatosság elősegítése fajon belüli és fajok között
    • az intenzív beavatkozások elkerülése
    • a nagyobb térléptékű, tájszintű heterogenitás és funkcionalitás támogatása

    Az erdőgazdálkodó biológiai sokféleség fenntartására való törekvéseire számos belülről és kívülről érkező nyomás nehezedik. Előbbi gyökerei a megszokottságban, az egyszerűbb út keresésében keresendők (pl. gyérítés során az elhalt fák eltávolítása, a magas fakészlettel bíró, sűrű, zárt erdők nevelése). Míg a külső nyomás a gazdálkodótól általában függetlenül jelenik meg: pl. ilyen a klímaváltozás, a biológiai inváziók, a környező földhasználatok hatásai.

    A földfelszín felett megkötött szén mennyisége és a biodiverzitás között gyakorlatilag nincs kapcsolat. Egyes fajoknak jó, egyeseknek nem a magas szénkészlet. A fajok száma az egyes szukcessziós állapotokban változatosan alakul: pl. a gombafajok száma gyakorlatilag folyamatosan nő a szukcesszió előrehaladásával, míg az állat- és növényfajok száma csökken, majd a kb. szálaló erdőállapotban nő újra, és természetesen a végső és elhaló fázisban a legnagyobb.

    Kép: Kovácsevics Pál

    Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy erdeinket aktív vagy passzív módon védjük és kezeljük-e? Nagy léptékben mi a célravezetőbb a biodiverzitás érdekében?

    A kutatások azt mutatják, hogy a szukcesszió minden fázisa fontos, a fajok jelentős része ugyanis nem kizárólag az öregerdőfázishoz kötött. Előnyösebb a táji szinten megvalósuló – egymással összeköttetésben álló, mozaikos – szukcessziós sokféleség, mivel így folyamatosan különféle élőhelyi feltételek állnak rendelkezésre a különféle igényű fajoknak.

    Passzív módon az erdőt csak a közvetlen emberi beavatkozástól lehet megvédeni, de nem a változástól: pl. a környező területek fölhasználatának hatásaitól, vagy éppen a klímaváltozástól bizonyára nem. A valóban értékes, idős erdeinket persze védeni kell. A védelem indokolatlan kiterjesztése azonban növeli a többi erdőre nehezedő nyomást, s azok korának, vágáskorának csökkenését vonja maga után.

    A baden-württembergi nagyterületi erdőleltár adatai alapján az aktív erdőgazdálkodással együtt járó fahasználatok nem, hogy csökkentik, inkább növelik, ill. szinten tartják az erdő szerkezeti diverzitását (H, d1.3, termésképzés, holtfa, böhöncök előfordulása, korhadtsági fokok). (Megj.: értelemszerűen a 60-70%-ot nem elérő erélyű beavatkozások esetében van ez így.) Ez azt is jelenti, hogy a szénraktározás és az erdőgazdálkodás szempontjából viszonylag széles mozgástere van az erdésznek.

    A biológiai sokféleség megőrzéséhez ugyanakkor esetenként kevesebb (pl. a holtfák meghagyásával), esetenként pedig intenzívebb beavatkozásokra is szükség lehet (pl. fényigényes fajok megsegítéséhez, nyitott területek (tisztások) kialakulásához).

    természetes folyamatok kizárólagossága, a passzív megőrzés és az aktív helyreállítás hármast tekintve természetvédelmi szempontból a TKE biztosítja leginkább az egyensúlyt – állítják a szakemberek. Mindezek alátámasztására ugyanakkor adatokra, harmonizált adatokra van szükség, melyekhez a meglévő földfelszíni monitoring tevékenyéget fel kell készíteni, ötvözve azt a korszerű technikai megoldásokkal (pl. távérzékelés) is. Bővíteni, vagy még inkább módosítani kell a vizsgált paraméreket: az MCPFE indikátorai cca. 2/3-ban fedik le a szükséges információhalmazt, de leginkább a biodiverzitásra és az erdő ellenállóképességére vonatkozó adatok még hiányoznak közülük.

     

    Hogyan hat a TKE az erdő ellenálló-, megújuló- és alkalmazkodóképességére?

    • Részterületes fahasználatokkal növeli a szerkezeti heterogenitást, segíti a felújulást.
    • Segíti a fajgazdagságot és a fajon belüli genetikai sokféleséget.
    • Termőhelyhez alkalmazkodott ökotípusokat részesít előnyben.
    • Megőrzi az erdő holtfáit, holtfaanyagát.
    • Támogatja a táj heterogenitását és funkcionalitását.
    • Segíti a természetes felújulást. (Ez ugyanakkor nem biztos, hogy kedvező, függ a helyi viszonyoktól)
    • A TKE során nem ritka, hogy nagy méretű fákra (pl. hagyásfákra) ugyanakkor nagyobb nyomás helyeződik, a klímaváltozás hatásainak (pl. széltörés, aszály, rovarkárosítók) jobban ki vannak téve.
    • Nem utolsósorban a visszahagyott holtfaanyag miatt is magas fakészlet szintén növelheti a haváriák, pl. az erdőtüzek gyakoriságát.

    Az elegyesség (fajgazdagság) a TKE-ban jelenthet nagyobb térléptékben, tájszinten mozaikos, vagy adott területen egyed szintű elegyedést (melyek között széles átmenet van) is. Utóbbi természetesen előnyösebb a fajspecifikus károsításokkal, korokozókkal szembeni nagyobb ellenállóképesség miatt.

    Kép: Kovácsevics Pál

    A szén erdőben való tárolásának stratégiája

    • főleg előnyöket biztosít, amíg az erdő elnyelőképessége el nem éri a maximumát (néhány európai országban már közel vagyunk ehhez). Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma egyéb funkciói közti egyensúlyt. Esetenként a szén tárolásának további növelése a károsítások esélyét is növeli.
    • Nem mentes a kockázattól a természetes bolygatásokkal szembeni növekvő érzékenység miatt. Gátolhatja az alkalmazkodást, mivel ahhoz több, fényigényes fajra is szükség van.
    • Elfedi a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítés szükségességének sürgősségét. A biomassza, a fosszilis tüzelőanyagok, a különféle ásványok termelésére vonatkozó előrejelzések szerint ezek 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 40%-os növekedését okozzák. Emiatt sem bölcs dolog lemondani a megújuló energiát biztosító erdők ilyetén használatáról.

     

    A fenntartható erdőgazdálkodás három fontos alapvetése szerint szükség van

    • erdőrezervátumokra, a természeti értékek, biodiverzitás megőrzésére,
    • a TKE-ra az erdők multifunkcionalitásának biztosítása érdekében,
    • az intenzív erdőgazdálkodásra, esetenként faültetvényekre a faanyag iránti igények kielégítése céljából.

    Sajnos Európában az első kettő jelentőségének növekedése, míg utóbbi jelentőségének csökkenése figyelhető meg, ami felborítja a kialakult egyensúlyt.

    A biodiverzitás és szénmegkötés stratégiával összhangban – az EFI (European Forest Institute) vonatkozó tanulmányának előrejelzése szerint – 2050-re, a célul tűzött 10% szigorúan védett és 30% védett erdővel számolva, az EU-ban a fakitermelés jelentősen visszaesik (több mint 200 millió m3-rel). Az így keletkező faanyagdeficit 73%-át importból (nem EU országból) kell biztosítani. (A „maradék” 27%-ra a hatékonyabb faanyagfelhasználás (kaszkád elv), az árak, és az új technológiák eredményeképpen nem lesz szükség.)

    A védetté váló (termelésből kikerülő) erdőket helyettesíteni kell más erdőkkel, faültetvényekkel, hogy az európai gazdaság faigényét ki lehessen elégíteni. Az erre való törekvés most sajnos nem látszik Európában. Mindez etikai és stratégia kérdéseket egyaránt felvet. Egyrészt nem helyes bármely olyan politika, ami az EU-t sebezhetővé teszi, s más országtól való függőségi helyzetbe taszítja. Másrészt ügyelnünk kellene arra is, hogy globálisan nézve az európai erdők fontos részei ugyan a biodiverzitásnak, de nem egyedüliek. Egy elsietett európai szabályozás következményei hátrányosan érinthetik a föld más térségeinek erdeit. Olyan EU erdészeti politikára van szükség, ami képes az EU-n belül megoldani ezt a problémát, import nélkül.

    A folyamatban levő biomassza alapú gazdasággá (bioeconomy) alakuláshoz – pl. a beton, a vas lecseréléséhez – több faanyagra van szükség, amire időben fel kell készülni. Ugyanakkor, annak is tudatában kell lenni, hogy a dekarbonizáció a vonatkozó ágazatokban, iparban dolgozó szakembereket is foglalkoztatja, amire ők is keresik a megoldást. Tehát nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Adaptív erdőgazdálkodásra van szükség!

     

    De, ki fogja vajon mindezen stratégiákat megvalósítani, s leginkább a finanszírozás oldaláról a gyakorlatban végrehajtani?

    Az erdők 60%-a Európában magántulajdonban van, s ez az a kör, amit nagyon is érint a klímaváltozás a negatív hatásaival. Az erdőgazdálkodók bevételének jelentős része (Németországban a 90%-a) jelenleg a faanyagból származik, és csak nagyon kevés az ökoszisztémaszolgáltatásokból.  Ugyanakkor a gazdák a klímaváltozás, és az említett stratégiák következményeként csökkenő bevételekkel és növekvő költségekkel kell számoljanak.

    A TKE hatással lesz a munkaerőhelyzetre is, amit már most a koncepció végrehajtása előtt elemezni illene. A fakitermelés visszafogása, a természetes felújítások előtérbe helyezése ugyanis várhatóan csökkenteni fogja az ágazat munkaerőigényét. Persze a TKE generálni is fog más bevételi forrásokat, illetve munkalehetőségeket, de ezekről átfogó elemzés még nem áll rendelkezésre.

    Az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat motiválni kell, oktatás, tréning keretében fel kell őket készíteni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy pénzügyi és technikai támogatás nélkül nem tudják gazdálkodásukat fenntartani, erdeikben a kívánt ökoszisztémaszolgáltatásokat biztosítani.

    Végezetül, a TKE-nak tehát megvan a lehetősége arra, hogy a karbon-okos erdőgazdálkodás számos aspektusát szolgálja, miközben támogatja a biológiai sokféleséget is.

    Az éghajlatváltozás mérséklésével, az alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos kihívásoknak ugyanakkor csak a TKE korszerű és rugalmas értelmezésével lehet eleget tenni. A természet sokfélesége az EU-ban a TKE többféle megközelítését jelenti. Nincs általános séma, adottságoktól függően változó módon kell pl. a holtfakérdést, vagy éppen a különféle károsításokat kezelni, támogatni kell a fajok térbeli vándorlását (assisted migration), helyileg kell meghatározni a gazdálkodási célokat, az erdőben tárolni kívánt szén mennyiségét (fakészletet), s mindezek során nagy térléptékben, táji szinten is kell tudni gondolkodni.

    A TKE tehát egyértelműen része kell legyen a biodiverzitás megőrzési stratégiának, de nem Brüsszelből szabályozott, lehatárolt módon, hanem igazodva a helyi körülményekhez.

    Forrás:

    NAK/ Kovácsevics Pál

  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége kifejezte aggályait az EU Zöld Megállapodásának végrehajtásával kapcsolatban

    A cikk dátuma február 4th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége CEPF kijelölt, hogy az “EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára, és velük kell készüljön.”

    Február 3-án az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb szervezetek találkozója Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával, hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket.

    Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkozóján  Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításávalhogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait ezzel  kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt ​​hatására.

    A Zöld Megállapodás (Green Deal) segítségével az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és a szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában.

    Mindazon módon számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan  kevés az ismeret az erdő multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosokról és -gazdálkodókról, akiket a terepen végzett munka fontosságáról . Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiai összekapcsolása az erdőkkel kapcsolatos globális kérdésekkel az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyásával és nemzeti erdészeti leltározási kérdésével, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentés  az európai erdők állapotáról* elsősorban mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65% -kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50% -kal nőtt.

    Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított biztosításának alapja, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak  az olyan alapvető célok miatt, amelyek  szinte mindegyikét a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, figyelmesen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésével, mint mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és az első első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszélésekkel, amelyek az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiai megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba.

    Amint a  közelmúltbeli kampányunkban  próbálóbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben kell használni az erdőink rugalmas rugalmasságát annak, hogy teljes mértékben betöltsék a szén-dioxid-elnyelők, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapanyagokat helyettesítő és fenntartható fázisú biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásait. .

    Mindez csak akkor története meg, ha az EU erdészeti stratégiája lehetővé teszi az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, az  erdészeti ágazatban  több mint 2,6 millió lehetséges megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években  generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni kell a különféle előadói politikai döntéseket a szélesebb körű hatások mellett, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek már léteznek az EU céljainak elérése érdekében.

    Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát.

    Forrás: FATÁJ-line  CEPF , AZ Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

     

    Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni, erre tett javaslatot melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.

    A fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei (Forest Europe) irányítják az erdészeti gyakorlatokat az EU-ban. Az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumait már meghatározták az EU jogszabályai (megújuló energiákról szóló irányelv = Renewable Energy Directive RED). Az erdészet fenntartható. Országos és helyi szinten vannak rendszerek annak ellenőrzésére. Sajnos a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] ezt nem veszi figyelembe. Nagyon szeretnénk üdvözölni ezt a javaslatot, de nem olyan feltételekkel, amelyek elvetik az erdészeti ágazat lényegét – a fenntartható erdőgazdálkodást.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] nem használható eszközként arra, hogy elmozduljon a tagállami erdészeti hatásköröktől. Évtizedek óta általános a konszenzus, hogy az erdőgazdálkodás kompetenciája a tagállamokra tartozik. A politikák jobb koherenciájának megoldása az együttműködés a tagállamokkal és az érintett ágazatokkal.

    Ezenkívül a felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem szabad új koncepciók uniós jogszabályokba bevezetésére használni. Az erdőgazdálkodás terén a felhatalmazáson alapuló tervezet meghaladja a jobb szabályozás elvét, miszerint “a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem változtathatja meg a törvény alapvető elemeit”. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kerete ezért nem megfelelő és nem helyes a fenntartható erdőgazdálkodási kritériumok új, részletes meghatározásához.

    A CEPF aggódik amiatt, hogy a Bizottság túl nagy ambícióval és túl kevés idővel dolgozik jogalkotási javaslatok készítésekor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megérdemelte volna a jobb átláthatóságot, és több időt érdemelt volna az érintett érdekelt felek meghallgatásához.

    Az erdő az első láncszem az erdő alapú iparágak hosszú értékláncaiban és hálózataiban. A CEPF elősegítette a RED II kockázatalapú megközelítést, amikor a taxonómiai rendeletben meghatározta az erdők fenntarthatóságának kritériumait. Ennek oka az, hogy koherens megközelítésre van szükségünk, amely nem függ a fa végfelhasználásától, ha a fenntarthatóságról van szó.

    Az erdőtulajdonosok nem különítik el a fenntartható erdőgazdálkodás tervezését és tevékenységeit a különböző végfelhasználások szerint. A különböző célokra vonatkozó eltérő ambíciószint megváltoztathatja a fapiaci keresletet, és így hatással lehet az erdőtulajdonosok gazdálkodási gyakorlatára.

    A CEPF komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus folyamata zajlott. Az ágazati szerepvállalás hiánya a komplex kritériumokban, a komplexitásban mutatkozik meg, amely kizárja a 16 millió magán erdőtulajdonos nagy részét attól, hogy a taxonómiai rendszeren keresztül hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Szerencsére ebből az első folyamatból levontak néhány tanulságot, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a fenntartható finanszírozás platformján keresztül dolgozzanak a kritériumok második sorozatán.

    A meghatározások bizonytalansága megnehezíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelését. Az erdőkkel kapcsolatos fejezetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az “erdőgazdálkodás javításáról”, a “természetközeli erdőgazdálkodásról”, az “érdekelt felekkel az erdőgazdálkodási tervről folytatott konzultációról ” és az “erdőtelepítési tervről” szól. Nincs olyan erdőtulajdonos, aki beleegyezne ebbe, e fogalmak meghatározásának előzetes ismerete nélkül.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendkívül részletes erdőgazdálkodási tervet javasol benyújtani és auditálni. Ez nem elfogadható, mivel a gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos döntések az erdőtulajdonosoké. Ezenkívül az ilyen tervezést nemzeti szinten különböző módon szabályozzák, és ez nem követelhető meg uniós szinten harmonizáltan. [egységesen] Úgy tűnik, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdőtulajdonosokat olyan jelentéstételi egységekbe szorítja [korlátozza], amelyek a finanszírozási szektor ügyét szolgálják.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálatát még nem láttuk az ágazat szempontjából. A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv [Sustainable Finance Action Plan] közzététele óta számos alkalommal megkérdeztük, hogy ez közvetlenül és konkrétan hogyan segíti vagy befolyásolja az erdőtulajdonosokat az éghajlati akciókhoz hozzájárulásban. Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz. Azt sem tudjuk, ki fog beszámolni az erdővel kapcsolatos összetett kritériumokról. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus gyenge pontja – hiányzik a helyszíni cselekvések valóságtartalma.

    Forrás: CEPF
    SzF: MM

    A CEPF visszajelzése a felhatalmazáson alapuló törvényről, amely a Taxonómiai Rendeletben lévő klímaváltozásra vonatkozik

  • Nyílt nap a Soproni Egyetemen

    A cikk dátuma január 8th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Soproni Egyetem 2021. január 14-én online nyílt napon várja a fenntarthatóság és a természet
    iránt érdeklődő felvételizőket.

    A 2020-ban megújult, nagy hagyományokkal rendelkező Soproni Egyetem négy kara a
    fenntarthatóság és a zöld szemléletmód jegyében kínál agrár, gazdaságtudományi, műszaki,
    informatikai, művészeti és pedagógiai képzést az érdeklődő végzős diákoknak, akiknek 2021. február
    15-ig kell megjelölniük a továbbtanulásukhoz választott intézményeket. A diákokat Sopronban váró
    sokoldalú lehetőségeket az egyes karok online nyílt napon mutatják be 2021. január 14-én. A
    különböző karok folyamatosan frissülő Facebook-eseményei összegyűjtve elérhetők a http://uni-
    sopron.hu/ii-online-nyilt-nap-a-soproni-egyetemen linken. Itt találhatók az adott képzéscsoporthoz
    tartozó információk, mint például a pontos kezdési időpontok vagy éppen a kapcsolódó
    nyereményjátékok részletei.
    A Soproni Egyetem képzési palettáján kiemelt hangsúllyal szerepelnek a természet kezelésével és a
    természetes alapanyagok fenntartható használatával kapcsolatos hivatást kínáló szakok. Ilyenek
    elsősorban az erdőgazdálkodással, a faiparral, a környezet- és természetvédelemmel, a
    vadgazdálkodással vagy éppen a földméréssel kapcsolatos képzések, de a gazdasági, a pedagógiai, a
    művészeti és az informatikai szakok is a zöld szemléletmódot közvetítik a jövő szakemberei számára.
    A Soproni Egyetem online nyílt napjával kapcsolatos további részletek megtekinthetők az egyetem
    Facebook- és Instagram-oldalán.

    Vár a Soproni Egyetem!
    Soproni Egyetem – Természetesen Veled

     

     

  • Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 9th, 2020 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén tartja az éves nagyrendezvényét  2020. szeptember 26-án.

    A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    A gyerekeket és családtagokat  egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és és elhelyezések biztosítottak.
    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!
    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök
    Kérem, minél előbb küldje vissza regisztrációját!
  • A cikk dátuma december 20th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

  • Vajdahunyadvárban tartotta meg 25. jubileumi nagyrendezvényét a MEGOSZ

    A cikk dátuma szeptember 30th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Kiváló helyszíne volt a 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége  nagyrendezvényének a Vajdahunyadvár.

    Nagy István agrárminiszter a Magán Ertulajdonosok és Gazdálkodók  Országos Szövetségének a Vajdahunyadvárban megrendezett 25. jubileumi országos találkozóján, ami egyben a 23. Erdők Hete rendezvénysorozat megnyitója is volt kijelentette: a jelenlegi uniós ciklusban mint 106 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jutott a Vidékfejlesztési programban. A tárcavezető köszöntő beszédében elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott.

    Nagy István elmondta: a programban az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évre emelték. Emellett a piaci viszonyokhoz igazodva minden állomány esetében bővülnek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai is.

    Ismertette, a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza. A telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra nő; egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik.

    Hektáronként 2800 euróval támogatják ritka elegyfafajok ültetését az új erdőterületekre, hogy minél változatosabb és ellenállóbb erdők szülessenek – fűzte hozzá. A miniszter kiemelte, hogy a szaktárca törekszik az erdőtelepítések ösztönzésén túl a meglévő erdőterület megőrzése is, ennek érdekében 2021. december 31-ig meghosszabbították az erdők szerkezetének átalakítására szóló pályázati lehetőséget, és további 3 milliárd forinttal emelik a keretet.

    Kitért arra is, hogy az erdőterület növelésében az agrártárca fontos szövetségesei a gazdák, akik már eddig is sokat tettek, a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek Magyarországon.

    Mocz András, elnök az alábbi beszédében emlékezett meg a MEGOSZ 25 évéről.

    A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és öltöny

    KÖSZÖNTŐ

    Tisztelt Miniszter Úr,

    Tisztelt Államtitkár Úr,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók,

    Kedves meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

     

    Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének 2019. évi nagyrendezvényén, amely egyben az Erdők Hete megnyitója is.

    Már harmadik éve várat választottunk jeles rendezvényünk helyszínéül. Füzér és Egervár után idén Vajdahunyad várát, amely otthont ad mezőgazdasági ereklyéink őrzésére. Kitűnő helyszín a magyar magánerdő-gazdálkodás ünnepnapjának lebonyolítására.

    Thomas Mann gondolata is alátámasztja ezt:

    „ A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája… Kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekedett. ”

    Ma azért ünneplünk, mert a MEGOSZ 25 éves lett, és ünneplünk azért is, mert a mai rendezvénnyel nyílik meg a XXIII. Erdők Hete rendezvénysorozat. Engedjék meg, hogy az elmúlt negyed évszázad történéseiből a jelentősebb mérföldköveket és történéseket felidézzem.

    A magyar magán erdőgazdálkodás az alapok lerakásával kezdte meg a tevékenységét az 1990-es évek elején. A megalakult erdőszövetkezetek, erdőbirtokossági társulások, kft.-k és magánszemélyként erdőgazdálkodók, magukra utalva, spontán, a helyi adottságok és külső, részleges információk alapján kezdték meg gazdálkodásukat. Gépek, telephelyek, működő tőke hiánya jellemezte az akkori helyzetet, erdészeti szaktudással és kreativitással csak az erdész szakemberek rendelkeztek, a több mint 400.000 magánerdő tulajdonos nem. Az országban elsőként megalakuló magánerdészeti gazdaságok vezetői és tagjai felismerték, hogy a szervezett és hatékony munkához közös fellépésre, és az információ kölcsönös kicserélésére, gyors áramlására van szükség. Ez azt jelentette, hogy a döntéshozatali szintig el kell juttatni az információt, és a döntéshozataltól vissza kell juttatni azt a gazdálkodóig.

    Ennek a kapocsnak a megteremtésére, 1994 őszén, Dr. Csőtönyi József kezdeményezésére, 27 alapító szervezettel megalakult jogelődünk, a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége, és azonnal tagszervezete lett a FAGOSZ-nak is.

    1996-ban elődszervezetünk elindította az öt éven keresztül működő Erdőgazda Napok rendezvénysorozatot, amely fontos találkozóhelye lett a magánerdő-gazdálkodást folytató szakemberek és tulajdonosok hazai közösségének. Az elért sikerek ellenére a szövetség taglétszáma alig növekedett, melynek fő oka az volt, hogy az erdőtulajdonosokat a társas erdőgazdálkodás történelmi tapasztalatai elriasztották.

    Az alapítók ezért döntő elhatározásra jutottak és a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége jogutódjaként megalapították a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, a mai MEGOSZ-t, mely kompletten az összes magyar magán erdőgazdálkodó érdekképviseletét, a magán erdőgazdálkodás szakmai kultúrájának továbbfejlesztését tűzte ki zászlajára.

    Szövetségünk 1998. november elsejétől működik a jelenlegi névvel. A fenti döntés eredményesnek bizonyult, a szervezet elfogadottsága és az erdészeti integrációs rendszer megindulása jelentősen megnövelte a MEGOSZ tagságát. Az új szövetség világos programot készített az uniós csatlakozásig terjedő időszak teendőire vonatkozóan, és megtette a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi elfogadottság érdekében.

    Ennek eredményeként a MEGOSZ megtisztelő meghívást kapott Brüsszelből, hogy az európai erdőbirtokosok szövetségének tagjává, és ezzel a magyar erdőtulajdonosok képviselőjévé váljon. Ezt a szerepet jelenleg is, egyedüliként a MEGOSZ tölti be. A szövetség célja lett a gazdasági, szakmai képviselet; érdekegyeztető feladatok ellátása; a tartamos magán erdőgazdálkodás megvalósítása; tagjai erdővagyonának megőrzése, növelése, az erdővagyon működtetésének segítése a tulajdonosok és a gazdálkodók javára. Feladata lett az erdészeti és erdőhasznosítási szakmai kultúra fejlesztése, terjesztése a magánerdőben, és a kiemelt természeti értékek megőrzése. Továbbá képviseli tagjait mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdő, erdőtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kerülnek megtárgyalásra. Szövetségünk véleményezi az erdőtulajdonlást és a benne folyó gazdálkodást érintő jogszabály tervezeteket, ha szükséges és indokolt jogszabály-módosítást kezdeményez. Együttműködik, és kapcsolatot tart fent kiemelten az erdőhöz kötődő szakmai szervezetekkel, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és kutatási intézményekkel hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a hatékonyabb érdekképviselet ellátása érdekében.

    Szövetségünk nemzetközi elismerését jelzi, hogy a CEPF, az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége közgyűlését Budapesten rendezte meg 2004. november 6-9. között. Európa erdőgazdálkodásának 60 %-át képviselő, országos jelentőségű szervezetek elnökei látogattak el Magyarországra, és ismerték meg hazánk magánerdészeti kultúráját, gazdasági eredményeit és persze nehézségeit is.

    Másik nagyon fontos feladata volt a MEGOSZ-nak, hogy a magán erdőgazdálkodókat nemzeti, majd európai uniós forrásokhoz juttassa. Ez a munka pályázat előkészítő munkacsoportokban folyt. Minden erdészeti jogcím meghatározásánál és ezek pályázati felhívásánál jelen voltunk. A 2014-2020-as ciklus 106 milliárd forint forrás felhasználását tette és teszi lehetővé 12 erdészeti jogcím keretén belül. Kiemelten a legfontosabb két jogcím az erdősítés és a géptámogatás. Az erdősítési jogcím népszerűtlensége miatt az agrártárca a felhívást módosítja, amelyben a támogatási összegek, mint ahogy azt Miniszter Úr is elmondta, 80-130%-kal emelkedik meg. Itt szeretném köszönetemet kifejezni dr Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter és Kiss Miklós Zsolt Államtitkár Uraknak a pozitív változásokért. Köszönöm a jó hozzáállást és kitartó munkát az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztályának is.

    A másik kiemelt támogatási jogcím a gépbeszerzés, amelynek újbóli megnyitása lehetőséget biztosít a magyar erdőgazdálkodás technikai színvonalának felzárkóztatásához. Ez a feladat a következő ciklusba is áthúzódik, hisz az agráriumban a lemaradásunk az ég és föld között viszonylatához hasonlítható. Ide kívánkozik az a gondolat, amit beszédemben immáron harmadik alkalommal teszek közzé: „Aki gyorsan ad, az kétszer ad!”

    Kérjük, hogy a pályázatok elbírálását és a kifizetéseket naprakészen kezeljék.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Szakmai tevékenységünknek meghatározó része volt az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának előkészítése. A jogszabályt, mely 2017. szeptember elsején lépett hatályba, négy társadalmi szervezet: az Országos Erdészeti Egyesület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Pro-Silva Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége egyetértésben „gyúrta össze”, és fogadtatta el szakmai álláspontját, sokat segítve ezzel a törvényt alkotó szaktárcának. A törvénymódosítást megelőző egyeztetések alatt a MEGOSZ mindvégig üdvözölte a gondolatot, hogy 1945 óta ez az első olyan törekvés, ami elismeri a magán tulajdont az erdőben, és megpróbálja megoldani az erdővel szemben támasztott igények, az erdő ökológiai szolgáltatásai, és ennek a tulajdonosra hárított kötelezettségei között feszülő ellentéteket. Minden erdőtulajdonnal rendelkező honfitársunk tisztában van vele, hogy az erdejének a fatermesztésen túl meghatározó szerepe van a természeti elemek, élőhelyek, fajok, életközösségek védelmében és a klímamegőrzésben. Tisztában van vele és elfogadja, hogy ezért áldozatokat kell hoznia, ami védelmi célú tér és időbeli korlátozásokban jelenik meg, ami számára gazdasági kiesést jelent.

    Sajnálatos, hogy az európai szintű szakmai törvény még mindig kihívások elé néz, ugyanis a természetvédelmi endzsiók (NGO-k) az Alkotmánybírósághoz fordultak azzal az indokkal, hogy a hatályos Erdőtörvény visszalépést jelent a természetvédelem területén. Szövetségünk jogi lehetőségként – lépésként úgynevezett kéretlen hozzászólást küldött az Alkotmánybíróságra.

    Sok vitában érlelődött az álláspont, ami megpróbálta meghatározni, hogy az egyes erdőtulajdonnal rendelkező állampolgárnak, magánszemélynek a köz érdekében mekkora áldozatot kell elfogadnia. Mekkora aránytalanság róható ki, ami kötelezően elviselendő az erdő tulajdonlása miatt a többi állampolgárhoz képest. Fontos kérdés volt, hogy a meghatározott határ után kivethető korlátozás miatt jár-e kompenzáció és milyen mértékben. Egyetértés alakult ki már az egyeztetések elején abban, hogy szükséges megállapítani a határokat, mert ezt korábban az Erdőtörvény nem tartalmazta. Emiatt, a szabályozási hiányosság miatt egymástól eltérő korlátozási gyakorlat alakult ki az országban, és előfordult, ugyanarra a védendő fajra többszörös, akár négy-hússzoros területen korlátozták az erdőgazdálkodást. Ezért lett megfogalmazva az Erdőtörvényben az alapkorlátozás úgy időben, mint térben, amit a tulajdonosnak viselnie kell, és az ezt meghaladó korlátozást – felső határ megállapítása nélkül – a tulajdonossal történő megegyezés után lehet bevezetni. A törvénymódosítás az eddigi tényeket nem közlő, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni, valamint a természetvédelmi célú korlátozásokkal szemben kompenzációs kifizetést tesz lehetővé.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Tehát eljutottunk napjainkig, de korántsem értünk munkánk végéhez. Thomas Mann szerint a jövőt illetően is rendben kell lenni a szénánknak. A szövetségre újabb feladatok várnak. Újra megszólítjuk a nem működő magánerdő tulajdonosi kört. Szeretnénk elérni az elkövetkezendő években, hogy az európai átlagnak megfelelő szintre, 10% alá szorítsuk vissza az országban található gazdálkodás alá nem vont területeket. Az európai forrásokon felül be kell vezetni nemzeti forrásból a szakirányítási támogatást, mellyel elkerülhető lesz a megbízásos szerződések lejárata után a rendezetlenség növekedése, esély lehet az inaktív területek 200.000 hektárról 100.000 hektárra történő visszaszorítására. Kérem a szaktárca vezetését, hogy kiemelt figyelemmel kísérje a 2020 májusában lejáró megbízási szerződések megújításának folyamatát. A szabályozó rendelet hiánya és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt kérjük a magánerdő működőképességének megtartása érdekében a segítségüket. Az erdőtörvényben meghatározott határidőt módosítani kell annak érdekében, hogy a mai megbízási szerződésekből a leendő újakra történő átszerződéshez elegendő időt engedve megjelenjen a szükséges, szabályozó miniszteri rendelet.

    Fontos feladatunk a támogatási ciklusban már felhasznált jogcímek feltöltése, újra megnyitása, ami folyamatossá tudja tenni a már elindított folyamatokat, ilyen például az EKV forrásfeltöltése.

    Részt kívánunk venni a következő európai támogatási ciklus jogcímeinek előkészítésében és a források ésszerű, a magyar magánerdőket megillető felhasználásában.

    A fa nem kockázatos termék, így célszerű lenne az EKÁER listáról lekerülnie. A szürke gazdálkodás hófehér lett, így a tűzifa áfájának 5%-ra történő csökkentése sem jelenthet kockázatot.

    Köszöntőmben külön szólítottam meg az erdészeti szolgáltatókat, akik jelen pillanatban nem tartoznak sehová, nem kíséri figyelemmel senki sem a boldogulásukat, pedig nélkülük a magyar erdők bajba kerülhetnének. Úgy érzem szövetségünk feladata az ő érdekképviseletük is. Rájuk gondolva már tettünk lépéseket korábban is, gondoljanak csak arra, hogy géptámogatásban már részesülhettek az erdészeti szolgáltatók is. A MEGOSZ mint rövidített név megmarad, de újabb tartalommal bővülhet. Amennyiben az erdészeti szolgáltatók elfogadják szövetségünket, úgy a jövőben tervezett teljes nevünk Magán Erdőtulajdonosok, Gazdálkodók és Erdőgazdálkodási Szolgáltatók Országos Szövetsége lesz. Ez a folyamat taglétszámunk növekedését eredményezheti, ugyanakkor kérek minden résztvevőt, hogy szólítsa meg tulajdonos társát ,szomszédját, az  erdőhöz valamilyen szinten kötődő barátját, hogy álljon sorainkba. Nem vagyunk kevesen, de elegen sem, akik a magyar erdők, különösen a magánerdők ügyét szolgálják.

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek.

    Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

     

    Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára a találkozón ünnepélyesen megnyitotta a 23. Erdők hetét, amelynek programjai országszerte arról szólnak, miként szolgálja az erdők fenntartása és területük növelése a klímaváltozás hatásainak csökkentését.

    Az államtitkár hozzátette: az erdészek mintegy 100 programmal, többek között vezetett túrákkal, erdei kisvasúti programokkal várják jövő vasárnapig az érdeklődőket. Mindezek mellett készülnek még éjszakai csillaglessel, valamint az AM-ben a fásítások európai helyzetéről szóló nemzetközi tudományos konferenciával is.

     

     

    A képen a következők lehetnek: növény, virág és belső tér

     

    A találkozón három kollégát  tüntetett ki munkássága, életútja  elismeréseként Rimler Pál éremmel a MEGOSZ elnöksége, amit Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és Mocz Andrástól, a MEGOSZ elnökétől vehettek át.

    A Rimler Pál díjjal kitüntetettek: Virág István, Sándor Endre, Prof. Dr. Lett Béla

     

     

    A képen a következők lehetnek: 5 ember, álló emberek és öltöny

    Prof. Dr. Lett Béla

    1945-ben született Kecskeméten. Itt végezte tanulmányait és az érettségi bizonyítvány mellé „Erdőgazdasági szakmunkás” oklevelet szerzett 1964-ben. Sopronban, az Erdőmérnöki Karon 1970-ben erdőmérnökként kitüntetéses oklevéllel végzett.

    1970-1983 között a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság alkalmazottjaként szerezte meg szakmai gyakorlatát, majd 1983-tól Sopronban, az Egyetem Erdőmérnöki Karán elsősorban erdészeti ökonómiai tárgyakat és a Közgazdasági Karon számviteltant oktatott.

    Egész életútját az új iránti fogékonyság, a gyakorlati munkát segítő korszerű ismeretek megszerzése, alkalmazása és továbbadása jellemzi. Tudásvágyát, igényes, alapos munkáját számos szakképesítés, oklevél, tudományos fokozat tanúsítja: okleveles faipari anyagmozgató és munkaszervező szakmérnök, mezőgazdasági mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, okleveles pénzügyi revizor.

    Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok szervezeti viszonyainak fejlődésére, korszerűsítésére és a változások tapasztalataira vonatkozó kutatásai alapján 1986-ban Dr. techn. egyetemi doktori, 1990-ben a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa címet szerzett. 1999-ben Habilitált doktor, 2000-től egyetemi tanár, 2012-től Emeritus Professzor.

    Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet kollektívájával a szakterület sok témájában végzett kutatásokat, írt publikációkat. A közreműködésével eredményesen lezárt legfontosabb projektek: a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram kidolgozása, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont, az NFA részére végzett erdőértékelések stb.

    A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola programvezetőjeként doktoranduszok oktatója, témavezetője, a doktori bizottságok elnöke, tagja.

    A kialakuló és fejlődő magántulajdonú erdőgazdálkodással a Magán-erdőgazdálkodói tesztüzem hálózat (METH) működtetése során alakult ki szoros kapcsolat. Az intézeti és szakmai kollektíva szerzőtársaként publikációkkal segíti az elemzésekkel nyert információk terjesztését. Ennek keretében jelent meg többek között a „Huszonöt év a magán-erdőgazdálkodásban – A helyzet, a korlátok és a lehetőségek” címmű összefoglaló műve az évforduló apropóján.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek és öltöny

    Sándor Endre

    Sándor Endre az erdők ölelte Kovácsvágáson született és tanult, majd Abaújszántón a Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskolában szerezte meg a gazdász képesítését. A Pálházai Rákóczi Termelőszövetkezetben gyakornokként kezdte szakmai pályafutását, majd brigádvezető, ágazatvezető lett. Időközben technikusi képesítést szerzett a Debrecen-Pallag Mezőgazdasági Technikumban, és 1985-ben a Kaposváron a Dr. Guba Sándor Mezőgazdasági Főiskolán megkapta diplomáját állattenyésztés, vadgazdálkodás szakon.

    Kis kitérő után a rendszerváltást követően visszahívták az újjáalakult szövetkezet igazgatósági elnökének 1993.-ban. A 800 tulajdonos birtokában lévő 1700 hektár osztatlan közös erdőterület a tulajdonosok döntése alapján az új típusú, erdőgazdálkodási fő tevékenységű Pálházai Rákóczi Szövetkezet kezeli 1995-től, akinek jogelődje 1959. év nyarán alakult meg és idén ünnepelte működésének 60. évfordulóját. A szövetkezet jó gazda gondosságával végzi az erdőgazdálkodási tevékenységét, az erdőtulajdonosok megelégedésére, amit Sándor Endre 26 éve vezet. Emellett Bózsván a 175 hektár erdőterületen gazdálkodó Nagybózsvai I. számú Erdőbirtokossági Társulat elnökévé választották és azóta, 22 éve az elnöke.

    Szülőfalujának Kovácsvágásnak a polgármestere 17 éve. A település életminőségének fejlesztéséért a ”Magyar kultúra lovagja” címet vehette át. Nemzetközi Fafaragó Művésztáborokat szervez. Így a településen elkészült a 40. fából faragott köztéri alkotás,

    egy székelykapu, melynek ünnepélyes átadása 2020. május 9-én a   Tizedik Magyar

    Világtalálkozó  nyitó rendezvényeként a „nemzeti összetartozás” évében, illetve jegyében

    kerül sor.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

    A képen a következők lehetnek: 4 ember, álló emberek és öltöny

    Virág István

    1968-ban Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szerezte meg szakmai képesítését. A Kiskunsági Erdőgazdaságnál állt szolgálatába, ahol az erdősítéseket megelőző termőhely feltárásokat végezte. E munka során ismerte fel, hogy milyen nagy erdőtelepítési lehetőség van a Kiskunságban.

    Négy kecskeméti termelőszövetkezet kérte fel 1971-ben az 1.600 hektár 6-15 aranykoronás szántó erdőtelepítésére. A program kitartó munkájának eredményeként jól sikerült. A szövetkezetek felismerték az erdők a jövőbeli értékét, és a telepítéskori gazdasági hasznosságát. Az erdészeti ágazat mindig nyereséges volt és ennek következtében egyre több területet bocsátottak az erdőtelepítések elvégzésére.

    A termelőszövetkezetek megszűnése utána az erdők a kárpótlás, vagy tagi részarány formájában, magántulajdonba kerültek, melyben maga is tulajdont szerzett, s így folyamatossá tudta tenni az általa telepített erdők gondozását, kezelését, melyet azóta is folyamatosan a tulajdonosok teljes megelégedésével végez. A Magánosítás során létrejött új földtulajdonokon megvalósuló erdőtelepítésekben elsősorban kivitelezőként, szakirányítóként és csemetekerti szaporítóanyag termelésével vett részt összesen 670 ha területen.

    1990-es években elkezdődött a telepített erdők kitermelése és felújítása, ami a jelen időszakban is felemelő szakmai kihívást jelent számára.

    Munkásságának elismeréseként több munkahelyi és szakmai elismerő oklevelet kapott.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

    A találkozón három a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki a MEGOSZ elnöksége, amit Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és Mocz Andrástól, a MEGOSZ elnökétől vehettek át.

     

    MEGOSZ emlékérm kitüntetést kaptak:

    Tiszperger Jenő, Szalai Károly, Mészáros Gergely

     

    A képen a következők lehetnek: 2 ember, álló emberek és öltöny

    Mészáros Gergely

    erdész, erdőmérnök, ügyvezető

    A Mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd ezt követően erdőmérnöki oklevelet, és vadgazdálkodási felsőfokú végzettséget szerzett a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán.

    Gyakornoki éveit az erdész nagyapja által alapított erdészeti vállalkozásban töltötte.  Az erdőgazdálkodás alapjait tő mellet, az erdőben tapasztalta meg.

    Szakmai munkájával elhivatottan segíti a magántulajdonban lévő erdőterületek gazdálkodóit, illetve tulajdonosait. Erdőtelepítéseket tervez és felügyeli kivitelezéseket, erdészeti pályázatokat ír, szakirányít közel 2400 hektár erdőt és további 1500 hektáron az erdőmérnöki tevékenységet igénylő munkákban is besegít. A családi vállalkozásban az alföldi egy éves nemesnyárasoktól a hegyvidéki 130 éves bükkösökig  végez erdész munkát. Tevékenységét az erdőtulajdonosok érdekeit szem előtt tartó precízen, határidőre elvégzett munka jellemzi az adatbeviteltől kezdve a technikusi terepi felvételezéseken át a mérnöki tervezésig.

    A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet szaktanácsadója Erdőgazdálkodás, Vadgazdálkodás, Környezet- és természetvédelem, Erdő-, és fagazdálkodás, Vadgazdálkodás, Biomassza, Víz-keretirányelv követelményei, valamint innovációs és klímavédelmi ismeretek i tématerületen. Belvízkezeléssel kapcsolatos szemléletformáló előadások, cikkek szerzője. Külső szakértőként aktívan részt vesz az erdészeti jogszabályok véleményezésében kialakításában, nyomon követésében, ezzel is segítve a magántulajdonú erdőterületeken gazdálkodók munkáját.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei elismeréseként a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek és öltöny

    Szalai Károly

    erdész, erdőmérnök

    Tanulmányai alatt kiemelten az erdőgazdálkodás és természetvédelem összefüggéseivel, azon belül a szálaló erdőgazdálkodás lehetőségeivel foglalkozott, majd az állami, és a magán erdőgazdálkodás gyakorlati színterein, mint erdőművelés, erdőnevelés, erdészeti szaktanácsadás, erdőgazdálkodási szolgáltatások, bizonyította rátermettségét.

    Később, az erdészeti igazgatásban részese volt az erdészeti hatósági munka, illetve az erdészeti informatikai rendszer (ESZIR) fejlesztésének. Az FVM, FM erdészeti referenseként sokat tett az erdészeti jogszabályok előkészítésében, a támogatási rendszer tervezés jogszabályalkotásában, az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás kialakításában, a 2010. évi szakirányítási támogatás jogszabályi előkészítésében,  az erdőterv rendeletek összeállításában, és a 2017. évi erdőtörvény módosítás előkészítésében. 2018-tól Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető erdészeti szakértőjeként segíti a magán erdőgazdálkodás ügyét.

    Sokrétű munkássága során mindig kitartóan, eredményorientáltan és rendszer szinten gondolkodva kereste az erdőgazdálkodás, azon belül a magán erdőgazdálkodás kapcsán felmerülő kérdések, problémák megoldási lehetőségeit. A szakmai pályafutása a kilencvenes évek végétől valamilyen formában mindig szorosan kapcsolódott az ágazat központi irányításához.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 4 ember, álló emberek és öltöny

    Tiszperger Jenő

    Erdőgazdálkodó

    1954. január 1-én született Somogysárdon. Az általános iskola elvégzése után Pécsett folytatta tanulmányait, ahol először villamosenergia-ipari technikus, majd gépjármű technikai technikus végzettséget szerzett.

    Jelenleg Kaposújlakon él, nős, 2 fiú gyermek édesapja.

    A mezőgazdasági majd erdőgazdálkodási tevékenységet családi indíttatásból kezdte, gazdálkodni a kárpótlási időszakban visszakapott földterületeken kezdett. Erdőtelepítési tevékenységet 2004-től  kezdve folyamatosan végez, mely során már több, mint 400ha új erdő létrehozását kivitelezte: 180ha kocsányos tölgy, 150 ha akác, 20 ha mézgás éger és 20ha nemes nyár célállománnyal. Ezen tevékenységét, a magyar erdőállomány folyamatos növelését továbbra is fontosnak tartja, hiszen folyamatban van közel 200 ha akác és nemes nyár főfafajú faültetvény kivitelezése, valamint mintegy 100ha kocsányos tölgy erdőtelepítés tervezése, engedélyeztetése.

    A jövőre gondolva már Tamás fiával közösen dolgoznak, pályáznak, így biztosítva több generáció megélhetését, a családi gazdálkodás átadását, folytonosságát, a meglévő és telepítendő erdőterületeken folyó szakszerű és magas színvonalú erdőgazdálkodási tevékenységet, a magyar erdők méretének, területének további növelését.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei elismeréseként a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

    A nagyrendezvény ünnepi délelőtti része és a délutáni konferencia közötti időben a látogatók megtekinthették a Valkon Kft. és az Andreas Stihl Kft. termékbemutatóját a Vajdahunyadvár udvarán.

    Délután a magán erdőgazdálkodás alapvető kérdéseit érintő előadásokra került sor.

    A konferencia résztvevőit Győrffy Balázs – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntötte, majd Jakab István – a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, és megnyitotta a konferenciát.

    A következő előadások hangzottak el:

    Dr. Andréka Tamás főosztályvezető   –  Az erdőgazdálkodást érintő aktuális jogalkotás

    Ambrus Gergely Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság  –

           Erdőtelepítések, fásítások támogatási lehetőségeinek várható alakulása

    Lomniczi Gergely főtanácsadó  –

          A magyar erdők és erdőgazdálkodás megítélése a lakosság körében

    Bolla Bence Tudományos főmunkatárs, NAIK-ERTI 

          Erdőtelepítések, fásítások hatásai a termőterületek vízgazdálkodási viszonyaira

     

    Az előadások teljes kivetített anyagát a terjedelme miatt körlevélben juttatjuk el tagjainkhoz.

    Végül Mocz András, a MEGOSZ elnöke mondott zárszót.

    Az eseményről 109 fotó látható a FATÁJ FB albumában.

    Forrás: MTI; Fatáj-online; AM;

    Foto: Mőcsényi Miklós

     

     

     

     

    Fo

  • Meghívó a MEGOSZ 25. jubileumi nagyrendezvényére a Vajdahunyadvárba

    A cikk dátuma szeptember 17th, 2019 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Alpár Ignác által a millenniumi ünnepségekre megálmodott városligeti Vajdahunyadvár Budapest egyik legizgalmasabb épületegyüttese, és méltó otthona az 1896-ban alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Itt található Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye, a magyar agrárium értékeinek és történetének teljes és reprezentatív bemutatása.

    Kiváló helyszíne az újraszerveződő magán erdőgazdálkodás 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének, és a 23. alkalommal megrendezésre kerülő Erdők Hete országos rendezvény sorozat 2019. évi megnyitásának.

    Ezúton szeretnénk előzetesen tisztelettel és szeretettel meghívni  Önöket, hogy vegyenek részt az Országos Erdészeti Egyesület, és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös, a Vajdahunyadvár első emeleti nagytermében 2019. szeptember 28-án 10 órától megrendezésre kerülő ünnepi rendezvényén.

    A rendezvény regisztrációhoz kötött, ezért az itt található regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével jelezzék szándékukat.           (A lap letöltés után tölthető ki)

    A részletes programot a meghívóban olvashatják.

    Erdészüdvözlettel: A MEGOSZ vezetősége

    MEGHÍVÓ 2019 MEGOSZ nagyrendezvény

    MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

    2019. MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap