A közelgő ünnepek alkalmából, ezúton is szeretnénk megköszönni szövetségünk iránti bizalmukat. Kívánunk mindenkinek nyugodt, kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt!
Az erdőgazdálkodók alapvető érdeke, hogy a gazdálkodásuk kiszámítható és tervezhető legyen. Ehhez érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat.
Az erdőgazdálkodás szabályozásának változásai I.
Az erdőknek gazdasági jelentőségük mellett számos más hasznosságuk is van, továbbá az erdők és az erdőgazdálkodás hatással lehet más személyek vagy szervezetek gazdasági tevékenységére, illetve közérdekű feladatellátására is. Az erdőket és erdőgazdálkodást érintő számtalan elvárás egyidejű érvényesítése pedig bizony esetenként érdekellentétekkel jár, vagy legalábbis az érdekek megfelelő összehangolását igényli.
Néhány példa az erdő rendeltetései közül:
– gazdasági rendeltetések: faanyagtermelés, szaporítóanyag-termelés, földalatti gomba termelés, vadaskert, mezővédő erdő, oktatási-, kutatási célú erdő;
– védelmi rendeltetések: természetvédelem, talajvédelem, vízbázis-védelem, településvédelem, tájképvédelem, műtárgyvédelem, kulturális örökség védelem;
– közjóléti rendeltetések: parkerdő;
– különleges elhelyezkedésű erdők: árvízi védekezéssel érintett területen lévő erdők, honvédelmi, vagy határrendészeti területen elhelyezkedő erdők.
Az erdőgazdálkodók mindezzel tisztában vannak, és a gazdálkodásuk korlátozásának tényét, illetve lehetőségét elfogadják. Konfliktusok abból adódnak, ha
– a gazdálkodásuk korlátozására megalapozatlanul, vagy
– megalapozatlan mértékben kerül sor, ha
– a korlátozások nem kiszámíthatóak, illetve
– nem tervezhetőek, továbbá ha
– jelentős korlátozás esetén a korlátozás haszonélvezői – amely esetben ez felmerülhet – a korlátozás anyagi ellentételezéséről nem gondoskodnak.
Az erdőtörvény 2017. szeptemberében befejeződő módosítása során a fenti felvetések rendezése elsődleges szempont volt, melynek keretében az alábbi módosításokra került sor:
1. Az erdő rendeltetéseinek objektívebb alapokon nyugvó, és a tényleges elvárásokhoz igazított újradefiniálása, illetve az erdő elsődleges (kiemelt) rendeltetéséhez kapcsolódó indokolatlan privilégiumok megszüntetése.
2. Az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások, korlátozások tekintetében a legkritikusabb esetekre vonatkozóan (pl. természetvédelmi rendeltetésű erdők) meghatározásra kerültek a korlátozások lehetséges keretei, illetve felhatalmazást kapott a miniszter a korlátozások rendeletben történő részletes meghatározására. Annak elkerülése* érdekében, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott elvárásokat és korlátozásokat az érintett szakterületek képviselői (hatóságok, állami kezelő szervek) túlzóan szubjektív módon, gyakorlatilag korlátok nélkül határozhassák meg.
3. Pontosításra került a körzeti erdőtervezés, az erdőterv szerepe és tartalma. A körzeti erdőtervezés legfontosabb feladata – az erdők nyilvántartási rendszerének tízévente történő felesleges újraépítése, illetve a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységek állami meghatározása helyett – az erdő aktuálisan nyilvántartott rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások összehangolása, és ennek alapján az erdőgazdálkodás következő tíz évre vonatkozó kereteinek a meghatározása. A korábbiaktól eltérően immár elsődlegesen az erdőgazdálkodó elképzelési mentén.
4. A hatályba lépő új rendelkezések azzal is védik az erdőgazdálkodók érdekeit, hogy már csak kivételes esetekben engedik a hatóságok számára az erdőterv alapján elvégezhető erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtást közvetlenül megelőző korlátozását. Ilyen esetek korábban gyakran előfordultak, mely kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tette az erdőgazdálkodást.
5. A törvénymódosítás további fontos eleme a magánerdőkre vonatkozóan az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása esetén az állami kártalanítási kötelezettség előírása. Ezzel megvalósítva az erdők többcélú hasznosításához kapcsolódóan a gazdálkodók és a társadalom közötti közös és arányos teherviselést.
Néhány napja hírt adtunk, hogy megjelentek az új, a fakitermelések bejelentéséhez szükséges nyomtatványok. Mivel a kitöltés nehézségeket vetett fel ezért egy tagtársunk a hivatalnak közvetlenül tett fel kérdéseket. Valószínűleg sokan küzdenek hasonló problémával, ezért segítségképpen a feltett kérdéseket és a kapott választ az alábbiakban találják.
Tisztelt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
A fakitermelési munkák bejelentésével kapcsolatban segítségüket szeretném kérni, mert a kitöltési útmutatót áttanulmányozva az alábbi kérdésekre nem kaptam választ.
A kérdéseket próbálom egy példán keresztül bemutatni, és hálás lennék lehetőség esetén ha a válaszokat 1-1 kitöltött leszámolási nyomtatványon szemléltetnék.
3 ha -os erdőrészlet,
1 évi munkáinak leszámolása /pl 2018 jan/esetén, ahol részterületeken az alábbi munkák kerültek elvégzésre;
– 1 ha -on elvégezték a döntést és felkészítést is /tehát ismert a nettó m3/;
– 1 ha -on elvégezték a döntését, de a felkészítés folyamatban / tehát üzemtervi bruttó m3 leszámolás/
– 1 ha -on döntést sem végeztek, de következő év januárjában folytatnák a munkát
A fenti esetben a tájékoztatóban leírtak szerint értelmezésem szerint minimum 2db /de lehet hogy 3 db/ külön leszámolást kéne /részterületekre bontva/ egy erdőrészletre készíteni.
leszámolásban; részlet területe: 3 ha, érintett ter. 2ha, áthúzódó: F, a m3 adatokhoz pedig az üzemtervi bruttó adatok
– egyébként erre ez estre nem lehetne a nyomtatványra egy “X”-elési helyet tenni, hogy erdtőrev szerint, hiszen semmilyen fafaj és m3 adatokkal még nem rendelkezünk
– egyben hagyható-e leszámolás szempontjából a döntött és felkészített és a csak döntött részterület
– mivel fenti estben az állva maradt 1ha sorsa nem látható, azaz nem tűnik ki a nyomtatványból hogy folytatni kívánja-e a gazdálkodó ezért szükséges /-e/ a második leszámolás kitöltése ahol;
leszámolásban; részlet területe: 3 ha, érintett terület 1ha, áthúzódó: D, a m3 adatokhoz pedig “0”
évi leszámolás esetén; /pl 2019 jan. vagy tavalyról áthúzódó/
– nyomtatványon hogyan lehet jelezni, hogy a leszámolással érintett erdőrészlet áthúzódó termelés, vagy ekkor a nyomtatványon az F és D betűk kitöltésével ezt tudjuk jelezni. hogy pl F-jelölve 2016 ról 2017-re csak a felkészítés húzódott át?
– ekkor is két nyomtatványt kell kitölteni egy erdőrészletre a fenti példából kiindulva a részterületes bontásban ahol:
leszámolásban; részlet ter: 3 ha, érintett ter. 2ha, áthúzódó: F, a m3 adatokhoz pedig a valós termelt m3, az előző évi üzemtervi bruttó adatainak helyesbítése érdekében
leszámolásban; részlet ter: 3 ha, érintett ter. 1ha, áthúzódó: D, a m3 adatokhoz pedig a valós termelt m3
Segítségüket előre is köszönöm.
NÉBIH válasza
Az ilyen esetekben nem szükséges 2 végrehajtás bejelentést benyújtani a végrehajtott tevékenységekről.
A végrehajtás-bejelentéseében 2 ha érintett területet kell jelentenie, mivel ekkora érintett területen történt meg a tőtől való elválasztás. Áthúzódóként abban az esetben kellene „F” jelentenie, ha a következő évre nem húzódna át újabb fakitermelés, csak a korábban tőtől elválasztott faanyag kerülne felkészítésre/közelítésre. Mivel a példájában a követlező évre fakitermelés is áthúzódik, ezért az áthúzódó rovatban „D”-t kell jelölnie.
A bejelentés fatérfogat megadására szánt rovatban az útmutató szerint az összes tőtől elválasztott faanyag bruttó fatérfogatmennyiségét kell megadnia, valamint a felkészített faanyag választékcsoportonkénti nettó fatérfogatmennyiségét.
A jövő évi végrehajtás-bejelentésnél az érintett területre vonatkozóan amennyiben csak felkészítés történik és újabb fakitermelés nem, akkor az 1,00 ha-os mértéket kell feltüntetni, mivel 1-on húzódott át a felkészítés. Ebben az esetben, mivel nincs tőtől való elválasztás, ezért nem kell bruttó fatérfogatot megadni, csak választékcsoportonként a nettó fatérfogat adatokat.
Abban az esetben ha a tőtől való elválasztás is áthúzódott, akkor az érintett területnél a fakitermeléssel érintett területet kell feltüntetni, ahol a tőtől való elválasztás történt. A példában most ez is 1,0 ha. Ilyenkor az 1,0 ha-on tőtől elválasztott faanyag bruttó értékét is fel kell tüntetni. A választékcsoportonként a nettó fatérfogat adatok pedig 2,0 ha-ra vonatkozóan, hiszen 1,0 ha-on a frissen döntött faanyag választékolása/közelítése történt meg, míg a másik 1,0 ha-on a tavalyról áthúzódott faanyagé.
Bízom benne, hogy így szemléltetve már érthető a nyomtatvány kitöltése.
Ezúton tájékoztatjuk a magánerdősöket, hogy Dr. Nádai Magda “Százszorszép” című képes kézikönyve hamarosan megjelenik (mellékelve küldjük a könyv bemutatóját és egy leporellót).
A sok szép fotót, ábrát tartalmazó képeskönyv erdőt járó csoportoknak, családoknak nyújt segítő kezet az erdei élőlények (növények, állatok) felismerésében.
A tervek szerint tavasszal jelenik meg, és irányára 2500 Ft körüli lesz, ha elég érdeklődő, előzetes megrendelő gyűlik össze.
Amennyiben érdekli Önt vagy környezetét a kiadvány, kérem jelezze a darabszám megjelölésével titkárságunknak 2017. február 24-ig.
Az alábbi linken meg tudják nézni a „Zöld erdőben jártam – Környezeti nevelés a magyar magánerdőkben” című, a MEGOSZ 2016 évi rendezvénysorozatának egyik állomásaként Napkoron megrendezett Magánerős Majálisáról készített filmet.
Ha a honlapot áttekintve legördítik, akkor a jobb oldalon megjelenő linkek cím alatt az utolsó sorban található a MEGOSZ HAZAI VADÁSZ FILMTÁR, ahol az eddig készült valamennyi filmet ki tudják választani és meg tudják nézni.
Az alábbi, hozzánk eljuttatott írást változtatás nélkül közöljük, mert úgy gondoljuk – mint ahogy azt a levelet jegyző nyugdíjas erdészkolléga is írja -, hogy nem csupán egyedi problémáról van szó.
„Nem tudok nyugdíjba menni!
Sponga József vagyok, Kaán Károly díjas erdész, szakirányító. Nagyon büszke voltam és vagyok is arra, hogy az erdésztechnikusok közül először én kaptam meg ezt a magas kitüntetést. Az elmúlt 56 évben még közlekedési bírságot sem kaptam, nem hogy erdőgazdálkodási bírságot. Az erdészeti hatósággal mindezidáig korrekt, tisztességes és kölcsönös tájékoztatáson alapuló kapcsolatom volt. Most azonban nem tudom nyugdíjazni magam, de már aludni sem, az erdészeti hatóság folyamatos bírságai és közömbössége miatt.
Egész életemben gyenge termőhelyi adottságú, alföldi területeken erdőgazdálkodtam, ahol már az is nagy eredmény, ha zárt erdőket tudunk létrehozni. A javarész azonban talajhibás foltokkal tarkított, erdős-sztyepp klímába tartozó, talajvédelmi rendeltetésű, gyenge záródású erdőrészlet.
Mire elértem a nyugdíjkorhatárt, már közel ezer hektár ilyen adottságú magánerdőben szakirányítottam és gazdálkodtam Örkény, Táborfalva és Tatárszentgyörgy községhatárokban. Úgy döntöttem, hogy egészségi állapotom romlása miatt lassan és fokozatosan felmondom az erdőgazdálkodói státuszomat és csak a saját tulajdonú erdőrészletekben tartom meg azt, mivel felelősséggel már nem tudom az ezekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat ellátni. Tettem ezt nyugodt lélekkel, mert valamennyi általam kezelt erdőrészletet lelkiismeretesen kezeltem és azok ellen semmilyen hatósági kifogás nem merült fel évtizedeken keresztül.
Ezért 2013 és 2015 között több száz hektár erdőt érintően, kb. 50 erdőrészlet vonatkozásában adtam be szabályos, erdőgazdálkodási tevékenység felmondására vonatkozó kérelmet a tulajdonosok egyetértésével és aláírásával az illetékes erdészeti hatóságnak. A hatóság alig néhány esetben reagált a beadványokra és akkor is csak ott, ahol új erdőgazdálkodó bejelentését időközben már regisztrálták. Így vannak olyan esetek is, hogy semmilyen választ nem kaptam a három éve benyújtott kérelmeimre. Viszont nincs olyan kötelezettség, hogy nekem, mint erdőgazdálkodónak gondoskodnom kell az utódlásomról. Ez a tulajdonosok dolga lenne, akikkel mindenkor korrekt módon előzetesen egyeztettem az erdőgazdálkodásom felmondásának okairól.
Ezen erdőrészletek vonatkozásában azonban a közelmúltban megindult az erdőgazdálkodási bírságok áradata. Megjegyzem, egyetlen esetben sem kaptam értesítést a helyszíni szemlékről, illetve ezen területek zömén sem rendelkeztünk érvényes erdőtervvel, hiszen azok megújításával ugyanaz a hatóság folyamatosan, több éves csúszásban van országszerte. Jelenleg már milliós nagyságrendű bírságot szabtak ki rám, aki folyamatos orvosi ellátásra és kezelésre szorulok, mozgásomban korlátozott vagyok és jelenleg önállóan még ellátni sem tudom magam. A bírságokkal kapcsolatos illetékes első és másodfokú hatóságokhoz írott leveleimre és kérelmeimre semmilyen választ nem kapok, egyszerűen levegőnek néznek.
Úgy tűnik csak az erdőgazdálkodónak és a tulajdonosoknak vannak kötelezettségei, a hatóság csak büntet és hárít. Nekünk minden határidőt és teljesíthetetlen előírást maradéktalanul be kell tartanunk, az viszont normális és elfogadható, hogy éveken keresztül nem válaszolnak a kérelmeinkre, beadványainkra és éveket késnek az erdőtervek kiadásával.
A bürokráciacsökkentés és a bírságtételek mérséklése úgy tűnik nem érte el az erdészeti szektort és a jogi szabályozás annyira nincs tekintettel a mindennapi gyakorlatra, hogy ez a fajta jogalkalmazás és gazdálkodó ellenes hozzáállás hasonló visszás eredményeket szül.
Azt remélem, hogy soraim meghallgatásra találnak és valamilyen megoldás születik és talán másnak is segíthetek, mert úgy gondolom, hogy hasonló problémával nem vagyok egyedül.
Indul a vis maior bejelentés MVH elektronikus felülete!
2015. június 4-től az egységes kérelemhez kapcsolódó vis maior bejelentéseket csak elektronikus felületen lehet benyújtani.
Vis maior bejelentést akkor javasolt tenni, ha a 2015. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény (például belvíz, jégkár, állatbetegség stb.) történt, és emiatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamelyik feltételt, vagy már nem a korábban bejelentett növény található meg az adott táblán illetve a bejelentett állat elpusztult és pótlására nincs lehetőség.
A bejelentést a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 15 munkanapon belül, vagy ha a vis maior esemény az ügyfelet a bejelentésben akadályozza, akkor az akadályoztatás megszűntét követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani.
A bejelentés, a fentiekben leírtakat figyelembe véve, elektronikus formában egész évben megtehető, az egységes kérelmek benyújtási határidejének lezárulta után is.
További részletes tájékoztató a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján a
Kétszer gyorsabban növő, magasabb és vastagabb fák segíthetnek a klímaváltozás negatív hatásainak a legyőzésében.
A Manchesteri Egyetem tudósai felfedeztek egy módszert arra vonatkozólag, hogy hogyan késztessék a fákat nagyobb és gyorsabb növekedésre, ami megnövelheti a megújuló források készleteit, és segíthet a fáknak megbirkózni a klímaváltozás hatásaival.
A tanulmányban, amelyet a Current Biology című folyóiratban publikáltak, a kutató csapat sikeresen változtatott meg két gént a nyárfákban azért, hogy a szokásosnál gyorsabb és nagyobb növekedésre késztessék őket.
Simon Turner, a Manchesteri Egyetem Élettudományi Karának a professzora vezette a kutatást. „A fák növekedési sebességét a szárban történő sejtosztódás sebessége határozza meg. Két gént azonosítottunk, amelyek képesek irányítani a sejtosztódást a szárban és ezáltal felülírják a normál növekedési ütemet.”
„Habár az új tulajdonságot még szabadföldi körülmények között is tesztelni kell, ez a felfedezés megnyitja az utat az olyan fák létrehozásához, amelyek sokkal gyorsabban nőnek, és hozzájárul ahhoz, hogy megfeleljünk a megnövekedett növényi biomassza (bioüzemanyagok és egyéb anyagok megújuló forrásai) iránti igényeknek, miközben tovább csökken a CO2 kibocsátás a légkörbe.”
A képen egy nyárfa keresztmetszete látható, amelynek a génjei módosítva lettek,
így a sejtek gyorsabban osztódnak. Fotó: Prof. Simon Turner
A felfedezés hozzájárulhat a bioüzemanyag, illetve az ipari biotechnológiai szektor biomassza ellátásának lehetséges növeléséhez, valamint segíthet a növényeknek megbirkózni a klímaváltozás környezeti következményeivel.
Turner professzor hozzátette: „A mi munkánk megadja a lehetőséget ahhoz, hogy talán képesek lehetünk fenntartani egy gyors növekedési sebességet még a kedvezőtlen és változó környezeti feltételek ellenére is, melyekkel valószínűleg minden növénynek szembe kell néznie.”
„A legtöbb növény, beleértve a terménykultúrákat is, kisebb növekedéssel válaszol a kedvezőtlen környezeti feltételekre, ami ennek megfelelően kevesebb termést eredményez. Annak megértése, hogy a növények miképpen reagálnak a környezet jelzéseire és, hogy vajon milyen mértékben vagyunk képesek megváltoztatni őket ahhoz, hogy felülbírálják ezeket a jelzéseket, bizonyosan nagyon fontos a növényi teljesítmény folyamatos fejlesztéséhez. A jövőben lehetséges, hogy a PXY és a CLE gének sejtekben történő expressziójának a befolyásolása felülírhatja azokat a környezeti jelzéseket, melyek általában megváltoztatják a növények növekedését”.
„Ez egy olyan eredmény, amelyet természetesen még szabadföldi körülmények között is tesztelni kell, de egy lehetséges megoldást adhat napjaink egyik legsürgetőbb kihívására.” A kutatók jelenleg egy erdészeti termékeket gyártó vállalattal terveznek közös munkát a szabadföldi teszteléshez.
A munka egy korábbi, 2010-es tanulmányon alapul, amelyben a csapat azonosította a szóban forgó gének szerepét a lúdfű (Arabidopsis) növényben.
A tanulmányt támogatta a BBSRC (Biotechnology and Biological Sciences Research Council).
Fordította:
Kocsi István, mezőgazdasági szakfordító www.kocsiistvan.webs.com
kocsiistvan@freemail.hu
Ember,
én égek kályhádban téli éjszakákon,
én vetek rád árnyat, üde-frisset nyáron,
ágy vagyok: altatód,
asztal: jóllakatód,
énbelőlem ácsolsz hajlékot és hajót,
vagyok kapud, ládád, kapanyeled, orsód,
születtedben bölcsőd,
holtodban koporsód,
fúró és faragó kedvedben hű társad,
én kérlek,
vigyázz rám,
az erdőt ne bántsad!
A képen egy nyárfa keresztmetszete látható, amelynek a génjei módosítva lettek,