Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Erdőgazdálkodók részvétele az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban 2023-ban

    A cikk dátuma december 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Az adatgyűjtés célja

    Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programot (OSAP) a KSH koordinálásával a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai, köztük az Agrárminisztérium, ill. annak megbízásából a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya (NFK) végzi. Az adatokat az NFK (és annak jogelőd intézményei) kizárólag statisztikai céllal gyűjti, immár több mint 40 éve. Ez azt jelenti, hogy a beérkezett információk végeredményben csak különféle szakpolitikai, tudományos vagy egyéb elemzésekhez használhatók fel, hatósági eljárások megindításához – az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása, valamint valótlan adatok közlése kivételével – nem. Fontos megjegyezni, hogy a kért adatok más adatforrásból nem érhetők el, ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesek többek között a Nemzeti Üvegházgáz Leltár elkészítéséhez, ágazati döntések meghozatalához, nemzetközi jelentések (pl. Európa erdeinek állapota) publikáláshoz.

    A mintavétel módja

    Az erdészeti OSAP adatszolgáltatói állami, valamint az NFK által véletlenszerűen kijelölt magán erdőgazdálkodók. A minta közel állandó, az adatgyűjtésbe bekerült gazdálkodóknak évi egy alkalommal szükséges adatot szolgáltatniuk. Ez alól csak az erdőgazdálkodói jogviszony megszűnése jelent kivételt. Ebben az esetben az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból törölt adatszolgáltató helyett – ugyancsak véletlenszerű eljárással – újat jelöl ki az NFK. A magánszektorból így összesen 1500 erdőgazdálkodó kap évről-évre az év elején a megelőző évi gazdálkodásáról adatszolgáltatásra való felszólítást. Az állami szektor (állami erdőgazdaságok, Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Igazgatóságok) mintavételezése teljes körű.

    A gyűjtött adatok köre

    Az erdőgazdálkodóknak két nyilvántartási számon (1257, 1259) összesen 4 kérdőívet kell kitölteniük, melyek a következők:

    Hangsúlyozni kell, hogy a Nettó fakitermelés, ill. az Erdei fatermékek termelése és készletváltozása kérdőíveken bekért nettó m³ adatok nem helyettesíthetők az erdészeti hatóság felé is jelentett kitermelt nettó fatérfogat adatokkal. Ennek oka egyrészt az, hogy a hatóság részére – egyelőre – nem elektronikusan zajlik a bejelentés, így megfelelő, ún. adminisztratív adatbázis sem áll rendelkezésre, amiből az adatok statisztikai célra átvehetők lennének. Másrészt a hatóság részére bejelentett adatok kevésbé részletesek, így statisztikai célra történő felhasználásuk erősen korlátozott lenne. Így a már rendelkezésre álló, több mint 40 éves, azonos adattartalommal gyűjtött idősor megszakadna. Az erdészeti OSAP keretében előállított ár- és díjstatisztikák országos szinten egyedülállók, más adatforrásban nem állnak rendelkezésre.

    Gyakorlati tudnivalók

    Az adatszolgáltatás – a vonatkozó jogszabály értelmében – csak elektronikusan, az Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) segítségével teljesíthető. Az ASIR használatához szükséges információkat (a rendszer elérhetősége, felhasználónév, jelszó) az adatszolgáltatók részére az NFK az adatszolgáltatásra felhívó levéllel együtt küldi meg. Ha a kitöltést valamilyen oknál fogva az erdőgazdálkodó nem tudja megoldani (pl. nincs internet hozzáférése), akkor azt általa megbízott más személy (pl. hozzátartozó) is elvégezheti, vagy segítséget tud kérni az illetékes falugondoktól, ill. falugazdásztól. A rendszerből a kérdőívek le-, majd – kitöltést követően – vissza is tölthetők. Lehetőség nyílik ezáltal arra, hogy aki nem rendelkezik internet hozzáféréssel, segítséget kérve hozzájusson a letöltött kérdőívekhez, azokat akár papíron kitöltse, majd az adatokat az internet hozzáféréssel általa megbízott személy töltse fel az ASIR-ba.

    A rendszer használata gyorsan átlátható, szükség esetén annak elsajátítását az NFK feljebb említett levelében megadott elérhetőségen felhasználói segédlet könnyíti. A kérdőívek kitöltési útmutatói az ASIR-ban elérhetők. Emellett az NFK munkatársai is készséggel állnak az adatszolgáltatók rendelkezésére.

    Az egyes kérdőíveknek csak az adott erdőgazdálkodóra nézve releváns részét kell kitölteni, az egyéb adathelyekkel az adatszolgáltatóknak nem szükséges foglalkozniuk, azokat üresen hagyhatják. Az adatszolgáltatást azonban abban az esetben is el kell végezni, hogy ha az „nullás” (például az erdőgazdálkodó nem végzett fakitermelést az adott évben). Ez a kérdőív felületére lépve egy gombnyomással teljesíthető.

    A kérdőív kitöltés időigénye az adott évben végzett gazdálkodási tevékenységtől függ. A nullás adatszolgáltatás teljesítése néhány perc csupán, kismértékű (néhány erdőrészletet érintő) fakitermelés ill. gazdálkodói tevékenység esetében sem több fél óránál. Természetesen a nagyobb területen gazdálkodók számára arányosan több idő szükséges a kötelezettség teljesítéséhez.

    Az adatszolgáltatást felhívó levél megküldésével kéri az NFK az érintett erdőgazdálkodóktól. A felhívás megküldésére már 2023 év elején sor kerül, hogy a rendelkezésre álló határidőig az adatszolgáltatás kényelmesen teljesíthető legyen.

    Budapest, 2022. december 5.

    Összeállította: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály

  • Megjelent az Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon 2021-ben című kiadvány

    A cikk dátuma november 22nd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2021 című kiadvány megjelentetését követően a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztálya az előző évekhez hasonlóan idén is elkészítette a hazai erdők és erdőgazdálkodás egyes kiemelt jellemzőit ábrás megjelenítési formában tartalmazó, Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon 2021-ben című erdészeti leporellót. A leporelló az idei évben rendhagyó módon csak elektronikusan jelent meg, elérhető a Főosztály honlapjának Magyarország erdeivel kapcsolatos adatokat tartalmazó oldalán.

    A leporelló ismét számos témát érint. Szemléletes grafikonokról olvashatjuk le többek között az elmúlt másfél évtized erdő- és erdőtelepítési terület, élőfakészlet, folyónövedék, bruttó és nettó fakitermelés változásait. Megtudhatjuk, hogy faállományainkat milyen mértékben alakítottuk át, milyen az idegenhonos fafajok területfoglalása különböző faállománytípusokban, ill. megyénként, valamint tájékozódhatunk az erdei közjóléti létesítmények számszaki változásairól. Képet kaphatunk erdeink természetességi állapotáról, a védett és a Natura 2000 hálózathoz tartozó erdők egymáshoz való viszonyáról, egyes fafajcsoportok koreloszlásairól védett és nem védett területen. Az ábrák könnyebb értelmezését az azokon feltüntetett számadatok segítik.

    Az NFK gondozásában megjelenő két, naprakész információkat tartalmazó erdészeti leporelló évek óta jó kiegészítője egymásnak, így nagy haszonnal forgathatják mind az erdőkkel foglalkozó szakemberek, mind az erdők iránt érdeklődők egyaránt.

    Az alábbi Linken található az erdészeti leporelló:

    2021Leporello98x210tablazatosWeb

    https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513

  • Megjelent a VP5-8.4.1.-16 számú, „ Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című felhívás módosítása a www.palyazat.gov.hu oldalon.

    A cikk dátuma november 21st, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    A módosítás értelmében a felhívás hatálya kiterjesztésre került a 2023. évre is, vagyis a 2022-ben elszenvedett erdőkárok felszámolása kapcsán is lehetőség van támogatási és kifizetési kérelem benyújtására a 2023. évi egységes támogatás kérelem beadásának időszakában.

    Támogatásra jogosult a bejegyzett erdőgazdálkodó.

    A felhívás elérhető az alábbi helyen:

    https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-az-erdgazdlkodsi-potencilban-okozott-erdkrok-helyrelltsa-cm-vp5-841-16-kdszm-felhvs-2

     

     

  • Átmeneti szünet után az Erdőtérképen ismét megtekinthetőek a szakszemélyzeti kreditpontok.

    A cikk dátuma november 14th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tájékoztatjuk, hogy a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya az Erdőtérképen visszaállította a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére a megszerzett kreditpontjaik megtekintési lehetőségét. Hangsúlyozzuk, hogy itt kizárólag a saját adatait tudja megnézni.

    A keresést és a megtekintést a megszokott módon, az Erdőtérkép felületén, a Távcső ikonnal tudja indítani. A feljövő ablakban a Keresés mezőt le kell görgetni és ott a „Szakszemélyzeti kreditpontok” opciót választva, a kért keresőazonosítót megadva, a Keresés gombra kattintva láthatóvá válik a kreditpontokat tartalmazó ablak.

    Az alábbi linken olvasható a részletes tájékoztató a lekérdezés menetéről:

    https://nfk.gov.hu/Tajekoztato_a_kreditpontok_megtekintesi_lehetosegerol_news_2292

    A megszerzett kreditpont adat naponta frissül. Amennyiben Ön a lekérdezés előtti néhány napban vett részt kreditpont-gyűjtési eseményen (választható kiegészítő képzés, szakmai rendezvény), kérjük vegye figyelembe, hogy a kreditpontok jóváírását a szervező által az NFK-hoz beküldendő jelenléti ív kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül tudja elvégezni.

    Forrás: NFK Erdészeti Főosztály

  • Álmok és realitások a hazai erdőgazdálkodásban

    A cikk dátuma november 9th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A fenyegető időjárás-változás, a környezetvédelem, az európai és hazai pályázatok mellett nemrég Az Év Agrárembere fődíj átadása is a (hazai) erdőgazdálkodásra irányította a figyelmet. Erről a szektorról még a benne dolgozók is néha úgy nyilatkoznak, mint az agrárium mostohagyermekéről, miközben a mezőgazdaság vagy éppen az ökológia tudósai számára nem vitás, hogy nemcsak az élet, hanem az agrárium alapja is a megfelelő mennyiségű és állapotú erdő. Bár Támba Miklós véletlenül lett erdésszé, mára a szakma egyik legismertebb hazai alakja és Az Év Agrárembere idei fődíjasa – őt kérdeztük.

    Csináltam, mert ebben vagyok jó

    – A fődíja méltatásában is elhangzott, hogy az ön által vezetett erdőgazdaságban annak idején, a 90-es években elsőként vezettek be szakirányítási, szaktanácsadási rendszert, szolgáltatást. Épp akkor, amikor nagyon kevesen láttak üzletet, fantáziát ebben az ágazatban. Önök miért?

    – Ennek a története még ott kezdődik, hogy a háború előtti magánerdő-tulajdonosi rendszer a 60-as évekre, az államosítások miatt lényegében megszűnt. Ezzel megszűnt az a szakmai folyamatosság is, ami addig elősegítette a szakszerű gazdálkodást ezen a területen. Az állami szövetkezetek, gazdaságok persze elvégezték, amit kellett, de amikor eljött a rendszerváltás, újabb problémát jelentett, hogy még azok a kevesek, akik a kapott földeket erdősítésre akarták használni – és ők nem voltak sokan, hiszen elsősorban a szántó- és a zöldség-gyümölcs ágazat volt népszerű –, nem tudtak szaktanácsadói hálózatra támaszkodni a szükséges technológiai ismeretekért.

    – Ez annak idején minden szegmensben így volt, a szántóföldi gazdálkodás is évtizedekig, szinte máig hiányolja azt a hálózati rendszert, ami egykor kiválóan működött talaj- és növényvédelmi téren…

    – Ez az erdőgazdálkodásban még inkább így volt. Ezért mi, akik a 90-es évek legelején megalapítottuk az erdőgazdaságunkat, elsőként vezettünk be olyan szakirányítási, tanácsadói szolgáltatást, aminek a célja: a szükséges technológiai tudás elterjesztése, segítség az ebben dolgozó gazdaságoknak.

    – Ma hatalmas területet, 1000 hektár saját és 15 ezer hektár, mondjuk úgy, integrált erdőt felügyelnek. Önök annak idején miért láttak üzletet abban, amiben, ahogy mondja, csak kevesek?

    – Mert én ebben dolgoztam, ebben vagyok jó. Annak idején 85 taggal alapítottuk meg a Napkori Erdőgazdák Szövetkezetét, és tapasztaltuk, hogy van is igény erre a fajta szolgáltatásra ott, ahol komolyan veszik az erdőgazdálkodást. Sajnos ez azért nem mindenütt van így, sok az elhanyagolt, gondozatlan, ápolatlan erdő. Nem tett jót ennek az sem, hogy 2010 után megszűnt a szaktanácsadás állami támogatása, márpedig anélkül – ezt tudomásul kell venni – a gazdák sem igénylik, és a szolgáltatók se mindig képesek működtetni ezt a szolgáltatást. Ez probléma, mert ma az erdők közel 50 százalékban magántulajdonúak, alapvető fontosságú lenne, hogy ezeket szakszerűen, gondosan műveljék, a kitermelés, az erdőfelújítás megfelelően, időben történjen.

    A nevezetes suis vide ételkülönlegesség (fent), alul pedig pillanatképek a Nativus vadhúsfeldolgozóból
    Létfontosságú szegmens, támogatás nélkül…

    – Ez is emlékeztet kissé a szántóföldi ágazat viszonyaira: meglepő, de még mindig előjönnek alapvető szakmai, technológiai problémák a meggondolatlan termőterület- vagy fajtaválasztás, a hanyag technológiák miatt…

    – Akkor még adja hozzá, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú, speciális szaktudást igénylő ágazat. Sok család ment tönkre olyan hibák miatt, amikre utalt, pedig az erdő is lehet jövedelmező, ha megfelelően művelik.

    – Az utóbbi időben azért, ha nem is átfogó, de érdemi célzott támogatások formájában az állam kifejezte, hogy fontosnak ítéli a szektort. Például nemrég megduplázták és 100 milliárd fölé növelték a telepítési dotációt, továbbá meghosszabbították a határidőt év végéig.

    – Igen, ez fontos pozitívum, ennek ellenére nagyon komoly és a kibontakozást hátráltató probléma az ágazatban, hogy az erdőterületek semmiféle normatív európai vagy kormányzati támogatásban nem részesülnek. Ez nemcsak igazságtalan, de káros is, mert akadályozza a hatékony, szakszerű erdőgazdálkodást. Továbbá méltánytalan is, hiszen az erdőtulajdonosokat sok kötelezettség korlátozza a tulajdonukkal kapcsolatban, úgy, hogy közben semmiféle ellentételezést nem kapnak.

    – Pedig szavak szintjén Európában és itthon szakmai, politikusi, kutatói körökben állandóan visszatérő tény, hogy nemcsak az agrárium, hanem lényegében a jövő is azon múlik, mennyi és milyen erdőkkel rendelkezünk.

    – Így van, az erdő az agrárium létfontosságú része. Pozitív változás például az osztatlan közös birtokok felszámolása, ami nemrég elindult, bár – ugyan érthető, hogy miért – ez a folyamat nagyon lassan halad.

    – Mit tart ezen kívül jelenleg a hazai erdőgazdálkodás kibontakozása szempontjából a legsürgetőbb feladatnak?

    – Ahogy mondtam, a támogatási rendszer és az osztatlan birtokok problémája a legkomolyabb, ezen kívül a legfontosabb az lenne, hogy a gazdaságok és az állam közösen elérje, hogy minden erdőt gazdálkodás alá vonjanak, és ennek a folyamatát szakirányítási rendszer mellett ellenőrizzék. A mostani energiaválság és a klímaváltozás is haladéktalan intézkedéseket kíván ezen a téren.

    A cél

    – Az ön nevéhez több akácfaj előállítása fűződik. Az akác azonban viták kereszttüzében áll: az akadémiától a zöldekig sokan káros, agresszív, invazív fajnak ítélik, a másik oldal az ipar, a tüzelőanyag-igény miatt támogatja, miközben az erdeink negyedét ez a faj foglalja el.

    – Úgy érzem, itt szemben állnak a vágyálmok a realitással. Nem az a kérdés, hogy szeretjük-e, hogy ennyi akác van, hanem az, hogy miért nincs más. Én is örülnék, ha őshonos tölgy- és más erdőkből lenne több, de ez nem az én örömöm kérdése. A korábbi évszázadokban a homokot szőlővel kötötték meg. Amikor elkezdett süllyedni a talajvízszint, egyszerűen nem volt más növény, amivel a nyírségi homokot megkötötték volna, illetve a rossz minőségű földeken jövedelemhez jutottak volna a gazdálkodók. Az akác jól bírja a klímaváltozást, jól tűri az aszályt. Könnyű felújítani, és mind a bútoripar, mind a tűzifa-kereskedelem kiválóan felhasználja – ezek olyan érvek, amiket a realitás támaszt alá. Egyébként pedig az akácnak ökológiai előnyei is vannak, akár a mézelő méheket vesszük, akár a ligetes erdőket, amik ugyanúgy otthont adnak bizonyos élőlényeknek és árnyat a kirándulóknak, miközben a virága nem allergén, mint például a szürkenyáré.

    – Ugyancsak az ön nevéhez kötődik az ország egyik legnagyobb és legmodernebb vadaskertje, illetve a rá épülő feldolgozóüzem és turizmus. Intenzív állattartásról elsősorban az istállós-ólas, gépesített rendszerek jutnak ma már eszünkbe, nem a vadaskertek…

    – Valójában a fácán- vagy vadkacsanevelésnek igazi, nagy hagyományai Nagy-Britanniában, az ottani kastélybirtokokon voltak és vannak. A mi zárttéri gazdaságunkban nagyvadakat, vaddisznót, szarvast és vad vízimadarakat nevelünk vadásztatás céljából. Ebből nőtte ki magát a családi gazdaság feldolgozóüzeme. Azzal a céllal hoztuk ezt létre, hogy természetes és jó minőségű alapanyagból minőségi élelmiszert állítsunk elő a kereskedelemnek és a helyi idegenforgalomnak, aminek persze magunk is részesei vagyunk. Azt, hogy el tudtuk érni, hogy az országnak ebbe a szegletébe, Napkorra a spanyol király is ellátogasson, igazolja erőfeszítéseink eredményességét. Ezzel a profilbővítéssel egyébként az is volt a célunk egykor, hogy munkát adjunk azoknak a családoknak, akik korábban nagyon nehezen találtak maguknak munkát.

    – Azóta az „egykor” óta nagyot fordult a munkaerőpiac: most már nem munkát adni nehéz, hanem munkást találni. Az erdészetben és a vadgazdálkodásban hogyan képesek az utánpótlást biztosítani?

    – Nem könnyen: nehéz elegendő számú és főleg megfelelő embert találni. Az erdészet pedig sosem volt egy kiemelkedően jövedelmező üzletág, viszont a munka néha kifejezetten kemény. A vadgazdálkodás ugyanígy. Az agráriumnak ez az ágazata e tekintetben is periféria. Ebből a szempontból nekem nagyon rokonszenves az az irány, amit ma Magyarország követ, hogy család- és munkaalapú társadalomban gondolkozik. Ez az alapja mindennek, és ahol elszakadnak ezektől a valóságos alapoktól – ahol nem cél a gyerekszülés, a szorgalmas munka –, ott előbb-utóbb nemcsak a mezőgazdaság, hanem egész egyszerűen az élet is kilátástalanná válik.

    – Ez az eszmény áll az önök családi gazdasága mögött is?

    – Részemről teljes mértékig, és azt hiszem, a családom részéről is, mert ilyen vagy olyan formában mindannyian kötődnek a gazdaságunkhoz. Mindhárom gyermekem, sőt a szűk és tágabb családunk több tagja is a vállalkozásunk valamely részében tevékenykedik, és remélem, hogy az öt unokám is valamilyen formában ebben fogja megtalálni a jövőjét.

    Sikeres fogadalom

    – Tényleg véletlenül lett erdész?

    – Valóban így van. Eredetileg gépészmérnök akartam lenni, de nem vettek fel Gödöllőre. Közben viszont megkeresett a helyi téesz azzal, hogy volna-e kedvem a napkori szövetkezetbe menni, az erdészethez. Bár gépész akartam lenni, de az erdő, a természet, a vadak világa, a vadászat és a gazdálkodás mindig is vonzott. Így hát világos volt, hogy megyek. Ott ért a rendszerváltás is, és bár azóta a társasági forma többször változott, nekem ma is ugyanaz a „munkahelyem”, mint huszonéves koromban… Mellette nagyon sok közszolgálati, szakmai érdekvédelmi, közérdekű munkát, kötelezettséget vállaltam. Ez most azonban már a múlt, mert tettem egy fogadalmat, hogy amikor az első unokám megszületik, akkor abbahagyom ezeket a pluszban vállalt feladatokat, lassítok, és kevesebbet vállalok.

    ifj. Támba Miklós

    – Nem mindenkinek sikerül ez a lassítás és elengedés…

    – Nekem sikerült. Én a családot tartom a legfontosabbnak, ez az alapja a közösségnek, és ez az a jövő, amiért a munkának, a fenntartható gazdálkodásnak értelme van.

    A Portfolio Csoport Év agrár beruházása díját a Támba családi holding nyerte el 2020-ban, miután felépült a cégcsoport vadhúsfeldolgozó üzeme, csaknem 800 millió forintos fejlesztés révén. A Nativus vadhúsfeldolgozó üzemben kész vadételeket, a kereskedelmi láncok felé pedig vadhúsból készített szárazáru vagy sous vide eljárással (légmentesen zárt tasakokban tárolt ételek a hagyományosnál hosszabb időn át tartó és alacsonyabb hőmérsékleten történő főzéssel) elkészített ételt állítanak elő.

    A Támba családi vállalkozás évek óta fogad határon túl élő, hátrányos helyzetű és állami gondozásban élő magyar gyerekeket, és ők működtetik az ország első magánerdészeti erdei iskoláját Napkoron, ahol évente csaknem 1000 diák mélyülhet el az erdő világának ismereteiben.

    forrás: fataj.hu; MezőHír 11-01;

     

  • A veszélyhelyzet új kormányrendeletben 2022. november 1-től ismét ki lett hirdetve

    A cikk dátuma november 3rd, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Magyarország kormánya a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel veszélyhelyzetet hirdetett (30 napra); a 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel pedig számos, a korábbi veszélyhelyzet alatt született rendelet hatályát hosszabbította meg. Továbbra is érvényes az állami erdőgazdálkodóktól igényelhető hatósági áras tűzifa-rendelet; bejelentés köteles a tűzifa, valamint a fenyő fűrészáru export; és EKAER kötelesek a fatermékek.

    A veszélyhelyzet új kormányrendeletben (424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet) 2022. november 1-től ismét ki lett hirdetve, továbbá a korábbi kormányrendelethez kapcsolódóan kihirdetett veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályát gyakorlatilag azonos tartalommal fenntartották (a minket érintő kormányrendeletek esetében a 425/2022. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés 31. és 37. pontjai). Azzal, hogy azok hatályát már nem kötötték a hatályát veszített 2022. évi VI. törvény hatályosságához, azok visszavonásáról így kormányrendeleti úton kell majd intézkedni.

    forrás: MagyarKözlönynjt.hu

    Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 175. számának elején találhatóak, illetve a hatásuk már az njt.hu oldalon is olvasható az érintett jogszabályokban.

  • F E L H Í V Á S az erdőgazdálkodók, földhasználók és szakirányítók részére

    A cikk dátuma október 20th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A zavartalan erdőgazdálkodási munkák tervezéséért és végrehajtásáért, valamint az egyéb hatósági ügyintézésekhez az alábbi felhívást intézzük az erdőgazdálkodókhoz, földhasználókhoz és erdészeti szakszemélyzethez.
    A kormány a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rend.) 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig igazgatási szünetet rendelt el. A Korm. rend. 2. § (1) bekezdése szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás sem működik. A Korm. rend. 2. § (2)
    bekezdés alapján az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe. Az intézkedés a tervbejelentőkkel kapcsolatos ügyintézésre is hatással van. Amennyiben a hatósági munka megáll és jogszabály szerint az igazgatási szünet alatt az eljárási határidők nem folynak, akkor a tervbejelentő ellenőrzésére vonatkozó eljárási határidő sem folyik.
    Továbbá felhívom a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet hatálya a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
    következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti törvény) hatályához igazodik.

    A veszélyhelyzeti törvény – meghosszabbítás hiányában – 2022. november 1-én hatályát veszti, így vele együtt a Korm. rendelet is. Ekkor a tervbejelentések esetében a 8 napos bejelentési határidő újra 21 napos lesz. A veszélyhelyzeti törvény hatályának meghosszabbítását illetve a veszélyhelyzet alatt is, a Korm. rendelet bármikor bekövetkező visszavonását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A fentiekre tekintettel, ahhoz hogy 2023. január 1. meg tudják kezdeni az erdőgazdálkodók a szakirányító által ellenjegyzett 2023. évre tervezett fahasználati, és időjárástól függően a tervezett erdőművelési tevékenységet, a tervezett bejelentéseket legkésőbb 2022. december 1. napig (de lehetőség szerint hamarabb) kérjük küldjék meg a területileg illetékes erdészeti hatóság (kormányhivatal) részére. Ellenkező esetben az igazgatási szünet a határidő lejártába fog esni és csak 2023. január 6. után folytatódik a bejelentési határidő számítása. (Amennyiben időközben a veszélyhelyzetre tekintettel újra 8 napos lenne a tervbejelentési határidő, úgy 2022. december 13. a határnap, hogy mely bejelentési határidőt nem hosszabbítja az igazgatási szünet.) A fentiek fokozottan igazak az áthúzódó fakitermelésekre. Amennyiben legkésőbb 2022. december 21-ig nem jelentik be a területileg illetékes erdészeti hatóságnak az elvégzett fakitermelések végrehajtás bejelentésében az áthúzódás tényét, úgy 2023. január 1-én nem folytathatják a munkálatokat, csak az igazgatási szünet lejártát követően. Természetesen nem csak az áthúzódó fakitermelések végrehajtás bejelentésénél célszerű figyelembe venni az igazgatási szünetet, és nem csak a tervbejelentések végrehajthatósági határideje esetében kell figyelembe venni az igazgatási szünetet. Az igazgatási szünet minden hatósági eljárásra hatással van és minél hosszabb az ügyintézési határidő, annál valószínűbb, hogy az igazgatási szünet kitolja annak ügyintézési határidejét. Pl.: az erdőtervtől eltérő kérelmek, igénybevételi eljárások, vagy gazdálkodói nyilvántartási ügyek esetében a 90 napot.

    A fent írt szabályozás vonatkozik az erdőtörvény hatálya alá tartozó fásításokra és szabad rendelkezésű erdőkre is, így amennyiben a 2023-ban tervezett fakitermelési bejelentéseket nem teszik meg az erdészeti hatóság felé 2022. december 1-ig, úgy az abban szereplő földrészletek vonatkozásában a fásításban illetve szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelés 2023. január 1-én nem kezdhető meg. Az igazgatási szünet hatással van a középfokú végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet aktuális jogosultsági határidejének meghosszabbítására is. A 244/2020. (V.
    28.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 2020. július 1-én nyilvántartásban szereplő, az előbbi besorolással rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet határozatlan időre szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása 2023. január 1-jéig tartó határozott időtartamra módosult. A jogosultsági időszak meghosszabbításának egyik feltétele a meghosszabbítás kérése, erre a Nemzeti Földügyi Központ honlapjáról letölthető formanyomtatvány szolgál. Annak érdekében, hogy az érintett jogosult erdészeti szakszemély jogosultsága folyamatos legyen, az igazgatási
    szünetre tekintettel a középfokú végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet a meghosszabbítási kérelem nyomtatványt legkésőbb 2022. december 13-ig nyújtsa be az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes erdészeti hatósághoz. Ellenkező esetben az igazgatási szünet miatt és a 8 napos ügyintézési határidő figyelembe vételével az érintett jogosult erdészeti szakszemélyzet jelenlegi jogosultsági időszaka csak annak lejártát követően, 2023. január 9-től kerülhet meghosszabbításra. Ameddig a meghosszabbításra nem kerül sor, az érintett jogosult erdészeti szakszemélyzet nem folytathatja tevékenységét (pl. nem írhat alá bejelentéseket, nem állíthat ki műveleti lapot).

    Köszönjük szíves együttműködésüket!

    Budapest, 2022. október 20.

    Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály

  • Segédlet és minta az EUTR DDS kötelező alkalmazásához

    A cikk dátuma október 18th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás
    A NAK erdészeti csoportja elkészítette  a kötelezően alkalmazandó EUTR DDS rendszernek megfelelő nyilvántartás és dokumentumkezelés ajánlott nyomtatványait. A mellékletek között megtalálja az ellenőrzéseknek megfelelő nyomtatványokat, amiket a saját adataival kitöltve a saját vállalkozásának sajátosságaira kell szabni.
    Fontos, hogy minden fát forgalmazó piaci szereplőnek kell legyen a DDS rendszernek megfelelő nyilvántartása.
  • Ünnepélyes keretek között adták át a MEGOSZ kitüntetéseit a Visegrádi Királyi Palota lovagtermében.

    A cikk dátuma október 10th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A MEGOSZ elnöksége Rimler Pál díj kitüntetésben részesítette a magán erdőgazdálkodásban végzett kiemelkedő, több évtizedes munkája elismeréseként Dénes Károly, Kis Miklós Zsolt, és Varga Sándor kollégánkat, valamint MEGOSZ emlékérem kitüntetést adományozott dr. Gabnai Ernő, dr. Takács László és Tóth János kollégánknak.

    Tisztelettel gratulálunk a díjazottaknak, és további sikereket, jó egészséget kívánunk!

     

     

    Dénes Károly erdész

    A kisparaszti világ örököse. Szüleit 1950 es évek kulák világának megpróbáltatásai városra kényszerítették, városi gyermekként ízlelgette nyaranta a falusi létet. 1968-ban számára megtörtént a csoda, a család haza költözött az ősi földre Hosszúperesztegre, ezzel a természet véglegesen rabul ejtette.

    Az életút ezek után csak egy irányba vezethetett. Középiskolai tanulmányait a Róth Gyula Erdészeti szakközép iskolában végezte Sopronban. 1976 augusztusától első munkahelye a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát Jánosházi erdészete. 1979 májusától kerületvezető erdész Iváncon, majd az erdőgazdaság átszervezése új feladat elé állitotta, a káldi Farkas erdőn fahasználati munkák irányításával bizták meg. Az itt jellemző gyertyános-tölgyes társulások újabb kihivást jelentettek a fiatal erdésznek. 1983 januártól a vasvári igazgatóság szajki pagonyban szintén a fahasználati munkák irányitását végezte. 1989-től erdészetvezetői megbizást kapott a Jánosházi erdészet élére. 1995 kárpótlás- tagi részarány kiadása elinditotta a magán erdész pályán. Visszaemlékezése szerint „édesapám megkért, fiam ez a te szakmád, képviseld a családot.”

    Az első cseres tarvágás föladta a leckét, a “maszek” világban az erdész á-tól z-ig teszi a dolgát, erdész, kereskedő, könyvelő. Ilyen előzmények után a 2000-es évek elején találkozot a folyamatos erdőborítás gazdálkodási móddal, amelyet rögtön magáénak érzett és a szűkebb pátriárkájában fel is karolt. Csatlakozott a Pro Silva Hungaria csapatához, elsajátította azokat az ismereteket, amelyek segítik ezt a munkát.

    Vas megyében elsőként kezelt Pro Silva szellemben magán erdőt. Jelenleg közel 200 ha olyan erdő van az irányítása alatt, amely folyamatos erdőborítás kritériumainak megfelelően működik. Tapasztalatait számos rendezvényen előadóként megosztotta az érdeklődőkkel. Nemzetközi szinten is megmutatta munkáját, 2014-ben Parajdon tartott előadást, 2015-ben német, idén Osztrák küldöttséget fogadott Hosszúperesztegen. A soproni erdészeti középiskola diákjainak évente tart szakmai programokat. Az OEE szombathelyi csoport terepi rendezvényei rendszeres szereplője. A kreditpontos rendszerű erdész továbbképzésben előadóként közreműködik. Az erdei vándortáborok keretein belül erdőismeret foglalkozásokat tart.

    Nagy változás az életében, 2018 júniusától 60 évesen, 5 évvel a nyugdíj előtt, 42 év szakmai munka után szakított az állami erdőkkel, csak és kizárólag a magán erdőkkel foglalkozik.

    Az Ő gyökerei még abba a falusi, vidéki világba nyúlnak vissza, amit ma már jobbára irodalmi, néprajzi munkákból ismerünk, de a szó igazi értelmében erdész, aki a jövőért dolgozik.

    Dénes Károly urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

    ..

     

     

    Kis Miklós Zsolt közgazdász

    A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium után a Budapesti Gazdasági Főiskolán  közgazdász diplomát, majd Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirányon okl. közgazdász diplomát szerez.

    Közgazdászként a General Electric elemzője, de a családi gazdaság tagja és egyéni vállalkozó is egyben.

    2010 óta több feladatot végzett el sikeresen a magyar agrárpolitikában. Parlamenti agrárszakértőként, később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kabinetfőnökeként, majd alelnökeként a kamarai rendszer kiépítése, a választások előkészítése, megszervezése, illetve az új köztestület szakmai munkájának megszervezése, nemzetközi elismertségének visszaszerzése volt a fő feladata.

    2013–2015 és 2015–2017 között, két cikluson keresztül a Copa-Cogeca a mezőgazdasági termelők legerősebb európai érdekcsoportjának megválasztott alelnöke.

    2014–2018 között a Miniszterelnökség államtitkára, ahol feladata volt a Vidékfejlesztési Program tervezése, az Európai Bizottsággal történő elfogadtatása, az 1300 milliárd forintos keret pályázatainak meghirdetése. Az intézményrendszer felállítása, kiépítése, és a pályázatok zömének 2018. március végéig történő elbírálása. Kiemelt feladatként kezelte az erdészeti jogcímek megteremtését, és ehhez a megfelelő nagyságrendű forrás biztosítását, különösképpen az új erdők létrehozását célzó erdősítési jogcímet.

    1. júniusától 2019. december 3-ig a Nagy István által vezetett Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

    Több, mint 10 éve erdőgazdálkodó, a magánerdők elkötelezett képviselője. Családi gazdaságuk ügyvezetőjeként 130 hektár erdőtulajdon ésszerű és szakszerű hasznosításának felelőse. Legutóbb közel 50 hektár akácerdő telepítésével igyekezett megoldást találni az elsivatagosodó homokhátsági területeken kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzálására.

    Vadászemberként, gazdálkodóként, tanácsadóként munkája során a természettel összhangban történő folyamatos és egészséges egyensúly fenntartásáért tevékenykedik, és erre ösztönöz másokat is.

    Kis Miklós Zsolt okleveles közgazdász urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

    ..

     

    Varga Sándor erdőmérnök

    Varga Sándor Fejér megyében, Alapon született. Az általános iskolát szülőfalujában és Sárbogárdon, a középiskolát Székesfehérváron kollégistaként végezte el, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1980-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után Bajára költözött, ahol családjával él.

    Szakmai munkáját a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Bajai Erdészeténél kezdte meg fahasználati műszaki vezetőként.  1986-ban a Panduri Erdészetnél a művelési feladatokat bízták rá, közben 1988-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1989-től 1995-ig a erdészet erdészetvezetője volt.

    1995-ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője lett. Erdőfelügyelői körzetéhez Bács-Kiskun Megye Alsó-Duna menti részének, Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Hajós környéki települések magán- és közösségi erdőgazdálkodói tartoztak.

    Erdőfelügyelői tevékenysége a kárpótlási, részarány kiadási eljárások erdészeti jóváhagyásának feladatával indult, majd a meginduló magán erdőgazdálkodási tevékenységek adminisztrációja – párhuzamosan az új erdőgazdálkodók nyilvántartásba vételével – adta a feladatokat. A munkába sikeresen be tudta vonni szakmai irányítóként a korábbi termelőszövetkezeteknél munka nélkül maradt erdész kollégákat, akikkel együtt dolgozva a körzetében a rendezetlen erdőterületek nagysága minimálisra csökkent.

    Erdőfelügyelői tevékenységéhez tartozott a magánosítással töretlenül folytatott erdőtelepítések terveinek jóváhagyása, az elvégzett erdősítések helyszíni ellenőrzése. A telepítések gyakorlati kivitelezése, ellenőrzése során a területeket ismerő helyi erdész szakemberekkel, az iskolafásítások, emlékparkok, közterületi fásítások ellenőrzése során a térség erdőt-, fát szerető civil lakosaival is jó kapcsolatot épített ki.

    Varga Sándor erdőfelügyelőként a térség magánerdőgazdálkodóit a kezdetektől hathatósan és önzetlenül segítette. Mind hivatali kötelezettségéből, de sokszor pusztán szakmaszeretetből – és az erdők iránti felelősségérzettől vezetve is – szakmai tanácsokkal látta el a képzetlen, éppen erdőhöz jutott tulajdonosokat. Amikor még sokan a magángazdálkodóktól féltették az erdőt, Ő már akkor is előítéletektől mentesen segítette őket, gazdag gyakorlati szakmai tapasztalatát önzetlenül megosztotta velük. Mindig az erdőt, az erdő érdekeit tartotta szem előtt, nem pedig a puszta paragrafusokat. A szakma szabályait mindig betartva, de emberségesen és empatikusan viszonyult a magán erdőgazdálkodókhoz is.

    Varga Sándor okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

    ..

    dr. Gabnai Ernő erdőmérnök 

    Kerekegyházán végezte alapfokú tanulmányait, majd Kalocsán érettségizett, ahonnan az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemre került rövid honvédelmi kiképzést követően.

    1985 júniusában szerezte meg erdőmérnöki oklevelét.

    1985 szeptemberétől állt munkába az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomásán, ahol fő kutatási területe a termőhelyi tényezők hatásának vizsgálata volt a különböző nemesnyár fajtákra vonatkózóan. Hamarosan bekapcsolódott az erdészeti kutatások nemesítési, erdőművelési és faterméstani feladataiba is. Úgy mint

    • nemesnyár fajták köztermesztésbe vonása
    • telepítés- és felújítástechnológiai vizsgálatok
    • a nemesnyárak állománynevelési problémáinak vizsgálata
    • nemesnyár fajták fatérfogatának vizsgálata (fatérfogattáblák készítése, ellenőrzése)
    • őshonos nyárak (kiemelten a Fekete nyár) génmegőrzése

    1996-tól az akkori Mezőgazdasági Minősítő Intézet (ma NÉBIH) Erdészeti Osztályán dolgozott mint körzeti főfelügyelő Debrecenben. Borsod-Abaúj Zemplén, Békés,  Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ellenőrizte az erdészeti jelentőségű növényfajok és fajták szaporítóanyag és csemetetermesztésének szakszerűségét.

    2000-ben a Debreceni Egyetemen EU Szakigazgatási szakértő bizonyítványt szerzett Környezetgazdálkodás témakörben.

    2003-ban védi meg a Soproni Egyetem Doktori Iskolájában Ph. D. disszertációját.

    2012-től MEGOSZ delegáltként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötteként, majd a megyei agrárkamara Erdészeti Osztályának vezetőjeként is dolgozik.

    2014-től napjainkig családi vállalkozásukban végez erdészeti szakirányítói, szaktanácsadói tevékenységet. A Kelet-Magyarországi régióban négy erdőbirtokossággal és több mint 250 egyéni erdőgazdálkodóval van heti-havi kapcsolatban.

    Erdőtelepítések előkészítését – kiviteli terv készítése, pályázatkezelés – évente mintegy 20-150 ha nagyságrendben végzi. A vállalkozásukban előállított csemetékkel a régió erdőgazdálkodóit szolgálják ki, illetve annak jelentős részét saját maguk ültetik el. Továbbra sem szűnt meg kapcsolata az Erdészeti Tudományos Intézettel, hosszútávú közös pályázatban vesz részt. Magánerdő-erdőgazdálkodás témakörben minden évben tart előadásokat a Debreceni Egyetemen.

    2021-ben neki ítélték a Vadas Jenő emlékérmet, melyet így indokoltak: „Az erdészeti kutatásban szerzett tapasztalatait a magánerdő-gazdálkodásban, a földtulajdonosok és erdőtulajdonosok érdekében kamatoztatja”

    Dr. Gabnai Ernő okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

    ..

    dr. Takács László erdőmérnök

    1960 december 30-án született Zalaegerszegen. Édesapja az Északzalai Erdőgazdaság Baki Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője volt, aki fiával megismertette az erdőt, az erdőben végzett munkát. Rendszeresen vitte fiát az erdőbe, így a híres Szentgyörgy-völgyi szálalóerdőbe.Ilyen előzmények után a Kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumból egyenes, és eltökélt út vezetett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára.

    Az Egyetem padsorából Dr. Májer Antal professzor szólította a kutatás asztalához, ahol az erdők természetes fejlődése, az erdőnevelés jövőbeni szerepének fontossága volt a fő szempont.

    Oktatói munkássága alatt 56 kutatási jelentés szerzője, vagy társszerzője, amiből kiemelkednek a Bükki Nemzeti Parknál, és a Duna – Ipoly Nemzeti létrehozásánál végzett munkák, szakértések.

    DAAD ösztöndíjat elnyerve 1 évet a Göttingeni Egyetem Erdőmérnöki Karán töltött, ahol az erdőértékszámítás, valamint a magánerdőgazdálkodás üzemgazdaságtanával ismerkedett meg, ami a meghatározta későbbi oktatói munkáját.

    Az egyetemen eltöltött évei elkötelezték az erdészeti képzés iránt. Fontosnak tartotta az állami és a magán erdőgazdálkodás különbözőségeit megismertetni a hallgatósággal.

    1998-ban édesapja halála miatt hazaköltözött  Kaposvárra, ahol átvette a családi erdőterületek irányítását, melyben felesége komoly segítséget jelentett.

    A SEFAG Zrt-nél erdészet politikával foglalkozott, és igyekezett a magánerdők és az állami erdők összhangját megteremteni. Ebben az időszakban erősödött meg a magán erdőgazdálkodással a kapcsolata, és hirdette az erdők hármas szerepének, mind a mai napig érvényes meghatározását. Hírdeti, hogy a magánerdő is rendelkezik mind a három funkcióval.

    A SEFAG Zrt-nél eltöltött évei után újra az oktatás területét választotta. Somogyzsitfán a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanítja az új erdész generációt, ahol lehetőséget bíztosít a magánerdő bemutatására is.

    Elkötelezett híve a magyar erdőkben dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű szakemberek minél magasabb fokú képzésének. Kiemelten fontosnak gondolja a még döcögős magánerdészeti munkára való képzést, oktatást. A magán erdőgazdálkodás elkötelezett híve.

    Takács László okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

    ..

    Tóth János erdőmérnök

    Erdőmérnöki diplomáját 1992-ben szerezte meg a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, és a végzést követően a Fagazdasági Országi Szakmai Szövetségnél kezdett el dolgozni szakmai titkárként. Fő munkaterülete az erdőgazdálkodással összefüggő információgyűjtés és feldolgozás volt és a kezdetektől közreműködött a FATÁJ heti-havi nyomtatott kiadásainak elkészítésében, mint fordító, lektor, szerkesztő és adatgyűjtő.

    Évtizedeken keresztül rész vállalt a FAGOSZ évente többször megrendezett fakereskedelmi konferenciáinak előkészítésében és lebonyolításában.1994-től kezdődően dolgozott a FATUDAKOZÓ cégadatbázis kialakításán, feltöltésén és folyamatos aktualizálásán, és ennek eredményeként évente készítette el a FAKAT ERDŐ és FAKAT FA nyomtatott katalógusokat, és 97-ben megjelent a FAKAT-Komplex CD.

    Munkája eredményeként 2001-től az Erdészeti címtár és Faipari címtár is évente megjelt nyomtatott szaknévsorral, és 2002-től a FAKAT-online rendszer is nyilvánosan elérhetővé vált a weboldalon2004-től a FATÁJ lap digitális terjesztésén dolgozott, és 2006-ban a cégadatbázist önálló weboldalra helyezte, majd 2007-ben sikeresen elindult a FATÁJ online változat, ami 2009-től önálló weboldalként folyamatosan működik, majd 2014-es megújulás után mint FATUDAKOZÓ.hu működik.1994-től folyamatosan szakkönyvek forgalmazását is végezte, kiadványokat jelentetett meg, és a szakterülethez kapcsolódó alágazati elemzéseket készített, melynek eredményeként az üzleti közvetítések, összekapcsolások száma sok ezerre tehető.1995-2005 között az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetőjeként havonta megjelenő HÍR-MAG kiadvánnyal, a szervezet weboldalának beindításával, az évente megjelenő ESZT Évkönyv készítésével, regionális találkozó és nemzetközi tanulmányút lebonyolításával segítette az erdészeti csemetekerti vállalkozást működtető kollégákat. 2019-től a FAGOSZ ügyvezető főtitkára.

    A két szervezet keretében folyamatosan végezte az érdekfeltáró, érvényesítő munkát. 2021-ben az Agrárminiszter Zöld Toll Díj átadásával ismerte el.

    Tóth János okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

     

     

     

     

     

     

     

  • Elindult a jogosult erdészeti szakszemélyzet 2022. évi kötelező kiegészítő képzése

    A cikk dátuma szeptember 13th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztálya szervezésében 2022. szeptember 1-én mintegy 390 fő részvételével sikeresen elindult a jogosult erdészeti szakszemélyzet 2022. évi kötelező kiegészítő képzésének I. időszaka. A képzés online formában, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) távoktatási felületén zajlik.

    A hónapokig tartó gondos előkészítő munkák a Nébih-hel történő szoros együttműködés keretében valósultak meg.

    A meghirdetett kötelező kiegészítő képzésen minden jogosult erdészeti szakszemélynek részt kell vennie, a képzés nem teljesítése esetén a jogosultsági időszak annak lejártakor nem hosszabbítható meg, az érintett szakszemély jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása törlésre kerül.

    Ez alól kivételt képez:

    • ha a képzés teljes ideje alatt, 2022. szeptember 1. – 2022. december 1. közötti időszakban szünetelteti tevékenységét (ennek kezdeményezése már nem lehetséges!),
    • ha a jogosulti alapképzést 2020. július 1. után teljesítette.

    A jogosult erdészeti szakszemélyzet a képzésre egyénileg vagy csoportosan jelentkezhet. A II. és a III. időszakra a jelentkezési lehetőség még nyitva áll.  Az egyedi jelentkezéshez szükséges Jelentkezési Űrlap, a csoportos jelentkezéshez használatos táblázat az NFK honlapján, a https://nfk.gov.hu/Jogosult_erdeszeti_szakszemelyzet_kotelezo_kiegeszito_kepzese_es_vizsgaztatasa_news_2114 oldalon keresztül elérhető el.

    A jelentkezéshez kapcsolódó eddigi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a kapcsolattartásra szolgáló egyedi e-mail címet körültekintően és pontosan adják meg, családon vagy munkahelyen belül ez az e-mail cím mindenkinél más-más legyen. Kérünk nagyobb figyelmet fordítani a képzés díjáról kiállított számla fizetési határidőn belüli befizetését, ezzel könnyítve és csökkentve az NFK munkáját.

    A kötelező kiegészítő képzés célja alapján lehetőséget adtunk arra, hogy aki a jogosulti alapképzést 2020. július 1. után teljesítette, annak nem kötelező ezt a 2022. évi kötelező kiegészítő képzést elvégeznie. Annak ellenére, hogy ez az információ a honlapunkon és korábbi tájékoztatóinkban több helyen is megjelenik, sok frissen alapvizsgázott jogosult erdészeti szakszemély jelentkezik a képzésre, amely jelentkezést az erre vonatkozó egyeztetés során általában visszavonnak.

    Felhívjuk a képzésen részvevő jogosult erdészeti szakszemélyzet figyelmét, hogy a vizsgateszt eredményes kitöltése érdekében a témakörönkénti online tananyagok és az azok megértését, részletezését szolgáló kiegészítő jegyzetek áttanulmányozására kellő időt fordítsanak.

    A vizsga során a három, nyomtatványkitöltés ismeretét számon kérő feladat során több kérdésre kell választ adni. Azok helyes megválaszolására több időre van szükség, mint az egyszerű felelet-választós tesztkérdések esetén. Kérjük, hogy ennek figyelembe vételével osszák be idejüket a 90 perces vizsgaidőtartam alatt.

    Nemzeti Földügyi Közpon

     Erdészeti Főosztály