Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A MEGOSZ rendezvényen megjelenő szaktanácsadók kreditpontokat kapnak

    A cikk dátuma szeptember 16th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    A MEGOSZ nagyrendezvényen elhangzó előadások meghirdetésre kerültek a szaktanácsadók továbbképzésének részeként.
    A megjelenő szaktanácsadók két kreditpontot kapnak a részvételért!

    Részvételi szándékát kérjük, a regisztrációs lap le- és kitöltésével és visszaküldésével (címünk: megosz@megosz.hu) legyen szíves előre jelezni.  (Tehát: letöltéshez kattintson ide.)

    Várjuk szeretettel!

    A kreditpontot érő rendezvények listája megtekinthető a NAK portálon:
    a Szaktanácsadói rendezvénykereső itt érhető el.

  • A Szigetvári Zrínyi Vár és a Vigadó Kulturális Központ ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

    A cikk dátuma szeptember 10th, 2021 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,

    Tisztelt Erdőgazdálkodók!

     

    Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

    “Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
    Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
    Heába küszködnek nagy szelek azokon,
    Erejeket vesztik heában ostromon:
    Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
    Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
    Mert állhatatosra az félelem nem és,
    Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
    (Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)


    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Szigetvári Zrínyi Várban és a Vigadó Kulturális Központban tartja az éves nagyrendezvényét  2021. október 2-án.

     

    • A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.
    • A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.
    • A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és elhelyezések biztosítottak.

    Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

    Erdészüdvözlettel:
    Mocz András
    elnök


    Kérem, minél előbb küldje vissza az alábbi, kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre!

    MEGOSZ Nagyrendezvény 2021 – Meghívó (letölthető)

    Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre (letölthető)


     

    A rendezvény helyszíne:
    Szigetvári Zrínyi Vár és Vigadó Kulturális Központ
    7900 Szigetvár, József Attila utca 17.
    Vigadó Kulturális Központ
    GPS koordináta: 46.0479, 17.8013

    Vezessen ide a térkép!

     

  • Módosulhat a fegyvertörvény

    A cikk dátuma augusztus 13th, 2015 admin Nincs hozzászólás

     Módosítana a fegyvertörvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A magyar szabályozás jelenleg ugyanis csak a törvényben meghatározott célokra – sport, vadászat, önvédelem és szolgálatteljesítés – engedélyezi az éles lőfegyverek tartását. A régi, kiemelkedő eszmei értékkel bíró fegyvereket ezért az esetek jelentős részében hatástalaníttatni kell, ami viszont egyet jelent a fegyver tönkretételével.
    Hasonlóan az oldtimerekhez, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné elérni, hogy a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek is külön szabályozás alá essenek a jövőben – árulta el lapunknak a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta: például egy ritka, első vagy második világháborús puskát, amennyiben a gazdája nem tudja vadász- vagy sportfegyverként bejegyeztetni, akkor hatástalanítani kell, és ez egyet jelent a tönkretételével.
    – Ez, bátran ki merem mondani, egy barbár eljárás. A gépkocsiknál maradva körülbelül olyan, mintha egy 1930-as évjáratú, gyönyörűen felújított járműnek a benzintankját és a motorját át kéne fúrni, a kerekét pedig kiönteni betonnal, hogy véletlenül se lehessen közlekedni vele – mutatott rá a KDNP elnöke. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a technikai vívmányok megőrzése – legyen szó akár különleges fegyverekről, vagy másról – végeredményben nemzeti érdek is, hiszen egy-egy látványos magángyűjtemény számos látogatót vonzhat az országba. A politikus célja tehát egy olyan törvénymódosítás, amely a fegyvertartási engedély birtokában, ellenőrzött körülmények között lehetőséget ad a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek tartására.
    A miniszterelnök-helyettes egyébként az elmúlt években több jelentős változtatást ért el a fegyverekkel kapcsolatos szabályozások terén. Amint arról beszámoltunk, ő volt az egyik élharcosa a házi lőszerszerelés és újratöltés legalizálásának. Korábban a töltényeket csak a boltban lehetett vásárolni, ám az Ausztriától Németországon és Anglián át az Egyesült Államokig ismert és engedélyezett gyakorlat meghonosításával a magyar vadászok és sportlövők is lehetőséget kaptak arra, hogy egy szaktanfolyam elvégzése után a céljaiknak megfelelő lőszert állítsanak elő maguknak. Ezzel nemcsak pénzt spórolnak meg, hanem javíthatják eredményeiket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mivel lő az ember.
    Nagy kaliberű fegyverek fiatal sportolóknak
    A politikus lapunk kérdésére közölte: az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a fiatal sportolók számára sikerült megteremteni a lehetőséget a nagy kaliberű fegyverek használatához. A miniszterelnök-helyettes által említett módosítás egy felnőtt, tulajdonképpen az edző jelenlétében szabadabb fegyverhasználati lehetőséget biztosít a fiataloknak.
    – Eddig a tizennyolc éven aluliakra ugyanis rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak. Az előírások betű szerinti követése akadályozta a fejlődésüket, a versenyzői karrierjük kibontakozását, amit az egyesületek hol így, hol úgy próbáltak kompenzálni – magyarázta Semjén Zsolt, majd megjegyezte: a sportlövőink rendszerint kiváló eredményeket érnek el a megméretéseken, ezért is fontosnak tartja, hogy az utánpótlás a legjobb felkészítést kapja.
    Semjén Zsolt végül leszögezte: a törvénymódosítások célja az ésszerűsítés volt, miközben nem lett könnyebb fegyverhez jutni, hiszen a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szabályok változatlanul szigorúak.
    – Hazánkban kizárólag okkal, vadászati, sport, önvédelmi vagy pedig szolgálati célból – például vadőrként – lehet fegyvert tartani – emelte ki Bokros Gábor, aki jogászként 1998 óta foglalkozik az ide vágó kérdésekkel. Az ügyvéd kifejtette: az általános szabályok szerint csak az a nagykorú, beszámítható és büntetlen előéletű magyar állampolgár kaphat fegyvertartási engedélyt, aki a fegyvervizsgán bizonyította szakmai hozzáértését, illetve előírásszerűen teljesített két, legalább hat hónapos eltéréssel végzett pszichológiai tesztet.
    Önvédelmi fegyver csak a legvégső esetben
    Attól függően, hogy valaki miért akar fegyvert tartani, további feltételeknek is meg kell felelnie. A vadászok állami vadászvizsgán adnak számot biológiai ismereteikről, míg a sportlövészeknél a sportorvosi vizsgálat és a minősítő versenyeken elért pontszám igazolása tartozik az alapkövetelmények közé. Utóbbiak esetében érdemes még megemlíteni: a fegyvervásárláshoz szükségük van egy tanúsítványra is, amely igazolja, hogy az adott puska vagy pisztoly valóban alkalmas az általuk megjelölt célra.
    Az engedélyeket a rendőrség állítja ki. Bokros Gábor becslése szerint a kapitányságokon összesen körülbelül százötvenen foglalkoznak ezzel, de munkájuk nagyrészt pecsételésből áll, hiszen kizárólag az önvédelmi fegyverek kiadásába szólhatnak bele. Ezen a téren viszont egyedül a hatóságnak van jogköre eldönteni azt, hogy a kérelmező élete valóban veszélyben van-e, s ha igen, mekkorában? A hazai gyakorlat azt mutatja: csak a legvégső esetben engedélyezik valakinek önvédelmi fegyver tartását.
    – Összességében elmondható, hogy a jogalkotó meglehetősen szűk keretet szabott a fegyvertartásnak, a nemzetközi példákat is figyelembe véve azt mondhatjuk, indokolatlanul – szögezte le az ügyvéd, majd Finnország példájára hivatkozva jelezte, habár ott meglehetősen könnyű fegyverhez jutni, a legtöbb bűncselekményt késsel követik el.
    – Tehát a fegyvertartás liberalizálásának és a bűnözésnek nincs sok köze egymáshoz. Egyébként pedig, ha egy rabló tényleg fegyverrel akar kirámolni egy bankot, akkor a legszigorúbb szabályok sem fogják megakadályozni abban, hogy a feketepiacról beszerezze azt az arzenált, amire ehhez szüksége van, és sajnos a sufniban összetákolt lőfegyverektől sem fog megvédeni egyetlen törvény sem – mutatott rá Bokros Gábor.
    A jogász kiemelte: az állam fegyverellenes hozzáállása a kommunizmusban gyökerezik, ahol a hatalom – a maga szempontjából különösen ’56 fényében érthetően – nem engedhette meg, hogy fegyver legyen az embereknél. A rendszerváltozás után viszont ez a merev elutasítás egyre nehezebben védhető. Semjén Zsolthoz hasonlóan az ügyvéd szerint is indokolt lenne például bevezetni a gyűjteményi fegyver kategóriáját.
    Puskák otthon
    Ma Magyarországon 81 ezren rendelkeznek hatályos fegyvertartási engedéllyel, birtokukban több mint 200 ezer fegyver van, ezek közül viszont nem egészen 6700 az önvédelmi célú – tájékoztatta lapunkat az ORFK.
    A hatóság adataiból kitűnik, a lőfegyverek relatíve magas száma ellenére csak ritkán nyúlnak hozzájuk a bűnelkövetők. Tavaly például, amikor százhúsz körüli emberölést követtek el, a lezárt ügyek közül csupán kettőnél használtak pisztolyt, míg hat esetben valamilyen házilag barkácsolt „tűzfegyver” volt az elkövetés eszköze.
    A rablások esetében is hasonló a helyzet: az évi, átlagosan háromezer bűncselekményből 2014-ben tizenöt, 2013-ban viszont pusztán két esetben használt éles lőfegyvert a támadó.
    (Forrás: MNO, Erdő-Mező Online)

  • Az erdészeti beruházások kiemelkedően magas arányban részesedhetnek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból

    A cikk dátuma augusztus 13th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.
    A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.
    Az államtitkár az egyeztetések fontos magyar sikerei közül kiemelte még, hogy az Európai Bizottság, szigorú feltételek mellett, de lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözési beruházások támogatására. Brüsszel elfogadta az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében is a kormány birtokpolitikai szempontjainak érvényesítését, azaz hasonlóan a területalapú támogatásokhoz, a nagyüzemek támogatásai méretüktől függően csökkennek. Továbbá sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedjenek a VP forrásaiból. Ezzel a VP jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez.
    A VP összforrása – a nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt – mintegy 1300 milliárd Ft. A VP legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatásával.
    A meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára, újak létesítésére, ill. az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére mintegy 75 milliárd Ft fog jutni. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatnak 72 milliárd Ft fog a rendelkezésére állni.
    A beruházási források egy jelentős része energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Ezzel nemcsak az érintett ágazatok versenyképessége növelhető, hanem csökkenthető az üvegházhatású-gáz kibocsátásuk és a – többnyire importált – fosszilis energiafüggőségük is.
    Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak új – főleg vidéki – munkahelyek hozhatók létre, hanem biztos felvevőpiac teremthető a mezőgazdasági alapanyagoknak, amely hozzájárul a gazdák jövedelembiztonságához. Fontos cél továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra növelése 2020-ig.
    Az egyre forróbb nyarak és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék eloszlása miatt hazánkban jelentősen megnőtt az aszályveszély, ezért alapvető igény a gazdák részéről az öntözött területek bővítése. A program hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és ezzel a termelés biztonságának növeléséhez is. A kertészeti ágazatban pedig hatékony jég- és fagykárelhárító rendszerek kiépítésére is lehetőség nyílik.
    A kormány továbbra is jelentős forrásokkal – mintegy 79,5 Mrd Ft-tal – támogatja a fiatal gazdák indulását és megerősödését, és ezzel a generációváltást a mezőgazdaságban.
    2016. január 1-jével újraindul a – jelentősen megváltozott, környezeti szempontból célzottabbá és hatékonyabbá váló – agrárkörnyezet-gazdálkodási és ökogazdálkodási támogatási program.
    A vidéki önkormányzatok számos fejlesztési, beruházási forrásból választhatnak, így többek között lehetőségük lesz a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, valamint épületek energetikai korszerűsítésére.
    A következő időszakban a LEADER programra a teljes forrás 5 százaléka jut, ezzel biztosítható a LEADER program országos lefedettsége.
    (Forrás. Miniszterelnökség, Erdő-Mező Online)

  • FONTOS! SÜRGŐS! vadkár kérdéskörökben javaslatok kérése

    A cikk dátuma augusztus 12th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A vadgazdálkodási törvény módosítása mellett a törvény végrehajtási utasítását is változtatni kell.

    A Földművelésügyi Minisztérium az alábbi kérdéskörökre részletes javaslatokat kér:

     Vadkár

     Kármegelőzési és kárelhárítási feladatok

     A földhasználó közreműködési kötelezettségei a megelőzésben és elhárításban.

    A rendes gazdálkodás körének fogalmi, valamint a szükséges és lehetséges mértékig történő jogi meghatározása.

     Kárviselés szabályai

    1. A jegyző feladata, hatásköre.
    2. A TAB esetleges szerepe, feladata.
    3. A kárviselés következményei a felekre nézve.

    Kérem, hogy a fenti témakörökkel kapcsolatos javaslatait legkésőbb augusztus 18-ig szíveskedjen eljuttatni hozzánk.

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • “ÉLET AZ ERDŐBEN” kérdőív kitöltésére felhívás

    A cikk dátuma augusztus 12th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a WWF Magyarország vezetésével folyó LIFE IN FORESTS „Élet az erdőkben” programnak aktív részvevője. A program egyik fő feladata az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók véleményének és elvárásainak összegyűjtése és ezek megfogalmazása a döntéshozók felé.

    Ennek érdekében az elkövetkező két év során a MEGOSZ az országban 15 helyen tájékoztató és véleményösszegző rendezvényeket is tart az erdőtulajdonosok és gazdálkodók részére. Ezzel kapcsolatosan is megkeressük majd egy meghívással a magánerdő tulajdonosokat és gazdálkodókat a közeljövőben.

    Előtte azonban kérjük, hogy segítse munkánkat a megküldött kérdőív kitöltésével az alábbiakban leírtak szerint:

    A Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) részvételével zajlik az “Élet az erdőkben” című európai uniós projekt. Ennek keretében szeretnénk megtudni az erdészek, erdőgazdálkodók véleményét a Natura 2000 programról és a természeti értékekről saját erdeikben. Kérjük, segítse munkánkat egy rövid kérdőív kitöltésével, amely anonim és mindössze 15 percet vesz igénybe. A kérdőív kizárólag az európai uniós kutatást szolgálja, a közölt adatokat semmilyen más célra nem használjuk fel. A kutatásról bővebb információt talál a projekt honlapján: www.lifeinforests.eu

    A kérdőív eléréséhez kérjük, kattintson ide: kitöltöm a kérdőívet

    Ha a kérdőívvel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, írjon nekünk az eletazerdokben@gmail.com e-mail címre!

    Nagyon köszönjük, hogy együttműködésével segíti munkánkat!

    Amennyiben kérdőívünket már megkapta, elnézését kérjük a keresztpostázásért!

    Tisztelettel:

    Kalóczkai Ágnes

    Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG)

    www.essrg.hu

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Tájékoztatás a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekre és keretértékekre vonatkozó FM rendeletről

    A cikk dátuma augusztus 7th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!
    Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy megjelent a földművelésügyi miniszter 45/2015. (VII. 28.) FM rendelete a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről.
    A rendelet elérhetősége:

    http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15110.pdf

  • MVH tájékoztatás az erdészeti intézkedésekről

    A cikk dátuma augusztus 6th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Kérésünkre az MVH-tól megkaptuk az erdészeti intézkedésekkel kapcsolatos fontosabb adatokat a kérelmekre és a kifizetésekre vonatkozóan, amelyet az alábbiakban teszünk közzé:

    1. Natura 2000 erdő:

    2014-ben 2564 db kérelemből 2380 db kérelemre történt jóváhagyás összesen 4 318 590 809 Ft összegben. Területben kifejezve: az összes igénylés 105 605 ha volt.

    2. Erdészeti közjóléti létesítmények támogatása

    Összesen: 147 db kifizetési kérelem érkezett be.

    Összesen: 388 db különböző létesítményre igényeltek kifizetést.

    A támogatási kérelemben jóváhagyott forrás minderre több, mint 3,7 milliárd forint.

    3. 2014 EKV Kifizetési kérelem ügyintézés

    Minden kérelemre született döntés.

    Eljárás megszüntetve 1

    Elutasított 24

    Felfüggesztett – EMVA 6

    Kifizetett (EMVA) 469

    Törölt 2

    Visszavont 1

    Összesen 876 022 396 Ft került kifizetésre.

    4. 2014 Erdő nem termelő beruházások ügyintézés

    Minden kérelemre született döntés

    Eljárás megszüntetve 3

    Elutasított 23

    Felfüggesztett – EMVA 2

    Kifizetett (EMVA) 145

    Visszavont 5

    Összesen 680 140 352 Ft került kifizetésre.

    5. 2014 Erdészeti potenciál

    Minden kérelemre született döntés

    Törölt 22

    Elutasított 16

    Kifizetett (EMVA) 134

    Visszavont 5

    Összesen 415 508 327 Ft került kifizetésre.

    6. 2014 Agrárerdészeti rendszerek

    Minden kérelemre született döntés

    Elutasított 5

    Kifizetett (EMVA) (903) 18

    Összesen 85 468 707 Ft került kifizetésre.

    7. 2014 EMVA Mezőgazdasági területek erdősítése

    Elutasított 276

    Kifizetett (EMVA) 2466

    Visszavont 13

    Összesen 2 418 954 468 Ft került kifizetésre.

    8. NVT Mezőgazdasági területek erdősítése

    Elutasított 162

    Kifizetett (EMVA) 3873

    Visszavont 3

    Összesen 2 182 772 049 Ft került kifizetésre.

    A két erdőtelepítéses jogcím (NVT, EMVA) nincs még 100 %-ban kifizetve.

    Ennek több oka is van:

    1. pótlólagos helyszíni ellenőrzés,

    2. vis maior felülvizsgálat

    3. művelés ág váltás nem lett bejelentve,

    4. egyedi problémák (pl. az ügyfél felcserélte az erdőrészlet sorszámokat),

    5. korábbi évek fellebbezése,

    6. kölcsönös megfelelés.

    Nagyon köszönjük az MVH gyors és korrekt tájékoztatását!

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Az idén zárul a Nemzeti Erdőprogram

    A cikk dátuma augusztus 6th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Szíves tájékoztatásul alábbiakban megküldöm a Nemzeti Erdőprogram lezárásáról szóló híranyagot, amelyben elérhető az erről készült értékelő beszámoló teljes szövege is.

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

    ________________

    Folyamatosan csökkentek az erdőtelepítések az elmúlt tíz évben

    Sikeresen zárult a Nemzeti erdőprogram: az utóbbi években mintegy 80 ezer hektárral nőtt az erdős területek nagysága. A legtöbb fejlesztést a magánkézben lévő erdőgazdaságok hajtották végre, jellemzően uniós pénzből.

    Mintegy 80 ezer hektárral nőtt az erdővel borított területek nagysága Magyarországon – köszönhetően az idén zárult Nemzeti Erdőprogramban (NEP) megvalósult céloknak és intézkedéseknek. Míg 2006-ban, a program indulásakor hazánk területének 20 százalékát borította erdő, 2014 végére elérte a 20,8 százalékot, vagyis 1 983 280 hektárról 2 063 500 hektárra nőtt az erdős területek nagysága. Az emelkedés elsősorban a magánkézben lévő földterületeken megvalósult erdőtelepítéseknek köszönhető, valamint ehhez hozzájárult a nem hasznosított mezőgazdasági területek spontán erdővé alakulása is.

    A teljes hazai erdős területnek közel fele, összesen 42,8 százaléka magántulajdonban van. A magánkézben lévő erdők nagysága az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett: míg 2006-ban 810 ezer hektárnyi erdő volt magántulajdonban, addig 2015-re ez a szám már elérte a 880 ezret. A Nemzeti erdőprogram eredményeit összefoglaló jelentés szerint a magán-erdőgazdálkodók által kezelt erdőterület átlagosan évi 8297,62 hektárral nőtt a program évei alatt. A növekedés elsősorban a többféle jogcímen igénybe vehető erdőtelepítési támogatásoknak köszönhető. A 2007 és 2013 közötti időszakban ugyanis összesen tíz, erdőgazdálkodást segítő jogcím jelent meg, ezek közül a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás, valamint az erdészeti gépbeszerzést célzó felhívás volt a legnépszerűbb. A jelentéshez csatolt melléklet tanulsága szerint 2010 és 2014 között az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból összesen 31,6 milliárd forintot fordíthatott hazánk az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások kifizetésére. A magánkézben lévő erdőkben mintegy 38 ezer erdőgazdálkodó jellemzően kisüzemi területeken gazdálkodik, az átlagos üzemméret 19 hektáros.

    A kormányoldalon elérhető összefoglaló dokumentum szerint a magánerdőkben történő gazdálkodást összességében nagyfokú előrelépés és fejlődés jellemezte az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor a számos magas színvonalon működő gazdaság mellett a többség inkább közepes szakmai színvonalon gazdálkodik.

    A 22 állami erdőgazdaság kezelésé­ben lévő erdőterület átlagosan 1161,22 hektárral növekedett az egyes években, összesen 1 065 140 hektár állami erdőben és a hozzá kapcsolódó területen gazdálkodott az állam. A társaságok mintegy 20 ezer hektárnyi parkerdőt kezelnek, de kiemelt közjóléti szolgáltatást további mintegy 100 ezer hektár erdőben biztosítanak. Az erdőprogram elmúlt időszaka alatt az állami erdőgazdaságok közjóléti és szociális célokra tulajdonosi forrásból 236,2 millió forintot, nemzeti támogatásból 249,8 millió forintot fordítottak, emellett ezekre a célokra további 361,5 millió forintot használtak fel évente. Az utóbbi években az uniós ráfordítás folyamatos emelkedése mellett a nemzeti források 2010 óta stagnálnak, a tulajdonosi hozzájárulások pedig 2006 óta hektikusan mozognak.

    Bár a hazai erdők élőfa-készletének anyagi értéke óvatos becsléssel is meghaladja az 1000 milliárd forintot, az erdőtelepítések a program tíz éve alatt folyamatosan csökkentek. A 2012-es 4500 hektár új erdő telepítésével szemben 2013-ben már csak 2500 hektár új erdő telepítésre került sor. Az erdőtelepítések során nagyobbrészt őshonos fafajokat, akácfát és nemesnyár-fajtákat telepítettek. A jelentés szerint a fenyőállományok telepítése a ciklus utolsó éveiben gyakorlatilag megszűnt. Az erdőtelepítések gyakorlatilag csupán a magántulajdonban lévő területekre koncentrálódtak, az állami gazdaságokban fokozatosan csökkent a telepítések száma. A jelentés felhívja a figyelmet: a kormányzat kiemelt célja, hogy 2050-re az ország területének a jelenlegi 20,8 százaléka helyett 27 százalékát erdő borítsa. Az ambiciózus cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a magán-erdőgazdálkodók nagyobb arányú erdőtelepítésének támogatása.

    A cikkben hivatkozott Értékelő beszámoló a Nemzeti Erdőprogramról eredeti dokumentuma – a hiteles adatokkal – a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban. 

    (Forrás: Napi Gazdaság Online, OEE)

  • A szárazság miatt kevesebb szén-dioxidot tárolnak az erdők

    A cikk dátuma augusztus 2nd, 2015 admin Nincs hozzászólás

    erdo_egyseges_kerelemA számításoknál hosszabb ideig tart a világ erdeinek talpra állása az egyre gyakoribb szárazságok nyomán, ennek folytán a korábban feltételezettnél kevesebb szén-dioxidot képesek tárolni – állapították meg az Utahi Egyetem kutatói.

    Ha az erdők kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, akkor a klímaváltozás hatásai rosszabbak lesznek annál, amit a korábbi modellek előre vetítettek – közölték a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    “Ez igen lényeges, mivel a jövőben a szárazságok gyakoribbá és súlyosabbá válnak a klímaváltozás miatt. Egyes erdők még talpra sem álltak, amikor a következő szárazság lecsap” – közölte William Anderegg, a tanulmány vezető szerzője.

    Tanulmányukban a szakemberek kimutatták, átlagosan kettőtől négy évig tartó időszak szükséges ahhoz, hogy aszály után az erdők visszanyerjék normális növekedési ütemüket és nagyobb mennyiségű szén-dioxidot tároljanak. A fák kilenc százalékkal lassabban nőnek egy szárazság utáni első évben és öt százalékkal lassabban a másodikban.

    Ha ezeket az adatokat kivetítik a világ erdőire és figyelembe veszik a szárazságok növekvő gyakoriságát, ezek a látszólag kis eltérések nagyfokú eltérésről árulkodnak a tekintetben, mekkora szén-dioxid mennyiség marad az atmoszférában – hangoztatták a kutatók.

    Egy évszázad alatt a félig száraz térségekben lévő erdők szén-dioxid-tárolási kapacitásának csökkenése miatt 1,6 millió gigatonnával több szén-dioxid jut a légkörbe, ami több mint az Egyesült Államok éves energiahasználatból fakadó szén-dioxid-kibocsátása – mutatták ki a szakemberek, akik a világ 1300 erdejét tanulmányozták a súlyos szárazságokat 1948 óta gyűjtött adatokat felhasználva.

    2014-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás elérte a 32,3 milliárd tonnát a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint. 2013-ban az Egyesült Államokban körülbelül 5,2 milliárd tonna volt a szén-dioxid-kibocsátás.

    (MTI)