Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok! A közelgő ünnepek alkalmából, ezúton is szeretnénk megköszönni szövetségünk iránti bizalmukat. Kívánunk mindenkinek nyugodt, kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt!

Hirdetmény a 2022. évi Jogosult Erdészeti Szakszemély kötelező kiegészítő képzés pótidőszakáról

Erdőhöz kötődő támogatások Magyarország elfogadott KAP stratégiai tervében

Elfogadta az Országgyűlés a földügyi módosításokat

December 7-én elfogadta az Országgyűlés az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846 törvényjavaslatot. A módosítások gerincét képezi a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban. Fétv.) érintő módosítások, most ezekből tekintsük át a legjelentősebbeket.

Bizonyára sokakat érint majd a helyben lakó fogalmának változása. A módosítással az életvitelszerű lakóhely fogalmát váltja fel az életvitelszerű lakáshasználat fogalma, a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti jog helyben lakáshoz kötődő eseteihez kifejezetten és az életvitelszerű, tényleges ottlakás feltételét írja elő. Szintén a helyben lakó fogalmát érinti az a módosítás, melynek köszönhetően az ugyanazon hegyközséghez tartozó településeken lakó jogosultakat ezentúl megilletik a helyben lakáshoz fűződő jogok.

Szigorítást jelent, hogy a helyben lakó szomszéd tulajdonában vagy használatában álló földnek, amelyre alapozza a szomszédságot, már legalább egy éve a tulajdonában vagy a használatában kell, hogy legyen.

A termőföld forgalombiztonságát szolgálja az az intézkedés is, mely előírja, hogy a jövőben a szerződésnek tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást is, attól függetlenül, hogy az hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés.

Úgyszintén a földforgalom átláthatóságát kívánja előmozdítani az a szabály, mely szerint, ha a hatóság a 15 napos ún.  előzetes vizsgálata után, megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében. Ha azonban a hatósági eljárás nem jóváhagyással zárul, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a döntésével egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a tényfeljegyzés törlése iránt.

A közeljövőben változik az elővásárlásra jogosultak sorrendje. A módosítás értelmében a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt személyi kör, nemcsak a helyben lakó, hanem a helyben lakó szomszéd földműveseket is megelőzi az elővásárlási sorrendben. Ezen csoportban találhatók – többek között – a legalább 3 éve állattartó helyben lakó földműves, akinek a tulajdonszerzésének célja az állattartásához szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása, ehhez meghatározott állatsűrűséggel kell rendelkeznie, továbbá szántó esetében még takarmány vállalkozásnak is kell lennie. Ugyanezen jogosulti csoportban van a legalább 3 éve 20 km-en belül lakó földműves is, akinek a földszerzésének a célja, hogy oltalom alatt álló terméket fog előállítani, vagy ökológiai gazdálkodást fog folytatni a megvásárolt földterületen.

2022. július 1. óta biztosított a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számára annak lehetősége, hogy az aránytalan haszonbérleti díjak esetében nyilatkozatot tehet a hatósági jóváhagyási eljárás során. A mostani módosítással – melynek kezdeményezésében a Kamarának kiemelt szerepe van – lényegében ezen aránytalansági szabály nyer alkalmazást az adásvételek esetén is. Ennek eredményeképpen 2023. május 1-től a Kamara megvizsgál(hat)ja, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben. A Kamara ezt a helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg. A vételárat – a haszonbérleteknél már alkalmazott szabály analógiájára – aránytalannak kell tekinteni, ha a föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell, de a jóváhagyási eljárásban a földhivatal felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.

Az ún. spekulatív földszerzések visszaszorítása érdekében a szerződések vizsgálatakor a jövőben azt is meg kell nézni, hogy a vevő vagy az elővásárlásra jogosult milyen mértékben rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, továbbá meg kell vizsgálni, hogy részükről a föld megszerzése – a már használatában álló földterületek elhelyezkedésére figyelemmel – elsősorban nem a továbbiakban előnyös elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt (röviden: Foktftv.) érintő változás, hogy a tényfeljegyzéstől a megosztás átvezetése iránti kérelem benyújtásáig, az eddigi 90 nap helyett 120 nap áll rendelkezésükre a tulajdonostársaknak, hogy mindent elintézzenek, minden dokumentumot beszerezzenek, amit végül a földhivatalhoz majd be kell nyújtani az ingatlan megosztásának átvezetéséhez. A módosítás azt kívánja elősegíteni, hogy minél több megosztási kísérlet vezessen eredményre és a bonyolultabb, összetettebb ügyeket is meg lehessen oldani, ezzel a teljes megosztási folyamat újrakezdésével járó többlet terhektől mentesüljenek a tulajdonostársak.

A tapasztalatok szerint a végrehajtási joggal terhelt tulajdoni hányadok belebelezése akadályoztatva volt, ezt a problémát orvosolja az az előírás, hogy ezek után a végrehajtással terhelt ingatlan esetén az ellenérték a követelés kielégítését kell, hogy szolgálja, így ezt a tulajdoni hányadot megszerző tulajdonostárs végrehajtási jogtól mentes tulajdonjogot tud szerezni.

Forrás: NAK; OEE;

Szerző: Dr. Farkas Diána

Erdőgazdálkodók részvétele az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban 2023-ban

Az adatgyűjtés célja

Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programot (OSAP) a KSH koordinálásával a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai, köztük az Agrárminisztérium, ill. annak megbízásából a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya (NFK) végzi. Az adatokat az NFK (és annak jogelőd intézményei) kizárólag statisztikai céllal gyűjti, immár több mint 40 éve. Ez azt jelenti, hogy a beérkezett információk végeredményben csak különféle szakpolitikai, tudományos vagy egyéb elemzésekhez használhatók fel, hatósági eljárások megindításához – az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása, valamint valótlan adatok közlése kivételével – nem. Fontos megjegyezni, hogy a kért adatok más adatforrásból nem érhetők el, ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesek többek között a Nemzeti Üvegházgáz Leltár elkészítéséhez, ágazati döntések meghozatalához, nemzetközi jelentések (pl. Európa erdeinek állapota) publikáláshoz.

A mintavétel módja

Az erdészeti OSAP adatszolgáltatói állami, valamint az NFK által véletlenszerűen kijelölt magán erdőgazdálkodók. A minta közel állandó, az adatgyűjtésbe bekerült gazdálkodóknak évi egy alkalommal szükséges adatot szolgáltatniuk. Ez alól csak az erdőgazdálkodói jogviszony megszűnése jelent kivételt. Ebben az esetben az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból törölt adatszolgáltató helyett – ugyancsak véletlenszerű eljárással – újat jelöl ki az NFK. A magánszektorból így összesen 1500 erdőgazdálkodó kap évről-évre az év elején a megelőző évi gazdálkodásáról adatszolgáltatásra való felszólítást. Az állami szektor (állami erdőgazdaságok, Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Igazgatóságok) mintavételezése teljes körű.

A gyűjtött adatok köre

Az erdőgazdálkodóknak két nyilvántartási számon (1257, 1259) összesen 4 kérdőívet kell kitölteniük, melyek a következők:

Hangsúlyozni kell, hogy a Nettó fakitermelés, ill. az Erdei fatermékek termelése és készletváltozása kérdőíveken bekért nettó m³ adatok nem helyettesíthetők az erdészeti hatóság felé is jelentett kitermelt nettó fatérfogat adatokkal. Ennek oka egyrészt az, hogy a hatóság részére – egyelőre – nem elektronikusan zajlik a bejelentés, így megfelelő, ún. adminisztratív adatbázis sem áll rendelkezésre, amiből az adatok statisztikai célra átvehetők lennének. Másrészt a hatóság részére bejelentett adatok kevésbé részletesek, így statisztikai célra történő felhasználásuk erősen korlátozott lenne. Így a már rendelkezésre álló, több mint 40 éves, azonos adattartalommal gyűjtött idősor megszakadna. Az erdészeti OSAP keretében előállított ár- és díjstatisztikák országos szinten egyedülállók, más adatforrásban nem állnak rendelkezésre.

Gyakorlati tudnivalók

Az adatszolgáltatás – a vonatkozó jogszabály értelmében – csak elektronikusan, az Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) segítségével teljesíthető. Az ASIR használatához szükséges információkat (a rendszer elérhetősége, felhasználónév, jelszó) az adatszolgáltatók részére az NFK az adatszolgáltatásra felhívó levéllel együtt küldi meg. Ha a kitöltést valamilyen oknál fogva az erdőgazdálkodó nem tudja megoldani (pl. nincs internet hozzáférése), akkor azt általa megbízott más személy (pl. hozzátartozó) is elvégezheti, vagy segítséget tud kérni az illetékes falugondoktól, ill. falugazdásztól. A rendszerből a kérdőívek le-, majd – kitöltést követően – vissza is tölthetők. Lehetőség nyílik ezáltal arra, hogy aki nem rendelkezik internet hozzáféréssel, segítséget kérve hozzájusson a letöltött kérdőívekhez, azokat akár papíron kitöltse, majd az adatokat az internet hozzáféréssel általa megbízott személy töltse fel az ASIR-ba.

A rendszer használata gyorsan átlátható, szükség esetén annak elsajátítását az NFK feljebb említett levelében megadott elérhetőségen felhasználói segédlet könnyíti. A kérdőívek kitöltési útmutatói az ASIR-ban elérhetők. Emellett az NFK munkatársai is készséggel állnak az adatszolgáltatók rendelkezésére.

Az egyes kérdőíveknek csak az adott erdőgazdálkodóra nézve releváns részét kell kitölteni, az egyéb adathelyekkel az adatszolgáltatóknak nem szükséges foglalkozniuk, azokat üresen hagyhatják. Az adatszolgáltatást azonban abban az esetben is el kell végezni, hogy ha az „nullás” (például az erdőgazdálkodó nem végzett fakitermelést az adott évben). Ez a kérdőív felületére lépve egy gombnyomással teljesíthető.

A kérdőív kitöltés időigénye az adott évben végzett gazdálkodási tevékenységtől függ. A nullás adatszolgáltatás teljesítése néhány perc csupán, kismértékű (néhány erdőrészletet érintő) fakitermelés ill. gazdálkodói tevékenység esetében sem több fél óránál. Természetesen a nagyobb területen gazdálkodók számára arányosan több idő szükséges a kötelezettség teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatást felhívó levél megküldésével kéri az NFK az érintett erdőgazdálkodóktól. A felhívás megküldésére már 2023 év elején sor kerül, hogy a rendelkezésre álló határidőig az adatszolgáltatás kényelmesen teljesíthető legyen.

Budapest, 2022. december 5.

Összeállította: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály