Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Megjelent a Magyar Közlöny 134. száma amiben megtalálható a 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről. A kormányrendelet szabályozza a tűzifa kivitelét megelőző bejelentkezési kötelezettséget és amennyiben szükséges az energia ellátás biztosításához a bejelentett tétel az állam élhet elővásárlási jogával.

    A cikk dátuma augusztus 15th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás
    A Kormány 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről
    A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemrőlés a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

    1. § (1) Magyarország energiaellátás-biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, az 1. mellékletben meghatározott,
    faalapú nyersanyag vagy termék (a továbbiakban együtt: tűzifa) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
    a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH) történő bejelentést (a továbbiakban:
    bejelentés) követően és a (8) bekezdés szerint
    a) értékesíthető külföldre, illetve
    b) vihető ki az országból.
    (2) E rendelet alapján az államot – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
    a) tűzifának külföldre történő értékesítése esetén elővásárlási jog,
    b) a tűzifának a tulajdonjogát nem érintő külföldre történő kiszállítása során vételi jog
    illeti meg.
    (3) E rendeletet nem kell alkalmazni
    a) a Magyarország területére bértárolás céljából behozott tűzifa kiszállítására, valamint
    b) a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított tűzifára.
    (4) Magyarország stratégiai jelentőségű kereskedelempolitikai céljainak érvényesítése, Magyarország
    energiabiztonságának fenntartása érdekében, egyes, az 1. mellékletben meghatározott faalapú nyersanyagvagy
    termékcsoport vonatkozásában e rendelet alkalmazása alól az erdőgazdálkodásért felelős miniszter
    (a továbbiakban: miniszter) felmentést adhat egyes ágazatok, egyes ügylettípusok, valamint meghatározott alanyi
    kör tekintetében.
    (5) E rendelet alkalmazásában a tűzifával azonos szabályok irányadóak a sarangolt erdeitűzifa-választékra is.
    (6) Az állam elővásárlási és vételi jogát a miniszter által e rendelet szerinti eljárásban az erdőről, az erdő védelméről és
    az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt gazdasági társaságok közül kijelölt
    gazdasági társaság (a továbbiakban: erdészeti társaság) útján gyakorolja.
    (7) Az állam az elővásárlási jogát vagy a vételi jogát a bejelentés napjától számított harmincadik nap végéig megtett
    nyilatkozatával az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint gyakorolhatja.
    (8) A tűzifa Magyarország területéről külföldre történő kiszállítása akkor kezdhető meg, ha az az elővásárlási jog vagy
    a vételi jog gyakorlására a (7) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, vagy a NÉBIH az elővásárlási jogról
    vagy a vételi jogról való lemondásról a 3. § (6) bekezdése szerint tájékoztatást adott.
    2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés
    1. a) pontja szerinti bejelentést az értékesítő,
    2. b) pontja szerinti bejelentést a tűzifát külföldre kivinni szándékozó
    természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő)
    írásban, magyar nyelven teszi meg.
    (2) A bejelentés tartalmazza
    a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó
    aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi
    lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, EUTR technikai azonosító számát,
    ab) állampolgárságát,
    ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
    ad) fizetési számlaszámát;
    b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet
    ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát,
    ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, EUTR technikai azonosító
    számát,
    bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
    bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
    bd) fizetési számlaszámát;
    c) a tűzifa
    ca) mennyiségi mutatóit, pontos termékmegnevezését, fafaját és az 1. melléklet szerinti KN besorolását,
    cb) szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, a tűzifa aktuális piaci
    értékét;
    d) a címzett nevét és címét, ahová a tűzifa leszállításra kerül;
    e) a tűzifa tárolási helyét a bejelentés időpontjában;
    f ) a tűzifa értékesítésének, illetve kivitelének tervezett időszakát, valamint
    g) a tűzifa kiviteléhez felhasználni tervezett szállítójegyek sorszámát.
    (3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával, elektronikus úton kell megtenni.
    (4) A bejelentéshez csatolni kell a tűzifa külföldre történő
    a) értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a számla,
    illetve
    b) szállításáról szóló szerződés, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat
    másolatát.
    (5) A (4) bekezdésben meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű
    fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.
    3. § (1) A NÉBIH által közzétett adatok szerint faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tiltása alatt álló személy
    vagy EUTR technikai azonosítóval nem rendelkező személy bejelentését érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
    (2) A NÉBIH a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 2. §-ban
    meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés e követelményeknek nem felel meg, a NÉBIH
    a bejelentést visszautasítja, azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra,
    és új bejelentést szükséges megtenni.
    (3) Ha a bejelentés a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek megfelel, a NÉBIH a bejelentést továbbítja
    a miniszter részére, aki – indokolt esetben az érintett miniszterek bevonásával – megvizsgálja arra vonatkozóan,
    hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e
    a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást,
    vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás-biztonságra.
    (4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáról írásban tájékoztatja a NÉBIH-et, és kijelöli,
    hogy az állam az elővásárlási jogot vagy vételi jogot mely erdészeti társaság útján gyakorolja.
    (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a NÉBIH haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentésben
    meghatározott tűzifa vonatkozásában az erdészeti társaság elővásárlási vagy vételi jogot gyakorol, ezzel egyidejűleg
    tájékoztatja a kijelölt erdészeti társaságot a 2. § (2) bekezdése szerinti adatokról és a bejelentő tájékoztatásának
    időpontjáról.
    (6) Ha a miniszter álláspontja szerint a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn, erről tájékoztatja
    a NÉBIH-et, amely az elővásárlási jogról vagy a vételi jogról való lemondásról szóló tájékoztatást ad a bejelentőnek.
    (7) Az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételéig a NÉBIH-hez előterjesztett kérelmében a bejelentést
    a bejelentő írásban visszavonhatja, és a NÉBIH a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti. A bejelentéssel
    összefüggő eljárás megszüntetése a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.
    (8) A bejelentésre – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási
    rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére,
    az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre,
    az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére,
    az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit,
    azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
    4. § (1) A NÉBIH által hozott – önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével –, véglegessé vált döntés ellen
    indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
    (2) Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
    (3) A bíróság a kérelem beérkezését követően nemperes eljárásban 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést
    megállapítja, a döntést hatályon kívül helyezi, és a NÉBIH-et új eljárásra kötelezi.
    5. § (1) Az elővásárlási jogot vagy vételi jogot a miniszter által a 3. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásban kijelölt erdészeti
    társaság az állam nevében saját forrásai terhére gyakorolja.
    (2) A vételi jog gyakorlása során a vételárról és annak teljesítéséről a bejelentő és az erdészeti társaság állapodik meg.
    Ha az erdészeti társaság és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg,
    az erdészeti társaság a tűzifa aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló
    tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a bejelentő 2. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja
    vagy 2. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fizetési számlájára, aki ezt követően, a már megfizetett összegen
    felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó
    hatálya. A tűzifa aktuális piaci értékét a vételi jog gyakorlásának időpontját megelőző 30 napban bejelentett
    2. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti összegek átlagával kell meghatározni.
    (3) Az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlását követően a tűzifa ellenértékének megfelelő összeg bejelentőnek történő
    megfizetésével e rendelet alapján a tűzifa az erdészeti társaság tulajdonába kerül.
    (4) Az erdészeti társaság a tűzifamennyiséget szociális célokra vagy állami vagy önkormányzati közfeladat zavartalan
    biztosításának ellátására használhatja fel.
    6. § (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
    (2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
    (3) A rendőrség és az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel
    átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a 3. § (5) és (6) bekezdése szerinti tájékoztatásra
    vonatkozó adatokat.
    7. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően, ha a bejelentő nem
    tesz eleget az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy az 1. § (8) bekezdésében foglaltakat megsérti,
    a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a be nem jelentett vagy a visszaigazolással nem
    rendelkező tűzifa általános forgalmi adó nélküli piaci értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot
    szab ki.
    8. § (1) E z a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    9. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
    szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i
    (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
    10. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius
    katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig
    meghosszabbítja.
    (2) E z a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
    következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
    Orbán Viktor s. k.,
    miniszterelnök
  • Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

    A cikk dátuma augusztus 15th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel
    összefüggésben.
    A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István. Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti
    Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad azAgrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a
    rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van
    szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.
    A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát
    termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

  • ÖN TUDTA?

    A cikk dátuma augusztus 10th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

     

    – hogy míg a természetvédelmi törvény mindössze 2 db rövid §-ban foglalkozik az erdővel és nincs igazi végrehajtási rendelete, addig az az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény – Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye – 115 db §-ban és 9 db végrehajtási rendeletben részletezi az erdő védelmét és az erdőgazdálkodást?

    – hogy az erdőgazdálkodás hatóságilag megszabott, 10 évre szóló erdőtervek szerint történhet, ahol a természetvédelmi hatóság, az árvízvédelmi hatóság, és más hatóságok szakhatóságok, és a nemzeti park igazgatóságok ügyféli joggal rendelkeznek?

    – hogy az erdőtörvény részletesebben szabályozza a fakitermeléseket (a tarvágások maximális területeit, a fakitermelés alkalmazható módját)?

    – hogy akár a természetvédelmi hatóság akár az erdészeti hatóság bármikor leállíthat minden fakitermelést, ha az veszélyt jelent az erdőre?

    – hogy az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó csak javasolhat az erdőterv készítésekor, és ugyanolyan jogkörrel rendelkezik, mint a nemzeti park igazgatóság?

    – hogy az erdőterv módosítása ugyanolyan eljárás alá tartozik, mint maga az erdőterv? (Nyilvánosság, szakhatóságok, nemzeti parki közreműködés)

    – hogy 1935 óta az erdő területe nem csökkenhet és legalább olyan erdőt kell az erdő megújításakor az erdő helyén létrehozni, mint amilyen ott állt?

    – hogy ha az erdőt letermelik, vagy bármilyen (!!!) okból az erdő kipusztul, vagy záródása lecsökken, akkor azt hatóságilag megállapított fafajokból és ezek meghatározott elegyarányából álló célállománnyal, jogszabályban meghatározott csemete darabszámmal és határidőre meghatározott méreteket elérő fiatal erdőt kell létrehoznia az erdőgazdálkodónak?

    – hogy a magyar „erdők” fele tulajdonképpen kifejezetten faanyagtermelési céllal szántóföldekre és legelőkre vagy a puszta homokra telepített mesterséges faállomány?

    – hogy a természetes felújítás a fák magtermésére vagy sarjadóképességére (gyökér sarj, vagy tuskósarj) alapozva történik évszázadok óta?

    – hogy az elmúlt évtizedben több százezer hektár „túltartott” a már megemelt vágásérettségi korát is meghaladott faállomány van hazánkban?

    – hogy minden erdőrészletnek van nyilvántartott természetességi alapelvárása, rendeltetése, üzemmódja, vágásérettségi kora, meghatározott távlati és erdőfelújítási célállománya, termőhelyi jellemzői vannak, és ezek többségét megnézheti az interneten? Sőt erdőtervezéskor minden tervjavaslat mindenkinek megtekinthető? (erdoterkep.nebih.gov.hu).

    Ezek most is változatlanok?

    Forrás: ERDŐINFO

  • Megjelent a Magyar Közlöny 5604. száma amiben a Miniszterelnök kormányrendeletben szabályozza a tűzifahiány miatti fakitermelésekre vonatkozó előírásokat.

    A cikk dátuma augusztus 5th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

      5604 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2022. évi 131. szám

    III. Kormányrendeletek

    A Kormány 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelete

    a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról

    A Kormány

    az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről

    és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,

    a 3.  § tekintetében az  Alaptörvény 53.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a  szomszédos

    országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló

    1. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

    1. § (1) Fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást

    nem kell alkalmazni.

    (2) Védett természeti területen

    1. a) idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az  erdő felújítása során – a  természet védelméről

    szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33.  § (3)  bekezdésében foglaltaktól eltérően –

    nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető;

    1. b) őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről,

    az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 10.  §

    (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető.

    (3) Az  Evt. 1.  mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok által az  erdőgazdálkodáshoz szükséges és

    földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.

    (4) Az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre is alkalmazni kell.

    (5) Az Evt. 51. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést cser és nemestölgy főfafajú erdő esetében is alkalmazni kell.

    (6) Az erdő felújítása során az Evt. 51. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

    (7) Az  Evt. 1.  mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok vonatkozásában – az  Evt. 41.  § (3)  bekezdésében

    foglaltakon túlmenően – erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az  erdőgazdálkodásért felelős miniszter

    ez irányú döntése alapján is sor kerülhet.

    (8) Az  Evt. 41.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően az  erdőgazdálkodó a  tevékenység megkezdését legkésőbb

    8 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezheti. A bejelentés elbírálása során

    szakkérdés vizsgálatában közreműködő hatóság az állásfoglalását 3 napon belül adja meg.

    1. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

    (2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

    1. § (1) A  Kormány e  rendelet hatályát a  szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius

    katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig

    meghosszabbítja.

    (2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

    következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

     Orbán Viktor s. k.,

     miniszterelnök