Második alkalommal tartotta meg a Soproni Egyetem az általa létrehozott Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal beszélgetést. A szakmai fórum célkitűzése, hogy a teljes termékláncban gondolkodva, az erdőtől, mint alapanyagot termelő erőforrástól, a faipari termékek előállításán keresztül azok felhasználásáig összekapcsolja az erdő- és fagazdálkodás összes szereplőjét, vagyis mindazon kutatással, fenntartással és felhasználással foglalkozó állami és piaci szereplőt, akiknek a tevékenysége az erdőkre, mint természeti erőforrásra támaszkodik.

A második alkalommal a Föld Napjához kapcsolódóan megrendezett párbeszéd célja az volt, hogy a kutatók mellett piaci szereplőkből és a szakmai szervezetek képviselőiből álló résztvevői kör feltérképezze és összeillessze az erdőkkel kapcsolatos ágazatok egyéni fenntarthatósági törekvéseit, és megteremtse egy a gyakorlatban megvalósítható körkörös fagazdálkodási modell alapjait. A fórum legfontosabb eredménye annak megfogalmazása volt, hogy az egyes ágazatok szükségesnek ítélik az egységes irányítást és a közös marketingtevékenység kidolgozását.

Az ősszel rendezett első Fagazdálkodási kerekasztalon már egyértelműen kirajzolódott az igény a közös gondolkodásra. Az ismét a Soproni Egyetem Ligneum épületében tartott második ülésen a fagazdasági ágazat minden szegmensét átfogó egységes szabályrendszer megalkotását és a fafelhasználás közös népszerűsítését szorgalmazták a résztvevők.

A fagazdasági szereplők korunk egyik legfontosabb üzenetét közvetíthetik, ugyanis az erdőgazdálkodás és a faipar más ágazatokhoz képest magas fenntarthatósággal rendelkezik, hiszen megújuló alapanyagot használ. A fa újratermelhető, emellett egyre magasabb az újrahasznosítási aránya.

A résztvevők ezért megállapodtak abban, hogy a tudásmegosztást és a közös megoldáskeresést szolgáló kerekasztal sorozat következő témája az egységes marketingtevékenység alapjainak lerakása lesz.

forrás: SOE

Érdekes a bruttó fakitermelés változása a 2005-2020. időszak 16 évében. Különösen, ha fafajcsoportonként külön-külön és a növedékkel összevetve vizsgáljuk. Figyelemre méltó e múltbeli adatok áttekintése. Igazán érdekes lenne prognózis ugyanerre, amire viszont szerkesztőségünknek sajnos nincs lehetősége.

Az NFK honlapján a “Magyarország erdeivel kapcsolatos adatok” lapon találhatjuk a Fafaj(csoport) statisztikák között Növedék és a Fahasználat xlsx táblázatokat. Alábbiakban a sok számot igyekeztem grafikonokkal szemléletesebbé tenni.

Az összes bruttó fakitermelés 2020-ban volt a legalacsonyabb e 16 év alatt. Nyilván erre jelentős hatása volt az az év elején indult vírus pandémiának. Ugyanakkor már 2011. óta összességében enyhén csökkenő volt a hazai bruttó fakitermelés.

Ha nem halmozott grafikont használok, hanem a fafajcsoportok vonalait külön külön ábrázolom, jól látható, hogy az akác a legnagyobb mennyiséget adó fafajunk, de kitermelése 2011. évi szinthez képest 2020-ra mintegy 0,5 millió m3-rel alacsonyabb. Ugyanakkor több más fafaj(coport)nál is a már régebb óta tartó csökkenés figyelhető meg. (Fenyő, tölgy, cser, gyertyán.) A bükk esetében a 2009. évi természeti csapások miatti kitermelési kiugrás látható 2010-ben.

A növedék így összességében lényegében változatlan a teljes ciklusban. A 2006. évi hirtelen visszaesés feltételezem, hogy valamilyen statisztikai módszertani változás következménye lehet. Növedék terén a természet nem valószínű, hogy ilyesmire képes lenne szinte minden fafajcsoportnál egységesen. Minden esetre a növedék lényegesen több, mint a kitermelés.

A növedéket fafajonként külön-külön ábrázolva látható, hogy az akác e téren is az első helyen van. Az időszak közepétől kitermelésben harmadik tölgy növedék mennyisége is másodikként magasan fölötte van a többi fafaj(coport)énak. A fenyő növedéke végig határozottan csökkenő. A cser, az egyéb keménylombos és a hazainyár növekvő évi növedéket mutat, a nemesnyár évi növedéke ugyanakkor csökken, míg a többi fafaj(csoport) lényegében változatlan.

Most nézzük összesen, majd egyenként az egyes fafajok évi növedékét és kitermelését, illetve az ebből számított kitermelési intenzitást.

Az időszak elejeit mintegy 10%ponttal magasabb intenzitás váltotta, ami bizonyára a vírus okozta szervezési és termelési problémák miatt eshetett vissza 2020-ra.

Tölgy esetén a kitermelés és annak egyébként is alacsony intenzitása is folyamatosan csökkent e 16 év alatt.

A cser kitermelése is lényegében folyamatosan csökkenő, a termelés intenzitása ugyanakkor lényegesen meghaladja a tölgyét, annak mintegy duplája.

Bükknél e rajzon még jobban látható a már említett 2011. évi termelési kiugrás, amikor az egyébként normális évi mennyiségnél többet kellett az erdőből kihozni, így kicsit 100% fölé ment az intenzitás, megy az időszak legelejét kivéve 80% körül ingadozott.

A bükkhöz képest mintegy fele mennyiséget adó gyertyán kitermelése az időszak alatt végig csökkent. Ennek intenzitása az időszak elején 90% fölötti, sőt 2006-ban 100% is volt. (Ebben közrejátszhatott a növedék számítási módszertan valamilyen változása is.) Az időszak második felére azonban az intenzitás 80% környékére, sőt az alá esett vissza.

Íme a legnagyobb kitermelési mennyiséget adó fafajunk. Az akác kitermelése 2011-ig növekvő, majd azóta csökkenő. Ugyanígy mozgott az intenzitás is. Különösen e fafajnál érdekes lenne állami és nem állami (többnyire magán) bontásban is megnézni ezen adatsorokat. A magas magán részarány, ezen belül a gazdálkodó nélküli erdők működési viszonyainak és az ezekre vonatkozó játékszabályok változásainak is hatása lehetett az alacsony és csökkenő kitermelési intenzitásra.

Az egyéb kemény lombosok növedékének kimutatásánál is volt valami furcsaság 2006-ban, de ez mára már feltehetően közömbös. Az évi növedék folyamatosan egyre nagyobb, amivel szemben alacsony intenzitással, de a kitermelés is folyamatosan emelkedik.

A nemesnyár évi növedék mennyisége folyamatosan csökken. Ez nem túl jó jel azon vállalkozások részére, melyek ezen fafaj feldolgozására szakosodtak. Sőt a kitermelés az időszak mintegy közepe óta jelentősen meghaladja az évi növedékét, s így az intenzitás a 120%körül alakult (!!). A kitermelés még az erős visszaesést mutató 2020-ban is fölötte van a növedék mennyiségének. Ez nem fog jóra vezetni az e fafajt fogyasztók számára, ebből már 5-10 éven belül is komoly problémák lehetnek.

A hazai nyár évi növedéke ugyanakkor gyors és folyamatos emelkedést mutat, 2020-ra utolérte azt a mintegy 1 millió m3-es szintet, ahonnét a nemesnyár csökkenni indult. A hazainyár fakitermelése ugyanakkor csak enyhén emelkedett az időszak közel végéig, amikor pedig hirtelen visszaesést mutatott. (Mintegy negyede a nemesnyár fakitermeléshez képest.) A kitermelés intenzitása végig alacsony, 30% körüli.

A legkisebb (évi 50 e m3 körüli) kitermelési mennyiséget adó fafajcsoport emelkedő, majd visszaeső kitermelési intenzitással. Az évi növedék mennyisége végig csökkenő az egész időszakban.

Fenyő erdeink évi növekménye folyamatosan csökken. A 2005-től csökkenő kitermelés növekedésbe váltott, de 2014-től a lehetőségekhez közel haladva (90% fölötti intenzitással) újra a csökkenés a jellemző.

Amennyire tudom, az erdészeti hatósági nyilvántartási adatok alapján a fenti fafajcsoportokra az előttünk lévő 5-10 évre, de lehet, hogy nagyobb időtávra is előre számítható a várható növedék mennyisége. Meg talán becsülhető a várható bruttó fakitermelésé is. (Abból már lehet következtetni tényleges piaci árualapra, a nettó fakitermelésre.) Sőt nyilván állami és nem állami (lényegében magán) és valamilyen területi bontásban is el lehetne követni e számításokat. Ezek közzététele pedig igen nagy segítség lehetne a közép-hosszabb távra is stratégiai terveket készítő hazai fát fogyasztó vállalkozások részére.

Forrás: FATÁJ-online

Az említett adatforrások alapján készítette és közzétette: Mőcsényi Miklós
Ha bármi hiba lenne gondolatmenetemben, örömmel veszem az észrevételeket.

Kapcsolódó:
A nettó fakitermelés elmúlt 20 évi alakulása (FATÁJ 2020-11-19)
Bruttó fakitermelés 1996-2019. (FATÁJ 2020-08-31)
Bruttó fakitermelés 1996-2018. fafajonként (KSH) (FATÁJ 2019-08-23)
Erdőterület és élőfakészlet 2018. (2019-08-23)