Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A cikk dátuma január 24th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    SOKOLDALÚ TEVÉKENYSÉGÉVEL TÁMOGATJA AZ ERDŐK KEZELÉSÉT AZ NFK ERDÉSZETI FŐOSZTÁLYA

    2022-01-21 08:26:00

    Erdo cimkep

    A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya a 2021. évben is széleskörű szakmai tevékenységének keretében végezte a körzeti erdőtervezést, az erdészeti monitoringot, az erdészeti informatikai adatbázisok karbantartását és fejlesztését, valamint az ezekhez köthető adatszolgáltatásokat, továbbá a képzésekhez és ügyfélszolgálathoz kapcsolódó feladatokat. A kitartó munka és az erdészeti ágazaton belüli összefogás szép példája a számos elért eredmény, innováció, technológiai fejlesztés.

    A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2020. március elsejével vette át a megyei kormányhivataloktól a körzeti erdőtervezés feladatát, ezzel párhuzamosan célul tűzte ki mindazon feladatok teljesítését, amelyek hatékonyan segítik az erdőtervek jogszabályban meghatározott, ütemezés szerinti elkészítését.

    2021-ben már jelentős területeken sikerült távérzékelési módszerekkel támogatni az erdők állapotfelvételének munkáit: viszonylag alacsony költségvetéssel, űrfelvételekortofotók és felületmodellek alapján lehatárolni a fafajok előfordulását, meghatározni a lombkoronasátor záródását és a faállományok magasságát. A technológiai fejlesztésnek és a közigazgatási szervek együttműködésének köszönhetően az előző évekhez képest sikerült közel három hónappal korábban elvégezni az Országos Erdőállomány Adattár szokásos éves nyilvántartási, ellenőrzési folyamatát, az Adattár éves zárását. 2021-ben 19 erdőtervezési körzet esetében mintegy 256 ezer hektár erdőt érintően készült el az erdőterv. Az év végén 7 körzeti erdőtervezési eljárás volt folyamatban csaknem 90 ezer hektáron, ezek lezárása rövidesen meg fog történni. Igazgatási szakaszban van jelenleg 13 erdőtervezési körzet 180 ezer hektár területen. Ez év január 31-ig megindításra kerül valamennyi 2022. évi ütemtervű erdőtervezési körzet igazgatási szakasza 198 ezer hektár erdőterületet érintően. A jelenlegi ütemet tartva 2023-ra a hátralékok felszámolhatók lesznek és az erdőtervek a jogszabályokban meghatározott határidőre elkészülhetnek. A feszített tempó ellenére az NFK továbbra is nagy hangsúlyt fektet az erdőgazdálkodókkal való szoros kapcsolattartásra. Az általuk adott adatokat, javaslatokat az Erdészeti Főosztály munkatársai lehetőség szerint beépítik a készülő erdőtervekbe. A szervezet ugyancsak eredményes együttműködésre törekszik a különböző társhatóságokkal és kezelő szervekkel.

    Az erdőgazdálkodás hangsúlyos szakmai kontrollját jelenti az erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzéseinek szervezése, valamint a választható kiegészítő képzések és szakmai rendezvények akkreditálásának folyamata. A 2021-es évben az alapképzést két alkalommal szervezték meg, csaknem 100 fő tett sikeres vizsgát. Az akkreditációs feladatellátás tekintetében több mint 80 választható kiegészítő képzés és majdnem 30 szakmai rendezvény akkreditációja történt meg, segítve ezzel a mintegy 3700 fő jogosult erdészeti szakszemélyzet kreditpont-gyűjtési kötelezettségét.

    Az NFK Erdészeti Főosztálya az erdészeti szakigazgatás és az erdőgazdálkodás működéséhez korszerű, Európában is kiemelkedőnek számító részletes és összetett adatbázist (Adattár, különböző nyilvántartások) valamint térinformatikai rendszert üzemeltet, amelyből mind a magán-, mind az állami szférának széleskörű adatszolgáltatást nyújt. Egyre többen veszik igénybe az interneten elérhető Erdőtérképet (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/) is, amelyen keresztül számos adathoz lehet hozzáférni – egyszerűen és költségmentesen.

    A főosztály tevékenysége kiterjed az erdészeti szakigazgatás teljes területére; az erdészeti hatóságként működő kormányhivatalok munkájához útmutatókkal, továbbá az elmúlt évben a 10 megyei kormányhivatal szakmai ellenőrzésével járult hozzá. A főosztály véleményezte a szakágazatot érintő jogszabályokat, valamint 6 alkalommal vett részt településfejlesztési koncepciók és programok kialakításában, érvényre juttatva ezek által is az erdők kiemelt gazdasági, környezet- és természetvédelmi, valamint szociális szerepét.

    Kiemelt körültekintéssel kezeli az ügyfelek megkereséseit, fontos feladatának tartja a lakosság széleskörű tájékoztatását és támogatását az erdészeti szakigazgatáshoz kapcsolódó ügyintézésben. Sokan éltek is az ügyfélszolgálat által biztosított lehetőséggel és rendszeresen fordultak hozzájuk elektronikus úton írásban vagy telefonon. További segítségként 38 féle nyomtatvány, kitöltési útmutató vált elérhetővé elektronikus úton az NFK honlapján, amelyek számos erdészeti hatósági ügy egyszerűbb és gyorsabb elintézését tették lehetővé.

    Immár több mint 30 éve működik az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE), amely a főosztály tevékenységének kiemelt része. Ennek keretein belül a 2021. évben is aktív szakmai munka zajlott mind az adatgyűjtés, mind pedig annak feldolgozása, publikálása terén. A több alrendszert magába foglaló monitoring az NFK, az Erdészeti Tudományos Intézet (SOE-ERTI) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) együttműködésében zajlik. Kitér a magyar erdők erdészeti-, valamint ökológiai szempontok szerinti, részletes és független felmérésére, az erdők egészségi állapotára, károsítóinak felderítésére és a klímaváltozás vizsgálatára. Mérföldkőnek tekinthető a legnagyobb alrendszer, a Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár (NFI) 10 éves eredményeinek közzététele két nyelven a megújult Erdőleltár honlapon (https://erdoleltar.nfk.gov.hu/https://nfi.nfk.gov.hu/), mely átfogó képet ad az ország erdeiről statisztikák és térképek formájában. Az NFI terepi felvételei 2021-ben az egész ország területét érintően 1455 mintaponton, a részletes egészségi állapot felvétel (EVH) további 78 mintaponton zajlott. Az EMMRE előbbiekben említett legnagyobb alrendszerei európai szintű hálózatokhoz kapcsolódnak, lehetővé téve a magyar erdészeti adatok nemzetközi szintre emelését. A nemzetközi partnerekkel, kutatókkal való kapcsolattartás mellett rendszeres adatszolgáltatások, valamint esetenként nagyobb nemzetközi projektekben való részvétel révén az EMMRE-nek aktív szerepe van az EU Forest Strategy európai szintű erdészeti monitoringgal kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében is.

  • A cikk dátuma január 20th, 2022 Duska József Nincs hozzászólás

    Tisztelt Erdőgazdálkodók, Erdőtulajdonosok! 

    A magán erdőgazdálkodók európai szövetsége a CEPF bekérte a szövetség tagjainak véleményét és ajánlásokat fogalmazott meg az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája végrehajtásával kapcsolatban. Az előterjesztés teljes szövegét a CEPF kiküldte tagjainak, így a MEGOSZ-nak is.

    Az alábbiakban olvashatják az előterjesztés szövegét.

     

    NAT-VII/024
    11. NAT bizottsági ülés, 2022. február 3.
    TILALOM

     

    VÉLEMÉNYTERVEZET

     

    Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT)

     

    Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája

     

     

    _____________

     

    Előadó: Joan CALABUIG RULL (ES/PES)
    Valencia kormányának európai uniós és külkapcsolati regionális titkára

    _____________

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Ezt a dokumentumot a Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT) 2022. február 3.m 11.15.m.között tartandó ülésén vitatjákmeg. A fordításra való idő érdekében az esetleges módosításokat a módosítások előterjesztésére szolgáló online eszköz segítségével (elérhető a tagok portálján keresztül:  https://memportal.cor.europa.eu/) legkésőbb 2022. január 21.m(brüsszeli idő szerint) 3 óráig kell benyújtani. A felhasználói útmutató a https://memportal.cor.europa.eu/ címen érhető el.

     

     

     

    Hivatkozás(ok)

     

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új uniós erdészeti stratégia 2030-ra

    COM(2021) 572 végleges

     

     

     

    A Természeti Erőforrások Bizottságának (NAT) véleménytervezete – Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája

     

    1. SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

     

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

     

    Általános megjegyzések

    1.           üdvözli, hogy az uniós erdészeti stratégia szakpolitikai keretet hoz létre az európai erdők kezelésére és védelmére ökoszisztéma-szolgáltatásaik javítása, megélhetésük biztosítása, különösen a vidéki területeken, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás által támogatott erdei biogazdasághoz való hozzájárulás, mint multifunkcionális, természetvédelmi alapú eszköz, miközben a szabályozási és pénzügyi intézkedéseket egy 2030-ra vonatkozó terv részeként egyesíti;

    2.           felhívja a Bizottságot, hogy kiegyensúlyozott, társadalmi és gazdasági szempontból méltányos módon kezelje az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket, valamint az erdők biogazdasági célkitűzéseit, ami az európai zöld megállapodás egyik alappillére;

    3.           hangsúlyozza a tagállamok, a Bizottság, az érdekelt felek és az erdészeti civil társadalom közötti együttműködés és konstruktív párbeszéd fontosságát;

    A tagállamokkal, a helyi és regionális hatóságokkal, az erdészeti ágazattal és a Bizottsággal folytatott párbeszéd fokozásának szükségessége

    4.           úgy véli, hogy a közös európai szintű célkitűzések meghatározása nagyon jó ötlet, de nincs szükség az erdészeti politika további központosítására, mivel az erdők sokfélesége miatt ez a tagállamok feladata, és kéri a szubszidiaritás gyengülését ezen a területen;

    5.           javasolja a kommunikáció, a párbeszéd fokozását, valamint a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok és az ágazat érdekelt feleinek (köz- és magántulajdonosok, szakmai szövetségek, erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok stb.) a meglévő részvételi testületeken belüli dokumentumok kidolgozásába való bevonását, ahogyan az a korábbi stratégiák esetében is történt, annak érdekében, hogy az európai erdészeti ágazatban azóta a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki,  az ÁSZ véleménye szerint az első vita korlátozott volt, és javítható volt. Éppen ellenkezőleg, egy záródokumentumot terjesztettek elő azon az érven alapulva, hogy a tartalom nagy része már szerepel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020. évi stratégiában;

    6.           javasolja, hogy az uniós erdészeti stratégiában meghatározott intézkedések által kifejezetten érintett érdekelt feleket (helyi és regionális hatóságok, civil társadalom és vállalkozások) vonják be ezek végrehajtásába, elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket, különösen a tulajdonosok és a vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára;

    Uniós szintű konszenzusra van szükség

    7.           sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban nem volt politikai konszenzus, mivel az elmúlt hetekben/hónapokban nőtt az uniós erdészeti stratégiával kapcsolatos jelenlegi bírálatok;

    8.           elismeri, hogy az eu erdészeti stratégiájának a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban az erdészeti bevált gyakorlatok biztosítására irányuló átfogó célkitűzései, de felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a fenntartható erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásai között, és hangsúlyozza az erdők sokféleségének tiszteletben tartásának és fenntartásának fontosságát,  valamint a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban a tervezés és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok;

    9.           rámutat arra, hogy az erdészeti ágazat kulcsfontosságú érdekelt felei (magán- és állami tulajdonosok, szakemberek, vállalkozások és az erdészeti tudományos közösség nagy része) esetében az uniós erdészeti stratégia megközelítése nem felel meg teljes mértékben a helyszíni realitásoknak, ami arra utal, hogy úgy tűnik, hogy a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok nem a helyes irányba haladnak, ezért jelentősen meg kell változtatni;

    10.        hangsúlyozza, hogy az adatok azt mutatják, hogy egyes területeken csökken a biológiai sokféleség, és nem megfelelő a Natura 2000 élőhelyek védelme, elsősorban a vezetőik számára megfelelő ösztönző keret hiánya miatt (árak, externáliák díjazása, kiigazított és megbízható szabályozási keret); ezek azok a kulcsfontosságú szempontok, amelyekkel az EU erdészeti stratégiájának foglalkoznia kell;

    11.        úgy véli, hogy a multifunkcionális erdőgazdálkodás a régiók túlnyomó többségében fenntartható erdőgazdálkodási eszköz, és hogy az erdőket kezelő tulajdonosok és szakemberek általában elkötelezettek biológiai sokféleségük és egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásaik védelme mellett, miközben arra törekszenek, hogy ellenállóbbá tegyék őket, jó állapotban tartsák őket és támogassák növekedésüket, aktív hozzájárulva a helyi gazdaságokhoz és megélhetésükhöz a vidéki területeken;

    12.        javasolja, hogy sokkal szisztematikusabb megközelítést alkalmazzanak, amely magában foglalja a fenntartható erdőgazdálkodás sokféleségét és összetettségét, a tulajdonjogokat, valamint a tulajdonosok, szakemberek, állami és magánvállalatok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló realitásokat, valamint az európai erdészeti ágazat fenntartható fejlődés terén elért eredményeit;

    Átfogóbb megközelítésre van szükség a Bizottság szervezeti egységei számára

    13.        üdvözli, hogy az uniós erdészeti stratégia a Mezőgazdasági főigazgatóság, az Env Főigazgatóság és a Dg Clima közös erőfeszítésének eredménye, de javasolja az erdészeti ágazatban dolgozó különböző bizottsági szervezeti egységek (GROW, ENER, REGIO) bevonását annak érdekében, hogy minden társadalmi, gazdasági és környezeti szempontot és következményt egy rendszerszintű és inkluzív megközelítés részeként vonjanak be; ellenkező esetben megközelítésük hiányos és elfogult lesz;

    14.        javasolja, hogy egyértelműen határozzák meg az Erdészeti Állandó Bizottság szerepét, mint az uniós erdészeti stratégia potenciális irányító szervét;

    A regionális és helyi szintek szerepe

    15.        javasolja az erdők területi dimenziójának, például a földhasználatnak a figyelembevételét, mivel a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok földgazdálkodási és elnéptelenedési politikájának beépítésével az erdők egyre nagyobb arányban (jelenleg 43%) fedik le a földterületeket, főként az elnéptelenedett régiókban (a hátországban: hegyek, hideg éghajlat, árvízveszélyes területek, gyenge talajok);

    16.        szükségesnek tartja az erdészeti politika szubszidiaritásának és decentralizációjának elvének védelmét és megerősítését, figyelembe véve az erdészeti gyakorlatokra vonatkozó különböző iránymutatásokat az EU különböző régióiban az erdők biológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális sokfélesége miatt;

    17.        hangsúlyozza, hogy az uniós erdészeti stratégia fő szempontjainak meg kell határozniuk az uniós szinten elfogadott elveket, és be kell építeni a tagállamok, valamint az erdőkért felelős helyi és regionális önkormányzatok politikáiba és rendeleteibe, és hangsúlyozza, hogy az erdők védelméhez fenntartható erdőgazdálkodásra, általában versenyképes és nyereséges ágazatra és megfelelő intézményi keretre van szükség;

    Az erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkciói közötti összeegyeztethetőségre van szükség az EU fő kihívásainak való megfeleléshez

    18.        úgy véli, hogy az EU erdészeti stratégiája nem veszi kellőképpen figyelembe az erdei biogazdaság fontosságát, és hogy a fenntartható erdőgazdálkodás összetett gyakorlat, amelynek célja az erdészeti funkciók közötti megfelelő egyensúly megteremtése, beleértve a különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását is. Csak egy szempont előnyben részesítése felborítja az egyensúlyt;

    19.        rámutat arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzése, az ökoszisztémák helyreállítása és a szén-dioxid-elnyelők növekedése az uniós erdészeti stratégia domináns szempontjai, de az éghajlati célkitűzésekkel való koherencia hiánya és a fenntartható társadalmi-gazdasági növekedés az egyik legproblémásabb pont;

    20.        kiemeli az erdők szociális dimenzióját az EU-ban, mivel az erdőterület 60%-a több mint 16 millió tulajdonoshoz tartozik, akiknek túlnyomó többsége kistulajdonos, és mindegyik régióban elszórtan, átlagosan 13 hektárral;

    21.        hangsúlyozza, hogy a folyamattal párhuzamosan folytatott megbeszélések hamis kettősséget hoznak létre az erdők környezeti és társadalmi-gazdasági funkciói között, ami elfogult vitákhoz vezet, és eltereli a figyelmet az egész erdészeti ágazat fenntartható fejlődésének alapvető céljáról: erdőink egészségének hosszú távú védelméről, az éghajlati válság ellenálló ökoszisztémákkal való kezelésének képességéről,  az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint termékeik felelősségteljes és hatékony feldolgozása, európaiak milliói jólétének és életmódjának biztosítása érdekében;

    22.        javasolja az uniós erdészeti stratégia egyensúlyhiányának felülvizsgálatát, amelyet az okoz, hogy egyes környezetvédelmi célkitűzések (biológiai sokféleség és éghajlat) elsőbbséget élveznek másokkal (víz, talaj, táj), míg az iparilag, fenntarthatóan feldolgozott és kezelt erdészeti termékek által a biogazdasághoz – amely a zöld megállapodás egyik alappillére – való kulcsfontosságú hozzájárulása kisebb jelentőségű;

    23.        javasolja, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a fenntartható erdőgazdálkodás meghatározására és a vízciklusok és a talajvédelem javítását célzó intézkedésekre, különösen a földközi-tengeri és hegyi ökoszisztémákban;

    24.        javasolja a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodáson alapuló erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkciói közötti fenntartható egyensúly és összeegyeztethetőség fenntartható egyensúlyának és összeegyeztethetőségének biztosítására irányuló célkitűzések és intézkedések visszaállítását a különböző erdőrégiókban (boreális, kontinentális, mediterrán, hegyi és városi erdők), a biológiai sokféleség és más környezetvédelmi szolgáltatások védelmének feladása nélkül;

    25.        javasolja az erdők szerepének kiemelését a legtávolabbi területeken, a hegyvidéki régiókban és a leghátrányosabb helyzetű régiókban, ahol az erdőterületek aránya magasabb, és nagyobb az elnéptelenedés kockázata;

    26.        rámutat arra, hogy az erdők szerepe a körforgásos biogazdaság kialakításában inkább a kockázat, mint a lehetőségek szempontjából jelenik meg, és hangsúlyozza, hogy a bioalapú termékek fontos szerepet játszhatnak a dekarbonizációban a fosszilis tüzelőanyagok és a fosszilis erőforrásokból származó anyagok fogyasztásának csökkentésével, ami a Bizottság által meghatározott egyik fő célkitűzés;

    27.        javasolja az eu erdészeti stratégiájának célkitűzéseinek és szinergiáinak újradefiniálását a 2018-ban felülvizsgált biogazdasági stratégiával, amely magában foglalja és népszerűsíti az erdészeti termékeket, mind a fát (nem csak az építőfát, hanem a biokompozit anyagokat, bioüzemanyagokat, biofinomítókhoz szükséges fát és a vegyipar, az élelmiszer-, kozmetikai és parfümipar számára magas hozzáadott értéket képviselő termékeket), mind a nem fa erdei termékeket (parafa,  gombák, vadon termő gyümölcsök, aromás és gyógynövények, valamint gyanták), figyelembe véve az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukat, mivel a szén életciklusuk során a szén süllyed, valamint azt a hatást, hogy ezeket a termékeket más olyan anyagokra cserélik, amelyek az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói;[1]

    28.        javasolja a célkitűzések és szinergiák újradefiniálását a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel, amely a zöld megállapodás egyik alappillére, és valamennyi hulladékfeldolgozási és -hasznosítási láncukban fokozza az erdészeti termékek hasznosítását és újrafeldolgozását;[2]

    29.        sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós erdészeti stratégia célkitűzései csak az erdőkre összpontosítanak szén-dioxid-elnyelőként, nem veszik figyelembe a tárolásban és a helyettesítésben játszott szerepüket, és így nem értékelik az erdészeti ágazatban rejlő teljes potenciált az éghajlatváltozás mérséklésében;

    30.        javasolja, hogy egyértelmű meghatározásokat állapítsunk meg az erdőkre vonatkozóan, legalább a soha nem kezelt öreg erdők (az összes erdő 0,7%-a) és a múltban kezelt, de az elmúlt évtizedekben nem kezelt erdők közötti különbségtételt az öreg erdők hatékony védelme érdekében, különösen Közép- és Kelet-Európa egyes régióiban;

    31.        úgy véli, hogy a bioenergiát kockázatként, nem pedig az erdőtakarítás során, a különböző ipari termékek feldolgozására és az újrafeldolgozásban keletkező hulladékból származó energia visszanyerésére szolgáló lehetőségként mutatják be, összhangban a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló 2018. évi irányelvvel;[3]

    32.        javasolja a bioenergia vagy az erdőkezelés fenntarthatósági kritériumainak értékelését, mivel a javasolt intézkedések némelyike növelheti a helyi és regionális önkormányzatokra mint erdőtulajdonosokra és számos tagállam fenntartható erdőgazdálkodásért felelős intézményeire nehezedő terheket, mivel az erdők 10%-ának szigorú jogi védelmével kapcsolatos korlátozások jelentős kompenzációt eredményeznek a Bizottság egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalása nélkül;

    33.        úgy véli, hogy az erdészeti ágazat társadalmi-gazdasági szerepe számos régióban kulcsfontosságú a vidéki területek és a helyi gazdaságok fejlődéséhez, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU erdészeti stratégiája nem tartalmazza egyik elsődleges célkitűzését a faanyagok és a nem faipari erdészeti termékek felhasználásának egyértelmű és egyértelmű fejlesztése, valamint az uniós vállalatok által végzett ipari feldolgozás (amelyek túlnyomó többsége vidéki régiókban található kkv),  fenntartható erdőgazdálkodáson és a zöld biogazdaság részeként;

    34.        úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégiának tartalmaznia kell egy olyan nemzetközi dimenziót, amelynek célja a globális erdőirtás és a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése, kihasználva a tagállamokban és a helyi és regionális önkormányzatok túlnyomó többségében a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat, tudásmegosztást és bevált gyakorlatokat;

    Tudományos és műszaki szinten konszenzusra van szükség

    35.        javasolja, hogy az EU erdészeti stratégiája mutassa be az elmúlt évtizedekben az európai erdőkben jó eredményeket hozó erdészeti bevált gyakorlatokat (az erdőterület folyamatos növekedése, a szén-dioxid-elnyelők növekedése, a védett területek és ökoszisztémák számának növekedése, a betakarítás növekedése, a felelős vállalkozások és iparágak fejlesztése, a fenntartható erdőgazdálkodás jobb képzése), és kifejezetten ismerje el ezt a munkát,  amely az EU-t a globális erdészeti bevált gyakorlatok élvonalába helyezi, és példaként szolgál más országok számára;

    36.        kéri, hogy használják fel az EU és tagállamai által tett nemzetközi kötelezettségvállalások fenntartható erdőgazdálkodási fogalommeghatározásait;

    37.        javasolja a meglévő erdőtanúsítási rendszerekkel (az erdőtanúsítvány jóváhagyására irányuló program (PEFC) és az Erdőgondozói Tanács (FSC) által kínált szinergiák, hozzáadott érték és költség-haszon arány tisztázását, amelyeket nemzetközileg elismernek és hajtanak végre,  valamint a tagállamokban, valamint a helyi és regionális önkormányzatokban már rendelkezésre álló fenntartható erdőgazdálkodási stratégiákra, tervekre és programokra; nem egyértelmű továbbá, hogy az új rendszernek kötelezőnek vagy önkéntesnek kell-e lennie, valamint az ilyen intézkedések elvégzésének jogalapját illetően;

    38.        felszólít az erdészeti tudományos szakértők által Európa-szerte készített értékelések felülvizsgálatára és elemzésére, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt politikák nem veszik kellőképpen figyelembe a jelentős zavarokkal (tüzekkel, hurrikánokkal, heves havazással és kártevőkkel) kapcsolatos kockázatok lehetséges növekedését, különös figyelmet fordítva a földközi-tengeri és hegyi erdőkre, amelyek különösen érzékenyek az éghajlati vészhelyzetre;

     

    A stratégia végrehajtása előtt fontos pontosításokra van szükség.

    39.        úgy véli, hogy az eu erdészeti stratégiája nem határoz meg koherens és átfogó célkitűzést az uniós erdészeti ágazat számára 2030-ra, hanem számos olyan intézkedésre és kezdeményezésre terjed ki, amelyek közül sok még mindig homályos, és csak néhány rendelkezik indikatív ütemtervvel;

    40.        úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégia végrehajtása tekintetében az első lépésnek a fogalmak és intézkedések tisztázása, valamint egy olyan cselekvési terv kidolgozása kell, hogy legyen, amely egyértelművé teszi a célkitűzéseket, a hatókört, az időkeretet és a felelősségi köröket; ennek a cselekvési tervnek el kell ismernie a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok és az ágazat szereplőinek álláspontját az eu erdészeti stratégiájával kapcsolatban, valamint a javasolt előre vezető útval kapcsolatos gondolataikat; tartalmaznia kell továbbá az ÁSZ, az Európai Parlament és az erdészeti ágazat érdekelt feleinek véleményét is;

    41.        javasolja annak tisztázását, hogy az új fenntartható erdőgazdálkodási mutatók, küszöbértékek és tartományok hogyan kapcsolódnak a FOREST EUROPE fenntartható erdőgazdálkodási kritériumaihoz és mutatóihoz, tekintettel arra, hogy az EU és tagállamai aláírták a FOREST EUROPE-t; úgy véli, hogy olyan jogalapra is szükség van, amely indokolná ezt az intézkedést, és hogy az “önkéntes alapon induló” mit foglalna magában a lehetséges jövőbeli lépések tekintetében, valamint tisztázni kell a fenntartható erdőgazdálkodás és a “természetközeli” fogalmának kapcsolatát;

    42.        javasolja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásokért fizetett összeg kidolgozásának hatókörét és megvalósíthatóságát alaposan vitassák meg a tagállamokkal és az ágazat érdekelt feleivel, és végezzenek későbbi valóságellenőrzéseket annak értékelése érdekében, hogy az uniós erdészeti stratégiában előírt pénzügyi mechanizmusok (KAP, szén-dioxid-gazdálkodás és szén-dioxid-tanúsítás) lehetővé teszik-e a kitűzött célkitűzések elérését;

    43.        úgy véli, hogy szükség van az új uniós erdőmegfigyelési, jelentéstételi és adatgyűjtési javaslat hozzáadott értékének és költség-haszon arányának, valamint a meglévő és hiányzó adatok és információk hozzáadott értékének és költség-haszon arányának értékelésére;

    A fenntartható erdőgazdálkodás több európai finanszírozást igényel

    44.        javasolja, hogy egyértelmű és reális pénzügyi forrásokat különítsünk el, mivel bár a fenntartható erdőgazdálkodásra és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló uniós finanszírozás jelentős növelése az EU erdészeti stratégiájából értelmezhető, annak szükségessége, hogy olyan alapoktól függjenek, amelyek már rendelkeznek más célkitűzésekkel és keretösszegekkel (pl. KAP), valamint az egyéb uniós alapokból származó hozzájárulás hiánya a Brexit által jellemzett általános összefüggésben,  a Covid19 utáni gazdasági válság és az infláció emelkedése megkérdőjelezhető, hogy az erdészet és a biológiai sokféleség jelenlegi uniós alulfinanszírozottsága rövid vagy középtávon megfordul-e;

    45.        javasolja a Bizottságnak, hogy segítse a helyi és regionális önkormányzatokat annak biztosításában, hogy a rendelkezésre álló uniós források (EMVA, ERFA, Next Generation) az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésével jobban felhasználhatók legyenek a fenntartható erdőgazdálkodásra;

    46.        javasolja, hogy az együttműködés megkönnyítése, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás bevált gyakorlatainak cseréje és végrehajtása érdekében európai és nemzetközi szinten több pénzügyi forrást fordítsunk képzésre, K+F-re és tudásmegosztásra.

    Brüsszel…

     

     

    1. ELJÁRÁS

     

    Cím

     

    Az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti stratégiája
    Hivatkozás(ok) COM(2021) 572
    Jogalap EuMSZ 307. cikk (4) bekezdés
    Eljárási alap 41. cikk b)i. szabály
    A Tanács/EP áttételének időpontja/A Bizottsági levél időpontja
    Az Elnökség/elnök határozatának időpontja
    A Bizottság felelőse Természeti Erőforrások Bizottsága (NAT)
    Szögmérő Joan CALABUIG RULL (ES/PES)
    Analízis
    Megvitatták a bizottságban 2022. február 3.
    A Bizottság által elfogadott időpont 2022. február 3.
    A bizottsági szavazás eredménye

    (többség/egyhangúság)

    A plenáris ülésen elfogadott időpont 2022. április 27–28.
    A bizottság korábbi véleményei
    A szubszidiaritás nyomon követésével kapcsolatos konzultáció időpontja

    [1]             COM(2018) 673 döntő és SWD(2018) 431 döntő.

    [2]             COM/2020/98 döntő.

    [3]             (EU) 2018/2001 irányelv.