Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes 2021. november 2-án benyújtotta T/17436. irományszám alatt az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról című törvénytervezet-javaslatát az Országgyűlés részére.
A törvényjavaslat
a) 55-57. §-a, 68. § a) pontja, 59. § a)-b) pontja, 60. és 138. §-a, továbbá 9. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 59. § d) pontja., 99. §-a, 100. §-a, 109-111. §-a, 150-154. §-a, 156. § a)-l) pontja, 157. §-a, továbbá 10. és 15. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.
A T/17436. iromány és az ezzel kapcsolatos intézkedések nyomon követhetőek az Országgyűlés weboldalán.
A tervezet érinti, módosítja:
– A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt;
– Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvényt;
– Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt;
– Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt;
– A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt;
– A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt;
– A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt;
– A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényt;
– A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt;
– A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt;
– A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényt;
– A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt;
– Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt;
– A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvényt;
– A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt;
– A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényt.
Kiemeltünk pár módosító javaslatot a tervezetből:
INDOKLÁS: 51-52. §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) a 2017. szeptember 1-én hatályba lépett 2017. évi LVI. törvénnyel történt módosítása óta ismert, hogy a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyettük új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A kivezetés eredeti, 2018. december 31-i határideje többször módosult. Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXI. törvény 66. § (2) bekezdése 2020. május 7-ig, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a veszélyhelyzet idejére nyújtott haladékot, majd a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 41. § j) pontja 2021. december 31-re módosította a végső határidőt.
A szakmai civil szervezetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett ismeretterjesztés, az Agrárminisztérium kommunikációja eredményeként az erdőgazdálkodás szereplői számára a változtatási kötelezettség széles körben ismertté vált. Az eredeti határidő kihirdetése óta azonban az erdővel kapcsolatos földhasználat átengedésére, erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésre a földhasználó személyét illető új rendelkezések léptek hatályba 2020. július 1-től. A jogszabály hatásainak vizsgálata során megállapítható volt, hogy egyes esetekben a támogatási jogviszonyok megszűnéséhez, adott esetben szerződésszegéshez és a támogatás visszafizetési kötelezettségéhez vezethet, ha a megbízási szerződések minden átmeneti rendelkezés nélkül, egy időpontban megszűnnek. A Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) ugyanis 2005-től kezdődően ad lehetőséget új erdők telepítése, illetve
meglévő erdők környezeti állapotának javítása érdekében több éves kötelezettségvállalásokat, illetve fenntartási kötelezettséget is tartalmazó támogatások odaítélésére. Ezen támogatásokat az azok meghirdetésekor jogosult földhasználó vagy a bejegyzett erdőgazdálkodó igényelhette. A földhasználó vagy erdőgazdálkodó az esetek jelentős hányadában nem azonos a tulajdonossal, hanem az erdőgazdálkodást különböző jogcímen, jellemzően hosszú távú vagy határozatlan idejű szerződés alapján végzi. Az Evt. 113. § hatályos (25a) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján bejegyzett erdőgazdálkodói jogosultságok 2021. december 31-ét követően a törvény erejénél fogva megszűnnek, az erdészeti hatóság által törlésre kerülnek. Ez a változás számos erdőtulajdonos esetében eredményezhet olyan helyzetet, hogy 2022. január 1-től nem talál olyan új erdőgazdálkodót, aki a megbízási szerződéssel megbízott erdőgazdálkodóra vonatkozó támogatási jogviszonyból fakadó, fennálló többéves kötelezettséget átvállalja. Ugyanakkor nem cél, hogy a támogatott kedvezményezett erdőgazdálkodói jogosultságai megszűnése miatt a fenti támogatások visszafizetésének elrendelésére kerüljön sor. Ilyen védendő eredmények a már elvégzett vagy folyamatban lévő erdőtelepítések, erdőszerkezet-átalakítások, erdőkörnyezetvédelmi gazdálkodási vállalások, illetve erdőérték-növelő beavatkozások.
javasolt módosítás:
5. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
- §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. §-a a következő (25b) bekezdéssel egészül ki:
„(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett erdő vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett erdőre vonatkozó megbízási szerződés – ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg – ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.” - §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. § (25) bekezdésében a „valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését” szövegrész helyébe a „vagy 2021. december 31. napját” szöveg lép.
INDOKLÁS: 79-81. §, 84-86. §, 98. §, 101-105. §, 116-117. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszabályozására kerül sor a jogalkalmazói visszajelzések alapján körvonalazódó problémák kiküszöbölése érdekében.
Azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási,
illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a jelenleg hatályos eljárásrend alapján – amely szerint a
hatósági eljárás megindítására csak a közzétételi procedúra lefolytatását követően kerül sor – azokra
az alapvető hibákra, amelyek a jóváhagyás azonnali megtagadását vonják maguk után, csak a
közzétételi időszak lejártát követően derül fény. Ebben az esetben a probléma kizárólag új szerződés megkötésével orvosolható, melyet értelemszerűen újabb közzétételi eljárás követ. Ez időben elhúzódó folyamat, valamint felesleges terhet ró a közzétételben operatív módon részt vevő jegyzőkre, és hátrányos az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó személyek számára is. Szükséges ezért az eljárás olyan irányú módosítása, mely lehetővé teszi az azonnali megtagadásra okot adó hibában szenvedő szerződések közzétételének kiküszöbölését.
Az új szabályozás értelmében azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a feleknek nem a jegyző, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv felé kell benyújtaniuk a megkötött szerződést. A hatóság az előzetes vizsgálata során kiszűri az alapvető hibában szenvedő szerződéseket és megtagadja a jóváhagyásukat. Amennyiben megtagadásra nem kerül sor, úgy a hatóság hivatalból intézkedik a jegyző felé a szerződések közzététele érdekében.
A hatóság ügyintézési határidejébe a szerződés közzétételre való alkalmasságát megállapító közbenső döntés meghozatala és a közzététel eredményeként a jegyző által a hatóság részére megküldött okiratok beérkezése közötti időtartam nem számít bele.
A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések esetében továbbra is marad az eredeti eljárásrend, vagyis a felek közvetlenül a jegyzőt keresik meg a szerződés közzététele érdekében.
A kialakult kúriai joggyakorlatra tekintettel szükségessé vált továbbá egyértelművé tenni a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének, illetve a 49. § (4) bekezdésének és az Ákr. 36. § (2) bekezdésének összhangját.
INDOKLÁS: 113-115. §
Az erdőgazdálkodásban használatos szerződések (erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási
integráció, erdőkezelés) a használó személye vonatkozásában előírják az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásként történő nyilvántartásba vételt. Nem indokolt ugyanakkor ennek megkövetelése, ha a haszonáló a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.
javasolt módosítás:
- §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.” - §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről
és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag. A 71. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított kétharmados döntése szükséges.” - §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.”
forrás: FATÁJ-ONLINE; Parlament.hu