Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Leghősiesebb Város „Civitas Invicta” Szigetvár adott othont a MEGOSZ éves nagyrendezvényének

    A cikk dátuma október 5th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás
    A Szigetvári Vigadó és a Zrínyi vár kiváló szelyszínt biztosított és izgalmas programokkal várta a családtagokat, a gyerekeket.
    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg beszédével a rendezvényt, és elmondta, hogy a két évvel ezelőtt átalakított támogatási rendszernek köszönhetően közel negyvenezer hektárnyi új erdő, és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be támogatási igényt az erdőgazdálkodók. Az Agrárminisztérium (AM) szeretné elérni, hogy a gyengébb termőképességű területeken a gazdálkodók számára minél inkább valós alternatíva legyen az erdők nevelése. Ennek érdekében 2019-ben átalakították a támogatási rendszert. Az intézkedés hatására az erdőtelepítési kedv megnövekedett, azóta már 39 ezer hektárt meghaladó új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdák, a támogatásokra megajánlott összeg pedig meghaladta a 100 milliárd forintot.

    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár  (foto. MTI/Varga György)

    A helyettes államtitkár arendezvényén beszámolt arról, hogy sikerült megnyitni a lehetőséget az erdészeti csemetetermelés számára is azokkal a gépesítési pályázatokkal, amelyekben még ma is nagy a tartalék. Kiemelte: az AM azon dolgozik, hogy a közös európai uniós agrárpolitika a jövőben is komoly mértékű támogatásokat biztosítson az erdőgazdálkodók számára, ennek érdekében pedig új, a magánerdő-gazdálkodók érdekeit érvényesíteni hivatott főosztályt is létrehoztak az államtitkárságon belül.

    Reményét fejezte ki, hogy a következő támogatási ciklusban meg tudják őrizni az erdőtelepítési támogatásokat, így a Natura 2000 támogatások kiszélesítésére és a meglévő erdőkben alkalmazott környezeti többletvállalások támogatási lehetőségeinek bővítésére készülnek. A klímavédelem kapcsán aláhúzta: a hazánkban érvényben lévő jogszabályok garantálják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, egyúttal szigorú szankciókat tartalmaznak az ezzel ellentétes tevékenységekkel szemben.

    Szentpéteri Sándor úgy vélekedett, európai szinten is érvényesíteni kell azt a gondolatot, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak pozitív hatásai vannak, ezért Magyarország 11 országgal közösen tiltakozott a “gazdálkodók és a tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyó közös európai erdészeti stratégia ellen”.”Meggyőződésünk, hogy a magyar erdők nem a gazdálkodók ellehetetlenítésével, hanem partnerként történő bevonásával és ösztönzésével tudják betölteni az egész társadalom számára fontos védelmi és szociális funkcióikat” – húzta alá. Hozzáfűzte: a gazdasági fenntarthatóság lényeges eleme, hogy az ellenőrzött módon megtermelt faanyag hasznosítható legyen. Ezért fontos szerinte a faipar és az erdőgazdálkodás közötti szoros együttműködés, a faalapú termékláncolat egységes kezelése és az innovációk támogatása.

    Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a szövetség a baranyai kisvárost választotta éves találkozója helyszínéül, ugyanis – utalt rá – a magyar kormányzatnak köszönhetően mind a középkori vár, mind a település folyamatos megújulásban van. Hozzáfűzte: a jövőben is várhatóak a várost érintő beruházások, többek között küszöbön áll a Kaposvár és Szigetvár közötti kerékpárút megépítése és zajlik az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs közötti szakaszának tervezése.

    Nagy Csaba (Fotó: Mőcsényi Miklós)

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, a magánerdő-gazdálkodás és a faipar – elsősorban külső tényezők miatt – kihívások előtt áll, ezért főként a jogszabályok előkészítése és az agrárpolitika formálásában a NAK-ra is fontos szerep hárul. Kiemelte, hogy a magyar kormány a vidékfejlesztési támogatások tekintetében a jövőben bő forrásban részesíti az ágazatot, ami reményei szerint jelentős mértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz is. (Győrffy Balázs köszöntőjének szövege itt olvasható.)

    Győrffy Balázs (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    A ünnepi köszöntők után Mocz András a MEGOSZ elnöke foglalta össze 2020-21 év magánerdő gazdálkodást érintő kérdéseit.
    Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
    Tisztelt Képviselő Úr!
    Tisztelt Elnök Urak!
    Tisztelt Magánerdő-tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók!
    Kedves Meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!
    Nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2021. évi ünnepi
    nagyrendezvényén. 2020. Duna – Tisza köze, Ópusztaszer után 2021. Dél-Dunántúl, Szigetvár, mint történelmi helyszín ad otthont a  MEGOSZ 2021. évi országos találkozójának lebonyolítására.
    Köszönöm a városnak, köszönöm a várnak, hogy fogadott bennünket. Ígérem, hogy a végvári vitézek hírét tovább visszük Szigetvárról.
    Kedves Vendégeink!
    Mocz András (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    Ma ünneplünk, ma a magánerdősök ünnepe van. Az ünnep az élet lényegének közvetlen megnyilvánulása a közösség ereje által. A Világegyetem, a Természet, az Emberiség, a Nemzet, a Család és a Személy lényege egy. Egységes létünk egy életfát alkot, egységes szerveződést, amelyben a Természet akarata fejeződik ki. Ennek elérése az ünnep igazi célja. Az ünnep tehát az életünk hosszú távú kiteljesedésével, vagyis értelmével függ össze. Rövidebben, lelkünk üdvét szolgálja. Kell, hogy időnként egy teljes napot lelkünk megerősítésére, tisztázására fordítsunk. Az ilyen nap az üdv-nap. Ünnepet minden emberi kultúra ismer. A mai nap az elmúlt egy év történéseinek felidézésével a magánerdős közösség összetartozásának tudatát fokozza. Talán ez a gondolat üzenet. Meghatározó számomra, az összetartozás, a magyar összetartozás, az erdészet ügyének összetartozása. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye az európai unió erdészeti stratégiájának kidolgozása, és annak kihirdetése volt. Néhány gondolatot idézek a megjelent közleményekből. A 2021. július 16-i dátummal kihirdetett, 2030-ig szóló új erdészeti stratégia méregzölden fog beégni az erdészek évszázadok alatt érlelődött középzöld, de talán helyesebben, tiszta zöld tudatába. Az Európai Bizottság, a környezeti politikájában már megtapasztalt határozottsággal, új zsinórmértéket szabott meg az átfogó környezeti intézkedéscsomag részeként az erdészetre. Mindezt tette úgy, hogy az erdészek, erdőtulajdonosok és a fagazdaság más szereplőinek véleményét figyelmen kívül hagyta. Természetesen, az EU erdészeti és erdő alapú szektor ágazati szereplői, pontosan 14 szervezet nehezményezte ezt. Európában nincs érdemi mértékű erdőírtás, a társadalom a fejlődés érdekében szükséges természeti területfoglalást többszörös mértékű erdőtelepítéssel kompenzálja. Az Uniós országok erdőgazdálkodása hosszú ideje tervszerűen, tartamosan, és a kor elvárásainak megfelelő környezeti elvárások tiszteletben tartásával zajlik. Nyilvánvalóan az erdőgazdálkodási módszereinket is mindig folyamatosan tovább fejlesztettük, így megalapozott meggyőződéssel állíthat, hogy a klímaváltozásért nem az erdőgazdálkodás a felelős. Sőt, a klímaváltozás az erdőkre is kedvezőtlen hatással van, azaz annak mi erdőgazdálkodók is elszenvedői vagyunk. Az erdészek az elsők között hangoztatták, hogy baj van, sőt, mi vetettük fel, hogy a klímaváltozás az erdőket is érinti, illetve mi jelentettük ki, hogy az erdők jelentős szerepet játszhatnak a klímaváltozás megállításában és kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
    A kihirdetett erdőstratégia nem a fentiek szellemében íródott, hanem a magukat a közvélemény szószólójaként felkent zöld civil szervezetek szájíze szerint, ami csak a jóléti államoknak kedvez. A stratégia háttérbe szorítja a tartamos  erdőgazdálkodást, egyáltalán az erdőgazdálkodást, kioktatja az erdész szakma képviselőit. Elveti a fa hasznosítását anélkül, hogy kisebb ökológiai lábnyomú
    fát helyettesítő termékekre tenne javaslatot. Meggyőződésünk, hogy az erdészek, az erdőgazdálkodással és fagazdálkodással
    érintettek, de más személyek sem közömbösek az erdők állapotára. Számunkra ugyanakkor az erdő kenyérkereseti lehetőség is. Az általunk megtermelt anyagi javakra, és a szektoroktól független ökoszisztéma szolgáltatásokra a társadalomnak is igen nagy igénye van. Nem esik jól a bizalmatlanság, és szavahihetőségünk megkérdőjelezése azoktól a zöldektől, akik még életükben egy fát sem ültettek el. Egyébként a dokumentum hat érdemi fejezetből áll, amire a 14 szakmai szervezet elutasítóan reagált. Ehhez az elutasító véleményhez csatlakozott a
    MEGOSZ is. A legfontosabb számunkra, hogy „a fenntartható erdőgazdálkodásnak és a többfunkciós szerepnek, továbbra is az új stratégia fő
    alapelveinek kell lenniük. Az alkalmazott, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat azt mutatja, hogy az
    ökoszisztémák ökológiai funkciói, beleértve a biológiai sokféleséget, FENNTARTHATÓAK AZ AKTÍVAN KEZELT ERDŐKBEN a biomassza, fa, nem fatermékek és egyéb ökoszisztéma szolgáltatások mellett, miközben ezen erdők hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a lehetséges alkalmazkodáshoz.” Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók álláspontjukat 2021. október 4-én Bécsben demonstratív módon nyilváníthatják ki az uniós erdőstratégiával kapcsolatban.
    Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
    Az előző egy évben azt tapasztalhattuk, hogy a magánerdő gazdálkodás az erdei haszonvételek tekintetében elsősorban a fakitermelésben összehúzta magát, hiszen a rendelkezésre álló 3 millió m3 fatömegből nem sokkal többet, mint a felét termelte ki. A túlélésről gondoskodtunk, ami azt jelentette, hogy csak a kötelező költségek fedezésére teremtettük meg a bevételeket. A tüzifa kereslet
    csökkenése és az árak zuhanása szintén azt generálták, hogy kevesebbet termeljünk. Elmozdulás talán 2021. harmadik negyedévétől látható. Kivételt képeztek az építőiparban használt faanyagok, amelyeknek az ára viszont a csillagos egekbe szökött az egész világon. Ebben az évben erdőfelújításaink sikerességét nagyban befolyásolta a csapadék hiánya. Jelentős az aszálykáros területek nagysága. Kérem, ne feledkezzenek meg az erdővédelmi lapok beküldéséről, és a vis major bejelentésről! Ezek alapján a hatósági visszaigazolás lesz a kárfelszámolás pályázati lehetőségének az alapja. Minden évben meg kell említenem az erdészeti jogcímekre beadott pályázatok támogatói okiratainak sürgetését, és a kifizetések meggyorsítását az agráriumban már megszokott, elfogadható módon. A mondás már a könyökünkön jön ki: Aki
    gyorsan ad, az kétszer ad! A legtöbb erdőtelepítés és egyéb beruházások esetén a gazdálkodóknak a kereskedelmi bankok igénybevételére van szüksége a finanszírozáshoz. A pénzre a munkák megkezdése előtt van szükség. A támogatói okirat forrást jelenthet. A bankokkal folyamatos tárgyalásban vagyunk a hitelezési lehetőségek megteremtésében, amelyek lehetővé teszik az osztatlan közös tulajdonokból való kivásárlásokat is, ahol a fedezet maga az erdő. Kockázatkezelés szempontjából technikailag ez a leírólapokon a jelzálogjog feltüntetését jelentené. Az erdőtelepítések az elmúlt évben is folytatódtak, az egységes kérelmekben több, mint 30 milliárd forintnyi támogatási igény jelentkezett. A program feltételrendszere az erdőtelepítések folytatását teszi lehetővé, aminek a forrásait
    a tárca a közös agrárpolitikában jogfolytonosan biztosítja. A közös agrárpolitikában az erdészeti jogcímek deklarálása és a források allokációja a vége felé tart. Az ismert támogatásokon felül reményeink szerint jut pénz többek között a telephelyeink fejlesztésére és az erdei utakra is.
    Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!
    Az erdők fenntartása, új erdők létrehozása a társadalom egyik fontos feladata, e tevékenység jogi-, közgazdasági-, és anyagi biztonságának
    megteremtése nemzeti érdek. Az ország természeti állapotát a természetes vegetációval fedett területek határozzák meg. Legnagyobb kiterjedésű természetes, vagy ahhoz közel álló vegetációforma az erdő, ami képes befolyásolni a klímát, ezzel a változást lassítja és kompenzálja a hatásait. Széndioxidot köt meg a légkörből, szenet raktároz évtizedeken keresztül, miközben könnyen felhasználható, tervezhető mennyiségű, folyamatosan megújítható energiahordozót biztosít. Ezen felül oxigént termel, páratartalmat nyújt, levegőt szűr, talajt véd, táperőt pótol vissza, és fenntartja a legnagyobb faji sokféleséget biztosító életközösséget. A teljes társadalom számára nyújtja
    ezen szolgáltatásokat, ezzel fenntartja az ország komfortját, élhetőségét. Fenntartása minden állampolgár érdeke, javait minden állampolgár élvezi, viszont a költségeit jelenleg kizárólag az erdőgazdálkodók viselik. A társadalmi elvárások érdekében az erdőgazdálkodást szigorú törvényi előírások szabályozzák, amelyek az erdőgazdálkodók számára számos korlátozást – ebből
    eredő többletköltséget – tartalmaznak, amelyeknek jelenleg nincs anyagi kompenzációja. Az erdő tulajdonosa, gazdálkodója nem viselhet több terhet a többi – erdőtulajdonnal nem rendelkező- állampolgárhoz képest.(Egy kedves
    MEGOSZ tagunk ezt a következőképpen fogalmazta meg: “Napjaink erdőgazdálkodója egy veszélyeztetett másodrendű állampolgár, akinek
    ellentételezés nélküli kötelezettségei vannak a társadalom felé.”) A fentiek alapján szükséges bevezetni a tulajdonlás formájától függetlenül járó ökoszisztéma szolgáltatásokat és az erdő fenntartását biztosító normatív támogatást. Ez a jövő! Ezt már a CEPF, az európai magánerdős szövetség is zászlajára tűzte. Az erdőnek a társadalom számára fontos klímamegőrző, klímaszabályozó és szénmegkötő, szén-raktározó funkcióin felül a vidéki lakosság megtartásában is nagy szerepe van. Az erdő fenntartásához szükséges munkaerő éppúgy helyben
    van, mint a termelési lehetőség és a felhasználás. Ugyanakkor célként fogalmazható meg egy saját megújuló energia bázisra épülő, új típusú, vidéki energia- és munkahely biztonság megteremtése is. A támogatás bevezetésének járulékos hatása lenne az úgynevezett „rendezetlen”
    gazdálkodási viszonyú erdők felszámolása, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének felgyorsulása, az erdőterületek felértékelődése és nem utolsó sorban az erdőgazdálkodási ágazat anyagi biztonságának megteremtése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Erdészeti Tudományos Intézettel összefogva megindult ennek igazolására egy tanulmány készítése, amit generálisan az ERTI készít. Ugyancsak az ERTI kapott megbízást a magán erdőgazdálkodás jelenlegi helyzetének elemzéséről. 2021 júniusában a NAK, a FAGOSZ, az ERTI és az Agrárminisztérium közreműködésével rendezvénysorozat indult, Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét! címmel. Az országban mind a hat helyszínen nagy sikert aratott.
    A konzultációk alapján érdemi javaslatok születtek:
    1. A használati jogon folytatott erdőgazdálkodás személyi feltételeinek felülvizsgálatát és korrekcióját kérték az erdésztechnikus szakirányítók. Felvetődtek az erdészeti szakirányító egyéni vállalkozó, és az erdőtelepítő, mint első erdőgazdálkodó anomáliái is, ami megoldásra vár.
    2. Speciális birtokmaximum szabályozás lenne szükséges a magánerdőkre a működőképes üzemméret miatt. Megoldás lehetne a teljes felmentés a korlátozás alól.
    3. Fontos lenne az állami résztulajdonnal érintett magánerdők erdőhasználati lehetőségének megteremtése.
    4. Működőképes lenne, ha az erdőgazdálkodási integrációs szerződés és az erdőkezelői szerződés, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésnek minősülne.
    5. Az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás automatikusan mezőgazdasági termelőszervezetnek minősüljön.
    6. Szükséges az erdők hasznosítására és használatára vonatkozó szabályozás, valamint az illetéktörvény illetékmentességi szabályozásának
    összehangolása.
    7. Bővítenünk kell az erdők biodiverzitásának növelését és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodását szolgáló
    erdőkörnyezetvédelmi támogatások lehetőségét.
    8. Szükséges az erdészeti szakirányítási és szaktanácsadási tevékenységösszehangolása, és támogatásának biztosítása.
    Természetesen a fentiekre konkrét megoldási javaslatokat fogalmaztunk meg a társszervezetekkel közösen!
    Kedves Vendégek!
    Nem mehetünk el a természetvédelmi korlátozásokból és azok kompenzációjából adódó bizonytalanságok mellett. Az elmúlt években egyre
    több gazdálkodót érintenek az erdőkre vonatkozó természetvédelmi korlátozások, mely következtében a MEGOSZ-hoz is egyre több megkeresés érkezik. A természetvédelmi rendeltetésű és NATURA 2000 erdőkön túl gyakori a védett fajok megőrzését, védelmét szolgáló, erdőgazdálkodást korlátozó tevékenységek feltüntetése az erdőtervben, amely korlátozásokat az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság értesítése, kötelezése alapján írja elő. A hatályos jogszabályok alapján a természetvédelmi hatóság jogköre, hogy a
    korlátozás elrendelését megelőzően vizsgálja annak szükségességét és a korlátozásra szánt terület kiterjedését. A jogszabályok nem tartalmaznak listákat, egzakt adatokat a lehatárolás mértékére, jellegére. Korlátozással érintett területként – rendeltetéstől, művelési ágtól függetlenül – az adott egyed vagy állomány megfelelő szintű megőrzéséhez az a terület határolható le, amelyik a fokozottan védett faj egyedének élőhelye vagy annak része, illetve az élőhely körül fekszik és állapota, használata jelentős hatást gyakorol az érintett egyed
    élőhelyére. Tehát ha a koordinátákkal meghatározott helyen valóban védett faj található, az erdőtervben rögzített korlátozás tényét, nagyságát el kell fogadnunk. Ugyanakkor a hatályos jogszabályok alapján a védett természeti területeken kívül, természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt bekövetkező, jelentős mértékű termelésszerkezetváltoztatással
    okozott tényleges kárért kártalanítás igényelhető, melyet a jogosult a kár bekövetkezésétől vagy az arról történt tudomásszerzéstől
    számított 30 napon belül jogosult benyújtani. A korlátozásokat mindig részletesen meg kell vizsgálnunk, majd meg kell
    határoznunk, hogy milyen hatással van az az erdőgazdálkodási termelésszerkezetre. Téves az a felfogás, miszerint a fahasználatok korlátozása
    csak egy kicsit időben kitolja az árbevételt, illetve a hozamot. Az erdőgazdálkodás hosszú távú és igen összetett tevékenység, melyben piaci,
    egyéni és tulajdonosi közösségi érdekek is dominálnak a jogszabályi előírások mellett. A tarvágás vagy akár egy növedékfokozó gyérítés megtiltásának számos közvetlen és közvetett következménye lehet, mely megmutatkozhat az árbevétel
    kiesésben, likviditás romlásában, banki hitelfelvételben, beruházások elmaradásában, az erdő egészségi állapotának romlásában és még számos dologban. Az erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásával elkerülhetetlen a termelésszerkezet megváltozása, az ezzel összefüggő kárt illetően az államnak helyt kell állnia. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az első természetvédők az erdészek voltak. A tartamos erdőgazdálkodást szolgáló előírások több száz évre tekintenek vissza, gondoljunk csak Mária Terézia Erdőrendtartására, míg az önálló természetvédelmi jogszabályozás csak több tíz éves múlttal rendelkezik. Az erdészek, erdőmérnökök munkássága során az erdő gondozása az erdei ökoszisztéma gondozását is jelenti egyben. Jusson eszünkbe Kaán Károly, aki az erdőgazdálkodásban elért kiemelkedő eredményei mellett a korszerű állami természetvédelem megteremtője is. Fontos, hogy kialakuljon a helyes egyensúly, arány e két terület között, melynek alapját az évszázados tapasztalatok kell, hogy képezzék, nem az érzelmi motivációk.Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
    Nagyrabecsült Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok! Engedjék meg, hogy egy verssel zárjam beszédemet. Többször elolvasva a
    verset, az fogalmazódott meg bennem, hogy a közel negyedórás beszámolót nem kellet volna megtartanom, mert ezek a mondatok rímekbe szedve tökéletesen megfogalmazzák a lényeget. Kérem, hallgassák meg Aranyosi Ervin kortárs költő, Fakitermelés, erdőgazdálkodás című versét:
    Aranyosi Ervin:
    Fakitermelés, erdőgazdálkodás
    Kell a természetes anyag az embernek.
    Fát a háztartásba, vajon honnan nyernek?
    Erdőkből vágjuk ki a szükséges fákat,
    ezért hozták létre ezt az iparágat.
    A fakitermelés a gazdálkodás része,
    ennél jóval többről szól munkánk egésze.
    Mert az erdők lassan meg is öregednek,
    de a szemünk előtt más dolgok lebegnek.
    Számunkra is fontos, hogy a szép természet,
    ne pusztulhasson ki, ne ölje enyészet.
    Hogy a környezetünk élőn megmaradjon,
    ott élők számára jó otthon maradjon.
    Ne bontsuk munkánkkal meg az egyensúlyát,
    felmérjük a dolgunk jövőnkre mért súlyát.
    Pótoljuk a hiányt, azt, amit kivágtunk,
    legyen fenntartható, élő a világunk.
    Biztosítjuk a fát bútor‐, s faiparnak,
    s támogatjuk célját, kik erdőt akarnak.
    Megóvjuk az erdő ökoszisztémáját,
    védjük állatait, felnövesztjük fáját.
    Igyekszünk munkánkban hasznosak is lenni,
    erdőnk életében jó gazdaként tenni,
    hogy még nagyon soká éljen, s gazdagodjon,
    s a turista szeme örömtől ragyogjon!

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek!
    Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
    Jó szerencsét!
    Üdv az erdésznek!

    Ünnepélyes keretek között került átadásra a Rimler Pál díj amit három társunk vehetett át a magánerdők szolgálatában végzett munkája, életútja elismeréseként.
    Rimler Pál díjat (melyet a MEGOSZ több mint 20 éve alapított) kapott: (balról jobbra) Posgay Attila okleveles erdőmérnök, Jakab István agrármérnök, Szakács Sándor okleveles erdőmérnök. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)

    Jakab István (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
      Jakab István agrármérnök
    Jakab István 1949-ben született Hajdúbagoson. A helyi általános iskola befejezése után
    középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ahol erdészeti alapismereteket is szerzett.
    Felsőfokú tanulmányai után állattenyésztő üzemmérnökként főágazat vezető, tenyésztési
    igazgatóhelyettes és takarmányozási szakértő volt Hajdú-Bihar megyében.
    A termelésben elsajátított több évtizedes ismereteit a rendszerváltást követően érdekképviseleti
    vezetőként és a közigazgatásban is kamatoztatta. A MAGOSZ újjászervezésétől annak
    alelnöke, majd társelnöke, a kilencvenes évek végétől napjainkig elnöke, emellett hét évig a
    Magyar Agrárkamara alelnökeként is szolgálta a mezőgazdaságot.
    Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli
    magyar gazdatársadalom összefogása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik,
    folyamatos kapcsolatot ápolva a hazai és európai gazdaszervezetek vezetőivel. Vezetése alatt a
    MAGOSZ együttműködési megállapodást kötött a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók
    Országos Szövetségével, a két szervezet együttműködése jelenleg is erős alapokon nyugszik.
    Magánerdős rendezvényeinket minden alkalommal megtisztelte. Köszöntőivel, előadásaival
    erősítette társadalmi szerepvállalásunkat és a magyar erdők ügyét.
    2006-tól országgyűlési képviselő, korábban, többek között frakcióvezető-helyettesként, a
    mezőgazdasági bizottság alelnökeként, az erdészeti albizottság elnökeként, valamint a
    Törvényalkotási Bizottság tagjaként szolgálta az ágazatot. Jelenleg a Nemzeti Összetartozás
    Bizottság tagja. Részt vett a 2017. évi Erdőtörvény kidolgozásában, ahol küzdött a magánerdőt
    érintő szakaszok deklarációinak elfogadtatásáért.
    Harmadik ciklus óta a Magyar Országgyűlés alelnöke. 2010-ben az Országház Felsőházi
    Termében megtartott Erdészeti Nyíltnapon az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
    Erdészeti Albizottság elnökeként szervező és levezető elnök, ahol közel hétszáz magyar erdész
    kántálhatta Himnuszainkat. 2015 óta a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöke, a 2019
    augusztusában megalakult Afrika Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpontjának
    alapító elnöke. Szívügye a Magyarok Kenyere Program. 2021. július 19- én a Magyarországi
    Precíziós Gazdálkodási Egyesület által alapított, Magyarország Digitális Agrárgazdaság
    Fejlesztéséért díjat vett át az agrárgazdasági digitalizációt kiemelkedően támogató munkája
    elismeréséért.
    2014 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, kitüntetései közül pedig
    kiemelkedik, hogy munkáját a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Arany
    Érdemkereszttel, a földművelésügyi miniszter Kovács Béla díjjal ismerte el.
    Jakab István a magyar erdőgazdálkodás elkötelezett képviselője és támogatója!
    Posgai Attila (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Posgay Attila okleveles erdőmérnök
    Általános és középiskoláit szülővárosában Kecskeméten végezte, majd a
    Soproni Egyetemen okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett.
    Szakmai munkáját a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnál kezdte, a
    Kerekegyházi Erdészetnél, ahol nagyszabású erdőtelepítési program részese lett.
    Évente, 100 ha feletti, alföldi, nehezen kivitelezhető fenyő telepítést vezényelt
    műszaki vezetőként Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunadacs borókás
    homokbuckáin. Részt vett a telepítő és ápoló gépsorok üzemi kísérleteiben.
    Több száz hektár ápolását végezték el és vezették be országosan a technológiát.
    1970-től kerül a Bakonyba a Herendi Erdészethez, ahol gépesítési, szállítási és
    fahasználati műszaki vezetőként dolgozott.
    Fő célja az erdőművelés és a fahasználat összhangjának megteremtése volt.
    Sikeres, természetes erdőfelújítási tevékenységének elismeréseként a Haza
    Szolgálatáért Érdemérem Ezüst Fokozatát vehette át.
    1980-tól a Balatonfelvidék kilenc termelőszövetkezetének szakmai irányítója,
    ahol a Balatonfelvidéki cseresek természetes felújításának irányításával a
    korábbi tarvágásokra alapuló gazdasági szemléletet természetes
    erdőfelújításokra alakította át. Úttörője volt a természetes folyamatokra
    alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének.
    A Balatonfelvidéki Fásítási Program keretében Mencshely, Barnag, Vöröstó-
    Dörgicse térségében, több mint 100 ha erdőtelepítés koordinálását végezte.
    A szövetkezetek felbomlása után a Cserfaág Kft. tulajdonosa és ügyvezetőjeként
    tevékenyen részt vett a magán erdőgazdálkodás beindításában. Több mint húsz
    erdőbirtokosság megalakításánál bábáskodott, számtalan magánerdőgazdálkodó
    bejelentkezését szorgalmazta. Több mint 260 ha-on sikerült beindítani a
    szálalásos erdőgazdálkodást, melynek támogatási rendeletének megalkotásában
    is tevékenyen részt vett, mint a MEGOSZ Közép-Dunántúli régió képviselője.
    Munkája elismeréseként 2010-ben megkapta a Pro Silva Hungariae díjat.
    Erdész életútját erdőtelepítések, természetesen felújított és példaértékű szálaló
    erdők kísérik.
    Szakács Sándor (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Szakács Sándor okleveles erdőmérnök
    Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen.
    Az elemi iskolát Imecsfalván, Szentkatolnán és Kézdivásárhelyen járta ki.
    Középiskolás tanulmányait 1972-ben Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes
    Gimnáziumban fejezte be. Okleveles erdőmérnökként 1977-ben végzett a Brassói
    Egyetem Erdőmérnöki karán.
    Erdőművelésből posztgraduális képzésben részesült 1988-ban, erdészeti managament
    képzésben 2000-ben és felnőttképzési kurzust végzett 2015-ben.
    Erdőmérnöki diplomája megszerzése után a Fenyédi Erdészetnél gyakornok, 1978-tól
    Zetelakán műszaki vezető, majd erdészetvezető-helyettes. 1990-től 1999-ig
    Zetelakán, 1999 és 2008 között Székelyudvarhelyen erdészetvezető.
    2008-tól nyugdíjba vonulásáig, 2018-ig, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet
    erdészetvezetője.
    Magyarországi szakmai kapcsolatai már a rendszerváltozás előtti időszakra tehetők.
    1993-tól lehetősége volt már az anyaország erdőgazdaságaitól csoportokat fogadni.
    Nagy lelkesedéssel mutatta be az erdélyi erdészeteket és a helyi kulturális értékeket.
    Sok magyar erdész és családtagja számára szervezett kiváló programokat. 2001-től
    mindezt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti
    Szakosztályának elnökeként teszi. 2010-től az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi
    Helyi Csoportjának az elnöke. Szinte kivétel nélkül elfogadta meghívásainkat és részt
    vett a magánerdős és egyesületi rendezvényeken.
    Több esetben, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
    részére kiváló tanulmányutat szervezett az erdélyi magánerdő gazdálkodás
    bemutatására és tanulmányozására.
    Vadas Jenő Emlékérem, Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevél és Marin
    Dracea Emlékérem tulajdonosa.
    Szakács Sándor a magyar erdők és a Kárpátok szolgálója, aki munkásságával kivívta
    a magyar erdészek és a magyar emberek nagyrabecsülését!
    Kiváló munkája elismeréseként MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült
    MEGOSZ emlékérem kitüntetést kaptak: (balról jobbra) Glattfelder Béla agrármérnök, Ferenc Nándor erdésztechnikus és Horváth Jenő erdésztechnikus. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)
    Ferenc Nándor (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
      Ferenc Nándor erdésztechnikus
    Hevesaranyoson született és végezte iskoláit, majd az egri Dobó István
    Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti tagozatán végzett és
    1976-ban technikus minősítő vizsgát tett.
    Szakmai tapasztalatát beosztott erdészként a Mátrai Állami Erdőgazdaság
    Tarnaleleszi Erdészeténél szerezte meg, és 1975-től a Bükkvidéke
    Mezőgazdasági Termelőszövetkezet erdőművelő erdésze, majd 1976-tól
    erdészeti ágazatvezetője a szövetkezet megszűnéséig.
    1994-től a Vadas Jenő Erdészeti Középiskola szakoktatója Mátrafüreden.
    Erdőművelési, fahasználati technológiai eszközök és alkalmazásuk
    témakörben oktatott és vezetője volt a tanulmányi erdészeti és kertészeti
    csemetekertnek.
    1999-től az újjászervezett magánerdő tulajdonosok felkérésére részt vett az
    erdőbirtokok gazdálkodásba vonásában, majd szakirányításukat végezte.
    Máig vezeti a Bátori-Várvölgy Erdőbirtokossági Társulatot, amely 4
    erdőbirtokossági társulat közös gesztorságában működik.
    A Heves-megyei dombvidéken öt erdőbirtokosság 865 hektáros területén,
    majd további három erdőbirtokosság szakirányítását végezte el, összesen
    3800 hektáron.
    2015-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is ellátja a tarnaleleszi é s a
    szentdomonkosi erdőbirtokosságok szakirányítási tevékenységét, é s a z 1996-
    ban alakult Hevesaranyosi ,,Bügör-Vidéke” Erdőbirtokossági Társulat elnöki
    és egyben szakmai irányítását a megalakulása óta.
    Kiváló munkáját a jól kezelt erdők és elégedett tulajdonosok dicsérik.
    Glattfelder Béla (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Glatfelder Béla agrármérnök
    Az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a fa- és faanyagtermeléshez
    fűződő érdekek hazai és európai szintű érdekvédelmében.
    Az Európai Parlament tagjaként sikerre vitt több olyan hosszú távú
    szemléletváltozáshoz is hozzájáruló javaslatot, amelyek a Közös Agrárpolitika
    keretében elismerték a fatermelés ökológiai és gazdasági érdemeit.
    2011 novemberében többekkel együtt megalakította a Nemzeti Biomassza
    Egyesületet, abból a célból, hogy az európai és a hazai megújuló energia
    politikákban nagyobb szerepet kapjon a fa és más biomassza termelés és
    hasznosítás. Az Egyesület érdekérvényesítő törekvései elsősorban arra
    irányultak, hogy azokból az európai forrásokból, amelyeket ekkoriban vezettek
    be, a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatására minél nagyobb
    arányban részesedjen ez a szektor is. Emellett igyekeztek meggyőzni a
    jogalkotókat, hogy olyan irányba módosítsanak a szabályzókon, hogy azok
    egyszerűbbé és jövedelmezőbbé tegyék a fa és más biomassza termelését és
    hasznosítását.
    Az akác elleni európai támadások kivédésére 2014 januárjában, több hazai
    érdekképviselet, társadalmi szervezet, köztük a MEGOSZ is, felsőoktatási
    intézmény és tudományos kutatóintézet részvételével megalakította az
    Akáckoalíciót, és sikerrel kezdeményezte az akác és az akácméz hungarikummá
    nyilvánítását.
    A Nemzeti Biomassza Egyesület elnökeként az elmúlt években számos
    javaslatot tett annak érdekében, hogy a fagazdálkodás és az erdőművelés jogi
    szabályozása kedvezőbb legyen, és minél többeknek megérje fát ültetni.
    Véleménye szerint, a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze
    a másra nem vagy csak korlátozottan hasznosítható területek fásítása. Az elmúlt
    években maga is majdnem 70 hektáron telepített nyárfát és akácot és emellett
    110 hektáron erdőgazdálkodik. Saját tapasztalata szerint akkor lehet hazánkban
    a fásított területeket jelentős mértékben növelni, ha a fagazdálkodásnak a
    szántóföldi növénytermeléstől messze elmaradó jövedelmezősége jelentős
    mértékben növekedni fog, és ezzel párhuzamosan az öröklött szabályozási
    környezet korlátozó jellege lebontásra kerül és élőtérbe kerülnek a fatermeléssel
    foglalkozók ösztönzését és támogatását szolgáló intézkedések.
    Horváth Jenő (b) (Fotó: Mőcsényi Miklós)
       Horváth Jenő erdésztechnikus.
    Füzéren született 1963-ban vadász és gazdálkodó család negyedik generációjaként.
    Gyermek és ifjú korát édesapja hivatásos fővadászi munkájának segítésével töltötte a Füzéri
    vadászterületen.
    Erdészeti és vadgazdálkodási tanulmányait Egerben és Sopronban végezte, majd 1981-től a
    Borsodi Erdőgazdaságnál, majd az Északerdő Zrt-nél dolgozott az ország egyetlen kárpáti
    flórajárásba tartozó erdészkerület kerületvezető erdészként 1997-ig. Megalapította erdészeti
    és csemetekerti vállalkozását, csemetekertet létesített 1983-ban, melyet folyamatosan
    fejleszt. Munkája eredményeként Kelet-Magyarország vezető csemetekert hálózata alakult
    ki, mely jelenleg 60 ha üzemi területtel Füzéren, Karcsán és Mezőcsáton működik. Az
    alapítástól jelen időszakig több mint százmillió darab erdészeti csemetét állított elő,
    megteremtve ezzel az erdőfelújításokhoz és az erdőtelepítésekhez szükséges,
    nélkülözhetetlen, kiváló minőségű szaporítóanyagot.
    A főtevékenység mellett mezőgazdasági és erdészeti területen gazdálkodik mintegy 280 haon,
    valamint szakirányítást végez magánerdő területen a Füzéri Erdőgondnokság Kft-vel.
    1997-ben kezdeményezője-alapítója és elnöke volt a Füzéri Erdőbirtokossági Társulatnak,
    mely 430 ha-on a mai napig sikeresen gazdálkodik és mintaszerű természetközeli
    erdőgazdálkodása országos hírűvé vált.
    Önkormányzati képviselő 1990-ben, majd 1998-ban alpolgármester és 2002. év óta Füzér
    község polgármestere. Ezen időszak alatt a Füzéri Vár történeti rekonstrukciójának
    munkálatai megkezdődtek, Füzér község külterületi erdő és mezőgazdálkodást is szolgáló
    útjai felújításra kerültek.
    2003. évtől kezdeményezte a Nagy-Milic Natúrpark program megvalósítását, melynek
    2011. évben megépült látogatóközpontja, és megvalósítás alatt áll a tájgazdálkodási,
    természetvédelmi és ökoturisztikai programja.
    2003-ban a Felső-Magyarországi Várak Egyesülete alapítását kezdeményezte, mely a mai
    napig Füzéri székhellyel 35 taggal látja el a várak közös érdekképviseletét.
    Az Országos Erdészeti Egyesület tagja 1981-től, valamint MEGOSZ tag 2016-tól és az
    erdészeti szaporítóanyag terméktanács alapító tagja.
    Jelenleg a 10 éves fejlesztési program, a Nagy-Milic-Füzér 2021-2030 előkészítésén
    dolgozik polgármesterként, mely magába foglalja a Füzéri Vár 2026. évre (a Magyar Szent
    Korona Füzéren történt őrzésének 500. évfordulójára) történő teljes helyreállításán túl, a
    község külterületén erdő- és mezőgazdálkodás ökológiai szemléletű kialakítását. Az itt
    állandó jelleggel élő nagy ragadozók, a hiúz, a farkas, és az életterével Szlovákia felől
    közeledő medvére való tekintettel ragadozó védelmi program, azaz különleges rendeltetésű
    ragadozó és kárpáti gímszarvas védelmi és monitoringozási Füzéri vadászterület
    kialakítását tervezi. Ezen programhoz kapcsolódóan kezdeményezésére folyamatban van a
    Füzér község külterületén lévő erdész- és vadászházak felújítása, turisztikai célú
    hasznosítása.
    Tisztelettel gratulálunk a kitüntetésben részesült kollégáinknak, és jó egészséget további sikereket kívánunk nekik és szeretteiknek!
    A MEGOSZ elnöksége
    Forrás: FATÁJ-online, AM sajtóiroda.