A cikk dátuma november 18th, 2020
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által biztosított kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazás helyett Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaság erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési formában válaszol, így maradhat őstermelő , alkothat őstermelők családi gazdaság vagy családi mezőgazdasági társaság .
Az elfogadott törvény szövege itt olvasható .
Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent. Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát. A legkisebbeknek az éves minimálbér felé még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent – tette hozzá. A tárcavezető kitért arra is, hogy az értelmes kedvezményeket adózási értékhatára, az átalányadó választása nagyobb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeres nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentése szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számítással nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel kapcsolatos támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25% -os mértékű – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.
Hangsúlyozta: az új törvénynek megfelelő jöhet létrejön az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG), ami komoly lehetőségeket kínál a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének területén. A családi gazdálkodási forma két különféle mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár, de a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.
Kifejtette: a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) minősítési lehetőségek azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országát, a nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődésével összefüggésben a jogszabály, amely a társas vállalkozás tagjai mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld felhasználói jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedésének, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címének, amely 50 millió forintot jelent.
A jogszabály külön rendelkezéseinek tartalmaznia kell a méhészek számára, ami a Kormány különböző elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérve bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.
Forrás: FATÁJ-online; AM Sajtóiroda
Az alábbi kiegészítés jelent meg az az Agroinform – portálon
A Parlament 2020. november 17-én 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által létrehozott, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.
Őstermelők
Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25% -át teheti ki.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő annak az értékhatárnak, amely nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyesen jövedelemadó bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tétel költségelszámolása – válasz válasznak.
Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel történő számolva 20 millió forint – eddig van a lehetőségek átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tétel költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átláthatósága csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.
A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők részesülhetnek az őstermelők számára előnyökből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25% -os bevételi korlátozás -, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörösen és a résztvevők számával, a kedvezményes adózási felső értékhatárt viszont nem haladhatná meg a 4 személy számított összeget, tehát a közelítőleg 80 millió forintot.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést abban a gazdasági társaságban, szövetkezetben vagy az erdőbirtokossági társulatban kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint más mezővel, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel folytatják. A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A CSMT-k tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőségeket nyújtanak.
A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy milyen-e CSMT-minősítéssel vagy sem – adófizetés biztosításának nélkül, hogy normatív támogatást kapjon, mint saját összegű bérleti díjat, és a társaság által kínált 15 éves felhasználási földet vagy tőketörlesztést. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
A cikk dátuma november 11th, 2020
Duska József
2021. január 1-től módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény EKAER-re vonatkozó szabályai. Változik például, hogy mely termékek lesznek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben bejelentéskötelesek.
A részletszabályokat tartalmazó EKAER rendelet még nem jelent meg, de a törvény változásából a legfontosabb EKAER változások már körvonalazódnak.
Változhat az EKAER bejelentésre kötelezett termékek köre 2021-től
2021-től csak az EKAER rendeletben meghatározott termékek esetén kell EKAER számot kérni. Az bejelentésre kötelezett termékek listája azonban nem feltétlenül azonos a jelenlegi “kockázatos termékek” listájával. Elképzelhető ugyanis, hogy az érintett, bejelentésre köteles termékek listája bővülhet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a vállalkozásoknak minden esetben vizsgálni kell, hogy a szóban forgó, fuvarozott termékek EKAER kötelesek-e vagy sem.
Az EKAER rendelet módosításával feltehetően fény derül arra is, hogy milyen esetekben keletkezik majd az EKAER biztosíték-adási kötelezettség, és miként lehet mentesülni a kockázati biztosíték alól.
Még nem derült ki, változnak-e az EKAER mentességi összeghatárok
2020-ban EKAER mentesség vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy termékegység tömege és értéke nem haladja meg a nem kockázatos termék esetében a 2.500 kg-ot és 5 millió forintot, kockázatos termék esetében pedig az 500 kg és 1 millió forintot. Kérdéses, hogy változnak-e és miként ezek az összeghatárok, melyeket több mint 5 éve jelölt meg értékhatárként a szabályozás.
Jelenleg, ha nem kockázatos termékek közúti fuvarozását nem útdíjköteles gépjárművel végzik, nincs EKAER kötelezettség. Ezzel szemben kockázatos termék esetén minden gépjárművel végzett tevékenység EKAER köteles. Mivel az EKAER-köteles termékek köre megváltozhat, úgy az érintett gépjárművekre vonatkozó szabály is módosulhat. Elképzelhető tehát olyan eset is, hogy egy vállalkozásnak 2020-ban nem kell még EKAER szám, de 2021-ben – amennyiben az EKAER rendelet ezt előírja – már kelleni fog. Természetesen ennek fordítottja is előfordulhat: amennyiben 2021 a termék nem kerül be a listára, úgy jövőre már nem kell EKAER számot kérni rá.
Árnyaltabbá válhatnak az EKAER szankciók
2021-től finomhangolásra kerül a szankcionálásra vonatkozó szabályozás. Eszerint különbséget kell tenni a súlyos kötelezettségszegés és apróbb hiba között.
40 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a kötelezett, aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti. Minden egyéb hiba esetén (pl.: adatok elírása, betűk felcserélése, helytelen rendszám, lezárás elmulasztása, helytelen fuvarozás indoka, stb.) természetes személy adózó esetében 200.000 forintig, nem természetes személy adózó esetében 500.000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
A látszólagos lazítás mellett a vállalkozások, fuvarozók nem dőlhetnek hátra, figyelniük kell a közeljövőben kihirdetésre kerülő részletszabályokra, másrészt a fokozott ellenőrzésekre.
Forrás: FATÁJ-online; rsm.hu
A cikk dátuma november 2nd, 2020
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az örökerdő és az átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó kezelési tervek elkészítését segítő útmutatók és sablonok, illetve az ellenőrző eljárást segítő felvételi lap felkerült a Nemzeti Földügyi Központ honlapjára.
Az erdőtörvény alapján miniszteri rendelet határozza meg az örökerdő-kezelési terv elkészítésének részletes szabályait. A múlt év során az összegyűlt gyakorlati tapasztalatok és legjobb külföldi gyakorlat eredményeit ötvözve elkészült az örökerdő-gazdálkodás szakmai kereteit meghatározó miniszteri rendelet, valamint jogszabály-módosítás útján az ezen üzemmódokra és az érintett tervek tartalmára és benyújtására vonatkozó részletszabályok épültek be az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendeletbe.
Ezzel összefüggésben készültek el azok az útmutatók, amelyek az itthon még hagyománnyal nem igazán rendelkező örökerdő-üzemmód bevezetéséhez, illetve az átmeneti üzemmódhoz nyújtanak segítséget. Tartalmazzák az üzemmódok gyakorlati fogásait és az elméleti háttér gyakorlat számára legfontosabb elemeit.Az útmutatóban szerepelnek olyan örökerdőmodellek is, melyek általánosságban kielégítik a különböző termőhelyi adottságú faállományokban a célmeghatározás igényét. Az ellenőrző eljárást megkönnyítő felvételi lap ezeket a modelleket veszi alapul, azonban a lehetőség adott saját modell alkalmazására is.
Az örökerdő- és az átmeneti üzemmódra váltás, valamint az üzemmódban történő gazdálkodás kiemelt feltétele a tervezett erdőgazdálkodásra vonatkozó részletes kezelési terv összeállítása, amelyek a következők:
1. Örökerdő esetében:
• örökerdő-kezelési terv
2. Átmeneti üzemmódban:
• átalakítási terv: ha hosszú távon örökerdő üzemmódra történő áttérés, valamint faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés a cél;
• erdőfelújítási terv: ha a szerkezeti változatosságot növelő, folyamatosabb erdőborítás biztosítása irányába ható erdőkezelés a célkitűzés.
A 2. pontban részletezett kétféle gazdálkodási típus távlati céljában ugyan különbözik, azonban a gyakorlati végrehajtása, a térben is változatos állományszerkezet megvalósítása hasonló formai és tartalmi követelményű tervek szerint történik.
A kezelési terveket az NFK honlapon közzétett sablonokon, illetve kitöltési útmutató szerint kötelező benyújtani az alábbiak szerint:
• egyrészt az erdészeti hatósághoz az üzemmódra való áttéréskor, mellékelve a tervet az üzemmód módosítására irányuló kérelemhez,
• majd ezt követően a Nemzeti Földügyi Központnak, az érintett körzeti erdőtervezések alkalmával, az erdőgazdálkodási javaslatok befogadásának időszakában.
A kezelési tervhez mellékelendő továbbá egy ún. erdészeti térképi vázlat is. A szakmai anyagok (útmutatók, sablonok, felvételi lap) itt találhatók.
Forrás: Nemzeti Földügyi Központ honlapjára.