Ópusztaszeren tartotta éves nagyrendezvényét a MEGOSZ

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont az idei évben a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének. Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.

Kiadós frissítő éjszakai eső után szikrázó napsütésben érkeztek a vendégek az emlékpart látogató központjába. Az eseményt Mocz Andás, a szövetség elnőkének szavai nyitották meg.

“Ti akácfák e kertben

  Ti szép emlékű fák,

  Amelyeken szívemnek

  Oly drága minden ág.

  Kedves fák, üdvezelve

  És áldva legyetek.

  Áldom még azt is, aki

  Titeket ültetett.”

Tisztelt Államtitkár Urak!

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók!

Kedves Meghívott Vendégeink!

Hölgyeim és Uraim!

Petőfi Sándor idézetével nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőtulajdonosok  és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2020. évi nagyrendezvényén.

Már negyedik alkalommal történelmi helyszínt választottunk a magánerdősök éves országos találkozójának lebonyolítására. Idén Ópusztaszer fogadott bennünket, amiért köszönet a vendéglátóknak. Köszönet, hogy házigazdák lehetünk Magyarország azon településén, ahol Árpád vezér és nemesei gyűlést tartottak, megállapították az ország törvényeit: szerét ejtették az ország dolgainak.

Kedves Vendégeink!

Ma köszöntőket hallhatunk, gratulálhatunk díjazottainknak, érdekes és hasznos programok részesei lehetünk, előadásokat hallgathatunk, gyermekeink a történeti emlékparkkal ismerkedhetnek, egyszóval ünneplünk. Ugyanakkor mégsem mehetünk el az elmúlt egy év történései mellett. Hogy mi is történt pontosan, lássuk őket sorban. Természetesen az idő rövidsége miatt csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni.

2019-ben Európa erdeinek nagy részén vihar söpört végig, aminek következtében  több, mint száz millió köbméter fa feküdt a földre. Ez Magyarországon elsősorban a Nyírséget érintette, majd idén Somogyországot, Zalát és Vas megyét is.

Hirtelen sok lett az eladatlan és eladhatatlan fa, amihez hozzájárult az enyhe tél, és emiatt a tüzifa kereslet is visszaesett. Aztán valamiért az iparifa iránti igény is drámaian hanyatlott.

Hölgyeim és Uraim!

Gondolom, ismerik azt a mondást, hogy a szegény embert az ág is húzza. Vagy a repülős viccnek a poénját: de hogy még a nyakamba is, azt azért mégsem gondoltam volna. Szóval, jött a koronavírus, ami csak tetézte dolgainkat.

Úgy ítéltük meg, hogy a kialakult helyzet a teljes ágazat számára gyors intézkedéseket igényel. A magán erdőgazdálkodás a nemzetgazdaság leginkább tőkehiányos ágazata, és emiatt már kismértékű bevétel elmaradás is visszafordíthatatlan károkat tud okozni. Ma már tudjuk, hogy sok erdőgazdálkodó (megjegyzem, szektoroktól függetlenül) csőd közeli állapotba került. Miniszter Úrtól kértük, és kérjük a segítséget a helyzet enyhítésére. A pénz az értékveszteségeket, a munkaerő megtartását szolgálná, az anyagiakon túl pedig megnyilvánulhatnának például a pályázatok létszámtartási feltételeinek módosításában, a géppályázatban a megvásárlásra jelölt gépek módosítási lehetőségében, a támogatási határozatok gyors kiadásában, és még sorolhatnám. Talán a legnagyobb segítség az erdészeti jogcímekre beadott kifizetési kérelmek ötven százalékos mértékű előleg utalásának azonnali megkezdése lenne, mellőzve az ellenőrzési mechanizmust. Minden alkalommal elmondtam, aki gyorsan ad, az kétszer ad!!!

A jövő tekintetében pedig már ma meg kell kezdeni a fapiac kiszolgáltatottságának felszámolását. Gondoskodnunk kell a határainkon belüli hasznosítás megteremtéséről, lakossági és kommunális hőközpontok létrehozásáról, ahol az erdőgazdálkodók a beruházók és üzemeltetők is egyben. Nyilván a másik út a fafeldolgozás hazai bővülése. Mindkettő esetben a fa hozzáadott értéke realizálódna, és a magyar gazdaságban, saját ágazatunkban, saját családjainkban maradna az eredménye.

Változást hozott az erdő hasznosítását szolgáló kormányrendelet és a Földforgalmi Törvény módosítása is. Hazánkban a kezelt magánerdők területének közel negyven százalékán megbízási szerződések alapján folyik a gazdálkodás, aminek kivezetését az Erdőtörvény többször módosított határidővel előírja. Ennek a folyamatnak 2021. december 31-ig kell lezajlania. A rendelet a kialakult helyzetre való tekintettel a fennálló pótlási kötelezettségek határidejét a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15-re módosította. A megbízási szerződések kivezetése után választható használati formákat az idén április 28-án megszavazott, Földforgalmi Törvényt módosító rendelkezések tartalmazzák, amelyek az Erdőtörvényből kiemelik a földhasználatot szabályozó részeket. Ezzel a földhasználat szabályai egységesen a Földforgalmi Törvénybe kerültek. A MEGOSZ megítélése szerint a jövőben felértékelődik az erdészhivatás, kialakulhatnak a működőképes üzemméretek, amelyek a magyar erdők és erdőtulajdonosok érdekeit szolgálják.

Fontos megjegyeznem, hogy az erdő művelési ágú területek esetén a leggazdaságosabb üzemméret talán nyolcezer hektár körül mozog.

Az állami szektorban is megfigyelhető volt a kisebb erdészetek összevonása. Természetesen a megfelelő gazdálkodási méret elfogadása után a mezőgazdasági jövedelmezőség töredékét produkáló erdő esetében a Földforgalmi Törvénynek kivételt kell képeznie, az 1200 hektáros határt felül kell bírálni, és többszörösére kell növelni! Ez a koncentrálódás eredményezheti a jelenlegi negyvenezer körüli bejegyzett erdőgazdálkodó létszámcsökkenését, és a hatósági munka egyszerűsödését. Ugyanakkor a szakirányító, erdőgazdálkodó vállalkozások erősödése, a magánerdészetek kialakulása lehetőséget ad a szakemberek, technikusok mérnökök foglalkoztatására, így alkalmassá válhat a rendezetlen erdőterületek gazdálkodásba vonására is.

Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a Vidékfejlesztési Program erdészeti jogcímeinek felhasználásával jól állunk. Sikeres pályára került az erdőtelepítés, a kormányzati beavatkozás meghozta az eredményét, ma már érdemes, megéri erdőt telepíteni Magyarországon. Erdőtulajdonosok és a szakemberek várják a folytatást. Azt kívánom, hogy a gyenge minőségű termőföld erdőtelepítési célú hasznosítása folytatódjon! A következő támogatási ciklusban az erdőtelepítésre allokált összeget érdemes lenne a mezőgazdaság forrásaiból átcsoportosítani az erdészetbe, mivel az erdőtelepítés egy alternatív földhasználat a mezőgazdaságban. A várható forrás szükséges erdeink fenntartására, az erdők ökológiai szolgáltatásai színvonalának emelésére. Nem kevésbé fontos a mezőgazdaság többi ágazatához viszonyított évtizedes technikai lemaradás csökkentése, az erdőkárok megelőzése vagy a kárenyhítés, de mind közül a legfontosabb szakmai feladat erdeink kezelése, megőrzése, amire szükséges forrásokat találni (biztosítan)i.

A géppályázat újbóli megnyitását köszönjük, ismét lendületet adott az erdészeti géppark felzárkóztatására.

A magyar erdők számára, és a mi számunkra is minden jogcím fontos, ezért törekszünk együttműködő partnerként a lehető legjobb elosztási viszonyokat megteremteni a jövőben is.

Komoly eredményeket értünk el, és erre joggal lehetünk büszkék, de vajon rajtunk kívül, akik nap mint nap dolgozunk az erdgazdálkodás sikeréért, ki tudja még mit végeztünk. Például, Önök szerint az elmúlt három évtized új erdeinek hány százalékát telepítették  a magánerdősök? .. Gondolták volna, hogy ez a szám közelíti a 98 százalékot. Ez több, mint 1 miilliárd facsemete elültetését, minegy  210 ezer hektár új erdő ültetését jelenti.  Nem elég valamit kiválóan elvégezni, tudatni is kell a társadalommal helyben és országosan is, amiben kérjük a tárca közreműködését. Az elismerés mindig jó érzést kelt.  Legyünk büszkék, legyenek büszkék a munkájukra!

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az elmúlt évben nagy erőfeszítéseket tett tagságának növelése érdekében. Megszólítottuk az erdészeti szolgáltatókat, kereskedőket, megtaláltak bennünket az apríték termelők, akiket már partnerként üdvözölhetünk. Az ágazat minden szereplőit várjuk sorainkba!

Ebben az évben tagdíjrevíziót hajtottunk végre, két doboz cigarettáról hat doboz cigarettára emelkedett az alapdíj éves mértéke. Kérem, fogadják el az emelés szükségességét!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Három évvel ezelőtt Nagykanizsán a Kaán Károly Napokon tartott előadásomban kihangsúlyoztam, hogy az Állami Földekért Felelős Államtitkárság helyén a Magyar Termőföldekért Felelős Államtitkárságot szeretném látni. Láttam, hogy mosolyt csalt sok ember arcára, de a tartalom nem váratott sokat magára. Ma a pontos megnevezés: Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság. Egy szakmai minisztériumban szakmai államtitkárság, ilyen pozícióban régen volt az erdész szakma. Ezúton köszönöm meg Dr. Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter Államtitkár Úrnak Szentpéteri Sándor Helyettes államtitkár Úrnak, az Erdészeti és Jogi Főosztálynak, hogy partnerként segítették munkánkat.

“Kedves fák, üdvezelve

És áldva legyetek.

Áldom még azt is, aki

Titeket ültetett.”

Én pedig áldom azok kezét, akik a kivetítőn látható remekművet megalkották, az idézetet fába vésték és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének ajándékozták. Köszönet, és hála érte! Köszönet és hála Vass Tamás erdőmérnök népi iparművésznek és Hatvani Istvánnak!

Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

Farkas Sándor (Fidesz), az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az Alföldnek ezen a részén a középkorig jelentős erdőségek voltak, de az intenzív mezőgazdaság terjedésével eltűntek, csupán az elmúlt két évszázad erdőtelepítései következtében jelentek meg újra.

Zambó Péter a MEGOSZ országos találkozóján kiemelte, hogy a 800 ezer hektárnyi magánerdő, a félmillió magánerdő-tulajdonos, a mintegy 33 ezer erdőgazdálkodó szervezet fontos helyet foglal el az agráriumban. Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. A tárca célja az erdőgazdálkodás vonzóvá tétele, hogy a termelők a gyengébb mezőgazdasági hozamú területeken agrárerdészeti rendszereket alakítsanak ki – mondta.

A kormány egy éve növelte a vidékfejlesztési program erdőtelepítési támogatásainak összegét. Ennek alapján 17 ezer hektár új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdálkodók. Ez a korábbi kérelmekkel együtt már 24 ezer hektár új erdő és ültetvény létesítését jelentheti – mondta az államtitkár, hozzátéve, érdemi területnövekedés a magánszektorban lehetséges.

A mintegy négyszáz, jobbára magánkézben lévő csemetekert számára gépbeszerzésre írtak ki pályázatot – ismertette, kitérve arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag biztosításáért csökkentették a termelők adminisztrációs terheit is.

Beszélt arról is, hogy a közelmúlt jogszabályi változásai pontosították a magán erdőgazdálkodás működési kereteit. Ezek közül Zambó Péter kiemelte, hogy több évtizedes problémát megoldva az erdők esetében is lehetővé tették az osztatlan közös tulajdon felszámolását.

Az újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központhoz kerültek az országos erdőrendezési erőforrások, a nyilvántartások és az egységes szakmai irányítás, ez a szervezet végzi országos illetékességgel a körzeti erdőtervezést – mondta az államtitkár.

Megemlítette, hogy az agrártárca a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal a viharkárok hatásainak enyhítéséért.

A köszöntők sorát Jakab István az Országgyűlés alelnöke a MAGOSZ elnöke szavai zárták, melyben kiemelte a magán erdőgazdálkodók több évtizedes országépítő munkáját, és az ezt biztosító erdőtelepítést segítő kormányzati intézkedések fontosságát. Kitért az erdőtörvényt érintő alkotmánybírósági döntés hatásaira és a rendezés szükségességére.

A találkozó kiemelt eseménye következett a Rimler Pál kitüntetések és a MEGOSZ emlékérmek átadása.

A MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként Rimler Pál érem kitüntetést adományozott a magánerdő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégák munkássága, életútja elismeréseként.

A kitüntetéseket átadta: Zambó Péter államtitkár, Farkas Sándor államtitkár, Mocz András elnök

Rimler Pál díj kitüntetésben részesült Áncsán György erdésztechnikus

Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban 1961-ben kapta meg oklevelét és a Hajdúsági Állami Erdőgazdaságnál a Nyírerdő Zrt. jogelődjénél kezdte erdész tevékenységét. A Tiszacsegei Erdészet Hortobágy kerületben tölgy és fehérnyár fafajokból 800 erdőt telepített. 1971-től a Hajdúhadházi Tsz ágazat vezetője, és 1982-től a Püspökladányi Kísérleti Állomással együttműködve nemes nyár összehasonlító hálózati kísérleteket, és Akác fajtakísérleteket végzett. Az 1996-os nyár világkongresszus terepi bemutatóinak volt szervezője. Irányításával több ezer erdőtelepítés valósult meg.

1994-től szakmai segítségével alakult meg a Hajdúhadházi, a Hajdúhadházi Nagyerdő, és a Kutas 2000 Erdő Birtokossági Társulat, és végezte a szakmai irányításukat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával megbízták a Hajdú Bihar megyei erdészeti vadászati osztály irányításával. A Társas Erdő Szövetségnek, a MEGOSZ jogelődjének alapító tagja, és alapító tagja az Erdészei és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanácsnak.

Mint nyugdíjas szakember a környezetében élő minden erdő tulajdonosnak és erdőgazdálkodónak térítésmentesen végez szaktanácsadást szakirányítást.

Az elmúlt 45 évben szakmai terepi bemutatók sorát szervezte meg, segítette a gazdálkodókat a szakmai kihívások megoldásában.

Az alföldi erdők kezelése gyarapítása érdekében folyamatosan kiemelkedő gyakorlati, tudományos, gazdasági szakmai tevékenységet végez.

Rimler Pál kitüntetésben részesült Nagy Imre erdőmérnök

1982-től erdőművelési műszaki, majd ágazatvezetőként dolgozott a Zalai Állami Erdőgazdaságnál. Személyéhez köthető többszáz hektár erdőtelepítés, a Kis-Balaton I.ütem védőfásításainak levezénylése, az Obornaki Arborétum és Fenyő Plantázs létrehozása. Aktív szereplője volt a Kistolmácsi Tó-Pihenőhely kialakításának is.

Az erdők magánosításának idejét a frontvonalban töltötte. 1992-től húsz dél-zalai TSZ erdőfelügyelőjeként 14 000 hektáron támogatta az átalakulást, a gazdálkodás folyamatossága érdekében a tulajdoni formák és kezelési módok közötti ellentétek áthidalását. Számos erdőbirtokossági társulat létrehozásában működött közre. Felügyeleti területén már 1996-ra a kezelt magánerdő aránya meghaladta 90 %-os mértéket. Zala megyében pártolta a szakma által addig alig elfogadott akác erdőtelepítéseket, leginkább a termőhelyileg nagyon gyenge adottságú Kanizsai-homokvidéken.

AZ ÁESZ szombathelyi igazgatójaként az erdőtervezés során teret adott a magánszektor újító törekvéseinek, pénzügyileg és felügyeleti megoldásokkal jelentősen támogatta a szúkár felszámolásokat.

Kutatóként számos publikációban állt ki a magánszektor döntő hányadát képező akác sarjgazdálkodás, az akác és nemesnyár erdőtelepítések mellett. Több tanulmányban felhívta a figyelmet a jó termőhelyi adottságú védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a nemesnyárasok szürkenyárrá történő átalakításának pénzügyi következményeire, amely kérdéskörben a kompenzáció alapjaiban még ma is rendezetlen.

Újdonságként leírta és gazdaságilag elemezte a nemesnyár iparifa ültetvények hazai technológiáját és várható hozamait. Kollégáival megalapozta az akác iparifa ültetvények most induló és hasonló célú kutatásait.

2012 óta az az Erdészeti Tudományos Intézetben az erdei vadkárfelvétel és értékelés módszertani megalapozója.

Az Országos Erdészeti Egyesületben régió képviselőként a magán és állami szektor egyenjogúságának a szószólója volt. A MEGOSZ-al kötött megállapodás alapján 2015 óta erdő és vadgazdálkodási igazságügyi szakértőként ingyenes tanácsadással segíti a hozzá forduló magánerdősöket.

A Soproni Egyetem címzetes docense, a MEGOSZ pártoló tagja.

Rimler Pál kitüntetésben részesült Dr. Schiberna Endre erdőmérnök

Schiberna Endre erdőmérnöki diplomáját Sopronban 1999-ben kapta meg.  Doktori tanulmányait a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolában végezte, ahol a doktori disszertációját a magán-erdőgazdálkodás témakörében írta, sikeres védése 2007-re datálódik.

1999 és 2013. között a Soproni Egyetem, Erdővagyon‑gazdálkodási Intézetének kezdetben munkatársa, majd a vezetője lett. Az intézetben töltött időszak a szakmai szellemiség szempontjából meghatározó jelentőségű volt számára. Az időszak kezdetén a Magán Erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat lelkes szervezője. Később számos hazai és nemzetközi kutatási projekt aktív részesévé vált, ezek közös jellemzője, hogy a magán-erdőgazdálkodás aspektusait vizsgálták.

A doktori disszertáció készítése közben szoros szakmai kapcsolatba került a MEGOSZ-szal, és azóta számos közös sikeres projekt fémjelzi ezt az együttműködést.

2013-tól a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének  Ökonómiai Osztályán tudományos tanácsadó. Fő kutatási területe a magán-erdőgazdálkodás, erdészeti és vadászati ökonómia.

Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Erdészeti Lapok szerkesztőbizottságának, tagja továbbá a MEGOSZ-nak, illetve a Veszprémi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági és Erdészeti Munkabizottságának.

Erdészeti tanulmányúton több tucatnyi országban járt, számos hazai és nemzetközi konferencián, tréningen előadott. Az angolt, munkanyelvként használja.

A Soproni Egyetem habilitált címzetes egyetemi docense, kettő gyermek apukája, családjával Kópházán él.

MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki MEGOSZ emlékéremmel.

 A kitüntetéseket átadta: Jakab István elnök, Győrffy Balázs elnök és Mocz András elnök

MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Dél István erdésztechnikus

Pályaválasztását alapvetően meghatározta édesapja erdész hivatása, aki születésekor az alsósegesdi Zichi uradalomban teljesített erdész szolgálatot. Innen a Zala megyei botfára került a család folytatva a hivatást. Gimnáziumi tanulmányokat Zalaegerszegen 1956 évben fejezte be és a tanszünetekben minden nyarat az erdőn erdészeti munkával töltötte. A Gimnázium befejezése után a zalaegerszegi erdészetnél, mint fizikai munkás egy évig, majd adminisztrátorként dolgozott, és 1958 évtől 1960-ig az Erdőmérnök Főiskola hallgatója volt. 1960 évben a zalaegerszegi erdőgazdaság baki erdészeténél, mint beosztott erdész, majd a herendi erdészethez történő áthelyezése után megszerezte az erdész technikusi oklevelet és kerületvezető erdészként dolgozott. 1971 évtől termelőszövetkezeti erdészként irányította a teljes erdészeti ágazatot. 1995-től a megváltozott körülményekre való tekintettel magánerdők szakirányítását végezte és töretlen lendülettel folytatta mostanáig. Munkája eredményét dicséri a Bakony jól kezelt erdeje, amit fokozatosan ad át az új erdész generációnak.

MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Mikó Károly erdésztechnikus, vadgazda mérnök

Az erdő szeretetét, mint szilvásváradi lakos szívta magába, és ez inspirálta arra, hogy 1974-ben az egri Dobó István Erdészeti Szakközépiskolába jelentkezzen. 1978-ban erdész képesítést  kapott, majd 1980-ban erdész technikusi vizsgát teljesített,   1984-ben vadgazdálkodási technikusi oklevelet kapta meg. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta, ahol 2003-ban vadgazda mérnökként, majd a Szegedi egyetemen vadgazdálkodási szakmérnökként szerzett diplomát.

1978-tól 2002-ig az Egererdő Erdészeti Zrt-nél és jogelődjeinél teljesített szolgálatot. Munkáját mindig alaposan és szakmailag kiválóan végezte.

1995-től erdészeti és vadászati egyéni vállalkozó. A privatizáció során jelentős erdőterületek kerültek a birtokába, melyet vásárlásokkal is növelt. Vadaskertet létesített, amit elhívatottan nagy szakmai hozzáértéssel vezet. 2002-óta főállású erdészeti-vadászati vállalkozóként kezeli a közel 400 hektáros magánerdejét, és további 500 hektáron végez szakirányítását. Folyamatosan dolgozik a vadgazdálkodás és a magánerdő szakszerű és eredményes működése összhangjának megteremtéséért. 14 éve elnöke a szilvásváradi Farkas-völgy vadásztársaságnak.

Megalakulásától, 26 éve tagja a MEGOSZ-nak, és 2017-óta a MEGOSZ felügyelő bizottságának tagi teendőit látja el.

MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Német Imre erdésztechnikus

Erdésztechnikusi végzettségét 1954-ben szerezte Debrecenben és még ebben az évben megkezdte erdész pályafutását a Halasi Erdőgazdaság Kelebiai Erdészetének Sáskalapos-i kerületében, ahol 1961-ig dolgozott, majd átkerült fahasználati műszaki vezetőnek a Kerekegyházi Erdészethez. 1993-ig nyugdíjba vonulásáig magas szakmai igényességgel látta el feladatait.  Munkáját mindig nagy odaadással végezte, alapossága, szakszerűsége példaként szolgált mindenkinek.

Nyugdíjazását követően erdészeti szakirányítóként aktívan bekapcsolódott a rendszerváltást követően újonnan kialakuló magán erdőgazdálkodás megszervezésébe és szakmai irányításába. Felkarolta, segítette az erdőtulajdonosokat a hatósági ügyintézés felvállalásával, szakmai tanácsokkal, konkrét terepi művezetéssel. Szervezte a tulajdonosi közösségeket, igen sokszor az ő tevékenységének köszönhetően indulhatott be a gazdálkodás az addig rendezetlen területeken. Az erdősítéstől a véghasználatig minden munkát nagy szakértelemmel szervezett, irányított és teszi ezt a mai napig. Nyugdíjasként a mai napig 170 erdőgazdálkodó közel 1800 ha területén végez szakirányítási tevékenységet, és több mint 1000 ha új erdő telepítése fűződik nevéhez. Imre bácsi 38 éven át szolgálta az állami erdőket, és nyugdíjasként aktívan immár 28 éve a magánerdőket.

A díjak átadása után az aulában a Nimród Kerek-Erdő Egyesület alkotó táborában, az Agrárminisztérium támogatásával, Vass Tamás erdőmérnök népi iparművész és Hatvani István által megálmodott és elkészített dombormű leleplezése következett, amit az országfásítás újraindításának tiszteletére készítettek.

Már hagyománnyá vált, hogy az éves nagyrendezvényünk alkalmával igyekszünk magunk után valami emléket hagyni, ami az erdők, a fák fontosságára szeretetére hívja fel a figyelmet. Így él gyarapszik és emlékeztet Egerváron a magánerdős tölgyfasor. Itt Ópusztaszeren a hagyományőrző erdészház állandó kiállítását fogja gyarapítani a leleplezett dombormű – mondta Mocz Andás a MEGOSZ elnöke.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke leleplezi Vass Tamás erdőmérnök, népi iparművész domborművét a magánerdősök 2020. évi országos találkozóján (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Az ünnepséget az emlékparkban található skanzen, és egy lovas bemutató megtekintése és közös ebéd követte.

Délután a meghirdetett programnak megfelelően konferencia keretében előadásokra került sor, amit Győrffy Balázs képviselő úr a Nemzeti Agrárgazdasági kamara elnöke nyitott meg. Megnyitó beszédében kihangsúlyozta az az együttműködés fontosságát, és kiemelte, a szakmai szervezetek egyik legfontosabb célja a tájékoztatás, az információk átadása a források előteremtése mellett.

Az alábbi előadások hangzottal el a konferencián:

Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár

előadás címe: Országfásítás, erdők szerepe a klímamegőrzésben. Erdőtelepítések, támogatási lehetőségei.

Dr Andréka Tamás főosztályvezető

előadás címe: Az elmúlt évben megjelent erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése

Szalai Károly NAK erdészeti szakértő 

előadás címe: Magán erdőgazdálkodók feladatai, lehetőségei a megváltozott jogszabályok között

Mocz András elnök záróbeszéde

Képgaléria:

Dr. Nagy István agrárminiszter kitüntetéseket adott át az Erdők Hetének nyitónapján Mátrafüreden.

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az Erdők Világnapjára, március 21-ére eldőlt, hogy e nap alkalmából kik kapják a kitüntetéseket, de nem vehették át akkor a vírus miatt. A kitüntetéseket dr. Nagy István agrárminiszer szeptember 24-én adta át Mátrafüreden, az Erdők Hetének nyitó eseményeként.

Dr. Nagy István, agrárminiszter kihangsúlyozta, hogy “Közös nemzeti kincsünk az erdő! Ma a mátrafüredi erdészeti iskolában miniszteri elismeréseket adhattam át az Erdők Világnapja alkalmából. A jövőnk kulcsa erdészeink kezében van, minél több magasan képzett, innovatív és elkötelezett szakemberre lesz szükségünk, hiszen a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemben kulcsfontosságú, hogy még tovább növeljük hazánk fával borított területeit. Gratulálok mindannyiuknak!”

az Agrárminiszter a PRO SILVA HUNGARIAE DÍJAT adományozta

Ferenczy András, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának erdészeti főfelügyelője részére, a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeleti rendszerének kiépítésében és működtetésében végzett kiváló tevékenységéért, szakigazgatási munkájáért.

Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. üzemtervezési és szakfelügyeleti osztályvezetője részére, a gyakorlati erdőgazdálkodást, az erdőgazdálkodási tervezést és nyilvántartást megalapozó rendszerek minőségi fejlesztéséért, a jogalkotás terén végzett munkájáért.

Könnyű István, a Könnyű EBt. ügyvezető igazgatója részére, a magán erdőgazdálkodás alapfeltételeinek kidolgozásában, a szervezeti rendszer megalapozásában elért eredményeiért.

A MEGOSZ vezetősége és tagsága nevében gratulálunk az elismeréshez!

Dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának intézetigazgatója részére, a hazai erdészeti felsőoktatás és kutatás terén elért eredményeiért, publikációs tevékenységéért.

Mergner Ulrich, a Bajor Államerdészet erdészetvezetője részére, az örökerdő-gazdálkodás alapjainak és az erdőgazdálkodásba integrált természetvédelem gyakorlatának oktatásáért.

Dr. Ódor Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének osztályvezetője részére, elhivatott kutatói munkájáért, mellyel hidat képez a biológiai tudományok és az erdészeti gyakorlat között.

az Agrárminiszter a PRO SILVA HUNGARIAE EMLÉKPLAKETTET adományozta

László Diána, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. ügyvezető igazgatója részére, a magán erdőgazdálkodás alapjait meghatározó erdő ingatlan-nyilvántartási, számviteli és adózási feltételek területén végzett kiváló munkájáért.

A MEGOSZ vezetősége és tagsága nevében gratulálunk az elismeréshez!

Pintér Ottó, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. erdészeti igazgatója részére, a Zselic lenyűgöző bükköseinek természetes felújításában, az állományok gondozásában elért eredményeiért, társadalmi szerepvállalásáért.

A MEGOSZ rendezvényen megjelenő szaktanácsadók kettő kreditet kapnak

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A MEGOSZ nagyrendezvényen elhangzó előadások meghirdetésre kerültek a szaktanácsadók továbbképzésének részeként. A megjelenő szaktanácsadók két kreditpontot kapnak a részvételért.

Részvételi szándékát  a regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével ( megosz@megosz.hu ) legyen szíves jelezni.

regisztracios lap

A kreditpontot érő rendezvények listája megtekinthető a NAK portálon, a Szaktanácsadói rendezvénykereső itt érhető el.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont a MEGOSZ nagyrendezvényének

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

 

Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén tartja az éves nagyrendezvényét  2020. szeptember 26-án.

A rendezvény programját és a megközelítését a mellékelt meghívón és regisztrációs lapon találják.

A gyerekeket és családtagokat  egész nap látványos programok, kiállítások, bemutatók várják.

A szervezés és lebonyolítás az érvényben lévő járványügyi szabályoknak teljes mértékben megfelel, a szükséges eszközök és és elhelyezések biztosítottak.

Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

Erdészüdvözlettel:

Mocz András

elnök

Kérem, minél előbb küldje vissza regisztrációját!

megosz meghívo

regisztracios_lap

A magán erdőgazdálkodás szerveződéseinek új jogszabályi keretei

Az erdőtörvény 2017. évi módosításával megkezdődött a magán-erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségeinek új alapokra helyezése. A várakozásokhoz képest ugyan néhány éves késéssel, viszont a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon egyszerűsített felszámolására vonatkozó új szabályozással kiegészülve a hiányzó törvényi szintű szabályozások nagy része végre elkészült. A NAK tájékoztató sorozat keretében ismerteti a részleteket az érintettekkel.

A mai magán-erdőgazdálkodás problémái és kockázatai nagyobbrészt három okra vezethetők vissza:

– az erdők megkérdőjelezhető módon megvalósított privatizációja eredményeként kialakult elaprózott birtokviszonyokra,
– az elaprózott birtokviszonyokból fakadó problémákat megfelelően ellensúlyozó erdőhasználati jogcímek hiányára, és az ennek köszönhetően kialakult, ugyancsak elaprózott gazdálkodási viszonyokra, valamint
– az erdőgazdálkodási tevékenység közvetlenebb szakmai jártassághoz kötésének elmaradására.

A közelmúltban olyan jogszabályok, rendelkezések születtek meg, illetve részben már hatályba is léptek, amelyek merőben új kereteket határoznak meg a magán erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségeire, és talán lehetőséget adnak az előbbi akadályozó tényezők megszüntetésére:

– 2021. január 1-től erdő esetében is jelentősen leegyszerűsödik az osztatlan közös tulajdon felszámolása,
– az erdőnek minősülő földek használatára, használatba adására vonatkozó szabályozás két lépcsőben – 2017-ben, majd 2020-ban – jelentős átalakuláson ment keresztül, harmadik lépcsőben pedig a közeljövőben várható még az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény megújítása is,
– a magánerdőket a gazdálkodás szakmaiságának növelése céljából a továbbiakban – erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási integráció és erdőkezelés jogcímeken – csak erdészeti szakmai vállalkozások használatába lehet adni, továbbá
– a jelenlegi erdőtörvény 2009. évi hatályba lépése előtt nagy számban kötött erdőgazdálkodási megbízási szerződések 2021. év végével érvényüket veszítik.

Rövid időn belül tehát a magán erdőgazdálkodás szervezetrendszerének jelentős átrajzolódása várható!

A következőkben a fenti változásokat szeretnénk összefüggéseiben bemutatni az erdőtulajdonosok, a magán-erdőgazdálkodók valamint a magán erdőgazdálkodásban tevékenykedő jogi tanácsadók és erdészeti szakirányítók részére. Annak érdekében, hogy a változásokra mindenki időben felkészülhessen, és a változások a jogalkotó szándékai szerint valóban a magán erdőgazdálkodás fejlődését eredményezzék.

A tájékoztatásra több lépésben kerül sor:

– az alábbiakban és a cikkhez kapcsolódó részletes tájékoztató anyagban egy előzetes tájékoztatást adunk a magán erdőgazdálkodás szerveződéseit meghatározó új szabályozásról (osztatlan közös tulajdon elszámolásának új lehetőségei erdők esetében; magánerdő használati jogcímek),
– egy korábbi cikkünkben már bemutattuk az erdészeti szakirányításra vonatkozó szabályozás változásait,
– 2020. szeptember elejétől kezdődően az új szabályozást személyes és online tájékoztató rendezvények keretében igyekszünk az érintettek széles körével ismertetni, illetve áttárgyalni, végül
– a hiányzó végrehajtási rendeletek megjelenését, és így a tájékoztató anyagok teljessé válását követően azokat egy átfogó gazdatájékoztató kiadvány keretében is közreadjuk majd.

A tájékoztató rendezvények időpontjáról, tartalmáról, valamint a részvételi feltételekről és a regisztrációról az alábbi képre kattintva elérhető táblázatban adunk tájékoztatást.

A csatolt tájékoztató anyaghoz, az abban foglaltak jobb megértése, valamint az ismertetett jogszabályok összefüggéseinek bemutatása céljából az alábbi kommentárt fűzzük:

1. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának új lehetőségei erdők esetében

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Oktf. tv.) szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása erdők esetében is rendkívüli módon leegyszerűsödhet. Ez lehetőséget biztosít az elmúlt évtizedekben a tulajdonosok között, illetve a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó között felhalmozódó konfliktusok kezelésére, illetve a tehetetlen egy helyben topogásból való továbblépésre, ugyanakkor az átgondolatlan alkalmazása újabb problémákat is generálhat.

Azt talán már a laikus erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók is megtapasztalták, hogy egyhektáros mikro birtokokon erdőgazdálkodási tevékenységet hatékonyan nem lehet folytatni. A most kezdődő rendeződési folyamat tehát csak akkor biztosíthatja a magán erdőgazdálkodás érdemi fejlődését, ha annak következtében az erdőgazdálkodási tevékenység érzékelhetően koncentrálódik. Az új erdőhasználati jogcímek erre lehetőséget biztosítanak, az erdőingatlanok nagyarányú elaprózódása ugyanakkor ezt a folyamatot jelentősen hátráltatná.

Az ingatlanok indokolatlan elaprózódását a tulajdonosok azzal tudják elkerülni, ha az osztatlan közös tulajdon felszámolása során minél gyakrabban élnek a tulajdonostársak kivásárlásának lehetőségével, illetve az érdemi együttműködésre hajlandó és képes tulajdonosi csoportok az osztatlan közös tulajdont az ingatlan egészén vagy részterületén továbbra is fenntartják.

Az ingatlanok megosztása különösen akkor lehet felesleges, ha a kialakított új ingatlanok tulajdonosai az immár önálló tulajdonukba került erdőben nem maguk kívánnak gazdálkodni, ezért azt pl. haszonbérbe vagy erdőkezelésbe akarják adni. Netán többen ugyanannak a személynek a részére. Ebben az esetben ugyanis a tulajdonosok gyakorlatilag ugyan oda jutnak, mintha az osztatlan közös tulajdonukban maradó erdőt az előbb említett módon közösen hasznosították volna.
Erdő esetében sok, egyébként csak később jelentkező problémának elejét lehet venni azzal is, ha a tulajdonosok a megosztási javaslatot az erdő valós állapotával összhangban készítik el, azaz a javaslat összeállítása előtt alapos helyszíni bejárást tartanak. Illetve azzal, ha a terepi bejáráskor észlelt, az ingatlan-nyilvántartásban vagy az Országos Erdőállomány Adattárban rögzített állapottól való eltéréseket már a megosztás előtt, vagy ha arra mód van, akkor annak részeként rendezik. Az íróasztal mellett fiktív módon meghatározott határpontok, utak akadályozhatják az ingatlanok későbbi hasznosítását, illetve bonyolult feladatokat okozhatnak mind a tulajdonosoknak és az erdőgazdálkodóknak, mind pedig a hatóságoknak.

Erdők esetében különösen fontos továbbá az, hogy az egyezség során a tulajdonosok az erdő valós – a rajta álló faállomány értékét is figyelembe vevő – értékéből induljanak ki, illetve a megosztások során a faállomány értékének az ingatlan egyes részein fennálló eltéréseit is megfelelően figyelembe vegyék. Ha nem így tesznek, vagy ettől a szemponttól nem egyetértéssel térnek el, akkor gyors és eredményes megegyezések helyett csak parttalan vitákra, méltánytalan megosztásokra, valamint bírósági perekre lehet számítani.

2. Magánerdő használati jogcímek

A hazai magánerdőkben az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül jellemzően nem az erdőtulajdonosok folytatják. Emiatt mind az erdőtulajdonosok, mind pedig az erdőgazdálkodó vállalkozások nagy érdeklődéssel várták az erdőhasználati jogcímek új szabályozását. Ez 2020. július 1-i hatálybalépéssel nagyrészt megszületett.

Az erdőnek minősülő földek használatára vonatkozó szabályozás megújítása során a cél az volt, hogy a szabályozás

– az erdőtulajdonosok részére minden élethelyzetre, illetve szituációra vonatkozóan megfelelő és jól szabályozott választási lehetőségeket biztosítson az erdeik hasznosítására, továbbá
– a magán erdőgazdálkodás hatékonyságának és szakmaiságának növelése céljából elősegítse a magán erdőgazdálkodás koncentrációját, illetve annak során előtérbe helyezze a szakmai vállalkozásokat.

Az utóbbi cél megvalósulását az említett szabályozások mellett a földforgalmi szabályozásban meghatározott maximális birtoknagyság is nagyban befolyásolja. A magán erdőgazdálkodásra ugyanis továbbra is a mezőgazdálkodás szempontjai szerint kialakított 1200 hektáros birtokmaximum vonatkozik, ami tartamos és hatékony erdőgazdálkodáshoz nem elegendő.

Az erdőnek minősülő földek használatát, hasznosítását az alábbi törvények együttesen határozzák meg:

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
– a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.),
– a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.),
– az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény), valamint
– az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény.

Az eltérő időpontokban készült jogszabályok egyes rendelkezései között ellentmondások állhatnak fenn. Csak a legjelentősebbet megemlítve példaként, a módosuló földforgalmi szabályozás (Földforgalmi tv. és Fétv.) területi hatálya az „erdőnek minősülő földekre” terjed ki, de például a speciális szabályozásra való felhatalmazások során már az erdőtörvény szerint „erdőnek minősülő területeket” említ. Az első fogalom definíciója elsősorban az ingatlan-nyilvántartási művelési ágakból indul ki, a másik viszont a terület természetbeni állapotát, illetve tényleges használatát veszi alapul. Nyilvánvaló, hogy a két halmaz között jelentős eltérés lehet.

A mellékelt tájékoztatást nem bonyolítottuk az ellentmondások taglalásával, mert bízunk abban, hogy azokat a jogalkotó mielőbb megszűnteti. A jogszabályok alkalmazása során azonban a jelzett eltérésekre fokozott figyelemmel kell lenni!

3. Néhány kiegészítés a tájékoztató anyagban ismertetett egyes földhasználati kategóriákhoz

Használati megosztás

Az Oktf. tv. hatályba lépésével a használati megosztás jelentősége várhatóan visszaszorul majd. Ha ugyanis a tulajdonosok a használat megosztás mellett döntenek, akkor ezt a hasonlóan kedvező új feltételek mellett az ingatlan végleges megosztásával is megvalósíthatják.

Erdők esetében a használati megosztás lehetőségével egyébként is csak megfontoltan érdemes élni, hiszen

– a használati rendben kialakított területegységek terepi kitűzése, illetve az erdészeti nyilvántartás szükséges módosítása ebben az esetben is jelentős problémákat és költségeket eredményezhet,
– a terület elaprózódása az erdőgazdálkodás végrehajtását és hatékonyságát is nagyban akadályozhatja, továbbá
– a használati megosztásról szóló megállapodás módosításához az erdőtulajdonosok teljes egyetértése szükséges.

Tulajdonosi használat

Ha az erdőtulajdonos az erdőgazdálkodási tevékenységeket az általa kötelezően alkalmazandó erdészeti szakirányító közreműködésével meg tudja szervezni, akkor az erdőnek minősülő földek pillanatnyilag talán legkézenfekvőbb hasznosítási formája a tulajdonosi használat.

A birtoknagyság és a helyi körülmények függvényében a tulajdonosi erdőgazdálkodás hatékonysága azonban változó lehet, ami adott esetben arra sarkallhatja a tulajdonost, hogy az erdőnek minősülő földet ne maga használja, hanem azt más személy használatába, illetve kezelésébe adja, vagy azzal egy erdőbirtokossági társulathoz csatlakozzon.

Polgári jogi társaság

A polgári jogi társaság elsősorban egymással napi szintű érdemi együttműködésre képes tulajdonosi közösségek esetében elméletileg hosszabb távon is megfelelő kereteket biztosíthat arra, hogy az erdőnek minősülő föld tulajdonosi használatából fakadó előnyöket kihasználják.

A lehetőség előtérbe kerülhet az osztatlan közös tulajdon felszámolása kapcsán is, ha annak során a tulajdonosok egy része az osztatlan közös tulajdont kényszerűségből vagy szándékosan fenn akarja tartani.

Erdőbirtokossági társulat

Erdőbirtokossági társulatok az erdők privatizációját követően, a múlt század kilencvenes éveiben, majd a megbízási jogviszony létesítési lehetőségének 2009. évi megszűnését követően alakultak nagyobb számban. Elsősorban azért, mert a privatizációt követően a szomszédos magánerdő ingatlanokon kezdetben közös gazdálkodást írtak elő, és erre, illetve az osztatlan közös tulajdonban álló erdő használatára elsősorban ez a formális megoldás állt rendelkezésre, tovább az erdőbirtokossági társulatok alakítását az állam támogatással is ösztönözte.

Időközben azonban egyrészt lehetővé vált a magánerdők ingatlanonkénti önálló hasznosítása, másrészt pedig az erdőbirtokossági társulatok szabályozása egyre inkább elavult és zavarossá vált, illetve a társulatok működtetése és adózási szabályai az egyszerűsödés helyett fokozatosan a gazdasági társaságok szabályozásának szintjére bonyolódott. Emiatt egy idő után újabb erdőbirtokossági társulatok már csak szórványosan alakultak, és a meglévők is egyre nehézkesebben működnek.

Az igény a magánerdő tulajdonosok egy része esetében ugyanakkor továbbra is megvan a társult erdőgazdálkodásra, ezért a gördülékenyebb alapítás és működtetés érdekében halaszthatatlan a törvény megújítása, illetve lehetséges egyszerűsítése.

Erdőgazdálkodási haszonbérlet

Az erdőgazdálkodás hosszú termelési ciklusa és bizonytalan tervezhetősége, és így a haszonbér körülményes meghatározhatósága miatt korábban haszonbérleti szerződéseket erdőkre jellemzően nem kötöttek.

Az erdők haszonbérbe adása a jelenlegi erdőtörvény (amely a haszonbérbe adást eredetileg a tulajdonosoknak mindössze egyszerű többségi döntéséhez kötötte, illetve megszűntette a megbízási szerződés szerinti erdőgazdálkodás további lehetőségét) hatályba lépését, valamint a termőföldek haszonbérleti díjának személyi jövedelemadó mentessé válását követően vált gyakoribbá.

A megkötött erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződések tartalma (pl. a mindkét fél számára kockázatos előre meghatározott fix haszonbér helyett az erdőgazdálkodás mindenkori eredményétől függő haszonbér meghatározása) ugyanakkor nagyon gyakran azt jelzi, hogy a felek valójában nem is haszonbérleti, hanem a korábbi megbízási jogviszonyhoz vagy az erdőkezelési jogviszonyhoz hasonló jogviszonyt kívánnak fenntartani.

Az új használatba adási jogcímek (erdőgazdálkodási integráció, erdőkezelés), illetve a hozzájuk kapcsolódó „versenyképes” szabályozási feltételek immár lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok a haszonbérbe adás lehetőségével a továbbiakban már csak akkor éljenek, ha valóban a klasszikus szabályok szerinti haszonbérletben gondolkodnak. Azaz az erdőgazdálkodás jogát – az erdőtörvény szabta keretek között – egy hosszú távon egyenletes és kockázatmentes hozamért cserébe teljes egészében át kívánják adni a haszonbérlő részére.

Erdőgazdálkodási integráció

Az erdőgazdálkodási integrátori jogcím sok tekintetben hasonlít az erdőgazdálkodási haszonbérlethez. A különbségek elsősorban arra vezethetőek vissza, hogy az erdőgazdálkodási integrátorok várhatóan lényegesen nagyobb erdőterületen gazdálkodnak majd, amelyen hosszú távon kiegyenlítettebb, eredményesebb és hatékonyabb erdőgazdálkodás folytatható. Ez kihatással lehet az egyes erdőingatlanokon folytatott gazdálkodás eredményességére és biztonságára is, illetve egy ekkora üzem esetén az egyes ingatlanok ráfordításai és bevételei között már nagyon nehéz egyértelmű határokat húzni.

Az előbbiekkel összefüggésben az erdőgazdálkodási integrátor az erdőgazdálkodási integrátori járadékra (Ft/ha/év) fő szabály szerint nem a kérdéses ingatlanon, hanem a teljes gazdálkodási területén várható hosszú távú hozamok alapján tesz ajánlatot, ami így akár pozitív, akár negatív irányban kisebb-nagyobb mértékben eltérhet a kérdéses ingatlan adott időszakban várható hozamaitól.

Az új jogcím fogadtatása a gyakorlatban dől majd el. Előre láthatóan azok az erdőtulajdonosok választják majd, akik számára az erdőgazdálkodás hosszú távú szakmai garanciája legalább olyan fontos, mint az erdeik hasznosításából származó rövid távú anyagi hasznok, illetve az erdőgazdálkodás ügyes-bajos dolgaival nem kívánnak foglalkozni. Nyilvánvalóan azok számára is előnyös lehet a konstrukció, akiknek az ingatlanán a szerződéses időszakban összességében inkább ráfordítás igényes erdőgazdálkodási tevékenységek (erdőfelújítás, erdőnevelés) merülnek fel, ami rövid-középtávon önállóan csak veszteséges, vagy minimális – az integrátori járadéknál kisebb – hozammal járó erdőgazdálkodásra adna lehetőséget.

Erdőkezelés

Az erdőkezelés ugyancsak egy új magán erdőgazdálkodási szerveződési forma, amely sok tekintetben hasonlít a korábbi megbízott erdőgazdálkodási tevékenységhez. Ebben az esetben is megbízási típusú jogviszonyról van szó, azaz – bár a Fétv. a föld használati jogának átengedési lehetőségei között említi, és a speciális rendelkezéseknek megfelelően az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt veszi nyilvántartásba – a tulajdonos az erdő használatának jogát és kockázatait valójában nem adja át az erdőkezelő részére. Az erdőkezelési szerződéssel az erdőtulajdonos csak azt biztosítja, hogy az ő folyamatos (célszerűen évenkénti egyszeri) tájékoztatása, a gazdálkodás főbb paramétereire vonatkozó döntéseinek kikérése, az esetleges személyes közreműködése, valamint a részére történő korrekt anyagi elszámolás mellett egy arra alkalmas erdészeti szakmai vállalkozás elvégezze az erdőgazdálkodási feladatokat.

Osztatlan közös tulajdon esetében az erdőkezelésbe adással az erdőtulajdonosok egyben a gazdálkodási tevékenység tekintetében az egyszemélyi formális képviseletüket is biztosítani tudják.

Az erdőgazdálkodásból származó tulajdonosi jövedelem a három utóbb ismertetett jogcím közül az erdőkezelés esetén mutathatja a legszorosabb összefüggést a gazdálkodás tényleges eredményével.

Az erdőkezelő vállalkozás erdőgazdálkodási tevékenységének nagyságrendje várhatóan ugyancsak lehetőséget biztosít majd a hatékony erdőgazdálkodásra. Az erdőkezelés költségei emellett kiszámíthatóak és tervezhetőek. Mindezek lehetőséget biztosíthatnak az erdőtulajdon eredményes tulajdonosi hasznosítására. A tulajdonos és az erdőkezelő közötti folyamatos kapcsolattartás, valamint a folyamatos évenkénti elszámolási kötelezettség teljesítése ugyanakkor az erdőkezelő részéről plusz költségekkel járhat.

Az erdőkezelés mellett elérhető tulajdonosi jövedelem az előbbiekből következően évről-évre változhat. Amennyiben ez a tulajdonos szempontjából kedvezőtlen, az erdőkezelő kapcsolt pénzügyi szolgáltatással, időszakonkénti elszámolás mellett az erdőgazdálkodásból származó változó tulajdonosi jövedelmek kiegyenlítettebb folyósítását is biztosíthatja.

Az erdőkezelést az előbbiek alapján várhatóan azok választják majd, akik az erdeik hasznosítását személyesen is „kézben kívánják tartani”, illetve a gazdálkodás kockázatainak vállalása mellett igényt tartanak a gazdálkodás tényleges hasznaira, de az erdőgazdálkodással járó napi rutinfeladatokat nem tudják, vagy nem kívánják felvállalni.

Forrás: NAK/Szalai Károly