Hogyan juthatunk a pénzünkhöz az erdőtelepítést követően..

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Szeretném a figyelmükbe ajánlani az ” erdőjog ” oldalon megjelent tanulságos cikket.

Erdőjog  2020. január 29. – Dr.Balogh

Szinte már minden érintett tudja, hogy az erdőtelepítésre vonatkozó kifizetési kérelmet az egységes terület alapú kifizetési kérelemmel egy időben minden év május 15.-ig lehet benyújtani. Amit viszont nem tud mindenki, hogy ezt csak a véglegesen (jogerősen) bejegyzett erdőgazdálkodó nyújthatja be.  

Sokan keresik irodánkat azzal, hogy beadták a nyilvántartási kérelmüket, de elutasították azt, mert a mellékletként csatolt szerződés/megállapodás nem felelt meg az Erdőtörvénynek. Ez a tény gyakran az erdőtelepítő anyagi biztonságát is veszélyeztetheti, hiszen addigra már a beruházást előfinanszírozta, az erdősítést elvégezte, ami gyakran több milliós költséget jelent. Azonban a támogatási pénzhez már nem tud hozzájutni.  

Jó hír, hogy tavaly megemelték az erdőtelepítésre igényelhető támogatási összeget, ami biztosan kedvet hoz sok mindenkinek, hogy belevágjanak az erdősítésbe. 

Érdemes előtte azonban áttekinteni a jogi oldalát is, hiszen nagyon könnyen kerülhetünk hátrányos és nehezen megoldható jogi helyzetbe, már ami a földhasználatot illeti. 

A jelenlegi „menetrend” a korábban megszokottal ellentétben a következő: 

• földhasználat és területalapú támogatás igénylése a mezőgazdasági művelésű területre 

• erdőtelepítési kiviteli terv készíttetése/jóváhagyása 
• erdőtelepítési támogatási kérelem 
• erdősítés 
• erdőtelepítés elvégzésének bejelentése/ Adattárba felvétele/ hatósági bizonyítvány 
• művelési ág váltás 
• erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele 
• kifizetési kérelem benyújtása (május 15-ig) 

Amennyiben erdőtelepítésünket a saját, kizárólagos tulajdonunkban lévő földterületen végezzük, akkor földhasználat szempontjából különösebb probléma nyilván nem merülhet fel. A közös tulajdonban álló, vagy más tulajdonában álló földrészletek esetében azonban már kissé bonyolultabb a helyzet. Az erdősítés támogatási kiírás szerint a telepítőnek a földrészlet jogszerű használójának kell lennie.  Tehát egészen biztosan van valamilyen jogosultsága, szerződése, megállapodása a más tulajdonossal, amely a földrészlet eredeti művelési ágának megfelelő gazdálkodásra szólt.  

Az erdőtelepítő a támogatási összeg lehívására, kizárólag bejegyzett erdőgazdálkodóként jogosult! 

Ahhoz, hogy erdőgazdálkodó lehessen valaki, az erdőre vonatkozó szabályoknak illetve a földforgalmi szabályoknak is megfelelő, használati jogcímet igazoló okirattal kell rendelkeznie.  

De az erdőtelepítőnek (aki még nem erdőgazdálkodó) mindeddig „csak” a szántóra, legelőre, rétre, gyümölcsösre stb. szólt/szól a használati szerződése vagy megállapodása.  Amikor az erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt készíti az erdőmérnök, akkor be kell szerezni a tulajdonosoktól bizonyos nyilatkozatokat. Hozzájárulás szükséges a művelési ág váltáshoz, az erdőtelepítés végrehajtásához, a tervezett erdő rendeltetéséhez és üzemmódjához. Ezek mind a kiviteli terv jóváhagyásához előírt nyilatkozatok. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor rendszerint a meglévő földhasználati szerződéssel/megállapodással nem foglalkoznak, azt hiszik ezekkel a nyilatkozatokkal rendben vannak.  

Nagyon fontos lenne érteni hogy már ekkor kell a földhasználattal is foglalkozni, mert a kiviteli tervhez becsatolt nyilatkozatok nem módosítják a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumot. Így az még a továbbiakban sem alkalmas az erdőgazdálkodó bejegyzésére, hiszen még mindig szántóra vagy legelőre, rétre stb. szól. 

Az erdőre szóló, használatot megalapozó megállapodásnak/szerződésnek eltérő tartalmi követelményei vannak a mezőgazdasági területekre vonatkozókhoz képest. Ezen kívül az erdőtelepítés megvalósítását követően az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárásakor a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak való megfelelést vizsgálják.  Így a korábbi (erdőtelepítés előtti) szántóra (rétre, stb) kötött megállapodást/szerződést alkalmassá kell tenni az erdő használatára.  

Néhány esetben sok évvel ezelőtt kötött szerződés/megállapodás módosítására, kiegészítésére kerül sor de az is előfordulhat, hogy azt a fajta szerződést már a törvény megszüntette (pl. haszonkölcsön szerződés, feles bérlet), így teljesen új szerződés szerkesztésére van szükség. Az erdősítési szándék megszületése és az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelme között hosszabb idő telhet el, sok esetben akár egy év is.           Ez azért némi kockázatot is jelent, hiszen menet közben a használatba adó akár meg is gondolhatja magát  vagy esetleg tulajdonosváltás is történhet  (pl öröklés, ajándékozás vagy csere miatt.) így nem biztosított az eredeti tulajdonos szándéknyilatkozatának megfelelő használat megvalósítása.    

 Adódhat olyan helyzet, hogy a szerződés lejárati dátuma nem éri el az erdőtelepítési támogatási időszak végét, így hosszabbítani kellene. Azonban a Földforgalmi törvény 13§ (1) bekezdése*, (4) bekezdés a) és b)** pontja valamint az Fétv 11/A§-a*** miatt előfordulhat, hogy egy haszonbérlet már nem hosszabbítható meg. Ez igaz minden 2014. május 1-e utáni visszterhes szerzésre (pl.: adás-vétel, árverési vétel, csere, részarány-kiadás) és a végrendeleti öröklésre. 

PÉLDA:  

Az ügyfél földhasználata 2004 óta be van jegyezve az illetékes Földhivatalnál, egy 2004-ben kötött haszonkölcsön szerződés alapján. A földrészlet kizárólagos tulajdonban áll, a felek nem közeli hozzátartozók.  

A földhasználó a tulajdonos beleegyezésével 2018-ban erdőtelepítést határozott el, melyet támogatással valósított meg. Erdőtelepítési kiviteli terv elkészült, támogatási kérelem elfogadásra került. Az erdősítést elvégezte. Művelési ág erdőre átvezetésre került, az erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattárba felvételre került. 

Mindez 2019 áprilisára fejeződött be. 

Az erdőtelepítés után a kifizetési kérelmet május 15-ig lehet benyújtani, ehhez azonban az erdőtelepítő erdőgazdálkodói bejegyzésére is szükség lett volna.  Az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez azonban a 2004-ben megkötött haszonkölcsön szerződés már nem volt alkalmas. A felek között új földhasználati szerződés, haszonbérleti szerződés megkötése volt szükséges. Mivel a haszonbérlő és a tulajdonos nem közeli hozzátartozók, a szerződést hirdetményezni kellett (15 nap). Utána hatósági jóváhagyásra került (max. 80 nap) illetve ez után lehetett az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani (max.90 nap). Így az erdőtelepítő a kifizetési kérelmét 2019-ben már nem is tudta benyújtani, csak a jövő évben hívhatja le a támogatás első részletét. Ettől sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetett volna, ha a tulajdonos menet közben meggondolja magát, és az új haszonbérleti szerződést esetleg nem írja alá. Erre az esetre persze megvannak a polgári jogi szabályok, de ezek érvényesítése viszont sok esetben hosszú-hosszú évekig tartó bírósági eljárás során lehetséges.   

Azon túl, hogy a példában írt haszonkölcsön szerződés nem tartalmazta volna az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez szükséges kötelező tartalmi elemeket, illetve nem is erdőgazdálkodásra szólt, igazság szerint 2014.12.31-e óta nem is jogszerű az erdőtelepítő földhasználata. Ugyanis a Földforgalmi törvény 70. § „(2) ….. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik.”  

Az időzítésen kívül figyelni kell tehát az erdőtelepítés eldöntésekor már arra is, hogy a földhasználat a szántón vagy egyéb művelési ágon milyen jogcímen alapul, meddig szól és egyáltalán fennáll-e még. 

Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e hozzányúlni a szerződéshez már akkor, amikor még az erdőtelepítés nem valósult meg.  Ha nem szükséges új szerződés és nem kell hirdetményezni, akkor lehet és érdemes( pl.: szívességi földhasználat, haszonbérlet közeli hozzátartozóval, vagy saját mg termelő szervezettel, esetleg többlethasználati megállapodással) Ha azonban még pl. szántó és új szerződés kell, érdemes megvárni amíg erdő művelési ágba kerül a földrészlet, mert az erdőre eltérő elő-haszonbérleti szabályokat állapítottak meg, és így biztosabban lehet „újra” haszonbérelni a földet. 

A másik fontos szempont a tartalom.  

Akár kiegészítjük/ módosítjuk a már meglévő szerződést/megállapodást, akár újat kötünk, mindenképpen figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás sajátosságait, valamint a terület támogatással érintettségét. A határidő hosszabbítása legalább a támogatási időszak végéig ésszerű, mert előállhat olyan helyzet (pl. tulajdonváltás használatba adási tilalommal), hogy később már nem lehet.

Jó tudni, hogy a haszonbérlet határidejének meghosszabbítása hatósági jóváhagyás köteles.   

A szerződés támogatási időszakon belüli megszűnése vagy megszüntetése esetére érdemes szabályozni az erdőtelepítő kártalanítását, ideértve ha a megszüntetés miatt visszafizetésre kötelezik. Azt is jó tudni, hogy bár az erdő használata most már osztható, a támogatás nem. Például a támogatással érintett erdő tekintetében valamelyik tulajdonos felbontja a használati jogcímet, a többiek nem, az erdő használata használati megosztással rendezhető, azonban osztott kötelezettség átvállalás nincs, tehát a még „bent lévő” támogatási összeg elveszett.  

Sokszor kizárólag az lebeg az erdőtelepítő szeme előtt, hogy nem jól hasznosítható mezőgazdasági területén végre támogatással valami jövedelmezőbbet végezhet. De mint mindennek az életben, mindennek megvan a szabálya, szabályozása, előírása, kötelezettségeket vállalunk, és kell teljesítenünk.   

Fontos tehát, hogy amikor az erdőtelepítést más tulajdonában lévő területen elhatározzuk, tisztában legyünk a földhasználati háttérrel.Rendelkezzünk a megfelelő információval, és a végső céltól (támogatási összeg megérkezése) visszafelé haladva tudjuk, hogy személy szerint nekünk milyen feltételeknek kell megfelelni, és azt mikorra kell teljesíteni. Gondoljuk át, hogy mikor és milyen módon a legcélszerűbb a földhasználati dokumentumot erdőgazdálkodó bejegyzésére alkalmassá tenni.  

 Ha tetszett a cikk, kérem ne felejtse el megosztani.Köszönet.

Hivatkozott jogszabályhelyek:  

*  Földforgalmi törvény 13§ (1) „A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, ……” 

** Földforgalmi törvény 13§ (4): „Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony 

1. a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
2. b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.”

*** Fétv 11/A. § „A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.” 

Országos Erdészbál 2020

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Országos Erdészeti Egyesület Siófokon az Azúr Hotelben 2020. február 15-én rendezi meg az Országos Erdészbált.

Részletes információkat az OEE honlapján olvashatják.

A rendezvényre jelentkezni 2019. december 19-től, az Egyesület honlapján (www.oee.hu) keresztül letölthető egyéni jelentkezési lap (kattintson a szövegkapcsolóra!) kitöltésével és az OEE Titkárságnak elektronikus úton történő elküldésével lehet (e-mail: titkarsag@oee.hu).

Elkészült az “Erdészeti nemesített fajták erdősítésekhez és fásításokhoz” című kiadvány

A NÉBIH, valamint a NAIK-ERTI munkatársainak közreműködésével készített kiadványban, az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, a nemesített nyár, fűz és akác fajtákat mutatjuk be.

A fásítás sokoldalú lehetőséget ad, hogy az emberiség beavatkozzon a kedvezőtlen környezeti folyamatokba. A fák kötik meg a legnagyobb mértékben a levegő széndioxid-tartalmát, amivel mérsékelhetőek a felmelegedést kiváltó üvegházhatás káros következményei. Továbbá a fák és faállományok jelentősen befolyásolják környezetünk mikroklímáját, mely szinte az egyedüli lehetőség az időjárási viszonyok kedvezőtlen hatásainak helyi szintű enyhítésére. Nem utolsó sorban pedig a fatermesztés gazdasági értelemben véve is hozzájárul a termőföldek eredményes és fenntartható hasznosításához.

A faültetvények és az agrárerdészeti fásítások termesztési rendszerei jelentősen eltérnek a hagyományos erdőgazdálkodás módszereitől. Ezek a növénykultúrák általában intenzív faállomány-nevelési, növényápolási technológiákat igényelnek, továbbá a fenntartásuk során a szomszédos vagy kapcsolódó szántóföldi gazdálkodás technológiáihoz is alkalmazkodniuk kell. Az ültetvényes fatermesztésben ezért meghatározó szerepet kapnak a nemesített fajták, amelyek a termesztési és felhasználási feltételeknek jobban megfelelnek, mint a hagyományos erdészeti szaporítóanyagok.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete munkatársainak közreműködésével készített kiadványban (6,58 MB, pdf, letölthető), az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, azokat a nyár, fűz és akác fajtákat mutatjuk be, amelyek alkalmasnak bizonyultak a hazai köztermesztésben való alkalmazásra.

A bemutatott fajták többsége szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, de ezek mellett szerepel a kiadványban még néhány olyan bejelentett, de az állami fajtavizsgálaton, illetve fajtaelismerésen még nem átesett fajta is, amelyek a közeljövőben várhatóan nagyobb szerepet kapnak az ültetvényes gazdálkodásban. A kiadvány tartalmazza továbbá azon fekete nyár, ill. fehér fűz klónkeverékek rövid bemutatását is, amelyek a szigorú természetvédelmi előírások mellett alkalmasak a természetvédelmi vagy Natura 2000 területek erdősítésére, illetve fásítására.

Forrás: NAK

A kiadványban ismertetett fajták és fajtajelöltek:

Nyár fajták

‘Adonis’ nyár – Populus x euramericana cv. Adonis

‘Agathe-F’ (OP-229) nyár – Populus x euramericana cv. Agathe F

‘Aprólevelű’ nyár – Populus x euramericana cv. Aprólevelű

‘Beaupre’ nyár – Populus x interamericana cv. Beaupre

‘BL’ nyár – Populus x euramericana cv. BL Constanzo

‘Blanc du Poitou’ nyár – Populus x euramericana cv. Blanc du Poitou

‘Durvakérgű’ (S-611-c) nyár – Populus deltoides cv. Durvakérgű

‘I-45/51’ (Paráskergű) nyár – Populus x euramericana cv. I-45/5

‘I-214’ (Olasz) nyár – Populus x euramericana cv. I-214

‘I-273’ nyár Populus x euramericana cv. I-273

‘Koltay’ nyár – Populus x euramericana cv. Koltay

‘Kopecky’nyár – Populus x euramericana cv. Kopecky

‘Pannonia’ nyár – Populus x euramericana cv. Pannonia

‘Sudár’ nyár – Populus x euramericana cv. Sudar

‘Triplo’ nyár – Populus x euramericana cv. Triplo

‘Villafranca’ fehér nyár – Populus alba cv. Villafranca

Feketenyár klónkeverékek – Populus nigra

állami elismerésre bejelentett nyár fajták.

‘A4A’ nyár – Populus x euramericana cv. A4A

‘AF-2’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-2

‘AF-8’ nyár – Populus x interamericana cv. AF-8

‘AF-16’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-16

‘AF-18’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-18

‘SV-490’ nyár – Populus x interamericana cv. SV-490

‘SV-890’ nyár – Populus x euramericana cv. SV-890

Fűz fajták

‘Bédai egyenes’ fehér fűz – Salix alba cv. Bédai egyenes

‘Corvinus’ fehér fűz – Salix alba cv. Corvinus

‘Dekány’ fehér fűz – Salix alba cv. Dekány

‘Drávamenti’ fehér fűz – Salix alba cv. Drávamenti

‘Gemenci klonkeverek’ fehér fűz – Salix alba

Akác fajták

‘Rózsaszín AC’ akác – Robinia x ambigua cv. Rózsaszín AC

‘Nyírségi’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Nyírségi

‘Üllői’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Üllői

állami elismerésre bejelentett akác fajtajelöltek

‘Illatos’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Illatos

‘Grofi’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Grof

‘TURBO OBE-01’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Turbo OBE-01

Forrás: FATÁJ-online

Janez Lenarčič biztos véleménycikke a rescEU-ról és az Európai Polgári Védelmi Mechanizmusról

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az alábbi cikkben olvashatják az Európai Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának (DG ECHO) tájékoztató anyagát, amely a rescEU megújításáról, valamint az erdőtüzek és tűzesetek oltásához bevethető, veszélyhelyzet-kezelési repülőgép- és helikopter flotta létrehozásáról szól.

Legyen Mocz András Az Év Agrárembere!

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Tisztelt Erdészeti Szolgáltatók

Tisztelt Erdészeti Oktatási Intézmények

Tisztelt Társszervezetek

Szakmánkat, hivatásunkat az a megtiszteltetés érte, hogy az „Az Év Agrárembere” kitüntető díj történetében először a növénytermesztés kategóriában erdész szakembert jelöltek Mocz András személyében.

Az Év Agrárembere Díj azt a célt szolgálja, hogy olyan gazdálkodókat, agrárszakembereket mutasson be a nyilvánosság előtt, akik a gazdaság és a társadalom tartóoszlopai, akik rendkívüli teljesítményükkel, elköteleződésükkel és kitartásukkal sokat tesznek a mezőgazdaságért, egyben célja a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkájának, társadalmi felelősségvállalásának elismerése, kiemelése.

A kategória döntők során az összesen 30 jelölt (kategóriánként 3-3) 2020.01.05-20. között online szavazáson méretteti meg magát. A közönségdíj győztese az a személy, aki a legtöbb szavazatot kapta a közönségszavazás során.

Kérjük, tisztelje meg szakmánkat azzal, hogy leadja szavazatát!

A közönségszavazás, a díj weboldalán érhető el: www.azevagrarembere.hu

– vagy közvetlenül az alábbi címen:

https://app.goweb.hu/items/mocz_andras?vote=true&fbclid=IwAR1vWDycEtFhlle_U48lIknsHGZFUK-Thf3BR2RUDfL_PX_zhTVDtkNOzNk

Erdészüdvözlettel:

 Duska József

ügyvezető elnök

Közbeszerzési értékhatárok 2020. január 1-től

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

2020. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárok

írta: Dr. Kothencz Éva

A közbeszerzési értékhatárok ismerete a közbeszerzési törvény alkalmazásának alaptétele, ezért azokról rendre tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat. Jelen írásunkban a 2020. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról informáljuk Önöket.

A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat minden év elején a honlapján közzéteszi. [Kbt. 15. § (5) bek.] Ez évben – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – hamarabb, már november hónapban megjelentek a következő évre irányadó értékhatárok.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján uniós és nemzeti értékhatárokat különböztetünk meg. Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, míg a nemzeti értékhatárokat a hazai jogalkotó az éves költségvetési törvényben határozza meg. [Kbt. 15. § (2)-(3) bek.]

A Közbeszerzési Hatóság elnöknek hivatkozott tájékoztatója a Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 224. számában, 2019. november 21-én jelent meg, illetve az a Közbeszerzési Hatóság www.kozbeszerzes.hu honlapján a „Jogalkalmazás elősegítése” menüpontból az „Elnöki tájékoztatók” almenüből is elérhető.

Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság kétévente vizsgálja felül, azaz főszabály szerint azokat kétéves időszakra állapítja meg, és szükség esetén hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban rögzített értékhatárokhoz. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi felülvizsgálatra 2017. végén került sor, idén újra szükségessé vált az értékhatárok aktualizálása. A Bizottság gondoskodik az értékhatárok nemzeti valutákban történő átváltásáról is.[1] Jóllehet az euróban meghatározott értékhatárok némileg alacsonyabbak az előző évhez képest, azonban az euró árfolyamváltozása következtében az ajánlatkérőknek lényegében ugyanazokkal a forintban meghatározott értékhatárokkal számolhatnak 2020-ban is.

1. január 1-jétől irányadó uniós értékhatárok az alábbiak:

1. Klasszikus ajánlatkérők esetén[2]

I.1. Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén:

• a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében (azaz a minisztériumok illetve a Kormány által kijelölt központi beszerző szervek), valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 139 000 euró, azaz 44 279 840 forint;
• a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 214 000 euró, azaz 68 171 840 forint
• a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás 750 000 euró, azaz 238 920 000

I.2. Építési beruházás esetén 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint,

I.3. Tervpályázati eljárás lefolytatása esetén – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén:

• a Kbt. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árura akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 139 000 euró, azaz 44 279 840 forint;
• a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel: 214 000 euró, azaz 68 171 840 forint

1. A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó uniós értékhatár[3]:

1. 1. Árubeszerzés, valamint szolgáltatásmegrendelés esetén: 428 000 euró, azaz 136 343 680 forint;

II.2. Építési beruházás esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint,

II.3. A Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra: 1.000.000,- euró, azaz 318 560 000  forint;

II.4. Tervpályázati eljárás esetén, ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: 428 000 euró, azaz 136 343 680 forint.

III. A Kbt. IV. részének alkalmazásakor[4]:

 Építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint.

A továbbiakban a 2020-ban alkalmazandó nemzeti értékhatárokat ismertetjük.

A nemzeti értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni. Ennek megfelelően a 2020. évre irányadó nemzeti értékhatárok Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény a 70. §-ában kerültek megállapításra.

Az előző évhez képest a nemzeti értékhatárok tekintetében az építési beruházásokra megállapított értékhatárt érinti változás. A 2020-ban irányadó értékhatárok az alábbiak.

1. Klasszikus ajánlatkérők esetében:

– árubeszerzés esetében 15 000 000 forint;

– építési beruházás esetében 50 000 000 forint.

– szolgáltatás megrendelése esetében 15 000 000 forint;

1. II. Közszolgáltatói szerződésekre esetén:

– árubeszerzés esetében 50 000 000 forint;

– építési beruházás esetében 100 000 000 forint;

– szolgáltatás megrendelése esetében 50 000 000 forint;

III. A Kbt. IV. részének alkalmazásakor:

Klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában:

– építési koncesszió esetében: 100 000 000 forint;

– szolgáltatási koncesszió esetében: 30 000 000 forint.

Közszolgáltatói szerződések vonatkozásában:

– építési koncesszió esetében: 200 000 000 forint;

– szolgáltatási koncesszió esetében: 100 000 000 forint.

(Forrás: A Közbeszerzési Hatóság hivatkozott elnöki tájékoztatójában foglaltak felhasználásával)

[1] Lásd a Bizottság 2019/C 370/01 számú közleményét a vonatkozó bizottsági rendeletekben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett értékeiről.

[2] Lásd a 2019/1828/EU bizottsági rendeletet.

[3] Lásd a 2019/1829/EU bizottsági rendeletet.

[4] Lásd a 2019/1827/EU bizottsági rendeletet.

Forrás: www.perfekt.hu