A cikk dátuma június 26th, 2017
Duska József
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók
Múlt héten a Kaszó Zrt. területén rendezték meg a 2017-es Év Erdésze Versenyt, amelyről videó is készült. Megszólalnak a szervezők, és az egyik székelyföldi versenyző is.
A versenyt az Erdő-Mezőnek Andrésiné Ambrus Ildikó főbíró, a Bedő Albert Erdészeti Szakiskola igazgatója értékelte, aki elmondta, hogy minden rendben zajlott, és a szervezés is kitűnő volt a megmérettetés két napja alatt. Mint megtudtuk, idén a versenyfeladatok között nem volt szálalás, ugyanakkor bekerült az erdőkár-becslés. “Minden helynek van valamilyen specialitása, így előfordul, hogy egy-egy feladatot nem lehet szakmailag megvalósítani, helyette pedig célszerű egy másik feladatot bevonni. Emellett pedig fontosnak tartottuk az erdőkárok felismerésének, felbecslésének a versenyszerű megismertetését”.
A szervező Kaszó Zrt. részére is az új versenyfeladat adta a legnagyobb kihívást. “Talán a legnagyobb kihívás az új versenyszám, az erdőkár-becslés kitalálása, a feladat végrehajtásának a lebonyolítása volt. De a 10. Év Erdésze Verseny eleve komoly nyomást jelentett számunkra. Viszont azt hiszem, hogy megfeleltünk a feladatnak” – mondta el az Erdő-Mező kérdésére Horváth László, az állami erdőgazdaság erdészeti osztályvezetője.
A tavalyihoz hasonlóan ezúttal is 19 magyarországi és három erdélyi szakember mérte össze tudását a megmérettetésen. 2017-ben végül az év erdésze a SEFAG Zrt. munkatársa, Szehágel István lett, aki az erdőgazdaság háziversenyén is diadalmaskodott. A székelyföldi vendégek közül a legjobb eredményt Andorka Bernát érte el, aki sok kihívással, de egy lényeges könnyítéssel is szembesült a két nap során. “A terepi feladatokban volt egy kis könnyítés: olyan pályán játszottunk, ahol nem kellett félni a medvétől” – mondta nevetve Andorka Bernát, a zetelakai OSR ZETEA SA erdésze az Erdő-Mezőnek.
“Székelyföldről érkeztem, egészen pontosan Székelyudvarhely mellől, a Zetelakai Magánerdészettől, még pontosabban Székelyvarságból. Nálunk is megvannak az előselejtezők. Létezik helyi szinten az erdészetnél egy helyi szakasz, ahonnan az első három helyezett megy a Székelyföldi Erdészversenyre. Ott a három székelyföldi megye erdészetei vesznek részt a nagy versenyen, ahonnan az első három juthat el a magyarországi Év Erdésze Versenyre. Az utóbbi időben egyébként a rendezvény kezdett kibővülni 4-5 megyére is” – fogalmazott a székelyvarsági erdész, akinek a medvék hiánya mellett persze némi nehézséget is okoztak a magyarországi feladatok. “Ez abszolút plusz kihívás, mert otthon a helyi erdészetnél román nyelven folyik a verseny, a székelyföldin pedig románul és magyarul. A terepi feladatok jóformán hiányoznak, hiszen nincsen lövészet, nincsen állományleírás, gyérítés-jelölés” – mesélte tapasztalatait Andorka Bernát.
A 2017-es Év Erdésze Verseny hivatalos díjátadója június 23-án, az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésen zajlott le.
Részletes eredmények:
Összesített eredmény:
I. helyezett: Szehágel István, SEFAG Zrt.
II. helyezett: Baracs Zsolt, Vértesi Erdő Zrt.
III. helyezett: Vámos Károly, EGERERDŐ Erdészeti Zrt.
Székely versenyzők “háziverseny” eredménye:
I. helyezett: Andorka Bernát, OSR ZETEA SA
II. helyezett: Andrási Zsolt, FILIALA OCOLUL SILVIC PRIVAT PRAID
III. helyezett: Bálint Vencel, FILIALA “OCOLUL SILVIC MURESUL”
Forrás: Erdő-Mező Online
A versenyről készült videót az alábbi linket bemásolva tudják megnézni:
http://erdo-mezo.hu/2017/06/26/a-legjobb-erdeszek-somogy-zold-sziveben-kisfilm-a-2017-es-ev-erdesze-verseny-orszagos-dontojerol-video/
A cikk dátuma június 8th, 2017
Duska József
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!
A megújult erdőtörvény legfőbb célkitűzése az erdőterület növelése, a meglévő erdők megóvása, szakszerű kezelése és a bürokráciacsökkentés – emelte ki a módosítás lényegét a földművelésügyi miniszter az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
Fazekas Sándor az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: Magyarországon ma mintegy 2 millió hektár erdőterület van, ennek nagyobbik része állami tulajdonú, de a magánerdők területe is jelentős, mintegy 900 ezer hektár. A megújult erdőtörvénnyel a legfontosabb cél az, hogy Magyarországon növekedjen az erdőterület, továbbá, hogy nemzeti kincsünket, az erdőt megóvjuk.
Az állami erdők jelentős része kiemelten védett értékű természetvédelmi terület, ahol az elmúlt években több milliárd forintos fejlesztések zajlottak azért, hogy az erdők jobban átjárhatóak, megismerhetőek legyen – fogalmazott az agrártárca vezetője, aki felsorolta: látogatóközpontok, kisvasutak, turisztikai férőhelyek létesültek – több százezer látogatót vonzva. Nemzeti kincsünk megbecsülése, megóvása, gyarapítása mellett tisztában kell lennünk azzal, hogy erdőgazdálkodásra – amely munkahelyeket teremt és a vidék népességmegtartó erejéhez is hozzájárul – szükség van.
A gazdasági és a közfunkció összehangolása az egyik célja a törvénymódosításnak – tájékoztatott Fazekas Sándor. Egyszerűsödnek az erdőgazdálkodók adminisztrációs terhei, csökkennek az eljárási díjak. A kormány szándéka, hogy – a Nemzeti Erdőstratégiát végrehajtva – 2030-ig növelje az erdőterületek arányát 27 százalékra. Ehhez a megfelelő források is rendelkezésre állnak, hiszen a Vidékfejlesztési Programból mintegy ötvenmilliárd forint fordítható erdőtelepítésre. Ez további mintegy negyvenezer hektár új erdőt jelent, ami egy közel Budapest méretű terület. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a magánerdő-gazdálkodás szabályait kellett korszerűsíteni, egyszerűsíteni, hiszen ma már új erdőtelepítés döntően a magán-erdőterületeknél lehetséges, az állami területeket tulajdonképpen erre a célra fölhasználtuk – hangsúlyozta a miniszter.
Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-tulajdonos alapvető érdeke a tulajdonában lévő erdő hatékony működtetése. Most még vannak olyan magánerdők, ahol ez nem megoldott, például a tulajdoni viszonyok, vagy a terület méretei miatt. Mint fogalmazott, az új szabályozásnak az egyik legfontosabb eleme, hogy művelésbe vonja azt a mintegy 200 ezer hektárnyi magánerő-területet, amelyen jelenleg nem gazdálkodnak. A tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a magánerdő-tulajdonosok a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek és sok új munkahelyet teremtettek vidéken.
Forrás: FM Sajtóiroda