Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és gazdálkodók!

Az elmúlt napokban két alkalommal is beszámoltunk a Vidékfejlesztési Program 2014-2020 erdészeti fejezetéről és az abban található intézkedésekről. Az eddig elmondott és átadott ismereteket közérthetően és világosan adja közre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által rekordidő alatt összeállított kézikönyv, amelynek elektronikus változatát az alábbi kapcsolóra kattintva nyithatják meg:

Videkfejlesztesi Program Kezikonyv

A közel 100 oldalas, 120 ezer példányban megjelenő kézikönyvet a NAK valamennyi, 3.000 STÉ (Standard Termelési Érték) feletti termelési potenciállal rendelkező tagjának postán ingyenesen eljuttatja. A kiadvány már letölthető a Kamara honlapjáról, emellett rövidesen a falugazdász-irodákban is hozzájuthatnak az érdeklődők.

Különösen felhívnánk a figyelmet az 51-61. oldal között található erdészeti fejezetre és az erdészek által is igénybe vehető 49-50. oldalon található intézkedésekre.

A kézikönyv intézkedésenként olyan egyszerű kérdésekre ad áttekinthető választ, mint:

Mit támogat? Kit támogat? Hogyan támogat? Mennyivel támogat?

Mindenki szíves figyelmébe ajánljuk a hasznos információkat tartalmazó kiadványt!

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Hegyi János erdészeti csemetekert 2015-16-os kínálata

Tisztelt erdőgazdálkodók

A 2015-16-os ültetési szezon csemetekínálata ezen a linken található.

2015-16 csemete kínálat

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

Legutóbbi körlevelünkben jeleztük, hogy küldünk egy leválogatást is Magyarország Vidékfejlesztési Programja 2014-2020. erdészeti pályázati felhívásairól, amit táblázatos formában mellékelünk.
Látható, hogy a táblázatban az egyes tervezett felhívások címén, leírásán és a kedvezményezetti kör meghatározásán kívül megtalálhatók a teljes futamidőre szóló keretösszegek, illetve az adott felhívás meghirdetésének dátuma is.
A táblázatban leírtakhoz annyi kiegészítést tennénk, hogy reményeink szerint az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások, mobilizálási beruházások” (korábban „Erdő gazdasági értékének növelése”) felhíváson belül alcímként a Fiatal erdők állománynevelése (befejezett ápolás, tisztítás, nyesés) is szerepelni fog jövő évi megnyitással.
Javasolni fogjuk továbbá, hogy az Erdőtelepítési és Erdő-környezetvédelmi pályázatok is jelenjenek meg már 2015-ben.
Ugyanakkor publikussá vált mindazon erdészeti intézkedések, alintézkedések és műveletek részletes leírása, amelyekben már megtalálhatók a konkrét támogatható műveletek, a hozzájuk tartozó egységárak, a beruházási lehetőségek, a támogatás intenzitása és az egyes programokkal kapcsolatos további hasznos információk mindazon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek közvetve (képzési, szakmai tanulmányúti, szaktanácsadási) és közvetlenül az erdészetet érintik. Ezt a rendkívül fontos és hasznos ismereteket tartalmazó 15 oldalas anyagot szintén mellékeljük.
Összességében a tervezett felhívások és az azok keretében pályázható tevékenységek, beruházások véleményünk szerint nagyobb mozgásteret jelentenek, mint az előző ciklusban és a tervezett keretek ésszerű felhasználásával, esetleges későbbi szükséges átcsoportosításával a magánerdős fejlesztési célok megfelelően támogathatók.
A MEGOSZ most azon dolgozik, hogy az egyes pályázati felhívások minél egyszerűbbek, rugalmasabbak, pályázó- és gazdálkodó barátabbak legyenek annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ebben a költségvetési ciklusban minél gyorsabban és maradéktalanul le tudjuk hívni az erdészeti ágazat számára.

Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János ügyvezető elnök

08. 28. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM_ERDÉSZETI FELHÍVÁSOK

08. 28. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM _ERDÉSZET MŰVELETENKÉNT

A Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért felelős Helyettes Államtitkárságának közleménye a Magyarország Vidékfejlesztési Program 2014-2020 elfogadásáról

Az erdészeti ágazat jelentőségének elismerését jelzi, hogy az előző vidékfejlesztési ciklusban rendelkezésre álló forrásnál is nagyobb összeg áll rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban erdészeti fejlesztésekre az augusztus 10-én elfogadott Magyarország Vidékfejlesztési Programban.
A minisztérium az ágazat legfontosabb területeinek kiegyenlített fejlesztése mellett érvelt, amelyet a Kormány és ezt követően az Európai Unió is elfogadott. Az előző ciklushoz képest a program számos egyszerűsítést, újítást és bővített támogatási lehetőséget tartalmaz.
Az erdőtelepítés intézkedésnél 5 célállomány típus lesz a 101 helyett, ráadásul a SAPS támogatás is megmarad egy ideig. A faipari célú faültetvények telepítésével célzottan a minőségi, magasabb értékű fatermékek előállítását szolgáló alapanyag termelést szeretnénk elősegíteni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a klimatikus változások következtében nem lehet mindenhol erdőt telepíteni. Ugyanakkor Európa szerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend az agrárerdészeti rendszerek létrehozása, amelyek a mezőgazdasági és erdészeti kultúrák egyesítését jelentik, ezzel a termelés sokféleségét, nagyobb biztonságát hivatott szolgálni.
Az erdőtelepítés mellett azonban a források meghatározó részét a már meglévő erdőkre kell fordítani, azokat mindenekelőtt fel kell készíteni a klímaváltozásra. Az erdőkárok megelőzésére, a már bekövetkezett károk helyreállítására továbbra is nagy hangsúly kerül, de az erdők védelmi, közjóléti és gazdasági szolgáltatásainak növelésére külön-külön is célzott támogatási lehetőségek indulnak. Az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésének támogatása és javítása eddig hiányzó intézkedés, újonnan kerül bevezetésre. Az erdőgazdálkodás műszaki színvonalának javítása, az erdei fa faipari felhasználásra való előkészítése, valamint az erdei termékek gyűjtése, tárolása érdekében megfelelő beruházásokra, gépekre nemcsak erdőgazdálkodók, hanem vidéki kis és közepes vállalkozások is pályázhatnak majd. Ezzel a kitermelt, gyűjtött erdei termékek legszélesebb körének minél magasabb szinten történő feldolgozását, a hozzáadott érték növelését kívánjuk elérni. A hazai magán erdőgazdálkodás az uniós természetvédelmi elvárásokat a Natura 2000 területeken továbbra is magas szinten teljesíti, így a hatósági előírások kompenzációját uniós forrásból biztosítani kell továbbra is. A hazai erdőkkel szemben is egyre többféle környezetvédelmi elvárás jelenik meg, amelyek önkéntes teljesítése esetén az erdő-környezetvédelmi program támogatásai közül lehet majd választani, jelentős egyszerűsítések mellett.
Az erdészeti intézkedésekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb elvárásként fogalmaztuk meg, hogy minél több erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodással kapcsolatos vállalkozás részesüljön belőlük, minél egyenletesebb területi lefedettséget biztosítsunk az ország eltérő adottságú erdeiben és ezekkel együttesen a vidéki foglalkoztatást, a helyben élők megélhetését minél szélesebb körben támogassuk.
A pályázati felhívások előkészítésével kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium továbbra is szorosan együttműködik a Miniszterelnökséggel, és mindent megtesz az erdészeti pályázatok mielőbbi sikeres megnyitása érdekében.

A Magyar Vidékfejlesztési Program VP-2014-2020. programot augusztus elején fogadta el az EU. Ennek erdőgazdálkodásra vonatkozó részei az alábbiak

Erdészeti szaporítóanyag felügyeleti szakterület – Jegyzékek, listák, statisztikák, adatbázisok

Tisztelt Magánerdő tulajdonosok és Erdőgazdálkodók!
Az alábbi linken elérhető a bejegyzett erdészeti szaporítóanyag források nemzeti listája.

Nemzeti jegyzék

forrás: NÉBIH

Tűzgyújtási tilalom feloldása

Az erdőkre és fásításokra valamint az erdők és fásítások melletti területekre 2015. július 3-tól elrendelt országos tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi Minisztérium azonnali hatállyal feloldja.
A már elrendelt megyei tűzgyújtási tilalmak hatályát az országos tűzgyújtási tilalom feloldása nem érinti, így a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által, 2015. július 4-től, Bács-Kiskun megye területére elrendelt tűzgyújtási tilalom, annak visszavonásig továbbra is hatályban marad.
A minisztérium egyben felhívja a lakosság és a kirándulók figyelmét, hogy az erdőben tüzet gyújtani csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen, szélcsendes időben szabad. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig minden esetben gondoskodni kell eloltásáról.
A tárca felhívja továbbá figyelmet arra, hogy az erdőn kívüli területeken illetve lakott területeken történő tűzgyújtás esetén is minden esetben fokozott figyelemmel kell eljárni, mert a tűz felügyelet nélkül könnyen továbbterjedhet és súlyos károkkal járó közvetlen tűzeset forrása lehet.
(FM Sajtóiroda 2015.08.19)

Módosulhat a fegyvertörvény

 Módosítana a fegyvertörvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A magyar szabályozás jelenleg ugyanis csak a törvényben meghatározott célokra – sport, vadászat, önvédelem és szolgálatteljesítés – engedélyezi az éles lőfegyverek tartását. A régi, kiemelkedő eszmei értékkel bíró fegyvereket ezért az esetek jelentős részében hatástalaníttatni kell, ami viszont egyet jelent a fegyver tönkretételével.
Hasonlóan az oldtimerekhez, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné elérni, hogy a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek is külön szabályozás alá essenek a jövőben – árulta el lapunknak a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta: például egy ritka, első vagy második világháborús puskát, amennyiben a gazdája nem tudja vadász- vagy sportfegyverként bejegyeztetni, akkor hatástalanítani kell, és ez egyet jelent a tönkretételével.
– Ez, bátran ki merem mondani, egy barbár eljárás. A gépkocsiknál maradva körülbelül olyan, mintha egy 1930-as évjáratú, gyönyörűen felújított járműnek a benzintankját és a motorját át kéne fúrni, a kerekét pedig kiönteni betonnal, hogy véletlenül se lehessen közlekedni vele – mutatott rá a KDNP elnöke. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a technikai vívmányok megőrzése – legyen szó akár különleges fegyverekről, vagy másról – végeredményben nemzeti érdek is, hiszen egy-egy látványos magángyűjtemény számos látogatót vonzhat az országba. A politikus célja tehát egy olyan törvénymódosítás, amely a fegyvertartási engedély birtokában, ellenőrzött körülmények között lehetőséget ad a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek tartására.
A miniszterelnök-helyettes egyébként az elmúlt években több jelentős változtatást ért el a fegyverekkel kapcsolatos szabályozások terén. Amint arról beszámoltunk, ő volt az egyik élharcosa a házi lőszerszerelés és újratöltés legalizálásának. Korábban a töltényeket csak a boltban lehetett vásárolni, ám az Ausztriától Németországon és Anglián át az Egyesült Államokig ismert és engedélyezett gyakorlat meghonosításával a magyar vadászok és sportlövők is lehetőséget kaptak arra, hogy egy szaktanfolyam elvégzése után a céljaiknak megfelelő lőszert állítsanak elő maguknak. Ezzel nemcsak pénzt spórolnak meg, hanem javíthatják eredményeiket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mivel lő az ember.
Nagy kaliberű fegyverek fiatal sportolóknak
A politikus lapunk kérdésére közölte: az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a fiatal sportolók számára sikerült megteremteni a lehetőséget a nagy kaliberű fegyverek használatához. A miniszterelnök-helyettes által említett módosítás egy felnőtt, tulajdonképpen az edző jelenlétében szabadabb fegyverhasználati lehetőséget biztosít a fiataloknak.
– Eddig a tizennyolc éven aluliakra ugyanis rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak. Az előírások betű szerinti követése akadályozta a fejlődésüket, a versenyzői karrierjük kibontakozását, amit az egyesületek hol így, hol úgy próbáltak kompenzálni – magyarázta Semjén Zsolt, majd megjegyezte: a sportlövőink rendszerint kiváló eredményeket érnek el a megméretéseken, ezért is fontosnak tartja, hogy az utánpótlás a legjobb felkészítést kapja.
Semjén Zsolt végül leszögezte: a törvénymódosítások célja az ésszerűsítés volt, miközben nem lett könnyebb fegyverhez jutni, hiszen a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szabályok változatlanul szigorúak.
– Hazánkban kizárólag okkal, vadászati, sport, önvédelmi vagy pedig szolgálati célból – például vadőrként – lehet fegyvert tartani – emelte ki Bokros Gábor, aki jogászként 1998 óta foglalkozik az ide vágó kérdésekkel. Az ügyvéd kifejtette: az általános szabályok szerint csak az a nagykorú, beszámítható és büntetlen előéletű magyar állampolgár kaphat fegyvertartási engedélyt, aki a fegyvervizsgán bizonyította szakmai hozzáértését, illetve előírásszerűen teljesített két, legalább hat hónapos eltéréssel végzett pszichológiai tesztet.
Önvédelmi fegyver csak a legvégső esetben
Attól függően, hogy valaki miért akar fegyvert tartani, további feltételeknek is meg kell felelnie. A vadászok állami vadászvizsgán adnak számot biológiai ismereteikről, míg a sportlövészeknél a sportorvosi vizsgálat és a minősítő versenyeken elért pontszám igazolása tartozik az alapkövetelmények közé. Utóbbiak esetében érdemes még megemlíteni: a fegyvervásárláshoz szükségük van egy tanúsítványra is, amely igazolja, hogy az adott puska vagy pisztoly valóban alkalmas az általuk megjelölt célra.
Az engedélyeket a rendőrség állítja ki. Bokros Gábor becslése szerint a kapitányságokon összesen körülbelül százötvenen foglalkoznak ezzel, de munkájuk nagyrészt pecsételésből áll, hiszen kizárólag az önvédelmi fegyverek kiadásába szólhatnak bele. Ezen a téren viszont egyedül a hatóságnak van jogköre eldönteni azt, hogy a kérelmező élete valóban veszélyben van-e, s ha igen, mekkorában? A hazai gyakorlat azt mutatja: csak a legvégső esetben engedélyezik valakinek önvédelmi fegyver tartását.
– Összességében elmondható, hogy a jogalkotó meglehetősen szűk keretet szabott a fegyvertartásnak, a nemzetközi példákat is figyelembe véve azt mondhatjuk, indokolatlanul – szögezte le az ügyvéd, majd Finnország példájára hivatkozva jelezte, habár ott meglehetősen könnyű fegyverhez jutni, a legtöbb bűncselekményt késsel követik el.
– Tehát a fegyvertartás liberalizálásának és a bűnözésnek nincs sok köze egymáshoz. Egyébként pedig, ha egy rabló tényleg fegyverrel akar kirámolni egy bankot, akkor a legszigorúbb szabályok sem fogják megakadályozni abban, hogy a feketepiacról beszerezze azt az arzenált, amire ehhez szüksége van, és sajnos a sufniban összetákolt lőfegyverektől sem fog megvédeni egyetlen törvény sem – mutatott rá Bokros Gábor.
A jogász kiemelte: az állam fegyverellenes hozzáállása a kommunizmusban gyökerezik, ahol a hatalom – a maga szempontjából különösen ’56 fényében érthetően – nem engedhette meg, hogy fegyver legyen az embereknél. A rendszerváltozás után viszont ez a merev elutasítás egyre nehezebben védhető. Semjén Zsolthoz hasonlóan az ügyvéd szerint is indokolt lenne például bevezetni a gyűjteményi fegyver kategóriáját.
Puskák otthon
Ma Magyarországon 81 ezren rendelkeznek hatályos fegyvertartási engedéllyel, birtokukban több mint 200 ezer fegyver van, ezek közül viszont nem egészen 6700 az önvédelmi célú – tájékoztatta lapunkat az ORFK.
A hatóság adataiból kitűnik, a lőfegyverek relatíve magas száma ellenére csak ritkán nyúlnak hozzájuk a bűnelkövetők. Tavaly például, amikor százhúsz körüli emberölést követtek el, a lezárt ügyek közül csupán kettőnél használtak pisztolyt, míg hat esetben valamilyen házilag barkácsolt „tűzfegyver” volt az elkövetés eszköze.
A rablások esetében is hasonló a helyzet: az évi, átlagosan háromezer bűncselekményből 2014-ben tizenöt, 2013-ban viszont pusztán két esetben használt éles lőfegyvert a támadó.
(Forrás: MNO, Erdő-Mező Online)

Az erdészeti beruházások kiemelkedően magas arányban részesedhetnek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.
A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.
Az államtitkár az egyeztetések fontos magyar sikerei közül kiemelte még, hogy az Európai Bizottság, szigorú feltételek mellett, de lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözési beruházások támogatására. Brüsszel elfogadta az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében is a kormány birtokpolitikai szempontjainak érvényesítését, azaz hasonlóan a területalapú támogatásokhoz, a nagyüzemek támogatásai méretüktől függően csökkennek. Továbbá sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedjenek a VP forrásaiból. Ezzel a VP jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez.
A VP összforrása – a nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt – mintegy 1300 milliárd Ft. A VP legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatásával.
A meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára, újak létesítésére, ill. az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére mintegy 75 milliárd Ft fog jutni. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatnak 72 milliárd Ft fog a rendelkezésére állni.
A beruházási források egy jelentős része energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Ezzel nemcsak az érintett ágazatok versenyképessége növelhető, hanem csökkenthető az üvegházhatású-gáz kibocsátásuk és a – többnyire importált – fosszilis energiafüggőségük is.
Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak új – főleg vidéki – munkahelyek hozhatók létre, hanem biztos felvevőpiac teremthető a mezőgazdasági alapanyagoknak, amely hozzájárul a gazdák jövedelembiztonságához. Fontos cél továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra növelése 2020-ig.
Az egyre forróbb nyarak és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék eloszlása miatt hazánkban jelentősen megnőtt az aszályveszély, ezért alapvető igény a gazdák részéről az öntözött területek bővítése. A program hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és ezzel a termelés biztonságának növeléséhez is. A kertészeti ágazatban pedig hatékony jég- és fagykárelhárító rendszerek kiépítésére is lehetőség nyílik.
A kormány továbbra is jelentős forrásokkal – mintegy 79,5 Mrd Ft-tal – támogatja a fiatal gazdák indulását és megerősödését, és ezzel a generációváltást a mezőgazdaságban.
2016. január 1-jével újraindul a – jelentősen megváltozott, környezeti szempontból célzottabbá és hatékonyabbá váló – agrárkörnyezet-gazdálkodási és ökogazdálkodási támogatási program.
A vidéki önkormányzatok számos fejlesztési, beruházási forrásból választhatnak, így többek között lehetőségük lesz a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, valamint épületek energetikai korszerűsítésére.
A következő időszakban a LEADER programra a teljes forrás 5 százaléka jut, ezzel biztosítható a LEADER program országos lefedettsége.
(Forrás. Miniszterelnökség, Erdő-Mező Online)

FONTOS! SÜRGŐS! vadkár kérdéskörökben javaslatok kérése

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

A vadgazdálkodási törvény módosítása mellett a törvény végrehajtási utasítását is változtatni kell.

A Földművelésügyi Minisztérium az alábbi kérdéskörökre részletes javaslatokat kér:

 Vadkár

 Kármegelőzési és kárelhárítási feladatok

 A földhasználó közreműködési kötelezettségei a megelőzésben és elhárításban.

A rendes gazdálkodás körének fogalmi, valamint a szükséges és lehetséges mértékig történő jogi meghatározása.

 Kárviselés szabályai

1. A jegyző feladata, hatásköre.
2. A TAB esetleges szerepe, feladata.
3. A kárviselés következményei a felekre nézve.

Kérem, hogy a fenti témakörökkel kapcsolatos javaslatait legkésőbb augusztus 18-ig szíveskedjen eljuttatni hozzánk.

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

“ÉLET AZ ERDŐBEN” kérdőív kitöltésére felhívás

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a WWF Magyarország vezetésével folyó LIFE IN FORESTS „Élet az erdőkben” programnak aktív részvevője. A program egyik fő feladata az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók véleményének és elvárásainak összegyűjtése és ezek megfogalmazása a döntéshozók felé.

Ennek érdekében az elkövetkező két év során a MEGOSZ az országban 15 helyen tájékoztató és véleményösszegző rendezvényeket is tart az erdőtulajdonosok és gazdálkodók részére. Ezzel kapcsolatosan is megkeressük majd egy meghívással a magánerdő tulajdonosokat és gazdálkodókat a közeljövőben.

Előtte azonban kérjük, hogy segítse munkánkat a megküldött kérdőív kitöltésével az alábbiakban leírtak szerint:

„A Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) részvételével zajlik az “Élet az erdőkben” című európai uniós projekt. Ennek keretében szeretnénk megtudni az erdészek, erdőgazdálkodók véleményét a Natura 2000 programról és a természeti értékekről saját erdeikben. Kérjük, segítse munkánkat egy rövid kérdőív kitöltésével, amely anonim és mindössze 15 percet vesz igénybe. A kérdőív kizárólag az európai uniós kutatást szolgálja, a közölt adatokat semmilyen más célra nem használjuk fel. A kutatásról bővebb információt talál a projekt honlapján: www.lifeinforests.eu

A kérdőív eléréséhez kérjük, kattintson ide: kitöltöm a kérdőívet

Ha a kérdőívvel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, írjon nekünk az eletazerdokben@gmail.com e-mail címre!

Nagyon köszönjük, hogy együttműködésével segíti munkánkat!

Amennyiben kérdőívünket már megkapta, elnézését kérjük a keresztpostázásért!

Tisztelettel:

Kalóczkai Ágnes

Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG)

www.essrg.hu”

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök