Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Erdő – Víz Konferencia II. rész

    A cikk dátuma július 15th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Mint korábban jeleztük, a június 30-i, szolnoki Erdő – Víz Konferencia második részében elhangzó előadások rövid összefoglalóit is közzétesszük a jelen folytatásban.

    Ficzere András főerdész (KÖTIVIZIG):
    A vízügyi ágazat 2014/15 évi feladatként a folyók nagyvízi medrének (régi neve hullámtér) kezelési tervét készítette elő. A Közép-Tisza völgyért felelős vízügyi kezelő -KÖTIVIZIG- is eleget tett ezen elvárásnak, melynek keretében a nagyvízi mederben található erdőállományokat, fásításokat, cserjéseket is górcső alá vette Tisza folyón Csongrád – Tiszabábolna között, illetve a Zagyva folyón Szolnok – Szentlőrinckáta között. Érdekes eredmények születtek a felmérésből. A Tisza folyó duzzasztással nem érintett szakaszán a nagyvízi mederben az erdősültség 1930. óta 10-11 szeresére emelkedett. A fásszárú állományok területaránya a teljes mezőgazdaságilag hasznosítható területre vetítve Szolnok fölötti folyószakaszon 85 %, a Szolnok alatti szakaszon 55 %. Ebben a növekedésben az célzott és támogatott erdőtelepítések éppúgy szerepet játszottak, mint a hosszantartó árvizek miatt elhanyagolt önvetényülések. A faállományok cserjeszintje, alsó lombkoronaszintje, célállomány tőszáma, gazdálkodás technológiai sajátosságai együttesen hatást fejtenek ki az árvizek levonulására, ezáltal hozzájárulnak az egyre magasodó árvízszintek kialakulásához. A folyók menti települések árvízi biztonsága érdekében nagyvízi meder erdőállományaiban gazdálkodó vagy éppen elhanyagoló tulajdonosokra nagy felelősség hárul. A KÖTIVIZIG munkatársai helyi erdészszakemberekkel javaslatokat fogalmaztak meg, hogy az erdőállomány jelentősebb csökkentése nélkül, milyen gazdálkodási gyakorlattal, technológiákkal, célállományokkal tudnak szerepet vállalni az árvízi biztonság megtartásában.

    Dr. Glattfelder Béla államtitkár (NGM):
    Erdőtörvényt kell módosítani, egy sokkal gazdálkodó barátabb felfogású jogszabály alkotásával. Elsőbbséget kell adni az un. iparifa ültetvényeknek és ki kell használnunk a termőhelyi adottságokat a hazai faipar alapanyag ellátásának biztosítására. A 2 millió hektár magyar erdőből közel 100 ezer hektár érintett az ártereken. Ennek 65 %-a állami, és mintegy 33 %-a magánkézben és 2 %-a egyéb tulajdonformában van. Ebből a 100 ezer hektárból mintegy 12 ezer hektár a nem működő erdő. Azt is látni kell, hogy ezen erdőterület 85 %-a (!) a Natura 2000 hálózat része. Ezen ártéri erdők esetében lehetőség szerint elsődleges, de legalább második rendeltetésébe a part- és vízvédelmi funkciót kell besorolni. Ez is az Erdőtörvény módosítás feladata lesz.

    Wisnovszky Károly igazgató (NÉBIH Erdészeti Igazgatóság):
    Az előadó ismertette az árterek legfontosabb erdőgazdálkodási adatait. A nagyvízi meder területe mintegy 308 ezer hektár. Az érintett erdőrészletek száma 31 ezer darab, az erdőrészletek összterülete 92500 hektár, ebből gazdátlan mintegy 12 ezer hektár.
    Ismertette a természetvédelmi oltalom alá helyezett erdők arányát, a tulajdonviszonyokat, a természetesség és a faállománytípusok megoszlását az ártéri erdőkben. Sokatmondó grafikonokat mutatott be a vágásérettségi korok és az élőfa-készlet változásáról. Előadása végén javaslatait a következőkben foglalta össze:
    – Teremtsük meg törvénymódosítással a közérdekek közötti ésszerű priorításokat
    – Erdőtörvény: rendeltetések, speciális ártéri erdőkezelési szabályok, üres területek, igénybevételek
    – Használjuk ki az erdőterv rendeletet és az erdőtervezést, építsük bele a mederkezelési koncepciókat a nagyvízi meder belső felosztásának és kezelési elvárásainak megfelelően.
    Dr. Borovics Attila intézetigazgató (NAIK-ERTI):

    Az elmúlt két évszázad során a Kárpát-medencét átalakítottuk. Különösen igaz ez a hullámtérre, amely az árvíz mentesítési és lecsapolási munkák következtében kialakított mesterséges élőhely, amelynek elsődleges funkciója a folyók környezetében élők biztonságának szolgálata. Az így kialakított, például természetes folyódinamikai folyamatokat nélkülöző környezethez ezért nem rendelhető hozzá természetes ökoszisztéma.
    Az Országos Erdőállomány Adattár elemzésé során megállapítottuk, hogy összesen 24 ezer hektáron 3,9 millió m3 bruttó fatérfogatot képviselnek az ártéri nemesnyárasok. Ebből 19 ezer hektáron (80% védettség) 3,4 millió m3 (86%) a Natura2000 területek aránya. A Natura2000 területen lévő nemesnyárasok közül a következő 5 évben vágáséretté váló és túltartott állományok összterülete 7500 hektár, élő fakészlete megközelíti a 2 millió m3-t. Ezeken a területeken a felújításra vonatkozóan a közeljövőben döntéseket kell hozni, amely során tekintetbe kell venni nemesnyár állományok fafajcserés átalakításának gazdasági következményeit. Ennek során felhasználtuk Nagy és Pap (2015) Szigetközre vonatkozó számításait, majd az így kapott eredményeket kivetítettük valamennyi 19 ezer hektárnyi Natura2000-es ártéri nemesnyárasra. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze:

    Átalakítás helye
    Fafaja Folyó ártér
    jó termőhely közepes termőhely
    KST SZNY SZNY
    milliárd forint
    Felújítási költségtöbblet 22.7 7.6 7.6
    Talajérték veszteség 34.0 28.4 17.0
    Éves járadék veszteség 0.946 1.513 0,756

    A hullámtérben a megfelelően kezelt nemesnyár ültetvények jelenthetnek ideális megoldást árvízvédelmi szempontból. Minden korfokban alacsony tőszám, nagy méretű kiinduló szaporítóanyag, folyásirányban kialakított és ápolt sorköz, 6 méter magasságot elérő nyesés az, amely biztosítja az árvízvédelmi szempontokat is. A nemesnyár célállományok szürke nyárra történő leváltása megfontolandó, mert annak nyomán a gazdasági veszteségek számottevőek, az ökológiai előnyök pedig nem ismertek. A fenti okok miatt átgondolásra javasolt a már kialakított szürke nyárasok visszaállítása nemesnyárra a hullámtérben!

    Luzsi József elnök (MEGOSZ):
    Áder János Köztársasági Elnök úr felhívásához kérte a konferencia tagjainak a csatlakozását, a klímaváltozás megakadályozásának, az élhető környezet fenntartásának érdekében, amit a jelenlévők egyhangúlag támogattak. Hangsúlyozta a konferencia szükségességét, mert árvízmentes időben kell az erdészeknek olyan gazdálkodási technológiákat kialakítani és megvalósítani a – bekövetkezhető védekezési költségek töredékéért -, amivel növelni tuják az árvízi biztonságot. Mindezt úgy kell megtenni, hogy jelentős gazdasági értéket teremtsünk, és munkát adjunk a vidéki embereknek.
    Nem engedhetjük meg, hogy gazdasági értéket nem termelő hazai nyarasokat telepítünk és a kiváló nemes nyarasokat cserélünk le őshonos, értéktelen erdőkre indokolatlan helyeken. Az, hogy eközben a Közép-Tiszán tevékenységünkkel még árvízveszélyes helyzetet is teremtünk, gátolva a víz szabad lefolyását, tiltakozásra sarkal bennünket. „Mi itt élünk és még szeretnénk továbbra is itt élni” – mondta a MEGOSZ elnöke.
    Törvény átalakítási kényszer van. Konszenzusra kell jutni a természetvédelemmel, hogy a biztonság és az élhető vidék megteremtődjön. Ha kell a vidéken élő ott dolgozó embert is helyezzük védelem alá – mondta – mert elköltözik a „visszatérés szándéka nélkül”.
    Hozzászólását egy aktuális idézettel zárta „Egy csónakban evezünk, és kezünkben az evezőlapát nem egy fenyegető bot, hanem az előrejutás eszköze.”

    Kovács Sándor elnök (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés):
    Ismertette a konferencia ajánlásait az alábbiak szerint:
    • A hullámtereken olyan erdőszerkezetet kell kialakítani, ami a gazdaságos erdőgazdálkodást és az árvízvédelmi biztonságot egyidejűleg szolgálja, a jogszabályi és tervezési környezet ennek megfelelően kell kialakítani.
    • A nagyvízi mederben racionális, önfenntartó hullámtérhasználat kialakítása szükséges, melyre a környező ipar is alapozhat. Az erdőállományok nagymértékű csökkenésének elkerülése érdekében az árvízi vízszállításban fontos lefolyási sávokban vízkárelhárítási célú intenzívebb erdőgazdálkodás erősítése indokolt.
    • Az intenzívebb technológiák mellett a kézimunka igényes hagyományos technológiák és feldolgozási folyamatok is szerepet kapnak, mely vidék lakosság és munkahely megtartó képességét is szinten tartja, fejleszti.
    • Az árvízi biztonság érdekében ezen tevékenységek szélesebb körű alkalmazásához további kutatásokra, kiegészítő támogatásokra van szükség, mely a jelen EU költségvetési ciklus támogatási tengelyeiben meg kell találni a lehetőségeket forrás biztosítására.
    Dr. Bitay Márton Örs államtitkár (FM) összefoglalója zárta le a rendkívül érdekes és hasznos konferenciát, ahol a résztvevők megismerhették az erdészet és a vízügy álláspontját az ártéri erdőkkel kapcsolatban és ahol kellő hangsúlyt kapott, hogy az árvízvédelem az állampolgárok személyi és anyagi javainak biztonsága elsődleges szerepet kell, hogy kapjon az ártereken található erdők gazdálkodási előírásaiban és nem folytatható tovább a nemes nyárasok szürkenyárra történő indokolatlan lecserélésének gazdaságilag is rendkívül káros, ellentételezés nélküli gyakorlata.
    A délutáni program keretében a résztvevők terepi programon vehettek részt.
    Az elhangzott előadások teljes anyaga az alábbi linken érhető el:

    http://kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1076:erdesznek-vizuegyesnek-egy-a-hangja&catid=1:jeles-esemenyek&Itemid=74

    Dr. Sárvári János
    MEGOSZ