Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Nagysikerű Erdő – Víz Konferenciát rendeztek Szolnokon I.

    A cikk dátuma július 1st, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Teltházas érdeklődés mellett zajlott le a II. Erdő –Víz Konferencia 2015. június 30-án, Szolnokon. A rendezvény első felében elhangzott előadásokat jelen híradás keretében az MTI által megjelentetett sajtóanyag alapján ismertetjük. Az ezt követő, főleg erdészeti vonatkozású előadásokat pedig egy rövidesen megjelenő folytatásban adjuk közre.
    Az összefogás fontosságát hangsúlyozták az árvíz elleni védekezésben a II. Erdő-víz konferencián
    A Nagykunsági Erdészeti és Faipari (NEFAG) Zrt., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) második alkalommal rendezett közösen Erdő – Víz Konferenciát.
    A Jász-Nagykun-Szolnok megyei megyeháza dísztermében megtartott fórumon a szakma képviselői, illetve az érintett szaktárcák politikusai elemezték a víz és az élővilág viszonyát, s vetítették a hallgatóság elé a hazai helyzetképet. Majd’ minden felszólaló kifejtette a folyamatosan áradó és apadó folyók, illetve a növényvilág szimbiózisának jelentőségét. Szó esett a globális éghajlatváltozásról, és annak következményeiről: az esőzésekről, az áradásokról, az aszályokról.
    A konferencia résztvevői megvitatták a hullámtérben található erdőállományokkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket, a környezetbiztonság javításához szükséges feladatokat, illetve a társadalmi hatásokat is figyelembe vevő változtatási lehetőségeket.
    Kállai Mária kormánymegbízott, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta: a klímaváltozás következményeként Magyarországon vannak olyan évek, amikor az aszály, a belvíz és az árvíz egy térségben fordul elő. Nagy problémát okoz a hullámterekben elburjánzó növényzet, ezért nagy szükség van az erdőgazdálkodási és a vízügyi szakma összefogására és az együtt gondolkodásra – tette hozzá.
    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke előadásában beszámolt arról, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félsivatagos övezetbe sorolta az Alföldet. A rekordcsapadék és az aszályos időszakok egyaránt veszélyeztetik a termelésbiztonságot, ezáltal kedvezőtlenül hatnak a térség népességmegtartó erejére. A NAK elnöke beszédében kitért a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére is, amely szerint kétfajta műszaki beavatkozás ad megoldást az árhullámok levezetésére: az egyik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt vezessék le az árhullámot, a másik, hogy a káros víztöbbletet szabályozott körülmények között a folyó mentén újonnan épített tározókba vezetik és a hullám levonulása után engedik vissza a folyóba. Hozzátette, az árvízvédelem mellett a Tisza-völgy térségfejlesztését is magában foglalja a program. Győrffy Balázs aláhúzta: a víz- és erdőgazdálkodás elválaszthatatlan egymástól, nagy szükség van az ártéri erdőgazdálkodásra és egy “élhetőbb” erődtörvény megalkotására.
    Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója elmondta, 2015 kulcsfontosságú év abból a szempontból, hogy a vízügyi ágazat készülő stratégiáját, a Kvassay Jenő tervet az év végén terjesztik a kormány elé. Hozzátette: szemléletváltásra van szükség, hiszen egyrészt az árvíz elleni védekezésnek hatalmas költségei vannak, másrészt a 2013-as dunai árvíz az egyik példa arra, hogy a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárás gyakorisága növekedni fog. Hozzátette: a tervezett tározók megépítésével összességében egy méter árvízszint-csökkenés érhető el. A főigazgató hangsúlyozta a nagyvízi meder-terv fontosságát is: a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása ugyanis korlátozzák a folyók természetes életterét. Ezt igazolja, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőnek, a vízállások erősen emelkednek, például Budapestnél 10 éven belül 3 alkalommal, 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban döntött rekordot a Duna vízállása, holott a vízhozam nem változott számottevően.
    Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) emlékeztetett a 2000-es közép-tiszai árvízre, amikor nemcsak a szolnokiak és a térségben élők fogtak össze, de az ország más területéről is nagy számban érkezett segítség a megyeszékhelyre. A polgármester kiemelte a gátépítés, a mederkotrás, a hullámterek rendbetételének, valamint a víztározók építésének fontosságát.
    Lovas Attila, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója az árvizek elleni védekezés konkrét megoldásai között említette a folyási akadályok eltávolítását, a töltések áthelyezését, a tározók és árapasztó vápák építését, a meglévő gát magasítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1999-es bajor és a 2000-es közép-tiszai árvíz után készült egy kézikönyv a fenntartható hullámtér-gazdálkodásról, amelyből Bajorországban kormányprogram készült és a bajorok a megvalósítás túlnyomó részén is túl vannak: például megtiltották a kukoricatermelést a hullámtereken. Ezen túl irtást, gyérítést is végeztek a hullámtereken, az áramlási sáv 33 százalékán. A megtett intézkedések következtében 35 centiméterrel csökkent az árvízszint 2013-ban Bajorországban a korábbihoz képest. Lovas Attila reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is hasonló hatékony intézkedések várhatóak.
    A II. Erdő-víz konferenciához hasonló rendezvényt 1981-ben tartottak Veszprémben.

    Folytatása következik!