Magán erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2014.

Munkában a HEPIK Bt néhány eszköze

A FATÁJ hasábjain már közzétettük az állami tulajdonú erdőgazdálkodók 2014. évi gazdálkodási adatait. Ez alkalommal a magántulajdonú erdőgazdálkodók 30-as toplistáját és a róluk készült elemzésünket adjuk közre.

Az elemzés elkészültét a 2014-es árbevételi lista élén végzett HEPIK Bt. támogatta.

Együttműködési felmérés – NAK tájékoztató

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia elektronikus kérdőíves felmérést indított a termelői szövetkezésekkel kapcsolatban (termelői csoportok kialakítására az erdőgazdálkodás területén is volt és van lehetőség, de eddig még nem éltünk kellően vele).

Kérjük, akiket érdekel, érint a felmérés, az alábbi felhívásban foglaltak szerint vegyen részt benne és fogalmazza meg ezzel kapcsolatos véleményét.

Köszönettel és erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János ügyvezető elnök

__________________

“Tisztelt Osztályvezető Asszony/Úr!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elkötelezett abban, hogy elősegítse Magyarországon egy új, sikeres szövetkezeti-termelői integrációs modell kialakulását, melyhez szíves együttműködésüket kérjük.

A Kamara a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) együttműködve felmérést indított “a termelői szövetkezés – együttműködés gazdasági és társadalmi feltételeiről, valamint annak akadályairól a magyar agrárgazdaságban” címmel. A felmérés célja, hogy választ kapjunk az alábbiakra:

 – vajon tagjaink készen állnak-e együttműködések kialakítására és azok sikeres működtetésére?

 – képesek lesznek-e széles körben alkalmazni a legújabb együttműködési formákat, ezáltal hatékonyan versenyezve Európai Uniós társaikkal?

 – szeretnének-e élni a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program által támogatott együttműködési lehetőségekkel?

A kérdőívek kitöltése 2015. július 1. – 2015. augusztus 31. között elektronikus kérdőív formában történik a www.nak.hu honlapon.

A kérdőívek kitöltése névtelen, a benne szereplő adatok csak kutatási célokat szolgálnak. Azokba – válaszadóra visszaazonosítható módon – harmadik fél nem nyer betekintést!

A kérdőívek az alábbi linkeken érhetőek el:

Termelői együttműködések felmérése a kamarai tagság körében: http://www.nak.hu/hu/tefktk

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése: http://www.nak.hu/hu/tesszf

Kérjük, járuljon hozzá Ön is a kutatás eredményességéhez és a közös sikerhez! Együttműködését megköszönve és bízva a magyarországi termelői együttműködések sikeres jövőjében, üdvözlettel:

Dr. Péter Mihály megyei elnök
megbízásából
Varga Nóra vidékfejlesztési referens
Fővárosi és Pest Megyei Igazgatóság
1119 Budapest, Fehérvári út 89-95., Tel.: +3670/489-38-20
varga.nora@nak.hu www.nak.hu”

A magánerdőkről nyilatkozott az Országos Erdő Tanács elnöke

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

Nyilatkozott a Kisalföld c. lapnak Dr. Lakatos Ferenc, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja, az Országos Erdő Tanácsnak, a Kormány közvetlen szakmai tanácsadó testületének újonnan megválasztott elnöke. A cikket szíves figyelmükbe ajánlva, az alábbiakban közöljük:

Az erdő birtokosainak érdekeit védik.

– Hazánk területének több mint huszonegy százalékát borítja erdő. Ennek nagyobbik hányada állami kézben van, de közel fele magánerdő több százezer tulajdonossal. Jelentős részük csekély, pár száz négyzetméteres erdővel rendelkezik, de akadnak jóval nagyobb erdőbirtokok is – összegezte a hazai erdészet jellemzőit dr. Lakatos Ferenc, a 2010-ben létrehozott Országos Erdő Tanács most megválasztott új elnöke.

Hozzátette: legfontosabb feladatának azt tartja, hogy összhangot teremtsen az erdőhöz kapcsolódó közérdek és az erdőgazdálkodási érdekeltség között. Az erdőtanácsban a minisztériumok, a magánerdő-tulajdonosok, érdekképviseleti vagy civil szervezetek által felvetett kérdések közös megoldására nyílik lehetőség.
Az új elnök szerint a 2009-es erdőtörvény módosításának előkészületei is időszerűek. A várható változtatások közül kiemelendő, hogy javasolják az erdészeti szakirányítás támogatásának visszaállítását a magánerdők működésének optimalizálásához. A további tervek között szerepel az erdészeti felsőoktatás helyzetének értékelése is.
(Forrás: kisalföld.hu, FATÁJ)
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök

Gyászjelentés

Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy

Berényi Gyula

apa, nagyapa, testvér, rokon, barát és munkatárs

2015. július 9-én, életének 67. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Búcsúztatója 2015. július 23-án délután 15 órakor a

Veresegyházi katolikus temetőben (2112 Veresegyház, Temető utca 1.) lesz.

Drága emléke a szívünkben él!

” Tarka mezõk, Lombos
erdõk
Vigyázzák örök álmodat”

EMVA agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosítása

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

Az alábbiakban adunk tájékoztatást az EMVA agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról, kiemelve az erdészeti ágazatot érintő változásokat:

Megjelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosítása

11. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet] „Záró rendelkezések” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 8. § (3) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 12. § A 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 8. § (3) bekezdésében a „május 15-ig megvalósul” szövegrész helyébe az „az egységes kérelem benyújtásának határidejéig megvalósul” szöveg lép.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet módosítása

20. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet [a továbbiakban: 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet] „Záró rendelkezések” alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki: „14/B. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 6. § (1) bekezdését, 10. § (1) bekezdését és 1. mellékletét a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 21. § A 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet a) 6. § (1) bekezdésében és az 1. mellékletben foglalt táblázat B:7 mezőjében a „második év május 15-éig” szövegrész helyébe a „második évben, az egységes kérelem benyújtásának határidejéig” szöveg, b) 10. § (1) bekezdésében a „május 15-ig” szövegrész helyébe az „az annak benyújtására meghatározott határidőben” szöveg lép.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet módosítása

28. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet] „Záró rendelkezések” alcíme a következő 27/E. §-sal egészül ki: „27/E. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásábanmegvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 9. § (2), (4) és (5) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 29. § A 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet a) 9. § (4) bekezdésében a „benyújtási évének június 9-i állapota alapján” szövegrész helyébe az „az adott évi kérelembenyújtási időszak – jogvesztő hatállyal bíró – utolsó napja szerinti állapot alapján” szöveg, b) 9. § (5) bekezdésében a „kormányhivatal erdészeti hatóságához” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg lép. 30. § Hatályát veszti a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet 9. § (2) bekezdésében a „ , május 15-ig” szövegrész.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet módosítása

31. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet] a következő 15/B. §-sal egészül ki: „15/B. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 9. § (3) és (5) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 32. § A 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet a) 9. § (3) bekezdésében a „május 15-ig” szövegrész helyébe az „az annak benyújtására meghatározott határidőben” szöveg, b) 9. § (5) bekezdésében a „benyújtási évének június 9-ei állapota” szövegrész helyébe az „az adott évi kérelembenyújtási időszak – jogvesztő hatállyal bíró – utolsó napja szerinti állapota” szöveg lép.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet módosítása

80. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet [a továbbiakban: 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet] „13. Záró rendelkezés” alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki: „13/B. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 8. § (6) bekezdését és 10. § (3) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 81. § A 66/2013. (VII. 29.) FVM rendelet a) 8. § (6) bekezdésében az „a kérelem benyújtása szerinti év június 9-i állapota szerint” szövegrész helyébe az „az adott évi kérelembenyújtási időszak – jogvesztő hatállyal bíró – utolsó napja szerinti állapot alapján” szöveg, b) 10. § (3) bekezdésében az „A helyszíni ellenőrzés során” szövegrész helyébe az „Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzés során” szöveg lép.

(Forrás: NAK, OEE)

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Erdő – Víz Konferencia II. rész

Mint korábban jeleztük, a június 30-i, szolnoki Erdő – Víz Konferencia második részében elhangzó előadások rövid összefoglalóit is közzétesszük a jelen folytatásban.

Ficzere András főerdész (KÖTIVIZIG):
A vízügyi ágazat 2014/15 évi feladatként a folyók nagyvízi medrének (régi neve hullámtér) kezelési tervét készítette elő. A Közép-Tisza völgyért felelős vízügyi kezelő -KÖTIVIZIG- is eleget tett ezen elvárásnak, melynek keretében a nagyvízi mederben található erdőállományokat, fásításokat, cserjéseket is górcső alá vette Tisza folyón Csongrád – Tiszabábolna között, illetve a Zagyva folyón Szolnok – Szentlőrinckáta között. Érdekes eredmények születtek a felmérésből. A Tisza folyó duzzasztással nem érintett szakaszán a nagyvízi mederben az erdősültség 1930. óta 10-11 szeresére emelkedett. A fásszárú állományok területaránya a teljes mezőgazdaságilag hasznosítható területre vetítve Szolnok fölötti folyószakaszon 85 %, a Szolnok alatti szakaszon 55 %. Ebben a növekedésben az célzott és támogatott erdőtelepítések éppúgy szerepet játszottak, mint a hosszantartó árvizek miatt elhanyagolt önvetényülések. A faállományok cserjeszintje, alsó lombkoronaszintje, célállomány tőszáma, gazdálkodás technológiai sajátosságai együttesen hatást fejtenek ki az árvizek levonulására, ezáltal hozzájárulnak az egyre magasodó árvízszintek kialakulásához. A folyók menti települések árvízi biztonsága érdekében nagyvízi meder erdőállományaiban gazdálkodó vagy éppen elhanyagoló tulajdonosokra nagy felelősség hárul. A KÖTIVIZIG munkatársai helyi erdészszakemberekkel javaslatokat fogalmaztak meg, hogy az erdőállomány jelentősebb csökkentése nélkül, milyen gazdálkodási gyakorlattal, technológiákkal, célállományokkal tudnak szerepet vállalni az árvízi biztonság megtartásában.

Dr. Glattfelder Béla államtitkár (NGM):
Erdőtörvényt kell módosítani, egy sokkal gazdálkodó barátabb felfogású jogszabály alkotásával. Elsőbbséget kell adni az un. iparifa ültetvényeknek és ki kell használnunk a termőhelyi adottságokat a hazai faipar alapanyag ellátásának biztosítására. A 2 millió hektár magyar erdőből közel 100 ezer hektár érintett az ártereken. Ennek 65 %-a állami, és mintegy 33 %-a magánkézben és 2 %-a egyéb tulajdonformában van. Ebből a 100 ezer hektárból mintegy 12 ezer hektár a nem működő erdő. Azt is látni kell, hogy ezen erdőterület 85 %-a (!) a Natura 2000 hálózat része. Ezen ártéri erdők esetében lehetőség szerint elsődleges, de legalább második rendeltetésébe a part- és vízvédelmi funkciót kell besorolni. Ez is az Erdőtörvény módosítás feladata lesz.

Wisnovszky Károly igazgató (NÉBIH Erdészeti Igazgatóság):
Az előadó ismertette az árterek legfontosabb erdőgazdálkodási adatait. A nagyvízi meder területe mintegy 308 ezer hektár. Az érintett erdőrészletek száma 31 ezer darab, az erdőrészletek összterülete 92500 hektár, ebből gazdátlan mintegy 12 ezer hektár.
Ismertette a természetvédelmi oltalom alá helyezett erdők arányát, a tulajdonviszonyokat, a természetesség és a faállománytípusok megoszlását az ártéri erdőkben. Sokatmondó grafikonokat mutatott be a vágásérettségi korok és az élőfa-készlet változásáról. Előadása végén javaslatait a következőkben foglalta össze:
– Teremtsük meg törvénymódosítással a közérdekek közötti ésszerű priorításokat
– Erdőtörvény: rendeltetések, speciális ártéri erdőkezelési szabályok, üres területek, igénybevételek
– Használjuk ki az erdőterv rendeletet és az erdőtervezést, építsük bele a mederkezelési koncepciókat a nagyvízi meder belső felosztásának és kezelési elvárásainak megfelelően.
Dr. Borovics Attila intézetigazgató (NAIK-ERTI):

Az elmúlt két évszázad során a Kárpát-medencét átalakítottuk. Különösen igaz ez a hullámtérre, amely az árvíz mentesítési és lecsapolási munkák következtében kialakított mesterséges élőhely, amelynek elsődleges funkciója a folyók környezetében élők biztonságának szolgálata. Az így kialakított, például természetes folyódinamikai folyamatokat nélkülöző környezethez ezért nem rendelhető hozzá természetes ökoszisztéma.
Az Országos Erdőállomány Adattár elemzésé során megállapítottuk, hogy összesen 24 ezer hektáron 3,9 millió m3 bruttó fatérfogatot képviselnek az ártéri nemesnyárasok. Ebből 19 ezer hektáron (80% védettség) 3,4 millió m3 (86%) a Natura2000 területek aránya. A Natura2000 területen lévő nemesnyárasok közül a következő 5 évben vágáséretté váló és túltartott állományok összterülete 7500 hektár, élő fakészlete megközelíti a 2 millió m3-t. Ezeken a területeken a felújításra vonatkozóan a közeljövőben döntéseket kell hozni, amely során tekintetbe kell venni nemesnyár állományok fafajcserés átalakításának gazdasági következményeit. Ennek során felhasználtuk Nagy és Pap (2015) Szigetközre vonatkozó számításait, majd az így kapott eredményeket kivetítettük valamennyi 19 ezer hektárnyi Natura2000-es ártéri nemesnyárasra. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Átalakítás helye
Fafaja Folyó ártér
jó termőhely közepes termőhely
KST SZNY SZNY
milliárd forint
Felújítási költségtöbblet 22.7 7.6 7.6
Talajérték veszteség 34.0 28.4 17.0
Éves járadék veszteség 0.946 1.513 0,756

A hullámtérben a megfelelően kezelt nemesnyár ültetvények jelenthetnek ideális megoldást árvízvédelmi szempontból. Minden korfokban alacsony tőszám, nagy méretű kiinduló szaporítóanyag, folyásirányban kialakított és ápolt sorköz, 6 méter magasságot elérő nyesés az, amely biztosítja az árvízvédelmi szempontokat is. A nemesnyár célállományok szürke nyárra történő leváltása megfontolandó, mert annak nyomán a gazdasági veszteségek számottevőek, az ökológiai előnyök pedig nem ismertek. A fenti okok miatt átgondolásra javasolt a már kialakított szürke nyárasok visszaállítása nemesnyárra a hullámtérben!

Luzsi József elnök (MEGOSZ):
Áder János Köztársasági Elnök úr felhívásához kérte a konferencia tagjainak a csatlakozását, a klímaváltozás megakadályozásának, az élhető környezet fenntartásának érdekében, amit a jelenlévők egyhangúlag támogattak. Hangsúlyozta a konferencia szükségességét, mert árvízmentes időben kell az erdészeknek olyan gazdálkodási technológiákat kialakítani és megvalósítani a – bekövetkezhető védekezési költségek töredékéért -, amivel növelni tuják az árvízi biztonságot. Mindezt úgy kell megtenni, hogy jelentős gazdasági értéket teremtsünk, és munkát adjunk a vidéki embereknek.
Nem engedhetjük meg, hogy gazdasági értéket nem termelő hazai nyarasokat telepítünk és a kiváló nemes nyarasokat cserélünk le őshonos, értéktelen erdőkre indokolatlan helyeken. Az, hogy eközben a Közép-Tiszán tevékenységünkkel még árvízveszélyes helyzetet is teremtünk, gátolva a víz szabad lefolyását, tiltakozásra sarkal bennünket. „Mi itt élünk és még szeretnénk továbbra is itt élni” – mondta a MEGOSZ elnöke.
Törvény átalakítási kényszer van. Konszenzusra kell jutni a természetvédelemmel, hogy a biztonság és az élhető vidék megteremtődjön. Ha kell a vidéken élő ott dolgozó embert is helyezzük védelem alá – mondta – mert elköltözik a „visszatérés szándéka nélkül”.
Hozzászólását egy aktuális idézettel zárta „Egy csónakban evezünk, és kezünkben az evezőlapát nem egy fenyegető bot, hanem az előrejutás eszköze.”

Kovács Sándor elnök (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés):
Ismertette a konferencia ajánlásait az alábbiak szerint:
• A hullámtereken olyan erdőszerkezetet kell kialakítani, ami a gazdaságos erdőgazdálkodást és az árvízvédelmi biztonságot egyidejűleg szolgálja, a jogszabályi és tervezési környezet ennek megfelelően kell kialakítani.
• A nagyvízi mederben racionális, önfenntartó hullámtérhasználat kialakítása szükséges, melyre a környező ipar is alapozhat. Az erdőállományok nagymértékű csökkenésének elkerülése érdekében az árvízi vízszállításban fontos lefolyási sávokban vízkárelhárítási célú intenzívebb erdőgazdálkodás erősítése indokolt.
• Az intenzívebb technológiák mellett a kézimunka igényes hagyományos technológiák és feldolgozási folyamatok is szerepet kapnak, mely vidék lakosság és munkahely megtartó képességét is szinten tartja, fejleszti.
• Az árvízi biztonság érdekében ezen tevékenységek szélesebb körű alkalmazásához további kutatásokra, kiegészítő támogatásokra van szükség, mely a jelen EU költségvetési ciklus támogatási tengelyeiben meg kell találni a lehetőségeket forrás biztosítására.
Dr. Bitay Márton Örs államtitkár (FM) összefoglalója zárta le a rendkívül érdekes és hasznos konferenciát, ahol a résztvevők megismerhették az erdészet és a vízügy álláspontját az ártéri erdőkkel kapcsolatban és ahol kellő hangsúlyt kapott, hogy az árvízvédelem az állampolgárok személyi és anyagi javainak biztonsága elsődleges szerepet kell, hogy kapjon az ártereken található erdők gazdálkodási előírásaiban és nem folytatható tovább a nemes nyárasok szürkenyárra történő indokolatlan lecserélésének gazdaságilag is rendkívül káros, ellentételezés nélküli gyakorlata.
A délutáni program keretében a résztvevők terepi programon vehettek részt.
Az elhangzott előadások teljes anyaga az alábbi linken érhető el:

http://kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1076:erdesznek-vizuegyesnek-egy-a-hangja&catid=1:jeles-esemenyek&Itemid=74

Dr. Sárvári János
MEGOSZ

GYÁSZHÍR

Mély fájdalommal és megdöbbenéssel értesültünk, hogy szeretett barátunk, kedves kollégánk, Berényi Gyula, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára 67 éves korában váratlanul elhunyt.

1948. június 22-én született Budapesten és 1966-ban kezdett dolgozni az Erdészeti Tudományos Intézetben. Erdésztechnikusként aktív részese volt az erdővédelmi kutatásoknak, majd az erdősítési technológiai kutatási feladatokkal foglalkozott és részt vett az országos vadkárfelmérésben is. Meghatározó szerepe volt a közönséges dió erdészeti hasznosításával kapcsolatos kutatásokban. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen humán szervező diplomát szerzett. 1982 és 1997 között az ERTI személyügyi és igazgatási vezetője volt. Ezt követően két éven keresztül a Munkaügyi Minisztérium közmunka tanácsának állományában szervezte és irányította az országos erdészeti közmunka programot. 1999-től, három éven a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rektori Hivatalának Titkársági Osztályát vezette. 2002-ben visszatért szeretett munkahelyére, az Erdészeti Tudományos Intézetbe, ahol 2010-ig, nyugdíjba vonulásáig az intézet titkárságvezetői munkakörét töltötte be. 2014. május 8-tól az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárává választották meg.

Munkáját Vadas Jenő és Alföldi Erdőkért Emlékéremmel ismerték el.

Nem ismert lehetetlent, mindenkin segített, a munkája volt az élete. Szerető családapa és nagyapa volt, igazi nagyszívű, pótolhatatlan barát.

Berényi Gyula búcsúztatására a Veresegyházi Temetőben kerül sor. Időpontjáról az erdészeti honlapok útján mindenkit tájékoztatunk.

AKÁC szeminárium Sárváron

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

Felhívjuk szíves figyelmüket egy rendkívül hasznos és értékes szemináriumra, amelyet a NAIK-ERTI szervez akác témában Sárváron, július 13-án.

A rendezvény programját mellékeljük.

ERTI_szemináriumok

A szemináriumra még korlátozott számban lehet jelentkezni július 10-ig a megadott elérhetőségen.

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Erdészeti sajtódíjra vár javaslatokat a NÉBIH és az Országos Erdészeti Egyesület

Az idei évben is átadják a „Kétmilliomodik hektár magyar erdő” emlékérmet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága és az Országos Erdészeti Egyesület által 2008-ban alapított emlékéremmel a sajtó azon képviselőinek teljesítményét ismerik el, akik munkájuk során kiemelten foglalkoznak a magyar erdőkkel. A díjra 2015. szeptember 15-ig várják a jelöléseket a szervezők.

Az emlékérem odaítélésének főbb szabályai:

• Az emlékérem kizárólag egyéni teljesítmény elismerésére szolgál.
• Évente egy darab emlékérem adományozható.
• Az emlékéremhez pénzdíj nem kapcsolódik.
• Az emlékérmet az írott és elektronikus sajtó azon munkatársai, újságírók kaphatják, akik munkájuk során huzamosan és aktívan részt vettek a magyar erdőkkel, a magyar erdőgazdálkodással kapcsolatos kommunikációban, legyen az a médiában megjelenő híradás, szakmai tartalmú műsor szerkesztése, tényfeltáró újságírás, erdész szakemberek kommunikációs oktatása.
• Az elismerés alapja lehet életút, vagy egyedi kiemelkedő teljesítmény.

A díjazottakra jogi és magánszemélyek egyaránt tehetnek javaslatot, melyeket 2015. szeptember 15-ig lehet beküldeni kizárólag írásos formában a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága (1370 Budapest, Pf.: 345.), vagy az Országos Erdészeti Egyesület (1021 Budapest, Budakeszi út 91.) részére. A határidőn túl érkező ajánlások nem érvényesek, így azokat a két alapító szervezetnek nem áll módjában elfogadni.

A javaslatnak tartalmaznia kell:

• a javasolt személy részletes életútját, kiemelten azokat a tevékenységeit, amelyek indokolják az emlékérem adományozását,
• a javasolt személy főbb adatait (Az adatlap megtalálható a www.oee.hu-n, valamint letölthető innen)

Az emlékérmeket várhatóan a 2015. évi „Erdők hete” rendezvénysorozaton adják majd át.

(Forrás: NÉBIH, OEE)

Kérjük Kedves Tagtársainkat, magánerdő tulajdonosokat és gazdálkodókat, ha van a fenti kiírásnak megfelelő jelöltjük a díjra, akkor azt minél előbb jelezzék nekünk.

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

.

Mellékletek terület

Melléklet (megosz.vcf) előnézete

SZAVAZZUNK EGYÜTT A JÖVŐNKÉRT!

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

Azzal a kéréssel fordulunk valamennyi magánerdőshöz, akik szívükön viselik a jövő generációinak, a klímaváltozás elleni küzdelemnek, a fenntartható fejlődésnek és Földünk megmentésének kérdését, hogy csatlakozzanak az alábbi linken az „Élő bolygónk” honlap felhívásához, amelyet Magyarország Köztársasági Elnöke tett közzé.

Kérjük, hogy Elektronikus szavazataikkal segítsék a Párizsi Klímacsúcs találkozó sikerét, ami alapvetően meghatározza élő környezetünk jövőbeni változásait.

http://www.elobolygonk.hu/

Ehhez kapcsolódóan Szövetségünk az alábbi levéllel fordult Dr. Áder Jánoshoz, Magyarország Köztársasági Elnökéhez:

„Dr. Áder János úrnak,

Magyarország Köztársasági Elnöke

Köztársasági Elnöki Hivatal

Budapest

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Rokonszenvvel és egyetértéssel olvastuk az „Élő bolygónk” honlapon megjelent felhívását a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésére, a fenntartható fejlődés bolygónkon történő megteremtésére.

Szövetségünk, mint a magyarországi erdők közel felét kitevő magánerdők legnagyobb szakmai szövetsége és érdekeinek képviselője, messzemenőkig támogatja a kezdeményezést és a rendelkezésére álló valamennyi kommunikációs eszközzel arra bíztatja a magánerdők ügyében érintett több, mint 550 ezer erdőtulajdonos honfitársunkat és az őket képviselő mintegy 35 ezer magánerdő gazdálkodót, hogy voksaikkal támogassák ezt az elképzelést és ezzel is segítsék sikerre vinni a párizsi klímacsúcsot.

Az erdők a legnagyobb szárazföldi szénelnyelők, amelyek ráadásul hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül képesek faanyagukban tárolni a megkötött légköri szenet. Természetes hát, hogy a magyar magánerdősök egy olyan közös kezdeményezés mögé sorakozzanak fel, ami a jövő generációk életminőségének megőrzését, környezetünk fenntartható fejlődését kívánja elősegíteni.

Budapest, 2015. június 29.

Tisztelettel:

Luzsi József

elnök”

Kérjük, hogy minél többen csatlakozzanak a felhíváshoz és adják le támogató voksukat!

Együttműködésüket előre is köszönjük!

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök