-
Dr. Sárvári Jánosnak, Szövetségünk ügyvezető elnökének szívből gratulálunk!
A cikk dátuma június 30th, 2015 Nincs hozzászólásÜnnepi közgyűléssel zárult a kárpát-medencei erdészek kaposvári találkozója
Az erdész himnusz hangjaival zárult le a 146. OEE Vándorgyűlés Kaposvárott, ahol az ország majd minden tájáról és a Kárpát-medence számos tájegységéről egybesereglett magyar erdészek tartották éves találkozójukat.
Az egyesületi országos találkozó második napján a Kaposvári Egyetem Auditóriumában a hagyományos ünnepi közgyűlésen vettek részt az egyesületi tagok, a magyar szakemberek, hogy átadják az arra érdemesülteknek az idei év egyesületi és szakmai kitüntetéseit, illetve az Év erdésze díjait.
http://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/146_vandorgyules_kituntetesek
A kitüntetések átadásának zárásaként Dr. Borovics Attila a NAIK ERTI intézet igazgatója Dr. Sárvári Jánosnak, a MEGOSZ ügyvezető elnökének nyújtotta át a Vadas Jenő Díjat, mellyel a hazai erdészeti kutatás fejlesztésében kiemelkedő segítséget nyújtott erdész kollégák évtizedes kitartó munkáját ismeri el az intézet.
(Forrás: OEE)
A kitüntetetteknek gratulálunk, munkájukhoz jó egészséget és további szakmai sikereket kívánunk!
MEGOSZ -
Kaposváron tartotta 146. Vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület
A cikk dátuma június 30th, 2015 Nincs hozzászólás„Napokon belül lezárul az új vadászati törvény koncepciójának társadalmi egyeztetése, a jogszabály a tájegységi szemléletű vadgazdálkodás alapjait fekteti le – mondta Semjén Zsolt az Országos Erdészeti Egyesület 146. vándorgyűlésen pénteken, Kaposváron.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az egyesület, amely Európa legrégebbi erdész civil szervezete “kiemelt szerepre hivatott, úgy az erdő, mint a vadászati és természetvédelmi törvény korszerűsítésében”. Nemzetpolitikusként pontosan tudom, hogy az erdészszakma és az egyesület történelme során bizonyította töretlen hazaszeretetét, erősítette a magyarság szövetét” – fogalmazott a politikus.
Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke bejelentette: a magyar erdészek csatlakoznak Áder János köztársasági elnök kezdeményezéséhez, és arra kérnek minden erdőt szerető embert, hogy az Élő Bolygónk (elobolygonk.hu) honlapon keresztül aláírásukkal hívják fel a világ vezetőinek figyelmét a környezeti fenntarthatóság fontosságára. “Az erdész szakmát évszázadokkal ezelőtt pont a fenntarthatóság igénye hívta életre, és az erdészek azóta is napi munkájuk során érzik a következő generációk érdekeit figyelembe vevő gazdálkodás felelősségét” – tette hozzá az egyesület elnöke.
Az “értékteremtő erdőgazdálkodás” mottóval megrendezett kétnapos rendezvényen, amelynek SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. immár harmadik alkalommal házigazdája, több mint 700-an vesznek részt. A Kárpát-medence legrangosabb erdészeti találkozójaként hirdetett szakmai fórumon az ország valamennyi hazai állami erdészeti vállalata képviselteti magát, és a határon túlról – Erdélyből és a Felvidékről – is szép számmal érkeztek résztvevők.
A vándorgyűlés ünnepélyes megnyitója után a résztvevők különböző – a zselici tájhoz, Kaposvárhoz és a Deseda tóhoz kötődő – programok közül választhattak. A hat szakmai program betekintést enged az erdőterületek kezelésének aktuális kérdéseibe, az erdő turisztikai működésébe, a helyben létesült jelentős ökoturisztikai infrastruktúra üzemeltetésének gyakorlatába. Külön programként éjszaka a közelmúltban nyílt Zselici Csillagpark nyújt felejthetetlen bemutatót az érdeklődőknek.
A szervezők reményei szerint a zselici szakmai programok számos aktuális szakmai, társadalmi kérdésre adnak választ, hiszen az ott folytatott gazdálkodás egyértelműen reprezentálja a jelenkori erdőgazdálkodás kiemelt szakmai és társadalmi kihívásait, feladatait. Az elmúlt évek vándorgyűléseinek gyakorlatát követve a találkozó előtt tartották meg az Év erdésze verseny döntőjét. Az elődöntőkön mintegy kétezren vettek részt, közülük 21-en mérték össze tudásukat Kaposváron, hogy elnyerjék az Országos Erdészeti Egyesület vándorserlegét.
A kétnapos versenyt Tóth Péter, a Gyulaj Zrt. erdésze nyerte meg, így a következő versenyig ő az Év erdésze cím birtokosa. A második helyezett Péter Krisztián, a SEFAG Zrt. erdésze, míg a harmadik helyet Varga László, az Északerdő Zrt. versenyzője szerezte meg.
(Forrás:MTI)”
-
II. ERDŐ-VÍZ KONFERENCIA
A cikk dátuma június 26th, 2015 Nincs hozzászólás
Mindenkit szeretettel várunk! -
Dr. Lakatos Ferenc az Országos Erdő Tanács új elnöke
A cikk dátuma június 23rd, 2015 Nincs hozzászólás
2015. június 16-án tartotta legutóbbi ülését az Országos Erdő Tanács, mely 2013 óta erdészeti szakmai kérdésekben a Kormány közvetlen tanácsadó testületeként tevékenykedik.
Idén tavasszal a földművelésügyi miniszter a munka hatékonysága érdekében és az ágazatban történt változások nyomon követése miatt átalakította az Országos Erdő Tanács tagságát, amely a korábbinál kisebb, 12 fős létszámmal működik. Tagjai között helyet kapnak az erdőkkel foglalkozó kormányzati szervek (FM erdészeti és természetvédelmi osztályok, NÉBIH), az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók szakmai érdekképviseleti szervei (NAK, MEGOSZ, OEE), az erdőkkel foglalkozó tudományos intézetek (MTA, NYME, ERTI) és az erdővel foglalkozó természetjáró és természetvédelmi civil szervezetek képviselői (MTSz, Pro Silva, WWF).
A korábbi struktúrához képest két új szervezet képviselteti magát tagként a Tanácsban: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a hazai legnagyobb agrárszakmai érdekképviseleti szervezetként, míg a Magyar Természetjáró Szövetség a hazai természetjárók civil szervezeteként.
A Tanács tagsági szerkezetének átalakulása miatt a keddi tanácsülésen új elnök választására is sor került, mely funkciót a mindenkori tanácstagok közül kell betölteni. A Tanács tagjai dr. Lakatos Ferencet, az Erdőmérnöki Kar dékánját választották meg a tisztségre, elfogadva az eddigi elnök, Zambó Péter javaslatát a jelölésre.
Az új elnök irányításával a Tanács ezt követően tárgyalt a magán erdőgazdálkodás aktuális problémáiról, és az ágazati jogszabályok módosításának folyamatáról.
(Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)”
-
Erdészeti Albizottság üléséről tájékoztatás
A cikk dátuma június 23rd, 2015 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!
Tájékoztatásul az alábbiakban adjuk közre a az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottságának 2015. június 16-án tartott üléséről szóló rövid beszámolót.
„Jogalkotási kényszer van az erdőgazdálkodás területén, ebben egyetért az ágazatban dolgozó szakemberek döntő többsége – mondta Győrffy Balázs (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága erdészeti albizottságának elnöke a testület június 15-ei ülésén.
Az Erdészeti albizottság a magánerdő gazdálkodás aktuális gondjait és a megoldás lehetőségeit tűzte napirendjére és meghallgatást is tartott a kérdésben.
Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója (ERTI) előadásában emlékeztetett, Magyarországon a magánerdők területe mintegy 850 ezer hektár, az ország összes erdőterületének 43 százaléka. A magánerdő tulajdonosok száma eléri az 560 ezret, gazdálkodásukat az elaprózott birtokméret és az osztatlan közös tulajdon nehezíti – tette hozzá. Elmondta, hogy a magánerdő tulajdonosok 50 százaléka birtokolja az összes terület 10 százalékát, míg 10 százalékuké az összes erőterület 50 százaléka. Növekszik a nem működő magánerdők területe, ami most 300 ezer hektár körülire tehető. A magánerdő tulajdonosok gazdasági problémáinak egyik megoldási lehetőségét pedig abban látta, hogy lehetővé kellene tenni az akác- és a nemes nyárültetvények – ezek gyorsan növő és hasznosítható fafajok – mezőgazdasági művelési ágba való sorolását. Ez lehetővé tenné a szóban forgó ültetvények gazdaságos művelését.
Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a nem működő magánerdők területén évente mintegy 1,0-1,2 millió köbmétert nem vesznek igénybe, ami 10-15 milliárd forint éves árbevétel- és adókiesést jelent a nemzetgazdaságnak. Megemlítette, hogy az osztatlan közös tulajdon aránya igen magas, 80 százalék körüli a magánerdőkben. Úgy vélte, az erdőbirtokosságról szóló törvény nem működőképes, azt “túlhaladta az idő”, a meglévő bajokat csak egy új erdőtörvény orvosolhatja.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára elmondta: az NGM-ben létrehoztak egy munkacsoportot, amely kifejezetten az erdő-és a fagazdaság, illetve a faipar helyzetével foglalkozik. Azért alakították meg a munkacsoportot, mert az iparági szereplők úgy látják, hogy közép- és hosszabb távon Magyarország nem tudja majd az ország kihasználni a faiparban rejlő lehetőségeket. Az a veszély is fenyeget, hogy fahiány lehet, különösen azokon a területeken, ahol az akácot és a nyárfát dolgozzák fel. Ennek egyik fontos oka a jogi környezet rugalmatlansága, ami nem ösztönzi a fatelepítést – jegyezte meg az államtitkár.
Wisnovszky Károly, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) Erdészeti Igazgatóságának igazgatója szólt arról, hogy Magyarország erdőterülete 2,059 millió hektár, ebből az állományból évente mintegy 7-8 millió köbmétert termelnek ki. A kitermelésre alkalmas erdőterület nagysága ugyanakkor csökkenő. A kimutatható erdőtelepítési hátralék pedig az utóbbi években jelentősen nőtt. Az erdők 10-15 százalékán nincs erdőgazdálkodó – hívta fel a figyelmet.
(Forrás: MTI)”
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
-
Átadták az ország első hátizsákos tanúsító védjegyeit, köztük a somogyszobi Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központ mint erdei szálláshely is átvehette a minősítést igazoló táblát és oklevelet.
A cikk dátuma június 23rd, 2015 Nincs hozzászólásRuszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára (j2) és Erdőháti Ágnes, a MISZSZ ügyvezető elnöke (b), mellettük a háromhátizsákos védjegyet átvett Káelné Kovács Rita (j3), a miskolci Uni-Hotel Diákotthon képviseletében, valamint a kétcsillagos védjegyet átvett Danyi Zoltán (b2), a hortobágyi Fecskeház Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás képviseletében és Mocz András (j), a Somogyszobi Erdei Iskola képviseletében Verőcén, a Csattogó-völgyi üdülőházaknál 2015. június 10-én.
Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkárától és Erdőháti Ágnestől, a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének (MISZSZ) elnökétől a miskolci Uni-Hotel Diákotthon, a hortobágyi Fecskeház Erdei Iskola és Ifjúsági Szálló és a somogyszobi Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központ vehette át a minősítést igazoló táblát és oklevelet.
Ruszinkó Ádám kiemelte: a magyarországi turizmus vonzóvá tételéhez elengedhetetlen a minőség biztosítása, és egyre több olyan szolgáltatás minősítteti magát, amely a fiatal utazókra számít, az ifjúságot célozza meg.
A szálláshelyek, fürdők, vízi megállóhelyek szolgáltatási színvonal szerinti megkülönböztetésének egyik eszköze a tanúsító védjegy, ami nem kötelező és nem kizárólagos, ugyanakkor elősegíti a jó és megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését és kiemelését, erősíti a tudatos fogyasztói magatartást, illetve megkönnyíti a turisták döntéshozatalát – mondta. A helyettes államtitkár felidézte: az ifjúsági szálláshelyek “hátizsákos” tanúsító védjegyét a turizmusért felelős minisztérium hozta létre azzal a céllal, hogy a megfelelő szakmai színvonalú, komplex és minőségi szolgáltatásokat nyújtó ifjúsági szálláshelyeket kiemelje a többi szálláshely közül, a védjegy segítséget ad a tudatos döntéséhez és garanciát jelent a minőségre.
Hozzátette: a MISZSZ által kidolgozott és az NGM által jóváhagyott minősítés szempontrendszere meghatározza az ifjúsági szálláshelyek szükséges alapkövetelményeit, az elvárható felszereltséget és egyéb kiegészítő szolgáltatások választékát. Szólt arról is, hogy a védjegy ösztönzi az ifjúsági szálláshelyek fejlesztését is, hiszen a szolgáltatók érdeke, hogy minél magasabb besorolást érjenek el. Megjegyezte, már nyolc turisztikai szolgáltató kategóriában lehet minősíttetni.
Erdőháti Ágnes a szempontrendszert és a minősítési folyamatot bemutatva elmondta: az alapkövetelmények közé tartozik például, hogy legyen közösségi térként működő társalgó- étkező, ivóvíz minőségű hideg-meleg víz; kategóriánként változó követelmény például a szobák mérete, a szobák fűtésének szabályozhatósága vagy a zuhanyzók, mosdók, illemhelyek száma és felszereltsége.
A szövetség elnöke kiemelte a szabadidős tevékenységek fontosságát az értékeléskor, hozzátéve, közülük is több pontot érnek a közösségi élményt nyújtó programok, például a sportpályásak, szemben a konditermes lehetőségekkel.
A turisztikai szálláshelyeket három kategóriába sorolják, így az ifjúsági szálláshelyek egy, kettő vagy három hátizsákos minősítést nyerhetnek el.
A védjegyről szólva közölte: jogainak birtokosa az NGM, a védjegyjogot a miniszter ítéli oda, a minősítés operatív teendőit a MISZSZ látja el. A szolgáltató jelentkezését követően szervezetük végigjárja a helyszínt, majd a MISZSZ minősítő bizottsága javaslatot tesz a bíráló bizottságnak, amelyben az NGM és a MISZSZ két-két tagja mellett az iparkamara is képviselteti egy emberrel.
A minősítést öt évre lehet elnyerni, a színvonal megőrzését folyamatos ellenőrzik, és a minősítést el is lehet veszíteni; a védjegy használatért 10 ezer forintos díjat kell fizetni évente.
A verőcei helyszínt biztosító Csattogó-völgyi Üdülőházak ugyancsak pályázik a hátizsákos minősítésre.
(Forrás: MTI, FATÁJ)
Gratulálunk! MEGOSZ
-
Tájékoztatás uniós támogatásokat érintő jogszabályváltozásokról
A cikk dátuma június 23rd, 2015 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!
A mezőgazdasági és erdészeti szaktanácsadók számára megküldött alábbi tájékoztató segítségével néhány fontosabb, az uniós támogatási körbe tartozó jogszabályváltozásra hívjuk fel szíves figyelmüket.
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
___________________
„Az alábbi aktualitásokról tájékoztatjuk Önöket:
1. 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet 1. összefoglaló
Tájékoztatásul megküldjük a Miniszterelnökséget vezető miniszter 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról készült összefoglalót.
Az összegfoglaló elérhető a http://tudas.nak.hu/hu/tberuhazasok/8957-osszefoglalo-a-28-2015-vi-9-mvm-rendelete-az-europai-mezogazdasagi-videkfejlesztesi-alap-es-az-europai-halaszati-alap-tarsfinanszirozasaban-megvalosulo-egyes-agrar-videkfejlesztesi-tamogatasi-rendeletek-modositasarol-iv?tagid=229
2. Közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó minimumkövetelmények
Mellékelten csatoljuk a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó minimumkövetelményekre vonatkozó tájékoztatást, melyről az ügyfeleket azért tájékoztassátok (már korábban erről pár sort küldtünk felétek). Ezen minimumkövetelmények az EMVA (KAT, Öko) területhez köthető egyes támogatások alapja is lesz.
Az egységes kérelem beadási időszaka ugyan lezajlott, de számos ahhoz kapcsolódó feladat, odafigyelés a gazdálkodók részéről egész évben fennálló folyamat. A megváltozott jogszabályi előírások közül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. Az egységes kérelemben bejelölt közvetlen kifizetések vonatkozásában (területalapú támogatás, termeléshez kötött támogatások, kisgazdaságok támogatása, fiatal mezőgazdasági termelő támogatása stb.) minimumkövetelményként jelennek meg az alábbi előírások az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet értelmében, mely az uniós jogszabályoknak megfelelően került meghatározásra a hazai gyakorlatok figyelembe vételével.
A hazai szabályozás az alábbi minimumkövetelményeket tartalmazza a közvetlen kifizetések jogosultsági feltételeként (ezen követelmény tehát a kisgazdaságokat is érinti, hiszen rájuk csak a Kölcsönös megfeleltetés szankciója nem alkalmazandó, míg ezen minimumkövetelmény őket is érinti).
– a szántóterületen, az állandó gyepterületen, vagy az állandó kultúrával fedett területen a különböző kémiai, fizikai, biológiai gyomszabályozási módszerek alkalmazásával meg kell akadályozni a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, úgy hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében ne kerüljön veszélybe. A parlagon hagyott terület esetében szükség szerint kaszálásnak, szárzúzásnak, egyéb mechanikai gyomirtásnak vagy eseti tisztító legeltetésnek köszönhetően; a virágzó gyomok jelenléte nem olyan mértékű, hogy az jelentősen megnöveli a következő növénykultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát,
– a szántóterület, az állandó gyepterület, vagy az állandó kultúrával fedett terület a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növényektől mentes,
– az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31-éig legalább egyszer tisztító kaszálás elvégzésre kerül,
– nem áll fenn az állandó gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkult és a talajfelszín fedetlenné vált.
Fenti rendelkezések nem ismeretlenek, hiszen a korábbi szabályozás szerint a Kölcsönös megfeleltetés részét képezte. Ekkor az esetleges meg nem felelés; pl. gyomosság, túllegeltetés; csak az érintett közvetlen kifizetések, vidékfejlesztési támogatások teljes összegének vonatkozásában jelentett %-os elvonást (persze szándékosság esetén ekkor is elérhette volna 100 %-os csökkentést). Jelen jogszabályi környezetben azonban adott tábla vonatkozásában a közvetlen kifizetések megvonását jelentheti, ha a gazdálkodó fenti követelményeket nem teljesíti.
Természetesen, amennyiben a leírt minimumkövetelmények vis maior esemény miatt nem teljesíthetők, úgy azt az MVH felé 15 munkanapon belül elektronikus úton jelenteni kell. A vis maior felületen, tehát ez esetben nem a KM (Kölcsönös megfeleltetés) jelölendő, hanem a Vis maior minimumkövetelmény. Ily módon az adott terület támogathatósági feltételét jelentő minimumkövetelmények teljesülése alól átmenetileg; a vis maior esemény fennállása alatt mentesül a gazdálkodó.
Közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó minimumkövetelményekről olvashat még az alábbi linkre kattintva:
http://tudas.nak.hu/hu/tegyseges-kerelem/8958-kozvetlen-kifizetesekhez-kapcsolodo-minimumkovetelmenyek?tagid=241
(Forrás: NAK) „
-
Beszélgetés a magánerdőkről az ÓzoneNetwork műsorában
A cikk dátuma június 23rd, 2015 Nincs hozzászólásAz ÓzoneNetwork 2015. 06. 18-i adásában két interjú is elhangzott az erdőkkel kapcsolatban. Az első beszélgetés a falopások elleni védekezés az erdészeti kutatás által kidolgozott hatékony módszerét mutatja be,
míg az adás második részében Dr. Borovics Attila a NAIK-ERTI intézetigazgatója és Dr. Sárvári János
a MEGOSZ ügyvezető elnöke a magyar magánerdők helyzetéről, problémáiról ad tájékoztatást. Mindkét adást ajánljuk szíves figyelmébe. -
2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvek véleményezésének kérése
A cikk dátuma június 22nd, 2015 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ Tagok!
Mellékelten megküldöm a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás fejlesztését szolgáló tervezési keretértékekről szóló FM miniszteri rendelet tervezetét.
Kérem, hogy a tervezettel kapcsolatos szövegszerű módosító észrevételeit 2015. június 25-ig a MEGOSZ Titkárságnak megküldeni szíveskedjenek.
Köszönettel és erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
-
A vadgazdálkodási törvény koncepciója véleményezési határidejének meghosszabbítása július 03-ig!
A cikk dátuma június 22nd, 2015 Nincs hozzászólásTisztelt Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók!
A Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) két héttel meghosszabbítja a vadgazdálkodási törvény koncepciójának véleményezési határidejét és egyúttal társadalmi vitára bocsájtja a vadgazdálkodási tájegységek tervezett lehatárolását is július 3-ig.
Az Állami Földekért Felelős Államtitkárság május 21-én mutatta be az új vadgazdálkodási törvény koncepcióját:
Az elmúlt egy hónapban több mint százoldalnyi hozzászólás érkezett be számos szervezettől és állampolgártól, ezért döntött a minisztérium a határidő meghosszabbításáról.
A vadgazdálkodási tájegységek tervezett lehatárolását a minisztérium fenntartásában működő Országos Vadgazdálkodási Adattár a vadászatra jogosultak több éves adatszolgáltatásai alapján, statisztikai módszerek mentén végezte, az Országos Vadgazdálkodási Tanács 2015. február 24-i ülésén elfogadottak szerint.
A tájegységek kialakítása és határaik alkalmazkodnak a vadgazdálkodás elmúlt üzemtervi ciklusában bekövetkezett állománydinamikai változásokhoz, a vad élőhelyéhez és annak változásaihoz, a trófeabírálati eredményekhez, összességében a vadfajok számára jól körülhatárolható vadgazdálkodási-szakmai irányokhoz. A tájegységek határainak végleges kialakítása, a vadgazdálkodási törvény koncepciójában megfogalmazottak szerint, a területi vadgazdálkodási tanácsok véleménye alapján történik meg. Ezért a minisztérium a tervezetet a társadalmi vita lezárását követően véleményezésre eljuttatja az illetékes területi tanácsoknak.
Kérem, hogy a mellékelt koncepcióval és különösen a tájegységi lehatárolások tekintetében szakmai észrevételeiket az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály e-mail címére (evgf@fm.gov.hu<mailto:evgf@fm.gov.hu>) szíveskedjenek legkésőbb 2015. július 3-ig megküldeni.
A fenti minisztériumi hír alapján kérjük, hogy a magánerdő tulajdonosok és gazdálkodók a megadott e-mail címre küldjék meg észrevételeiket és javaslataikat.
Kérjük, véleményükről a MEGOSZ titkárságát is szíveskedjenek tájékoztatni egy másolat megküldésével.
Köszönettel és erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
