Tisztelt MEGOSZ Tagok!
Mint ahogy az a Szövetségünk 20 éves jubileumi nagyrendezvényén is elhangzott, előkészítés alatt van a „zöld törvények”, vagyis a
2009. évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról1
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900037.TV
1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről1
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV
1996. évi LV. Törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról1
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600055.TV
szóló törvények megújítása, módosítása.
Reméljük, hogy a fenti törvényeket egymással harmonizálva, egységes szemlélettel formálják át a jogalkotók. A Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereként a MEGOSZ módosító javaslataira számít a törvényalkotás, ezért kérjük, hogy a tagság részéről bárkinek a fenti törvényekkel kapcsolatosan módosító, akár alapvető változásokat hozó javaslatai vannak, azokat pontos jogszabály hivatkozással, szövegszerű módosító javaslatok formájában, rövid szakmai indoklással ellátva szíveskedjenek eljuttatni a MEGOSZ titkárságára legkésőbb 2014. október 17-ig.
Kérjük, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt ebben a rendkívül fontos, a magánerdő gazdálkodás működési kereteit előreláthatólag hosszú időre megszabó jogszabályalkotási folyamatban!
Köszönettel és erdészüdvözlettel:
Luzsi József
elnök
Tisztelt MEGOSZ Tagok!
Szövetségünk érvényben lévő Alapszabálya, továbbá a 2014. május 16-i Közgyűlésének határozatai alapján, az alábbiakban közzétesszük a MEGOSZ idén megújuló vezetőségének (elnök, alelnökök, Felügyelő bizottság elnöke és tagjai) jelöltlistáját.
| Tisztség | Jelölt neve |
| Elnök: | Luzsi József |
| Alelnök: | Bodor Dezső Károly |
| Dombóvári Dénes | |
| Dr. Ódor József | |
| Mocz András | |
| Sípos István | |
| Szabó Vendel | |
| Felügyelő Bizottság: | |
| Elnök | Könnyű István |
| Tag | Dr. Hegedűs Attila |
| Tag | Mikó Károly |
A Virágh János által vezetett Jelölő Bizottság elvégezte a jelöltekre vonatkozó adatok összegyűjtését és átadta azt az Elnökségnek. Az elnökség pedig a vonatkozó előírásoknak megfelelően 2014. szeptember 30-ig a fentiekben közzétette azt a MEGOSZ honlapján. A jelöltek valamennyien nyilatkoztak, hogy elfogadják az egyes pozíciókra történő jelölésüket.
A megjelenést követő 8 napon belül a tagok írásban további javaslatot tehetnek az új tisztségviselőkre, amelyet az elnökség szintén közzétesz a Szövetség honlapján. Az a jelölés érvényes, amit a tagság legalább 1 %-a írásban támogat.
Kérjük a MEGOSZ tagságot, hogy amennyiben további személyre, személyekre javaslatuk van, akkor a fentieknek megfelelő módon szíveskedjenek azt 8 napon belül az elnökséghez eljuttatni.
A Tisztújító Közgyűlésen csak a táblázatban szereplő, illetve a tagságtól érkezett jelölés keretében javasolt személyekre lehet majd szavazatot leadni.
A Tisztújító Közgyűlést 2014. novemberében hívjuk össze.
Erdészüdvözlettel:
a MEGOSZ Elnöksége
Kérjük a magánerdősök véleményét!
Páczay Györgytől, aki oly sokat tett az Akác-koalícióért és jelenleg is az Európai Parlamentben a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozik, megkaptuk az Európai Parlament által most tárgyalt Európai Erdészeti Stratégiát. A Stratégiát magyar nyelven mellékeljük:
Ez egy bizottsági közleményben lesz benne, amely leírja azokat az elképzeléseket, hogyan kellene európai szinten össze-hangolni az erdőgazdálkodást.
Szükség lenne egy egységes magyar erdészeti álláspont kidolgozására a dokumentumban leírtakkal kapcsolatban. Ebben külön meg kellene nevezni azokat a pontokat, ahol véleményünk szerint esetleg képviselői módosító javaslattal kellene majd fellépni a magyar félnek.
Kérünk ezért mindenkit, hogy tanulmányozza át a mellékelt erdészeti stratégiát, ami mindannyiunk erdőgazdálkodására hatással lesz az elkövetkező években és ha azzal kapcsolatban fontos észrevétele, javaslata, vagy az ott leírtakkal szemben ellenvetése van, azt az adott szöveghelyre hivatkozva, indoklással együtt jelezze nekünk legkésőbb 2014. október 03-ig a MEGOSZ titkárságára.
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök”
A Mezőgazdasági Bizottság az európai erdők jövőjéről is tárgyal a héten az Európai Parlamentben. A napirendekről szóló videóból kiderül, hogy kedden lesz szó az Európa 35 százalékát borító, mintegy másfél millió négyzetkilométernyi erdőről. A kérdés, hogyan kezeljék ezeket a területeket. A héten emellett lesz még szó az éghajlatváltozásról is.
Felirat magyarul is választható!
u
A díjat a jubileumi nagyrendezvény keretében vehette át
A MEGOSZ elnöksége 2004-ben díjat alapított, amelyet évente egy alkalommal adományoz a magánerdő gazdálkodás fejlesztése terén kifejtett rendkívüli érdemek elismeréseként. A díjat Rimler Pálról neveztük el, aki oly sokat tett a maga korában a magánerdő gazdaság korszerűsítéséért, fejlesztéséért.
A jubileumi nagyrendezvény lehetőséget adott arra, hogy visszatekintsünk az eddigi díjazottakra:
Répászky Miklós 2004. Pilis,
Barátossy Gábor és posztumusz: Dr. Csötönyi József 2005. Szentgál,
Jeszenszky András 2006. Napkor,
Bartha Pál 2007. Somogyszob,
Luzsi József 2008. Sopron,
Virágh János 2009. Abádszalók,
Temesvári Erik 2010. Tét,
Jozwiak Bernard 2011. Szentgál,
Soós Gyula 2012. Napkor,
Góhér Zoltán 2013. Kecskemét
A jubileumi, 2014-es esztendőben a Rimler Pál emlékérmet Támba Miklós a MEGOSZ alapító tagja, 2004-től alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. ügyvezetője vehette át Luzsi Józseftől.
Támba Miklós a díj átvétele kapcsán a következőket mondta a nagyrendezvény résztvevőinek a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében:
„Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A legkönnyebb az lenne, hogy megköszönjem a kitüntetést és a helyemre üljek, de Ügyvezető Elnök Úr arra kért, hogy kitüntetésem átvételekor gondolataimat osszam meg Önökkel. Szerencsés embernek gondolom magam, elsősorban azért, hogy magyarnak születtem, abban a korban, amikor még talán én is megélhetem azt, hogy határaink nemcsak északról, hanem délről és minden irányból akadály nélkül átjárhatóak lesznek. És megélhetjük azt, hogy azok, akik ezt a csodálatos magyar nyelvet beszélik, legalább lélekben egyesüljenek. Először szeretném megköszönni azoknak, akik erre a kitüntetésre engem javasoltak, akik ezt a kitüntetést nekem adományozták. Ez a kitüntetés nem nekem, hanem annak a közösségnek szól, akit én képviselek. Annak a közel 700 erdőtulajdonosnak, akikkel együtt gazdálkodom. Annak a 120 kollégának, akikkel minden nap együtt dolgozom érdekeltségi körömben.
A családomnak, akik támogattak abban, hogy szerény képességeim szerint a magánerdő tulajdonosok nagy közösségét szolgálhassam. Ez az elismerés első sorban nekik szól.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy olyan faluban születtem, ahol megtanulhattam az együttműködést, a kemény munkát, mert az a nyírségi homok, melyen gyerek koromban szőlőt szedhettem ma Európa legnagyobb egybefüggő akác termőhelye, amely sok ember megélhetését tudja biztosítani és amely HUNGARIKUM lett. Ezen a mai ünnepi napon is kiemelt figyelmet kap. Az akác koalíció jó példa arra, hogy összefogással sikerre tudjuk vinni akaratunkat. Ha visszatekintek az elmúlt 20 évre, akkor talán első gondolatom az, hogy nem mindig a jó megoldásokat választottuk. Ki kell mondanom, hogy nagyon sokszor és sokat félrevezettek és becsaptak bennünket. Neveltetésemből eredően a hibát nem bennük, hanem mindig magamban kerestem. Ezt javaslom Önöknek is. Ez nem azt jelenti, hogy bármiért szégyenkeznünk kellene, és ne lehetnénk büszkék az elvégzett munkánkra. Meggyőződésem, hogy hit nélkül közösséget szolgálni nem lehet. A hit magánügy, de az értékrendek választása nem magánügy, különösen nem lehet az egy közösségben. Ma már biztos vagyok abban, hogy közösségünk csak a keresztény nemzeti értékrendek mentén maradhat meg. Ebben a legfontosabb elem az a család, amely képes munkájából megélni, gyerekeit taníttatni. Nem csak kenyéren él az ember, szokták mondani, de higgyék el, hogy a vidéki lakosság nagy része azt sem tudja, hogy holnap miből vesz kenyeret. Közülünk őket csapták be a legjobban. Elhitették velük, hogy nem kell dolgozni, hogy segélyből is meg lehet élni.
Ezekkel az emberekkel kell nekünk a napi feladatainkat ellátni, a jövőnket megépíteni, ami nem kis feladat. Ez alatt a 20 év alatt remélem, hogy eleget tanultunk és bizonyítottunk ahhoz, hogy végre olyan törvényeket alkothassanak a Tisztelt Házban, mely nem köti gúzsba a dolgozni vágyók kezét, a rossz szándékúakat nem hagyja a közösségekre telepedni. A napi munkánkat úgy végezhessük, hogy keresztény polgári értékrendek szerint élhessünk. Ebben az esetben erdőgazdálkodásunk gazdaságilag is fenntartható lesz, mert a fenntarthatóság e nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért bízom abban, hogy a törvényalkotóknak eltökélt szándéka hogy azoknak a kezére csap, akik úgy gondolják, hogy a zsebünkben állandóan kotorászhatnak, és elvehetik lehetőségeinket tőlünk és erdőtulajdonos társaimtól, hogy versenyképes gazdaságot építhessünk. Bízom abban, hogy olyan idő következik ránk, ahol vezetőink felismerik hosszú távú nemzeti érdekeinket. Ahol egy ember is számít, és ahogy a Miniszterelnök Úr mondta, senkit nem hagyunk az út szélén. Ahol gyerekeinket és unokáinkat már nem tudják becsapni semmilyen fondorlattal és jogi csűrcsavarral. Ehhez nekünk, erdőtulajdonosoknak is sok pénzre van szükségünk, hogy adót fizethessünk, melyből szolgálhatjuk a közjót és a legjobb iskolába járathassuk gyermekeinket. Ehhez kívánok én mindenkinek jó szerencsét! A JÓISTEN áldását!”
Kedves Miklós! Szívből gratulálunk és további sok sikert, jó egészséget kívánunk a MEGOSZ tagsága és vezetősége nevében!
Tisztelt Pályázók!
Információink szerint a napokban megkezdődött és folyamatos az erdészeti közjóléti létesítményekkel kapcsolatos határozatok megküldése a pályázók részére. Tudomásunk szerint az országosan benyújtott 184 darab pályázatból 1 megszűnt, 11-et utasítottak el, vagyis 172 pályázat kaphat támogatást mintegy 4,315 milliárd forint értékben.
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
Budapest, 2014. szeptember 5.
Az ország területének több mint egyötöde erdő lett, és minden évben több ezer hektárral tovább bővül az új telepítéseknek köszönhetően – húzta alá a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szeptember 5-én Budapesten a Kossuth téren.
Dr. Nagy István miniszterhelyettes, a Magán Erdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) két évtizedes fennállását méltató rendezvényen arról is beszélt, hogy a Nemzeti Erdőprogram alapján – amely része a Nemzeti vidékstratégiának – felgyorsul az erdőtelepítések üteme. Így a következő évtizedek alatt várhatóan mintegy 700 ezer hektárral növekszik az erdők területe az országban, hogy az erdő által borított területek nagysága mihamarabb 20-ról 27 százalékra nőjön. Hozzáfűzte: mivel Magyarországon sok az osztatlan közös tulajdonú és a gazdálkodás alá nem vont erdő, a kihasználatlan területek fontos tartalékot jelentenek a nemzetgazdasági növekedés szempontjából. Ezért az erdőgazdálkodás Magyarország egyik fontos kitörési pontja lehet a 2020-ig tartó vidékfejlesztési ciklusban. Ebben a folyamatban a szaktárca számít a MEGOSZ aktív közreműködésére. Az államtitkár utalt rá: a magyar magánerdő-gazdálkodás a privatizáció óta eltelt negyedszázadban nem volt könnyű helyzetben. Ismert tény, hogy a magánosítás során a magánerdő-gazdálkodók elsősorban az egykori termelőszövetkezeti erdőket és az állami erdőgazdaságok gyengébb, problémásabb területeit kapták meg. Valószínűleg éppen ezért a magánerdő-gazdálkodás szereplői hamar felismerték, hogy érdekük egy erős szakmai szövetség létrehozása, a közös fellépés érdekében. Nagy István kiemelte: a magánerdő-gazdálkodás számára nagy jelentőségű volt, hogy a magánszektor számára is megnyílt az elmúlt években a közfoglalkoztatás lehetősége. Így ma már több, mint 1500 közfoglalkoztatott dolgozik a magyar magánerdőkben. A célkitűzés pedig az, hogy ezek a programok a jövőben is folytatódjanak.
A Kossuth téren felolvasták Glattfelder Béla államtitkár úr, a rendezvényt üdvözlő levelét és Luzsi József, a MEGOSZ elnöke szólt a magánerdőkről. Elmondta, hogy a MEGOSZ, mint a legnagyobb országos hatáskörű, magánerdős szakmai szövetség célja: tagjai gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatainak ellátása. A tartamos magán erdőgazdálkodás megvalósítása, a tagok erdővagyonának megőrzése, növelése. A magán erdővagyon legoptimálisabb működtetésének segítése a tulajdonosok, a gazdálkodók hasznára. A magánerdőben az erdészeti és az erdőhasznosítási szakmai kultúra támogatása a közcélok figyelembevételével. Becslések szerint közel félmillió honfitársunknak van erdőtulajdona. Ez azt jelenti, hogy az erdőtulajdonosok és családtagjaik révén minden hetedik magyar állampolgár részese a magyar magánerdő vagyonnak. Közel negyed százada a magyar erdők mintegy 40 %-a került magánkézbe. Ez napjainkra – az új erdők telepítésével – 42 %-ra, mintegy 870 ezer hektárra nőtt. Belátható időn belül tehát az ország erdeinek fele magánkezelésben lesz. A magánerdős társadalom egy dinamikusan fejlődő, vidéki munkahelyeket teremtő és megtartó közösség. A magyar magánerdők mindenki számára elérhetővé teszik az általuk megtermelt javakat és közcélú szolgáltatásokat.
A mintegy 250 fő résztvevő különleges termékbemutatót tekinthetett meg akácfa termékekből, amelyet Magyarország határait jelképező tölgycsemeték vettek körül.
A rendezvény második részében a Magyar Tudományos Akadémián Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt két évtized legfontosabb üzenete az ágazat számára, hogy növekszik Magyarország erdővel borított területeinek aránya. Köszönhető mindez a támogatások és a telepítések rendszerének, valamint az állami és magánerdő-gazdálkodók kitartó, céltudatos munkájának. Külön öröm, hogy ez a növekmény jelentős része a magánerdő-tulajdonosok kezében van. Mindez most mintegy 870 ezer hektár erdőt, és mintegy 38 ezer gazdálkodót jelent. A magánerdők egyre nagyobb aránya azt is jelenti, hogy egyre több vidéki munkahelyet létesítenek a magánerdő-gazdálkodók. Egyebek mellett ezért fontos a magánerdő-gazdálkodók támogatása, hiszen ők helyben piaci alapon valósítanak meg munkahelyeket, és nyújtanak így megélhetést sok embernek – hangsúlyozta.
A szaktárca a MEGOSZ-ra stratégiai partnerként tekint. Így a jogalkotási munkában is számít a segítségére.
Luzsi József, a MEGOSZ elnöke elmondta: a magánerdő-területeknek mintegy 80 százalékát művelik jelenleg Magyarországon. A magánerdők területe az elmúlt 20 évben több, mint 100 ezer hektárral nőtt. A magánerdőkben évente mintegy 3,3 millió köbméter hengeres fát termelnek ki. Ennek a termelési értéke 80 milliárd forint, amennyiben mindehhez hozzászámolják a különféle erdei szolgáltatásokat is, úgy a termelési érték 120 milliárd forintra emelkedik. Luzsi József a MEGOSZ elnöke elmondta, a magánerdőkből úgy termelnek ki évente 3,3 millió köbméter fát, hogy közben az erdők fatömege gyarapszik. Most a magánerdők fatömege 140 millió köbméter. Ez azt jelenti, hogy az erdők növedéke évente több, mint a kitermelés. A kitermelés mértéke a magánerdőkben 80 százalék körül mozog, így a tartamosság garantálható.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke barátként és természetes szövetségesként tekint a MEGOSZ-ra, hiszen ez a jó és közvetlen együttműködés már több évtizedes múltra tekint vissza. Sok közös feladat vár ránk a jövőben is, gondoljunk csak a jogalkotásra, vagy a vidékfejlesztésre – hangsúlyozta ki.
Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára, mint a magánerdő tulajdonos, és mint MEGOSZ tag is üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, számít a magánerdősök véleményére, támogatására a vidékfejlesztés sikeres továbbvitelében.
Ifj. Hubai Imre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke elmondta, a MEGOSZ a Kamara kiemelt partnere, hiszen a megyei erdészeti vadgazdálkodási osztályok vezetőinek és küldötteinek zöme MEGOSZ tagok közül kerül ki. Ismertette a Kamara Erdőtörvény módosítással és a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeivel kapcsolatos álláspontját.
A MEGOSZ által alapított Rimler Pál emlékérmet 2014-ben Támba Miklós, Szövetségünk alelnöke vehette át. A díjátadásról a későbbiek során külön számolunk be.
Az akadémiai program második részében szakmai konferencia zajlott le, amelynek előadói a magyar magánerdő gazdálkodás múltjáról és jelenéről, illetve a vidékfejlesztés erdészeti vonatkozásairól számoltak be.
A szakmai konferencia első részében Dr. Oroszi Sándor egy hivatott erdészettörténész, főmuzeológus segítségével mutattuk be a magyar magánerdő gazdálkodás történetét a kezdetektől 1990-ig, a rendszerváltásig. A kiváló előadás nemcsak a tulajdonviszonyok változásait, hanem az ezen változásokat kiváltó jogszabály módosulásokat is tárgyalta történelmi háttérbe ágyazva. Ez napjaink magánerdő gazdálkodása szempontjából is rendkívül sok jogalkotási kérdésben nyújtott fogódzót az érdeklődőknek.
Az illetékes tudományos intézet munkatársa, Dr. Schiberna Endre a második előadásban azt az időszakot mutatta be, nevezetesen az 1990-től napjainkig terjedő korszakot, aminek a jelenlévők is aktív részesei voltak tulajdonosként, gazdálkodóként, szakirányítóként, hatósági emberként, vagy éppen minisztériumi tisztségviselőként. Az ezen időszakból levonható tanulságok fontosságát a közeljövőre nézve nem kell részleteznünk.
Végezetül az erdészeti hatóság vezetője, Wisnovszky Károly ismertette adatokkal alátámasztva azokat az eredményeket, amiket a magánerdő gazdálkodás napjainkban a magáénak mondhat, illetve azokat a területeket, ahol még továbblépés szükséges.
A szakmai konferencia második részében elhangzó előadások pedig a közeljövő sürgősen elvégzendő feladatait vetítették elő, vagyis a magyar magánerdő lehetőségeit és tennivalóit a vidékfejlesztési intézkedések következő uniós ciklusban történő minél hatékonyabb igénybevételéhez. fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Miniszterelnökség nemrégen kinevezett, a vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt egészen az egyes intézkedések mélységéig tárgyalta a vidékfejlesztés erdészeti fejezetét. Előadásában nemcsak a jelenleg rendelkezésre álló keretekről, hanem az adminisztratív változásokról és az újabb szakmai lehetőségekről, kihívásokról is részletesen szólt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese, Papp Gergely egy szélesebb aspektusba helyezve szólt az addig még nem érintett vidékfejlesztési vonatkozásokról. Különösen érdekes volt az egyes magyarországi vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntések, például az erdő területalapú támogatásának elképzelésével kapcsolatban esetleg felmerülő uniós szintű problémák és kérdéskör feltárása.
A nagyrendezvény a Dunán, az Európa hajón folytatódott, ahol a MEGOSZ együttműködő partnereinek előadásai hangzottak el, amit vacsora, baráti beszélgetés követett. A résztvevőknek volt alkalmuk ügyességüket a táncparketten is próbára tenni.
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
Amint korábban jeleztük, a MEGOSZ jubileumi rendezvényéről folyamatosan, több részletben tájékoztatjuk honlapunk olvasóit. Az eseményről az Erdő-Mező Online készített videofilmet :
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök