Módosult a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló kormányrendelet

Megjelent a 187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy módosult a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) kormányendelet.

 A Kormány a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 1. § A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

 2. § Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendeletnek a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet] megállapított 1. mellékletét a 187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 A közlemény elérhető a 22. oldaltól a 34. oldalig.

Fás és lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatás

Felhívjuk figyelmüket az MVH 123/2014.(VII.22.) számú közleményére, mely a “Fás és lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatásra vonatkozóan a 2014. évi egységes kérelemben bejelentett ültetvényekkel kapcsolatban további számlaelszámolás benyújtásáról”  szól.

Az MVH legfrissebb tájékoztatása az erdészet jogcímek állásáról

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

A MEGOSZ, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, a hozzánk beérkezett kérdések alapján tájékoztatást kért az MVH-tól az egyes erdészeti jogcímek jelenlegi helyzetéről. Az MVH alábbi részletes válaszában az alábbi tájékoztatást adta, ami a 2013-as kifizetési kérelmekre vonatkozik:

Erdészeti potenciál helyreállítása

2013 kifizetési kérelmek: 285 db kérelem érkezett be.

A kérelmek több mint fele ügyintézésre került és 238 esetében forgalom generálás is történt.

Elutasított 47 db

Kifizetett: 238 db

Kifizetett összeg: 1 090 062 142 Ft

A 2013 kifizetési kérelmek alapján a jogcím lezárásra került.

Agrárerdészeti rendszerek:

2013 kifizetési kérelmek:

Minden kérelem lezárásra került, 102 702 835 Ft forgalmat generáltak.

Natura 2000 erdő 2013:

2127 db kérelem érkezett be, ebből:

Elutasítás előtt felülvizsgálatra vár: 3 db

Elutasított: 143 db

Érdemi vizsgálat nélkül elutasított: 2 db

Érdemi vizsgálat nélkül elutasított, igazgató jóváhagyta: 1db

Kifizetett: 1972 db

Kifizetett összeg: 3 811 433 518 Ft

A 2013 kifizetési kérelmek alapján a jogcím lezárásra került.

Erdő környezetvédelmi intézkedések esetén

2013 kifizetési kérelmek

Elutasított:44db

Kifizetett: 369db

Teljes mennyiség: 413 db

Összes kifizetés: 359 db kérelemre 669 426 523 Ft

A 2013 kifizetési kérelmek alapján a jogcím lezárásra került.

Erdőszerkezet átalakítás

2013 évi kifizetési kérelmek

Elutasított: 35db

Kifizetett: 98 db

Visszavont: 5 db

Eddig kifizetett: 98 db,  682 405 036 Ft értékben

A 2013 kifizetési kérelmek alapján a jogcím lezárásra került.

Fiatalerdők állománynevelése

Kifizetési kérelem:

A kifizetések augusztus végén megkezdődtek és folyamatosan teljesülnek. Ennek eredményei:

2014. július 16. állapot alapján 873 db kérelem érkezett be, ebből:

Elutasítás előtt felülvizsgálatra vár: 1 db

Elutasított: 53db

Kifizetett: 692 db

Törölt: 30 db

Visszavont: 3db

Kifizetések: összesen: 692 db kérelem esetében 386 294 587 Ft forgalom generálás történt.

Tájékoztatásul elmondható az idei kiírásról, hogy a 2014 februárjában benyújtott támogatási kérelmekre 317 db-ból 272 db kérelem esetében keletkezett forrásigény összesen 236 724 670 Ft volt, melyet az új Irányító Hatóság felállása után az MVH megküld forrásallokálás céljából. Az allokálást követően a határozatokat megküldik a pályázóknak.

EMVA MGTE

2013 évi kifizetési kérelmek

Visszavont: 3db

Érdemi vizsgálat nélkül elutasított: 4db

Elutasított: 199 db

Helyszíni ellenőrzésre vár: 7db

Kifizetett: 2530 db

Eddig 2235 db kérelemre összesen 2 959 700 433 Ft forgalmat generáltak. Fontos tudni, hogy a helyszíni ellenőrzéssel érintett kérelmek feldolgozása nem csupán a helyszínen mért terület megállapításából áll, hanem ekkor kerül ellenőrzésre a jövedelempótló támogatás feltételeinek megléte is.

Kb. 100 db kérelem nincs lezárva ezek mind egyedi esetek. Az MVH azon van, hogy ezek egy héten belül kifizetésre kerüljenek.

NVT MGTE

2013 évi kifizetési kérelmek

Összesen 3976 kérelem került kifizetésre 2 098 100 892 Ft értékben.

HE alapján kizárt, jóváhagyható: 2db

Elutasított: 139 db

Utalványozott: 3789 db

Itt is kb. 100 kérelem nincs még végállapotban. Az MVH, hasonlóan az EMVA kérelmekhez, azon van, hogy ezek egy héten belül kifizetésre kerüljenek.

Erdei Közjóléti Létesítmények

A jogcímben a támogatási kérelmek lezárása 2014. június 20-án megtörtént, a forrásallokációt kezdeményezték, az IH döntésére várnak.

A jogcímre vonatkozó részletes adatok a következők:

Elutasított: 11 db

IH előzetes rangsorra vár: 172db

Megszüntetett: 1 db

Törölt: 1 db

Teljes mennyiség:185 db, amelynek forrásigénye: 4.315.404.314 Ft

Köszönjük az MVH gyors és pontos tájékoztatását!

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Szíves tájékoztatásul mellékelten megküldöm a 111/2014. (V.22.) számú MVH közlemény összefoglalóját, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről szól.

A teljes dokumentáció a minisztérium honlapjáról vagy innen.

Üdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Fahab lesz a közeljövő szigetelőanyaga

A közeljövő szigetelőanyagainak egyszerre kell rendkívül hatékonynak és környezetbarátnak lenniük. A német Fraunhofer Intézet által kifejlesztett fahab hosszú távon leválthatja a kőolaj alapú műanyagokat.

A fahabból készült lemezre teljesen igaz az a reklámszöveg, hogy száz százalékban természetes alap- és adalékanyagokból készült Forrás: Fraunhofer WKI

Az épületek homlokzati szigeteléséhez manapság túlnyomórészt polisztirol lemezeket használnak, mert hatékonyan megakadályozzák a falakon keresztül történő hővesztést, illetve egyszerűen előállíthatók és olcsók. Ám mivel alapanyaguk a kőolaj, az egész eljárás kevéssé nevezhető fenntarthatónak, és érdemes figyelembe venni azt a korszakot is, amikor már gazdaságtalanul drága lesz kitermelni a fogyatkozó olajat. Ezért foglalkozik mind több kutatás a megújuló forrásokból készíthető anyagokkal.

A német Fraunhofer Társaság Wilhelm Klauditz Faipari Kutatóintézete (WKI) ígéretes eljárás kifejlesztésén dolgozik, amellyel fából készítenének habosított lapokat. “Termékünk ugyanúgy használható, mint a hagyományos műanyag hablemezek, ám ez teljes mértékben természetes anyag, amelyet megújuló nyersanyagból állítottunk elő” – nyilatkozta Volker Thole professzor. Kutatócsoportja először is olyan finomra őrölte a fahasábokat, hogy anyaguk masszává alakult. Ehhez a későbbi megkeményedés érdekében különféle természetes eredetű adalékot kevertek, majd a keveréket gázzal habosították.

A fahablemezek előállítására ezzel párhuzamosan egy másik módszert is teszteltek. Az eljárás leginkább ahhoz hasonlított, mint amikor a sütőporral kevert tésztamassza a sütés folyamán “levegősre” emelkedik meg a nedvesség hatására benne képződő gázbuborékoktól.

A fa alapú hőszigetelő anyagok nem újak, de a jelenleg kapható termékek számos hátránnyal indulnak a versenyben a műanyagokhoz képest. A farostokból készült hagyományos szigetelő lapok szálai idővel rezgés hatására széttöredeznek, vagyis a lemez kevésbé formatartó a műanyaghoz képest. A hőingadozás és a nedvesség miatt az aljzatba lefektetett farost alapú szigetelő lapok süllyedésnek indulhatnak, amitől csökken a hővisszatartó képességük.

Ezzel szemben a WKI-ban kifejlesztett fahab éppoly kiváló, mint a polisztirol. “Termékünket alávetettük a szigetelőanyagokra vonatkozó szabványvizsgálatoknak. Az eredmények szerint a fahabnak kiváló a hőszigetelő képessége, és a mechanikai értékek mellett higrikus paraméterei is jók, azaz kellően ellenállnak a nedvesedésnek” – mondta Volker Thole.

A kutatócsoport jelenleg azt teszteli, mely fafajták volnának a legmegfelelőbbek a fahabkészítéshez, és hogy a terméket hogyan lehetne nagyüzemi körülmények között gyártani. Az új fahab előtt nemcsak az épületszigetelésben van nagy jövő, hanem a csomagolástechnikában is, hiszen kiválthatná a szintén kőolaj alapú polisztirént, amelybe többek között a törékeny-sérülékeny háztartási elektronikai eszközöket burkolják.

Forrás: origo

Önjáró biomasszagyűjtő gépet fejlesztettek ki erdőgazdálkodók számára (erdő-mező online)

Új, önjáró biomasszagyűjtő gépet fejlesztettek ki, melynek révén betakarítható lesz az erdészeti biomassza hulladék jelentős része, továbbá az energiaültetvények termése is. Az eszköz elterjedése jelentős zöldenergia-többletet eredményezhet a gazdaság számára. A projekt 2014. júniusában zárult, a teljes költségből 77,58 millió forintot az Európai Unió finanszírozott.

Hasznosíthatóvá válik az erdészeti gazdálkodás során keletkező biomassza − lomb, bozót, gally, szárak és ágak − jelenleg veszteségnek számító jelentős része. Ez az eredménye a most lezárult fejlesztésnek, amelynek során új, önjáró biomasszagyűjtő gépet fejlesztett ki a smARTSOL Engineering Kft. A berendezés alkalmas továbbá az energiaültetvények egy menetben történő betakarítására is.

A gép, a speciális lánctalpai révén a kedvező talajnyomás miatt az erdőt is kíméli. Jelenleg nincs a piacon más, hasonló technológiájú berendezés – mutatott rá a smARTSOL Engineering Kft. ügyvezetője.

Makai Miklós elmondta, a betakarítógép a tőelválasztás után a növényi részeket feldarabolja és bálákba tömöríti. A biomassza tömböket a gép a későbbi begyűjtéshez a területen hagyja, hogy az természetes úton száradjon ki, de lehetőség van arra is, hogy azonnal felrakja egy szállítójárműre.

A biomassza korunk egyik legkönnyebben hozzáférhető, hatékony, ám korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiaforrása, amelynek energiasűrűsége egyes szénfajtákéval vetekszik, használata pedig a fosszilis energiahordozókat váltja ki – ismertette az ügyvezető.

Egy ilyen energiaforrás jelentős részét elvesztegetni pazarlás, amelyet az energiahordozókban szegény országok, mint Magyarország, nem engedhetnek meg maguknak. Mivel Európában sok ország faunája és energetikai helyzete hasonló a miénkhez, ezért várható, hogy a fejlesztés során megvalósított berendezésre megfelelő kereslet lesz – tette hozzá az ügyvezető.

A vállalkozás a kutatás-fejlesztési munkához 77,58 millió forint támogatást kapott a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatán.

(OrientPress Hírügynökség)

Pusztulásnak indult a szárazságkedvelő cser is – Interjú Horváth Ivánnal

Több fafaj már biztosan eltűnik a klímaváltozás hatására: a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Horváth Ivánt a Metropol kérdezte arról, hogy mi történik a magyar erdőkben.

Mi gyakorolja a legnagyobb hatást hazánk erdőire?
– A klímaváltozás hatásai az egész életet befolyásolják, de a legnagyobb hatással az erdőkre vannak. A fák nem képesek helyet változtatni, ki vannak téve a viszontagságoknak, legyen szó sok esőről, szélről, vagy éppen az eső hiányáról. Évmilliók óta léteznek időjárási szélsőségek, de ezek gyakorisága korábban egyenletesebben oszlott el. Az elmúlt 150 évről vannak pontos adataink, ezek egyértelműen bizonyítják azt, hogy a klímaváltozás hatására egyre melegebb az átlaghőmérséklet, egyre kevesebb a csapadék, és annak eloszlása egyre szélsőségesebb.

Mely fajok sínylik meg mindezt igazán?
– A vegetációs időszakokban egyre hosszabbak a száraz periódusok, ami a felmelegedéssel és a szárazsággal együtt a fafajok alkalmazkodóképességét próbára teszi. A folyamat már hosszú ideje tart, az erdőpusztulás azonban tömegessé vált. Elsőre azt gondolhatnánk, a klíma-változást elsőként azok a fafajok sínylik meg, amelyek a nedvesebb klímát kedvelik, de a szárazságtűrő fajoknál is érezhető a veszély. Jó példa erre a Keszthelyi-hegység, melynek déli oldalán főként feketefenyő, cseres és molyhos tölgyes található. Ezek a szárazságot leginkább tűrő fajok, ennek ellenére a feketefenyő pusztulása megállíthatatlan. A térségből el fog tűnni: tömegesen, a hegység képét meghatározó módon nem lesz már itt jelen.

Mi történik a fákkal?
– Egyre hosszabbak az eső nélküli, meleg időszakok, aminek hatására a fa már nem olyan vitális, életerős. Ha ez évtizedekig tart, a fák legyengülnek. Nem a szárazság vagy a meleg öli meg őket közvetlenül, hanem a kórokozók és károsítók, mert a fák legyengült szervezetét a mikroszkopikus gombák könnyen megtámadják. A rovarok adják meg a kegyelemdöfést a fáknak. Ilyen például a szú. A probléma pedig tömeges: a feketefenyőn túl említhetem az egész országot érintő lucfenyőpusztulást. 30 év szakmai tapasztalatának birtokában jelenthetem ki, hogy keresztet lehet vetni erre a fafajra. El fog tűnni egész Magyarországról: ez nem azt jelenti, hogy kertekben, parkokban, foltokban nem marad meg egy-egy példány, de lucfenyvesek már nem lesznek.

Más jelei is tapasztalhatók a klímaváltozásnak?
– Az erdészetben vannak olyan több évszázados megfigyelések, amelyekre stabilan lehetett korábban alapozni. Ilyen például az, hogy a bükkfák hétévente teremnek nagy mennyiségben bükkmakkot. A hétéves szabály a 21. századra felborult: még csak 14 év telt el, de én már öt nagy bükkmakktermésről tudok. A folyamat felgyorsult, ami azt jelzi, hogy a bükkfák nincsenek jól, vesztüket érzik, utódokról akarnak gondoskodni. Komoly veszélyforrás ez is. De pusztulásnak indult a szárazságkedvelő cser is, ha ő sem találja meg életfeltételeit, ez azt jelenti, hogy óriási a probléma. Vannak a magyar erdőknek egyéb problémáik is, mint az illegális favágások vagy vadászatok, de ezek sajnos már össze sem mérhetőek a klímaváltozás okozta hatásokkal. Fel kell készülnünk a változásokra, miközben a tudomány nem áll olyan szinten, hogy pontos előrejelzéseket adjon. Különböző mértékű változásokkal számolnak az elméletek, ezek közül a közepes veszélyességű forgatókönyvvel számolva is óriási lesz a változás. A leginkább nedves és párás körülményeket jelentő bükkös klímaosztály e szerint a jelenlegi 9-ről 1%-ra zuhan vissza, míg a legszárazabb erdős sztyepp klímaosztály aránya, mely jelenleg 25%-ot képvisel, akár 70% fölé is nőhet. Az ország 21,5%-os erdősültsége is visszaeshet.

Mit tudnak tenni?
– A megoldás nem egyszerű. Lehet gondolkozni azon, hogy milyen fafajokkal válthatók ki az eltűnőben levők. A Keszthelyi-hegységben a feketefenyvesek helyén természetes úton megjelent már a virágos kőris és a molyhos tölgy, ezekre lehet alapozni. Általánosságban véve egy klímaosztállyal melegedett minden terület: a bükkösből gyertyános-tölgyes klímaosztály lett, a gyertyános-tölgyesből cseres, a cseresből pedig erdős sztyepp. Erre kell a fafajválasztásnál gondolni, miközben a veszélyeztető fafajokat, a gyomfákat nem szabad hagyni megtelepedni. Az erdő természeti erőforrás is, olyan erdőket kell létrehozni, amelyek faanyagot is tudnak szolgáltatni.

Az idegenhonos fajok telepítése is a megoldás része?
– Igen, de óvatosan kell velük bánni, mert ökológiai problémát is okozhatnak. Behozhatunk velük olyan gombákat és rovarokat is, amelyek korában nem voltak jelen, és ha agresszívan terjednek, olyan helyekről is kiszoríthatnak őshonos fajokat, amelyeken azok megélhetnének. A helyzet nem olyan egyszerű, hogy délvidéki fajok beültetésével megoldható legyen: melegebb van, de a szélsőségek megmaradnak, a füge vagy a babér elfagyhat télen. Fel van adva a lecke.

Az erdő további lakóira hogyan hat, ha egyes fafajok eltűnnek?
– Ez láncreakciót indít el. Állatokból is kevesebb él meg egy fajszegény erdőben, mint a fajgazdag, elegyes természetszerűben. Nem kell még a harangokat félreverni, de az erdészszakmának fel kell készülnie az új helyzetre. Mindenképpen figyelni kell a természet jelzéseire, a megjelenő természetes újulat összetételére, és meglévő erdeinket úgy kell kezelni, hogy reprodukciós és önfenntartó képességük fennmaradjon, az erdő immunrendszere működőképes maradjon.

Erdősültség

Magyarország területének 21%-a erdő.

• Európában az élen Finnország (74%) és Svédország (67%) áll.

• A mi régiónkban Szlovénia (62%) és Ausztria (47%) az erdőkben leggazdagabb, mi az utolsók között állunk.

• Az európai átlaghoz (35%) közel esik Németország (32), Franciaország (28), Spanyolország (35), Olaszország (34) és Lengyelország (30) a WWF adatai szerint.

(metropol.hu)

Mennyire természetesek a magyar erdők?

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé.

– Miről szólt a TERMERD?

– A 2000-es évek elején a TERMERD-projekt keretében az volt a célunk, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi erdők természetességi állapotáról. A projekt jelentős újdonsága volt a korábbi értékelő rendszerekhez képest, hogy egyrészt az ország erdeit reprezentáló igen nagy elemszámú mintával dolgozott, továbbá, hogy a korábban alkalmazottaknál sokkal több szempontot vett figyelembe. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a projekt a faállomány, vagy a lágyszárú szint fajösszetételén felül a különböző szerkezeti jellemzők vizsgálatára is kiterjedt.

– Ehhez kapcsolódik a hemeróbia-vizsgálat kifejezés. Ez mit jelent pontosan?

– Bármilyen természeti objektumnak a természetességi állapotát elviekben kétféle megközelítéssel írhatjuk le. Az egyik – a TERMERD-projekt is ezt alkalmazta – egy természetességi állapotot leíró mutatót próbál létrehozni, ami úgy működik, hogy valamilyen természetesnek gondolt, vagy valósan természetes referenciához képesti távolság alapján ítéljük meg egy adott természeti objektumnak a természetességi állapotát. Ezzel szemben a hemeróbia-, vagy műviségi vizsgálatok esetében nincs szükségünk referenciára, hanem az emberi tevékenység hatásainak intenzitása alapján próbáljuk tipizálni az élőhelyeinket. Gondolhatunk nagyon egyszerű dologra is: egy erdőterületen az úthálózat sűrűsége is lehet egy hemeróbia-mutató, és persze minden olyan erdőhasználattal kapcsolatos kérdésre ráirányuló mutató, ami a használat-intenzitást, vagy a fafajválasztás mesterséges voltát vizsgálja.

Bükkerdő a Budai-hegységben kora tavasszal (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

– Melyiket részesíti előnyben a munkája során – a hemeróbia-vizsgálatot vagy a természetességi mutatót?

– Hemeróbia-vizsgálatot még soha nem csináltam, az irodalomból ismerem. A TERMERD-projekt, illetve azok a munkálatok, amikkel most vagyok elfoglalva, alapvetően a természetességi állapot komponenseire koncentrálnak.

– Adódott-e különbség a vizsgálatok során a fokozottan védett és a nem védett erdők között?

– Bizonyos minimális különbségek adódtak, de sokkal kisebbek, mint amit adatok hiányában gondolna az ember. Azt tapasztaltuk, hogy az elsősorban gazdasági rendeltetésű erdők természetességi állapota nem volt lényegesen rosszabb, mint a védett, vagy fokozottan védett erdőké. Minimális különbségeket találtunk – ezek erdőszerkezeti jellemzőkben, vagy a holtfával való ellátottságban mutatkoztak meg. Ugyanakkor kicsik voltak a különbségeknek, és ezek értékelésekor érdemes arra is gondolni, hogy a fokozottan védett erdőterületek nagyon gyakran a gazdálkodás számára nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthető területekre szorítkoznak. Emiatt ott ezek a mutatók eleve kicsit jobb állapotot mutathatnak, mert nincs gazdasági hasznosítása a területeknek.

– Mivel tudná magyarázni, hogy csak ilyen kis különbséget tudtak kimutatni?

– Erre több magyarázat adható. Az egyik szerintem az, hogy az erdőkben zajló folyamatok lassúak, tehát ha két-három évtizede fokozottan védett egy erdőterület, ennek a hatása még nem feltétlen jelentkezne nagyon intenzíven akkor sem, ha a védelem igazán hatékony lehetne. Az a másik, legalább ilyen fontos szempont, hogy Magyarországon a védett erdők jelentős részén erdőgazdálkodási tevékenység is folyik, így aztán értelemszerűen kisebb különbségek alakultak ki az adott rövid idő alatt is, mint ha megvalósult volna a teljes gazdálkodásból való kivonás.

A fekvő vastag holtfa (log) mintavételi pontonként számolt értékei és a TERMERD-vizsgálat területegységeiben kalkulált átlagos értékek a Pilis-tető és az Erdőanyai-völgy területen (Standovár Tibor és Szmorad Ferenc munkája)

– Nemrég elkezdtek dolgozni egy svájci hozzájárulás által finanszírozott kutatáson, ennek mi a lényege?

– Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatunkat a Natura 2000 élőhelyek és fajok fenntartásával kapcsolatos kutatásokra szóló kiírásra adtuk be. Kutatásunk során a Kárpát-régió, tehát az Északi-hegyvidék arculatát döntően meghatározó erdei élőhelyekre és a bennük élő Natura 2000-es jelölőfajok közül néhányra koncentrálunk. Alapvető célkitűzésünk, hogy a jelenleginél sokkal gazdagabb képet kapjunk ezeknek az uniós védelem alatt álló értékeknek a fennmaradását érdemben befolyásoló erdőállapot-jellemzőkről. A gazdagságon egyrészt a térbeli felbontást értjük, tehát térben nagyon finom felbontású adatokat tervezünk gyűjteni. Emellett értünk egy tematikai gazdagságot is – a jelenlegi projektünk erdőállapot-leíró módszere legalább olyan gazdag tematikájú, mint amit már a TERMERD-projektben megcéloztunk. Jellemezzük majd a különböző erdőszintek összetételét, a szerkezeti jellemzőket, a speciális mikroélőhelyeket, a termőhely állapotát, a vadhatás mértékét, a természetes és emberi bolygatások jelenlétét. Ehhez társítunk olyan erdőlakó madarakra, denevérekre, illetve holtfához kötődő rovarokra vonatkozó célzott zoológiai vizsgálatokat, ahol szeretnénk feltárni az erdőállapot és e fajok előfordulásai közötti összefüggéseket is.

– A korábbi vizsgálatokhoz képest sokkal sűrűbb lesz a mintavételük. Miért döntöttek így?

– Alapvetően új a mintavétel koncepciója. Egy klasszikus ve­ge­tá­ció­tér­kép vagy élőhelytérkép elkészítése kapcsán először meghatározzuk, hogy milyen felbontású térképet szeretnénk kapni, utána egy vagy néhány szempont alapján döntjük el, hogy hol húzzuk meg a térképi egységek határait. A mi esetünkben viszont egy térben explicit, pontszerű mintavételt hajtunk végre. Ez azt jelenti, hogy minden egyes mintavételi helyről pontosan tudjuk, hogy hol van a térben, tehát GPS-koordinátákkal beazonosítható helyről származó, és egymáshoz kellő közelségben lévő pontokon gyűjtött adatokkal fedünk le nagy területeket. A terepi mintavétel során nem kell semmiféle típushoz való tartozást rögzítenünk, és ezzel meghatározni annak a pontnak a hovatartozását. A korábban említett sok szempont alapján leírjuk az adott ponthoz tartozó mintavételi terület állapotát. Az ezekből kiépített nagy térinformatikai adatbázisból tudunk utána olyan finom léptékű térképeket gyártani különböző tematikák szerint, ami a védett erdők kezeléséhez tartozó tervezési folyamathoz szolgáltat egy fontos hátteret. Ez utóbbit reményeink szerint használni is fogják az érintettek.

– Összesen hány mintavételi pontjuk lesz?

– A projektben azt vállaltuk, hogy a kidolgozott módszertannal durván 50 000 hektár térképezését fogjuk megvalósítani. Hogy jobban el tudjuk képzelni: ez annyit jelent, hogy a Börzsöny hegység és a Mátrai Tájvédelmi Körzet teljes területén, illetve az Aggteleki Karszt egy részén fogunk mintavételezni – ha végre tudjuk hajtani a teljes kitűzött célt. Ha hektáronként átlagosan két pont sűrűségű mintavétellel számolunk, akkor nagyságrendileg 100 000 mintavételi pontról kellene adatot gyűjtenünk, kezelnünk és elemeznünk. Reméljük, hogy ez sikerrel is fog járni.

– A munkájuk eredményét egy természetvédelmi őr, vagy a nemzeti park központjában ülő munkatárs tudja majd használni?

– Az volt az alapvető elképzelés, ötlet és motiváció, hogy közös tudást és adatbázist hozzunk létre, így egy nemzeti parki erdőterület kezelési, erdőgazdálkodási tervének kidolgozása kapcsán minden érintett fél ugyanabból a kottából tud játszani. Eredményeinket, az összegyűjtött adatokat minden érdekelt fél számára hozzáférhetővé tudjuk és tervezzük tenni.

(Bajomi Bálint – Greenfo.hu)

Megalakult a Mezőgazdasági bizottság Erdészeti albizottsága!

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának 2014. július 10-i ülésén megalakultak az albizottságok, közöttük az Erdészeti albizottság is.

Ennek személyi összetétele a következő:

Elnök:     Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a NAK elnöke

Tagok:   Földi László országgyűlési képviselő

                 Legény Zsolt országgyűlési képviselő

A Mezőgazdasági Bizottság ugyanezen ülés keretében hallgatta meg Kis Miklós Zsoltot, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős új államtitkárát. A bizottsági ülésen részt vett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára is. Az elhangzottakból kiderült, hogy az új államtitkárság egy gazdálkodóbarát, az adminisztrációt egyszerűsítő és gyorsító vidékfejlesztésben gondolkodik, ami véleményünk szerint kiemelten fontos lenne az erdészeti pályázók számára is.

Gratulálunk az Erdészeti Albizottság elnökének, tagjainak megválasztásukhoz és Kis Miklós Zsolt államtitkár úrnak kinevezéséhez, aki közel tíz éve, 2005. márciusától tagja a MEGOSZ-nak és magánerdő tulajdonosként közelről ismeri a mindennapi gyakorlatot, az erdőgazdálkodás megoldandó problémáit is.

 Dr. Sárvári János

MEGOSZ

 Kis Miklós Zsolt   államtitkár

Győrffy Balázs

a Mezőgazdasági bizottság Erdészeti albizottságának

elnöke

MTI Fotó: Beliczay László

Magán erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2013.

Munkában a 6×6 cégcsoport eszközei: Jenz Hem 582 önjáró aprítógép + JCB Fastrac 3200 traktor + HRTK 118K pótkocsi (raksúly 14 t, raktérfogat 30 m3)

A FATÁJ szerkesztőség pár éve csokorba gyűjti a 22 állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságot és a 30 legnagyobb árbevételű magántulajdonú (2012. év), főtevékenységként erdőgazdálkodással foglalkozó gazdasági társaságot.

Folytatva hagyományunkat – közhiteles forrásból – hozzájutottunk a korábban már vizsgált 22 állami erdőgazdálkodó 2013. üzleti évét tartalmazó mérlegeihez.

Mostanra elkészült a legnagyobb (árbevételű) 30 magántulajdonú erdőgazdálkodó hazai vállalkozásokat bemutató összeállításunk.

Munkából munkába tart a 6×6 Trans Kft forvardere.

A 30 legnagyobb* árbevételű magántulajdonú, erdőgazdálkodó vállalkozás (cégnév szerinti sorrendben) 2013. évi legfőbb tényadatai.

CÉG (helyezés) felsorolás sorrend szerint	létszám	Árbevétel 2013 (millió Ft)	13/12	Üzemi eredmény árbevétel arányosan (%)
6×6 Trans Kft (1)	28	2 062,7	108,5	2,08
Hepik Bt (2)	41	1 918,9	117,7	11,60
Gledicia Kft (3)	32	1 315,2	104,9	6,70
Mátyás Kft (4)	10	1 064,5	116,9	4,09
Robusta Kft (5)	19	638,4	90,9	12,17
Nyárfás Erdőbirtokosság (6)	2	594,6	124,5	0,82
Erdőmester Szövetkezet (7)	4	519,4	103,7	-0,08
Arbo 2000 Bt (8)	62	429,5	81,0	0,57
L.K.Mobil Kft (9)	6	369,5	136,8	5,91
NANORB Kft (10)	5	362,1	139,1	13,04
Monostor Erdő Bt (11)	37	343,3	125,7	12,52
Napkori Erdőgazdák Zrt (12)	64	327,9	157,7	6,46
ERFAVAD Kft (13)	10	324,9	258,9	20,55
VIRÁGH Bt (14)	18	278,6	118,1	15,14
Ihartű 2000 Kft (15)	39	276,3	92,3	12,33
Mocz és Társa Kft (16)	31	252,2	75,0	0,85
JBH Magánerdészet Kft (17)	7	239,6	163,0	2,78
Zsomboly Kft (18)	12	231,8	113,7	20,49
Dunapart Bt (19)	6	219,9	106,5	1,66
Erdészeti Szaporítóanyag Termelő Kft (20)	11	212,7	146,1	5,12
Kerta Kft (21)	6	204,7	121,2	4,20
Jászkiséri EBT (22)	7	197,9	139,0	1,51
Keresi-Trans Kft (23)	17	195,9	282,3	23,1
KNT Fakitermelő Kft (24)	25	192,8	102,2	22,1
N.Brendon Kft (25)	2	189,8	294,9	1,51
Erdőtrans Kft (26)	16	188,2	99,8	1,96
Erdészné Kft (27)	7	186,8	110,1	0,78
Fa-Tir Kft (28)	4	186,7	131,4	6,33
Forester Kft (29)	9	168,4	144,2	4,60
ERDŐSZÖV Zrt (30)	16	166,1	98,8	8,72
— Összesen (Top30)	546	13 859,0
— Átlag (Top30)			107,7	6,99
Állami (22) összesen	12 816	83 280,3
Állami (22) átlag			103,9	2,76

* Az itt vizsgált cégkör 2013-ban találtatott a legnagyobb 30-nak. A korábbi listáinkat alapos kutatómunkával és természetesen az olvasóink értékes észrevételeinek figyelembe vételével pontosítottuk. A listánkon kiemelten jelennek meg FAGOSZ tagjai, illetve a FATUDAKOZÓ MAX/MID csomagok előfizetői. FATÁJ szerk.

Munkában a 6×6 Trans Kft harvestere.

A cégcsoport 2013-ban közel 13,9 milliárd forintnyi forgalom mellett, 7,7%-os árbevétel növekedést ért el (előző évhez képest).

A cégcsoport 2013-ban (átlagosan) 6,99%-os árbevétel-arányos üzemi eredményt ért el (968,1 millió Ft), szemben az előző évi 5,90%-os (758,6 millió Ft), a 2011-es 5,2%-os (590,1 millió Ft), a 2010-es 8,32%-os (728 millió Ft), a 2009-es 6,40%-os, a 2008-as 5,34%-os, illetve a 2007-es 7,52%-os eredménnyel. Megjegyezzük: 2013-ban (és 2011-ben) egyik cég sem volt veszteséges, 2012-ben 3 cég zárta veszteséggel az évet.

Munkában a 6×6 Trans Kft cégcsoporthoz tartozó JBH Kft legújabb aprítógépe.

Megjegyezzük, hogy a listánkat 70 vállalkozás adatsorából készítettük el. A lista 45. helyén már 100 millió forint, 50. helyén 75 millió forint alatti volt az árbevétel. A következő grafikon szemlélteti, hogy a csoport teljesítményének 51%-át az első 5 vállalkozás adta! (rákattintva nagyítható)

A fenti listából kiolvasható leg-ek (a magán-szférában):

Legtöbb alkalmazott – Arbo 2000 Bt

Legnagyobb árbevétel – 6×6 Trans Kft

Legnagyobb arányú bevétel növekedés – N.Brendon Kft

Legkisebb bevétel növekedés (=csökkenés) – Mocz és Társa Kft

Legnagyobb bevétel-arányú üzemi eredmény – Keresi-Trans Kft

Legkisebb bevétel-arányú üzemi eredmény – Erdőmester Szövetkezet

Néhány további adat:

Az érintett vállalkozói csoport foglalkoztatottjai 2013-ban: 546 fő. A csoport létszáma 2012-ben 662 fő, 2011-ben 415 fő, 2010-ben 386 fő, 2009-ben: 457 fő, 2008-ban: 514 fő volt.

Az egy alkalmazottra eső átlagos árbevétel 2013-ban 25,4 millió Ft (2012: 19,4 millió Ft, 2011: 27,4 millió Ft, 2010: 22,7 millió Ft, 2009: 19,6 millió Ft) volt.

Az egy alkalmazottra jutó átlagos (bér) költség 2013-ban 2,119 millió Ft (2012: 1,754 millió Ft, 2011: 2,155 millió Ft, 2010: 2,085 millió Ft, 2009: 1,979 millió Ft) volt.

Összesített társaságiadó-fizetési kötelezettségük 2013-ban 46,5 millió Ft (2012: 39,1 millió Ft, 2011: 28,8 millió Ft, 2010: 52,3 millió Ft, 2009: 43,7 millió Ft) volt. Ez árbevétel-arányosan: 0,34% (2012: 0,30%, 2011: 0,25%, 2010: 0,60%, 2009: 0,48%).

Munkára készülnek a 6×6 Trans Kft szállító járművei

Összehasonlításul:

Az állami tulajdonú 22 erdőgazdálkodó részvénytársaság vonatkozó adatai – a 22 vállalkozás 83,3 milliárd forintnyi forgalom mellett, társaságiadó-fizetési kötelezettsége 2013-ban 297,4 millió Ft (2012: 275,6 millió Ft, 2011: 379,6 millió Ft, 2010: 443,4 millió Ft, 2009: 180,2 millió Ft) volt. Ez árbevétel-arányosan: 0,36% (2012: 0,34%, 2011: 046%, 2010: 0,55%, 2009: 0,24%).

Az egy alkalmazottra eső árbevétel 2013-ban 7,05 millió Ft (2012: 6,25 millió Ft, 2011: 10,2 millió Ft, 2010: 9,7 millió Ft, 2009: 12,6 millió Ft) volt.

Az egy alkalmazottra jutó (bér) költség 2013-ban 2,619 millió Ft (2012: 2,472 millió Ft, 2011: 3,097 millió Ft, 2010: 2,952 millió Ft, 2009: 3,981 millió Ft) volt.

Az elemző kedvű olvasóink itt megtalálhatják a 30 gazdasági társaság mérleg-adatsorainak összesítése alapján készült hatékonysági mutatószámokat és azok grafikonjait (pdf állományokban).

A cégcsoport pénzügyi helyzetét jellemző mutatószámok

A cégcsoport vagyoni helyzetét jellemző mutatószámok

A cégcsoport jövedelmi helyzetét jellemző mutatószámok

A cégcsoportot jellemző egyéb mutatószámok

Észrevételeiket a fenti elemzéssel kapcsolatban köszönettel várjuk.

Kapcsolódó elemzéseink:

Állami erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2013.(2014-06-12)

Magán erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2012.(2013-10-25)

Állami erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2012.(2013-08-09)

Magán erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2011.(2013-03-12)

Állami erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2011.(2012-07-18)

Magán erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2010.(2011-08-18)

Állami erdőgazdálkodók a számok tükrében – 2010.(2011-07-14)

Erdőgazdálkodók számokban 2009 – 22 állami + Top30 magánerdő (2010-06-23)

Erdőgazdálkodók számokban – 2008 – 2.rész – magánerdő Top30 (2010-02-21)

Erdőgazdálkodók számokban – 2008 – 1.rész – állami erdőgazdaságok (2010-02-09)

Tóth János – FATÁJ, FATUDAKOZÓ, FAGOSZ
www.fataj.hu – www.fatudakozo.hu – www.fagosz.hu