-
Az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igénylése !
A cikk dátuma május 28th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonsok és Gazdálkodók!
Felhívjuk szíves figyelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 82/2014. (V.26.) számú közleményére, mely az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igényléséről szól.
A közlemény letölthető az alábbi linkre kattintva:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk822014
A közleményből kiemeltük a legfontosabb tudnivalókat:
Jogszabályi háttér: 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet alapján az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igényléséről.
I. Ügyfél-regisztrációs kötelezettségek:
Az MVH a kérelmek ügyintézését részben az ügyfél-nyilvántartásában szereplő adatok alapján végzi, ezért kérjük, fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében szereplő adatai naprakészek legyenek, és tegyen eleget a nyilvántartáshoz kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségeinek is.
II. A támogatás igénybevételének általános feltételei:
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor:
– az ügyfél szervezet nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás alatt,
– természetes személy nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt.
III. A támogatási kérelem benyújtása
A támogatási kérelmet egy példányban az MVH által jelen közleménnyel rendszeresített nyomtatványon, a természeti katasztrófával sújtott erdőrészlet szerinti területileg illetékes kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságához kell benyújtani.
A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak:
2014. június 9. – június 30.
A 2014. június 30. után benyújtott támogatási kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A benyújtás napja a borítékon szereplő postai bélyegző dátuma. Javasoljuk, hogy a küldeményt tértivevénnyel adja fel.
Az MVH – a jogszabályokban meghatározott egyéb esetek mellett – érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet, ha:
– az nem a megadott határidőben kerül benyújtásra,
– az az igény érvényesítésére jogosult nem hitelesíti eredeti aláírásával,
– az nem az erre rendszeresített nyomtatványon kerül benyújtásra,
– az ügyfél nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, illetve a támogatási kérelemmel egy időben sem nyújt be az intézkedésben való részvételhez szükséges, nyilvántartásba vételre alkalmas kérelmet,
– a kérelmet, képviselőként benyújtó személy nem rendelkezik érvényes meghatalmazással,
– az nem tartalmaz olyan adatot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően nem pótolható,
– a kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe a fizetési számlaszámát, illetve ha
– a kérelmező legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nem jelenti be vállalkozása kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését.
IV. A támogatási kérelemcsomag részeként benyújtandó nyomtatványok
Támogatási kérelem – Főlap (D1500) Támogatási kérelem – Betétlap (D1501-02) Egyedi blokktérkép Egyedi blokktérkép igénylőlap (G015D) – (Csak abban az esetben kell beküldeni az igénylőlapot, amennyiben az ügyfél az MVH-tól már igényelt blokktérképet, de azt még nem kapta meg)
Csatolandó mellékletek:
A károsodott terület elhelyezkedését ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép és egyedi blokktérkép.
A padka, rőzsefonat, talajfogó gát, bakhát pontos hosszának és elhelyezkedésének leírása, valamint abban az esetben, ha ezen kiegészítő intézkedések károsodott területnek csak bizonyos részét érintik, akkor az ezekkel érintett terület határvonalainak feltüntetésével kiegészített, a károsodott terület elhelyezkedését ábrázoló egyedi blokktérkép.
Tűzkár esetén a tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati jelentésének másolata; amennyiben a tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati eljárást nem folytatott le, tűzeseti hatósági bizonyítvány.
V. A támogatás igénybevételének további feltételei:
Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha:
– az erdészeti hatóság alapján nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó; a folyamatos erdősítés esetét kivéve, rendelkezik az adott területre vonatkozóan az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőterv határozattal; a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott erdészeti, erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos támogatás igénybevétele esetén nem került kizárásra a támogatási feltételek szándékosan történő megszegése miatt; tűzkár esetén, amennyiben az erdőtűz nem:
– az erdőgazdálkodó szándékos vagy gondatlan magatartása, vagy
– a területen gondatlanul végrehajtott erdőművelési vagy fahasználati tevékenység következtében keletkezett.
A támogatás igénybevételének további feltételei:
A támogatás igénybevételére a kérelmező nem jogosult azon területre vonatkozóan, ahol a természeti katasztrófa következtében keletkezett felújítási kötelezettség teljesítéséhez az érintett erdőrészletre csekély összegű (de minimis) támogatást kapott, kivéve a támogatási rendelet 3. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti, az erdőfelújítást megelőző terület-előkészítési, károsodott faállomány letermelési alaptámogatást.
A legkisebb támogatható terület nagysága olyan egybefüggő 0,5 hektár, amely egy erdőrészleten belül, vagy szomszédos erdőrészleteket érintően helyezkedik el.
A kérelmező a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakonként az ugyanazon erdészeti igazgatóság illetékessége alá tartozó területen károsodott valamennyi területre vonatkozólag csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, de a kérelemben több típusú természeti katasztrófa által okozott erdőkár után is igényelhető támogatás.
Természeti katasztrófa által sújtott ugyanazon erdőterületre a támogatási rendelet alapján egy adott természeti katasztrófa káreseménye után csak egyszer vehető igénybe támogatás.
A támogatási döntésről szóló határozat kézhezvételéig a kérelmező a támogatott erdészeti potenciál helyreállítási tevékenységeket csak saját felelősségére, kizárólag az erdészeti hatóság felújítási kötelezettséget előíró vagy módosító határozatának jogerőre emelkedése után kezdheti meg.
Amennyiben az ügyfél a támogatást rész-erdőrészlet területén kívánja igénybe venni, úgy köteles a támogatott terület határainak állandósítását elvégezni. Amennyiben a terület határán a támogatási időszak alatt jelölésre alkalmas fák nincsenek, a terület határvonalainak töréspontjaira jól látható határkarókat kell elhelyezni.
Az MVH a kérelmet elutasítja, ha az ügyfél a vonatkozó közösségi, illetve nemzeti jogszabályokban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti.
Az MVH a döntéséről határozatban értesíti az ügyfelet.
VII. A kifizetések igénylése
A jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek kifizetési kérelem benyújtásával igényelhetik a támogatás összegét a támogatott tevékenység megvalósítását követően. A kifizetés kérelmet legkésőbb a támogatási kérelem benyújtását követő két naptári év valamelyikében lehet benyújtani, vagy amennyiben a megvalósítás a támogatási határozat jogerőre emelkedése után történik, úgy a jogerős támogatási határozat közlését követő két naptári év valamelyikében lehet benyújtani.
A kifizetési kérelmek benyújtásának módjáról és határidejéről az MVH külön közleményben rendelkezik.
XII. A közlemény hatálya
E közlemény a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igényléséről szóló 90/2013. (VI.04.) MVH Közlemény.
Erdészüdvözlettel:
Luzsi József
elnök
-
Ezerarcú akác – szakmai konferenciát tartottak Baktalórántházán
A cikk dátuma május 27th, 2014 Nincs hozzászólás
Az akác a Nyírség aranya címmel szervezett szakmai konferenciát május közepén a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. valamint az Országos Erdészeti Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg és Debreceni helyi csoportja. A tanácskozás célja az ezerarcú akác bemutatása volt.
A résztvevőket Szalacsi Árpád, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. „Az akác virágzásához kapcsolódó rendezvénysorozat több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Régóta próbáljuk felhívni a figyelmet ennek a fafajnak a fontosságára. Korábban néha úgy éreztük, hogy pusztába kiáltott szó a kiállásunk az akác mellett. Mára viszont ez a helyzet alapvetően megváltozott. Nemcsak szakemberek, hanem hazai vezető politikusok is állást foglaltak a számunkra kedves fafaj mellett, és az összefogás hangja ma már Brüsszelig hallatszik” – fogalmazott Szalacsi Árpád.
„Más országokban, az ittenitől eltérő adottságú területeken tölgy-, vagy bükk-gazdálkodással foglalkoznak eredményesen. Nekünk viszont, elsősorban itt a Nyírségben más utat kell járni. Ezt az utat az akác kijelöli számunkra. Az akácerdőből származó hozamból, annak a hasznából tudjuk a természetszerű erdőket, erdeinket fenntartani, kezelni, óvni az utókor számára. Ezt a természeti kincset – amit az itt élők a Nyírség aranyaként ismernek – nem száműzni, hanem a térség, Magyarország és a magyar emberek javára használnunk kell. Mi nem vagyunk hajlandók lemondani róla! Mindenki előtt ismert, hogy a társadalom egyre több igényt támaszt az erdővel szemben, itt most főleg a közjóléti és a turisztikai területre gondolok. Természetesen egy állami tulajdonú erdészeti társaságnak ezt figyelembe kell venni, és erre forrást, fedezetet kell biztosítani. Ezt csak olyan fafajból tudjuk biztosítani, ami gyorsan nő, eladható, és ami munkát, megélhetést biztosít az itteni emberek számára. Ez pedig az akác” – hívta fel a figyelmet a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója.
„Még másfél évig európai szinten kell küzdeni az akácért. Az idegenhonos özönfajok elleni védekezésről szóló rendeletet elfogadta az Európai Parlament. A következő egy évben a bizottság különféle szervezetekkel egyeztet arról, hogy milyen fajok kerüljenek fel a listára. Erről egy tervezet készül, és azt fél év alatt vitatják meg a tagállamokkal. Meg kell akadályozni hogy az akác felkerüljön erre a listára” – ismertette az Unió döntési mechanizmusát Glattfelder Béla, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője. A politikus az akác hasznáról szólva arról beszélt, hogy gyakran lepusztult szántók és legelők helyére telepítették, ez a legnagyobb széndioxidot megkötő fafaj, munkahelyet teremt és a száraz klímának is ellenáll. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia néhány éve felmérést készített: arra voltak kíváncsiak, melyik a leginkább magyar fafaj. A válaszadók kétharmada az akácot jelölte meg. Glattfelder Béla előadása zárásaként bemutatott egy fotót, amin a többi között egy akácfa is látható – a felvétel az Európai Parlament strasbourgi épületének parkjában készült.
„Az akác fontos gazdasági-, kultúr- és haszonnövény, az elmúlt húsz évben 200 ezer hektáron telepítették Magyarországon. Ez a növény a leggyengébb termőhelyeken is jövedelmező. Az akácosok vagyonértéke Magyarországon 500 milliárd forintos kérdéskört jelent” – mondta előadásában Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet megbízott igazgatója.
„Ez a vita nem az akácról, hanem az akácból élőkről szól. Aki az akácot támadja, a vidéken élő embert, az akáctermelő gazdát, a méhészt, az akácból élőket támadja. Most mintegy 100 ezer ember megélhetését fenyegették meg” – figyelmeztetett Támba Miklós, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke. A fafajjal kapcsolatos fontosabb adatokat ismertetve arról is beszélt, hogy a közel 448 ezer hektár hazai akácos hetven százaléka magánerdőben van. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az akácosok 19,4 százaléka védett Magyarországon, ez közel 87 ezer hektárt jelent.
„Akác nélkül sem jelene, sem jövője nincs a hazai méhészeknek, mézet termelni Magyarországon akác nélkül nem lehet. Évente 22-25 ezer tonna mézet állítanak elő idehaza, ennek a mennyiségnek 40-60 százalékát az akácméz teszi ki” – mondta dr. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
A rendezvényen Farkas László, a Dolina Kft. tulajdonos ügyvezetője az akáchasznosításban alkalmazott műszaki megoldásokat foglalta össze. A házigazda Bíró Imre, a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója az akác széleskörű feldolgozhatóságát mutatta be. A hozzászólók között pedig dr. Szemerédy Miklós nyugalmazott erdőmérnök arról beszélt: szerinte forrásokra alapozva bizonyítható, hogy az akác őshonos Európában. A programot terepi bemutató zárta, ahol az erdészetnél alkalmazott állománynevelési módszerekbe nyertek betekintést a résztvevők, és számos akácból készült terméket is megnéztek.
(Nyírerdő Zrt. Sajtóközlemény – Erdő-Mező Online)
-
Könyvajánló! Pápai Gábor: Ripacskodásaim és egyéb történetek
A cikk dátuma május 24th, 2014 Nincs hozzászólás
Mindenkiben ott bujkál a játékra mindig kész, kibomló fantáziájú én, ami gyermekkorunkban nyilvánul meg legszabadabban. Azután megpróbáljuk elleplezni, kicsit később szégyelljük, nem érezzük felnőtt korunk díszletei között odaillőnek a felhőtlen bolondozást, de soha nem szűnünk meg vágyakozni utána. Olyan ez, mint mezítláb járni eső után a füvön. Emlékszünk rá, de olyan ritkán tudjuk újra átélni. Pápai Gábor azonban tudja és egész életében nem szűnt meg vidám és közvetlen lenni embertársaival.
Őrzök egy képet Pápai Gáborról. A Parlament nagytermében a szónoki emelvényen áll, a széksorokban jókedvű gyerekek és felnőttek, erdészek, tanárok… egy országos, erdőkről szóló gyermekrajz-pályázat résztvevői. Gábor pedig odafent a pulpituson, végignézve a termen, aminek ki tudja mikor volt ilyen felhőtelenül vidám közönsége, csak annyit mondott: – Hát nem jobb ezért itt lenni? Kevés parlamenti beszédnek volt akkora sikere, mint ennek az egyetlen mondatnak.
Aki szeret élni, az szeret mindent kipróbálni tanult szakmáján kívül is: a sportot, az amatőr színpadot, a verselést és a prózát, a lapszerkesztést, a riporterkedést, szakmai dokumentumkötetek sajtó alá rendezését vagy a konyhaművészetet. És mindegyikkel több lesz, gazdagabb. De hiába végzett egyre komolyabb, „felelősségteljesebb” munkát, soha nem felejtett el – ahogy ő mondja – „ripacskodni”, és ettől az elmondott vers plasztikusabb, a következő lapszám élőbb, a riportalany közlékenyebb lett. Na és, hogy hogyan csapódik ez le a szerző életében, kezdve a gyermekkor háborús éveitől, a szegedi középiskolai emlékeken át, a letöltött katonaidőn, a soproni egyetemista időszakban, és hogy kíséri végig változatos szakmai életútján, azt megtudhatjuk a dramaturgiailag nagyszerűen összekapcsolódó történetekből, naplóbejegyzésekből, vers- és drámaidézetekkel, korabeli viccekkel mértéktartóan kísért írásokból.
Ha valaki örömmel visszaemlékezne, vagy tudni szeretné milyen is volt a diákélet Szegeden és Sopronban a hatvanas években, ha mondanak neki valamit a nevek: Borostyán, Várkapu, Gyógygödör, aki őgyelgett már virágcsokrot markolászva, nagy reményekkel és kevés pénzzel a zsebében az óvónőképző vagy a textiles környékén, az kedvére válogathat a történetek között. Azt is megtudjuk milyen volt a diákság és a professzori kar kapcsolata ezekben a politikailag is furcsa, változó időkben.
Ez a könyv azonban ennél sokkal több, hiszen egy olyan ember életének színes csillámaiból összeálló őszinte kép, amit minden pillanatában átjár a bővérű humor és az élet, az emberek szeretete. Olyan kép, amit mindig nagy örömmel tanulmányozok, mert folyvást találok benne újabb, korábban fel nem fedezett, meg nem értett részeket, és egy kis irigységgel is, mert az elmúlt hét évtizedet kevés ember tudta jókedvű, szertelen „ripacskodásával” ennyire élhetővé tenni, mint Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője, aki egy igazi itt felejtett reneszánsz ember a XXI. században.
Tisztelettel ajánlom hát mindenki kezébe ezt a kötetet, aki szereti az életet és azoknak is, akik majd csak ezután fogják megszeretni.
Sárvári János
A könyv megrendelhető a szerzőnél: 06/30/9715-255
kopott.csont@gmail.com
-
A MEGOSZ 2014. május 16-i Közgyűlése által elfogadott mérlegbeszámoló
A cikk dátuma május 19th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ Tagok!
A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a civil szervezeteknek a nyilvánosság számára is elérhető módon közzé kell tenni gazdálkodásuk legfontosabb adatait. Ennek megfelelően a MEGOSZ 2014. május 16-i Közgyűlése által elfogadott mérlegbeszámolónkat honlapunkon megjelentettük és az alábbiakban is megtekinthető a következő linkre kattintva:
MEGOSZ 2013. évi KGY megszavazott mérlegbeszámolója
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
-
Hungarikum lett az akácfa és az akácméz
A cikk dátuma május 19th, 2014 Nincs hozzászólásHungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón, Szarvason. Ezt követően a tárcavezető, Babák Mihály Szarvas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa közelében.
A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác magyarországi meghonosításáért.A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.
A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban – érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyilvánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát és a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglaláskori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően.
A miniszter szólt arról is, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kampány zajlik majd május 15-ike és június 15-ike között. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, valamint a hungarikumok körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmét a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak.
Forrás: MTI/Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
-
Gondot okoz a falopás? – SeaForest, az ERDŐŐR
A cikk dátuma május 14th, 2014 Nincs hozzászólás
Napjainkban egyre nagyobb kihívás az erdővédelem. Az illegális fakitermelés és falopás jelentős erkölcsi, természeti és anyagi kárt okoz. Becslések szerint évente több mint 300 ezer köbméter fát lopnak el, amely hozzávetőlegesen 4-5 milliárd forint kárt jelent.Ezeknek a károknak a felderítésében és megelőzésében nyújt megoldást a SeaForest, az ERDŐŐR szolgáltatás, az erdőgazdaságok intelligens vagyonvédelmi rendszere.
A Seacon Europe kifejlesztett egy vezeték nélküli szenzor hálózaton alapuló felügyeleti rendszert, amely figyeli, észleli és értékeli a hálózat hatósugarában történő rendkívüli eseményeket, és azok bekövetkeztekor riaszt.
A rendszer a megfigyelendő objektumokat – gépjármű, munkagépek, motorok – a szenzorok mérési adatainak elemzésével azonosítja.
A szenzorhálózatból érkező adatokat egy intelligens háttérrendszer fogadja.
Rendkívüli esemény esetén – a szükséges elemzés gyors lefuttatását követően – azonnali riasztást küld a konkrét helyszín megjelölésével.
A riasztás szabadon paraméterezhető (pl. sms az erdésznek, e-mail a biztonsági szolgálatnak).
Előnyök
• A Seacon által nyújtott megoldás egyszerű, költséghatékony és energiatakarékos.
• A kisméretű szenzorok könnyen telepíthetők
• Nehezen észrevehetők
• A szenzorok hosszú élettartamúak, alacsony energiaigényűek
• Automatikus jeltovábbításra és értékelésre képesek
• A rendszer informatikai felhőben üzemel, a megrendelőtől egyáltalán nem igényel IT ismereteket
• A hálózat új szenzorokkal rugalmasan bővíthető
• A meglévő szenzorok gyorsan áthelyezhetők
• A rendszerben az elhelyezkedés egyszerűen átkonfigurálható
• Nem igényel jelentős IT hardver beruházást
• Nem szükséges külön IT humán erőforrás
• Igény esetén kamera illeszthető a rendszerhez, amelynek képe a riasztással együtt továbbíthatóFelhasználási területek
A SeaForest szolgáltatás alkalmas prevenciós és felderítő célokra egyaránt.
• Kitermelés alatt lévő területek védelme
• Út melletti területek figyelése
• Különleges faállomány megóvása
• Tervszerűen kitermelt készletek őrzéseA riasztó funkció és a pontos helymeghatározás révén a tettenérés hatékonysága drasztikusan megnő. A rendszer megléte elriasztja a tolvajok egy részét, így nagymértékben megelőzhetőek a későbbi lopások.
A kiterjedt területek egészének levédése lehetetlen, érdemes a hálózat megtervezésénél célzottan a legértékesebb vagy a legveszélyeztetettebb területekre fókuszálni.Ha Önt is érinti a falopás, Ön is szeretné megvédeni erdejét, akkor keresse munkatársunkat!
Elérhetőség:
Seacon Europe Kft.
Vittinger László
+36-70/459-2527
vittinger.laszlo@seacon.hu(Seacon Europe – Erdő-Mező Online)
-
Erdőtűzvédelmi tájékoztató
A cikk dátuma május 13th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ Tagok!
Felhívjuk szíves figyelmüket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság Pályázatkezelési és Támogatási Osztályának az erdőtűz megelőzéshez kapcsolódóan az erdőgazdálkodók és szakszemélyzet részére készített tájékoztató anyagára, mely az alábbi linken érhető el :
Az erdőtűzvédelmi mintatervek szintén elérhetőek a NÉBIH honlapján az alábbi helyről:
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
-
“Akáclevél”
A cikk dátuma május 8th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt Olvasók!
Szíves figyelmükbe ajánljuk Dr. Győri-Nagy Sándor “Akáclevél” című írását, amit az alábbi kapcsolóra kattintva nyithatnak meg.
http://moefeki.eu/wp-content/uploads/2014/05/akaclevel-jav.pdf.
A kultúrökológus professzor szakmai oldalról közelíti meg az akáckérdést, alaposan megvizsgálja az érveket és ellenérveket.
MEGOSZ
-
Szabályozott idegenhonos özönfajok – Jövő év elején lép hatályba a veszélyt jelentő fajokat kijelölő uniós rendelet
A cikk dátuma május 5th, 2014 Nincs hozzászólás2014.05. 5.Jogi Fórum / MTI
Várhatóan a jövő év elején lép életbe az Európai Unió özönfajok szabályozására vonatkozó rendelete, a fajlistát azonban a tagországi egyeztetéseket követően várhatóan csak egy évvel később állítják össze – mondták el a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM).
Az Európai Bizottság által, több éves előkészítő munkát követően, a múlt év szeptember 9-én bemutatott “Az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról” szóló rendelet-javaslatát plenáris ülésén, nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament.
A rendelet elfogadásáig még hátra van az Európai Tanács jóváhagyása, mely júniusban várható. Ezt követően a rendelet 2015. január 1-i hatállyal léphet életbe.
Az idegenhonos özönfajokra megalkotott átfogó jogszabály számos szakterületet érint, például a természetvédelmet, a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, a növénytermesztést, erdőgazdálkodást, halgazdálkodást, az egészségügyet. A rendelet célkitűzése: az európai szinten évi 12 milliárd euróra becsült károk enyhítése, amit a nem őshonos, inváziós tulajdonságokkal rendelkező állat- és növényfajok okoznak. Ezek amellett, hogy a biológiai sokféleséget, a természeti értékeket rombolják, gazdasági és egészségügyi károkat is okoznak.
A rendelet még elfogadásakor sem fog fajlistát tartalmazni, mely kijelölné azokat az unió számára veszélyt jelentő fajokat, amelyek ellen elsődlegesen kell majd védekezni, fellépni. A jegyzék első változatának elfogadását a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül, azaz a jövő év végére ígéri az EU Bizottsága. Ezt azonban még a tagországok szakértőinek egyeztetése előzi meg.
A tagállamoknak – így Magyarországnak is -, lesz beleszólása a jegyzék összeállításába és minden további változtatásába is. A jegyzék összeállítása kapcsán a Bizottság egyértelműen kinyilvánította azt a szándékát, hogy elsősorban azokra az inváziós, idegenhonos fajokra kíván koncentrálni, amelyek még nem jelentek meg az Unió területén, illetve még inváziójuk kezdeti szakaszán állnak.
Ezekre az esetekre lehet ugyanis a leghatékonyabb intézkedéseket, többek közt a kereskedelmi korlátozásokat, a terjedési útvonalak felderítését és felszámolását megvalósítani. Az unióban már széles körben elterjedt idegenhonos inváziós fajok kezelése esetében elsősorban a további terjedésük lassítását, valamint megállítását célzó intézkedések meghozatala lehet a reális cél.
Az európai szinten is jelentős, idegenhonos inváziós fajok kezelésének problémáját uniós szinten, a tagország közti együttműködés erősítése révén orvosló rendeletben előírt feladatok teljesítése minden érintett szakterületen kedvező hatást eredményez – vélik a szakértők. Mindez hosszabb távon ugyanis jelentősen csökkentheti az inváziós fajok elleni védekezésből eredő anyagi ráfordítást – tartalmazza a tájékoztatás.
