Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Nótáskönyv az akácról a MEGOSZ kiadásában

    A cikk dátuma április 10th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    120 nóta, népdal az akácról és a “Méhészek dala”

    A magyar akác és a magyar akácméz hungarikummá minősítési folyamata még tart, de rendkívül fontos előrelépés, hogy a februári ágazati érték- tárba való felvétel után, a Dr. Fazekas Sándor miniszter úr által vezetett Hungarikum Bizottság március 18-i ülésén döntött mindkét kategóriában azok Magyar Értéktárba kerüléséről. A bizottsági ülésen az előterjesztő Akác-koalíciót a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselte.
    A döntést Glattfelder Béla európa parlamenti képviselő a következő-képpen kommentálta:
    “Gratulálunk a Hungarikum Bizottságnak, amely tegnapi döntésével a magyar akácot és az akácmézet felvette a Magyar Értéktárba. Az utolsó lépés a hungarikummá nyilvánítás lesz, amelyre reményeink szerint még májusban sor kerül”.
    Reméljük ehhez jelentős mértékben hozzájárulhat, hogy Puskás Pál kollégánk szerkesztésében, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének kiadásában 500 példányban megjelent az akác nótáskönyv, ami megrendelhető a MEGOSZ titkárságán és gondos-kodunk arról is, hogy Szövetségünk jubileumi nagyrendezvényén minden résztvevő megkaphassa, a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesületének történetét bemutató könyvvel együtt.
    A frissen megjelent nótás könyvet a szerkesztő ajánlja az Erdészeti Lapok olvasóinak szíves figyelmébe!

    Ajánlás

    Az akácfa a magyar Alföld uralkodó fája,a Nyírség aranya, a nótaszövegek, népdalok legkedveltebb fafaja. A róla szóló dalszövegek csokorba szedése egy volt debreceni főerdésznek, erdőtulajdonosnak – különösen ha még nótakedvelő és -gyűjtő is – hálás feladatot jelent. Ennek aktualitását azonban az akác elleni folyamatos itthoni és külhoni támadások adták. Egyik képviselőnk, észlelve az „idegenhonos özönfajok” közé sorolt akácfa várható ellehetetlenítését – telepítési támogatás megvonása, fokozatos kiirtása –, lépéseket tett ennek megelőzésére és megszervezte az Akác-koalíciót. A céljuk az, hogy a magyar akác hungarikummá váljon a magyar akácmézzel együtt. Ez a nótáskönyv is ezért készült el.
    A magyar nóták számtalanszor visszatérő motívuma az akáclombos kicsi falum, az akácos út, az öreg akác, a lilaakácok, a bólingató akácfa, a kétszer nyíló fehérfürtös akácfa virága, bódító illata, lehulló levele, s végül az akáclombos temető, melyekben a magyar ember mindennapi élménye: szerelme, honvágya, bánata benne van. A nótákat dalolták a mezei munka közben, katonaként, lakodalmakban, a csárdában és a filmekben, rádióban egyaránt.
    1920-ban a trianoni országcsonkítás következtében hazánk erdeinek 80%-a a szomszéd államokhoz került. Az elvesztett erdők pótlására indult fásítási programok révén mára az erdők területe majdnem meg- duplázódott – az ország mai területére nézve 12,6%-ról 20,8%-ra nőtt. Ez a gyarapodás főleg az Alföldön a gazdaságosan nem művelhető földek és a parlagterületek beerdősítésével jött létre, elsődlegesen az akácnak köszönhetően. Az akác magyar fává vált, nálunk van a legtöbb akácerdő Európában – 463 ezer hektár, ami az ország összes erdőterületének egynegyede, az alföldi erdők egyharmada. Az akác talajvédelmi, tájvédelmi, gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ezért kérek mindenkit, ne bántsa a magyar akácot!
    Édesapám méhész is volt, egyike a több, mint húszezer méhésznek, akik évente körülbelül 25 ezer tonna mézet pergettek, ellátták az országot, és 80%-át exportálták. A megtermelt méz nagy része – egyben a legkeresettebb is – a finom akácméz volt. Magyarország akác és akácméz nagyhatalom! Jó lenne, ha ez így is maradna.
    A nótáskönyv kiadásért köszönetet mondok a MEGOSZ-nak, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének.

     Puskás Pál

    Nótáskönyv az akácról borító teljes-2-page-001  A könyv borítólapja

    Leave a reply

    Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.