-
Beszélgetés az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából
A cikk dátuma március 27th, 2014 Nincs hozzászólásAz OzoneNetWork csatornán március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából stúdióbeszélgetés
hangzott el, amelyen a MEGOSZ-t Dr. Sárvári János ügyvezető elnök képviselte. -
Szakterületek > Erdészeti Igazgatóság > GYAKORI KÉRDÉSEK
A cikk dátuma március 24th, 2014 Nincs hozzászólásGYIK
Egyéb ügyek, kérdések -
FAO sajtóközlemény az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából
A cikk dátuma március 21st, 2014 Nincs hozzászólásA FAO 2013-ban az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította március 21-ét.
Az idén másodszorra megrendezésre kerülő esemény alkalmából a FAO sajtó-közleményt jelentetett meg, amelyet az alábbi kapcsolóra kattintva érhetnek el.
A híradásból sokat tudhatunk meg a világ erdőterületének alakulásáról és az illegális fakitermelések elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről.
Óvjuk, védjük erdeinket!
a MEGOSZ vezetősége
-
Vita az akácról az OzoneNetworkTV műsorán
A cikk dátuma március 19th, 2014 Nincs hozzászólásA hazai akácállományokról és magáról a fafajról készült vitaműsor, amit az OzoneNetworkTV csatorna máricus 19-i programján lehetett megtekinteni:
A MEGOSZ-t Szövetségünk alelnöke, Támba Miklós képviselte, aki hatékonyan és eredményesen képviselte a gazdálkodói érdekeket és álláspontot a vita során, amelyen az erdészeti tudomány és természetvédelem képviselői is részt vettek.
-
Már csak egy lépés az akác hungarikummá nyilvánításáig
A cikk dátuma március 19th, 2014 Nincs hozzászólásKedves Kollégák!
A múlt heti jelentős EU-s győzelmünket követően újra egy jó hírrel örvendeztetjük meg Önöket. A Hungarikum Bizottság tegnapi ülésén a “magyar akácot” és a “magyar akácmézet” felvette a Magyar Értéktárba.
Az alábbiakban küldöm Glattfelder Béla EP képviselő úr sajtóközleményét.
“Már csak egy lépés az akác hungarikummá nyilvánításáig”
Glattfelder Béla sajtóközleménye
“Gratulálunk a Hungarikum Bizottságnak, amely tegnapi döntésével a magyar akácot és az akácmézet felvette a Magyar Értéktárba” – jelentette ki Brüsszelben Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő, az Akác-koalíció nevében. “Az utolsó lépés a hungarikummá nyilvánítás lesz, amelyre reményeink szerint még májusban sor kerül” – tette hozzá.
“A múlt héten történelmi győzelmet sikerült elérnünk. Sikerrel visszavertük az Európai Unióban folyó, akác elleni támadásokat. Most újabb sikert értünk el az akác és az akácméz Magyar Értéktárba történő felvételével” – emelte ki az EP-képviselő. “Ez nem volt egyszerű, hiszen azok, akik eddig európai szinten próbálták támadni az akácot, most minden erejüket az akác hungarikummá nyilvánításának megakadályozására fordítják. Ezért külön köszönöm Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, hogy a Hungarikum Bizottságban folyó parázs vitában kiállt az akác Magyar Értéktárba történő felvétele mellett” – mondta Glattfelder Béla.
“Az utolsó lépés, a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvétel mérföldkő lesz az akác elismertetése terén. Ezt követően nem lehet többé kétségbe vonni az erdészek, méhészek és mindazok munkáját, akik oly sokat tettek és tesznek az akácnak köszönhető hazai és nemzetközi sikereinkért” – emelte ki Glattfelder Béla.
“A hungarikummá nyilvánítást követően azonban az Akác-koalíció feladatai nem érnek véget” – figyelmeztetett az EP-képviselő. Minél előbb el kell távolítani az akáccal való gazdálkodást indokolatlanul akadályozó jogszabályi és adminisztratív korlátokat. Különösen a 2009-ben elfogadott erdőtörvény és végrehajtási rendeletei szorulnak felülvizsgálatra.
“Mindenkinek el kellene ismernie végre, hogy az akácnak kiemelt ökológiai, gazdasági és társadalmi jelentősége van Magyarországon” – hívta fel a figyelmet Glattfelder Béla. Nem véletlen, hogy az Akác-koalícióban már 17 szervezet: szakmai érdekképviseletek, egyetemek és kutatóintézetek és egy önkormányzat vesz részt. Minden eddigi rekordot megdöntve már több mint 70 ezren támogatták az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását az interneten található petícióhoz csatlakozva.
Az Akác-koalíció tagjai: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, az Országos Erdészeti Egyesület, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, az Alföldi Erdőkért Egyesület, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kara, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, a Nemzeti Biomassza Egyesület, a Magyar Professzionális Méhészek Egyesülete, Szarvas Város Önkormányzata és Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő.
Brüsszel, 2014. március 19. További információ: Glattfelder Béla irodája: +32-228-47889 http://fidesz-eu.hu/http://glattfelder.fidesz-eu.hu/
-
A Fidesz bírja az akácot, a WWF Magyarország nem
A cikk dátuma március 18th, 2014 Nincs hozzászólás“Káros és “alkotmányellenes” az akác. Felelőtlenségnek és alkotmányellenesnek tartja a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet azokat a törekvéseket, amelyek segítenék az akác terjedését Magyarországon. A szervezet szerint egyáltalán nem számít „nemzeti érdekeket védő diplomáciai sikernek”, hogy egyelőre sikerült blokkolni az akácra is vonatkozó uniós jogszabálytervezet kidolgozását. A nem őshonos akác jelenléte káros, terjedése pedig csökkenti a biológiai sokféleséget – hangoztatja a természetvédő szervezet.
Az Európai Unió egyelőre levette napirendről az úgynevezett inváziós fajokkal (így az akáccal) kapcsolatos jogszabálytervezet kidolgozását, részben Magyarország fehér akáccal kapcsolatos felvetései miatt – emlékeztet a WWF Magyarország. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, az akácügyet elindító politikus azonban a szervezet szerint tovább menne, a magyar erdőtörvényt is felülvizsgálná az akácra vonatkozó korlátozások megszüntetése érdekében. Fazekas Sándor pedig vidékfejlesztési miniszter pedig egyenesen úgy vélte, hogy az akácot hungarikummá kell nyilvánítani. Minden szakmai műhely károsnak tartja Az akácügyben eddig valamennyi jelentősebb tudományos műhely megszólalt, és ahol szakmai állásfoglalás született, ott kivétel nélkül kiemelték az akác, mint fafaj számos káros tulajdonságát – hangsúlyozza ugyanakkor a természetvédelmi szervezet. A WWF Magyarország aggályosnak tartja, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi problémakör uniós szintű megoldását – idézi a közlemény Gálhidy Lászlót, a szervezet erdővédelmi programjának vezetőjét.
A közlemény szerint olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, a túllegeltetés és a drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettek be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz.
Csökkenti a biológiai sokféleséget
Az akác jelenléte, terjedése csökkenti a biológiai sokféleséget, rontja a talaj és a vízbázisok állapotát, ami hosszú távon gazdasági károkkal, kockázatokkal, költséggel jár – hívja fel a figyelmet a szervezet.
Az akác terjedésének támogatása sérti az alaptörvényben megfogalmazott célok, így a természeti örökség, az erdők, a talaj védelmének teljesülését – hangsúlyozzák. A WWF Magyarország szerint a jelenleg hatályos jogszabályok a magyar érdekek védelmére születtek, ezért nem megengedhető, hogy szűk látókörű gazdasági érdekekből fellazítsák ezeket – áll a közleményben.” (agrarszektor.hu) 2014. március 17., hétfő 16:44Komment: 1., Nem kellene mindenből politikát csinálni!
2., Milyen “tudományos szakmai műhelyek” foglaltak állást?
( admin )
-
Március 21. az Erdők Nemzetközi Napja
A cikk dátuma március 15th, 2014 Nincs hozzászólásA FAO a 2014. évi Erdők Nemzetközi Napjára egy perces, az erdőkre a figyelmet felhívó videót készített, mely 8 nyelven érhető el.
Megosztás:Az ENSZ Közgyűlés 61. plenáris ülésén 2012. december 21-én döntöttek arról, hogy 2013-tól kezdődően március 21. legyen minden évben az Erdők Nemzetközi Napja.
E döntés előkészületei már ismertek voltak, így a 58/2012. (VI. 25.) VM rendelet változást hozott a Pro Silva Hungariae díjak terén. 2013-mal kezdődően az évi 6 díjat egyszerre, március 21-én az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából adja át a vidékfejlesztési miniszter a rendelet szerint. A 2013. évi kitüntetés átadásról FATÁJ beszámoló.
A 2014. évi Erdők nemzetközi Napjára készülve a FAO elkészített egy pontosan egy perces videót.A video elérhető arab, angol, francia, olasz, orosz, spanyol, kínai (egyszerűsített), valamint német nyelven. Március 21-én ez a spot menni fog a CNN International, és mind a hat regionális CNN, valamint az Euronews és a Deutsche Welle csatornán, továbbá a BSkyB (Sky television) közösségi csatornáin.
Az egy perces videó szövege magyarul:
– Az erdő életünk része.
– Megvéd bennünket mialatt felnövünk. (életünk során)
– Tisztítja a levegőt, amit belélegzünk.
– Élelmet, vizet, egészséget ad nekünk.
– Menedéket, munkahelyet, bevételt nyújt.
– Nézz körül: el tudod képzelni életedet nélküle?
– Március 21-én gondolj erdeinkre: ápold, erdeink a jövőnk!
(Azzal, hogy a vízügy 2014. január 1-vel átkerült a VM-től a BM-hez, a rendeletben még szereplő március 22-i Víz Világnapja és a kapcsolódó kitüntetések ügye is a BM-hez került. (MTI 2013.12.09.) Így az idén nem lesz a tavalyihoz hasonlóan összevonva a VM-ben az Erdők és a Víz Világnapja kitüntetési esemény.)
Amíg a 2014. évi Víz Világnapjával kapcsolatban interneten számos találat van, addig az idei Erdők Világnapja (Erdők Nemzetközi Napja) 2014-re nem kapok egyetlen találatot sem.
Forrás: FAO.org, orientpress.hu,
Összeállította: Mőcsényi -
Fejlemények az Akác-koalíció ügyében
A cikk dátuma március 14th, 2014 Nincs hozzászólásAz akáckérdéssel kapcsolatban 2014. március 12-én sajtótájékoztatót tartott Dr. Fazekas Sándor miniszter Kunhegyesen. Kijelentette, hogy “az Európai Uniónak semmi köze nincs ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek”. Az ezzel kapcsolatos sajtóanyagot az alábbi kapcsolóra kattintva nyithatják meg:
Az EU-nak semmi köze ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek
Az agrárminiszter ezt követően március 13-án Fegyvernek-Szapárfalun is kitért erre a kérdésre és kifejtette: “az akácméz a magyar méztermelés felét adja. E terméknek az akácfával együtt be kell kerülnie a hungarikumok körébe.”
Végezetül szintén március 13-án kaptuk a hírt, miszerint sikerült megakasztani az idegenhonos özönfajokról szóló uniós bizottsági javaslat tárgyalását, mivel azt Magyarország ellenszavazatával megvétózta. Az ügy részleteiről Glattfelder Béla európa parlamenti képviselő mellékelt sajtóközleményéből tájékozódhatunk
-
Pusztul az Ősfenyves Fenyőfőn
A cikk dátuma március 8th, 2014 Nincs hozzászólásA 2011. óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt mintegy 4-6 ezer köbméter fát, elsősorban a több mint 40 éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni fél év alatt a Bakonyszentlászlói Erdészet területén.
A fakitermelések érintik a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület 130-150 éves erdőállományait is. A fenyőfői homoki ősfenyves Fenyőfő és Bakonyszentlászló között található. Ez a homoki erdeifenyves (Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris) növénytársulás egyetlen magyarországi termőhelye.
Kitaibel Pál botanikus 1799-ben valószínűsítette, hogy ez a homoki ősfenyves reliktum növénytársulás, de ezt bizonyítani csak a 20. század végén sikerült. 1954 óta kiemelten védett terület.
A fenyőfői homokvidék a Bakonyalja részeként átmenet a Bakony hegyei és a melegebb kisalföldi tájak közé ékelődő Sokoró között. Jellegzetes síkság: felszínén a relatív szintkülönbség alig húsz méter. A homokon kevés szerves anyagot tartalmazó, felső szintjükön inkább savanyú kémhatású rozsdabarna erdőtalajok alakultak ki. A vastag homoktakaró miatt az erőteljes nyári párologtatás rendszerint úgy lesüllyeszti a talajvíz szintjét, hogy azt már a fák gyökerei sem érik el. A patakok (Hódos-ér, Bánya-ér, Cuha) rendszeresen kiszáradnak. A fenyves azért maradhatott fenn, mert az ilyen talajban annyira kevés a tápanyag, hogy a tölgy és bükk nem él meg rajta. Az erdeifenyves fő természeti értéke, hogy aljnövényzetében együtt nőnek az alföldi homokos, melegebb vidékekre jellemző és a hűvös, nedves hegyi élőhelyeket kedvelő lágyszárúak.
Már a korábbi évtizedekben is észleltek száradást az erdőgazdálkodók, de olyan mértékű pusztulásra még nem volt példa, mint ami 2013-ban elindult. Legnagyobb mértékben az erdeifenyők kezdtek kiszáradni, ezzel párhuzamosan a feketefenyő is pusztulásnak indult, de már a lombos fafajok is károsodtak. A tömeges kiszáradás miatti “katasztrofális erdőtüzek” megelőzésére is szükség van. Célunk, hogy ahol lehet, őshonos lombos fajokkal cseréljük fel a pusztuló faállományt, s a terület egykori változatosságát visszaállítsuk. A Bakonyszentlászlói Erdészet megkezdte a károk felmérését, és egyeztetéseket kezdett az Erdészeti Hatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel.
A Bakonyerdő Zrt. saját költségén hosszú távú kutatási munkát folytat, hogy feltárja a pusztulás lehetséges közvetlen és közvetett okait, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának szakembereivel is felvette a kapcsolatot. Az Egyetem megkezdte a terület termőhelyi és rovartani, növénykórtani vizsgálatát.
A terület talaj és hidrológiai viszonyainak vizsgálata folyik, amelynek célja annak megállapítása, hogy a talajviszonyok milyen szerepet játszhatnak a pusztulásban.
Az erdővédelmi vizsgálatoknak több részterülete van, melyek célja egyrészt az elpusztult fákon megtalálható károsítók/kórokozók meghatározása, másrészt a területen jelen levő, illetve potenciálisan megjelenő károsító/kórokozó fajok kimutatása, értékelése.
Mindezek miatt a tájkép jelentősen megváltozik, de később a homokterületekre egykor jellemző, őshonos lombos fafajokkal és homoki gyepekkel tarkított élőhelyet alakítunk ki. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a lakosságot és a turistákat megfelelő információkkal lássuk el, mert ma csak azt látják, hogy nagymértékben pusztulnak az erdők és tavasszal-nyáron is folyik a fakitermelés. A tájkép rövid idő alatt jelentősen meg fog változni, de a korábbihoz hasonló, természetesebb élőhelyet kívánunk kialakítani.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
http://www.fataj.hu/ cikke után
-
MVH Közlemény a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatás igénylésének módosításáról
A cikk dátuma március 5th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ Tagok!
Tájékoztatásul küldjük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 32/2014. (II. 26.) számú KÖZLEMÉNYÉT, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatás igényléséről szóló 2/2014. (I. 21.) MVH közlemény módosításáról szól.
I. Módosuló rendelkezések
1. A 2/2014. (I. 21.) MVH közleménynek a támogatás igénybevételének feltételeiről rendelkező III. pontja az alábbiak szerint módosul:
Az egyes támogatott tevékenységekhez kapcsolódó feltételek:
Befejezett ápolás:
• a legkisebb támogatható terület legalább 1 hektár, amelyet a támogatási kérelemben, a befejezett ápolással érintett erdőrészletek összterülete alapján kell megállapítani. A területszámításnál (1 hektár) az erdőrészlet részterülete is figyelembe vehető, ha az a 0,3 hektárt eléri és azon a területhatár állandósítást elvégezték,
• Amennyiben a befejezett ápolást részterületen kívánja az ügyfél megvalósítani, akkor a támogatás mértékének megállapítása alapját képező területi kategória meghatározásánál az erdőrészlet területe helyett a részterület területe kerül figyelembe vételre,
• a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással telepített erdők (NVT MgTE és EMVA MgTE) esetében csak az 5 évesnél idősebb faállományok támogathatóak, melyeket az erdészeti hatóság befejezetté nyilvánított,• a tevékenység támogatására az adott erdőrészlet vonatkozásában az ügyfél nem jogosult, ha az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet 3. § a) és c) pontja szerinti tevékenységek elvégzésre (erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás, illetve állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás) jóváhagyó támogatási határozattal rendelkezik.
2. A 2/2014. (I. 21.) MVH közleménynek a támogatási kérelmek elbírálásáról rendelkező VI. pontja az alábbiak szerint egészül ki:
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2014. évben benyújtott támogatási kérelmeket a támogatási rendelet 2. számú melléklete 15. és 16. sorának alábbi rendelkezése szerint értékeli:
A pénzügyi terv bírálata során a 2012-ben az 1 alkalmazottra jutó árbevétel összege kerül figyelembevételre a 2. számú melléklet 15. sorában szereplő értékelési szempont vizsgálatakor.
A 2012. bázisévhez viszonyítva a támogatási kérelem benyújtási időszak első napján nyilvántartott erdőgazdálkodásba vont terület növekszik, amely során 5 százalékpontonként 1 pont, de legfeljebb 4 pont adható. Ennek ellenőrzése az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján történik.2012. évi bázisév: az Országos Erdőállomány Adattár 2012. december 31. napján nyilvántartott adatai alapján meghatározott időszak.
3. A 2/2014. (I. 21.) MVH közlemény kapcsolódó jogszabályaikat tartalmazó X. pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki:
– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendelet módosításáról szóló 13/2014. (II. 24.) VM rendelet.
II. A közlemény hatálya
E közlemény a kihirdetése napján lép hatályba.
A rendelet elérhetősége:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk322014
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök