-
Bár káros az akác, az MTA nem írtaná ki az országból (hvg.hu után)
A cikk dátuma február 28th, 2014 Nincs hozzászólás2014. február 27., csütörtök, 21:46 Szerző: MTI
Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, amely az elmúlt hetekben az akác megítélése körül kialakult vitához kapcsolódóan közölt állásfoglalást.
Az akácra vonatkozó természetvédelmi problémák három pontban foglalhatók össze – közölte az MTA.Spontán terjedése veszélyezteti a természetes fafajú erdőket, valamint gyepterületeket, köztük a kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, hungarikum élőhelyeket. A faj mind gyökérről, mind tuskóról kiválóan sarjad, magja mintegy ötven évig megőrzi a talajban csírázóképességét, ezért ahol megtelepedett, onnan gyakorlatilag kiirthatatlan.
Az akác nagymértékben átalakítja területén a termőhelyet, csökkenti az élővilág változatosságát. Megnöveli a talaj nitrogéntartalmát, ami hosszú távon a bomlási folyamatok növekedését, a szénmérleg megváltozását is eredményezi. A levelének bomlása során felszabaduló anyagok megakadályozzák a természetes erdei aljnövényzet kialakulását.
Az akácállományok szerkezete a hasonló korú őshonos fafajú erdőkénél egyszerűbb. A táplálékforrást biztosító növények szegénysége és a faállomány egysíkúsága általában jelentősen csökkenti az erdei állatvilág sokféleségét az őshonos fafajú erdőkhöz képest.
Harmadik pontként emlékeztetnek arra, hogy az ezredfordulón végrehajtott és az ország természetes növényzeti örökségét feltáró MÉTA program felmérése kimutatta, megdöbbentő mértékű az akác spontán inváziós megjelenése a hazai természetes élőhelyeken. A magyarországi természetközeli területek mintegy 200 ezer hektárját veszélyezteti az akác megjelenése és inváziója.
A Kárpát-medencét egyedi élővilága miatt külön Pannon életföldrajzi régióként határozta meg az Európai Unió. Az Észak-Amerikából származó idegenhonos akác jelenleg a magyarországi erdőterület 24 százalékát (463 ezer hektár) foglalja el. A faj a 19. század végén terjedt el, elsősorban az alföldfásítási program révén, azóta területe folyamatosan növekedett.
Mindezen okok miatt az akác terjedése és élőhely-átalakító hatása veszélyezteti a természetes életközösségek fennmaradását, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges – húzta alá a közlemény.
Azokon a területeken, amelyek elsődleges rendeltetése a magyar természetvédelmi értékek megőrzése – védett területek, Natura 2000 hálózat területei – az akác visszaszorítandó. Ez részben az őshonos fafajú erdőkben és gyepterületeken spontán megjelenő akác visszaszorítását, részben az ilyen területeken álló akácosok fokozatos átalakítását jelenti őshonos fajokból álló erdőkké.
Az Európai Bizottság a múlt év végén terjesztette elő az új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az úgynevezett idegenhonos özönfajok – inváziós fajok – betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében.
A Magyarországon idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja ugyanakkor a faj hungarikummá nyilvánítása, és hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.
-
Erdészeti támogatások 2014-ben (+Benyújtási időszakok)
A cikk dátuma február 27th, 2014 Nincs hozzászólás2014-ben is több erdészeti támogatás elérhető lesz. Szerkezetátalakítási támogatás, Natura 2000 területek támogatása, erdészeti potenciál helyreállítása, mezőgazdasági területek erdősítése, fiatal erdők állománynevelése, erdő-környezetvédelmi intézkedések, agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken.
Szerkezetátalakítási támogatás (fafajcsere)
Amennyiben faállományában ez lehetséges, megtervezzük a tarvágást követő fafajcserés, állománykiegészítéses, vagy alátelepítéses szerkezetátalakítást, melynek során az erdő fafajait tekintve természetközelibb lesz, és még az erre vonatkozó Európai Uniós pályázati lehetőségeket is ki tudja aknázni. Például ha rossz növekedésű nemes nyárasában őshonos fafajokból újulat jelentkezik, arra alapozva a felújítást megtervezzük, és a pályázatot és az erdészeti hatósághoz benyújtandó papírokat teljes körűen elintézzük.
Több helyen találkozhat azzal is, hogy az erdészeti hatóság akácos állománya helyett – természetvédelmi vagy termőhelyi okokra hivatkozva – őshonos erdősítési célállományt írt elő. Ne felejtse el , hogy ebben az esetben a költségek részleges fedezésére EU-s pályázati pénzt tud felvenni!
Benyújtás: 2014. 07. 02. – 2014. 07. 31.
Erdészeti potenciál helyreállítása (károsítások felszámolása)
Ha erdejét természeti kár érte, és emiatt felújítási kötelezettsége keletkezett, vagy a folyamatos erdősítésében a mennyiségi kár eléri az 50%-ot, vagy a tőrevágással és sarjaztatással helyreállítható minőségi kár eléri az 50%-ot,
a károsodott faállomány letermelésére, valamint a kipusztult terület pótlására, vagy a tőrevágásra és sarjaztatásra Európai Uniós támogatás vehető fel. Mivel a terület pótlását vagy felújítását az erdészeti hatóság mindenképp elrendeli, a költségeket ebből a támogatásból részben vagy egészben fedezni tudja, nem beszélve arról, hogy ezáltal a leendő faállomány minősége is javulni fog.
Benyújtás: 2014. 06. 09. – 2014. 06. 30.
Mezőgazdasági területek erdősítése (erdőtelepítés)
Amennyiben van önnek olyan gyenge minőségű, vagy rosszul megközelíthető, esetleg erdőkkel határolt mezőgazdasági területe, amely a folyamatos vadkárosítás vagy a gyenge terméshozamok miatt gondot okoz Önnek, segítünk problémáját megoldani. A hosszú távú megoldás: az erdőtelepítés. Amellett, hogy egy gyenge mezőgazdasági területen egy Önnek és családjának tartós fahozamot biztosító, emellett a fahozam mellett egyéb célokra is használható életközösséget hoz létre, az erdősítésre többféle támogatást is nyújt az Európai Unió. Egyfelől a létrehozást, másrészt pedig a fenntartást is segíti; utóbbit ápolási támogatás formájában. Emellett a kieső bevételek részleges fedezésére jövedelempótló támogatást biztosít. Ha a terület erősen vadkáros, esetleg árvízveszélyes, vagy meredek, akkor a kerítésépítésre, a bakhátak kialakítására és a padkázásra kiegészítő támogatás vehető igénybe. A támogatás eléréséhez a telepítési terv elkészítésével és teljes körű pályázati ügyintézéssel állunk rendelkezésére.
Benyújtás: 2014. 05. 01. – 2014. 06. 30.
Natura 2000 területek támogatása
Ha erdeje Natura 2000 területen fekszik, az erdészeti hatóság által emiatt előírt esetleges korlátozásokat a támogatásból kompenzálni lehet. A pályázat megírását és benyújtását elvégezzük.
Benyújtás: az egységes kérelemmel együtt 2014. 05. 15-ig.
Fiatal erdők állománynevelése (befejezett ápolás, tisztítás, törzsnyesés)
Az értékesebb véghasználati állomány elérése érdekében legfontosabb az ápolások, tisztítások megfelelő számú és minőségű elvégzése. Mivel ezeknél a műveleteknél bevétel nem jelentkezik, fontos, hogy a felmerülő költségeket valamilyen forrásból kompenzálni tudjuk. Erre nyújt megoldást ez a támogatási forma. Nemes nyárasok és akácosok esetében a minél értékesebb véghasználati törzsalak elérése érdekében célszerű a fáradságos törzsnyesést is ebből a forrásból finanszírozni.
Benyújtás: 2014. 02. 01. – 2014. 02. 28.
Erdő-környezetvédelmi intézkedések
Ezen a támogatási formán belül az alábbi műveletekre lehet pályázni:
Agresszíven terjedő, idegenhonos fa,- cserje fajok visszaszorítása a minimum 30%-ban tájhonos fafajokból álló erdőkben Szálaló erdőgazdálkodás (a korábban tarvágással vagy fokozatos felújító vágással kezelt erdőkben a szálalás feltételeinek megteremtése) Erdőállományok kézimunka igényes ápolása (sarj eredetű, hiányos állományszerkezetű, idegenhonos fafajokat tartalmazó állományoknak a természetes állapothoz közel álló erdőtársulássá történő átalakítása) Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása (az élőhely kisebb bolygatásával járó és a helyi szaporítóanyagokat felhasználó erdőfelújítási módszerekre történő áttérés) Speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása (a faji diverzitás fokozása, a természetes folyamatokra alapozott erdővédelem, illetve a tájvédelem elősegítése céljából), ezen belül mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, a véghasználat során facsoportok visszahagyása, erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás, Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából, Közjóléti célú erdők fenntartása, Erdei tisztások kialakítása és fenntartása, Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása.
Mindezeknek a pályázatoknak a kidolgozását, az alkalmazható technológiák kiválasztását felkészült szakembergárdánk Ön helyett elvégzi. Ne hagyja, hogy az erdejében rejlő támogatási potenciál kiaknázatlanul maradjon!
Benyújtás: 2014. 07. 02. – 2014. 07. 31.
Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (fás legelők létrehozása)
Ha legelő területéből a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartása érdekében fás legelőt szeretne kialakítani, akkor segítünk kiválasztani az alkalmazható fafajokat és fajtákat, és elérni az igénybe vehető maximális támogatást.
Benyújtás: 2014. 05. 01. – 2014. 06. 30.
Erdő-Mező online után
-
Egyszerűbb lett a földhasználat jogszerűségének igazolása
A cikk dátuma február 26th, 2014 Nincs hozzászólásA Minisztérium által elfogadott új jogszabály alapján nem kell földhasználati lapot benyújtania a földhasználó tulajdonosnak. Az MVH hétfőn fogja eljuttatni minden érintett gazdához azt a segédanyagot, amelyben részletes tájékoztatást kapnak az új szabályról.
Az európai uniós közvetlen támogatások feltétele mindig az volt, hogy egy adott terület egy adott napon egy adott gazdálkodó tényleges használatában volt-e. A földhasználat meglétét kétség esetén ellenőrizni kell, mivel az az EU-tól kapott támogatás egyik feltétele. Az ellenőrzés csak dokumentumok vizsgálatán keresztül lehetséges, jelen esetben az MVH nem rendelkezik e dokumentumokkal, így bekéri azokat. -
Erdeink egészségi állapota 2013-ban
A cikk dátuma február 25th, 2014 Nincs hozzászólásErdő-Mező Online után
Az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya közzétette legfrissebb jelentését, amelyből megismerhető erdeink 2013-as egészségi állapota.Erdeink egészségi állapota 2013-ban – jelentés letöltése >>>
Összefoglaló
2013-ban a mintapontok számában nem következett be változás az előző évhez képest. Az összesen 78 darab mintapont közül háromban, letermelték az állományt, így ezekben nem történt felvételezés. 14 mintaterületen – az egy mintaterülethez tartozó 4 mintakörön belül különböző arányokban – összesen 41 mintakörben nem volt egyedi mintafa kijelölve, így ezekben állomány felvételezés történt. (Az állomány felvételezések esetében is mintakörönként 6 fával számolunk.) Ennek megfelelően 2013-ban összesen 1800 faegyed vizsgálata történt meg.
A mintapontokban álló fák minősítése a nemzetközi metodika szerint zajlik. Az egészségi állapot meghatározása a mintafák egészére, így a koronára, törzsre, és gyökfőre egyaránt kiterjed. A 2013. évi adatokat feldolgozva és összesítve kijelenthető, hogy a magyar erdők egészségi állapota továbbra is jó, bár az utóbbi két évben enyhe romlás mutatkozott a levélvesztés tekintetében.
Az összes levélvesztés alapján a vizsgált fák 55,6% – a egészséges, tünetmentes, 22% – a gyengén károsodott azaz kisebb mértékű levélvesztés jelentkezett ezeken az egyedeken, de a károsodás mértéke még nem számottevő. A közepesen károsodott egyedek aránya 16,5 %, míg az erősen károsodott fák aránya 3%. Ebben az évben, akárcsak 2012-ben, 1%-os volt a frissen pusztult fák aránya. A 2012. évi adatokkal összevetve megállapítható, hogy 2013-ban a fák egészségi állapotában kisebb mértékű romlás következett be. A tünetmentes fák aránya 3,9%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan 3,6%-kal emelkedett a veszélyeztetett fák aránya.
A közepesen károsodott és az erősen károsodott egyedek száma szintén kisebb mértékű emelkedést mutat. Ezek a változások azonban minimálisnak tekinthetők, nem utalnak nagyobb arányú állapotromlásra, bár a tendenciát tekintve figyelmeztető, hogy ha minimálisan is, de két éve csökken a teljesen egészséges egyedek aránya. Ezzel szemben, több évre visszatekintve, a teljesen egészséges fák száma kisebb hullámzásokkal, de közel állandónak tekinthető.
2013-ban a fontosabb kárformák megoszlásában kisebb mértékű változás mutatkozott az előző évhez képest. A rovarkárok, vadkárok és az ismeretlen eredetű (leromlásos típusú) károk aránya minimális mértékben emelkedett, míg a többi kárformánál kisebb csökkenés következett be.
A főbb kártípusokat tekintve megállapítható, hogy az idei évi aszályos időjárás ellenére a lomblevelek elszíneződésének mértéke a korábbi évekhez képest alig változott. Összességében az elszíneződés mértéke továbbra sem jelentős a vizsgált állományokban. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a felvételek június-július során történtek és ekkor még az aszályos időjárás nyomán kialakuló sárgulás, elszíneződés csak kisebb mértékben jelentkezett az egyedeken. Az elszíneződés elsősorban az aszályos időjárásra fokozottabban érzékeny akácokon, nyárakon, gyertyánokon volt észlelhető a felvételek idején.
2013-ban a koronaelhalás tekintetében újabb, kisebb mértékű romlás következett be. A gyengén károsodott kategóriában a koronaelhalások aránya mintegy 5,7%-kal emelkedett, de a többi kategóriában nem történt lényegi változás. Az évenkénti emelkedés elsődleges oka, hogy a koronaelhalásra utaló száraz ágak évekig a koronában maradnak és az új elhalások a régi koronaelhalásokkal összeadódva kumulálódnak. A törzskárok esetében kisebb mértékű emelkedés figyelhető meg 2013-ban. Összességében a vizsgált fák 75,2%-a törzskároktól mentes, míg az egyedek 24,8%-án mutatkozott kisebb-nagyobb mértékű károsodás. A sérülésektől mentes fák aránya 5,2%-kal csökkent. A korábban észlelt törzssérülések csak igen kis hányada tűnik el a következő évre, így a törzskárok esetében is kumulatív értékek szerepelnek évről évre. A törzskárok többsége emberi tényezőre vezethető vissza és csak kisebb részük biotikus vagy abiotikus eredetű. A tünetek elsősorban a vékonyabb kérgű és így sérülékenyebb bükkökön és a gyertyánokon jelentkeznek elsősorban.
Az egészségi állapot minősítése során a kárformák három fő kategóriába sorolhatók – biotikus, abiotikus és ismeretlen eredetű. Arányuk az elmúlt évhez képest nem változott. A biotikus eredetű károk adják továbbra is a károsodások többségét, részarányuk az összes kárforma között 54,8%. A biotikus károkon belül a legnagyobb arányban a rovarkárok fordulnak elő (27,7%). Ezt követik a különféle gombák okozta károsodások (11,5%). Az emberi tevékenységből eredő károk (6,9%), döntően mechanikai sebzések, közelítési sérülésekből adódnak. Az ugyancsak ide tartozó egyéb kategóriába sorolt károsodások aránya 6,5%. A vadkár 2,2%-ot képvisel. (Ez az adat azonban nem reprezentálja az országos átlagot, mivel a mintaterületek jelentős része idősebb állományban van kijelölve, míg a fiatalabb állományok zöme kerített, így nem jelentkezett benne vadkár). A második leggyakrabban előforduló kárcsoport az ismeretlen eredetű vagy leromlásos kategória. A felvételezések során valamennyi olyan tünetcsoportot, ami a fák általános leromlásából, illetve kárláncolódásából adódik, azok ebbe a kategóriába kerültek. 2013-ban ebbe a csoportba tartozott a károk 33,2%-a. Az abiotikus károk a külön feltüntetett, de természetesen ide sorolható tűzkárokkal együtt, az összes kárforma 12,6%-át tették ki.
Az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján megállapítható, hogy 2013-ban a legjobb egészségi állapotot a nyárak és az egyéb lágy lombos fafajok mutatták. Ezeknél a tünetmentes egyedek aránya meghaladta a 70%-os értéket. Ezzel szemben a feketefenyő, a tölgyek és az akác mutatta a legrosszabb állapotot, mivel ezeknél a fafajoknál a tünetmentes egyedek aránya 50% alatt maradt.
A különféle fafajokon belül jelentős eltérések mutatkoztak a kárformák megjelenési arányaiban is, bár az ismeretlen eredetű vagy leromlásos tünetek szinte valamennyi fafajnál dominálnak. Különösen a feketefenyő esetében kiemelkedő ez a kárforma. A gyertyán, a nyárak és az egyéb lágy lombos fafajoknál a rovarkárok az elsődlegesek. A tölgyeknél is magas a rovarkárok mértéke, de e mellett a leromlásos tünetek is hasonlóan nagy számban fordultak elő.
A gyertyán, cser, akác és nyárak esetében ki kell még emelni az abiotikus hatásokat, ami elsődlegesen a szárazság okozta tüneteket jelenti. A mechanikai sérülések a bükk és a gyertyán fajokon volt a legmagasabb arányú. A gombakárok előfordulási gyakorisága viszonylag hasonló az egyes fafajokon. A feketefenyőnél azonban a nagy számban előforduló tű és hajtáskárosító kórokozók jelenléte miatt ez az érték az átlagosnál jelentősen magasabb.
(erti.hu)
-
Információk az erdészeti de minimisről
A cikk dátuma február 24th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ-tagok!
2014. évben is lehetőség van fiatal erdők állománynevelésére támogatási kérelmet benyújtani. A Főlapon nyilatkozni kell a “jelen pályázat benyújtását megelőző két pénzügyi évben, valamint a folyamatban lévő pénzügyi évben”, vagyis a 2012. január 1-től a pályázat benyújtásának napjáig megítélt(!) támogatásokról, amely a 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy más bizottsági rendelet alapján is lehet de minimis-es támogatást kapni, azonban az említett Főlapon csak a fenti bizottsági rendelet alapján megítélt (!) támogatásra kell nyilatkozni. A Vidékfejlesztési Minisztériummal folytatott egyeztetések után, a VM-hez tartozó de minimis-es támogatási lehetőségekről – segítségképpen a pályázat benyújtásához – az alábbi linket adjuk közzé:
https://www.mvh.gov.hu/portal/
MVHPortal/default/mainmenu/tam ogatasok?showtree=true amelyre kattintva, a böngésző keresőjét használva lehet a de minimis-es támogatási jogcímeket kikeresni. Hangsúlyozzuk, hogy a 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján nem csak az MVH-tól lehet támogatást kérni, hanem más minisztériumhoz tartozó hivatalok is megítélhetnek de minimis-es támogatást. Ilyen támogatás például a munkaügyi központok által megítélt, ún. “bérjárulék” (“A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása”) támogatás is.
A fenti lista tehát koránt sem teljes, azonban a fenti linken történő keresés eredményeként a pályázó erdőgazdálkodók zöme megtalálhatja a rá vonatkozó támogatási jogcímek nagy részét. Bízunk benne, hogy az eredményes pályázathoz segítséggel tudtunk szolgálni.
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök
-
Folyamatosan növekszik a mobil erdészeti alkalmazások száma. ( Erdő-Mező Online)
A cikk dátuma február 21st, 2014 Nincs hozzászólás
A digitális eszközökkel és hálózatokkal teleszőtt világ alapvetően fontos a hatékony gazdaság számára. E területen az erdőgazdálkodás még hatalmas lehetőségeket kínál. Az INTERFORST 2014 nemzetközi erdészeti szakkiállítás ebben a témában is különleges bemutatóval szolgál: „eErdő – változatos információs technológia az erdőben” címmel, ahol jelen lesz a teljes digitális logisztikai lánc a magánerdő gazdálkodói alkalmazásoktól kezdve a legkorszerűbb fotó-optikai mérési eljárásokig bezárólag.Minden hír egy helyen az Interforst 2014 kiállításról >>>
Az okostelefon mára már nélkülözhetetlenné vált, különösen az e-mail és a webes funkciók. De mi a helyzet a különleges erdészeti alkalmazások tekintetében? Az elmúlt néhány évben sok IT fejlesztő jelent meg ezen a speciális piacon. Ma régebb óta vannak olyan alkalmazások (applikációk) amelyek segítik az erdőlátogatót az állatok és növények meghatározásában, vagy a vadászokat, hogy megjelöljék a magaslesüket a digitális térképen. Okostelefonra telepített alkalmazások segítik a mentőcsapatokat a segélynyújtásban és a tűzoltásban az erdőben. De az erdészeti szakemberek számára is vannak alkalmazások, például a farakatok méréséhez és dokumentálásához. Az okostelefon mára az erdőgazdálkodás mérőeszközévé vált és az erdészek leltár-adataikat közvetlenül ezekkel a kézi eszközökkel állítják össze.
A digitális adatfelvétel segítségével el lehet kerülni a számítógépbe történő adatrögzítés fáradtságos munkáját. Ez takarékos megoldás, ugyanakkor minimalizálni lehet az adatbevitel hibáit is. Egyre több jól ismert munkaeszközt és gépet látnak el adatrögzítő érzékelőkkel, és olyan információs átviteli megoldásokkal (IT interface) amikkel ezeket az adatokat ki lehet olvasni. A különféle rendszerek közötti zökkenőmentes kommunikáció biztosítására az egységesített adatszabványokat szükséges alkalmazni.
Az IT fejlesztők ezt a témakört nagyon fontosnak tartottak az elmúlt néhány évben. „A mobil eszközök széleskörű használatának eredményeképpen a mobil erdészeti alkalmazások száma folyamatosan növekszik. Az erdészeti logisztikai szoftverünk használói elvárják tőlünk, hogy mobil eszközeikkel felvett adataikat minden nehézség nélkül át tudják vinni a feldolgozó szoftverre. Ez csak egységesített adatszabvány révén lehetséges a jövőben” mondta Ursula Fender, a WASP-Logistic cég marketing és tanácsadó munkatársa.Az INTERFORST 2014 eErdő szakkiállítást a KWF szervezi. Színhelye a B6-os csarnok, ahol az erdészet minden területét érintő alkalmazásokat mutatnak be. Ezeket ki is lehet próbálni. E mellett sok fotó-optikai mérőeszköz és eljárás is megismerhető. A különféle hardver- és szoftverfejlesztők pedig a helyszínen konkrét szakmai kérdésekben is rendelkezésre állnak.
Az Erdészeti Lapok az INTERFORST 2014 nemzetközi erdészeti szakkiállítás kiemelt hazai szakmai médiaképviselője.
(Forrás: Erdészeti Lapok – INTERFORST 2014 – Országos Erdészeti Egyesület)
-
A NAK tájékoztatása az EMVA és az EHA monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalókról.
A cikk dátuma február 20th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ Tagok!
Mellékelten küldöm a NAK tájékoztatását az EMVA és az EHA monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalókról.
Ismét-itt-az-adatszolgáltatás-ideje
Az adatszolgáltatás 2014. február 17- 2014. március 19 közötti időszakban elektronikus felület alkalmazásával saját ügyfélkapun,vagy technikai közreműködő, vagy meghatalmazott útján tehető meg.
A technikai közreműködők — a falugazdászok is ezen körbe tartoznak – az adatszolgáltatást azonnal teljesíteni tudják, míg a meghatalmazottaknak ügyelni kell arra, hogy a meghatalmazást az adatszolgáltatás megkezdése előtt legalább öt nappal kell az MVH felé beküldeni.
Felhívjuk az érintett gazdálkodók figyelmét, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bírsággal sújtható!
Kérjük, hogy figyelmesen tanulmányozzák át a mellékelt Útmutatásban leírtakat és annak alapján járjanak el!Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök -
Az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításának véleményezése
A cikk dátuma február 17th, 2014 Nincs hozzászólásTisztelt MEGOSZ Tagok!
Véleményezés céljából mellékelten megküldöm az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló – előterjesztett – rendeletet.
Kérem, hogy a tervezetre vonatkozó esetleges észrevételeiket, szövegszerű kiegészítő, módosító javaslataikat 2014. február 20-ig a MEGOSZ titkárságnak megküldeni szíveskedjenek.
Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök -
A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai a bírósági gyakorlat tükrében
A cikk dátuma február 10th, 2014 Nincs hozzászólásA hazai vadon élő vadászható állatfajok védelme igényének tiszteletbe tartása mellett is megállapítható, hogy a vadállomány a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban károkozást is előidéz, amely a bíróságok gyakorlatában az ebből eredő kártérítési perek egyre nagyobb számában tükröződik vissza.
A tanulmány célja, hogy a magyar kártérítési rendszeren belül sajátos szabályokkal bíró vadkárért való felelősséget a bírósági gyakorlat szemszögéből bemutassa.
dr. Tóth Annamária
A Szerző bírósági titkár a Pécsi Járásbíróságon.
-
Február 7-én délelőtt Gödöllőn, a Szent István Egyetemen írták alá az Akác Koalíció (AK) tagjai az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításának kezdeményezését. ( FATÁJ online után)
A cikk dátuma február 8th, 2014 Nincs hozzászólásAz Akác Koalíció tagjait Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja üdvözölte. Ezt követően Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő mondta el beszédét, mely gyakorlatilag az AK programhirdetése is volt.
Tisztelt Dékán Úr!
Kedves Akác Koalíció tagtársak!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönetnyilvánítás
Mindenekelőtt szeretném megköszönni a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának, hogy vendégül lát minket és helyet biztosít a magyar akác és a magyar akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező beadvány ünnepélyes aláírásához.Nem tagadom különösen erős szálak fűznek ehhez az épülethez, mivel jó néhány évvel ezelőtt en is itt szereztem agrármérnöki diplomámat.
Erősen kötődök a magyar mézhez is, hiszen családunk egykori, de államosított zalaapáti-i fészkében több évtizeden keresztül működött a méhészeti főiskola. Gyerekkoromban a méhész újság, nagyanyámék kastélyával a címlapon, mindig megtalálható volt a TV tetején.
Örülök, hogy ezek az élmények számomra most itt összeérnek, és személyes tartalommal töltik meg azt a megtiszteltetést, hogy az elmúlt két hétben az Akác Koalíció nagykövete lehettem.
Szeretném megköszöni a Koalíció tagjainak, hogy eljöttek a mai eseményre és a sajtó képviselőinek, hogy tudósítanak erről.
Az akác és az akácméz jelentősége
Magyarország – szokták mondani – kis ország, de néhány területen vezető szereppel rendelkezik: “nagyhatalom”. Közös sikereinkre okkal büszke minden magyar ember. Ilyen az akác és az akácméz is.
Európa akácerdeinek közel a fele nálunk található. Sehol máshol a világon nem értek el olyan eredményeket az akáccal, mint nálunk. Mezővédő erdősávként, a futóhomok megkötésében több száz éve kiemelkedő a jelentősége, napjainkban pedig lehetővé teszi az erdőgazdálkodást ott is, ahol a gyenge adottságok és a klímaváltozás miatt más fajokkal nem lehetne eredményesen erdősíteni. A hazai erdők negyede akác. Az akác faja kiváló és messze földön keresett faipari nyersanyag. Falvaink és varosaink köztereit sokmillió akác díszíti és árnyékolja. Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatása szerint honfitársaink közel kétharmada leginkább az akácot tekintik a magyar fának.
A nálunk termelt akácméz világhírű, az egész világon keresett termek. Az akácméz termelése teszi lehetővé, hogy a más országokban annyira hiányolt méhek és méhcsaládok egységnyi területre eső száma Európában, hazánkban a legmagasabb. A magyar méhészek bevételének fele az akácmézből származik. Akác nélkül a magyar méhészet csak árnyéka lehetne önmagának.
Támadások
Mégis az akác ellen egyre elszántabb támadások indultak. Először csak az akác telepítésével, újra telepítésével, energia ültetvényként való hasznosításával kapcsolatban jelentkeztek a korlátozási és tiltási szándékok. Legutóbb azonban annak a veszélye is felmerült, hogy az EU-ban olyan új jogi intézményeket hoznának létre, amelyek akar az akác kiirtásának az európai szinten való elrendelését is lehetővé tennék. A korábbi korlátozások és az akác elleni támadások hevessége miatt komolyan kellett vennünk ezt a veszélyt. Megtanultuk, ha az akác ellenségeinek lehetősége van az akácnak ártani, akkor ártani fognak és nem rettenek vissza akár a teljes betiltás követelésétől sem. Nem engedhetjük, hogy a dolgok idáig fajuljanak!
Az akác elleni támadások azon az ideológián alapulnak, hogy az akác nem őshonos és ezért, önmagában mar ezért is veszélyes. Ma itt négy egyetemi kar, két tudományos kutatóintézet és többszázezer munkahelyet és megélhetést képviselő érdekképviselet cáfolja ezt a logikát: attól, hogy valami nem őshonos, attól még nagyon hasznos lehet! A tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.
Az Akác Koalíció megalakítása
Az akác elleni támadásokat eddig sokan és sokféleképen igyekeztek elhárítani. Hiába volt igazuk, erőfeszítéseik kevés eredményt hoztak, miközben a korlátozások egyre nagyobb veszteségeket okoztak.
Az EU szintjen kibontakozó támadások egyértelművé tettek, hogy hatásosabban kell cselekednünk. Ezért alakítottuk meg az Akác Koalíciót, mint a tagjaink közötti együttműködési fórumot.
Azóta újabb tagokkal bővültünk. Azóta többet beszélhettünk a nyilvánosságban az akác hasznáról, mint előtte barmikor. Azóta olyan sokan mozdultak meg az akác védelmében, mint meg soha. Azóta magasabbra hallatszik az erdővel, a fával és a méhekkel foglalkozók hangja, mintha nem fogtunk volna össze.
Hungarikummá minősítés
Többen úgy vélték azonban, hogy az akác és az akácméz érdekében nem csupán arra van szükség, hogy elhárítsuk a rosszindulatú támadásokat, hanem arra is, hogy helyreállítsuk az akác megbecsülését. Ezért dr. Jung László, a Nemzeti Biomassza Egyesület és a FAGOSZ elnökének javaslata alapján első lépésként arról határoztunk, hogy kezdeményezzük az akác és az akácméz hungarikummá minősítését. Ez csattanós válasz lehet azoknak, akik az őshonosság hiányára hivatkozva akartak ártani. Igaz, hogy az akác nem őshonos, de sok más érdemmel büszkélkedhet, ami miatt elismerésre és védelemre méltó. Nem az eredet homályos ideológiája, hanem az érdemaz, aminek alapján az akácot védeni kívánjuk.
Az akác és az akácméz hungarikummá minősítése az erdészek, a méhészek és mindazok munkájának elismerését is jelentené, akik oly sokat tettek az akácnak köszönhető nemzetközi sikerekért.
A Koalíció megalakulása óta nem tétlenkedtünk. Nagyon rövid idő alatt összeállítottuk azokat a beadványokat, amelyek a hungarikummá minősítéshez szükségesek. Köszönjük mindazoknak, akik ebben a munkában segítségünkre voltak.
Mivel akácfát már mindenki látott és valószínűleg akácmézet is evett, s mindkettőnek temérdek szakirodalma van, nem akartuk a nyilvanvalót unalomig ragozni. Arra törekedtünk, hogy a lényeget ragadjuk meg, miközben elegendő adatot szolgáltatunk a döntés meghozatalához.
A beadványunkban összefoglalt tények és az azt támogató szervezetek tekintélyének a súlya bőven elegendő a kedvező döntés meghozatalához.
A beadvány gyors elkészítését nem csak a közvélemény várakozása indokolta. A mai, ünnepélyes aláírást követő beadás lehetővé teszi a gyors elbírálást és reménykedünk abban, hogy a végső döntés épp a legkedvezőbb időben fog megszületni.Teendők a hungarikumért
A hungarikum kérelem benyújtásával nem ér véget a Koalíció küldetése, sőt épp hogy csak elkezdődik. Szeretném röviden felvázolni az előttünk álló időszak további teendőit és lehetőségeit.
Először azokról, amelyek a hungarikummá minősítéssel kapcsolatosak. A hungarikummá minősítés három lépésben történik.
A Vidékfejlesztési Minisztérium remélhetőleg már e hónapban dönteni fog az Ágazati Értéktárba való felvételről. A Minisztérium támogatásába vetett reményeinket erősíti a tárca által a keddi napon kiadott közlemény.
Ezt követően haladéktalanul kérni fogjuk a Magyar Értéktárba való felvételt, amiről a Hungarikum Bizottság március folyamán dönthet.
Ezután minél gyorsabban újabb kérelmet kell majd beadnunk a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvétel érdekében.
Ezt a végleges döntést a Hungarikum Bizottság legkorábban a májusi ülésen hozhatja meg.
Az eljárás jogszabályba foglalt menetrendje lehetőséget kínál számunkra, hogy azzal párhuzamosan további akciókat kezdeményezzünk.
Javaslom, hogy április 20-án, születésének évfordulóján, koszorúzzuk meg Tessedik Samuelnek – aki hazánkban elsőként ültetett gazdasági céllal akácot – a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában található mellszobrát.
Remélem, hogy a hungarikummá minősítés májusban megtörténik, amikor szépen virágozni fog az akác és ez lehetővé teszi, hogy ezt a napot a jövőben, mint a magyar akác napját minden évben megünnepeljük.
Vendéglátónk és mások is jelezték, hogy a hungarikummá minősítés támogatására konferenciát kívánnak rendezni. Ezt jó ötletnek tartom és kérem a tagokat, legyenek aktívak az ismeretterjesztésben és a támogatók mozgósításában. Szerencses egybeesés, hogy holnap a szekszárdi méhész napon mar közvetíthetem mai kezdeményezésünk jó hírét.
Ide tartozik, hogy az interneten egy nyírségi erdész, Pályi Zoltán, kezdeményezésére aláírás gyűjtés folyik a hungarikummá minősítés támogatására (http://www.peticiok.com/akac_hungarikum). Az aláírások számának gyors növekedése (a mai napig több mint 8.700 aláírás gyűlt össze) és a támogatott ügy jellege új jelenség a virtuális térben és azok figyelmet is megragadta, akik az akáccal aligha törődnének. Van esély arra, hogy a lelkes fiatal erdész annyi internetes aláírást gyűjtsön össze májusig, mint meg soha senki Magyarországon. A kezdeményezés ugyan tőlünk függetlenül indult, de jó célt szolgál, ezért kérem a tagokat, hogy tagjaik között vagy más általuk elérhető körben támogassák a rekorddöntési kísérletet, buzdítsanak az aláírásra. Mivel a Koalíciónak rajtam kívül csak szervezetek a tagjai, ez az akció ad lehetőséget arra, hogy a minket támogató magánszemélyek aktívan az ügyünk mellé állhassanak.
További teendők
A munka dandárja, viszont igazából a hungarikummá minősítés után kezdődik, illetve azzal párhuzamosan kell elvégeznünk.
A legfontosabb, hogy megakadályozzuk, hogy az EU betilthassa az akácot. Az erről szóló viták akár a jövő évre is áthúzódhatnak. Az év második felében megkezdődik az EU erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is, amelyben aktívan részt kell vennünk, hiszen tagjaink jelentős része az akác ügyétől függetlenül érdekelt ebben a dossziéban.
Mindeközben idehaza is van tennivalónk. A hungarikummá minősítést követően javaslatokkal kell előállnunk, hogy mely területeken indokolt újragondolni a hungarikummá minősített akác és akácméz ügyet. Remélem, hogy a tagok által szervezni kívánt konferenciák megalapozzák ezt a munkát. Arra kérem a tagokat, hogy konkrét, jogszabályokhoz köthető javaslataikat mielőbb foglaljak össze, hogy azok megvitatását hamarosan megkezdhessük és a vita eredményét a döntéshozók elé tárhassuk.
Látható, lesz tennivalónk bőven!
Most viszont ünnepeljünk: írjuk alá a hungarikum beadványt!
Az aláírók csoportképe:
Az eseményhez az Egyetem minden aláírónak egy üveg akácmézzel kedveskedett.
Összeállította: MM, Fotó: Mőcsényi, a csoportkép: Nagy László
Kapcsolódó:
A VM gondoskodik az akácról FATÁJ 2014-02-04
Százmillió forintos forrás a méhészeti ágazat versenyképességének növelésére kormany.hu 2014-02-02
Megalakult az Akác Koalíció FATÁJ 2014-01-27
Legyen az akác hungarikum 2014-01-27 aláírási kezdeményezés
Magyar erdők megítélése / Az akác megítélése – online kérdőív FATÁJ 2014-01-22
Az akácüldözés megállítására szólított fel Glattfelder Béla FATÁJ 2014-01-17
A faültetvényekhez FATÁJ 2014-01-17
EU az idegenhonos özönfajok ellen FATÁJ 2014-01-02