Visszajelzés Brüsszelből az akác védelmében írt levelünkre

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Január 16-án levélben fordultunk Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő úrhoz megerősítve, hogy a magánerdősök kiállnak az akác védelmében.
Erre történő reagálásként most kaptuk kézhez Képviselő Úr alábbi sajtóközleményét.

 „Az agrár szakmai szervezetek tiltakoznak az akác üldözése ellen

A meghatározó agrár- és erdészeti szakmai szervezetek teljes megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy az Európai Unió az akác korlátozására, kiirtására, illetve támogatásból történő kizárására törekszik. Ezért támogatásukról biztosítják Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő múlt heti – az akác védelmére irányuló – felszólalását.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, az Országos Erdészeti Egyesület, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara, a Nemzeti Megújuló Energia Platform, a Nemzeti Biomassza Egyesület, valamint gyakorló erdészek és méhészek is teljes mellszélességgel támogatják az akác védelmében végzett tevékenységemet – emelte ki az EP képviselő.

Továbbra is tiltakozom az idegenhonos özönfajokról szóló bizottsági tervezet és a hozzá kapcsolódó EP jelentés-tervezet ellen, mert elfogadásuk esetén az EU szabadon dönthetne akár az akác uniós pénzen történő kiirtásáról – tette hozzá. Ezen felül Glattfelder Béla azért is küzd, hogy a gazdák az ökológiai jelentőségű szántóterületeken energetikai célból korlátozás nélkül telepíthessenek rövid vágásfordulójú fás szárú fafajokat, így akácot is.

A szakmai szervezetek emlékeztetnek, hogy az Európai Unió akácállományának a fele Magyarországon található, ez a mennyiség a hazai erdőállomány egynegyedét teszi ki. A szakma szerint tudományos szempontból kiemelendő, hogy az Európai Unió egy olyan fafaj visszaszorítására és kiirtására törekszik, mely számos gazdasági, környezeti és klimatikus előnyt kínál. Kiválóan alkalmas a futóhomok megkötésére, s így a talajerózió megállítására. Őseink ezért tudatosan telepítették még a XVIII. században. Az akác méztermése nemzetgazdasági jelentőséggel bír, a magyar méz döntő része akácméz. Továbbá az akác kérge számos gyógyszer és gyógyhatású készítmény alapanyagaként szolgál, köhögéscsillapító és gyomorsavszabályzó hatása széles körben ismert. Az utóbbi időben virágának gasztronómiai jelentősége megnőtt, gondoljunk csak az akácteára.

Külön kiemelendő, hogy az akác kemény fája lehetővé teszi a fa ipari felhasználását. Az akácból készült oszlopok, támok, szőlőkarók, árvízvédelmi oszlopok, karámfák, kerítéselemek, parketták és bútor-alapanyagok keresettek egész Európában. Az akác jól tolerálja az éghajlatváltozást, a talajvízszint csökkentésének következtében több térségben kizárólagos fajtává vált. Az akác a faanyagban megkötött légköri szenet egyik leghosszabb ideig tároló fafaj. Az akác tüzelőértéke kiváló, ezért mind tűzifának, valamint megújuló energetikai – biomassza – célokra jól használható, energetikai ültetvényeken kedvelt fafaj. Nem véletlen, hogy számos európai uniós tagállam és más országok tanulmányozzák az egyedülálló és fenntartható magyar akácgazdálkodást, s gondolkodnak az akác országukban történő elterjesztésén.

A szakmai szervezetek és számos erdész, méhész és gazda elmúlt napokban kinyilvánított támogatása arra kötelez, hogy tovább küzdjek a magyar akác védelme, sőt elismerése érdekében – tette hozzá Glattfelder Béla EP képviselő.

Brüsszel, 2014. január 22.”

http://glattfelder.fidesz-eu.hu/hir/az_agrar_szakmai_szervezetek_tiltakoznak_az_akac_uldozese_ellen/

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök