Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Erdészeti Stratégia – Fejlesztések hazai igények alapján, uniós forrásokból (MTI)

    A cikk dátuma január 2nd, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Budapest, 2013. december 29. – A Nemzeti Erdészeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz szükséges fejlesztések mintegy 90 százalékát az uniós vidékfejlesztési forrásokból lehet finanszírozni – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére. Emlékeztettek rá: a magyar erdők és az erdőgazdálkodók, állampolgárok kapcsolatát, a közép- és hosszú távú erdészeti szakpolitikát a 2006-2015. közötti időszakban a Nemzeti Erdőprogram határozza meg, amelynek kiemelt fejlesztési területe a vidékfejlesztési vonatkozású erdőgazdálkodás. Az átfogó fejlesztési javaslatokat pedig a Nemzeti Erdészeti Stratégia tartalmazza.
    Ahhoz, hogy a 2014-2020 közötti uniós források – de kiemelten az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által nyújtott eszközök – hatékony szerepet tölthessenek be az erdőgazdálkodás fejlesztésében, az összes uniós forráslehetőséget fel kell mérni és az azokban rejlő lehetőségeket össze kell hangolni – szögezi le a VM.
    A stratégiában meghatározták a magyar erdőgazdálkodás kitörési pontjait, felmérve a lehetőségeket. Így 2020-ig az erdőgazdálkodást érintő konkrét fejlesztési fontosabb célterületek a következők: az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése; az erdők közjóléti és turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése; továbbá az erdők feltártságának – megközelíthetőségének – fokozása, az erdészeti utak fejlesztése.
    Emellett a kis kapacitású, helyi gazdálkodók által szolgáltatott faanyagra épülő és helyi igényeket kiszolgáló megújuló energiatermelés ösztönzése; az erdő biológiai sokféleségének célzott védelme és fejlesztése. Ez utóbbi kiemelt cél a védett és a Natura 2000 erdőkben. Továbbá a károsodott erdők helyreállítására, a károsítások megelőzésére, valamint az erdők vízellátottságának javítására szintén jut pénz. Hasonlóan a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási módszerek elterjesztésére is. A gazdálkodás biztonságának növelése érdekében fontos feladat az erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése, az agrár-erdészeti rendszerek bevezetése is.
    Az EU-ban és Magyarországon is folyamatosan növekszik az erdővel borított terület, és ezzel együtt az erdők jelentősége is. Az erdők csökkentik ugyanis a légkör szén-dioxid tartalmát, Magyarországon így évente 3 millió tonna szenet kötnek meg. Ez a kapacitás az erdőterület további növelésével, az erdőtelepítéssel még fokozható.
    Az idei adatok alapján Magyarország erdősültsége – az erdővel borított terület aránya – 20,8 százalékra emelkedett, az erdők területe mintegy 1,933 millió hektár. Uniós forrásból 2004 óta eddig több mint 70 ezer hektár új erdőt telepítettek. A stratégia szerint az erdőtelepítést folytatni kell, mivel a hosszú távú cél az erdősültség optimálisnak tartott 27 százalékos szintjének eléréséhez 35-50 év alatt még további 577 ezer hektár új erdő telepítésére lenne szükség.
    A stratégia kiemeli a magyar Natura 2000 hálózat jelentőségét. Ennek a területnek a 38 százaléka erdő, ez összesen 833 ezer hektár. A magyar erdőterület közel negyede, mintegy 453 000 hektár erdő áll országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt. Ezeken a területeken uniós forrásokból kell fedezni a természetkímélő erdőgazdálkodási módszerek széles körű alkalmazásából származó többletköltségeket.
    A magyar erdőkben az élőfa-készlet folyamatosan növekszik, jelentős biomassza potenciált képez, ami abból a szempontból szerencsés, hogy az előrejelzések szerint 2020-ra az európai piacokon az előrejelzések szerint jelentős faanyag-hiány alakul ki.
    A megújuló energia iránti növekvő igények kielégítéséhez 2020-ig becslések szerint évi 7,8-8 millió tonna biomassza-mennyiség szükséges. A megújuló energiafelhasználás zömmel faalapú: 79,3 százalék, míg ez az arány az EU 27 átlagában 48,3 százalék.
    Az Erdészeti Stratégia eszközrendszere a teljes körű ágazati támogatási rendszer kiépítésére tesz konkrét, végrehajtási szintű javaslatokat. Ezzel amellett foglal állást, hogy a fejlesztéseket nem egyes kiemelt területekre kell koncentrálni, hanem a magyar erdőgazdálkodás európai színvonalra történő emelése érdekében átfogó, összefüggő, egymás hatásait erősítő fejlesztéspolitikát kell megvalósítani. Erre indokolt lenne legalább a mostani vidékfejlesztési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat biztosítani. Ez megközelítőleg mintegy 120 milliárd forintot tenne ki, azaz az összes vidékfejlesztési forrás közel 10 százalékára lenne szükség.
    A stratégiát a társadalmi egyeztetés lezárását és a kapott vélemények értékelését, beépítését követően az erdőgazdálkodásért, valamint a vidékfejlesztésért felelős miniszter hagyja jóvá – olvasható az összegzésben.

    “Forestpress után”

  • Versenyképes erdőgazdálkodás és fatermesztés (ForestPress)

    A cikk dátuma január 2nd, 2014 admin Nincs hozzászólás

    2013. december 31. – Az erdőtulajdonos hasznos és tanulságos könyvet tart a kezében Megjelent a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadásában és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával a „Versenyképes erdőgazdálkodás és fatermesztés” című kiadvány.
    A mű az „Erdőgazdák új könyve” tematikája alapján huszonkét szerzővel követi a korszerűsített fejezeteket. A kiadvány előszavában Pápai Gábor szerkesztő írja:

    Hajdani iskolámban, ha túlzott elevenséggel zajongtunk, a tanító néni azzal utasított rendre, hogy „nem vagyunk az erdőben”. Mert valóban nem voltunk. Későbbi tanulmányaim során megtudtam, hogy az erdő nem a rendetlenség, hanem a természet szigorú rendjének helye. Ahol, ha az erdőtulajdonos rendetlenkedik, és nem az erdő, a természet iránt érzett alázattal gazdálkodik, bizony zsebében is érezheti szakszerűtlen munkájának következményeit. De gazdálkodásunk során nem elég a természet törvényeit betartani, mert az ember alkotta jogszabályokat is figyelembe kell venni, még akkor is, ha azokat olykor felülírja a sokszereplős életközösség, az erdő.
    Az igazán jövedelmező erdőgazdálkodást hosszú évszázadok megfigyelése alapozza meg. Ez nem csoda, hiszen a fáknak a faanyaggal hasznot hajtó kitermelésükig olykor évszázados kort kell megélniük. Ez alól csak az ültetvényszerűen telepített és a gyorsan növő állományok a kivételek.
    A könyv egyes fejezeteinek szerzői jeles szakemberek, akik kísérletet tettek arra, hogy az erdőgazdálkodással kapcsolatos ismereteik lényegét röviden összefoglalják.
    Az erdőtulajdonos hasznos és tanulságos könyvet tart a kezében, melynek tanulmányozása során megtudhatja, hogy a birtokában lévő életközösséggel való munkálkodás során olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a természetvédelem kívánalmai, a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos előírások.
    Gazdálkodásunk során ne legyünk türelmetlenek. Az erdőből kivehető hasznot – lehetőleg a tartamosság figyelembevételével – mindig hosszú távra, szakember bevonásával tervezzük.

    A szakkönyv elérhető a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának területi irodáiban. (umvp.nak.hu).