Emlékezés Telegdy Pál erdőmérnökre

Telegdy Pál 1942. július 27-én született Alagon, még békeidőben, bár az ország már hadiállapotban állt.

Iskoláit 1948-ban, akkor kezdte, amikor már eldőlt a hatalom kérdése a politikai játszótéren. A kommunisták kékcédulázták ki a választásokat. A kisiskolás évek a Mester utcai nyelvszakos általános iskolában teltek, ahol többek között Bujtor István és a politikussá lett irodalmár, Speidl Zoltán voltak az osztálytársai.

Egy évre beállt erdei munkásnak a Budapesti Állami Erdőgazdasághoz, és őt is, mint számos szakmatársát megcsapta az erdő jó levegője, elvarázsolta a természet szépsége és megigézte a madarak koncertje. Első mestere Igaly György, a Kamaraerdő erdészkerület vezetője volt, akitől később is sok emberséget és szakmai ismeretet tanult.

1957-ben erdészeti technikumba jelentkezett Szegedre. Itt már megmutatkozott közéleti és humán érdeklődése, mert önképzőköri elnök és az iskolarádió szerkesztője lett. 1961-ben érettségizett, és szerzett erdésztechnikus oklevelet.

Egy évet a praxisban töltött, majd 1962-ben megkezdte tanulmányait a soproni Alma Materban. Az egyetemen széleskörű rokonszenv övezte a segítőkész, mindig jó kedélyű, humor-gazdag személyiségét.

1967-ben, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki oklevelet szerzett.

Még az egyetemen, az évfolyamban az elsők között házasodott meg, és alapított családot Manyikával.

A végzést követően, az oklevél birtokában, ösztöndíjasként, az Erdei Termékeket Értékesítő Vállalatnál (ERDÉRT) helyezkedett el. Előbb áruforgalmi előadó a 11. számú telepen, majd a 6. sz. telepen mérnök-gyakornokként dolgozott. A kötelező gyakornoki idő letelte után a vállalat központjában előadói munkakörbe került.

Feladatai közé tartozott az ország építőipari cégei, a TÜZÉP Vállalat és az ÁFÉSZ telepei fenyő fűrészáruval való ellátásának koordinálása, valamint a termelőszövetkezetek fenyő fűrészáru igényeinek kielégítése.

Instruktora volt az ERDÉRT alsózsolcai telepének, majd pedig a cég tuzséri telepén is betöltötte ezt a fontos feladatkört. De bábáskodott a Mátrai Állami Erdőgazdaság gyöngyösi telepének beindításánál is.

A tuzséri részlegnél más képességei is érvényesülhettek, ugyanis a középvezetők részére továbbképzést, tanfolyamot vezetett.

Az ERDÉRT-nél eltöltött hét év után új munkaterületre került, Nagykőrösre, a Termelőszövetkezetek Erdőgazdaságához, műszaki vezető beosztásba. Ennek az alföldi városnak öt termelőszövetkezete volt, mintegy háromezer hektár erdővel. Az ott folyó szerteágazó szakmai munka irányítása volt a feladata. Munkakörébe tartozott többek között a város fásítása, valamint az úgynevezett Pálfája erdő parkerdővé alakításának megtervezése és a kivitelezés művezetése.

1976-ban a ceglédi Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet erdészeti-vadászati ágazatvezetője lett. Itt nem más volt a közvetlen főnöke, mint a tsz elnök Skultéti József, akit a Nehéz emberek című emlékezetes dokumentumfilm sorozat egyik emblematikus szereplőjeként ismert meg az ország.

A korszerű gondolkodásukra jellemző, hogy részt vett a termelőszövetkezet környezetvédelmi tervének kidolgozásában.

 1978-ban került vissza az „igazi” szakmai területre, a NEFAG. Rt. Monori üzemigazgatóságának főmérnökeként. Ez az üzemegység volt akkoriban az ország legnagyobb erdészete. Irányítása alatt öt mérnök, 37 technikus és 270 fizikai dolgozó tevékenykedett.

A 13 ezer hektár erdő munkáinak irányítása mellett hozzá tartozott a Budapesti Gépjavító üzem, továbbá két fagyártmányüzem is, önálló nehézgépüzemmel és műhellyel.

A feladatok nagyságrendjét jól érzékelteti az üzem évi 70 ezer köbméteres fakitermelése, és az ez után keletkező 250-280 hektár erdőfelújítás. Ezeket a feladatokat csak egy más termelési szerkezetben lehetett elvégezni, így egyik kezdeményezője volt az erdészeti vállalkozások szervezésének.

Ezekből a vállalkozásokból fejlődött ki az Erdőszöv cégcsoport, amely kezdetben szakcsoportként, majd szövetkezet, illetve betéti társaságként és Kft formában, majd ezek összevonásával létrejött az Erdőszöv Első Magyar Magán-erdőgazdasági Részvénytársaság.

Ezekben a szervezetekben vezető tisztségeket töltött be, így a NEFAG Monori üzemigazgatósága főmérnöki munkakörétől meg kellett válnia.

Az Erdőszöv cégcsoportnál eltöltött évek sok munkát, számos újdonságot és rengeteg konfliktust hoztak az életébe.

Erre az időszakra esett az ország életének egyik legnagyobb fordulópontja, a rendszerváltozás is. Ez nem sokkal később az erdészeti ágazatban a részleges magánosítást hozta magával.

Megérezte az „idők szavát”, és alapítója, majd 1994-től 2003-ig elnöke volt a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének.

Társadalmi aktivitását és elismertségét jól jellemzi, hogy beválasztották a Magyar Mező- és Erdőgazdálkodási Érdekképviseleti Szövetség, a MAÉT elnökségébe, és hasonlóan elnökségi tagja volt a Társadalmi Uniónak, a Civil Szervezetek Országos Tömörülésének.

2004. decemberében megalakult a Magyar Erdőgazda Szövetség, aminek a legutóbbi időkig az elnöke volt. Ennek a szervezetnek a küldetését így fogalmazta meg: a kisebb, főleg egyéni erdőgazdálkodók érdekképviselete, erdészeti és természetvédelmi ismereteinek fejlesztése. A szövetség keretében mintegy 400 erdőgazdának tartottak szakmai tanfolyamot.

Az oktatói vénája számos alkalommal kifejezésre juthatott, mert az erdészeti érdekképviselet és a vállalkozások témakörben több alkalommal meghívott előadó volt a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy a magán-erdőgazdálkodásról előadást tarthatott az MTA Erdészeti Osztálya keretében.

Korszerű szemléletét érzékelteti, hogy egyike volt azoknak, akik az erdész szakmán belül fölismerték a kommunikáció jelentőségét. Felelős kiadója volt a négy évfolyamot megélt ERDŐGAZDA című folyóiratnak. Ebben különböző témakörökben maga is publikált. Hosszú praxisa alatt néhány cikke megjelent az Erdészeti Lapokban és a Kistermelők újságban is.

Tagja volt az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálynak.Szakmai munkásságát számos elismerés övezte: Fásítási, Alföldfásítási emlékérem, Nagykőrös város emlékérme. 1999-ben pedig megkapta a szakma legmagasabb állami elismerését jelentő Pro Silva Hungariae kitüntetést.

Zétényi Zoltán

FONTOS! Aláírásgyűjtés az akác védelmében!

Tisztelt MEGOSZ Tagok! Tisztelt Magánerdősök!

 A fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok! Ez ifj. Pályi Zoltán nyírségi erdőmérnök aláírási kezdeményezése, amihez már eddig is sokan csatlakoztak.

A cél 100.000 elektronikus aláírás összegyűjtése, ami egyáltalán nem lehetetlen. Biztosan van Magyarországon illetve a Kárpát-medencében, vagy akár az egész világon ennyi ember, akinek érték az akác. Kérjük ezért – támogatva Pályi Zoltán kezdeményezését – , hogy Ön is írja alá a beadványt és küldje tovább a petíció linkjét azoknak, akikről úgy gondolja, hogy egyetértenek ezzel a céllal.

A kezdeményezés kapcsolója, ahol a petíciót alá lehet írni a következő:

http://www.peticiok.com/akac_hungarikum

Szíves segítségét, közreműködését előre is köszönjük!

 Erdészüdvözlettel:

 Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Akác koalíció II.

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Mint korábbi honlap-híreinkből értesülhettek, rövidesen megalakul az Akác-koalíció, amelynek a MEGOSZ is alapító tagja. A koalíció rövid időn belül kezdeményezi az akác fafaj és az akácméz hungarikummá nyilvánítását. Ehhez kapcsolódóan kérünk mindenkit, hogy akinek az akácra, mint sokrétű hasznosításra alkalmas magyar fafajra, a vidék kenyéradó fájára vonatkozó cikke, sajtóanyaga, irodalomjegyzéke, ábrája vagy bármilyen képi és/vagy hanganyaga van, amit fontosnak találna a hungarikummá nyilvánítási kérelemhez csatolni, akkor azt 2014. február 5-én (szerdán) legkésőbb déli 12 óráig elektronikus formában szíveskedjen hozzánk eljuttatni.

 Szíves segítségüket és támogatásukat előre is köszönjük!

 Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

Akác-koalíció alakult az akác és akácméz védelmére és elismertetésére | 2014-01-27

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő hivatalos sajtóközleménye

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/glattfelder_bela_akac_kozlemeny

OEE híre után

Nem kellene támadni minden betelepített fajt – Dr. Sárvári János

Lánchíd rádió 2014.január.25.-i adása

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 12/2014. (I. 22.) számú KÖZLEMÉNYE

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 12/2014. (I. 22.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről.

Közlemény teljes szövegét és a hozzá kapcsolódó mellékleteket a

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk122014

link megnyitásával tudják letölteni.

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János
ügyvezető igazgató

Az őshonosság fogalmával kapcsolatos elvárások és kétségek

Az Alföldi Erdőkért Egyesület őszi Kutatói Napján „Az őshonosság fogalmával kapcsolatos elvárások és kétségek” címmel tartott előadást Prof. Dr. Mátyás Csaba, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának, Környezet- és Földtudományi Intézetétől. Előadásának anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

Visszajelzés Brüsszelből az akác védelmében írt levelünkre

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Január 16-án levélben fordultunk Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő úrhoz megerősítve, hogy a magánerdősök kiállnak az akác védelmében.
Erre történő reagálásként most kaptuk kézhez Képviselő Úr alábbi sajtóközleményét.

 „Az agrár szakmai szervezetek tiltakoznak az akác üldözése ellen

A meghatározó agrár- és erdészeti szakmai szervezetek teljes megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy az Európai Unió az akác korlátozására, kiirtására, illetve támogatásból történő kizárására törekszik. Ezért támogatásukról biztosítják Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő múlt heti – az akác védelmére irányuló – felszólalását.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, az Országos Erdészeti Egyesület, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara, a Nemzeti Megújuló Energia Platform, a Nemzeti Biomassza Egyesület, valamint gyakorló erdészek és méhészek is teljes mellszélességgel támogatják az akác védelmében végzett tevékenységemet – emelte ki az EP képviselő.

Továbbra is tiltakozom az idegenhonos özönfajokról szóló bizottsági tervezet és a hozzá kapcsolódó EP jelentés-tervezet ellen, mert elfogadásuk esetén az EU szabadon dönthetne akár az akác uniós pénzen történő kiirtásáról – tette hozzá. Ezen felül Glattfelder Béla azért is küzd, hogy a gazdák az ökológiai jelentőségű szántóterületeken energetikai célból korlátozás nélkül telepíthessenek rövid vágásfordulójú fás szárú fafajokat, így akácot is.

A szakmai szervezetek emlékeztetnek, hogy az Európai Unió akácállományának a fele Magyarországon található, ez a mennyiség a hazai erdőállomány egynegyedét teszi ki. A szakma szerint tudományos szempontból kiemelendő, hogy az Európai Unió egy olyan fafaj visszaszorítására és kiirtására törekszik, mely számos gazdasági, környezeti és klimatikus előnyt kínál. Kiválóan alkalmas a futóhomok megkötésére, s így a talajerózió megállítására. Őseink ezért tudatosan telepítették még a XVIII. században. Az akác méztermése nemzetgazdasági jelentőséggel bír, a magyar méz döntő része akácméz. Továbbá az akác kérge számos gyógyszer és gyógyhatású készítmény alapanyagaként szolgál, köhögéscsillapító és gyomorsavszabályzó hatása széles körben ismert. Az utóbbi időben virágának gasztronómiai jelentősége megnőtt, gondoljunk csak az akácteára.

Külön kiemelendő, hogy az akác kemény fája lehetővé teszi a fa ipari felhasználását. Az akácból készült oszlopok, támok, szőlőkarók, árvízvédelmi oszlopok, karámfák, kerítéselemek, parketták és bútor-alapanyagok keresettek egész Európában. Az akác jól tolerálja az éghajlatváltozást, a talajvízszint csökkentésének következtében több térségben kizárólagos fajtává vált. Az akác a faanyagban megkötött légköri szenet egyik leghosszabb ideig tároló fafaj. Az akác tüzelőértéke kiváló, ezért mind tűzifának, valamint megújuló energetikai – biomassza – célokra jól használható, energetikai ültetvényeken kedvelt fafaj. Nem véletlen, hogy számos európai uniós tagállam és más országok tanulmányozzák az egyedülálló és fenntartható magyar akácgazdálkodást, s gondolkodnak az akác országukban történő elterjesztésén.

A szakmai szervezetek és számos erdész, méhész és gazda elmúlt napokban kinyilvánított támogatása arra kötelez, hogy tovább küzdjek a magyar akác védelme, sőt elismerése érdekében – tette hozzá Glattfelder Béla EP képviselő.

Brüsszel, 2014. január 22.”

http://glattfelder.fidesz-eu.hu/hir/az_agrar_szakmai_szervezetek_tiltakoznak_az_akac_uldozese_ellen/

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök

FONTOS! SÜRGŐS! MEGNYÍLT A FIATAL ERDŐK ÁLLOMÁNYNEVELÉSE (befejezett ápolás, tisztítás, nyesés) JOGCÍM!

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Megjelent az MVH 2/2014.(I.21.) számú MVH Közleménye “A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások igényléséről”, melyet az alábbi linkre kattintva tudnak megnyitni:

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk22014

A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak: 2014. február 01-február 28-ig.

Kérjük minél többen pályázzanak ere a jogcímre is, amelynek adminisztrációja, kifizetései jelentősen felgyorsultak a közelmúltban!
Kérjük, hogy környezetükben lévő erdőgazdálkodók figyelmét is hívják fel a befejezett ápolásokra, tisztításokra, nyesésekre igénybe vehető  támogatásra.

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök

Hogyan és mikor érvényesítheti érdekeit az erdőgazdálkodó a körzeti erdőtervezés során?

Tisztelt Magánerdő Gazdálkodók, Tulajdonosok!

A körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodónak számos lehetősége nyílik a gazdálkodásával és az erdőtervezéssel érintett erdőrészletek tervezési folyamatába való bekapcsolódásra, véleményének, javaslatainak kifejtésére. Mivel ezek a lehetőségek, kapcsolódási pontok nem mindenki számára egyértelműen követhetők és ismertek, ezért a mellékletben közreadunk egy olyan rendkívül hasznos és minden magánerdő gazdálkodó számára ajánlott, a körzeti erdőtervezés menetét végigkövető dokumentumot, amelynek segítségével a gazdálkodói és ezen keresztül a tulajdonosi érdekek hatékonyabban érvényesíthetők.

Mindenki számára ajánljuk az anyag részletes tanulmányozását és arra buzdítunk minden erdőgazdálkodót, hogy a jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel élve minél hatékonyabban hallassa szavát az őt érintő erdőtervek kialakítása során.

Erdészüdvözlettel:
Dr. Sárvári János

ügyvezető elnök