MVH hírlevél 44.szám

Európai erdők

Az első tényszámok és becsült adatok a Fiatal erdők ápolása és az Erdő-Natura jogcímmel kapcsolatban

Összeült a Monitoring Bizottság Erdészeti Albizottsága

A Monitoring Bizottság Erdészeti Albizottsága 2012. június 13-án ülést tartott, amelynek során áttekintették a közelmúlt erdészeti jogcímeit érintő legfontosabb, döntő többségükben rendkívül pozitív változásokat s a május elejétől megnyílt, nem rég lezárult két új jogcímmel kapcsolatos első adatokat.

Az MVH tájékoztatása szerint:

– a Fiatal erdők ápolása jogcímre 532 db kérelem érkezett be, ami 9-10 erdőrészlet/kérelmet alapul véve, mintegy 4720 erdőrészletet érint és közelítőleg 1 milliárd forintos támogatási igényt jelent.
– az Erdő-Natura jogcím keretében, a június 06-i állapot szerint 2167 kérelmet nyújtottak be, ami becslések szerint 22500 erdőrészletet és mintegy 112000 hektárt jelent, míg támogatási igényként közelítőleg 3,5 milliárd forintot fed le.
Figyelembe véve a körülményeket és a tájékoztatásra rendelkezésre álló idő rövidségét, a magánerdő és Szövetségünk jól vizsgázott. Reményeink szerint megfelelő előkészítéssel mindkét jogcímen a rendelkezésre álló keretet a jövő év végéig maradéktalanul kitölthetjük. Ezúton is köszönjük a VM, az MVH, az erdészeti szakhatóság, az Agrárkamara, a falugazdászok és az erdészeti szakirányítók, valamennyi érintett magánerdő tulajdonos és gazdálkodó hathatós támogatását!
Az Erdészeti Albizottság áttekintette a 2014-20 közötti uniós költségvetési időszak vidékfejlesztési erdészeti jogcímeiben várható főbb változásokat is, amelyeket a mellékelt táblázatban adunk közre. Az egyes jogcímekkel kapcsolatos, a Magyarországot leginkább érintő erdészeti álláspontra vonatkozóan az Albizottság az alábbi ajánlást fogalmazta meg az Irányító Hatóság felé, kérve annak képviseletét a hátralévő uniós tárgyalások során:

“1. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások” (16. cikk) keretében kérjük, hogy ne csak a mezőgazdasági művezetés, hanem az erdészeti művezetés (szakirányítás) is támogatható legyen, mivel egy-egy ilyen jól működő hálózat valamennyi uniós tagországban az erdészeti jogcímek hatékony és célirányos működtetésének is előfeltétele.

2. Az erdősítés és fásítás (23. cikk) jövedelempótló támogatásának tervezett megvonását nem tudjuk elfogadni, ezt az elképzelést el kell vetni, mivel az a magyarországi új erdők létrehozását alapjaiban veszélyezteti a következő költségvetési ciklusban.

3. Támogatjuk valamennyi szóba jöhető cikk vonatkozásában a jogosultságok kiterjesztését az állami erdők körére is.”

Dr. Sárvári János
a MEGOSZ ügyvezető elnöke,
az ÚMVP MB Erdészeti Albizottság elnöke

Fenyőpusztulás a Dél-Mátrában (ForestPress)

2012. június 13. – Amint arról már korábban is beszámoltunk, 2012 kora tavaszán a fenyő félék (elsősorban a Pinus félék, azokon belül is elsősorban a feketefenyő) tömeges pusztulását figyeltük meg a Dél-Mátra állami erdeit kezelő Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél. Mára már az is egyértelmű, hogy az év első öt hónapjának csapadékszegény időjárása tovább fokozta a pusztulást.
Ezért a kár mértékének megállapítására, a folyamatok állandó figyelemmel kísérésére, és az esetleges másodlagos károsítók megjelenésének kontrollja érdekében egy munkacsoport alakult az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya és a fent említett erdészet szakembereinek részvételével.
Az első terepi vizsgálatok törekedtek egy relatíve pontos kármérték megállapítására. Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy a feketefenyők mintegy harmada elpusztult illetve a lombkoronája súlyosan károsodott. Ezen felül további egyharmadnál figyelhető meg részleges korona száradás (50 százaléknál kisebb kár). Szerencsére az erdeifenyőnél nem ennyire súlyos a helyzet.
A felvételezés során tapasztaltuk egyéb fafajok, mint például kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán, stb. száradásos károsodását is, bár általában némileg kisebb mértékben, mint a fenyők esetében. Még a szakembereket is meglepheti, hogy miért éppen az egyébként szárazságtűrőnek tartott feketefenyő esetében jelentkezett a legerőteljesebb pusztulás. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a fenyők késő ősszel, illetve enyhe teleken is asszimilálhatnak, aminek révén az extrém őszi, illetve téli csapadékhiányra érzékenyebben reagálnak, mint az ilyenkor nyugalomban lévő lombos fák.
Az eddigi vizsgálatok gomba- illetve rovarkárosító jelenlétét nem mutatták ki, esetleges későbbi megjelenésük esélyét jelentősen csökkentheti a károsodott faanyag mielőbbi eltávolítása a területről.
A munkacsoport a monitoring vizsgálatot mindaddig végzi, amíg azt a felek szükségesnek tartják.

Tizedik alkalommal rendezték meg „Az akác a Nyírség aranya” elnevezésű konferenciát

Hagyományosan Baktalórántháza volt a helyszíne „Az akác a Nyírség aranya” elnevezésű konferenciának. A szervezők (a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyi csoportja) az idei, tizedik szakmai fórumot az állami kezelésben levő akácosokban folyó gazdálkodás bemutatásának és kiértékelésének szentelték.
Amit szeretünk, amit tisztelünk, amiből élünk, annak kell évente egy napot szentelni; az akác iránti tisztelet vezet minket minden évben Baktalórántházára. „Akácország” egyik fő temploma ez a település lett, ezért hálával tartozunk az elődöknek. Az akác nem egy hivalkodó fafaj, egyszerű, közel áll az alföldi emberhez. Kemény, állékony, próbál abból megélni, ami körülveszi – hasonlóan az alföldi erdészhez. A szakma még nem találta meg igazán az akác helyét, Nyugat-Európában talán nagyobb becsülete van, mint nálunk – mondta megnyitó beszédében Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. műszaki vezérigazgató helyettese.
Az akáctermesztés megkerülhetetlen, a nemesítői munka még a kezdeti szakaszban tart, kihasználatlan lehetőségek várnak hasznosításra. A gazdálkodók, az oktatók és a kutatók összefogására van szükség. A nemesítési programokat korrekt biológiai alapokon, gazdaságossági elemzések után kell végrehajtani – jelentette ki dr. Bach István, NYME EMK Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Erdészeti Szaporítóanyag-gazdálkodási Tanszék vezetője.
Lengyel László, közönségkapcsolati vezető az Ipoly Erdő Zrt.-; André Zoltán, erdészeti igazgató a NEFAG Zrt.-; Spingár Péter, erdőgazdálkodási osztályvezető és Horváth Szilárd, kereskedelmi osztályvezető a SEFAG Zrt.; Dr. Bárány Gábor, kutatási osztályvezető-helyettes pedig a KEFAG Zrt. akácgazdálkodási tapasztalatairól számolt be.
Kenyerünk az akác címmel Sári Zsolt, a NYÍRERDŐ Zrt. osztályvezetője foglalta össze gondolatait az akácgazdálkodásról. (Betegsége miatt szavait Száva Tamás, a Baktalórántházi Erdészet igazgató helyettese, a rendezvény házigazdája tolmácsolta a közönségnek.)
Nem csak kenyerünk, de sorsunk is az akác, mert ezen a száraz, humuszban szegény, laza szerkezetű nyírségi homok termőhelyen nagyon is otthonára talált ez a fafaj úgy, hogy közben egyre inkább megélhetési forrásává vált, válik az itt élőknek. Az akác termékek ára mára elérte a tölgy választékok árszintjét, egyeseké még meg is haladja azt. A mai árszintek elegendő fedezetet nyújtanak az erdő felújításához, és a megélhetéshez. Ennek ellenére az évtizedes fáradozással kivívott piaci pozíciók veszélyben vannak. Az akác kiirtására fordított energiát inkább az akác minőségének javítására, a kiszolgálás biztonságának megteremtése érdekében kellett volna felhasználni, már az elmúlt húsz évben is. Az akác korlátozása máris komoly veszteségeket okoz, és ha ez folytatódik, kenyerünk elvesztésével is számolnunk kell – hívta fel a szakma figyelmét Sári Zsolt.

Nyíregyháza, 2012. május 25.

Biztos pénzt jelentene a gazdáknak, mégsem népszerű az energianövény Magyarországon

Hosszú távú szerződést, biztos megrendelőt és a rosszul termő területek jó kihasználását kínálja a gazdálkodók számára az energianövények termesztése, illetve a hagyományos gazdaságból visszamaradó melléktermékek értékesítése erőművek számára. Az ágazat mégis kezdetleges állapotban van még Magyarországon, nem állnak rendelkezésre adatok a hazai energianövény-ültetvények hozamáról.

Előnyei ellenére kevés gazdálkodó értékesíti a termeléskor keletkező szerves hulladékot, pedig többletbevételt jelentene számukra, miközben az ország energia- és gazdaság-stratégiájához is hozzájárulnának a mezőgazdasági melléktermék értékesítésével – állította a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke, Németh Frigyes.
Jelenleg a kalászosok szalmája, a kukorica- és napraforgószár, illetve a gyümölcsfák gallya, a szőlő venyigéje jelenti a mezőgazdasági hulladékot, de “ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző”. Ennek oka részben az, hogy nem minden hazai erőmű tudja hasznosítani ezeket az anyagokat, viszont az egyesület szerint könnyen átállíthatók az új típusú tüzelőanyagok fogadására.

Állami támogatás helyett energianövény
A gazdák korábban maguk égették el a mellékterméket, a tarlóégetést azonban betiltották, az egész növénymaradvány-mennyiséget pedig nem lehet beforgatni a földbe. A hulladék felhasználását pedig csökkentette az elmúlt években, hogy az állattartás visszaszorult. “Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés” – állította Németh Frigyes.
A Biomassza Erőművek Egyesülése szerint több százezer hektár olyan terület áll művelés alatt, amelyen csak támogatásokkal biztosítható a nyereséges gazdálkodás, pedig eredményesen termeszthető lenne rajtuk energianövény: a belvizes területeken az úgynevezett “kínai energianád”, vagy fűzfélék, a szárazabbakon nyár és akác. Az egyesület szakértői számításokra hivatkozva azt közölte, hogy 300-400 ezer hektáron lehetne hosszabb távon energianövényeket termeszteni, ami közel tíz százaléka is lehetne az összesen 4,2-4,5 millió hektáron zajló mezőgazdasági növénytermesztésnek.
A gazdáknak azért éri meg energiaültetvényt létesíteni, mert ebben a szegmensben 5-15 éves, vagyis hosszú távú szerződések adnak biztos bevételt, ráadásul az indulást, a növények telepítését vissza nem térítendő támogatások segítik. A bioerőművekben elégetett növényekből származó hamut aztán a gazdák talajjavításra használhatják. További előny, hogy ezen növények betakarítása nem esik egybe más szántóföldi munkákkal, vagyis az eddigi holt idényre is munkát biztosít az ágazatban.

Biztos pénz
Szalay Tamás, energianövények termesztésével 2007 óta foglalkozó ormánsági gazdálkodó az [origo]-nak azt mondta, hogy a gazdák számára az jelenthet biztonságot, hogy biztos vevőt találnak, mivel “egy erőmű nem tud elmenni”, vagyis kicsi az esélye, hogy fizetés nélkül eltűnne. Elmondása szerint egyébként sem hallott még olyan esetről, hogy egy erőmű nem fizette volna ki a beszállító gazdálkodót. Az erőművek szerinte olyan hosszú távú szerződéseket kínálnak, amelyben meghatároznak egy adott mennyiségre vonatkozó, fix árat, amelyet évente egy szorzóval korrigálnak, amely figyelembe veszi többek közt az infláció, vagy az olajár hatásait. Az okleveles agrármérnök szerint azonban nem szabad mindent feltenni energianövény-termesztésre, a földek 10-20-30 százalékán érdemes.
Nehézségnek tartotta azonban Szalay Tamás, hogy kevés tapasztalat áll rendelkezésre a magyarországi energianövény-termesztésről, mert egy teljes ültetési ciklus még nem zárult le, annak ellenére, hogy több éve folyik már ilyan típusú gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy magyarországi körülmények között még nincsenek adatok például arról, hogy egy földterületen hányszor lehet betakarítani, ezért azt is nehéz kiszámolni előre, hogy mekkora termést hoz majd a földterület. Szalay Tamás szerint egy ültetvényről kétévente és elvileg ötször lehet learatni az energianádat, vagyis egy ciklus körülbelül egy évtizedet jelent. Az okleveles agrármérnök szerint Magyarországon “még gyerekcipőben jár” a terület, de a többi gazdával beszélgetve az a tapasztalata, hogy a magyar termelők érdeklődnek a lehetőség iránt.

Csökkenő EU-s agrártámogatások miatt is megéri
Az érdekvédelmi szövetség szerint a gazdák számára rossz hír, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetés tervezete alapján 40-ről 36 százalékra csökken az agrártámogatások aránya az összbüdzsében. A szervezet szerint ez arra kell, hogy ösztönözze a gazdákat, vállalkozásokat, hogy keressék a bevételi források bővítésének lehetőségét, amely a szerves hulladék eladása is lehet.
A nemzeti energiastratégia úgy fogalmaz: “az agrár- és fagazdasági – elsősorban biomassza – eredetű megújuló energiaforrások a jövőben jelentős szerepet játszhatnak a vidéki térségek komplex regionális fejlesztésében, az élelmiszertermelésből kieső földterületek hasznosításában, a vidéki települések környezetvédelmi problémáinak megoldásában és azok népesség-megtartó képességének fokozásában, új vidéki munkahelyek létrehozásában.” Vagyis a kormány által kidolgozott és Brüsszelbe küldött stratégia támogatná az energetikai célú növénytermesztést, illetve a hulladék felhasználását, amely helyben rendelkezésre álló energiát jelenthetne a mezőgazdaság számára.
Az energiastratégia azonban úgy számol, hogy “a marginális, illetve degradált, de természetvédelmi értéket nem képviselő területek (például belvizes, árterületi, alacsony termőértékű)” szolgáljanak energianövény-termesztésre, hogy az ágazat ne jelentsen konkurenciát az élelmiszer és takarmányozási célú növénytermesztésnek.
A kormányzat az energiastratégia megvalósulását uniós pályázati pénzek átcsoportosításával is igyekszik támogatni. Szalay Tamás, aki maga is indulni kíván egy ősszel nyíló pályázaton, elmondta, hogy tudomása szerint az energianád esetén hektáronként 500 ezer forint körüli ültetési költség 40 százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint támogatás nyerhető, az energianád telepítése közel egymillió forint hektáronként, amelyből 40 százalék, de legfeljebb 260 ezer forint lehet a pályázati támogatás.

Forrás: origo.hu
www.favago.net
Lesták Imre

A Csarna-völgy vita (OzoneNetwork)

12012. június 10. – Az utóbbi hónapokban óriási vita bontakozott ki a Csarna-völggyel kapcsolatosan. Az Ipoly Erdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park egymással szemben álló véleményeket fogalmaz meg. A WWF petíciót írt, hogy Magyarország legnagyobb háborítatlan erdő területén ne indulhasson meg gazdasági célú fakitermelés.

A Csarna-völgy a Börzsöny hegység északi részén fekszik, egy körülbelül ezerhektáros, hegyekkel körbezárt terület. Jelenleg ez Magyarország egyetlen nagyobb kiterjedésű háborítatlan erdeje. A nagyrészt fokozottan védett Csarna-völgy jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit, számos ritka faj találta meg itt újra életfeltételeit. A völgyben fészkel a fekete gólya, a parlagi sas és a fehérhátú fakopáncs. A patakokban él a kövi rák és a petényi márna, valamint a Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz szintén megtalálható.
Az OzoneNetwork hétfőn 23 órakor kezdődő Egyenlítő című műsorának vendége Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára szerint a fakitermelés a természetvédelmi kezelés része, jogszabályban rögzített eljárás. A természeti gazdaság megőrzése érdekében az erdőtervező feladata a különböző erdészeti beavatkozások megtervezése az erdőtörvény alapján. Gálhidy László, a WWF erdészeti programvezetője azonban azon az állásponton van, hogy a fakitermelés veszélyezteti az erdő háborítatlanságát. Jelenleg egy miniszteri döntésre várnak, ami eldönti elkezdődhetnek-e az erdőtervező által kiírt munkálatok.
http://www.life.hu/ozonenetwork/o3/20120608-egyenlito-csarnavolgy-vita.html

Jogsegélyszolgálat !

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Dr. Borovszki Beáta ügyvédnő (06-20-289-72-90) ingyenesen végzi Szövetségünk tagjainak a jogi tanácsadást, amit ezúton is szeretnénk a tagság nevében megköszönni!
Az utóbbi időben tagságunk részéről jelentősen megnövekedett az igény a szolgáltatás iránt, ezért az ügyvédnővel való könnyebb kapcsolatfelvétel érdekében javasoljuk,  hogy a jövőben inkább a

borovszkib@gmail.com

e-mail címre küldjék meg jogi problémájuk leírását, egyben mellékelni tudják az üggyel kapcsolatos esetleges dokumentumokat is.

Az Ügyvédnővel – tárgyalási elfoglaltságai miatt is – célravezetőbb e-mailen felvenni a kapcsolatot, ezért kérjük Önöket, hogy a jövőben éljenek ezzel a lehetőséggel.

Erdészüdvözlettel:

Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök

Szövetségben az erdőkért

Nem csökkenhet az ország erdőterülete

Számos tévhit tartja magát makacsul a közgondolkodásban. Ezek közé tartozik az is, hogy a globális folyamatokhoz hasonlóan hazánkban is csökken az erdőterület, amiért a fakitermelés és személy szerint az erdészek a felelősek. A városszéli liget fái alatt vagy a vadregényes Pilisben sétálva ráadásul minden annyira természetesnek tűnik, hogy eszünkbe sem jut: nemcsak a véletlen, hanem ezernyi kéz is alakítja környezetünket.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke kérdésünkre elmondta: valójában Magyarország erdei Trianon óta folyamatosan, évente több ezer hektárral nőnek, így mára a fával borított részek az ország termőterületének egynegyedét teszik ki. Zambó Péter hozzátette: ezen az óriási területen állami és magángazdaságok osztoznak, melyek több tízezer embernek adnak munkát.

Az erdőgazdálkodóknak természetvédelmi és közjóléti szempontokat is szem előtt kell tartaniuk

Fotó: Kocsis Zoltán

A városnyi erdész és erdészeti alkalmazott nem mind favágó: sokrétű feladataikat jogszabályok határozzák meg. Az OEE elnöke emlékeztetett rá: a második világháború után az ország vezetése mindent a termelésnek rendelt alá, mára viszont az erdőgazdálkodóknak – helyesen – a természetvédelmi és közjóléti szempontokat is szem előtt kell tartaniuk. A szakember rámutatott: a hatályos erdőtörvény legfontosabb alapvetései közé tartozik, hogy ne csökkenjen az ország erdőterülete és ne romoljon az erdők természeti állapota. Ahhoz, hogy a szakigazgatás és a gazdálkodók meg tudjanak felelni ennek az elvárásnak, minden erdőre tíz évre szóló kezelési tervet készítenek – folytatta az elnök.

Az erdőtervet a szakhatóság készíti, de a munkába az érintett gazdálkodói, természetvédelmi, sőt civil szervezeteket is bevonják. A végeredmény egy olyan dokumentum, amelyben rögzítik, hogy az adott területen a következő időszakban mik legyenek a gazdálkodás fő szempontjai. Zambó Péter elmondta azt is, hogy a tervezés és a kezelés alól a védett erdők sem jelentenek kivételt, hiszen időről időre ott is indokolt például erdőnevelési vagy az agresszívan terjedő tájidegen fajok visszaszorítását célzó beavatkozásokat végrehajtani.

Ez elsőre sokakat meglephet, éppen ezért érdemes tisztázni, hogy emberi hatástól mentes, érintetlen vadon elenyészően kevés van Európában. Magyarország viszont ezen a téren sem áll rosszul: erdőállományunk úgynevezett természetességi állapota jónak mondható. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy erdeink 25,8 százaléka természetes és természetszerű, 27,5 százaléka pedig őshonos fajokból álló, de emberi közreműködéssel létrejött származékerdő – összegezte az OEE elnöke.

A szakember szerint tehát nem az erdészektől kell félteni természeti környezetünket. Hosszú távon a legnagyobb kihívást a klímaváltozás, azon belül is az időjárási szélsőségek jelentik. Nehéz megjósolni, hogy képesek lesznek-e erdeink elég gyorsan alkalmazkodni – magyarázta Zambó Péter, aki a jövőt olyan állományok létrehozásában látja, amelyek változatosságuknak köszönhetően képesek lesznek életben maradni az új viszonyok között is. Ennél pontosabb receptet egyelőre az erdészeti egyesület elnöke nem tudott adni, hiszen, mint mondta, a szakértők előtt nem kisebb kihívás áll, mint hogy száz évre előre gondolkodjanak.

Akadnak azonban a jelenben is égető problémák, például a falopás. Országos szinten évente mintegy 300 ezer köbméternyi faanyagot lopnak el. Ez gazdasági szempontból milliárdos károkat jelent a gazdálkodóknak, az élőhelyek elpusztításával okozott természetvédelmi hatás pedig felbecsülhetetlen – összegezte az adatokat Zambó Péter, majd rámutatott a következő, egyre súlyosbodó gondra: a városokhoz közeli erdők után mára az ország nagy részén megszaporodtak az illegális, sokszor ipari méreteket öltő szemétlerakatok. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csak Budapest környékén több tízmillió forintot költ az erdőgazdálkodó a lakosság szemetének elszállítására. Emellett a nagyobb városokban speciális probléma a hajléktalanok megtelepedése, akik utolsó menedékként az őket körülvevő erdőt élik fel. Az örvendetesen növekvő turisztikai igények is komoly kihívás elé állítják az erdész és természetvédő szakembereket. A magyar erdők évente több tíz millió látogatóját úgy kell fogadni és irányítani, hogy jelenlétükkel akaratlanul se tegyék tönkre unokáik örökségét.

Mindezen kihívások megoldásához a gazdálkodóknak szövetségesekre van szükségük. Az OEE elnöke elmondta: az erdészek éppen ezért napi kapcsolatban állnak a természetvédelmi és a vadászati szervezetekkel, a különböző hatóságokkal. De legalább ilyen fontos a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd, a közös munka annak érdekében, hogy minél többekhez jusson el az üzenet: erdeink megóvása minden kiránduló személyes feladata is.

Erdők válthatják fel a törpecserjéket a tundrán

Forrás: MTI | 2012. június 06. szerda 19:55 |

A jelenség súlyosbíthatja a felmelegedés folyamatát.

Néhány évtizeden belül erdők válthatják fel a törpecserjéket a sarkvidéki tundrán a globális felmelegedés következtében – vélik finn és brit tudósok, akik kutatásaik eredményeit a Nature Climate Change legújabb számában ismertetik.

Az Oxfordi Egyetem kutatói finn kollégáikkal a Nyugat-Szibériától Finnországig húzódó százezer négyzetkilométeres területen egyrészt a vegetációt, másrészt a műholdas felvételeket elemezték. A vizsgálatok kimutatták, hogy az elmúlt 30-40 évben a fűz (Salix) és éger (Alnus) cserjék 8-15 százaléka kétméteres fákká nőtt – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Korábbi modellszámítások azt mutatták ki, hogy az erdőségek “előretörése” a tundrán a 21. század végére további 1-2 Celsius fokkal növelheti a sarkvidéki területek hőmérsékletét.

“Régebben azt feltételeztük, hogy a tundra fásítása akár több évszázadot is igénybe vesz, a mostani kutatások viszont azt jelzik, hogy a törpecserjék már most átalakulóban vannak. Néhány évtizeden belül erdőségek borítják a tundrát” – hangsúlyozta Marc Macias-Fauria, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Bruce Forbes, a Lappföldi Egyetem professzora szerint is a vártnál nagyobb a megfigyelt változások mértéke és sebessége.

Az erdőségek további változásokat idéznek elő. A törpecserjéket az év jelentős részében hó borítja, a fák viszont kiemelkednek a hótakaróból, sötét tömegük elnyeli a napsugarakat, súlyosbítva a felmelegedés folyamatát.