Fotó: Rásó János

2011. július 24. – A Napkori Erdőgazda Zrt. Harangodi Erdei Iskolájában az Országos Erdészeti Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportjának tagjai ismerhették meg a Baross Gábor regionális program által finanszírozott fejlesztő munka eddigi eredményeit. A rendezvény az OEE helyi csoportja, a Napkori Erdőgazda Zrt, az ERTI Püspökladány Kísérleti Állomása valamint a MTA DAB Mezőgazdasági Albizottságának Erdészeti, Vadászati és Természetvédelmi munkabizottságának közös szervezésében jött létre.

A szakmai bemutatóval egybekötött konferencia fő témái a fa energetikai hasznosításának térségi fejlesztésie lehetőségei voltak. A  konzorcium résztvevői a 2010-ben indult K+F munka eredményeiről számoltak be. A fejlesztés – mely a magán és közösségi erdőgazdák, valamint a kutatóintézet összefogásával valósul meg – célja,  fás szárú energetikai ültetvények, a kistérség ökológiai és társadalmi környezetéhez igazított rendszerének kidolgozása.
A fejlesztő munka során  lehetőség adódott az  előző pályázati lehetőségek kihasználásával létesített korábbi kísérletek kiértékelésére, új fajta- és technológiai kísérletek telepítésére, valamint a megszerzett ismeretek szintézisére is.
Az elmúlt években Napkor térségében négy korábbi közös kísérleti állomány felvételi munkáit történtek megvégeztük el, két új fajta- és technológia kísérletet telepítettünk, Nyírlugos térségében 3 fajta és technológiai kísérlet létesült, Szarvas körzetében  egy korábbi kísérlet pótlása, első adatfelvételei és egy új kísérlet telepítése történhetett meg.
A fajtakísérletekben 3 fűz és 9 nyár fajtajelölt hozamvizsgálatára kerülhet sor. A technológiai kísérletek kiterjednek a termőhelyhez, fajtához és klónhoz illeszkedő, optimális hálózat, és kitermelési ciklus meghatározására, vegyszeres gyomkorlátozási kísérletekre, valamint a teljes technológia ökonómiai értékelésére is.

A projekt eddigi tapasztalatait foglalta össze Csiha Imre és munkatársai által „Energetikai faültetvények termesztéstechnológiai fejlesztése Kelet-Magyarországon” címmel megtartott előadása.
Az előadó rávilágított a hazai alternatív energiatermelés térségi jelentőségére és lehetőségeire, előnyeire és veszélyeire is.
A veszélyek között kiemelt jelentőségűek:  a megalapozott termőhely megválasztás elhagyása, a megalapozatlan hozamadatokra alapozott üzleti tervezés, a helytelen fafaj, fajta és termesztés technológia megválasztás.
Bár az eddig eltelt rövid idő fokozott óvatosságot követel meg a következtetések megfogalmazása során, a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy csak a termőhelynek – a fafajnak és fajtának – a hálózatnak – a kitermelési ciklusnak –  felhasználás helyének, és módjának összehangolása biztosíthatja az elvárt ökonómiai eredményeket.
Az előadásban elhangzott és az azt követő felszólalásokban megerősítésre került, hogy jelentős biomassza produkció csak megfelelő minőségű termőhelyen, – optimális víz és tápanyag ellátás mellett – várható el.
Az idei tavaszi fagyok és az azt követő jelentős rovar- és gombakárosítások jól példázzák az erdővédelmi problémák jelentőségét is.
A terepi bemutatón felvetődtek az ültetvények vadvédelmének kérdései is, melyre jelen pillanatban nem fordítunk kellő figyelmet.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a biomassza termelésének fejlesztése mellett a felhasználói oldal megszervezése a legjelentősebb kérdés.
Intő jel lehet a térség gazdáinak a Szakolyi Erőmű körül napjainkra kialakult helyzet, mely hosszú távra visszavetheti a térség energetikai célú alapanyag termelését.
Előadók és a felszólalók egyetértettek abban, hogy fejleszteni szükséges a térség közösségi biomassza alapú fűtési rendszereit, a magán felhasználás lehetőségeit, egyben óvakodni kell a túlfejlesztett központosított felhasználási irányoktól.
Az előadást követő kötetlen beszélgetésben elhangzott, hogy a fa energetikai hasznosítása során egyes esetekben a szigorú ökonómiai szempontoknál fontosabbak lehetnek a környezetvédelmi és társadalmi előnyök. Ilyen előny lehet például: a széndioxid kibocsátás csökkentése, a racionális földhasznosítás, a belvíz által veszélyeztetett területek hasznosítása, a hígtrágya, szennyvíziszap, tisztított kommunális szennyvíz elhelyezése, a munkahelyteremtés, a jövedelmek helyben történő felhasználása.
A fa energetikai hasznosításának regionális fejlesztésénél fontos szempont, hogy ezeket az előnyöket kellő súllyal figyelembe vegyük.

Csiha Imre