Felhívás!

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Megjelent a*Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 123/2011. (VII. 27.) számú KÖZLEMÉNYE*  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, f*ás és lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez*   nyújtandó támogatáshoz kapcsolódóan a 2011. évi egységes kérelemben bejelentett ültetvényekkel kapcsolatban további számlaelszámolás benyújtásáról
Jelen közlemény alapján*2011. augusztus 1. és augusztus 31. között*   kizárólag a 2011. évi egységes kérelem benyújtásáról szóló 65/2011. (IV. 7.) MVH Közlemény alapján benyújtott egységes kérelemben bejelentett ültetvényekkel kapcsolatban nyújthatóak be elszámolni kívánt további számlaösszesítők.

A KÖZLEMÉNY és mellékletei az alábbi helyről tölthető le:

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk1232011

Erdészüdvözlettel: Luzsi József elnök

Fás szárú energetikai ültetvények fejlesztési lehetősége az észak-alföldi régióban (ForestPress)

Fás szárú energetikai ültetvények fejlesztési lehetősége az észak-alföldi régióban (ForestPress) Fotó: Rásó János 2011. július 24. – A Napkori Erdőgazda Zrt. Harangodi Erdei Iskolájában az Országos Erdészeti Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportjának tagjai ismerhették meg a Baross Gábor regionális program által finanszírozott fejlesztő munka eddigi eredményeit. A rendezvény az OEE helyi csoportja, a Napkori Erdőgazda Zrt, az ERTI Püspökladány Kísérleti Állomása valamint a MTA DAB Mezőgazdasági Albizottságának Erdészeti, Vadászati és Természetvédelmi munkabizottságának közös szervezésében jött létre. A szakmai bemutatóval egybekötött konferencia fő témái a fa energetikai hasznosításának térségi fejlesztésie lehetőségei voltak. A  konzorcium résztvevői a 2010-ben indult K+F munka eredményeiről számoltak be. A fejlesztés – mely a magán és közösségi erdőgazdák, valamint a kutatóintézet összefogásával valósul meg – célja,  fás szárú energetikai ültetvények, a kistérség ökológiai és társadalmi környezetéhez igazított rendszerének kidolgozása. A fejlesztő munka során  lehetőség adódott az  előző pályázati lehetőségek kihasználásával létesített korábbi kísérletek kiértékelésére, új fajta- és technológiai kísérletek telepítésére, valamint a megszerzett ismeretek szintézisére is. Az elmúlt években Napkor térségében négy korábbi közös kísérleti állomány felvételi munkáit történtek megvégeztük el, két új fajta- és technológia kísérletet telepítettünk, Nyírlugos térségében 3 fajta és technológiai kísérlet létesült, Szarvas körzetében  egy korábbi kísérlet pótlása, első adatfelvételei és egy új kísérlet telepítése történhetett meg. A fajtakísérletekben 3 fűz és 9 nyár fajtajelölt hozamvizsgálatára kerülhet sor. A technológiai kísérletek kiterjednek a termőhelyhez, fajtához és klónhoz illeszkedő, optimális hálózat, és kitermelési ciklus meghatározására, vegyszeres gyomkorlátozási kísérletekre, valamint a teljes technológia ökonómiai értékelésére is. A projekt eddigi tapasztalatait foglalta össze Csiha Imre és munkatársai által „Energetikai faültetvények termesztéstechnológiai fejlesztése Kelet-Magyarországon” címmel megtartott előadása. Az előadó rávilágított a hazai alternatív energiatermelés térségi jelentőségére és lehetőségeire, előnyeire és veszélyeire is. A veszélyek között kiemelt jelentőségűek:  a megalapozott termőhely megválasztás elhagyása, a megalapozatlan hozamadatokra alapozott üzleti tervezés, a helytelen fafaj, fajta és termesztés technológia megválasztás. Bár az eddig eltelt rövid idő fokozott óvatosságot követel meg a következtetések megfogalmazása során, a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy csak a termőhelynek – a fafajnak és fajtának – a hálózatnak – a kitermelési ciklusnak –  felhasználás helyének, és módjának összehangolása biztosíthatja az elvárt ökonómiai eredményeket. Az előadásban elhangzott és az azt követő felszólalásokban megerősítésre került, hogy jelentős biomassza produkció csak megfelelő minőségű termőhelyen, – optimális víz és tápanyag ellátás mellett – várható el. Az idei tavaszi fagyok és az azt követő jelentős rovar- és gombakárosítások jól példázzák az erdővédelmi problémák jelentőségét is. A terepi bemutatón felvetődtek az ültetvények vadvédelmének kérdései is, melyre jelen pillanatban nem fordítunk kellő figyelmet. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a biomassza termelésének fejlesztése mellett a felhasználói oldal megszervezése a legjelentősebb kérdés. Intő jel lehet a térség gazdáinak a Szakolyi Erőmű körül napjainkra kialakult helyzet, mely hosszú távra visszavetheti a térség energetikai célú alapanyag termelését. Előadók és a felszólalók egyetértettek abban, hogy fejleszteni szükséges a térség közösségi biomassza alapú fűtési rendszereit, a magán felhasználás lehetőségeit, egyben óvakodni kell a túlfejlesztett központosított felhasználási irányoktól. Az előadást követő kötetlen beszélgetésben elhangzott, hogy a fa energetikai hasznosítása során egyes esetekben a szigorú ökonómiai szempontoknál fontosabbak lehetnek a környezetvédelmi és társadalmi előnyök. Ilyen előny lehet például: a széndioxid kibocsátás csökkentése, a racionális földhasznosítás, a belvíz által veszélyeztetett területek hasznosítása, a hígtrágya, szennyvíziszap, tisztított kommunális szennyvíz elhelyezése, a munkahelyteremtés, a jövedelmek helyben történő felhasználása. A fa energetikai hasznosításának regionális fejlesztésénél fontos szempont, hogy ezeket az előnyöket kellő súllyal figyelembe vegyük. Csiha Imre

FONTOS! SÜRGŐS! Közlemény a nemzeti erdőtelepítések (K-2) 2010. évi determinációs kötelezettségeinek részleges teljesítéséről

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Megjelent a Vidékfejlesztési Miniszternek a nemzeti erdőtelepítési támogatás (K-2) forráshiányára vonatkozó  közleménye a Magyar Közlöny 87. számának mellékletét képező Hivatalos Értesítő 41. számában (V. Közlemények 8153 oldal)  július 21-én, amelyet mellékelek.
Az ebben foglaltak szerint az MVH a tavaly, szeptember 1-29. között benyújtott kérelmek szerinti kifizetéseket teljesíti, míg a 2010. szeptember 30. napján benyújtott jogos kérelmeket elutasítja forráshiányra való hivatkozással. Ugyanakkor jelzik, hogy ezek a kérelmek azonos tartalommal ismételten benyújthatók
az erdészeti hatósághoz 2011. szeptember 1-30. között az elutasításról szóló határozat másolatával együtt.
A MEGOSZ semmiképp sem tudja elfogadni, hogy a Közlemény ezeknek a  jogos igényeknek még a halasztott kifizetésére sem vállal kötelezettséget.
Ezért ennek teljesítése ügyében a Minisztériumhoz  fordulunk.
Kérjük tehát mindazokat, akiknek jogos determinációs igénye a mostani közlemény szerint elutasításra került, hogy ezzel kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket küldjék meg részünkre annak érdekében, hogy Szövetségünk képviselni tudja érdekeiket.
Kérjük mindazok jelentkezését is,  akiknek jogos K-1-es, erdőfelújítási determinációs igényeit még a mai napig sem fizették ki.

Erdészüdvözlettel:

Luzsi József

elnök

Túlméretes mezőgazdasági járművek közúti közlekedésének új szabályai

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

2011. július 19-én megjelentek a megengedett szélességet meghaladó mezőgazdasági járművek közúti közlekedésére vonatkozó új jogszabályok.
A változásokról, az új, betartandó szabályokról a VM Agrárpiaci Főosztály munkatársa, Szőllősi Csaba osztályvezető úr készített – egy hivatalos jogszabályértelmezésnek nem tekinthető – leegyszerűsített összefoglalót, mely segít az eligazodásban és amit szíves tájékoztatásul mellékelek.

A jogszabályok 2011. július 22-től hatályosak.

Erdészüdvözlettel:

Luzsi József
elnök

Országos favágó verseny és találkozó-Bükkzsérc

Országos favágó verseny és találkozó

Jelentkezés:

Vasas Benedek

Ügyvezető Igazgató.

Fa-Ker Kft.

3400 Mezőkövesd, Jegenyesor út. 116.

Tel.: 06-49-411-242 v. 06-49-500-108

Mobil.: 06-30-935-0188

email:<mailto:fa-ker@t-online.hu> fa-ker@t-online.hu

Web.:<http://www.fa-kerkft.hu/> http://www.fa-kerkft.hu

Mi lenne, ha egyszer azokat is megkérdeznék, akik már eredményesen szerveztek közmunkát!?

“A munkától elszokott ember menekülni fog” – kemény dolga lesz a mintaközmunkásoknak (origo) 2011. 07. 19. – Bár egyelőre csak tervezgetik a Gyöngyöspatára szabott minta-közmunkaprogramot, a cél már adott: erdővé kell varázsolni a település cserjését, ami csak a legelszántabb munkásoknak sikerülhet a helyi erdész szerint. Az erdősítéssel olyan munkát találtak, amely hosszú időre leköti az embereket, és egy perc alatt betanítható. Augusztus 1-jén kezdődhet a Belügyminisztérium (BM) által meghirdetett minta-közmunkaprogram Gyöngyöspatán, ahol a tervek szerint negyven közmunkás erdőgazdálkodással foglalkozik majd. A települést a vasárnapi polgármester-választásig ideiglenesen vezető Matalik Ferencné szerint a még kidolgozás alatt álló programhoz most keresik a jelentkezőket. A június végi kormányhatározat szerint kiemelt településsé nyilvánították Gyöngyöspatát, Gyöngyösoroszit, Gyöngyöstarjánt, Nagyrédét és Szűcsit. Horváth László Heves megyei kormánymegbízott szerint ez azt jelenti, hogy a falvakban jelentős szerepet kap a közfoglalkoztatás, a társadalmi felzárkóztatás, valamint a szociális földprogram megvalósítása. Emellett a települések egyéb kedvezményeket is kapnak, például pályáztatás nélkül, gyorsított eljárással jutnak hozzá a támogatásokhoz. Bár a mintaprogramot szervező Belügyminisztériumban az [origo]-nak azt mondták, csak a jövő héten kívánnak nyilatkozni az egyelőre szervezés alatt álló programról, az [origo] által megkérdezett környékbeliek szerint egyértelmű, hogy az elmúlt hónapok gyöngyöspatai konfliktusai miatt esett a választás a régióra. “Gyöngyöspatán kellett valamit kreálni” “Mostani időszak miatt jött az ötlet, hogy van egy Gyöngyöspatánk a térségben. Kisebbségi problémák is jelentkeztek, és ezzel a mintaprogrammal lehet modellezni a megoldási lehetőségeket. Az is cél, hogy a kisebbséget, amelyet eddig nehezen lehetett bevonni, mozgósítani tudják” – mondta az [origo]-nak Berta István, Szűcsi polgármestere. “Gyöngyöspatán mindenképpen kellett valamit kreálni. Az összes állami szervet össze kellett hívni, hogy mit kellene csinálni. Ment az ötletelés, hogy milyen közmunkát lehetne kitalálni, mert ha tehették, korábban a közmunkások mindig a könnyebbik végét fogták meg a dolgoknak” – mondta az [origo]-nak Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészeti Erdei Iskola erdésze. Az erdészet a szakmai felügyeletet adja a mintaprogram gyöngyöspatai és gyöngyösoroszi részéhez, ahol erdőt fognak telepíteni a közmunkások. “Egyelőre 40 embert keresünk, akik nyolc órában dolgoznának” – mondta még a vasárnapi gyöngyöspatai polgármester-választás előtt Matalik Ferencné, aki Juhász Oszkár vasárnapi sikere miatt önkormányzati képviselőként dolgozik tovább a településen. Matalikné szerint azt nézik a közmunkások kiválogatásánál, hogy mióta munkanélküliek, milyen a szakképzettségük, és mekkora a családjuk. Elszánt munkások kellenek A közmunkásoknak azonban nem lesz egyszerű dolguk Gyöngyöspatán, mivel kifejezetten nehéz talajon kell végrehajtani a fásítást. “Az elmúlt hónapok miatt nagyon fontos volt találni valamit Gyöngyöspatán, és csak ez a 16 hektáros terület jöhetett szóba” – magyarázta Dudás Béla, aki többször is hangsúlyozta, hogy az erdészet csak szakmai segítséget nyújt, a munkaszervezés, így a felelősség is az önkormányzathoz tartozik. Dudás azt mondta, az erdészet ajánlotta azt is, hogy negyven ember dolgozzon, miután felmérték a terepet. “El kellett találni azt a mennyiséget, amely viszonylag hosszan leköti az embereket” – tette hozzá. Orbán Viktor május végén kijelentette, a közmunkásokat foglalkoztató infrastrukturális beruházásokhoz nem 21. századi technológiát használnának, így a gyöngyöspatai erdőtelepítést is kizárólag élőmunkával végeznék. “Erre a munkára egy perc alatt betaníthatóak a közmunkások. Rendkívül nehéz a terep, nehéz fizikai munkát kell végezni, csak a legelszántabb munkások csinálhatják meg. A munkától elszokott ember menekülni fog onnan. Ezt nem is lehetne géppel csinálni, szóval tulajdonképpen jó helyet találtunk a leendő közmunkásoknak” – mondta az erdész, aki szerint a területen először a cserjét kell levágni, majd a földet föllazítani, aztán tavasszal erdősíteni. Bár Dudás Béla szerint változást jelenhet, hogy a több mint egy évtizede futó közmunkaprogram átkerült a Belügyminisztériumhoz, szkeptikus az új programmal kapcsolatban. “Ezeknek a programoknak a hatékonysága kritikán aluli. A közmunkások gyakran több kárt okoztak, magyarán szólva loptak. Ez a saját, 12 éves tapasztalatom” – jelentette ki. Havi 57 ezer forint járhat Az erdősítés jellemzően időszakos munka, Gyöngyöspata jegyzője, Mátyás István szerint azonban a közmunkások folyamatosan kapnának bért, mert a téli hónapokban oktatnák őket. Azt egyelőre egyik megkérdezett sem tudta megmondani, hogy a programra mennyi pénzt szánnak, és mennyi lesz egy közmunkás havi bére, de Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott múlt heti interjújában azt mondta, havi 57 ezer forintot kapnak majd a közmunkások. Bár az [origo] által megkérdezett polgármesterek nem tudták megmondani, hogy mikor kezdődnek a közmunkaprogramok, a gyöngyöspatai jegyző szerint augusztus 1-je és szeptember 1-je közé tervezik az erdőtelepítés előkészítését. Mátyás István azt is mondta, hogy a BM-hez csak az erdőtelepítés előkészítése tartozik, magát az erdőtelepítést már uniós pályázatból finanszíroznák. A jegyző szerint a munkanélküliek között nagyjából nyolcvanszázalékos a cigányok részaránya, és arra számít, hogy a negyven gyöngyöspatai közmunkás között is hasonló arányra lehet számítani. Gyöngyöspatával ellentétben azonban egyelőre jóval kevesebb konkrét dolgot tudott mondani a közeli Szűcsi polgármestere. “Eddig három találkozó volt a résztvevő települések és a Heves megyei kormányhivatal között, de még csak most alakulnak a konkrét dolgok” – mondta Berta István, hozzátéve, hogy a kormányhivatal feladata a koordinálás. Berta azt sem tudta megmondani, hogy hány ember vehet majd részt a közmunkában, és mi lehet a feladatuk.  Fabók Bálint (Forestpress után)

Felhívás

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

Tájékoztatom tagságunkat, hogy már interneten keresztül közvetlenül is lehetőségük van jelentkezni a korábban megköröztetett ingyenes jogalkalmazás javítása (ÁROP) oktatásra a

http://www.mgszh.gov.hu/aktualitasok/EU_projektek linkre kattintva.

Erdészüdvözlettel:

Luzsi József
elnök

“Megmondtam előre……”(Hofi)

Felzabálja a Magas-Tátra fenyveseit a szú (Index)  2011. július 10. – Elkeserítő látvány fogadja a Magas-Tátrához érkezőket: a hegység lábánál elterülő óriás lucfenyő-erdők zöldjét óriás vöröses-barna hullafoltok lepték el. A pusztulást a szúinvázió okozza, ami a 2004-es nagy vihar után kapott lábra. Egyes vélemények szerint a fenyvest már hagyják teljesen kipusztulni.Tavaly is látható volt, idén azonban szembeszökő a Magas-Tátra lábát körülölelő fenyves pusztulása, a helyiek szavajárásával: kezd teljesen bevörösödni a Tátra. A bajt a szú okozza, ami most már óriási tömegben lepte el a fákat.A szúinvázió kezdete 2004. novemberére tehető, amikor egy hatalmas, helyenként 170 kilométer óránkénti sebességgel haladó orkán letarolta a Magas-Tátra fáinak jelentős részét. A felmérés szerint 12 ezer hektáron fordította ki a földből a fákat a szél a Nemzeti Parkban, 2,5 millió köbméter, a magyarországi éves fakitermelés egyharmadának megfelelő fa pusztult el. (Ez 500-600 ezer szál fát jelent.) A viharkárok 81,5 százaléka a lucfenyőket érte.A természeti katasztrófa után nagy vita bontakozott ki a szlovák erdészek és környezetvédők között: az előbbiek szerint a kidőlt fákat ki kellett volna termelni és fel kellett volna dolgozni, az utóbbiak pedig azon voltak, hogy minden kidőlt fa maradjon ott, ahol van, majd a természet elvégzi a maga dolgát (a fenyves egyébként a Tátra Nemzeti Park része).A vita eredményeként volt, ahol kitermelték a fákat, de sok helyen ottmaradtak a földön. A halott fák azonban mintegy keltetőként szolgáltak a szúk számára, amiknek ez a helyzet maga volt a szúmennyország, és nagyon gyorsan szaporodni kezdtek. 2008-ban már látszott, hogy ebből probléma lesz, meg is kezdték a védekezést, de úgy tűnik, hogy már későn.Mint azt szlovákiai erdészek az Indexnek elmondták, feromoncsapdával próbálták begyűjteni a szúkat: mázsájával szüretelték le a ragadós papírra csalt hímeket, de ez se segített. Az inváziót már láthatóan nem lehet megállítani. Az erdészek szerint valószínűsíthető, hogy a lucfenyők teljesen kipusztulnak, és majd évek múltán egy másik fenyőfaj nő ki a helyükön. (A férgek a lucfenyőt támadják, a felsőbb régiókban található törpefenyőre, vagy más fára nem veszélyesek.)Dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy Magyarországon is figyelemmel kísérték a történteket. Közölte, hogy a vihar utáni elhúzódó vita alapján borítékolni lehetett, hogy baj lesz a Tátrában. Hozzátette, hogy a szú főleg a 70-80 éves lucfenyőket veszélyezteti (ebből található a legtöbb egyébként a Magas-Tátrában, a vihar is ezeket tizedelte meg), a fiatalabbak ellenállóbbak.Magyarországon is előfordul hasonló szúpusztítás egyébként, de jóval kisebb területeken, például az Őrségben vagy a Kőszegi hegységben és nem ilyen intenzitással.

Tenczer Gábor

Komment: A természet annak rendje-módja szerint elvégezte dolgát!Talán ideje lenne beismerni, hogy az erdészeknek esetleg igazuk lehet szakmai kérdésekben a természetvédők?-kel szemben!

Osztrák faárak 2011

Összehasonlítási alap a hazai faárakkal:

http://www.proholz-stmk.at/desktopdefault.aspx/tabid-214/

Országos tűzgyújtási tilalom !!

Tisztelt MEGOSZ Tagok!

A vidékfejlesztési miniszter országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el 2011. július 8. 14:24.
Magyarország erdeiben a rendkívül gyors felmelegedés, a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az erdőkre, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – 2011. július 8-tól a vidékfejlesztési miniszter általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el.
A tilalom idején tilos a tűzgyújtás a fentebb felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag- és gazégetést is.
A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el , mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Erdészüdvözlettel:
Luzsi József
elnök