MEGOSZ nagyrendezvény Téten
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2010. 09. 24-én a címadó jelmondat jegyében tartotta meg éves nagyrendezvényét Téten. A rendezvény házigazdája Szabó Vendel MEGOSZ alelnök volt, aki munkatársaival együtt egy színvonalas, nagy érdeklődést kiváltó színes programot állított össze.
Nagy örömet jelentett, hogy a VM tárca, a szakhatóságok és a társszervezetek magas szinten képviseltették magukat akiket Luzsi József sorra köszöntött.
Luzsi József MEGOSZ elnök megnyitó előadásában kihangsúlyozta, a MEGOSZ mottójának fontosságát. Elmondta, hogy az erdőtulajdonosok és gazdálkodók tisztában vannak a MEGOSZ érdekérvényesítő képességével, azonban nagyon fontos számukra, a jövőről kapott megbízható információ is. Az elnök kérdéseket intézett a rendezvényen megjelenő politikusokhoz. Többek között választ kért arra, hogy fontos-e a politika számára az erdő, erdőgazdálkodás, mint a vidékfejlesztés egyik fontos területe. A szaktárcától pedig szeretné megtudni, hogyan lehetne az alulfinanszírozott magán erdőgazdálkodást minél előbb uniós pénzekhez juttatni Hangsúlyozta a hátralévő uniós erdészeti jogcímek mielőbbi megnyitásának szükségességét, annál is inkább, mert az államnak nem kell az önrészt rögtön az uniós támogatás mellé tenni, hiszen ezt az Európai Központi Bank meghitelezi (tegyük hozzá egyedül az agráriumban az erdészet esetében).
Kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy a szakirányítóknak – az erdészek falugazdász hálózatának – biztos jövőképük legyen. Az erdőtelepítések éves mennyisége az ötödére esett vissza. Az idén megemelt egységárak hatására mennyiségük remélhetőleg eléri a korábbi szintet, vagyis az évi mintegy 12-15 ezer hektárt. Elmondta, hogy nagy problémát jelentenek a gazdálkodóknak a késedelmes kifizetések. Az uniós támogatások ugyanis utófinanszírozásúak. Az amúgy is tőkeszegény erdőtulajdonosok számára megoldhatatlan problémát, sok esetben csődöt jelentett a több éves késedelmes kifizetés.
Az erdő értéknövelő beruházások jogcímet mielőbb meg kell nyitni, hiszen a befejezett erdők ápolása, tisztítása fontos feladat, ráadásul ezek a munkálatok a vidék megtartó képességét növelik a sok képzetlen munkaerő munkába állításával. Másrészt a rendezett táj képe fontos a környezetét szerető ember számára.
Az elnök kihangsúlyozta, hogy ezen feladatok egy részét a magánerdős közmunkaprogram keretében lehetne elvégezni, amely országosan mintegy 10-12 ezer szakképzetlen állampolgárnak teremtene munkahelyet. Kérte a jelenlevő politikusok támogatását, hogy minél előbb nyíljon lehetőség a magánerdős közmunkaprogram elindítására.
Ahhoz, hogy a magánerdőnek legyen jövője, a jelen feltételeit kell megteremteni. Ehhez szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a kifizetési határidők radikális csökkentése. Az előbbiekhez kérte a jelenlévő vezetők és szakemberek segítségét.
Ezt követően Jakab István a magyar Országgyűlés alelnöke, a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti albizottságának elnöke, a MAGOSZ elnöke emelkedett szólásra.
Elmondta, hogy az erdészekkel való együttműködésük már korábban megkezdődött, egészen a gazdademonstrációig nyúlik vissza. Az új parlament megalakulása után a Mezőgazdasági Bizottság létrehozta az Erdészeti albizottságot és már a nyár folyamán egyeztetést folytattak az erdész szakma jövőjéről.
Luzsi elnök kérdésére válaszul kihangsúlyozta, hogy a politika az erdők ügyét kiemelten támogatja. Az erdőtörvény kidolgozásában aktívan részt vettek, a cél érdekében a kormánypárti és ellenzéki szakértők együtt dolgoztak. A végszavazásnál nem szavazták le az előterjesztést, hanem tartózkodtak, ezzel akarták elismerni az erdész szakmát. Támogatták a változtatási javaslatokat, azonban a végeredménnyel nem voltak megelégedve. Az új kormány megalakulása után változtatást terveznek az erdőtörvény tekintetében. Egy XXI. századi törvényt kell létrehozni a mostani módosításával. Az új törvény legyen egyszerű, a nemzeti érdeket, a jövedelemteremtést és a közjót kell szolgálja.
Tájékoztatást adott arról, hogy a nyár folyamán három Erdészeti albizottsági ülés volt. Megköszönte az üléseken résztvevő szakértők munkáját.
Kihangsúlyozta, hogy a szakmának el kell készítenie az új erdőstratégiát a következő EU-s költségvetési időszakra. Át kell gondolni a jelenlegi prioritásokat és meg kell változtatni az új kihívásoknak megfelelően. Az albizottság elkészítette az Erdők Hete keretében az Országházban október 8-án megtartandó Erdészeti Nyílt Nap programját. A megnyitó előadásra Schmitt Pál köztársasági elnök elfogadta a felkérést. Azt mondta, hogy ami a magyar erdészeknek fontos az számára is fontos. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a tanácskozás fontos párbeszéd lesz a kormány és a szakma között.
Előadásában megjegyezte, hogy tud a magánerdősök problémáiról. Megemlítette, hogy a támogatási rendeletek bonyolultak, adminisztráció túlburjánzik, a kifizetések késedelmesek.
Az albizottság reméli, hogy az erdőtelepítés ismét felfut a korábbi szintre.
Kihangsúlyozta az erdő közjóléti szerepének fontosságát ezért azt védeni kell minden embernek. Hangsúlyozta, hogy nem az erdőtulajdonostól, az erdőgazdától kell védeni az erdőt, hanem a felelőtlen károkozóktól. Elmondta, hogy a szakma elegendő szellemi tőkével és műszaki-tárgyi feltételekkel rendelkezik. Véleménye szerint jobb együttműködésre, egyszerűbb és határozottabb irányításra van szükség. Csak annyi adminisztrációval terheljük a gazdálkodókat, amennyit az EU megkövetel. Az állami és magánerdészek az erdei iskolákban együtt neveljék az új nemzedéket az erdő szeretetére.
A magánerdősök működjenek együtt az önkormányzatokkal a munkahelyteremtés érdekében.
Munkája során arra fog törekedni, hogy a magán erdőgazdálkodás támogatása, elismerése a kormány részéről biztosított legyen.
Fontosnak tartja, hogy a XXI. századi erdőgazdálkodás megteremtésében a kormány és a szakma közösen munkálkodjon és az erdő adjon biztonságos megélhetést a magán erdőtulajdonosoknak és az ott dolgozóknak. Végül a tanácskozáshoz sok sikert kívánt.
Vajai László a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztályának vezetője, Dr. Fazekas Sándor miniszter üdvözletét tolmácsolta. Elmondta, hogy a MEGOSZ létjogosultságát bizonyítja ez a rendezvény. Napjainkra a MEGOSZ-nak sikerült egy zászló alá tömöríteni az ország magán erdőtulajdonosait. A magyarországi erdők mintegy fele magántulajdonban van, ezért nem közömbös, hogy ezekben az erdőkben milyen eredményesen gazdálkodnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a minisztérium irányítása alá került minden olyan szakterület, amely az erdőre befolyással bír. Az ágazati irányítás hangolja össze a különböző érdekeket. Kérte a magán erdőgazdálkodók segítségét a jogszabályok felülvizsgálatában.
Kihangsúlyozta, hogy szobájának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki segítő szándékkal kopogtat be hozzá.
A legfontosabb problémákkal kapcsolatban az alábbiakat mondta:
– A szakirányítás támogatását idén forrásátcsoportosítással biztosítják.
– A mezőgazdasági területek erdősítése célprogram keretében az erdőtelepítések mértéke remélhetőleg ismét megközelíti, vagy eléri a korábbi szintet, a megemelt egységárak hatására.
– A NATURA 2000 területek erdősítésének nem lesz feltétele a kezelési terv megléte.
– Az erdészeti potenciál helyreállítása jogcím egységárait megemelik és szeretnék elérni, hogy a rendelet hatálya visszamenőlegesen is érvényes legyen.
-A tárcán belül a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve felülvizsgálják a NATURA 2000-es területek kijelölését. A társfőosztály nem kíván további szigorításokkal élni.
A főosztályvezető kérte a MEGOSZ vezetőségét, hogy a NATURA 2000-es területekkel kapcsolatos felvetéseket gyűjtse össze és juttassa el a főosztályra.
Ezután Dr. Szakács Imre, országgyűlési képviselő, a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés elnöke lépett a mikrofonhoz és a jelenlevők köszöntése után kiemelte, hogy fontos természeti kincsünk az erdő. Az erdő maga az élet, komplex ökológia egység. Az erdészeknek nagy szerepe van ennek az egyensúlynak a megtartásában. Fontos az erdők gyarapítás; minden tisztelet és elismerés megilleti az ennek érdekében munkálkodó az erdészeket, az erdővel foglakozókat.
A következő köszöntőt Szabó Ferenc Tét polgármestere tartotta. Megköszönte, hogy a Nagyrendezvény színhelyéül Tét városát választotta a MEGOSZ szervező bizottsága. A hat éves városnak fontosak az ilyen rendezvények, mert a konferencián részt vevők megismerkedhetnek a város és a környék nevezetességeivel is. Felhívta a jelenlévők figyelmét Kisfaludy Károlyra a reformkor kiemelkedő polihisztorára, aki nagyon sokat tett a településért. Fontosnak tartotta megemlíteni az erdők hármas funkcióját, amely először Buenos Airesi erdészeti konferencián fogalmaztak meg 1972-ben. Erdőtelepítésre buzdította a jelenlevőket, hiszen megfelelő nagyságú erdőbirtok birtokában lehet eredményesen tárgyalni az energia termelőkkel.
Utoljára Szabó Vendel a MEGOSZ alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a térségből eltűntek a nagy kézimunka igényű növényi kultúrák, amelyek korábban mintegy 300-400 embernek adtak munkát, megélhetést. A nagyfokú gépesítés és az iparszerű növénytermesztés miatt nincs lehetőség a pillanatnyilag mintegy 300 regisztrált és több mint 300 nem regisztrált munkanélküli foglalkoztatására. Véleménye szerint az egyik legfontosabb kitörési pont az erdő lehet. A magán erdőgazdálkodás sok alacsonyan képzett munkaerőt képes foglalkoztatni. A legtöbb munkaerőt felszívó terület a mezőgazdasági területek erdősítése és az ehhez kapcsolódó csemetetermesztés. Sok vidéki munkát kereső embert lehetne foglalkoztatni az erdő értéknövelő beruházása uniós erdészeti jogcím megnyitása esetén. Ez sajnos még csak tervben létező támogatási forma ami az erdő befejezett ápolását, tisztítását, első gyérítését, nyesését hivatott támogatni. Sürgősen meg kell nyitni ezt az uniós támogatással bíró jogcímet, mivel több ezer új munkahelyet teremthetne, országszerte. További kitörési pont lehet a foglalkoztatásban a tisztításból kikerülő apríték feldolgozása és helyi fűtőművekben való hasznosítása. Végül kihangsúlyozta, hogy az erdészeti ágazat a vidék kiugrási lehetősége, az erdő nélkül pedig nem létezhet vidékfejlesztés.
A megnyitó köszöntések után a nemzetközi szinten is elismert 70 tagú téti fúvószenekar mutatkozott be egy rövid koncert erejéig, a résztvevők nagy tetszésnyilvánítása közepette.
A MEGOSZ elnöksége a Szövetség által 2004-ben alapított Rimler Pál-díjat idén Temesvári Erik erdőmérnöknek ítélte oda a magán erdőgazdálkodás fejlesztése terén kifejtett rendkívüli érdemei elismeréseként.
Temesvári Erik 1961-ben érettségizett Budapesten az I. István Gimnáziumban kitűnő eredménnyel. A sikeres egyetemi felvételi után, előfelvételisként, egy év fizikai munkát végzett a Hárosi Falemez üzemben, illetve az Óbudai Hajógyár asztalos üzemében.
Mindig is erősen érdeklődött a biológia iránt, ezért pályaválasztáskor a soproni Erdőmérnöki Főiskolát választotta.
1967-ben szerezte meg az erdőmérnöki diplomát, majd első munkahelye a Balatonfelvidéki Erdőgazdaság Veszprémi Erdészete volt. Itt dr. Csötönyi József kollégája „szárnyai alatt” részt vett a márkói kopárfásítás programban.
Veszprémből a HM Veszprémi Erdőgazdaság Herendi Erdészetéhez került, ahol hat éven keresztül erdőművelési műszaki vezetőként, majd két évig faüzemvezetőként dolgozott. Részt vett az új Primultini rönkhasító szalagfűrészes technológia bevezetésében.
1975-ben a Kertai Jóbarátság MgTsz-hez hívták erdészeti ágazatvezetőnek. Sikerült jól prosperáló ágazatot szerveznie a Tsz-nél.
1976-ban „átcsábították” a Devecseri Állami Gazdasághoz erdészeti ágazatvezetői beosztásba.
A Devecseri Állami Gazdaság 1400 hektár nemesnyárast kezelt akkoriban, így módja volt a nemesnyáras állományok kezelését kitapasztalnia és a gondokra – nyárfarák, talajvízszint csökkenés – megoldást keresnie.
Igen jó kapcsolatokat alakított ki a sárvári Erdészeti Tudományos Intézettel, sok – kísérleti területet jelöltek ki az ottani kollégákkal és részt vett a kísérleti eredmények kiértékelésében is. Foglalkoztak a nyárasok hálózati, fajta- és ápolási, fakitermelési kérdéseivel.
A fahasználati munka során kidolgozta a Magyarországon elsőként a Devecseri ÁG- által megvásárolt TIMBERJACK harvesteres technológiát nemesnyárra és sikeresen alkalmazta azt.
Ezt a technológiát teljes gépsorrá fejlesztve – markolós közelítőgép, Morbark kérgezőgép – több esetben országos rendezvény keretében bemutatta a szakmának. A sikeres szervezési és szakmai munkája elismeréseként többször „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott.
Később dr. Halupa Lajos kollégájával együtt kidolgozta az un. válogatásos nyár gyérítési technológiát, az eredmények kiértékelése szintén megjelentek a Tudományos Közlönyökben.
1982-ben a Veszprém megyei TSZ-ÁG erdészeti társulás vezetője lett, a Devecseri ÁG gesztorságával 23 termelőszövetkezet és 6 állami gazdaság erdészeti feladatait koordinálta.
Közös gépparkot alakított ki, az eszközök minél jobb kihasználása érdekében.
1991-ben az ÁG privatizációja miatt munkaköre megszűnt, új munkahelye a Pápai Állami Gazdaság, illetve jogutódja, az AGROPRODUKT Rt. lett, ahol erdészeti ágazatvezetőként tevékenykedett.
Itt elsősorban az un. első generációs nyárasok – melyeket az 1960-as évek un. cellulózprogramja keretén belül telepítettek – felújításával foglalkozott, a tuskófúrásos– mélyforgatásos technológiát alkalmazva.
Az Agroprodukt Rt.-nél a földracionalizálási program keretein belül több száz hektár erdőtelepítést tervezett és kivitelezett, igen jó eredményekkel. Az erdőtelepítések a növénytermesztési ágazat eredményére is kedvezőek voltak, mivel a gyenge adottságú területeket erdősítették be.
1998-ban elsőként az országban erdészeti közmunkaprogramban vettek részt, melynek során tavasszal 120 hektár erdőtelepítést sikerült kivitelezniük, főként akác fafajjal, ékásós technológiával, 100 %-os megeredéssel.
140 fő közmunkás dolgozott a programban, a Magyar TV filmet is készített erről a sikeres munkáról.
Ugyanebben az évben lett vállalkozó, erdészeti integrátorként a magánerdő tulajdonosok részére kezdett dolgozni.
Ma már mintegy 2000 hektár erdőt szakirányít, kiváló erdésztechnikus kollégájával – Csordás István – segítségével.
2003 évben, 42 év folyamatos munkaviszony után nyugdíjba vonult, de számára ez csak a munkaviszony megszűnését jelentette, mert vállalkozóként azóta is a magánerdőgazdálkodást szolgálja, szívvel-lélekkel, szakmai elkötelezettséggel.
A díjat Luzsi József, a MEGOSZ elnöke adta át. Gratulált, jó egészséget kívánt és azt kérte, hogy ilyen aktívan segítse továbbra is a MEGOSZ munkáját, a magánerdő gazdálkodás fejlesztésének ügyét!
Ezt követően Lapos Tamás a VM Erdészeti, Halászati és Vadászati főosztályvezető-helyettese tartott előadást. Elöljáróban elmondta, hogy a 2013 utáni uniós költségvetésben az erdőgazdálkodás kisebb súllyal fog szerepelni az előzetes információk szerint. A következő félévi magyar elnökség feladata az, hogy az erről hozandó döntést kedvezően befolyásolja.
Az EMVA alapból erdészeti jogcímekre kifizethető pénzekből rendelkezésre álló 110-120 milliárd forintos keretből még jelentős mennyiségű összeg vár elköltésre. Fontos közös feladatunk, hogy ezt a keretet minél előbb lekössük. Kiemelte, hogy az erdészeti jogcímek kifizetése idén folytatódik, nem kerül át a következő évre. Csak olyan területeket lehet támogatni nemzeti keretből, amelyre uniós források nincsenek, ilyen például a magánerdős szakirányítási rendszer támogatása. Ennek problémáját idén a minisztérium átcsoportosítással megoldotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök a minisztériumban tett látogatása alkalmával szorgalmazta az erdőtelepítések és a munkahelyteremtés mielőbbi beindítását.
Elmondta, hogy kezdeményezték az uniónál, hogy a NATURA 2000-es területek erdősítési pályázatai esetében a támogatási kérelem beadható legyen fenntartási és kezelési terv nélkül,
A MEGOSZ korábbi kezdeményezése volt a közmunkaprogram beindítása a magánerdőkben, amelyet még a mai napig nem hirdettek meg különböző aggályok miatt.
A magánerdősök fontos erdészeti alintézkedése, az erdők gazdasági értékének növelése. A jogszabály előkészítése folyamatban van, amelybe a MEGOSZ-t is bevonták.
Az erdészeti potenciál növelése jogcím egységárainak növelését kezdeményezte a tárca az uniónál. Az árvízkárok enyhítésére a támogatást az uniós szolidaritási alapjától várják.
Kihangsúlyozta, hogy az erdő-környezetvédelmi jogcímnél kezdeményezték a részterületek támogatásának lehetőségét, amit elfogadtak, de a program módosítására csak jövőre lesz lehetőség. A jogcímre rendelkezésre álló keret (25 milliárd Ft) mindössze egytizedét kötötték le. Fontosnak tartotta a jogszabályok egyszerűsítését és ezáltal reméli, hogy a jogcímre rendelkezésre álló keretet le lehet kötni.
A szerkezet átalakításnál lehetőség lesz részterületekre is pályázni (nem termelő beruházások jogcím).
A nem termelő beruházások erdészeti alintézkedésre mintegy 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből eddig 313.5 millió forintot kötöttek le.
Jelezte, hogy remélhetőleg rövidesen megnyitható lesz a NATURA 2000-es területek támogatása is.
Végül tájékoztatott arról, hogy a nemzeti támogatások mértéke a jövő évi költségvetési helyzettől függ, de reményét fejezte ki, hogy elfogadják a közjóléti és erdővédelmi kiadásokra betervezett összeget is.
Luzsi József elnök reflektált az eddig elhangzottakra.
Örömmel nyugtázta Jakab elnök úr szavait, miszerint a politikának fontos az erdők ügye és támogatja azt.
Elmondta, hogy az erdőtörvényt módosítani kell, úgy hogy az XXI. századi egyszerű, gazdálkodóbarát törvény legyen.
Fontosnak tartotta, hogy a magán erdőgazdálkodók több jogosítványt kapjanak a tulajdonukat képező erdeikben való eredményesebb gazdálkodáshoz, akik így jobban boldogulnak és az állam is jobban jár a többletbefizetések miatt. Ehhez a szakminisztériumnak is el kell gondolkozni azon, hogy hogyan tudja segíteni a magánerdők ügyét.
Örömét fejezte ki amiatt, hogy Vajai úr ajtaja nyitva áll minden segítő szándékkal közeledő előtt. Kérte, hogy a közös ügy miatt mindenki, akinek van jobbító javaslata használja ki ezt a lehetőséget.
Elmondta, hogy tavaly az erdészet támogatása a nemzeti támogatáson belül háttérbe szorult a többi mezőgazdasági ágazathoz képest, így a szakirányításra adott támogatás is kevés volt.
Az EU-s támogatási pénzek lehívása, ellentétben Lapos Tamás által mondottakkal, nem közös felelősség, mert csak olyan támogatási pénzeket lehet lehívni, amely támogatásokat meghirdettek. Példaként hozta fel a NATURA 2000-es jogcímet. Amennyiben ezt a jogcímet meghirdették volna 2006-ban, akkor a magánerdőre már lekötöttek volna mintegy 18 milliárd forintot.
Kihangsúlyozta, hogy a támogatásra adott pénz generálja az új munkahelyeket.
Az elnök borúlátóan ítélte meg a pályázati pénzek lehívását a pályázatok bonyolultsága (pl. erdő-környezetvédelmi kifizetések), az adminisztráció túlburjánzása, a kifizetések gyakran évekig történő elhúzódása miatt. Holott az állami önrészt sem kell biztosítani, mivel az Európai Központi Bank az erdészeti jogcímekre megelőlegezi azt.
A gazdálkodók csak olyan jogcímre pályáznak, ami egyszerű, így könnyű megérteni, másrészt számukra nyereséges.
Úgy tűnik, hogy az MVH az erdészeti jogcímek kifizetését hátrasorolta a mezőgazdasági jogcímekkel szemben.
Az elnök Tét polgármesteréhez fordulva közölte, hogy a magánerdősöknek már a „lét a Tét”.
A 2013 utáni EU-s költségvetésben az erdészetre fordítható költségkeret nem csökkenteni, hanem növelni kell a vidékmegtartó képesség, a munkahelyteremtés a klímavédelemben stb. betöltött szerepe miatt, amelyek tökéletesen egybevágnak a KAP 2013 utáni prioritásaival.
A következő félévben Magyarország adja az EU soros elnökét. Ezért a mi feladatunk, hogy olyan szakemberek képviseljék Magyarországot, akik markánsan képviselik az előbbiekben leírtakat. Ismételten felívta a figyelmet, hogy a jogszabályokat egyszerűsíteni kell, rövid határidővel, gyors kifizetésekkel kell a gazdákat pénzhez juttatni. Nagyon fontos, hogy a szakmai a hatóságok (VM, MgSzH, MVH) egyaránt akarják ezt a változást.
Felhívta a figyelmet, arra, hogy a nem védett gazdasági erdőkben gazdálkodni kell, az itt folyó tevékenységeket nem szabad korlátozni. A gazdálkodók ezeket az erdőket használni és nem kihasználni akarják.
Végezetül kérte a hatóság jelen levő képviselőit, hogy a felmerült problémák megoldásában nyújtsanak segítséget.
Az „Akác és a magánerdő gazdálkodás” című blokkban a következő előadások hangzottak el.
Édl Tibor magán erdőgazdálkodó rövid előadásában elmondta, hogy 1995-ben a privatizáció során visszakapott mezőgazdasági területek gazdaságos növénytermesztésre alkalmatlanok voltak. Ezért a belvizes részekre nemes nyárat, a magasabb fekvésbe akácot telepítettek. A természet megmutatta, hogy hova kell erdőt telepíteni. Az akác telepítést 20 hektár területen végezték géppel, amelyet két évig ápoltak. Az erdőtelepítést nemzeti támogatásból fizették, amit három részletben fizették ki számukra. Az uniós társfinanszírozott erdőtelepítésekre nem mindenki képes, hisz előfinanszírozni kell ezt az összeg, amit nagyon sok családi vállalkozás nem tud megelőlegezni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a családi gazdálkodóknak érdemes erdőt telepíteni, mert a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosítható területek beerdősítése gazdasági hasznát rövid idő után élvezni tudják az erdőből kikerülő biomassza házi erőművekben történő hasznosításával. A későbbiekben az erdőből kikerülő faanyag értékesítésében húzhatnak hasznot.
A következő előadó Lang Ferenc magán erdőtulajdonos volt, aki a rendszerváltás után részarány tulajdonként visszakapott, valamint kárpótlási jegyért vásárolt földeken kezdett el gazdálkodni. Hasonlóan az előtte felszólalóhoz a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosítható földterületeit beerdősítette. 1999-ben 5,5 ha földterületet akác csemetével erdősített be. 2000-ben folytatták az erdőtelepítést Szentkút községhatárban, ahol öt hektár akácot telepítettek magról. A vizesebb területre egy hektár nemesnyárat ültettek. A családi gazdaságukat abból az erdőből szeretné tűzifával ellátni, amit a saját birtokon termelnek ki, a felújítást azonban már az utódokra bízná.
Mogyorósi Zsolt erdőtulajdonos előadásában ismertette az akác elterjedését, morfológiáját, termőhelyi igényét, hazai elnevezéseit. Elmondta, hogy az országban több helyen is foglalkoztak és talán ma is foglalkoznak a vegetatív szaporításával, amivel egyenes, hengeres, ágtiszta törzseket szelektáltak ki. A téti határban is van az ERTI-nek egy kísérleti területe, ahol zalai, nyírségi, ófehértói, jászkiséri, szajki, pusztavacsi, üllői fajták találhatók.
Ezután ismertette az akác telepítés technológiáját: Az akác telepítése történhet magról és csemetéről. A magról történő telepítés olcsóbb, de jóval nagyobb kockázattal jár. Vegyszerezés nélkül nem kivitelezhető és fontos a kedvező időjárás. A csemetével történő telepítés megfelelő minőségű csemete, csemetekezelés, erdősítés ápolás esetén szinte mindig sikeres. Az akác erdősítésnél első évben kiemelkedően fontos az ápolás. A sorokat legalább kétszer kapálni, a sorközöket tárcsázni kell. Nagy problémát jelent a parlagfű, mivel a tárcsázott területről szinte kiirthatatlan. Elmondta, hogy a következő évben is tárcsázni vagy kaszálni kell a sorközöket, és a sorokban is van tennivaló (egy szálra metszés, villák levágása stb.). Ezeket a munkákat az akác nagyon meghálálja, látványosan növekszik. Az erdőtelepítés költségei egy hektáron kb. 270-300 ezer forintba kerülnek csemetével történő erdőtelepítés esetén. A támogatás összege eddig 810 Euró volt, ami kb.230 ezer Ft. A jövedelempótló támogatás szántó esetén 150 Euró kb.40 ezer Ft.
Végezetül összefoglalta, hogy miért telepítsünk akácot?
– 7-8 évesen már vékony, de tüzelésre alkalmas fát vihetünk haza.
– 15-20 évesen már 20-25 m3/ha tűzifát vagy karámfát is adhat.
– 30-40 éves korban letermelhető 100-180 m3 faanyag hektáronként (termőhelytől függően).
– A felújítása gyökérsarjról viszonylag egyszerű és olcsó.
– A kitermelt fa jó áron értékesíthető
– Megérhetjük, hogy az általunk telepített erdőben sétálunk, az abból származó fa tüzénél melegszünk, esetleg a saját erdőnkben vadászhatunk.
-„Hátránya”, hogy szakmai körökben nem hívhatjuk erdőnek, „csak” faültetvénynek.
A következő felszólaló Pintér Csaba magánerdő-tulajdonos a Bogyoszlói Tölösi Ebt. képviselője az erdőbirtokossági társulások gondjairól számolt be. A rábaközi településen nagy hagyománya van a közbirtokossági formának. A gazdálkodást 1946 óta tudják dokumentálni. Igen tanulságosan mutatta be, hogy milyen szerteágazó adminisztratív elvárásoknak és milyen komoly költségek megfizetésének van kitéve a gazdálkodó.
Az 1965-ös törvény alapján az erdőket termelőszövetkezeti tulajdonba vették. 1990-ig a téesz gazdálkodott az erdőkben.
1995-ben alakítottak meg egy erdőbirtokosságot. 2010-re 338 tulajdonosa lett az 50 hektár erdőnek, sőt további aprózódás várható.
A gyakorlatban megvalósíthatatlannak tartja, hogy üzemmód váltás megszavazásához a tulajdonosok 75 százaléka összejöjjön – ugyanis ennyit ír elő a jogszabály.
Időközben megemelték a vágáskort 30 évvel, és a megkérdezésük nélkül Natura 2000 terület lett az erdeik egy része, és erőltetik a szálaló vágásra való áttérést, az átalakító üzemmódot is
Az EBT-t cégként tartják nyilván bár nem tartozik a gazdasági társaságok közé, alapjában véve egy tulajdonosi kényszer közösség. Ezért többletköltségbe kerül az éves adatszolgáltatások, bejelentések elvégzése.
A kettős könyvvitelből adódó könyvelési többlet, a különböző adók, járulékok kifizetése is nagy terhet ró az EBT-re. Elmondta, hogy a fakitermelési, erdőápolási munkákra vállalkozókat alkalmaznak. A tulajdonosok közül 15-25 fő fogható társadalmi munkára. (ültetés, kerítés építés, utak, ház javítása). Felhívta a figyelmet, hogy pályázat esetén cégként kezelik az EBT-t, ami kisebb támogatási intenzitást jelent. További probléma, hogy megyei pályázatokon nem indulhat, a nem közismert társasági forma miatt. Felvázolta, hogy milyen bonyolult engedélyezési útvesztőn kell végighaladniuk, amíg megkaphatják az engedélyt vendégházuk felújítására. Az előbbiekben vázolt problémák miatt az EBT-k sok gonddal küzdenek, amelyeket a jogi szabályozás megváltoztatásával sürgősen meg kell oldani
Végül Szabó Vendel alelnök, szakirányító lépett a mikrofonhoz. Bevezetőjében elmondta, hogy ifjú erdész technikusként 30 éve került Tétre. Akkori kerületének része volt egy 26 ha-os kopárnak nevezett mezőgazdasági terület, amelyen csak veszteségesen lehetett mezőgazdasági termelést folytatni, így ráhatására öt év múlva beerdősítették fenyővel.
Ismertette, hogy 1986-ban mint a helyi termelőszövetkezet erdészeti ágazatvezetője a megszüntetett erdősávok, fasorok erdőfoltok helyett csereerdősítést kellett végezni. Ennek során jelentős területeket erdősítettek be.
Megjegyezte, erdőtelepítési tevékenységüknek köszönhetően a téti határ nagy részén ma erdő található. A termelőszövetkezetnek a sikeres erdősítéseken felbuzdulva az akkori viszonyok között jó állami támogatásnak köszönhetően sikerült megdupláznia az erdőterületét. Rendszerváltás után a szövetkezetben a nevesítés folyamata itt 6-8 évig tartott. Ezért eddig a térség erdeiben semmiféle munka, erdőhasználat nem volt 1996-tól kizárólag közös képviselőn keresztül társult erdőgazdálkodás vette kezdetét. Természetes emberi igény, hogy a tulajdonos szeretne tisztában lenni területe határaival. Így nagyon sok erdő lett felparcellázva igaz csak használati megosztásra. A szántóterületek 1-2 év nagyon lelkes művelését követően az új tulajdonosok rá jöttek, hogy 4-5 de még a 10AK értékű földeken is reménytelen haszonnal gazdálkodni. Elmondta, hogy a mezőgazdaságilag gazdaságtalan területek tulajdonosai a terület beerdősítése mellett döntöttek. Későbbiekben már „jobb” területek is erdősítésre kerültek. Az eltelepített területek akácállományának minősége a Rába és a Marcal folyók kavicshordalékaira rakódott homokréteg vastagságától függ. Kihangsúlyozta, hogy a tulajdonosok kizárólag az akác fafajt kérték és a későbbiek folyamán is az akácot fogják kérni, mint telepítendő fafajt.
Elmondta, hogy három év súlyos aszálya (2003) is bebizonyította döntésük helyességét. A termőhely-feltárások és talajvizsgálatok is az akác fafaj létjogosultságát támasztották alá.
Ezidőtájt kezdett szélesebb körben elterjedni a Stádel Károly által kidolgozott akác magvetéses erdőtelepítési technológia. Ez a módszer jobb, olcsóbb, egyszerűbb, mint a csemetéről történő telepítés, csupán egy nagy ellenség van a parlagfű.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodók zöme ma nem tervez erdőtelepítést. két dolognak köszönhetően: az egyik az, hogy az egységárak csökkentek a másik ok, hogy az agrár-földalapú támogatások pénzügyileg sokkal kedvezőbbek, egyszerűbben igénybe vehetőek és ráadásul több évre előre tervezhetőek.
A térség erdőgazdálkodását jelenleg a nevelővágások végzése jellemzi évi több száz ha nagyságrendben. Kihangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül szükség van az erdők értéknövelő beruházása támogatásra, és a tisztításokból kikerülő faanyag értékesítési lehetőségeinek elősegítésére a helyi mini fűtőművek létrehozásával. Ennek gazdaságosságát egy fácántelep fafűtéssel történő kiváltásának eredményessége bizonyította, amelynek éves fűtési költsége ötödére csökkent a fahulladék tüzelésre történő átállás után.
Elmondta, hogy a MEGOSZ ajándékcsomagjában található „Tarvágásból szálalásba” című szakkönyv, amely az adó 1%-os felajánlásából született. E téren még az erdész társadalom berkein belül is kőkemény a vita, sok esetben visszautasítás tapasztalható. Szabó Vendel meggyőződése, hogy az akácosokat a továbbiakban is tarvágásos üzemmódban kell kezelni, de a bükkösöket szálalni kell. A hegy és dombvidékeken szintén a szálalást részesítené előnyben Síkvidéki erdőkre vonatkozóan már hezitál. Tény hogy a témában kevés a gyakorlati tapasztalat. Ezen problémák megoldásában is segíthetné az adó 1%-a felajánlásának újbóli megnyitása a magyar erdőkre.
Végezetül megjegyezte, hogy az erdőtulajdonos is ember. Az esetek többségében felnőtt és cselekvőképes. Tulajdona felett tud és köteles döntést hozni. Korlátozások esetén pedig jogos a kártérítési igénye.
A délelőtti program Luzsi József MEGOSZ elnök zárszavával fejeződött be.
Az ízletes ebéd elfogyasztása után a résztvevők autóbusszal a terepi bemutatók helyszínére, Mórichida községhatárba utaztak
A terepi program a helyi erdészek kezdeményezésére elkészített Stádel Károly emlékhely felavatásával kezdődött.
Stádel Károly a Kisalföld erdésze volt, aki jelentős eredményeket ért el az akác magról történő telepítésében. Luzsi József MEGOSZ elnök és Szabó Vendel alelnök leplezték le a fafaragványt. Koszorút helyeztek az emlékművön az OEE részéről Mocz András alelnök és Ormos Balázs főtitkár, a MEGOSZ részéről Dr. Sárvári János ügyvezető elnök és Támba Miklós alelnök. Stádel Károly a Kisalföld erdésze volt, aki jelentős eredményeket ért el az akác magról történő telepítésében. Luzsi József MEGOSZ elnök és Szabó Vendel alelnök leplezték le a fafaragványt. Koszorút helyeztek az emlékművön az OEE részéről Mocz András alelnök és Ormos Balázs főtitkár, a MEGOSZ részéről Dr. Sárvári János ügyvezető elnök és Támba Miklós alelnök.
Stádel Károly olyan tősgyökeres polgári családból származott, amelyben elei sokat tettek a győri ipar megteremtéséért, fejlesztéséért. Természet közeli szakmát választva került a Soproni Erdészeti Technikumba, amelynek elvégzését követően a Kisalföldi Erdőgazdaságnál helyezkedett el és szolgált 40 éven keresztül kerületvezető erdészként. Elmondhatjuk, hogy Ő a kisalföldi erdőkért tett sokat és maradandó munkáját az általa ültetett erdők őrzik.
Rövid 4 hónapos gyakornoki idő után először a frissen alakult Észak-hansági Erdészet lébényi kerületében látta el ezt a munkakört, majd 1963-ban átkerülve a Győri Erdészethez a koroncói erdészkerület vezetője lett és itt dolgozott nyugállományba helyezéséig. A gazdaságnál végzett munkáját háromszor is kiváló dolgozó kitüntetéssel ismerték el.
Kerületvezető munkája maradéktalan végrehajtása mellett, feladata volt az Erdőgazdaság gesztorsága alatti a ménfőcsanaki és koroncói mezőgazdasági termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának szakmai irányítása is, Ezek a feladatok sokoldalú követelményeket támasztottak felé, hiszen a csemete előállításától, ültetésétől a különböző fahasználati, majd fakereskedelmi tevékenységekig az erdészeti szakma minden ágával kellett foglalkoznia.
Pályafutása kezdetén a Hanság fásításában, a mezővédő erdősáv- rendszerek kialakításában, kivitelezésében szerezte első erőtelepítési tapasztalatait. Itt főleg nemes nyaras állományokkal kellett foglalkoznia, későbbiekben a más termőhelyi viszonyok között egyéb fafajokkal is.
Lehet azt mondani, hogy az akáctermesztés területén gyűjtötte össze a legtöbb tapasztalatot, annak igaz szakértőjévé vált. A saját területén kísérletezve, mezőgazdász barátainak. Ismerőseinek segítségével, aktív részvételével vezette be az akác magvetéssel történő telepítését, dolgozta ki, tökéletesítette annak technikáját. E technológiával a telepítés költségeit mintegy 40 %-kal sikerült csökkentenie a hagyományos csemeteültetéses technológiával szemben. Eredményeit szakmai fórumokon is közzétette, dolgozatával 1997-ben az Alföldi Erdőkért pályázat díját is elnyerte.
Nyugállományba vonulása nem jelentette azt, hogy befejezte volna szakmai tevékenységét. Megváltozott viszonyoknak megfelelően egyre nagyobb részt vállalt a magán erdőgazdálkodás beindításában, szakmai koordinálásában. Az új erdők telepítése lett élete célja, melyet főképpen az általa kikísérletezett módszerrel végzett. Eközben a HM által a megyében kezelt, mintegy 1300, ha szakmai irányítását is végezte, ahol szintén jelentős erdő-felújítási és erdőtelepítési munkákat kivitelezett.
Élete folyamán jellemző volt rá az örökös tenni akarás kényszere, mindig úgy érezte, hogy folyamatosan van az erdővel szemben kötelezettsége. Még élete utolsó munkanapján 2005. április 12-én is szervezte a tavaszi erdősítési munkákat.
Kerületvezetői és szakirányító tevékenysége mellett, mintegy 1500 ha új erdő létrehozása köthető a nevéhez.
Itt ahol állunk és emlékhelyet avatunk 80, ha akácos dicséri keze munkáját.
Szakmai társadalmi szervezetünknek az Országos Erdészeti Egyesületnek munkába lépésétől kezdve 45 éven át tagja volt. Aktív egyesületi tevékenységének keretében 1974-től a helyi csoport vezetőségében, 1975-től a helyi csoport javaslatára az OEE elnökségének tagja, ahol elismerve tevékenységét 1985-ben az OEE technikusi alelnökévé választották, melyet – közmegelégedésre- 1990-ig töltött be. Elévülhetetlen érdeme, hogy a Győri Magánerdős helyi Csoport megalakulhatott.
Az erdészeti lapok szerkesztőbizottsági munkáiban is részt vállalt
Az „Erdészeti lapok”-ban négy alkalommal is jelent meg publikációja különböző témákban.
1999-ben egyesületi és szakmai munkáját az OEE az erdész szakma egyik legrangosabb kitüntetésével a Kaán Károly emlékéremmel ismerte el.
Közösségi emberként mindig szívügyének tekintette az erdésztársadalom összetartozásának szervezését. Számtalan szakmai rendezvény, bemutató aktív rendezője, házigazdája, résztvevője volt. A 80-as évek közepén felélesztette az erdészbál hagyományát, melyet Kisalföldi Erdészek báljává fejlesztett fel és 20 egymást követő éven át nagy odaadással magas színvonalon sikeresen szervezett, belevonva nem csupán erdészeket, hanem az erdőt szerető egyéb barátokat, ismerősöket is.
Emlékeztessen rá és munkájára mindenkit ez az emlékhely.
A délutáni bemutatót az Andreas Stihl Kft. képviseletében Bodor László műszaki manager nyitotta meg. Részletes tájékoztatást adott a Stihl Kft. fejlesztéseiről, gépeiről, felszereléseirőlA résztvevők ezt követően átsétáltak a következő bemutatóhelyre, ahol Majsa Sándor a Sokoró Kft. igazgatója ismertette a gépgyár tevékenységét majd munkaközben bemutatta az SFA-23 fa apríték készítő gépét, továbbá SFT-3.0 egyenes tárcsát.
Végül a harmadik bemutató területen Dr. Sárvári János ügyvezető elnök felvezetése után Jócsák Attila a VALKON 2007 Kft. erőgép kereskedelmi vezetője ismertette az erdészeti munkáknál alkalmazható traktorokat, zúzókat. Ezután a résztvevők munka közben tekintették meg a Seppi MIDIFORST 250, OLS-S 250, valamint az SMO 250 típusú erdészeti zúzókat, amelyeket VALTRA T 191 HITECH, N121 erdészeti kivitelű, valamint A85 típusú erőgépek vontatták.
Végül a PÖMA – típusú hidraulikus grédert mutatták be útjavítás közben. A látványos bemutató nagy sikert aratott a jelenlévők körében.
A délutáni tartalmas, színvonalas bemutatókat a téti pálinkafőző termékbemutatója és az azt követő pálinkakóstolás zárta.
A kiváló vacsora elfogyasztása közben élénk eszmecserék folytak a látottakról, hallottakról.
A komoly érdeklődést kiváltó, nagyszerűen megszervezett rendezvényért köszönet illeti Szabó Vendel alelnököt és munkatársait!
Dr. Somogyvári Vilmos