Bunkócska te drága!

Újabb pengeváltás a sajóládi erdő ügyében (ForestPress) Nyomtatás Email
Image

A Tiszántúli T.T. fotói

A történet ott maradt abba, hogy az Európai Bizottság fölszólította hazánkat, tegye rendbe a sajóládi erdő ügyét. Hogy még csak véletlenül se legyen olyan látszat, mintha fegyvernyugvás volna a témában, a túl a tiszai zöldek ismét fegyvert rántottak, és újabb képtelenségekkel álltak elő.
Azt állítják, hogy a sajóládi árvizet is az erdő levágása okozta.
A ForestPress szerkesztősége nem szeretne szerepzavarba esni és bárkit is kioktatni, de kivételesen meg kell jegyeznünk, hogy az általános iskola 7. osztályának földrajz tananyaga már eligazít ez ügyben. Azaz, a folyók árvize sohasem az árterületen gyűlik össze, hanem a magasabb, távolabbi vízgyűjtő területen. Így a sajóládi árvizet sem az erdőre hullott eső, hanem a Sajó vízgyűjtő területére esett rendkívüli mennyiségű csapadék okozta. Ebben nincs helye vitának.
Az alábbiakban közöljük a TTT vádjait tartalmazó híradást, az erre született nyílt levelet Cserép János, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója tollából, valamint a TTT elnökének válaszát.
Image
Erdőirtás és árvíz (greenfo)
2010. június 10. – A Tiszántúli Természetvédők Társulatának határozott szakmai álláspontja, hogy a Hernád és a Sajó közötti ártérben elhelyezkedő 180 hektáros Sajóládi-erdő tarra vágása jelentős mértékben járult hozzá az árvízi helyzet súlyosságához, azaz Sajólád, Ónod és Muhi községekben a lakóterületeken bekövetkezett árvízi katasztrófához.
Áradások idején az erdők talaja szivacsszerűen szívja magába a vizet, s csak a felesleget engedi vissza a folyók medrébe. Emellett jelentős a növényzet vízfelhasználása, a párologtatás, mely ugyancsak hozzájárul a víz visszatartásához, a lombkoronaszint légrétegeiben őrizve a párát, csökkentve a terület páraéhségét, s növelve a mikrocsapadék (elsősorban a harmat) jelentőségét. Amennyiben kiterjedt erdők uralják a folyóvölgyet ezeknek köszönhetően az árhullámok által szétterített vízmennyiség nem a felszínen gyűlik össze, hanem a felszín alatt és felett képez tartalékokat. Amíg a rendszer egyensúlya ép, vízbőség (áradás) idején a víz e „földalatti és földfeletti kiegyenlítő-tartály” felé áramlik, apadáskor viszont már e „tartályból” szivárog vissza a folyóba az életet adó víz.

Rá kell ébrednünk, hogy az erdőirtás számos következménnyel jár: ha eltűnik a buja zöldnövényzet, élőhelyek tűnnek el. Egyszersmind irreverzibilisen károsítva az adott terület élővilágát. A gyér növényzetűvé, illetve csupasszá váló talaj a beérkező rövidhullámú sugárzási energia nagyobb hányadát fogja hasznosítja, s így a régió éghajlata fölmelegszik. Szomorú tény az, hogy a legtöbb ember következetes diszkriminációval lép fel mindennel szemben, ami nem ember. Így mi erkölcsi kötelességünknek érezzük a természet (erdők) aktív védelmét, hisz minket a biológiai sokféleségnek köszönhetően az erdők varázsának bódító sokszínűsége teljesen megbabonázott.

A balga ember a klímaváltozást (ami természetes folyamat) is az erdők pusztításával folyamatosan egyre csak gyorsítja. Bár a legtöbb teremtmény megérzi a körülötte lévő élettelen környezeti elemek változására utaló jeleket, és ezen képessége által próbálja az általa legmegfelelőbb magatartást tanúsítani. Ezen növények és állatok csupán haszonélvezői az ezeket az ügyes és célszerű viselkedésformákat irányító idegrendszerüknek. De talán az árvizek után már sokakban fejében felvillant ez a gondolat: „szükség van az erdők védelmére”. Vajon mikor fogunk ráébredni arra, amikor megértjük mi emberek, hogy az erdő olyan élőhely, ami élő kincseinek őrzése mellett a mi védelmünket is szolgálja. De az ott élő növények és az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek: s ezt a gyámságot ránk ruházták.

Zsák Ferenc Tibor elnök
Vitéz Gábor Miklós biológus/ökológus

Cserép János nyílt levele
ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Tiszántúli Természetvédők Társulata
Zsák Ferenc
elnök
Debrecen
Szent Anna u. 16. 4024
Tárgy: Nyílt levél a „Árvíz Borsodban, kontra sajóládi erdő” témában tett nyilatkozatára
Zsák Úr!
A Független Hírügynökséghez 2010 június 09-én eljuttatott nyilatkozata tudathasadásos állapotra utal. Ezt a fajta megnyilvánulást tanácsos lenne abbahagynia, mert csak saját dilettantizmusát bizonyítja.
A B-A-Z. megyei rendkívüli árvízhelyzettel kapcsolatban megjelentetett nyilatkozatában ismét elővette a hangulatkeltés – Ön által csodafegyvernek tartott – eszközét, az erdőirtással történő riogatást. Tette ezt úgy, hogy az eseményeket távolról szemlélve az „erdők varázsának bódító sokszínűsége teljesen megbabonázta” oly mértékben, hogy alapvető fogalmi és képzavarba került
Tudomásul kellene már venni, hogy Magyarországon nem folyik erdőirtás, különösen nem a hatályos magyar torvények szerint tevékenykedő, regisztrált erdőgazdálkodók korében, legyenek azok magán, vagy állami tulajdonú szervezetek!
Az ország erdőterületei folyamatosan nőnek, az erdőgazdálkodás Európa legszigorúbb erdőtörvénye szerint történik – védett és nem védett, valamint a Natura 2000 területeken egyaránt – a természetvédelmi hatóság felügyelete mellett!
Az idén tavaszi nagy mennyiségű és folyamatosan jelentkező csapadék miatt az erdők talaja már az árvizek előtt olyan telített volt vízzel, hogy az újabb csapadékot nem tudta befogadni A mélyebb fekvésű helyeken pangóvizek alakultak ki, a meredek területekről pedig a víz lefolyt, felduzzasztva a hegyvidéki patakokat, azután a folyókat.
A nyilatkozata arra enged következtetni, hogy Ön az erdőt, mint betonfalat képzeli el, nem veszi figyelembe, hogy árvíz esetén a felszín domborzati, lefolyási viszonyai jelentősen befolyásolják az árhullám levonulását. Ha nem így lenne, akkor az Ön gondolkodását követve a gátak építése helyett elég lenne erdősávokat telepíteni a folyók mellé. Ezt ugye nem gondolja komolyan?!
Határozott „szakmai véleményként közölni, hogy a mindössze 180 hektáros sajóládi erdőfolt fiatal illetve öreg fával való borítottságának különbsége jelentős mértékben járult volna hozzá az árvízi helyzet súlyosságához, és ez az erdőfolt lett volna hivatva olyan vízmennyiség visszatartására, és elpárologtatósára, amiben több mint száz ház dőlt össze, ami falvakat lepett el, és 10 ezer hektár számra árasztotta el a mező és erdőterületeket, nagyfokú dilettantizmusra, vagy aljas indokból elkövetett, szándékos félrevezetésre utal, ami már a néphülyítés kategóriába tartozik.

Válasz a nyílt levélre
„Az erősnek mindig szabad akaratában áll, hogy szelíd legyen.”
(F. Nietzsche)
ÉSZAKERDŐ Zrt.                                                                                 Tárgy: Válasz nyílt levélre.
Cserép János
vezérigazgató
részére
Miskolc
Deák tér 1.
3525

Tisztelt Cserép Úr!
Image
Remélem Ön is férfiasan kivette a részét az észak-magyarországi árvíz elleni védekezésben. Hordta a homokzsákokat, mentette mások javait és segélyszállítmánnyal segítette a rászorulókat. A Tiszántúli Természetvédő Társulata tagja – és jómagam – ezt tettük. Ön dilettánsnak nevez bennünket azért, mert sajtónyilatkozatot adott ki szervezetünk arról, miszerint: „A Tiszántúli Természetvédők Társulatának határozott szakmai álláspontja, hogy a Hernád és a Sajó folyó közötti ártérben elhelyezkedő 180 hektáros Sajóládi-erdő tarra vágása jelentős mértékben járult hozzá az árvízi helyzet súlyosságához, azaz Sajólád, Ónod és Muhi községekben a lakóterületeken bekövetkezett árvízi katasztrófához.” Ezen nyilatkozatunkat szakmai (ökológiai) érvekkel is alátámasztottuk. Ha már dilettánsnak titulálta szerény személyemet – ami egy évszázaddal ezelőtt párbajt vont volna maga után, feltéve, hogy Ön megfelelne-e  a párbajképesség feltételeinek  -, úgy kíváncsi lennék arra, hogy Ön hány tudományos publikációval rendelkezik akár az ökológia, akár a saját szakmája területéről? Arra is kíváncsi lennék, hogy Ön hány ezer kilométert tett meg a magyar erdőket járva gyalogosan, és hány éjszakát töltött el az erdőben, egyedül?  Ön azt írja, hogy Magyarországon nem folyik erdőirtás, és hogy az erdőgazdálkodás Európa legszigorúbb erdőtörvénye szerint történik. Az Európai Bizottságnak – ahol valószínűleg szintén dilettánsok vannak – erről más a véleménye, amennyiben 2010. május 6-án utolsó figyelmeztetést kapott Magyarország a sajóládi erdő nem megfelelő védelme és a nem megfelelő erdőtörvény miatt. (A kormánynak három hete van a válaszadásra, különben az EU az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.) Az Ön levelének többi része tele van nekünk (természetvédőknek) tulajdonított ostoba feltételezésekkel, még ostobább túlzásokkal, heveny dühkitörésekkel, amire reagálni sem érdemes, mert nem kívánok lesüllyedni az Ön szintjére. Ahhoz pedig elegendő élettapasztalattal és emberismerettel rendelkezem, hogy ne üljek fel holmi alattomos, a gyávaságot és a gyengeséget kompenzáló verbális provokációnak. Jómagam a negatív indulatokat munkával, sporttal és aktív erdőjárással szublimálom. Önnek is ezt ajánlom, és azt, hogy tanuljon egy kis ökológia személetet, amíg nem késő, mert „ha nem védjük meg a Természetet, akkor Ő védi meg saját magát”  Amint azt napjainkban is kénytelenek vagyunk megtapasztalni.
Image
Debrecen, 2009. június 14.
Üdvözlettel: Zsák Ferenc Tibor
elnök