A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) társas erdészeti termelő egységek, társaságok, társulatok valamint az egyéni erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók országos érdekképviseleti szerve, az 1994-ben alapított Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének jogutódja. A szövetség célja: tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatainak ellátása.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az alábbi közleményben értékeli az erdészeti szakirányító vállalkozásokra vonatkozó feltételrendszer változását.
A Magyar Közlöny 2020. december 8-án megjelent 271. számában került kihirdetésre az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alábbi módosításai.
A kormányrendelet két rendelkezésének módosítására került sor. A módosításokat tartalmazó Magyar Közlöny itt érhető el.
A kisebb jelentőségű módosítás a 18. § (2) bekezdésében szereplő téves hivatkozás kijavítása, amelynek eredményeként egyértelművé válik, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolás 5 éves ciklusokban kerülhet meghosszabbításra.
A másik módosítás már fontosabb, és az értelmezése magyarázatot igényel. A 2020. július 1-én hatályba lépett kormányrendelet az erdészeti szakirányító vállalkozás “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolását többek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a vállalkozás tevékenységében felsőfokú végzettséggel, rendészeti jogosultságokkal, és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet is működjön közre. Jogi személyek esetében a jogi személy törvényes képviselője (pl. ügyvezető), a személyesen közreműködő tagja, vagy a foglalkoztatottja útján. Egyéni vállalkozóknak pedig ezeknek a feltételeknek a saját személyükben kellett megfelelni.
A szakma – elsősorben az erdésztechnikus egyéni vállalkozók – az elmúlt hónapokban több fórumon nehezményezték, hogy ezzel egyes szakmai egyéni vállalkozások indokolatlanul és érdemtelenül ki lettek zárva a magánerdők haszonbérlési, erdőkezelési és integrálási – azaz a használati jogon folytatott erdőgazdálkodás – lehetőségéből. Ha ugyanis egy egyéni vállalkozó egymaga nem teljesíti az előbbi három feltételt, akkor ezt a “hiányosságát” megfelelő szakember alkalmazása útján nem pótolhatja.
A módosítás arra utal, végül sikerült elérni, hogy a jogalkotó szándéka megváltozzon. A most megjelent jogszabály-módosítással egy egységesen értelmezhető szöveggel kívánták kicserélni a régit, amely azonban egyelőre csak részben sikerült. Az új szöveg – vastagon kiemelve a változó szövegrészeket – ez lett:
“10. § Az erdészeti hatóság – kérelemre – “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:
a) törvényes képviselője vagy személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban “érvényes” státuszban szerepel,
b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve.“
A módosítások közül most az aláhúzott részek váltak aggályossá:
– a felvezető szöveg nyilvánvalóan hibás, hiszen foglalkoztatottja nem a jogi személy törvényes képviselőjének vagy tagjának, hanem magának a jogi személynek lehet, illetve
– az “és” kötőszó felsorolásba illesztése értelmezésünk szerint inkább azt jelenti, hogy a felvezető szövegben felsorolt személyi körből a vizsgált személynek mindhárom feltételnek együttesen kell eleget tennie.
A szakma képviselői a cikk elején említett fenntartásaikat annak idején a NAK részére is eljuttatták, amit a kamara – első körben még csak informálisan, problémafelvetésként – továbbított is a szaktárca részére. Majd várta, hogy azokat, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozásokkal szemben meghatározott feltételrendszer egészét – mert időközben más pontokkal szemben is felmerültek aggályok – még a jogszabályváltozás előtt egyeztetheti a szaktárcával és az érintett szakmai szervezetekkel. Erre sajnos nem került sor. Emiatt, valamint a most megjelent módosítással kapcsolatos aggályok miatt a kamara abban reménykedik, hogy néhány hónap múlva ezeknek a rendelkezéseknek a módosításáról még egyszer számot kell majd adni.
A Magyar Közlöny 271. számának tanúsága szerint az 564/2020 (XII.8.) Kormányrendeletben ugyanis módosításra került a szakszemélyzeti rendelet 10§-ának b) és c) pontja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az egyéni vállalkozó jogosult erdészeti szakszemélyzet nemcsak saját maga, hanem munkavállalója útján is teljesíthesse az erdőgazdálkodásra jogosult státusz feltételeit.
Ezek közül az egyik az volt, hogy “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt státuszt megszerzése céges minősítésben egy munkavállaló útján teljesíthető. Azonban ha egyéni vállalkozóként erdészeti szakember szeretett volna ilyen státuszt kapni, akkor számára nem állt rendelkezésre ez a lehetőség.
Mivel a kiemelt státuszhoz felsőfokú erdészeti végzettség szükségességét írták elő, a szabályozás gyakorlatilag kizárta, megfosztotta a középfokú végzettségű erdészeti szakembereket annak lehetőségétől, hogy 3. személyként erdőre, használati jogosultságot szerezhessenek.
Ez most megváltozik december 16-ától!
A Magyar Közlöny 271. számának tanúsága szerint az 564/2020 (XII.8.) Kormányrendeletben ugyanis módosításra került a szakszemélyzeti rendelet 10§-ának b) és c) pontja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az egyéni vállalkozó jogosult erdészeti szakszemélyzet nemcsak saját maga, hanem munkavállalója útján is teljesíthesse az “erdőgazdálkodásra jogosult” státusz feltételeit.
Ha veszünk egy legalább 5 éve nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzetet aki egyéni vállalkozó, és rendészeti feladatot is elláthat, de “csak” középfokú végzettségű, a Kormányrendelet szerint önállóan, saját maga nem alkalmas arra hogy más erdejében erdőgazdálkodást folytathasson. Az előírt feltételeket munkavállaló útján sem teljesíthette.
2020.december 16.-a után azonban ha munkaviszonyban – annak minden járulékos terhével – munkáltatóként foglalkoztat egy erdőmérnököt, akkor az illetékes erdészeti hatóság nyilvántartásba tudja venni, mint “erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozást. Ezzel megnyílik az út számukra is, hogy erdőgazdálkodás haszonbérleti vagy erdőkezelési szerződést kössenek, esetleg erdészeti integrációba vonjanak erdőterületeket.
Ez szerintünk pozitív előrelépés, azt viszont továbbra sem értjük hogy egy átlagos, mindennapos erdőgazdálkodás során mi az a tétel amihez ne lenne elegendő egy középfokú technikusi végzettség és mondjuk 20 éves szakmai tapasztalat. Az Erdőtörvényben eddig is világosan le volt írva hogy milyen tevékenységekhez szükséges mérnöknek lenni. És ez azóta sem változott. Tehát ha az erdőgazdálkodási tevékenység igényelte a mérnöki pluszt, akkor kikerülhetetlenül alkalmazni kellett azt a többletet amit nyújtani tudtak.
Reméljük, hogy a változások tovább folytatódnak, és más olyan szabályok is módosításra kerülnek, amelyek az erdők tekintetében indokolatlanul szigorúbb előírásokat tartalmaznak más termőföldek használatba adásához viszonyítva. Ehhez azonban az érdekképviseleteknek és nekünk magunknak is tennünk, lépnünk kell.
“3. Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása
4. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 10. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az erdészeti hatóság – kérelemre – “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:]
“b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve.”
(2) A Kr. 18. § (2) bekezdésében a “b) pontjában” szövegrész helyébe az “a) pontjában” szöveg lép.
4. Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba”
Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által biztosított kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazás helyett Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaság erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési formában válaszol, így maradhat őstermelő , alkothat őstermelők családi gazdaság vagy családi mezőgazdasági társaság .
Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent. Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát. A legkisebbeknek az éves minimálbér felé még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent – tette hozzá. A tárcavezető kitért arra is, hogy az értelmes kedvezményeket adózási értékhatára, az átalányadó választása nagyobb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeres nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentése szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számítással nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel kapcsolatos támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25% -os mértékű – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.
Hangsúlyozta: az új törvénynek megfelelő jöhet létrejön az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG), ami komoly lehetőségeket kínál a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének területén. A családi gazdálkodási forma két különféle mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár, de a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.
Kifejtette: a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) minősítési lehetőségek azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országát, a nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődésével összefüggésben a jogszabály, amely a társas vállalkozás tagjai mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld felhasználói jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedésének, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címének, amely 50 millió forintot jelent.
A jogszabály külön rendelkezéseinek tartalmaznia kell a méhészek számára, ami a Kormány különböző elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérve bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.
Az alábbi kiegészítés jelent meg az az Agroinform – portálon
A Parlament 2020. november 17-én 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által létrehozott, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.
Őstermelők
Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25% -át teheti ki.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő annak az értékhatárnak, amely nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyesen jövedelemadó bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tétel költségelszámolása – válasz válasznak.
Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel történő számolva 20 millió forint – eddig van a lehetőségek átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tétel költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átláthatósága csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.
A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők részesülhetnek az őstermelők számára előnyökből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25% -os bevételi korlátozás -, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörösen és a résztvevők számával, a kedvezményes adózási felső értékhatárt viszont nem haladhatná meg a 4 személy számított összeget, tehát a közelítőleg 80 millió forintot.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést abban a gazdasági társaságban, szövetkezetben vagy az erdőbirtokossági társulatban kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint más mezővel, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel folytatják. A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A CSMT-k tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőségeket nyújtanak.
A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy milyen-e CSMT-minősítéssel vagy sem – adófizetés biztosításának nélkül, hogy normatív támogatást kapjon, mint saját összegű bérleti díjat, és a társaság által kínált 15 éves felhasználási földet vagy tőketörlesztést. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
A felhívás 2. A rendelkezésre álló álló forrás fejezetében 4,7 Mrd Ft-ról 7,95 Mrd Ft-ra módosult a felhívás keretösszege.
A 4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezet II. 3.) B. bekezdésében módosított a tisztás kialakítása vagy helyreállítása célterülettel kapcsolatos előírásokkal
A 4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejeze t a III.A.4. a pontban pontosításra került az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet szerinti intenzíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok meghatározása.
A 4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezet VI.3.B.4.) Bekezdésében módosított tisztességes kialakítás vagy helyreállítása célterülettel kapcsolatos jogkövetkezmények.
A 3. A támogatási kérelem bevezetésének határideje és módja fejezet új értékelési határnapok kerültek feltüntetésre. (2020. december 1., 2021. február 28., 2021. április 30., 2021. augusztus 31., 2021. október 31.)
A 4.2. Kiválasztási kritériumok fejezetben módosított a felhívás kiválasztási kritériumai.
Az 3 A támogatás mértéke, összege fejezetben megemelkedtek a felhívás keretében támogatott tevékenységek, valamint a kiegészítő tevékenységek egységköltségei. A 2020-ban megemelkedett támogatási összegek a 2020. június 30-ai határnapos jelentőségű támogatási kérelmek egyes kerületi alkalmazások alkalmazásával.
A 3. Az első kifizetési kérelemhez csatolandó mellékletek listája fejezet 1.) bekezdés c) pont módosítása kerítés, villanypásztor helyét és méretét tekintve a jövőben csak a mérési jegyzőkönyv másolatával kell igazolni.
A Támogatói Okirat a felhívással módosítható.
A részletes dokumentációt a következő link alatt találják:
2021. január 1-től módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény EKAER-re vonatkozó szabályai. Változik például, hogy mely termékek lesznek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben bejelentéskötelesek.
A részletszabályokat tartalmazó EKAER rendelet még nem jelent meg, de a törvény változásából a legfontosabb EKAER változások már körvonalazódnak.
Változhat az EKAER bejelentésre kötelezett termékek köre 2021-től
2021-től csak az EKAER rendeletben meghatározott termékek esetén kell EKAER számot kérni. Az bejelentésre kötelezett termékek listája azonban nem feltétlenül azonos a jelenlegi “kockázatos termékek” listájával. Elképzelhető ugyanis, hogy az érintett, bejelentésre köteles termékek listája bővülhet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a vállalkozásoknak minden esetben vizsgálni kell, hogy a szóban forgó, fuvarozott termékek EKAER kötelesek-e vagy sem.
Az EKAER rendelet módosításával feltehetően fény derül arra is, hogy milyen esetekben keletkezik majd az EKAER biztosíték-adási kötelezettség, és miként lehet mentesülni a kockázati biztosíték alól.
Még nem derült ki, változnak-e az EKAER mentességi összeghatárok
2020-ban EKAER mentesség vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy termékegység tömege és értéke nem haladja meg a nem kockázatos termék esetében a 2.500 kg-ot és 5 millió forintot, kockázatos termék esetében pedig az 500 kg és 1 millió forintot. Kérdéses, hogy változnak-e és miként ezek az összeghatárok, melyeket több mint 5 éve jelölt meg értékhatárként a szabályozás.
Jelenleg, ha nem kockázatos termékek közúti fuvarozását nem útdíjköteles gépjárművel végzik, nincs EKAER kötelezettség. Ezzel szemben kockázatos termék esetén minden gépjárművel végzett tevékenység EKAER köteles. Mivel az EKAER-köteles termékek köre megváltozhat, úgy az érintett gépjárművekre vonatkozó szabály is módosulhat. Elképzelhető tehát olyan eset is, hogy egy vállalkozásnak 2020-ban nem kell még EKAER szám, de 2021-ben – amennyiben az EKAER rendelet ezt előírja – már kelleni fog. Természetesen ennek fordítottja is előfordulhat: amennyiben 2021 a termék nem kerül be a listára, úgy jövőre már nem kell EKAER számot kérni rá.
Árnyaltabbá válhatnak az EKAER szankciók
2021-től finomhangolásra kerül a szankcionálásra vonatkozó szabályozás. Eszerint különbséget kell tenni a súlyos kötelezettségszegés és apróbb hiba között.
40 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a kötelezett, aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti. Minden egyéb hiba esetén (pl.: adatok elírása, betűk felcserélése, helytelen rendszám, lezárás elmulasztása, helytelen fuvarozás indoka, stb.) természetes személy adózó esetében 200.000 forintig, nem természetes személy adózó esetében 500.000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
A látszólagos lazítás mellett a vállalkozások, fuvarozók nem dőlhetnek hátra, figyelniük kell a közeljövőben kihirdetésre kerülő részletszabályokra, másrészt a fokozott ellenőrzésekre.
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az OEE Erdőhasználati szakosztálya online konferencia szervezési “Fotoanalitikus faanyag felvételezési módszerek bemutatása” címmel. A bejelentkezéshez szükséges szükséges a mellékelt meghívóban található.
Erdészüdvözlettel: Duska József
MEGHÍVÓ
Tisztelt Tagtársak! Kollégák Tisztelt!
Az OEE Erdőhasználati Szakosztálya következő ülését 2020. november 11.-én tartom. Tekintettel a járványügyi helyzetre online konferenciát szervezünk 8.45-12.30-ig,
Fotoanalítikus faanyag felvételezési módszerek bemutatása címmel
A rendezvényre tisztelettel meghívunk, kérve aktív részvételedet!
Program:
8.45- 9. 00 Bejelentkezés
9.00 – 12.00 Előadások (30-30 percben):
Szakálosné Dr. Mátyás Katalin (Soproni Egyetem): Faanyag felvételezés történeti áttekintése
Dr Pásztory Zoltán (Faforrás Kft.): MobileForester erdészeti és sarang mérő eszköz
Czimber Kornél (Woodwiser Kft.) Sarangolt és máglyázott faanyag felvételezésének új módszere
Dr, Polgár Rudolf (SciALea Kft.): Faanyag mennyiségi mérése androidos applikáció segítségével.
Borovics Bálint (Agrolytics Kft.): Korszerű térfogatmérési eljárás az erdészetben
Konczos Tibor – Szűcs Kálmán (Naviscon Zrt.): Faanyag-felvételezési lehetőségek az ESZR-ben.
A lebonyolítással kapcsolatos technikai tudnivalók:
A konferenciát a Zoom platformon rendezzük.
A részvétel visszaigazolásakor egy e-mail címet is kérek megküldeni a jozsef@bakonyerdo.hu címre. Erre a címre fogom megküldeni a konferencia meghívót.
Célszerű a Zoom kliens programot még a konferencia megkezdése előtt napokban telepíteni a résztvevő (bejelentkező) gépére. Ezt kétféleképpen is megvalósítható. Egy részben a https://zoom.us/test hivatkozás egy teszt konferencia környezetben, ahol a teszt konferencia bejelentése az alkalmazás települése és a környezet tesztelhetősége (hang és video beállítása). Másrész a https://zoom.us/download helyről a telepíthető program. A Youtube videó csatornák a „Zoom használat” szövegre keresve több ismertető videó található az alkalmazásról.
A konferencia megkezdése előtt az e-mailben kapható konferencia meghívó hivatkozásra választási gyakorlatilag kapcsolódni lehet a beszélgetéshez. Erre lehetőleg a 8.45-9.00 óra közötti negyed órában kerítsünk sort, mert a bejelentés helyett akkor kell hagyni.
Az előadók az előadásokat meg fogják osztani a döntőn, mindegyik előadást mindenki tevő lehetőségekkel lesznek kérdések és válaszok, kb. 10-15 percben.
Az egyéni bejelentkezések mellett, hogy az egy munkahelyi dolgozó részvevők egy bejelentést, egy központi helyet (közös tárgyaló, kivetítő stb.) Kövessék nyomon a rendezvényt. Így elegendő egy felhasználónak bejelentkeznie.
Továbbá javaslatom, hogy az téma iránt érdeklődő, de internetes kapcsolattal nem rendelkező tagtársakat, kollégákat is vonjuk be az így szerveződő kisebb csoportokba.
Természetesen az önszerveződő csoportokban a járványügyi előírások betartására ezúton is felhívom a figyelmet!
A szakosztály rendezvények sorában ez az első online konferencia, nem riadjunk el a formától, mert a terítékre kerülő téma aktuális és fontos szakmai ügyet érint.
Kérem, hogy legkésőbb november 9.-ig e-mailben jelezd részvételedet a varadi.jozsef@bakonyerdo.hu címen a válasz e-mail cím megadásával, valamint csoportos részvétel esetén – lehetőségek szerint – a részvevők nevével!
Kérdés esetén e-mailben, vagy telefonon (30 / 378-8718) állunk rendelkezésre!
Az örökerdő és az átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó kezelési tervek elkészítését segítő útmutatók és sablonok, illetve az ellenőrző eljárást segítő felvételi lap felkerült a Nemzeti Földügyi Központ honlapjára.
Az erdőtörvény alapján miniszteri rendelet határozza meg az örökerdő-kezelési terv elkészítésének részletes szabályait. A múlt év során az összegyűlt gyakorlati tapasztalatok és legjobb külföldi gyakorlat eredményeit ötvözve elkészült az örökerdő-gazdálkodás szakmai kereteit meghatározó miniszteri rendelet, valamint jogszabály-módosítás útján az ezen üzemmódokra és az érintett tervek tartalmára és benyújtására vonatkozó részletszabályok épültek be az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendeletbe.
Ezzel összefüggésben készültek el azok az útmutatók, amelyek az itthon még hagyománnyal nem igazán rendelkező örökerdő-üzemmód bevezetéséhez, illetve az átmeneti üzemmódhoz nyújtanak segítséget. Tartalmazzák az üzemmódok gyakorlati fogásait és az elméleti háttér gyakorlat számára legfontosabb elemeit.Az útmutatóban szerepelnek olyan örökerdőmodellek is, melyek általánosságban kielégítik a különböző termőhelyi adottságú faállományokban a célmeghatározás igényét. Az ellenőrző eljárást megkönnyítő felvételi lap ezeket a modelleket veszi alapul, azonban a lehetőség adott saját modell alkalmazására is.
Az örökerdő- és az átmeneti üzemmódra váltás, valamint az üzemmódban történő gazdálkodás kiemelt feltétele a tervezett erdőgazdálkodásra vonatkozó részletes kezelési terv összeállítása, amelyek a következők:
1. Örökerdő esetében:
• örökerdő-kezelési terv
2. Átmeneti üzemmódban:
• átalakítási terv: ha hosszú távon örökerdő üzemmódra történő áttérés, valamint faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés a cél;
• erdőfelújítási terv: ha a szerkezeti változatosságot növelő, folyamatosabb erdőborítás biztosítása irányába ható erdőkezelés a célkitűzés.
A 2. pontban részletezett kétféle gazdálkodási típus távlati céljában ugyan különbözik, azonban a gyakorlati végrehajtása, a térben is változatos állományszerkezet megvalósítása hasonló formai és tartalmi követelményű tervek szerint történik.
A kezelési terveket az NFK honlapon közzétett sablonokon, illetve kitöltési útmutató szerint kötelező benyújtani az alábbiak szerint:
• egyrészt az erdészeti hatósághoz az üzemmódra való áttéréskor, mellékelve a tervet az üzemmód módosítására irányuló kérelemhez,
• majd ezt követően a Nemzeti Földügyi Központnak, az érintett körzeti erdőtervezések alkalmával, az erdőgazdálkodási javaslatok befogadásának időszakában.
A kezelési tervhez mellékelendő továbbá egy ún. erdészeti térképi vázlat is. A szakmai anyagok (útmutatók, sablonok, felvételi lap) itt találhatók.
A Nemzeti Földügyi Központ a honlapján (www.nfk.gov.hu) elektronikus formában elérhetővé tette a Fatömegszámítási táblázatok kiadványt.
A Dr. Sopp László és Kolozs László által szerkesztett, első ízben 2000-ben megjelent kiadvány az erdészeti ágazatban jól ismert. Az abban szereplő fatömeg táblázatokat (ma már a fatömeg helyett a fatérfogat megnevezés az elfogadott), melyek az összes fára és a vékony fára tartalmaznak a faátmérő és a famagasság függvényében térfogat adatokat közvetlenül vagy közvetve minden erdészeti szakember hasznosítja. Emellett a kiadvány a térfogatszámítás elméleti hátterét is bemutatja, valamint számos egyéb hasznos segédtáblázatot is közread.
A Fatömegszámítási táblázatok kiadvány közvetlenül innét tölthető le:
A MEGOSZ országos nagyrendezvényén a meghirdetett programnak megfelelően konferencia keretében előadásokra került sor, amit a képre kattintva teljes terjedelemben meg tudnak tekinteni.
A konferenciát Győrffy Balázs képviselő úr a Nemzeti Agrárgazdasági kamara elnöke nyitott meg.
Az alábbi előadások hangzottal el a konferencián:
Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár
előadás címe:
Országfásítás, erdők szerepe a klímamegőrzésben. Erdőtelepítések, támogatási lehetőségei.
Dr Andréka Tamás főosztályvezető
előadás címe:
Az elmúlt évben megjelent erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése
Szalai Károly NAK erdészeti szakértő
előadás címe:
Magán erdőgazdálkodók feladatai, lehetőségei a megváltozott jogszabályok között
Mocz András elnök záróbeszéde
A felvételeket a M5 TV Hazai Erdész stúdió készítette.
Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont az idei évben a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének. Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.
Kiadós frissítő éjszakai eső után szikrázó napsütésben érkeztek a vendégek az emlékpart látogató központjába. Az eseményt Mocz Andás, a szövetség elnőkének szavai nyitották meg.
Petőfi Sándor idézetével nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2020. évi nagyrendezvényén.
Már negyedik alkalommal történelmi helyszínt választottunk a magánerdősök éves országos találkozójának lebonyolítására. Idén Ópusztaszer fogadott bennünket, amiért köszönet a vendéglátóknak. Köszönet, hogy házigazdák lehetünk Magyarország azon településén, ahol Árpád vezér és nemesei gyűlést tartottak, megállapították az ország törvényeit: szerét ejtették az ország dolgainak.
Kedves Vendégeink!
Ma köszöntőket hallhatunk, gratulálhatunk díjazottainknak, érdekes és hasznos programok részesei lehetünk, előadásokat hallgathatunk, gyermekeink a történeti emlékparkkal ismerkedhetnek, egyszóval ünneplünk. Ugyanakkor mégsem mehetünk el az elmúlt egy év történései mellett. Hogy mi is történt pontosan, lássuk őket sorban. Természetesen az idő rövidsége miatt csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni.
2019-ben Európa erdeinek nagy részén vihar söpört végig, aminek következtében több, mint száz millió köbméter fa feküdt a földre. Ez Magyarországon elsősorban a Nyírséget érintette, majd idén Somogyországot, Zalát és Vas megyét is.
Hirtelen sok lett az eladatlan és eladhatatlan fa, amihez hozzájárult az enyhe tél, és emiatt a tüzifa kereslet is visszaesett. Aztán valamiért az iparifa iránti igény is drámaian hanyatlott.
Hölgyeim és Uraim!
Gondolom, ismerik azt a mondást, hogy a szegény embert az ág is húzza. Vagy a repülős viccnek a poénját: de hogy még a nyakamba is, azt azért mégsem gondoltam volna. Szóval, jött a koronavírus, ami csak tetézte dolgainkat.
Úgy ítéltük meg, hogy a kialakult helyzet a teljes ágazat számára gyors intézkedéseket igényel. A magán erdőgazdálkodás a nemzetgazdaság leginkább tőkehiányos ágazata, és emiatt már kismértékű bevétel elmaradás is visszafordíthatatlan károkat tud okozni. Ma már tudjuk, hogy sok erdőgazdálkodó (megjegyzem, szektoroktól függetlenül) csőd közeli állapotba került. Miniszter Úrtól kértük, és kérjük a segítséget a helyzet enyhítésére. A pénz az értékveszteségeket, a munkaerő megtartását szolgálná, az anyagiakon túl pedig megnyilvánulhatnának például a pályázatok létszámtartási feltételeinek módosításában, a géppályázatban a megvásárlásra jelölt gépek módosítási lehetőségében, a támogatási határozatok gyors kiadásában, és még sorolhatnám. Talán a legnagyobb segítség az erdészeti jogcímekre beadott kifizetési kérelmek ötven százalékos mértékű előleg utalásának azonnali megkezdése lenne, mellőzve az ellenőrzési mechanizmust. Minden alkalommal elmondtam, aki gyorsan ad, az kétszer ad!!!
A jövő tekintetében pedig már ma meg kell kezdeni a fapiac kiszolgáltatottságának felszámolását. Gondoskodnunk kell a határainkon belüli hasznosítás megteremtéséről, lakossági és kommunális hőközpontok létrehozásáról, ahol az erdőgazdálkodók a beruházók és üzemeltetők is egyben. Nyilván a másik út a fafeldolgozás hazai bővülése. Mindkettő esetben a fa hozzáadott értéke realizálódna, és a magyar gazdaságban, saját ágazatunkban, saját családjainkban maradna az eredménye.
Változást hozott az erdő hasznosítását szolgáló kormányrendelet és a Földforgalmi Törvény módosítása is. Hazánkban a kezelt magánerdők területének közel negyven százalékán megbízási szerződések alapján folyik a gazdálkodás, aminek kivezetését az Erdőtörvény többször módosított határidővel előírja. Ennek a folyamatnak 2021. december 31-ig kell lezajlania. A rendelet a kialakult helyzetre való tekintettel a fennálló pótlási kötelezettségek határidejét a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15-re módosította. A megbízási szerződések kivezetése után választható használati formákat az idén április 28-án megszavazott, Földforgalmi Törvényt módosító rendelkezések tartalmazzák, amelyek az Erdőtörvényből kiemelik a földhasználatot szabályozó részeket. Ezzel a földhasználat szabályai egységesen a Földforgalmi Törvénybe kerültek. A MEGOSZ megítélése szerint a jövőben felértékelődik az erdészhivatás, kialakulhatnak a működőképes üzemméretek, amelyek a magyar erdők és erdőtulajdonosok érdekeit szolgálják.
Fontos megjegyeznem, hogy az erdő művelési ágú területek esetén a leggazdaságosabb üzemméret talán nyolcezer hektár körül mozog.
Az állami szektorban is megfigyelhető volt a kisebb erdészetek összevonása. Természetesen a megfelelő gazdálkodási méret elfogadása után a mezőgazdasági jövedelmezőség töredékét produkáló erdő esetében a Földforgalmi Törvénynek kivételt kell képeznie, az 1200 hektáros határt felül kell bírálni, és többszörösére kell növelni! Ez a koncentrálódás eredményezheti a jelenlegi negyvenezer körüli bejegyzett erdőgazdálkodó létszámcsökkenését, és a hatósági munka egyszerűsödését. Ugyanakkor a szakirányító, erdőgazdálkodó vállalkozások erősödése, a magánerdészetek kialakulása lehetőséget ad a szakemberek, technikusok mérnökök foglalkoztatására, így alkalmassá válhat a rendezetlen erdőterületek gazdálkodásba vonására is.
Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a Vidékfejlesztési Program erdészeti jogcímeinek felhasználásával jól állunk. Sikeres pályára került az erdőtelepítés, a kormányzati beavatkozás meghozta az eredményét, ma már érdemes, megéri erdőt telepíteni Magyarországon. Erdőtulajdonosok és a szakemberek várják a folytatást. Azt kívánom, hogy a gyenge minőségű termőföld erdőtelepítési célú hasznosítása folytatódjon! A következő támogatási ciklusban az erdőtelepítésre allokált összeget érdemes lenne a mezőgazdaság forrásaiból átcsoportosítani az erdészetbe, mivel az erdőtelepítés egy alternatív földhasználat a mezőgazdaságban. A várható forrás szükséges erdeink fenntartására, az erdők ökológiai szolgáltatásai színvonalának emelésére. Nem kevésbé fontos a mezőgazdaság többi ágazatához viszonyított évtizedes technikai lemaradás csökkentése, az erdőkárok megelőzése vagy a kárenyhítés, de mind közül a legfontosabb szakmai feladat erdeink kezelése, megőrzése, amire szükséges forrásokat találni (biztosítan)i.
A géppályázat újbóli megnyitását köszönjük, ismét lendületet adott az erdészeti géppark felzárkóztatására.
A magyar erdők számára, és a mi számunkra is minden jogcím fontos, ezért törekszünk együttműködő partnerként a lehető legjobb elosztási viszonyokat megteremteni a jövőben is.
Komoly eredményeket értünk el, és erre joggal lehetünk büszkék, de vajon rajtunk kívül, akik nap mint nap dolgozunk az erdgazdálkodás sikeréért, ki tudja még mit végeztünk. Például, Önök szerint az elmúlt három évtized új erdeinek hány százalékát telepítették a magánerdősök? .. Gondolták volna, hogy ez a szám közelíti a 98 százalékot. Ez több, mint 1 miilliárd facsemete elültetését, minegy 210 ezer hektár új erdő ültetését jelenti. Nem elég valamit kiválóan elvégezni, tudatni is kell a társadalommal helyben és országosan is, amiben kérjük a tárca közreműködését. Az elismerés mindig jó érzést kelt. Legyünk büszkék, legyenek büszkék a munkájukra!
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az elmúlt évben nagy erőfeszítéseket tett tagságának növelése érdekében. Megszólítottuk az erdészeti szolgáltatókat, kereskedőket, megtaláltak bennünket az apríték termelők, akiket már partnerként üdvözölhetünk. Az ágazat minden szereplőit várjuk sorainkba!
Ebben az évben tagdíjrevíziót hajtottunk végre, két doboz cigarettáról hat doboz cigarettára emelkedett az alapdíj éves mértéke. Kérem, fogadják el az emelés szükségességét!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Három évvel ezelőtt Nagykanizsán a Kaán Károly Napokon tartott előadásomban kihangsúlyoztam, hogy az Állami Földekért Felelős Államtitkárság helyén a Magyar Termőföldekért Felelős Államtitkárságot szeretném látni. Láttam, hogy mosolyt csalt sok ember arcára, de a tartalom nem váratott sokat magára. Ma a pontos megnevezés: Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság. Egy szakmai minisztériumban szakmai államtitkárság, ilyen pozícióban régen volt az erdész szakma. Ezúton köszönöm meg Dr. Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter Államtitkár Úrnak Szentpéteri Sándor Helyettes államtitkár Úrnak, az Erdészeti és Jogi Főosztálynak, hogy partnerként segítették munkánkat.
“Kedves fák, üdvezelve
És áldva legyetek.
Áldom még azt is, aki
Titeket ültetett.”
Én pedig áldom azok kezét, akik a kivetítőn látható remekművet megalkották, az idézetet fába vésték és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének ajándékozták. Köszönet, és hála érte! Köszönet és hála Vass Tamás erdőmérnök népi iparművésznek és Hatvani Istvánnak!
Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Jó szerencsét, üdv az erdésznek!
Farkas Sándor (Fidesz), az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az Alföldnek ezen a részén a középkorig jelentős erdőségek voltak, de az intenzív mezőgazdaság terjedésével eltűntek, csupán az elmúlt két évszázad erdőtelepítései következtében jelentek meg újra.
Zambó Péter a MEGOSZ országos találkozóján kiemelte, hogy a 800 ezer hektárnyi magánerdő, a félmillió magánerdő-tulajdonos, a mintegy 33 ezer erdőgazdálkodó szervezet fontos helyet foglal el az agráriumban. Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. A tárca célja az erdőgazdálkodás vonzóvá tétele, hogy a termelők a gyengébb mezőgazdasági hozamú területeken agrárerdészeti rendszereket alakítsanak ki – mondta.
A kormány egy éve növelte a vidékfejlesztési program erdőtelepítési támogatásainak összegét. Ennek alapján 17 ezer hektár új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdálkodók. Ez a korábbi kérelmekkel együtt már 24 ezer hektár új erdő és ültetvény létesítését jelentheti – mondta az államtitkár, hozzátéve, érdemi területnövekedés a magánszektorban lehetséges.
A mintegy négyszáz, jobbára magánkézben lévő csemetekert számára gépbeszerzésre írtak ki pályázatot – ismertette, kitérve arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag biztosításáért csökkentették a termelők adminisztrációs terheit is.
Beszélt arról is, hogy a közelmúlt jogszabályi változásai pontosították a magán erdőgazdálkodás működési kereteit. Ezek közül Zambó Péter kiemelte, hogy több évtizedes problémát megoldva az erdők esetében is lehetővé tették az osztatlan közös tulajdon felszámolását.
Az újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központhoz kerültek az országos erdőrendezési erőforrások, a nyilvántartások és az egységes szakmai irányítás, ez a szervezet végzi országos illetékességgel a körzeti erdőtervezést – mondta az államtitkár.
Megemlítette, hogy az agrártárca a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal a viharkárok hatásainak enyhítéséért.
A köszöntők sorát Jakab István az Országgyűlés alelnöke a MAGOSZ elnöke szavai zárták, melyben kiemelte a magán erdőgazdálkodók több évtizedes országépítő munkáját, és az ezt biztosító erdőtelepítést segítő kormányzati intézkedések fontosságát. Kitért az erdőtörvényt érintő alkotmánybírósági döntés hatásaira és a rendezés szükségességére.
A találkozó kiemelt eseménye következett a Rimler Pál kitüntetések és a MEGOSZ emlékérmek átadása.
A MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként Rimler Pál érem kitüntetést adományozott a magánerdő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégák munkássága, életútja elismeréseként.
A kitüntetéseket átadta: Zambó Péter államtitkár, Farkas Sándor államtitkár, Mocz András elnök
Rimler Pál díj kitüntetésben részesült Áncsán György erdésztechnikus
Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban 1961-ben kapta meg oklevelét és a Hajdúsági Állami Erdőgazdaságnál a Nyírerdő Zrt. jogelődjénél kezdte erdész tevékenységét. A Tiszacsegei Erdészet Hortobágy kerületben tölgy és fehérnyár fafajokból 800 erdőt telepített. 1971-től a Hajdúhadházi Tsz ágazat vezetője, és 1982-től a Püspökladányi Kísérleti Állomással együttműködve nemes nyár összehasonlító hálózati kísérleteket, és Akác fajtakísérleteket végzett. Az 1996-os nyár világkongresszus terepi bemutatóinak volt szervezője. Irányításával több ezer erdőtelepítés valósult meg.
1994-től szakmai segítségével alakult meg a Hajdúhadházi, a Hajdúhadházi Nagyerdő, és a Kutas 2000 Erdő Birtokossági Társulat, és végezte a szakmai irányításukat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával megbízták a Hajdú Bihar megyei erdészeti vadászati osztály irányításával. A Társas Erdő Szövetségnek, a MEGOSZ jogelődjének alapító tagja, és alapító tagja az Erdészei és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanácsnak.
Mint nyugdíjas szakember a környezetében élő minden erdő tulajdonosnak és erdőgazdálkodónak térítésmentesen végez szaktanácsadást szakirányítást.
Az elmúlt 45 évben szakmai terepi bemutatók sorát szervezte meg, segítette a gazdálkodókat a szakmai kihívások megoldásában.
Az alföldi erdők kezelése gyarapítása érdekében folyamatosan kiemelkedő gyakorlati, tudományos, gazdasági szakmai tevékenységet végez.
Rimler Pál kitüntetésben részesült Nagy Imre erdőmérnök
1982-től erdőművelési műszaki, majd ágazatvezetőként dolgozott a Zalai Állami Erdőgazdaságnál. Személyéhez köthető többszáz hektár erdőtelepítés, a Kis-Balaton I.ütem védőfásításainak levezénylése, az Obornaki Arborétum és Fenyő Plantázs létrehozása. Aktív szereplője volt a Kistolmácsi Tó-Pihenőhely kialakításának is.
Az erdők magánosításának idejét a frontvonalban töltötte. 1992-től húsz dél-zalai TSZ erdőfelügyelőjeként 14 000 hektáron támogatta az átalakulást, a gazdálkodás folyamatossága érdekében a tulajdoni formák és kezelési módok közötti ellentétek áthidalását. Számos erdőbirtokossági társulat létrehozásában működött közre. Felügyeleti területén már 1996-ra a kezelt magánerdő aránya meghaladta 90 %-os mértéket. Zala megyében pártolta a szakma által addig alig elfogadott akác erdőtelepítéseket, leginkább a termőhelyileg nagyon gyenge adottságú Kanizsai-homokvidéken.
AZ ÁESZ szombathelyi igazgatójaként az erdőtervezés során teret adott a magánszektor újító törekvéseinek, pénzügyileg és felügyeleti megoldásokkal jelentősen támogatta a szúkár felszámolásokat.
Kutatóként számos publikációban állt ki a magánszektor döntő hányadát képező akác sarjgazdálkodás, az akác és nemesnyár erdőtelepítések mellett. Több tanulmányban felhívta a figyelmet a jó termőhelyi adottságú védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a nemesnyárasok szürkenyárrá történő átalakításának pénzügyi következményeire, amely kérdéskörben a kompenzáció alapjaiban még ma is rendezetlen.
Újdonságként leírta és gazdaságilag elemezte a nemesnyár iparifa ültetvények hazai technológiáját és várható hozamait. Kollégáival megalapozta az akác iparifa ültetvények most induló és hasonló célú kutatásait.
2012 óta az az Erdészeti Tudományos Intézetben az erdei vadkárfelvétel és értékelés módszertani megalapozója.
Az Országos Erdészeti Egyesületben régió képviselőként a magán és állami szektor egyenjogúságának a szószólója volt. A MEGOSZ-al kötött megállapodás alapján 2015 óta erdő és vadgazdálkodási igazságügyi szakértőként ingyenes tanácsadással segíti a hozzá forduló magánerdősöket.
A Soproni Egyetem címzetes docense, a MEGOSZ pártoló tagja.
Rimler Pál kitüntetésben részesült Dr. Schiberna Endreerdőmérnök
Schiberna Endre erdőmérnöki diplomáját Sopronban 1999-ben kapta meg. Doktori tanulmányait a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolában végezte, ahol a doktori disszertációját a magán-erdőgazdálkodás témakörében írta, sikeres védése 2007-re datálódik.
1999 és 2013. között a Soproni Egyetem, Erdővagyon‑gazdálkodási Intézetének kezdetben munkatársa, majd a vezetője lett. Az intézetben töltött időszak a szakmai szellemiség szempontjából meghatározó jelentőségű volt számára. Az időszak kezdetén a Magán Erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat lelkes szervezője. Később számos hazai és nemzetközi kutatási projekt aktív részesévé vált, ezek közös jellemzője, hogy a magán-erdőgazdálkodás aspektusait vizsgálták.
A doktori disszertáció készítése közben szoros szakmai kapcsolatba került a MEGOSZ-szal, és azóta számos közös sikeres projekt fémjelzi ezt az együttműködést.
2013-tól a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének Ökonómiai Osztályán tudományos tanácsadó. Fő kutatási területe a magán-erdőgazdálkodás, erdészeti és vadászati ökonómia.
Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Erdészeti Lapok szerkesztőbizottságának, tagja továbbá a MEGOSZ-nak, illetve a Veszprémi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági és Erdészeti Munkabizottságának.
Erdészeti tanulmányúton több tucatnyi országban járt, számos hazai és nemzetközi konferencián, tréningen előadott. Az angolt, munkanyelvként használja.
A Soproni Egyetem habilitált címzetes egyetemi docense, kettő gyermek apukája, családjával Kópházán él.
MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki MEGOSZ emlékéremmel.
A kitüntetéseket átadta: Jakab István elnök, Győrffy Balázs elnök és Mocz András elnök
MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Dél István erdésztechnikus
Pályaválasztását alapvetően meghatározta édesapja erdész hivatása, aki születésekor az alsósegesdi Zichi uradalomban teljesített erdész szolgálatot. Innen a Zala megyei botfára került a család folytatva a hivatást. Gimnáziumi tanulmányokat Zalaegerszegen 1956 évben fejezte be és a tanszünetekben minden nyarat az erdőn erdészeti munkával töltötte. A Gimnázium befejezése után a zalaegerszegi erdészetnél, mint fizikai munkás egy évig, majd adminisztrátorként dolgozott, és 1958 évtől 1960-ig az Erdőmérnök Főiskola hallgatója volt. 1960 évben a zalaegerszegi erdőgazdaság baki erdészeténél, mint beosztott erdész, majd a herendi erdészethez történő áthelyezése után megszerezte az erdész technikusi oklevelet és kerületvezető erdészként dolgozott. 1971 évtől termelőszövetkezeti erdészként irányította a teljes erdészeti ágazatot. 1995-től a megváltozott körülményekre való tekintettel magánerdők szakirányítását végezte és töretlen lendülettel folytatta mostanáig. Munkája eredményét dicséri a Bakony jól kezelt erdeje, amit fokozatosan ad át az új erdész generációnak.
MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Mikó Károly erdésztechnikus, vadgazda mérnök
Az erdő szeretetét, mint szilvásváradi lakos szívta magába, és ez inspirálta arra, hogy 1974-ben az egri Dobó István Erdészeti Szakközépiskolába jelentkezzen. 1978-ban erdész képesítést kapott, majd 1980-ban erdész technikusi vizsgát teljesített, 1984-ben vadgazdálkodási technikusi oklevelet kapta meg. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta, ahol 2003-ban vadgazda mérnökként, majd a Szegedi egyetemen vadgazdálkodási szakmérnökként szerzett diplomát.
1978-tól 2002-ig az Egererdő Erdészeti Zrt-nél és jogelődjeinél teljesített szolgálatot. Munkáját mindig alaposan és szakmailag kiválóan végezte.
1995-től erdészeti és vadászati egyéni vállalkozó. A privatizáció során jelentős erdőterületek kerültek a birtokába, melyet vásárlásokkal is növelt. Vadaskertet létesített, amit elhívatottan nagy szakmai hozzáértéssel vezet. 2002-óta főállású erdészeti-vadászati vállalkozóként kezeli a közel 400 hektáros magánerdejét, és további 500 hektáron végez szakirányítását. Folyamatosan dolgozik a vadgazdálkodás és a magánerdő szakszerű és eredményes működése összhangjának megteremtéséért. 14 éve elnöke a szilvásváradi Farkas-völgy vadásztársaságnak.
Megalakulásától, 26 éve tagja a MEGOSZ-nak, és 2017-óta a MEGOSZ felügyelő bizottságának tagi teendőit látja el.
MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Német Imre erdésztechnikus
Erdésztechnikusi végzettségét 1954-ben szerezte Debrecenben és még ebben az évben megkezdte erdész pályafutását a Halasi Erdőgazdaság Kelebiai Erdészetének Sáskalapos-i kerületében, ahol 1961-ig dolgozott, majd átkerült fahasználati műszaki vezetőnek a Kerekegyházi Erdészethez. 1993-ig nyugdíjba vonulásáig magas szakmai igényességgel látta el feladatait. Munkáját mindig nagy odaadással végezte, alapossága, szakszerűsége példaként szolgált mindenkinek.
Nyugdíjazását követően erdészeti szakirányítóként aktívan bekapcsolódott a rendszerváltást követően újonnan kialakuló magán erdőgazdálkodás megszervezésébe és szakmai irányításába. Felkarolta, segítette az erdőtulajdonosokat a hatósági ügyintézés felvállalásával, szakmai tanácsokkal, konkrét terepi művezetéssel. Szervezte a tulajdonosi közösségeket, igen sokszor az ő tevékenységének köszönhetően indulhatott be a gazdálkodás az addig rendezetlen területeken. Az erdősítéstől a véghasználatig minden munkát nagy szakértelemmel szervezett, irányított és teszi ezt a mai napig. Nyugdíjasként a mai napig 170 erdőgazdálkodó közel 1800 ha területén végez szakirányítási tevékenységet, és több mint 1000 ha új erdő telepítése fűződik nevéhez. Imre bácsi 38 éven át szolgálta az állami erdőket, és nyugdíjasként aktívan immár 28 éve a magánerdőket.
A díjak átadása után az aulában a Nimród Kerek-Erdő Egyesület alkotó táborában, az Agrárminisztérium támogatásával, Vass Tamás erdőmérnök népi iparművész és Hatvani István által megálmodott és elkészített dombormű leleplezése következett, amit az országfásítás újraindításának tiszteletére készítettek.
Már hagyománnyá vált, hogy az éves nagyrendezvényünk alkalmával igyekszünk magunk után valami emléket hagyni, ami az erdők, a fák fontosságára szeretetére hívja fel a figyelmet. Így él gyarapszik és emlékeztet Egerváron a magánerdős tölgyfasor. Itt Ópusztaszeren a hagyományőrző erdészház állandó kiállítását fogja gyarapítani a leleplezett dombormű – mondta Mocz Andás a MEGOSZ elnöke.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke leleplezi Vass Tamás erdőmérnök, népi iparművész domborművét a magánerdősök 2020. évi országos találkozóján (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Az ünnepséget az emlékparkban található skanzen, és egy lovas bemutató megtekintése és közös ebéd követte.
Délután a meghirdetett programnak megfelelően konferencia keretében előadásokra került sor, amit Győrffy Balázs képviselő úr a Nemzeti Agrárgazdasági kamara elnöke nyitott meg. Megnyitó beszédében kihangsúlyozta az az együttműködés fontosságát, és kiemelte, a szakmai szervezetek egyik legfontosabb célja a tájékoztatás, az információk átadása a források előteremtése mellett.
Az alábbi előadások hangzottal el a konferencián:
Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár
előadás címe: Országfásítás, erdők szerepe a klímamegőrzésben. Erdőtelepítések, támogatási lehetőségei.
Dr Andréka Tamás főosztályvezető
előadás címe: Az elmúlt évben megjelent erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése
Szalai Károly NAK erdészeti szakértő
előadás címe: Magán erdőgazdálkodók feladatai, lehetőségei a megváltozott jogszabályok között
