Megosz

Tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken és az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz biomasszával borított területeken a tűzkockázat. A hét folyamán a szabadterületi tűzesetek száma is jelentősen emelkedett.

A fentiek miatt a tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom)

• fenntartása Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében
• elrendelése 2019. március 1-től (péntek) Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nórád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben indokolt.

Ennek értelmében a megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH

Módosult a szerkezetátalakítást támogató pályázat kiírásának beadási határideje és a bírálatának szempontrendszere

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Módosult az “Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” kiírásának beadási határideje és a bírálatának szempontrendszere. (A Felhívás kódszáma: VP5- 8.5.1-17)

A módosításnak megfelelően 2019 július 1-ig beadható a pályázat amiben ha két fafajt szándékozik elültetni a pályázó akkor 30 pontot, ha 3 fafajt akkor 40 pontot kap, tehát a minimumfeltételt teljesítette.

A felhívás 25. oldalán található a határidő módosítása, és a 26. oldaltól kezdődő táblázatban találhatóak a bírálatnál  alkalmazandó módosult pontszámok.

4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
1.) A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ÁÚF-ben meghatározottak szerint) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:
• 2017. február 28. – 2019. július 1. között,

4.4.2. Kiválasztási kritériumok

       3.) Tartalmi értékelési szempontok:

                3. A klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóságot növeli
                     a.) a biodiverzitás növelésével:    3 vagy több különböző fafaj esetében  40 pont
                                                                                 2 fafaj                                                          30 pont

Az alábbi linkre kattintva találják a módosított felhívás, az általános szerződési feltételek és a támogatás minta teljes szövegét.

Felhívás_Erdei_okoszisztemak_ellenallo_kepessegenek

ASZF-11

Erdei_okoszisztemak_ellenallo_kepessegenek

Az alábbi linket beillesztve találják a részletes kiírást a Széchenyi 2020 oldalon

https://www.palyazat.gov.hu/vp5-851-16-az-erdei-koszisztmk-ellenll-kpessgnek-s-krnyezeti-rtknek-nvelst-clz-beruhzsok

Erdészüdvözlettel: Duska József

Magánerdős Közfoglalkoztatás 2019

Tisztelt Magánerdős Közfoglalkoztatók!

Kérdésünkre a Belügyminisztérium az alábbiakban olvasható tájékoztatást adta ki, miszerint az elmúlt évhez hasonlóan 2019. márciustól indul a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás.

A részleteket az alábbi tájékoztató levélben olvashatják:

Erdészüdvözlettel:

Duska József

ügyvezető elnök

„A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége által a Belügyminisztériumhoz címzett, a”hosszabb időtartamú” közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom.

Tájékoztatom, hogy 2019. január 21-én a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás biztosítása érdekében a BM/1777-2/2019. számú miniszteri döntésben intézkedtünk a decentralizált megyei/fővárosi keretek kormányhivatalok részére történő allokálásáról.

A miniszteri döntés 2. számú, „A decentralizálás 2019. évi elvei” című mellékletében tájékoztattuk a kormányhivatalokat az alkalmazandó részletszabályokról, a javasolt támogatási mértékekről.

A megyei/fővárosi kormányhivatalok a saját hatáskörükben tájékoztatták a járási hivatalokat.

A dokumentum az elvek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban – a magánerdő közfoglalkoztatókat érintően – a következőket tartalmazza:

A források hatékony felhasználása, a hátrányos helyzetű, a nyílt munkaerőpiacon továbbra sem elhelyezhető álláskeresők foglalkoztatása, valamint a korábbiakban kialakított kapacitások működtetése és fenntartása, a települési feladatok maradéktalan elvégzése érdekében az alábbi szempontok szerint támogathatók a tervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok – a magánerdő közfoglalkoztatók esetében:

– a bérköltség támogatás ajánlott mértéke legfeljebb 100%

– a közvetlen- és anyagköltség támogatás ajánlott mértéke legfeljebb a bérköltség 10%-a

-a támogatás időtartam legfeljebb: 2020. február 29-ig.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a fentiekben vázolt elvek a Belügyminisztérium irányelvei, ajánlásai, az ettől való eltérés egyedi esetekben lehetséges, amennyiben az adott térség munkaerő-piaci helyzete, a bevonni kívánt álláskeresői kör hátrányos helyzete, vagy egyéb külső körülmény azt indokolja.

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdése értelmében a támogatásról a járási hivatal mérlegelési jogkörében dönt, és egységes szerződéses feltételrendszer alapján hatósági szerződést köt a támogatottal.”

Zambó Pétert nevezte ki a köztársasági elnök a földügyekért felelős államtitkárnak

Forrás: AM Sajtóiroda
Fotók: Nagy László

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Nagy István agrárminiszter  a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”.

Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is – mondta az agrárminiszter.

Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.

A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki.

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.

A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.

A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra.

Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság. A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét. “Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a “hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani” – mondta előadásában az agrárminiszter.

Forrás: Agrárminisztérium; MTI

Erdőtörvényről az erdőt ismerő szakemberek szemszögéből

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az Erdészeti Lapok januári számában megjelent az erdőtörvény céljait, törekvéseit bemutató cikk Mocz András elnök, és Duska József ügyvezető elnök tollából, amit teljes terjedelmében az alábbiakban olvashatnak. Kérjük olvassák el és adják tovább erdő iránt érdeklődő, vagy erdőt kezelő ismerőseiknek.

Erdőtörvény! Erdőtörvény! Erdőtörvény!

Minden jogszabály leképezi az adott kor sajátosságait, amiben készült, és mivel az évek sora alatt nagyon sok minden megváltozik, szükséges a szabályozás kiigazítása. Életvitelünk egyre feszítettebb, egyre gyorsabb döntésekre kényszerülünk. A változások nem kímélnek semmit, még az öröknek, állandónak tartott erdők szabályozását sem. Negyven éven keresztül senki sem gondolt arra, hogy az államiból privatizált erdők az ország erdőségeinek közel a felét fogják kitenni, de mégis bekövetkezett. Az időközben megszületett erdőhöz kötődő jogszabályok pedig rendre elfelejtették kezelni ezt a tényt, és mint közös –állami– tulajdont felruházták a köz szolgálatának terheivel. Az erdő bárkinek a tulajdonában van, minden itt élő ember számára szolgáltat portól megtisztított levegőt, oxigént, megkötött széndioxidot, talajvédelmet, rekreációra is alkalmas élhető környezetet. Mindezek mellett, mint a legtermészetesebb szárazföldi élőhelyek sokasága lehetőséget teremt számtalan faj fennmaradásához, biztosítva ezzel a sokféleséget, ami a természetes rendszerek életének az alapja. Ezen gondolatok mentén kezdődött, és sok vitában érlelődött meg a törvény és a kapcsolódó rendeletek módosítása. A preambulum, a törvény első paragrafusában megfogalmazott alapvető cél nem változott.   „E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését”.  Első helyeken sorolja fel a biológiai sokféleség megőrzését és a klímaváltozás csökkentését, továbbá összhangot kíván teremteni az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.  

A korábbi jogszabályok a magán tulajdonban lévő erdők tulajdonlásból fakadó különbségeit nem vették figyelembe, ezért a módosítás egyik célja ezek beépítése volt. Nem vitatva a sokféleség megőrzésének fontosságát. Egyre időszerűbbé vált a köz érdekében végzett kötelező feladatok, vagy elviselendő korlátozások mértékének meghatározása. Elválasztásra került a rendes gazdálkodás részét képező elviselendő, és az ezt maghaladó mértékű korlátozás, amit annak kell viselni, akinek az érdekében ez történik, tehát a köznek. Ezért a jogszabály módosítással egy időben az erdész szakmai szervezetek kezdeményezték a természetvédelmi célú korlátozások kompenzációs kifizetéseit megalapozó költségvetési sor létrehozását és elfogadását. A kompenzációs kifizetések kezelésére az állami természetvédelem lett megjelölve, mert nála található meg az a tudás és adatbázis, ami lehetővé teszi a természeti értékek megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Megalapozhatja a korrekt párbeszédet, ami alapján eldönthető, hogy mely természeti érték miatt mekkora korlátozás, védőzóna, időbeli lehatárolás szükséges. Amennyiben a megőrzendő faj, vagy állapot magán tulajdonú területen van az információkat birtokló szervezet –mivel tudja, hogy hol és mi található- fel tudja venni a kapcsolatot a tulajdonossal és meg tud vele állapodni. Az eddigi gyakorlat nagy hiányossága volt, hogy a tulajdonost nem vonták be a védelmi feladatok végrehajtásába, nem volt párbeszéd, ezért a felek jóhiszeműsége mellett is bekövetkezhettek sérülések. Az összegyűjtött információ felelősséggel is jár. A törvénymódosítás az eddigi titkolózó, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabályban megjelenő idő és területhatárok kötelezően viselendő mértéket tartalmaznak, mint például egy fészek körüli korlátozás, vagy erdészeti munkálatokból kizárt időszak. Az ezektől eltérő nagyobb mértékű korlátozás lehetősége az európai joggyakorlathoz illeszkedően adott, de a gazdálkodóval, tulajdonossal történő megegyezés alapján rendelhető el, mint a rendes gazdálkodás körét meghaladó közérdekű korlátozás. Ez a módosítás is a felelős magatartást, az eddig hiányzó vagy hézagos kommunikációt igyekszik erősíteni. Az erdőgazdálkodók régi elvárása teljesült azzal a módosítással, hogy a törvényben leírt kötelezően viselendő eseteken felüli természetvédelmi korlátozások az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphessenek életbe és azokért a korlátozással arányos mértékű kompenzáció járjon. Ezt támasztja alá az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Alaptörvény XIII. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. A két cikk rendelkezéseinek egybevetéséből megállapítható, hogy ha az állam természetvédelmi okokra hivatkozással – tehát a közjó érdekében – korlátozásokat vezet be, annak terhét nem lehet kizárólag az erdő tulajdonosaira hárítani. Egy ilyen tartalmú szabályozás ellenkezne az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekkel.

A Natura 2000-es területek és ezen belül hangsúlyosan az erdőterületek a tulajdonosok, erdőgazdálkodók megkérdezése nélkül kerültek kijelölésre, és a későbbi jogorvoslati lehetőségek kidolgozásának elmaradása, csúszása sok esetben szembenállást eredményezett a tulajdonosok és természetvédelmi igazgatás között. A módosítás igyekezett pontosítani a védelemre érdemes kört és meghatározta az elsődleges Natura rendeltetés szabályait. A védett területen lévő erdők rendeltetése a védelemből következik, míg a nem védett természeti területen lévő erdők csak akkor bírnak Natura rendeltetéssel, ha azok természeti állapota ezt alátámasztja, ezzel teljesíti a kijelöléskor fennálló állapot fenntartásának kötelezettségét. Mivel sok nem őshonos fafajú erdő és ültetvény is kijelölésre került, ezek természetessége nem indokolja a Natura rendeltetést. A fenntartásukat biztosító gazdálkodást, amit a Natura jogszabály előír, ez a törvénymódosítás biztosítja. A civil természetvédelmi szervezetek által érzékelt és kommunikált védelmi és közjóléti funkciók gyengülése kizárólag az ültetvényjellegű erdőkben jelenik meg. Az ilyen faállományok természetvédelmi célú, természetesség irányába történő fejlesztése nem a rendes gazdálkodás része, de megállapodások mentén, jobb együttműködéssel megoldható. Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó erdőgazdálkodási szabályok megerősítik a természetvédelmi és Natura 2000 erdők védettségi szintjének megfelelő erdőgazdálkodást.

A módosítás sok tekintetben megerősíti a természetvédelmi célokat. Engedélyezhető a termőhely szerint elvárt záródástól eltérő, kisebb záródás is (pl.: élőhely rekonstrukció: az idegenhonos fafajokkal záródott faállomány visszaalakítása). Az önerdősült területeket, ahol a földtulajdonos szándéka ellenére jött létre erdő, a tulajdonos kérelmére erdészeti hatóság törli az Erdőállomány Adattárból és a jövőben fásításként, a fél hektárt elérő területeket szabadrendelkezésű erdőként kezelni. A természetvédelmi hatóság által elrendelt művelési ág változás esetén nem kell a jövőben ennek a költségeit kifizetni. Természetközeli erdőkben az intenzíven terjedő idegenhonos fafajok kitermelésére akkor is lehetőség lesz, ha az erdőtervben nem szerepel. A Természetvédelmi törvényben az erdőkre hivatkozott és sokféleképpen értelmezhető vegetációs időre vonatkozó tilalmat egy általános erdőgazdálkodási korlátozási időszak váltja fel, ami magában foglalja nem csak a vegetációra, hanem az állatvilágra vonatkozó (fészekvédelem, utódnevelési védelem) korlátozásokat is. Az ezektől eltérő nagyobb mértékű korlátozás lehetősége minden esetben adott, de be kell vonni a gazdálkodót, tulajdonost a döntésbe, végrehajtásba, hasonlóan az európai joggyakorlathoz. Ez a módosítás is a felek kölcsönös elismerését a felelős magatartást célozza meg, és lehetőséget biztosít a természetvédelmi igazgatásnak, hogy az erdőben megjelenő természeti értékekre felhívja a gazdálkodó, tulajdonos figyelmét és a kompenzáción keresztül bevonja az értékmegőrző munkába. Ez a kor igényeinek inkább megfelelő megoldás, mint a sehol sem hasznosuló bírságok behajtása.

Jelenleg a magánerdő tulajdon jelentős részén, közel 200 ezer hektár területen nincs nyilvántartott erdőgazdálkodó. Ezeken a területeken is fontos a faállomány gondozása. Az erdő a fatermesztés mellett egyéb materiális és inmateriális haszonvételi lehetőségeket is nyújt (pl. gyógy-, illetve fűszernövények, gomba, erdei turizmus). Az elaprózott osztatlanként megjelenő erdőtulajdon kezelése nehéz és hosszadalmas szakmai feladat, és sok esetben a döntésképesség és felmerülő költségek hiánya gátolja a gazdálkodás elindítását. Az erdész szakemberek feladata a laikus erdőtulajdonos érdekei, és erdő hosszú távú fenntartása, kezelése között megteremteni az összhangot, úgy, hogy az erdő képes legyen megőrizni a természeti együttest, aminek része. Ez az elaprózott tulajdonból fakadóan gazdaságtalan, állami szerepvállalás nélkül, szakirányítói támogatás nélkül nem indítható el.

Erdő esetén is a használat átadására csak a földforgalmi törvényben nevesített jogcímeken van lehetőség. Fontos, hogy a használat átadására tulajdonostárs részére is lehetőség legyen. A tényleges tulajdonosi közösségi használatot az erdőbirtokossági társulat, illetve a tulajdonosi közösség bevonásával folytatott, vagyonkezelés jellegű erdőhasználat (erdőkezelés, ami a történelmi közbirtokossághoz hasonló használati forma) jelentené. Működését az egyszerű szótöbbséggel meghozható döntések (ha egy tulajdon eléri az 50 %-ot akkor a kisebbség védelme érdekében 66,6%) biztosítják.

Az évekig tartó egyeztetések, szakmai viták során legfontosabb szempont az erdő természetességének megtartása, területének növelése, a vidéki lakosság megélhetésének, életminőségének javításában betöltött szerepe volt. A rendszerváltás óta eltelt időben 200 ezer hektár új erdőtelepítést végeztek el a jövőben bízó vidéki honfitársaink. Ennek meghatározó része magán területeken jött létre, abban a reményben, hogy megélhetést, folyamatos munkát biztosít a tulajdonosának.

Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magánerdő Gazdálkodók Országos Szövetsége a természetvédelmi értékek maximális védelme mellett a vidéki lakosságnak is életteret adó és a gazdasági érdekeket is figyelembe vevő szabályozás kialakítását képviselte az erdőtörvény több évet igénylő, módosítást előkészítő tárgyalásai során, bízva az erdészeti igazgatás törekvéseiben és szakembereinek magas színvonalú tudásában.

Mocz András elnök

Duska József ügyvezető elnök

MEGOSZ

Február 1-jétől ismét igényelhető az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló (fiatal erdő) támogatás

A VP5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek pályázati felhívás célja az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat.

A támogatás igénybevételének feltétele, valamint annak benyújtási módja nem változott.

Támogatható tevékenységek továbbra is az alábbiak:

1. befejezett ápolás; (kézi vagy gépi)
2. tisztítás;
3. törzsnevelési jellegű beavatkozás.

A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak:

• 2019.02.01. – 2019.03.04.

A támogatási kérelem benyújtásának módja:

• Online benyújtás elektronikus kitöltőprogramon keresztül.

A támogatási kérelem benyújtásának részletes leírása elérhető a Magyar Államkincstár honlapján, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldalon a Támogatások menüponton belül a Vidékfejlesztési Program 2014-2020/Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek címmel.

A pályázati felhívás és mellékletei a www.szechenyi2020.hu weboldalon találhatók.

Forrás:  Magyar Államkincstár; ERDŐ-MEZŐ ONLINE;

Elengedhetetlen a vidékfejlesztési források megtartása a jelenlegi szinten

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i brüsszeli ülésén tizenhét tagállam állt ki közös nyilatkozatban a vidékfejlesztési források legalább jelenlegi szinten történő megtartása mellett.

„Elfogadhatatlan az a bizottsági javaslat, amely több mint 26%-kal csökkentené a Magyarországnak 2021 után jutó vidékfejlesztési forrásokat” – emelte ki felszólalásában a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter. Az ágazati kihívások kezeléséhez, a magyar gazdák versenyképességét biztosító beruházási támogatások megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a következő pénzügyi időszakban is megfelelő nagyságú uniós források álljanak rendelkezésre.

Nagy István hangsúlyozta, hogy nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályaira tett javaslatában, az Európai Bizottság az eddigieknél is magasabb követelményeket ír elő a gazdák számára, amit a javasolt forráscsökkenéssel együtt nem tart kivitelezhetőnek. Nem kérhetünk a gazdáktól többet úgy, hogy közben csökkentjük a támogatásaikat, ráadásul a jelenleginél bonyolultabb szabályrendszerben – tette hozzá.

Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, benne az agrártámogatások mértékéről, az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács hoz majd döntést várhatóan idén ősszel.

A mezőgazdasági miniszterek folytatták a vitát az új KAP végrehajtásának részletszabályairól is. Magyarország csak olyan megállapodást tud elfogadni, amely valódi egyszerűsítést jelent majd a gazdák számára. Egyszerű szabályok szükségesek, hogy a gazdák a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben juthassanak hozzá az őket megillető támogatásokhoz – mondta hozzászólásában a magyar tárcavezető.

A Közös Agrárpolitika 2021 utáni szabályairól szóló tárgyalások a költségvetési vitával párhuzamosan zajlanak Brüsszelben. A mezőgazdasági miniszterek várhatóan 2019 őszéig alakíthatják ki közös álláspontjukat az új KAP részletszabályairól.

Forrás: (AM Sajtóiroda)

A hónap végéig el kell készíteni az erdei faválasztékok év eleji nyitókészletének nyilvántartását

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A 2019. január 1-je, vagy ha ettől eltér, akkor az üzleti év első napja szerinti erdei faválasztékra vonatkozó nyitó készletét minden faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek fel kell mérnie és a faanyag nyomon követhetőségét biztosító nyilvántartásában rögzítenie kell az üzleti év első hónapjának – jellemzően január – végéig. A nyitó készletet fafajonként, választékonként telephelyenkénti bontásban kell megadni.

A készletadatokat nem kell a Nébih-hez beküldeni, de az a faanyag kereskedelmi lánc szereplő nyomon követhetőséget biztosító nyilvántartásának részét képezi, a telephelyen így rendelkezésre kell állnia.

A faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tekintetében telephelynek minősül az a hely, ahol a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet folytatják, így különösen az állandó vagy rendszeres üzleti (üzemi), termelő és szolgáltató tevékenység helye.

Erdőrészletet vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet nem kell telephelyként bejelenteni, amennyiben az oda bejegyzett erdőgazdálkodó folytat rajta faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet (de annak nyilvántartott készletét az erdőgazdálkodó összes készletében szerepeltetni szükséges).

Az üzleti év elejére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség már 2018. évben is fennállt, de a fokozatosság elvét követve 2018-ban ennek hiánya miatt nem szankcionáltak az ellenőrök. A 2019. évi ellenőrzések során az üzleti év elejére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség teljesítését a Nébih már kiemelten vizsgálja.

A telephelyi ellenőrzések tapasztalatai alapján mind az ellenőrzött láncszereplők, mind a hatóság munkáját megkönnyítette a nyitókészletek rendelkezésre állása.

Az alábbiakban egy egyszerű példán keresztül szemléltetjük egy telephely erdei faválasztékaira vonatkozóan a 2019. évi nyitókészlet lehetséges nyilvántartási elemeit. A táblázat letölthető innen.

Forrás:(NÉBIH Erdészeti Igazgatóság); ERDŐ-MEZŐ ONLINE;

Egységes vadkárfelmérési útmutató készül erdőre és szántóföldre is

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Egységes vadkárfelmérési útmutatót készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a tervezet a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készült – közölte az agrárkamara az MTI-vel.

Az útmutató fő célja, hogy hogy egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása objektíven történhessen.

A közlemény szerint Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke a fórumon elmondta: a vadkár témakörét a módosított vadászati törvény új alapokra helyezte.

Ennek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére is – mondta.

Hozzátette: a vadkárok felmérésében komoly előrelépést jelent majd az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének, illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének vezetésével, a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készül – hangsúlyozta a NAK elnöke.

A tervezetet a NAK és az OMVK az agrártermelők és a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgálja, és 2019. február végéig jelzik a munkacsoportok részére észrevételeiket és javaslataikat az útmutatók véglegesítéséhez – tette hozzá Győrffy Balázs.

Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy Magyarország erdősültsége 21 százalék körüli, amelyet néhány évtizeden belül 27 százalékra kellene emelni. Ez a cél nem csak erdőtelepítéssel érhető el, a jövőben fontos szerepet kaphatnak az agrárerdészeti fásítások is. A NAK elnöke rámutatott: ez a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek eredményesebb hasznosítására jó lehetőséget ad.

Forrás: NAK; (MTI); ERDŐ-MEZŐ ONLINE;