-
A cikk dátuma January 6th, 2020
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
- január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárok
írta: Dr. Kothencz Éva
A közbeszerzési értékhatárok ismerete a közbeszerzési törvény alkalmazásának alaptétele, ezért azokról rendre tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat. Jelen írásunkban a 2020. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról informáljuk Önöket.
A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat minden év elején a honlapján közzéteszi. [Kbt. 15. § (5) bek.] Ez évben – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – hamarabb, már november hónapban megjelentek a következő évre irányadó értékhatárok.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján uniós és nemzeti értékhatárokat különböztetünk meg. Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, míg a nemzeti értékhatárokat a hazai jogalkotó az éves költségvetési törvényben határozza meg. [Kbt. 15. § (2)-(3) bek.]
A Közbeszerzési Hatóság elnöknek hivatkozott tájékoztatója a Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 224. számában, 2019. november 21-én jelent meg, illetve az a Közbeszerzési Hatóság www.kozbeszerzes.hu honlapján a „Jogalkalmazás elősegítése” menüpontból az „Elnöki tájékoztatók” almenüből is elérhető.
Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság kétévente vizsgálja felül, azaz főszabály szerint azokat kétéves időszakra állapítja meg, és szükség esetén hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban rögzített értékhatárokhoz. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi felülvizsgálatra 2017. végén került sor, idén újra szükségessé vált az értékhatárok aktualizálása. A Bizottság gondoskodik az értékhatárok nemzeti valutákban történő átváltásáról is.[1] Jóllehet az euróban meghatározott értékhatárok némileg alacsonyabbak az előző évhez képest, azonban az euró árfolyamváltozása következtében az ajánlatkérőknek lényegében ugyanazokkal a forintban meghatározott értékhatárokkal számolhatnak 2020-ban is.
- január 1-jétől irányadó uniós értékhatárok az alábbiak:
- Klasszikus ajánlatkérők esetén[2]
I.1. Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén:
- a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében (azaz a minisztériumok illetve a Kormány által kijelölt központi beszerző szervek), valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 139 000 euró, azaz 44 279 840 forint;
- a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 214 000 euró, azaz 68 171 840 forint
- a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás 750 000 euró, azaz 238 920 000
I.2. Építési beruházás esetén 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint,
I.3. Tervpályázati eljárás lefolytatása esetén – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén:
- a Kbt. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árura akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 139 000 euró, azaz 44 279 840 forint;
- a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel: 214 000 euró, azaz 68 171 840 forint
- A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó uniós értékhatár[3]:
- 1. Árubeszerzés, valamint szolgáltatásmegrendelés esetén: 428 000 euró, azaz 136 343 680 forint;
II.2. Építési beruházás esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint,
II.3. A Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra: 1.000.000,- euró, azaz 318 560 000 forint;
II.4. Tervpályázati eljárás esetén, ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: 428 000 euró, azaz 136 343 680 forint.
III. A Kbt. IV. részének alkalmazásakor[4]:
Építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint.
A továbbiakban a 2020-ban alkalmazandó nemzeti értékhatárokat ismertetjük.
A nemzeti értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni. Ennek megfelelően a 2020. évre irányadó nemzeti értékhatárok Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény a 70. §-ában kerültek megállapításra.
Az előző évhez képest a nemzeti értékhatárok tekintetében az építési beruházásokra megállapított értékhatárt érinti változás. A 2020-ban irányadó értékhatárok az alábbiak.
- Klasszikus ajánlatkérők esetében:
– árubeszerzés esetében 15 000 000 forint;
– építési beruházás esetében 50 000 000 forint.
– szolgáltatás megrendelése esetében 15 000 000 forint;
- II. Közszolgáltatói szerződésekre esetén:
– árubeszerzés esetében 50 000 000 forint;
– építési beruházás esetében 100 000 000 forint;
– szolgáltatás megrendelése esetében 50 000 000 forint;
III. A Kbt. IV. részének alkalmazásakor:
Klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában:
– építési koncesszió esetében: 100 000 000 forint;
– szolgáltatási koncesszió esetében: 30 000 000 forint.
Közszolgáltatói szerződések vonatkozásában:
– építési koncesszió esetében: 200 000 000 forint;
– szolgáltatási koncesszió esetében: 100 000 000 forint.
(Forrás: A Közbeszerzési Hatóság hivatkozott elnöki tájékoztatójában foglaltak felhasználásával)
[1] Lásd a Bizottság 2019/C 370/01 számú közleményét a vonatkozó bizottsági rendeletekben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett értékeiről.
[2] Lásd a 2019/1828/EU bizottsági rendeletet.
[3] Lásd a 2019/1829/EU bizottsági rendeletet.
[4] Lásd a 2019/1827/EU bizottsági rendeletet.
Forrás: www.perfekt.hu
-
A cikk dátuma December 20th, 2019
József Duska
-
A cikk dátuma December 8th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az erdők földhasználatának szabályozása egy fokkal még bonyolultabb, mint az egyszerűnek ugyancsak nem mondható mezőgazdasági földhasználaté. Nem csoda, hogy a jogszabályok útvesztőjében a hatóságok is akadozva igazodnak el, illetve hogy a zavarosban időről-időre rosszindulatú „halászok” is felbukkanhatnak. Az alábbiakban ismertetett, az ország több térségében alkalmazott megtévesztés kárvallottjai elsősorban az erdőtulajdonosok.
A kusza szabályozást kihasználó rosszindulatú gyakorlatok közül most egy, az erdésztársadalmat különösen irritáló esetre szeretnénk felhívni a gyanútlan erdőtulajdonosok figyelmét. A fokozott szakmai pironkodást az okozza, hogy az ismertetett receptúrát egy erdészeti szakirányító – szabatos megnevezéssel jogosult erdészeti szakszemélyzet – alkalmazza sorozatosan. Előre szeretnénk bocsátani, hogy a megkérdőjelezhető jogszerűségű, de mindenképpen inkorrekt és szakmaiatlan megoldás egyedi kezdeményezésnek tekinthető, és attól az erdész szakma egyöntetűen elhatárolódik.
Több érintett tulajdonos utólagos tájékoztatása alapján az illető személy osztatlan közös tulajdonban álló, rendezetlen gazdálkodási viszonyú ingatlanok egy-egy töredék tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosait keresi fel. A hivatalos szerepkört sugalló titulusát kihangsúlyozva felhívja a figyelmüket arra, hogy a gazdálkodói rendezetlenség fenntartásával az ingatlan tulajdonosai jogszerűtlenséget követnek el, amelynek a következménye hatósági kényszerintézkedés lehet. Egyben felajánlja a segítő közreműködését a jogszerűtlen állapot megszüntetéséhez.
Egészen pontosan ráveszi a tulajdonost arra, hogy – a teljes körű szervezői támogatásával, és közreműködésével – tulajdonosi többlethasználati jogcímen váljon az ingatlan erdőgazdálkodójává. Ennek érdekében aláírat vele egy teljes körű általános meghatalmazást, amely alapján a nevében eljárhat a tulajdonostársak és az erdészeti hatóság felé, illetve egy megbízást a későbbiekben felmerülő erdészeti szakirányítói feladatok ellátására. Újabban pedig már ekkor köt vele egy elővásárlási szerződést is az erdőből kitermelhető faanyag „lábon történő” megvásárlására. Rendkívül alacsony, hozzávetőlegesen az érintett tulajdonos tulajdoni hányadával arányos vételáron.
Ezt követően összeállít az illető tulajdonos nevében egy használati megosztásról, egyben pedig az összes tulajdonostársat érintő, a teljes ingatlanra kiterjedő többlethasználati megállapodásról szóló együttes ajánlatot, amit egy ugyancsak hivatalosnak tűnő, terjengős, csúsztatásokkal és hatósági fenyegetésekkel teletűzdelt kísérőlevéllel megküldi a tulajdonostársaknak. A tulajdonostársak a dörzsölten megfogalmazott kísérőlevelet elolvasva feltételezhetően teljesen tanácstalanná válnak, és bizonytalanságuk miatt, közömbösségből vagy bizalmatlanságból nem reagálnak arra.
A következő lépés maga az igazi fondorlat. A keletkezett iratokat azzal a jogértelmezési megközelítéssel, hogy a földforgalmi szabályozás alapján a többlethasználati megállapodásra is a használati megosztásról szóló megállapodás esetére meghatározott szabályok vonatkoznak – azaz ahhoz a vélelmi szabályok alkalmazásával elegendő az egyszerű tulajdonosi többségi támogatás –, a mindössze egy tulajdonos által jegyzett ajánlattal (szerződéssel) kezdeményezi az erdészeti hatóságnál a tulajdonos erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételét a teljes ingatlanra. Az erdészeti hatóság pedig egy kis bizonytalankodás után általában teljesíti a kezdeményezést.
Így válhat valaki jogosult erdészeti szakszemélyzetként – egy erdőtulajdonos jóhiszeműségét, valamint a többi tulajdonos óvatosságból és tájékozatlanságából fakadó passzivitását kihasználva – teljes jogkörű, ám felelősségekkel gyakorlatilag nem terhelt „kvázi erdőgazdálkodóvá”. Ezután következik a fakitermelés lehetőségének megszerzése és végrehajtása, illetve egyelőre még csak feltételezhetően a tulajdonosok többségének kihagyása a pénzügyi elszámolásból, illetve az erdőfelújítás elmaradása. Ami miatt azután később ugyancsak az erdőtulajdonosok feje fájhat.
Az illető eddig – ahogy a hasonló visszaélések esetében az lenni szokott – valójában egyetlen jogszabályi rendelkezést sem sértett meg, legfeljebb a megtévesztés gyanúja merülhet fel vele szemben. A következmény azonban elsősorban az érintett erdőtulajdonosok számára katasztrofális. A kiskaput az állam zárhatja be, a szabályozás egyértelművé tételével, vagy a hatóságok megfelelő eligazításával.
Az eset kapcsán a következőt érdemes még megjegyezni. Az erdőkhöz fűződő gazdasági és közérdekek miatt egyaránt nagyon fontos a magán erdőgazdálkodók, illetve a magán-erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások, illetve szolgáltatók gazdaságilag is stabil működésének megteremtése, de azt senkinek sem szabad elfelejtenie, hogy a magán-erdőgazdálkodás eredendő funkciója az erdőtulajdon hatékony hasznosításának biztosítása, elsődlegesen az erdőtulajdonosok hasznára és örömére.
(nak.hu)
-
A cikk dátuma December 6th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Értesítjük Önöket, hogy szövetségünk kitartó munkájának és együttműködésének eredményeként megjelent a VP5-8.6.1-17 Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások felhívásának módosítása.
Ismét lehet pályázni erdészeti géptámogatásra – 6,33 milliárd forintra emelkedett a keretösszeg!
A tejes dokumentációt az alábbi linken találják meg:
Az oldalt megnyitva a lap alján találják a KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK ablakot, ahol meg lehet nyitni a ” VP5-8.6.1-17 Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” című pályázati felhívás anyagát, amit a linken is megtalálnak.
A legközelebbi értékelési határnapok 2019 december 31, 2020 január 31, és 2020 március 2 amit még 2020 december 31-ig még négy időpont követ.
Erdészüdvözlettel: Duska József
-
A cikk dátuma December 6th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Módosult az Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című erdészeti pályázat aminek részleteit megtalálják a szechenyi2020.hu lapon a következő linkre kattintva.
VP-5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek
A felhívás indokoltsága és célja:
Az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat. Ide kell érteni azokat a beavatkozásokat is, amelyek hatásai nem azonnal, hanem a jövőben várható fahasználatok során tapasztalhatók.
Támogatható tevékenységek az alábbiak:
a) befejezett ápolás;
b) tisztítás;
c) törzsnevelési jellegű beavatkozás
A kérelmet elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:
•2020. 02.01-től –03.02-ig
•2021. 02.01-től –03.02-ig
A felhívás teljes anyagát az alábbi linken találják:
Felhívás-1454
Erdészüdvözlettel: Duska József
-
A cikk dátuma November 11th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Négy csemete jelképes elültetésével Esztergomban kezdődött meg az Agrárminisztérium Országfásítási Programja, melynek során jövő tavaszig 86 település környékén 2 millió facsemetét ültetnek el az állami erdőgazdaságok.
Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár, Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója ültette el jelképesen azt a négy fát, amellyel megkezdődött az Agrárminisztérium november elején meghirdetett Országfásítási Programja. Ennek során a most kezdődő ültetési szezonban a 22 állami erdőgazdaság saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepít, 2 millió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot felhasználva.
A 86 települést érintő program az ország erdősültségének növelésével, ezáltal több ezer tonna szén-dioxid megkötésével hozzájárul a klímavédelemhez. Az államtitkár szerint erdeink jelenleg 5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg évente, az 550 hektár pedig újabb 8 ezer tonna megkötésére képes. A gazdák és az önkormányzatok erdősítési kedvének növelése érdekében az elmúlt hónapokban 80-130 százalékkal emelték az erdőtelepítési pályázatok forrását. Egy akácerdő telepítéséért például most nagyságrendileg hektáronként 3 millió forintot kaphat a gazda – mondta példaként Zambó Péter.
Három-öt év alatt mintegy 25 ezer hektár erdő telepítését tervezzük az országban, ez nagyságrendileg 100 millió csemete elültetését jelenti – jelentette ki az államtitkár. Annak érdekében, hogy az intézmények, iskolák, óvodák, önkormányzatok, civil szervezetek is részt tudjanak vállalni az országfásítás programjában, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat hivatal forrásainak felhasználásával, az Országos Erdészeti Egyesület szakmai partnerségével 500 millió forintos pályázat kiírására kerül sor. Ezzel iskolaudvarok, parkok fásítását támogatják.
Az idén ötvenéves jubileumát ünneplő Pilisi Parkerdő Pilisjászfalu térségében tavasszal mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer bükk- és tölgycsemete telepítésével járul hozzá a programhoz – emelte ki Reinitz Gábor vezérigazgató.
Hernádi Ádám, Esztergom Város Polgármestere hangsúlyozta: a most elültetett vénic szilt, ezüsthársat, ezüst juhart és magas kőrist további 10 ezer fa követi majd Esztergomban.
Forrás: AM Sajtóiroda
-
A cikk dátuma November 11th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Vidékfejlesztési programban 12 felhívással mintegy 106 milliárd forintnyi támogatást biztosít az agrártárca az erdőgazdálkodás számára, amelyben kiemelt szerep jut az erdőtelepítéseknek – közölte Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár az agrártárca, Balatonfüred önkormányzata és a Bakonyerdő Zrt. közös faültetési akcióján szerdán Balatonfüreden.
Az államtitkár kiemelte, az ország erdősítésében a legfontosabb szerepet azok a magánerdő-gazdálkodók fogják betölteni, akik az új feltételekkel induló Vidékfejlesztési programban telepítési támogatáshoz juthatnak. Szólt arról is, hogy az agrártárca országos fásítási programjában lehetőséget kapnak az önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek is. Számukra a közeljövőben pályázati felhívást tesznek közzé mintegy 500 millió forintos kerettel, például utcák, közparkok fásításához – tette hozzá.
Kis Miklós beszédében hangsúlyozta, az ország környezeti állapotában meghatározó szerepe van a fáknak, erdőknek, aminek jelentősége a klímaváltozás miatt tovább nőtt. Az Agrárminisztérium ennek jegyében dolgozott ki egy fásítási programot, amelynek mottója: “Aki fát ültet, az bízik a jövőben”. Ennek célja olyan ösztönző és támogató jogi környezet kialakítása, ami az önkormányzatok, magánszemélyek, magánerdő-gazdálkodók, és különböző állami szereplők együttműködésével növelni tudja az ország fával borított területeit.
Beszélt arról is, hogy a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt fognak telepíteni, ami részben már meg is kezdődött, és a vegetációs idő végéig, 2020 áprilisáig tart. Ehhez 2 millió facsemetét és közel száz tonna makkot használnak fel. A megemelt támogatástól azt is remélik, hogy alternatívát tudnak biztosítani azoknak a gazdáknak, akik szántóföldi növény- vagy gyümölcstermesztéssel foglalkoznak és ez nem biztosít számukra kellő jövedelmet – mondta.
“Terveink szerint az erdőterületek fejlesztésére és az erdőterületek életképességének javítására szolgáló beruházások hatására összességében mintegy 20 ezer hektár erdő, illetve 5 hektár ipari célú fás szárú ültetvény telepítése valósul meg” – összegezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az ültetésről szól a kampány. “A településen élők azzal tudják segíteni a programot, ha vigyáznak az elültetett fákra, gondozzák, magukénak érzik azokat, hiszen ezek a fák leginkább a helyben élőket szolgálják a sokféle pozitív hatásukkal” – fogalmazott.
Forrás: Agrárminisztérium
-
A cikk dátuma November 8th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az Országos Erdészeti Egyesület, illetve annak Wagner Károly Alapítványa pályázati úton támogatást nyert el az Agrárminisztériumtól egy digitális adatbázis létrehozására és bővítésére. Ennek elsődleges célja a magyar erdészeti szakirodalom archív és jelenkori legfontosabb dokumentumainak digitalizálása és lekérdezhető módon történő közreadása az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának állományára alapozva. Adatbázisunk nagyságrendje napjainkban eléri a 100 ezer oldalt. Ezért a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár ismertetésére, működésének bemutatására az Országos Erdészeti Egyesület és a Wagner Károly Alapítvány rendezvényt szervez, amelyre 2019. november 20-án, szerdán a Budapesti Információs Központ nagytermében (1021 Budapest, Budakeszi út 91.) délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor.
A rendezvény programja a következő:
Köszöntők:
Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke,
Bakon Gábor a Wagner Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke
Előadások:
Nagy László főszerkesztő (Erdészeti Lapok) Egy 150 éves Egyesület a digitális világban.
Dr. Sárvári János könyvtáros (Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár): Mi a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár?
Sándor Ákos egységvezető (Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság): Az adatbázis működésének bemutatása.
Szünet
Fecz Ágnes informatikus könyvtáros (Mézeshegy Bt.): 3 év, 100 ezer oldal digitalizálásnak ismertetése.
Solymári Róbert ügyvezető (Groteszk Kreatív Társulat): Digitális könyvtár a világhálón
Sándor Ákos egységvezető (Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság): A digitalizált dokumentumok rendszerbe szervezése.
A rendezvényre szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük szíves visszajelzésüket legkésőbb 2019. november 15-ig a penzugy@oee.hu e-mail címre, vagy a 06-1-201-62-93 telefonszámon.
Üdvözlettel:
Elmer Tamás
az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára
Bakon Gábor
a Wagner Károly Alapítvány Kuratóriumának elnöke
-
A cikk dátuma October 29th, 2019
József Duska
Az Észak-Amerikából származó tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges és gyors terjedése a hazai tölgyerdőket is veszélyezteti.
Az elmúlt években tömegesen megjelenő poloskák nem csupán kellemetlen jelenlétükkel, de a zöldség- és gyümölcsféléinket is érő károsításukkal sok bosszúságot okoznak, ráadásul az egyik inváziós csipkéspoloska faj az erdeinket sem kíméli, a tölgyekre és a bennük élő ökoszisztémákra gyakorolt hatása már érzékelhető. A kutatóknak alapos okunk van azt feltételezni, hogy a rovar fokozott jelenléte hosszútávon kárt okoz az értékes tölgyesekben, a fák egészségi állapotában és a makktermésben is. A probléma jelentőségéről a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) Erdővédelmi Osztályának tanácsadója, dr. Csóka György segítségével tájékozódtunk.
A rovart hazánkban 2013 tavaszán a Szarvasi Arborétumban, ezen a kaukázusi tölgyön találták meg először az Erdészeti Tudományos Intézet kutatói, akik a kezdetektől nyomon követik terjedését, illetve vizsgálják életmódját és a tölgyekre gyakorolt hatásait. 2019 őszén már minden megyénkben előfordul. Veszprém, Vas illetve Győr-Moson-Sopron megyében még csak szórványosan találkozhatunk vele, de az ország déli, délkeleti területein kifejezetten tömeges mértékben fordul elő. Fotók: dr. Csóka György
A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) az Egyesült Államok keleti partvidékén Alabamától Maine-ig honos, ahol az ún. fehér tölgyeken táplálkozik. Őshazájában nem tartják jelentős kártevő fajnak, mivel természetes ellenségei képesek kordában tartani a populációit. Az öreg kontinensre feltehetőleg élő növényanyaggal került be, 2000-ben először Észak-Olaszországban, 2 évvel később pedig Törökországban észlelték. Több év akklimatizálódás után 2010-ben indult európai hódító útjára, és azóta is nagy ütemben terjed északi, északnyugati irányba. A poloskafaj jelenleg ismert legészakabb előfordulása Dél-Szlovákia, ahol 2018 nyarán jegyezték fel először.
“Bár a kifejlett poloskák ugyan röpképesek, nagyobb távolságokra mégis inkább passzív módon, emberi közreműködéssel terjednek, mégpedig tipikus “autóstoppos” módszerrel – tudjuk meg dr. Csóka Györgytől -, hiszen az erősen fertőzött fákról a gépjárművekre vagy vasúti szerelvényekre hullva rövid idő alatt nagy távolságokra jutnak el. Térhódítását ezért sem korlátozni, sem megfékezni nem lehet.” Egy-egy új térségben a rovar jellemzően először forgalmas utak mentén, például autópálya pihenőhelyeknél tűnik fel, majd innen terjeszkedik tovább.
Emellett a rovar rendkívül gyorsan szaporodik, magyarázza a szakember. Évente két nemzedéke is kifejlődhet, a harmadiknak csak az szab olykor határt, hogy a lárvák és az imágók idő előtt “kieszik maguk alól” a táplálékforrást.
A hazánkra jellemző átlagos (és az utóbbi időben egyre enyhébb) téli időjárás sem okoz jelentős mortalitást, a kifejlett poloskák kéregrepedésekben, elhalt fák leváló kérge alatt telelnek át, és a tölgyek lombfakadásával nagyjából egy időben, április környékén bújnak elő. Ezután a friss lombozaton táplálkoznak, majd párosodást követően petéiket csoportokba, a levelek fonák oldalára rakják le.
Fertőzött levelek. A fákon sokszor már június végén, júliusban látványos lombelszíneződés tapasztalható, ami jól elkülöníthető az aszály miatti, illetve az őszi levélsárgulástól.
A lárvák néhány hét nyugalom után már ki is kelnek. Szipókájukat alulról a levélszövetbe mélyesztik, és táplálékukat a levélfelszínhez közelebbi szövetekből nyerik. Így a levelek fonákja egy ideig viszonylag zölden marad, a klorofillhiánytól először a levelek felszíne kezd el egyre növekvő, majd egybeolvadó foltokban fakulni. Az erősen fertőzött levelek már teljesen elszíneződnek, majd elszáradnak és idő előtt le is hullnak.
Az ERTI munkatársa hozzáteszi, hogy a szerbiai és magyarországi vizsgálatok eredményei alapján az erős fertőzés a fotoszintetikus aktivitást mintegy hatvan százalékkal, a levelek párologtató képességét (azaz transpirációs aktivitását) pedig több mint húsz százalékkal csökkenti. Horvátországi megfigyelések szerint a több éven át komolyan fertőzött fák kevesebb és kisebb makkot teremnek, és idő előtt, éretlenül hullnak le.
Egy – több európai ország arborétumaiban és botanikus kertjeiben zajló – vizsgálat eredménye szerint a legtöbb eurázsiai lombhullató tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának. “Ez azt jelenti – emeli ki Csóka György -, hogy Európa-szerte mintegy harminc millió hektár tölgyes kínálhat számára megfelelő táplálékforrást. A Magyarországon honos tölgyek mindegyike alkalmas tápnövénye lehet, azaz mintegy hatszázezer hektár olyan erdőnk van, amire a kártevő jelenléte pontenciálisan veszélyt jelenthet.
A tömeges szaporodások helyszínein egyébként más tápnövényeken (például hársak, juharok, szelídgesztenye, szedrek stb.) is gyakoriak az általa okozott tünetek.
A szakértő szerint ugyanakkor a probléma meglehetősen összetett. Magyarországi vizsgálatok előzetes eredményei szerint a csipkéspoloska tömeges jelenléte közvetetten bizonyos ízeltlábúakra is hatással lehet. Hazánkban a tölgyeseken legalább hatszázötven rovarfaj él, közülük közel háromszáz tölgyspecialista, azaz csak ezen képes megélni. Mivel a tölgylevelek nagy, összefüggő területeken már június végére elszíneződhetnek és elszáradhatnak, így azok, az esetenként védett, ritka rovarfajok, melyek a vegetációs időszak második felében fejlődnek (pl. egyes lepkehernyók, gubacsdarazsak) nem találnak megfelelő táplálékot.
Európában eddig sajnos nem ismert olyan természetes ellenség, ami a tölgy csipkéspoloska populációra érdemi szabályzó hatást gyakorolna. Ez lehet sikeres terjeszkedésének egyik fő oka, amit az egyre gyakoribbá váló enyhe telek, és a meleg, aszályos nyarak valószínűleg nagyban elősegítenek.
A pergament-púposszövő (Harpya milhauseri) – több más tölgyön élő rovar mellett – a csipkéspoloska tömeges megjelenésének egyik vesztese lehet. A lepkefaj hernyói éheznek, majd elpusztulnak a poloska által erősen fertőzött leveleken. Ezáltal a kártevő tartós jelenléte a tölgyesek kiemelkedő diverzitását is negatívan befolyásolhatja.
“Ha a tapasztalt és feltételezett hatások tudományos igényű vizsgálatokkal is bizonyítást nyernek (ami felettébb valószínű), akkor nem kerülhető el a csipkéspoloska elleni nagy területű védekezés. Városi fák esetében ugyan kidolgozhatóak bizonyos kémiai védekezési eljárások, ám az erdőkben ezek egyrészt a probléma volumenét, másrészt a drasztikus mellékhatásokat tekintve sem jöhetnek szóba.” – hívja fel a figyelmet a tanácsadó.
Egyelőre tehát nem ismert a faj ellen alkalmazható hatékony, környezeti szempontból is tolerálható megoldás. Hosszabb távon valószínűleg az úgynevezett klasszikus biológiai védekezés vezethet eredményre, aminek lényege, hogy az invázióssá vált idegenhonos faj őshazájából olyan természetes ellenségeket telepítenek be, amiktől a faj népességének érdemi szabályozása várható. Ezt természetesen komoly, célirányos vizsgálatoknak kell megelőzni, tekintettel a nem kívánt mellékhatások kockázatára.
A tölgy csipkéspoloskával kapcsolatban tehát egyelőre több a megválaszolatlan kérdés, mint a tudományos megalapozottságú, megbízható ismeret. A tölgyek Magyarországon, de Európa-szerte ökonómiai és ökológia szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségűek. Éppen ezért a sorsukat hosszútávon fenyegető inváziós rovarfaj jelentős nemzetközi érdeklődést és aggodalmat keltett, ami egy kibontakozó nemzetközi kutatási együttműködésben ölt testet. A kutatók első fórumát 2019 júliusában szervezte meg a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete, a Mecsekerdő Zrt. támogatásával.
A Mecsekerdő Zrt. fertőzött erdeiben drónnal készült légi felvételek segítségével kísérik figyelemmel a tölgyesek állapotát. Ez a technológia alkalmas az állományok szintjén, illetve egyes fotoszintetikus aktivitásának kimutatására a vegetációs index elemzésével. Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az Európa hét országából érkező szakemberek beszámoltak a saját hazájukban tapasztalható helyzetről, majd a Sellyei Erdészet tölgyeseiben, valamint a horvátországi Vinkovci Erdőgazdaság területén tanulmányoztuk a rovar terjedését, életmódját és hatásait a lehetséges megoldások feltárása érdekében” – összegzi a kutató az eddigi tapasztalatait. A házigazda Mecsekerdő Zrt. szakemberei komoly érintettségükből adódóan igyekeznek felmérni a fák növekedésére és a makktermésre gyakorolt hatásokat. A NAIK ERTI Erdővédelmi Osztálya pedig folytatja a faj életmódjára, valamint a tölgyekre gyakorolt hatásainak tudományos igényű vizsgálatát.
Forrás: FATÁJ-online; dr. Csóka György; ng.hu;
-
A cikk dátuma October 24th, 2019
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
- A Vidékfejlesztési Program módosítása alapján új kiegészítő intézkedésként bevezetésre került az őshonos ritka elegyfajok alkalmazása.
- A 4.4.2. Kiválasztási kritériumok fejezet kiegészítésre került „ A telepítéssel érintett terület átlagos AK értéke” értékelési szemponttal.
- Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben módosultak a támogatási összegek.
- Az egyéb lágylomb, akác és nemesnyár célállomány-típus csoportok esetében a jövedelempótlási időszak 12 évre növekedett. Az ebből adódó kötelezettségvállalások átvezetésre kerültek a felhívásban.
- Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben az egyéb lágylomb, akác és nemesnyár célállomány-típus csoportok esetében az ápolási támogatás egy évvel meghosszabbításra került.
- A kettősfinanszírozás elkerülése érdekében módosult a 4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre fejezet.
- A 4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja fejezetben a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó határnap 2021. december 31-re módosult.
- A 3.8. Fenntartási kötelezettség fejezetben módosult a kötelezettségvállalási időszak fogalma.
- A felhívás kiegészült a 8. számú melléklettel (Jelen felhívás alkalmazásában ritka elegyfajnak minősülő fafajok listája).
- Az 1. számú melléklet (Fogalomtár) kiegészült az ápolási tevékenység és a faállomány egyedi mechanikai védelme fogalmakkal.
- A Támogatói Okirat a felhívással összhangban módosult.
Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy a jelen felhívás
3.1.2.2 A) szakasza f) pontjának, a
3.4.1.1 I. A) szakasza 12.) pontjának, a
3.4.1.1 II. A) szakasza 15.) 16.) 17.) pontjának,
3.4.1.1 VI. A) szakasza 16.), 17.) pontjának,
valamint az 5.3 szakaszának rendelkezéseit a 2019-ben és azt követő években benyújtott kifizetési kérelmek esetében kell alkalmazni, továbbá az Irányító Hatóság a 2019 évtől kezdődően benyújtott kifizetési kérelmekre alkalmazandó támogatási összegeknek, és időszakoknak megfelelően módosítja a forráslekötést érintő kötelezettségvállalásokat.
A felhívás 4.4.2 Kiválasztási kritériumok fejezet 3.) pontja a pályázati felhívás módosítás megjelenését követő értékelési időszak első napjától alkalmazandó.
A 2019.07.01. és a 2019.10.31. között benyújtott kérelmek a 2019.03.21-én közzétett felhívás 3.) a) pontja szerinti tartalmi értékelési szempontok alapján kerülnek elbírálásra. A 2019.11.01 után benyújtásra kerülő kérelmek a 2019. október 4-én közzétett módosított felhívás alapján kerülnek elbírálásra. A 2019.03.21-én közzétett felhívás ezen dátumot követően az Archívum rovatban lesz megtalálható.
A részletes információk az alábbi linkekre kattintva érhetőek el, vagy a – https://www.palyazat.gov.hu/vp5-811-16-erdsts-tmogatsa# – cím beillesztésével találják meg a palyazat.gov.hu honlapon
Felhívás-1445
Erdosites_tamogatasa_TO
Erdészüdvözlettel: Duska József
-
