A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) társas erdészeti termelő egységek, társaságok, társulatok valamint az egyéni erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók országos érdekképviseleti szerve, az 1994-ben alapított Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének jogutódja. A szövetség célja: tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatainak ellátása.
-
Kitüntetések az erdők világnapja alkalmából
A cikk dátuma March 22nd, 2019 Nincs hozzászólásA mostani tavaszi időszakban 22 millió facsemete elültetésével járul hozzá a kormány a magyar erdők fenntartásához – mondta az agrárminiszter csütörtökön Kismaroson.
Az erdők világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Nagy István elmondta, a facsemeték elültetése 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent.
Hozzátette, hogy az idei évben már 4800 hektárnyi erdőterület telepítésére adott engedélyt a minisztérium és jelenleg elbírálás alatt van még 1200 hektárnyi erdőt lefedő kérelem. Az idén 6000 hektárral kívánja növelni a magyar erdők területét a tárca, amivel a levegő tisztaságához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzá kívánnak járulni.
A miniszter elmondta, hogy a 22 millió facsemete az erdőfrissítést szolgálja, míg a 6000 hektár az új erdőtelepítéseket. Hozzátette, hogy Magyarország erdőterületeinek több, mint a fele, 1 millió 150 ezer hektár állami tulajdonban van, így az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintnyi turisztikai, közjóléti fejlesztést hajtanak végre. Az erdésztársaságok kezelésében összesen 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola és 25 látogatóközpont található – ismertette.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Magyarországon a gazdasági eredményeknek köszönhetően egyre több család engedheti meg magának, hogy egy hosszú hétvégét, vagy egy hetet az erdőkben töltsön, kiránduljon. Hozzátette, hogy az Eurostat adatai szerint 2010-hez képest 2 millió emberrel engedheti meg magának azt, hogy elmenjen egy kéthetes nyaralásra.
Az ünnepség végén Nagy István miniszter erdészeti kitüntetéseket és díjakat adott át.
Kitüntetést vehettek át a magán erdőgazdálkodásban kiemelkedő munkát végző kollégáink:
Tomka Kornélia irodavezető, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének irodavezetője, a magánerdő egyedüli országos szakmai érdekképviseletét biztosító szövetség, mintegy negyvenezer magánerdő gazdálkodó képviseletének ellátásában vállalt kiemelkedő tevékenységéért Miniszteri elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.
Hilmer Ferenc József nyugalmazott erdőhasználati ágazat vezető, az erdőgazdálkodásban végzett több évtizedes lelkiismeretes szakmai munkájáért a magán erdőgazdálkodók tevékenységének összehangolásáért Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.
Dávid Lajos termelési főerdőmester az állami, és a magán erdőgazdálkodók természetszerű, fenntartható erdőgazdálkodása érdekében végzett több évtizedes kiváló szakmai munkájának elismeréseként Miniszteri elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.
Tisztelettel gratulálunk a kitüntetésekhez!
A MEGOSZ vezetősége.
Fotó: Pelsőczy Csaba; Nagy László
Forrás: MTI; Agrárminisztérium;
-
A cikk dátuma March 16th, 2019 Nincs hozzászólás
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A kivívott szabadság nem csak, hogy nem ajándék, azért ma is küzdeni kell – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója alkalmából tartott állami kitüntetések átadásán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.
A miniszter a megemlékezésen túl örömteli kötelességnek nevezte, hogy elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik kimagasló szakmai munkájukkal járultak hozzá nemzetünk gyarapodásához és a magyar agrárium megerősödéséhez.
Dr. Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének volt ügyvezető elnöke, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának könyvtárőre, kitüntetésben részesült a hazai magánerdő-gazdálkodás fejlesztése érdekében végzett munkájáért, a Vidékfejlesztési Programban folytatott magas színvonalú tevékenységéért.
Szakmai munkásságának elismeréseként átvette a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
Az elért eredményeihez gratulálunk!
A MEGOSZ vezetősége.
-
A magyar nemzetet a múltja kötelezi
A cikk dátuma March 16th, 2019 Nincs hozzászólásA kivívott szabadság nem csak, hogy nem ajándék, azért ma is küzdeni kell – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója alkalmából tartott állami kitüntetések átadásán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.
A tárcavezető beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az a nép, amelyik egy csöpp vért sem hullajtott a szabadságért, nehezen tudja azt megbecsülni. Nagy István szerint 171 évvel ezelőtt megmozdult az ország, a magyar nép hitt benne, hogy újra saját sorsát veheti kezébe, és elkezdheti az ország építését. Hozzátette: aki nem tett érte semmit, aki ajándékul kapta, s meg is unta, az soha nem fogja megtudni, mi a szabadság.
Fotó: Pelsőczy CsabaA miniszter kiemelte: a nemzetek életében olyan fogalmaknak van értelme, mint bátorság, merészség, ideákhoz való ragaszkodás, mi ezért ragaszkodunk a nemzetek Európájához. Tanultunk 1848 valódi jelentőségéből, nemzeti identitásunkat továbbra is meg kell őriznünk, ez pedig csak az értékőrző nemzetállamok Európájában lehetséges – hangsúlyozta a tárcavezető.
Fotó: Pelsőczy CsabaNagy István arról is beszélt, hogy mi magyarok, ahogy 1848-ban, úgy ma is szép szóval állunk ki függetlenségükért és kérjük a Birodalmat, hogy változtasson, mert veszélyben van a biztonságunk, a szabadságunk, a keresztény kultúránk. A tárcavezető aláhúzta, eljött a mi 48-unk, és szükség lesz mindenkire Magyarország és Európa védelmében, ugyanis a tavaszi hadjárat legfontosabb ütközete a májusi európai parlamenti választás lesz.
Fotó: Pelsőczy CsabaA miniszter a megemlékezésen túl örömteli kötelességnek nevezte, hogy elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik kimagasló szakmai munkájukkal járultak hozzá nemzetünk gyarapodásához és a magyar agrárium megerősödéséhez.
(AM Sajtóiroda)
-
2019. március 15-től az ország teljes területén visszavonásra került a tűzgyújtási tilalom
A cikk dátuma March 16th, 2019 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért nem indokolt a fokozottan tűzveszélyes időszak fenntartása.
Tájékoztatom Önöket, hogy egyeztetve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal 2019. március 15-től (péntek) az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
-
Az egész ország területén érvényesek a tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos szabályok
A cikk dátuma March 6th, 2019 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az elmúlt két hét tavaszias időjárásnak, valamint a csapadékmentes, szeles időjárásnak köszönhetően az ország teljes területén – különösen a parlag- és legelő területeken, valamint az azokkal határos erdőterületeken – fokozott tűzveszély alakult ki.
Ennek következtében az elmúlt napokban is szélsőségesen magas volt az erdő- és vegetációtüzek száma.
Az elszáradt lágyszárú növényzet és erdei avar a jelenlegi időjárási körülmények között gyúlékony állapotba került, így az erdőben vagy a mezőgazdasági területeken közvetlen tűzeset forrásává válik.
A fentiek miatt a tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom)
- fenntartása a korábban kihirdetett megyékben indokolt
- elrendelése 2019. március 6-tól (szerda) Budapest főváros, valamint Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megyékben indokolt.
A fentiek alapján az egész ország területén érvényesek a tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos szabályok. Tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
-
Tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken és az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon
A cikk dátuma March 1st, 2019 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz biomasszával borított területeken a tűzkockázat. A hét folyamán a szabadterületi tűzesetek száma is jelentősen emelkedett.
A fentiek miatt a tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom)
- fenntartása Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében
- elrendelése 2019. március 1-től (péntek) Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nórád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben indokolt.
Ennek értelmében a megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
-
Módosult a szerkezetátalakítást támogató pályázat kiírásának beadási határideje és a bírálatának szempontrendszere
A cikk dátuma March 1st, 2019 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Módosult az “Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” kiírásának beadási határideje és a bírálatának szempontrendszere. (A Felhívás kódszáma: VP5- 8.5.1-17)
A módosításnak megfelelően 2019 július 1-ig beadható a pályázat amiben ha két fafajt szándékozik elültetni a pályázó akkor 30 pontot, ha 3 fafajt akkor 40 pontot kap, tehát a minimumfeltételt teljesítette.
A felhívás 25. oldalán található a határidő módosítása, és a 26. oldaltól kezdődő táblázatban találhatóak a bírálatnál alkalmazandó módosult pontszámok.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
1.) A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ÁÚF-ben meghatározottak szerint) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:
• 2017. február 28. – 2019. július 1. között,4.4.2. Kiválasztási kritériumok
3.) Tartalmi értékelési szempontok:
3. A klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóságot növeli
a.) a biodiverzitás növelésével: 3 vagy több különböző fafaj esetében 40 pont
2 fafaj 30 pontAz alábbi linkre kattintva találják a módosított felhívás, az általános szerződési feltételek és a támogatás minta teljes szövegét.
Felhívás_Erdei_okoszisztemak_ellenallo_kepessegenek
Erdei_okoszisztemak_ellenallo_kepessegenek
Az alábbi linket beillesztve találják a részletes kiírást a Széchenyi 2020 oldalon
https://www.palyazat.gov.hu/vp5-851-16-az-erdei-koszisztmk-ellenll-kpessgnek-s-krnyezeti-rtknek-nvelst-clz-beruhzsok
Erdészüdvözlettel: Duska József
-
Magánerdős Közfoglalkoztatás 2019
A cikk dátuma February 22nd, 2019 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdős Közfoglalkoztatók!
Kérdésünkre a Belügyminisztérium az alábbiakban olvasható tájékoztatást adta ki, miszerint az elmúlt évhez hasonlóan 2019. márciustól indul a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás.
A részleteket az alábbi tájékoztató levélben olvashatják:
Erdészüdvözlettel:
Duska József
ügyvezető elnök
„A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége által a Belügyminisztériumhoz címzett, a”hosszabb időtartamú” közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom.
Tájékoztatom, hogy 2019. január 21-én a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás biztosítása érdekében a BM/1777-2/2019. számú miniszteri döntésben intézkedtünk a decentralizált megyei/fővárosi keretek kormányhivatalok részére történő allokálásáról.
A miniszteri döntés 2. számú, „A decentralizálás 2019. évi elvei” című mellékletében tájékoztattuk a kormányhivatalokat az alkalmazandó részletszabályokról, a javasolt támogatási mértékekről.
A megyei/fővárosi kormányhivatalok a saját hatáskörükben tájékoztatták a járási hivatalokat.
A dokumentum az elvek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban – a magánerdő közfoglalkoztatókat érintően – a következőket tartalmazza:
A források hatékony felhasználása, a hátrányos helyzetű, a nyílt munkaerőpiacon továbbra sem elhelyezhető álláskeresők foglalkoztatása, valamint a korábbiakban kialakított kapacitások működtetése és fenntartása, a települési feladatok maradéktalan elvégzése érdekében az alábbi szempontok szerint támogathatók a tervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok – a magánerdő közfoglalkoztatók esetében:
– a bérköltség támogatás ajánlott mértéke legfeljebb 100%
– a közvetlen- és anyagköltség támogatás ajánlott mértéke legfeljebb a bérköltség 10%-a
-a támogatás időtartam legfeljebb: 2020. február 29-ig.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a fentiekben vázolt elvek a Belügyminisztérium irányelvei, ajánlásai, az ettől való eltérés egyedi esetekben lehetséges, amennyiben az adott térség munkaerő-piaci helyzete, a bevonni kívánt álláskeresői kör hátrányos helyzete, vagy egyéb külső körülmény azt indokolja.
A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdése értelmében a támogatásról a járási hivatal mérlegelési jogkörében dönt, és egységes szerződéses feltételrendszer alapján hatósági szerződést köt a támogatottal.”
-
Zambó Pétert nevezte ki a köztársasági elnök a földügyekért felelős államtitkárnak
A cikk dátuma February 18th, 2019 Nincs hozzászólás2019. február 18-i hatállyal Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, a Földügyekért Felelős Államtitkárság felelős államtitkárát. A távozó szakembert Zambó Péter váltja, akinek személyével az Agrárminisztérium erősíteni kívánja az ágazatot.
Zambó Péter az 1999-ben megalakult a természetszerű erdőgazdálkodás alapelveit valló, Pro Silva Hungaria alapító tagja, 2010 májusától megválasztották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. Államtitkári kinevezéséig a Pilisi Parkerdő Zártkörűen működő részvénytársaság vezérigazgatói beosztását töltötte be.
Forrás: AM Sajtóiroda
Fotók: Nagy László -
Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete
A cikk dátuma February 12th, 2019 Nincs hozzászólásTisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Nagy István agrárminiszter a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”.
Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is – mondta az agrárminiszter.
Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.
A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki.
A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.
Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.
A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.
A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra.
Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.
Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.
Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság. A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.
Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét. “Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a “hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani” – mondta előadásában az agrárminiszter.
Forrás: Agrárminisztérium; MTI
Kiemelt partnereink
