Megosz

Új országos alelnöke van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának

2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyek használhatóak

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyeket használhatják az erdei faválasztékok (pl. tűzifa) szállítását, értékesítését végző faanyag kereskedelmi lánc szereplők. A régi típusú szállítójegy tömbök befejezést – attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e – a hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni.

Mint arról a Nébih korábbi közleményében már részletesen beszámolt, 2018-ban több fontos jogszabályi változás is érinti a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőket. http://portal.nebih.gov.hu/hu/-/valtozasok-a-fatermek-ertekesitesben-szallitasban

Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” szállítójegyek csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható: http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/464412?lang=hu=

A nyár folyamán megjelent a Nébih tematikus honlapján  http://portal.nebih.gov.hu/hu/eutr-szakmai a „Szállítójegy” lenyíló menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú szállítójegy minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató. Ezzel egy időben a nyomtatvány boltokban is megvásárolhatóvá váltak az új nyomtatványok.

A Nébih 2018-ban a faanyag kereskedelmi lánc szereplők által kiállított régi típusú szállítójegyek adattartalmát – a zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében – még a régi kitöltési szabályok szerint ellenőrizte.

2019. január 1-jét követően azonban a korábban megvásárolt régi típusú szállítójegyeket már nem lehet felhasználni, az újak kitöltésénél pedig az alábbi változásokra kell odafigyelni:

• A korábbi „Feladás helye” rovatnak a „Szállításra történő átadás helye” rovat felel meg.
• A korábbi „Átvétel helye” rovatnak a „Kiszolgáltatás helye” rovat felel meg, ennek megfelelően az „Átvevő” helyett a „Kiszolgáltatást igazoló személy” adatainak feltüntetése szükséges, azonban ezen személy esetében már nem a címét, hanem a jogosultságát
  (pl. családtag, munkavállaló) kell feltüntetni.
• A szállítójármű indulásakor leolvasott kilométeróra-állást minden esetben kötelező kitölteni.
• A szállítójegyen erdei faválaszték esetében csak tömör köbméter vagy űrméter tüntethető fel térfogat-mértékegységként.
• Fogyasztónak történő tűzifa értékesítés esetén térfogatban való értékesítéskor a szállítójegyen a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben és űrméterben egyaránt fel kell tüntetni, tömegben való értékesítéskor a tömeg mellett a tömör köbmétert is meg kell adni, egyéb mértékegység esetén pedig a tömör köbméterre átszámított mennyiségét és a tömör köbméter és a kiszállított termék értékesítési egysége között alkalmazott átváltási tényezőt is fel kell tüntetni.
• A kemény és a lágy lombos tűzifa mellett lehetőség van a szállítójegyen fenyő tűzifa összevont fatermékként történő megadására az érintett fafajok felsorolása mellett.

forrás : NÉBIH

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az alábbi, a NÉBIH honlapjáról átvett kapcsolókra kattintva találják a szállítójegy mintákat és a kitöltési útmutatókat.

• Szállítójegy

  Szállítójegy
  Szállítójegy kitöltött minta
  Szállítójegy kitöltési útmutató
  Nem szigorú számadású szállítójegy
  Nem szigorú számadású szállítójegy kitöltött minta
  Erdei faválaszték szállítása saját célú felhasználásra

   

  Erdészüdvözlettel:

  Duska József ügyvezető elnök

MÓDOSULTAK AZ IDŐPONTOK! A NAK három állomásból álló országos tájékoztató rendezvény-sorozatot szervez erdő- és vadgazdálkodás témakörökben

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara három állomásból álló országos tájékoztató rendezvény-sorozatot szervez erdő- és vadgazdálkodás témakörökben. A rendezvényeken a mellékelt meghívókban foglaltak szerint délelőtt az agrárerdészeti rendszerekről, illetve agrárerdészeti fásításokról, délután pedig az elkészült új vadkárfelmérési útmutatóhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági illetve erdészeti vadkárfelmérésről szóló tájékoztató előadásokra kerül sor.

Mindkét téma, de különösen az agrárerdészeti rendszerek az agrárium, illetve a környezetgazdálkodás több szakterületét érinti, ezért a rendezvényeket az érintett szakterületek széles köre részére ajánljuk.

A rendezvény időpontjai és helyszínei:

2019 január 09-én Sárváron (kiemelt, megnyitó rendezvény)

2019 január 16-án Kecskeméten

2019 január 17-én Nyíregyházán

Kérem, amennyiben a meghívásnak eleget tud tenni, szíveskedjék visszajelezni a dosa.ildiko@nak.hu e-mail címre. További résztvevők esetén kérjük, hogy a meghívóban szereplő regisztrációs felületen, (https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/agrarerdeszetirendszerek11/) jelezzék a részvételi szándékukat.

Erdészüdvözlettel:

Duska József

ügyvezető elnök

A részletes meghívókat az alábbi linkeken találják:

Meghívó – Sárvár  Meghívó – Sárvár 2019.01.09.

Meghívó – Kecskemét  Meghívó – Kecskemét 2019.01.16.

Meghívó – Nyíregyháza  Meghívó – Nyíregyháza 2019.01.17.

Országgyűlés előtt a megbízási szerződések kivezetésének határidejét módosító törvényjavaslat A szerződések 2020. május 7-én vesztik hatályukat

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Elérhetővé vált az Evt-t is módosító törvényjavaslat, ami többek között a megbízási szerződések kivezetésének határidejét is módosítja.

Dr. Nagy István agrárminiszter 2018. november 20-án nyújtotta be a  Országgyűlésnek az “Egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvénytervezetet.

Száma: T/3630

A törvénytervezet  teljes szövege pdf-ben.

A módosítások elfogadás után, 2018. december 31-vel lépnek hatályba.

forrás: parlament.hu

A törvénytervezet 26. oldalán található, és az alábbiakban olvasható a javasolt módosító szöveg:

65. §

(1) Az Evt. 113. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatályba lépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.”

(2) Evt. 113. §-a a következő (25a) bekezdéssel egészül ki:

“(25a) A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”

(3) Az Evt. 113. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Ha az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”

Erdészüdvözlettel:

Duska József

ügyvezető elnök

Információk az EKV kötelezettségvállalások teljesítéséről

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága az alábbiakról tájékoztatta Szövetségünket:

„Az 1305/2013 EU rendelet 34. cikke szerint az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítését – így a természetkímélő anyagmozgatást is – öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalnia a támogatást igénylőknek.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések felhívásban (a továbbiakban: Felhívás) a természetkímélő anyagmozgatás a kötelezően megvalósítandó, önállóan támogatható tevékenységek között szerepel, egyszeri alkalommal végezhető, a fakitermelést követően végrehajtott anyagmozgatást foglal magába. A támogatást igénylő köteles a természetkímélő anyagmozgatási tevékenység esetében a kifizetési igénylést a tevékenység maradéktalan megvalósítását követően a támogatói okirat hatálybalépésétől számított második kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig benyújtani.

A 1305/2013 EU rendelet 34. cikke szerint az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások legalább 5 éves időtartamúak, ezért a Felhívást pontosítottuk, a módosítás 2018. november 14-én jelent meg a www.szechenyi2020.hu oldalon.

A módosítás a Felhívás alábbi pontjait érinti:

• A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet III. 1. bekezdésében módosultak a természetkímélő anyagmozgatás tevékenység esetében a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó előírások.
• A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet IV. C. bekezdésében módosult a természetkímélő anyagmozgatás tevékenység kötelezettségvállalási időszaka.
• A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet VIII. C. bekezdésében módosultak a természetkímélő anyagmozgatás tevékenységre vonatkozó jogkövetkezmények.
• Az 5.1 A támogatás formája fejezetben a természetkímélő anyagmozgatás tevékenységre vonatkozóan módosultak a kifizetési igénylés előírásai.
• A felhívás 1. számú mellékletéből (Fogalomtár) törlésre került a „kötelezettségvállalási időszak” fogalma.
• A Támogatói Okirat a felhívással összhangban módosult.

A támogatást igénylő nyilatkozata az alábbi módosításokra vonatkozóan szükséges:

1. Részletes kötelezettségvállalási előírások tevékenységenként
2. Természetkímélő anyagmozgatás esetében

4.) A támogatást igénylő köteles a természetkímélő anyagmozgatási tevékenység esetében a kifizetési igénylést a tevékenység maradéktalan megvalósítását követő kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig benyújtani. A támogatást igénylő csak egyszer adhat be – a támogatásba vont erdőrészlet után – kifizetési igénylést.

5.) A támogatást igénylő a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartama alatt a fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak a 2.) bekezdés szerinti kíméletes technológiát alkalmazhatja.

6.) A kötelezettségvállalási időszak: a kedvezményezett választása alapján a támogatási kérelem benyújtásától számított ötödik év végéig terjedő időszak, vagy a támogatói okirat hatálybalépésének napjától számított ötödik év végéig terjedő időszak. A kedvezményezettnek legkésőbb a támogatói okirat hatályba lépéséig nyilatkoznia kell erről. A kedvezményezett nyilatkozatát a későbbiekben nem módosíthatja.

VIII. Jogkövetkezmények

„C” Természetkímélő anyagmozgatás esetében

3.) Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak alatt végzett fakitermelés és anyagmozgatás során a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 3.) a.) alpontjában meghatározott mélységű közelítési és vonszolási nyomnál mélyebb keletkezik, akkor az adott erdőrészletre eső támogatás összege 50 %-kal csökkentésre kerül.

4.) Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak alatt végzett fakitermelés és anyagmozgatás során a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 3.) b.) alpontjában meghatározott mértékű törzssérülésnél több történt, úgy az erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik. A már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni az adott erdőrészletre vonatkozóan.

5.) Amennyiben a támogatást igénylő a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 4.) pontja szerint nem nyújtja be a kifizetési igénylését a tevékenység maradéktalan megvalósítását követő kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig, úgy az erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik.

6.) A 3.4.1.1 fejezet IV. C bekezdésének 5.) pontjának be nem tartása esetén az adott erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik. A már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni az adott erdőrészletre vonatkozóan.

Amennyiben a támogatást igénylő elfogadja a kötelezettségvállalásra vonatkozó módosításokat, abban az esetben vállalja, hogy az 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt a fakitermelés és anyagmozgatás során a – támogatásba vont – erdőrészleten belül csak a felhívás 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet IV. C. 2.) bekezdése szerinti kíméletes technológiát alkalmazza. A kedvezményezett a kötelezettségvállalási időszak alatt további természetkímélő anyagmozgatást is végezhet, azonban a tevékenységre csak egy kifizetési kérelem benyújtására van lehetőség. A jogkövetkezmények alkalmazhatóak a teljes, 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt.

A támogatást igénylőknek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül szükséges nyilatkozniuk ügyfélkapun keresztül.

A kiértesítésekre 2018. december 7.-ét követően lehet számítani.”

Üdvözlettel:

Duska József

ügyvezető elnök

A NAK anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti szakirányítási tevékenységet végzők körében

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnereivel együttműködve a 2018. december 15-ig tartó időszakban anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti szakirányítási tevékenységet végzők körében.

A fenntartható erdőgazdálkodás egyik fontos biztosítéka az erdészeti szakirányítási tevékenység magas színvonalon ellátása. Ennek jogszabályi garanciáit az erdőtörvény és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A hatályos szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálatának, és szükség szerinti módosításának megalapozása érdekében szükség van az erdészeti szakirányítási gyakorlat, illetve az erdészeti szakszemélyzet tapasztalatainak és javaslatainak az alapos ismeretére.

Ennek érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságával, valamint az erdészeti szakmai szervezetekkel (Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége) együttműködve a 2018. december 15-ig tartó időszakban anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti hatóság által erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személyek körében.

A kérdőív itt érhető el.

Arra kérjük az érintett erdészeti szakirányítókat, hogy a kérdőív legfeljebb tíz percet igénylő kitöltésével segítsék a munkánkat.

Forrás: NAK; Fatáj-online;

Sikerrel zárult az Élet az Erdőben című, az ágazati párbeszéd létrehozását célzó projekt

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Sikerrel zárult az Élet az Erdőben című, a magyarországi Natura 2000 erdők védelmének elősegítését, illetve a minél szélesebb ágazati párbeszéd létrehozását célzó európai uniós projekt. A WWF Magyarország és az Europa Media által szervezett zárókonferencián az erdészeti ágazat számos szereplője képviselte magát.

Az öt éves Élet az Erdőben projekt keretén belül több mint 3.000 szakértő – erdőmérnökök, magán és állami erdőterületek gazdálkodói, hatósági szakemberek, a nemzeti parkok munkatársai, illetve természetvédők – vett részt itthoni és külföldi tanulmányutakon, szakmai fórumokon, információs napokon, terepi gyakorlatokon és előadássorozatokon, melyek a naprakész szakmai információk átadásán túl kiváló alkalmat nyújtottak közös gondolkodásra is. A megszólított célcsoportok így lehetőséget kaptak arra, hogy együttműködve keressenek megoldásokat a szakmai kihívásokra, megoszthassák tapasztalataikat, valamint együtt ismerkedjenek meg magyar és külföldi, a természeti folyamatokra jobban alapozó, fenntartható erdőgazdálkodási jó gyakorlatokkal.

“A közös tudományos munka eredményeként elkészült szakmai kiadványok és online platformok mind hozzájárulnak a természetközeli erdőgazdálkodás széleskörű megismertetéséhez. Bízunk benne, hogy az erdőgazdálkodási útmutatók, a kidolgozott Natura 2000-es kezelési irányelvek, az Erdőtervezési Eszköztár, a számos szakmai kiadvány és kézikönyv, a laikus közönség számára is izgalmas animációs sorozat és projektfilm segít a természetközeli erdőgazdálkodás elméletének és gyakorlatának megismertetésében” – emelte ki Bódis Pál, a WWF Magyarország projektvezetője.

Az ágazatra jellemző diverzitást a budapesti zárókonferecia előadói is jól reprezentálták. A jelenlévők megismerhették a projekt szakmai hátterének kialakítását, az elért eredményeket, hatásokat és azt, hogy milyen irányban kell folytatni az együttműködést. A felszólalásokat követő pezsgő diskurzus alátámasztotta: bár az egyes csoportok szakmai érdeke, nézőpontja olykor eltérő lehet, abban mindenki egyetért, hogy a Natura 2000 célok minél magasabb szintű elérése közös feladat és érdek, mely kizárólag együttműködéssel és folyamatos párbeszéddel valósítható meg.

“Az Élet az Erdőben projektet sikerrel zárjuk, hiszen egy nagyon fontos, megalapozó lépést tettünk az erdészeti ágazati érdekcsoportok egymáshoz való közeledése és majdani szakmai kompromisszumok elérése felé. Munkánk egyik fontos eredményének tartjuk, hogy a projekten dolgozó partnerek, szakértők, valamint a programokon részt vevők behatóbban ismerték meg a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés módszereit” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. Hozzátette: “reményeink szerint e szemlélet iránti elköteleződés a gyakorlatban is hozzájárul majd a magyarországi Natura 2000 területek biodiverzitás-csökkenésének mérsékléséhez és az erdők védelmi funkcióinak erősítéséhez.”

Forrás: Life in Forests  ;FATÁJ-online;

Érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az erdőgazdálkodók alapvető érdeke, hogy a gazdálkodásuk kiszámítható és tervezhető legyen. Ehhez érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat.

Az erdőgazdálkodás szabályozásának változásai I.

Az erdőknek gazdasági jelentőségük mellett számos más hasznosságuk is van, továbbá az erdők és az erdőgazdálkodás hatással lehet más személyek vagy szervezetek gazdasági tevékenységére, illetve közérdekű feladatellátására is. Az erdőket és erdőgazdálkodást érintő számtalan elvárás egyidejű érvényesítése pedig bizony esetenként érdekellentétekkel jár, vagy legalábbis az érdekek megfelelő összehangolását igényli.

Néhány példa az erdő rendeltetései közül:

–  gazdasági rendeltetések: faanyagtermelés, szaporítóanyag-termelés, földalatti gomba termelés, vadaskert, mezővédő erdő, oktatási-, kutatási célú erdő;

–  védelmi rendeltetések: természetvédelem, talajvédelem, vízbázis-védelem, településvédelem, tájképvédelem, műtárgyvédelem, kulturális örökség védelem;

–  közjóléti rendeltetések: parkerdő;

–  különleges elhelyezkedésű erdők: árvízi védekezéssel érintett területen lévő erdők, honvédelmi, vagy határrendészeti területen elhelyezkedő erdők.

Az erdőgazdálkodók mindezzel tisztában vannak, és a gazdálkodásuk korlátozásának tényét, illetve lehetőségét elfogadják. Konfliktusok abból adódnak, ha

– a gazdálkodásuk korlátozására megalapozatlanul, vagy

– megalapozatlan mértékben kerül sor, ha

– a korlátozások nem kiszámíthatóak, illetve

– nem tervezhetőek, továbbá ha

– jelentős korlátozás esetén a korlátozás haszonélvezői – amely esetben ez felmerülhet – a korlátozás anyagi ellentételezéséről nem gondoskodnak.

Az erdőtörvény 2017. szeptemberében befejeződő módosítása során a fenti felvetések rendezése elsődleges szempont volt, melynek keretében az alábbi módosításokra került sor:

1. Az erdő rendeltetéseinek objektívebb alapokon nyugvó, és a tényleges elvárásokhoz igazított újradefiniálása, illetve az erdő elsődleges (kiemelt) rendeltetéséhez kapcsolódó indokolatlan privilégiumok megszüntetése.

2. Az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások, korlátozások tekintetében a legkritikusabb esetekre vonatkozóan (pl. természetvédelmi rendeltetésű erdők) meghatározásra kerültek a korlátozások lehetséges keretei, illetve felhatalmazást kapott a miniszter a korlátozások rendeletben történő részletes meghatározására. Annak elkerülése* érdekében, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott elvárásokat és korlátozásokat az érintett szakterületek képviselői (hatóságok, állami kezelő szervek) túlzóan szubjektív módon, gyakorlatilag korlátok nélkül határozhassák meg.

3. Pontosításra került a körzeti erdőtervezés, az erdőterv szerepe és tartalma. A körzeti erdőtervezés legfontosabb feladata – az erdők nyilvántartási rendszerének tízévente történő felesleges újraépítése, illetve a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységek állami meghatározása helyett – az erdő aktuálisan nyilvántartott rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások összehangolása, és ennek alapján az erdőgazdálkodás következő tíz évre vonatkozó kereteinek a meghatározása. A korábbiaktól eltérően immár elsődlegesen az erdőgazdálkodó elképzelési mentén.

4. A hatályba lépő új rendelkezések azzal is védik az erdőgazdálkodók érdekeit, hogy már csak kivételes esetekben engedik a hatóságok számára az erdőterv alapján elvégezhető erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtást közvetlenül megelőző korlátozását. Ilyen esetek korábban gyakran előfordultak, mely kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tette az erdőgazdálkodást.

5. A törvénymódosítás további fontos eleme a magánerdőkre vonatkozóan az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása esetén az állami kártalanítási kötelezettség előírása. Ezzel megvalósítva az erdők többcélú hasznosításához kapcsolódóan a gazdálkodók és a társadalom közötti közös és arányos teherviselést.

Forrás: NAK/Szalai Károly;   FATÁJ-online

Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség 10 éves jubileumi ülése Zágrábban

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség 10 éves jubileumi ülésén Zágrábban október 4-én a magánerdő tulajdonlás jogszabályi környezetének európai összevetésével foglalkoztak.

A magánerdő tulajdonlás szabadsága Európában

A házigazda és szervező a CROUPFOA: Croatian Union of Private Forest Owner Alliances (Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség, mely több mint félmillió horvát erdőtulajdonost képvisel) volt, s az eseményen részt vett az Erdőtulajdonosok Európai Szövetsége (CEPF) elnökségének és titkárságának több tagja is. Zdenko Bogovic, a CROUPFOA elnöke is tagja a CEPF elnökségének. Nyitó előadásában bemutatta a horvát magánerdő tulajdonlás játékszabályait.

Utána a CEPF elnöke Hubert de Schorlemer áttekintette az erdőtulajdonlási jogot Európában, s hivatkozott a 2018. júliusában e tárgyban megjelent tanulmányra*. A tanulmány legfontosabb megállapítása szerint igen nagy a különbség az erdőtulajdonlás szabadságában Európa országai és régiói között. “A korábbi szocialista országok erdőtulajdonosainak tevékenységük (jogaik) erős korlátozásával kell szembenézniük, amivel szemben a nyugati és északi országokban nagyobb a tulajdonosok szabadsága erdeikkel kapcsolatos gazdálkodási döntéseik terén. Erdőt birtokolni Makedóniában valami egészen mást jelent, mint az erdőbirtoklás Németországban vagy Hollandiában”, mondta Schorlemer úr. A CEPF elnökének beszéde. (pdf, 3 oldal)

(* A tanulmány címe: Mennyire magánok Európa magánerdei? A 39 szerző között van Jáger László is.)

Miljenko Županić, a CROUPFOA titkára a CROUPFOA által Európa különböző nemzeti erdőtulajdonosi szervezeteihez küldött kérdőív következtetései alapján áttekintést adott az európai országok erdőtulajdonlási jogi helyzetéről és különbségeiről. Előadása itt érhető el (21 oldal, pdf). A felmérésben 13 ország + 1 régió vett részt. Magyarország nem volt köztük.

Svédország erdőtulajdonosainak helyzetét Lennart Ackzell, A Svéd Családi Erdőtulajdonosok Szövetségének (LFR) nemzetközi koordinátora mutatta be. (pdf 16 oldal) A közép-európai perspektíva címmel Christian Brawenz, Ausztria Horvátországi Nagykövetségének mezőgazdasági, erdőgazdasági és környezetügyi attachéja tartott előadást. Ebben főleg ausztria ügyeit mutatta be, de kitért más közép-európai országokra, köztük Magyarországra is. (pdf, 15 oldal)

Az előadási anyagok a horvát szervező honlapján.

Az esemény sajtóanyaga. (3 oldal)

A sajtóanyag főbb gondolatai:

A horvátországi erdők 26%-a, mintegy 600 ezer ha van magánkézben, mintegy félmillió ember tulajdonában. Sok jogaszabályi előírás teremt kedvezőtlen feltételeket az erdejükben gazdálkodáshoz. Azért szervezték e konferenciát, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét e körülményekre és bemutassák más országok példáit Skandináviától Ausztrián át Luxemburgig. Horvátországban az erdőtulajdonos nem kap ellentételezést a vad okozta károkért, mely helyzetet és a horvát vadászati törvényt e vonatkozásban kritizálja a sajtóanyag. Az erdőtulajdonosnak nincs joga vadászni a saját erdejében. A horvát erdőtörvény bevezette az erdő-hozzájárulást, amit szintén kritizál a sajtóanyag.

A sajtóanyag kitér Szlovéniára, ahol az Erdőtörvény, a Vadászati törvény és a Természetvédelmi törvény a magánerdő tulajdonosokat mindenféle más tulajdonosoktól eltérően számtalan előírással korlátozza tulajdonuk használatában, s mindez 28 évvel a demokratikus változások után.

A sajtóanyag végül említést tesz a CEPF elnökének előadásáról is.

Forrás: cepf-eu.org
Szerkford: Mőcsényi Miklós

Megjelent az “Erdészeti termelési potenciál” pályázat újbóli beadási lehetősége.