Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Változott az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítására vonatkozó pályázat felhívása.

    A cikk dátuma February 22nd, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    2017. február 13-án módosult „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című (VP5-8.4.1.-16 kódszámú) pályázati felhívás.
    A módosítás a ,,Felhívás 4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja fejezet” 4. a) pontját az alábbiak szerint érinti: „Támogatási kérelmeket – egyúttal kifizetési igényléseket – az agrárpolitikáért felelős miniszternek az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló rendeletében a 2016. évtől minden évben az adott évben meghirdetésre kerülő egységes kérelem benyújtására meghatározott időszakban lehet benyújtani, az egységes kérelem részeként. Az egységes kérelem benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő hatályú.”

    Forrás:  (NAK)

  • 78. OMÉK Erdei élelmiszer termékdíj – 2017

    A cikk dátuma February 21st, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. OMÉK termékdíj pályázatokat hirdet meg a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében. A meghirdetett OMÉK termékdíj pályázatok 13+3 kategóriában kerülnek kiírásra, melyeket a hagyományoknak megfelelően, szakértői bírálóbizottsági javaslatok alapján bírálnak el.

    A legutóbbi 77.  OMÉK kapcsán hagyományteremtő céllal a tárca létrehozta az erdei élelmiszer termékdíjat. Az idén megszervezésre kerülő kiállítás kapcsán ez a díj is meghirdetésre kerül, és lehetőség nyílik a “78. OMÉK ERDEI ÉLELMISZER TERMÉK DÍJ”elnyerésére.

    Az alábbi honlapon  http://www.omek2017.hu/omek-dijak/ megtekinthető a pályázati felhívás, vagy a kapcsolóra kattintva közvetlenül a erdei élelmiszer termékdíj kiírást találja.

    erdei-elelmiszer-termekdij
    

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök

    
    								
  • Százszorszép erdei képeskönyv kiajánlása

    A cikk dátuma February 17th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Ezúton tájékoztatjuk a magánerdősöket, hogy Dr. Nádai Magda “Százszorszép” című képes kézikönyve hamarosan megjelenik (mellékelve küldjük a könyv bemutatóját és egy leporellót).
    A sok szép fotót, ábrát tartalmazó képeskönyv erdőt járó csoportoknak, családoknak nyújt segítő kezet az erdei élőlények (növények, állatok) felismerésében.
    A tervek szerint tavasszal jelenik meg, és irányára 2500 Ft körüli lesz, ha elég érdeklődő, előzetes megrendelő gyűlik össze.
    Amennyiben érdekli Önt vagy környezetét a kiadvány, kérem jelezze a darabszám megjelölésével titkárságunknak 2017. február 24-ig.

    szazszorszep-konyv

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök

    Leporello 2017_Layout 1

  • Meghívó a GULÁG-GUPVI Emlékév Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei záró rendezvényére

    A cikk dátuma February 14th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A Napkori Erdőgazdák Zrt tisztelettel meghívja Önöket a GULÁG-GUPVI emlékév Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei záró rendezvényére.
    Részletes program az alábbi linken megtalálható:

    https://drive.google.com/file/d/0By2pfKsREgjHTzhnbUZ2N2tkR0E/view?usp=sharing

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Elhunyt Jeszenszky András Rimler Pál emlékéremmel és Decrett József emlékéremmel kitüntetett erdésztechnikus

    A cikk dátuma February 10th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

     

    „Bükkfák smaragdja sápadoz halk őszi lombokon.

    Ha ballag már a vén idő az ősi lombokon.

    Eltávozóban int felém szerelmem  s életem.

    Örökre nyugodalmat ád az erdő énnékem”

     

    Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Jeszenszky András Rimler Pál emlékéremmel és Decrett József emlékéremmel kitüntetett erdésztechnikus 2017. február 07.-én 71 éves korában elhunyt.

    Temetése 2017. február 14-én kedden 11 órakor a nagykállói temető ravatalozójában lesz.

    Emlékét kegyelettel őrzi az erdésztársadalom.

    nevtelen

  • Erdővel kapcsolatos adószabályok változása

    A cikk dátuma February 10th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az alábbi linkre kattintva találják a teljes szöveget, alatta a kivonatolt erdőt is érintő változásokat a FATÁJ-online szerkesztésében.

    T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról.


    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

    [a 3. oldalon] 2.§ (2) Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

    “53. Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.”


    3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

    [24. oldal]  36. §

    (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    “(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.”

    Indoklás [151. oldal]:

    (1) Jogtechnikai jellegű módosítás. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) alapján az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes felelősséggel működhet, ezért indokolt az Eva tv. azon rendelkezésének módosítása, mely korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyilvántartási kötelezettségéről rendelkezik.


    18. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

    [51. oldal] 123. §

    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    (Mentes az ajándékozási illeték alól:)

    “h) termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése;”

    Indoklás [168. oldal]:

    A termőföldek földhasználatának illetékjogi megítélésével összefüggő jogbizonytalanság feloldása, valamint az egyértelmű és egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a javaslat rögzíti, hogy nem kell ajándékozási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.

    [52. oldal] 125. §

    Az Itv. 26. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

    (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

    “e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése.

    Indoklás [169. oldal]:

    A termőföldek földhasználatának illetékjogi megítélésével összefüggő jogbizonytalanság feloldása, valamint az egyértelmű és egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a javaslat rögzíti, hogy nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.


    A törvényjavaslat 1. melléklete 8. pontja:

    [118-119. oldalak]

    8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.8. alponttal egészül ki:

    (Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)

    “9.8. Az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok

    9.8.1. Adómentes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő föld (a továbbiakban: erdőnek minősülő föld) használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.

    9.8.2. A magánszemély köteles a 9.8.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”

    Indoklás [203. oldal]:

    A magántulajdonban álló erdőkből származó jövedelmeknek – a mezőgazdasághoz hasonlóan – két jól körülhatárolható formája létezik, a tulajdonosi, illetve a földhasználói jövedelmek. Az agrárágazatok jövedelemtermelő képessége alacsony, így a földhasználók gazdaságos földhasználat mellett a földtulajdonosoknak a tulajdonuk értékéhez képest viszonylag alacsony jövedelmeket képesek kifizetni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ezt a termőföld haszonbérleti díjára vonatkozó adómentességgel próbálja kompenzálni. A törvény 2016. évi módosítása óta az erdőtulajdonosok részére az erdőbirtokossági társulat által juttatott jövedelmek is ezen adómentességi körbe tartoznak.

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása alapján az erdőtulajdon közös használatára, illetve használatba adására az előbb említett két jogcím mellett további jogcímek is megnyílnak az erdőtulajdonosok részére. Fontos, hogy a lehetőségek közötti optimális választást ne befolyásolja a lehetségesnél szűkebb körre vonatkozó adómentességi szabályozás, ezért indokolt az erdőnek minősülő földek hasznosításából származó tulajdonosi jövedelmekre egy általánosabban megfogalmazott adómentességi jogcím, illetve szabályozás beillesztése.

    Forrás: FATÁJ-online                                                  ,

  • Mit tehetünk az önkormányzatok által az erdőkre kirótt adók ügyében?

    A cikk dátuma February 10th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az elmúlt fél évben megszaporodott a segítséget kérő erdőtulajdonosok száma annak kapcsán, hogy néhány helyi önkormányzat a működéséhez szükséges források előteremtése miatt megcélozta az erdőket, erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat a földadó kivetésével.

    Az összegyűlt információk szerint az ország számos területén igyekeznek az önkormányzatok a termőföldre, így az erdőkre is adót kivetni, adóbevételeiket ezen a módon növelni. Még mielőtt országosan elterjedne ez a módszer, elejét kell venni az aránytalan, gazdaságossági számításokat nélkülöző adókivetésnek.

    A helyzetet elemezve tény, hogy az önkormányzatnak rendelet alkotási joga van, így adórendeletet is hozhat. Több esetben viszont teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat minden gazdasági számítást nélkülözve a saját költségvetési hiányát osztotta szét a községhatárában lévő területre, függetlenül annak teljesítő képességétől. Ennek mértékét külön jogszabály nem korlátozza, viszont a közös teherviselésnek vannak írott és íratlan szabályai. Például, az adó, az adóalany teljesítő képességét ne befolyásolja olyan módon, hogy ne tudja folytatni a tevékenységét. A közös teher arányos legyen a térségben termelhető javak tömegével, a gazdálkodásba vont területről származó jövedelemmel.

    Az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységébe nincs beleszólási lehetőség, de annak eredményét több fórumon meg lehet támadni. Fontos, hogy ezek jól dokumentált válaszokat igényelnek, mert nem lehet arra számítani, hogy az önkormányzat saját meggondolásból visszavonja a rendeletét, ezért jól felépített jogi lépéseket kell tenni.

    Első lépésként indoklással, írásban, tértivevény mellett tudatni kell az önkormányzattal a döntésével ellentétes véleményt, és kérni kell annak visszavonását. Az indoklásban fontos megemlíteni, hogy a rendeletalkotási jog nem vitatott, de a számítás alapja, a jövedelmezőség igen. Indoklásként a hosszú termelési ciklusból adódó szakaszonként jelentkező jövedelmet, annak egy évre viszonyított csekély mértékét is elemezni, kihangsúlyozni szükséges. Alapinformáció, hogy többnyire az erdő a mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területen található, művelése extenzív, jövedelmezősége magyarországi természeti, éghajlati és fafaj viszonyokat figyelembe véve 1.2-1.7% a terület és faállomány értékéhez viszonyítva, ami az azonos körzetben lévő mezőgazdasági terület jövedelemtermelő képességének megközelítőleg az 5-7%-a. Ebből következően a mezőgazdasági művelésbe vont területekre kivetett adó 5-7%-a az elfogadható adó mérték. Ez még természetesen nem tartalmazza a támogatások különbségéből adódó, erdők esetében hátrányos helyzetet. Szükséges még felhívni az önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben a rendeletet nem vonja vissza, vagy nem módosítja, akkor jogi úton kívánják a kialakult, az önkormányzat hibájából bekövetkezett aránytalan teherviselés javítását kikényszeríteni. Ehhez térségi és országos pertársaság alapítását tervezik megkezdeni.

    Az önkormányzat válasza után lehet a következő lépéseket megfontolni, és a pertársaság megalapítását megkezdeni, amihez szakértői és jogi segítőket tud ajánlani a MEGOSZ.

    Duska József

  • Előzetes tájékoztatás a magánerdős közfoglalkoztatás 2017. évi megindulásáról

    A cikk dátuma February 6th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdős Közfoglalkoztatók!

    A közelmúltban számos megkeresést kaptunk a magánerdős közfoglalkoztatási program 2017. évi folytatásával kapcsolatban. Érdeklődésünk alapján az illetékesektől azt a szóbeli tájékoztatást kaptuk, hogy 2017. február közepén várható a közfoglalkoztatási keretösszegek megyékre történő leosztása és ekkor adják meg az idei közfoglalkoztatási programra vonatkozó határidőket és tennivalókat is. Tehát ekkor érdemes a közfoglalkoztatóknak érdeklődni az illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályán a részletekre vonatkozóan.

    Egyébként az előzetes információk szerint, a 2017. március 01-vel induló közfoglalkoztatási programban a magánerdőre vonatkozóan az előző évihez képest nem várhatók változások, nagy valószínűséggel a tavalyi feltételekkel indulhat majd a közfoglalkoztatás.

    A Belügyminisztériumtól reményeink szerint a keretleosztásról és a feltételek közzétételéről tájékoztatást kapunk, amit szintén időben eljuttatunk a magánerdős közfoglalkoztatóknak.

    A MEGOSZ továbbra is mindent megtesz a magánerdős közfoglalkoztatás zökkenőmentes és a törvényes előírásoknak megfelelő működéséért.

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Sok helyen hiánycikk lett a tűzifa

    A cikk dátuma February 6th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Hiánycikk a tűzifa

    – sok az adminisztráció?

    Magyarországon a tűzifa egy jelentős része külföldről származott, származik: Romániából, Szlovákiából, egy időben pedig még Ukrajnából is jött be fa – mondta egy neve elhallgatását kérő szolnoki férfi, aki jól ismeri ezt a fajta üzletágat. Hogy hogyan jött be? Hát nagy részben illegálisan, azaz nem hivatalosan érkezett be az országba. Megrendelték, a kamion meg házhoz vitte a szállítmány tűzifát, amit lehet, hogy a származási helyén is engedély nélkül termelhettek ki. Csakhogy most megszigorodott a közúti szállítási rendszer, belépett az EKÁER, azaz az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer.

    Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke megerősítette, hogy valóban nagy a tűzifahiány. Szerinte az ország ellátottsága egyértelműen biztosított lehetne, hiszen rendelkezésre áll az erdőben a megfelelő mennyiségű faanyag. Azonban a fakitermelések folyamatos elvégzését egyre több időbeli és területbeli korlátozás akadályozza, melyhez kapcsolódnak az igen bonyolult, kizárólagosan elektronikus úton üzemelő ellenőrzési rendszerek. Az erdőtervezés a térségünkben több éves késésben van, nem készülnek el időben az erdőtervek, sok helyen csak üzemtervtől eltérő engedéllyel lehetne fát vágni. Ez azonban sok papírmunkával jár, a hatóság nem tudja határidőre elbírálni a kérelmeket, ami elveszi a kedvet a gazdálkodástól.

    A másik befolyásoló tényezőt abban látja, hogy az EKÁER mellett megjelent az EUTR, ami többek között a fa nyomon követésére is szolgál. Ez szintén megnövelte az adminisztrációt, ezért sok magántulajdonos nem is termel, mert nem tud ennek a rendszernek megfelelni. A roppant bonyolult és drága eszközigényű GPS és az erdőben is működő internet-kapcsolattal rendelkező számítógépek nélkül napjainkban a túlbonyolított, egymást szinte teljesen lefedő ellenőrzési és hatósági követelmények miatt nem lehet fát kitermelni. A MEGOSZ elnöke hozzátette: a falusi emberek elzárták a gázcsapokat, mert a gázt nem tudják megfizetni. Az utóbbi öt évben duplájára emelkedett azoknak a száma, akik fával fűtenek, illetve egyre több a mélyszegénységben élő ember, aki kimegy az erdőbe fát lopni.

    Az EUTR-rendszer nem alkalmas arra, amire szánták, nem akadályozza meg a falopásokat, kizárólag a jogszabálykövető erdőgazdálkodók büntetési lehetőségeit teremtette meg. Az erdők tulajdonosait, az erdőgazdálkodókat naponta sújtja a falopások terhe – mondta.

    Hónapok óta tapasztaljuk a tűzifa hiányát – erősítette meg Szőllősi Zoltán, a Téba Tüzép vezetője is. A jászsági vállalkozó kiemelte, a hiány oka, hogy a hazai erdőgazdaságoktól nem érkezik tüzelőanyag az értékesítő telepeikre. Próbáljuk a kapcsolatot tartani az erdőgazdaságokkal, de a tüzelő mégsem érkezik tőlük. Korábban a kistérségi vásárlói igényeket a jászsági erdőkből kitermelt fával is jórészt meg tudtuk oldani, de ez a lehetőség mostanra kiesett. A kialakult helyzet miatt kénytelenek vagyunk viszonteladóktól, esetenként magánerdőkből fát rendelni, azonban a tapasztalat rendkívül kedvezőtlen. A megrendelt áru érkezése bizonytalan még akkor is, ha előleget fizettünk egy-egy vállalkozásnak – mondta Szőllősi Zoltán. A jászsági tüzépekre kénytelenek esetenként külföldről is árut rendelni, ami viszont a tűzifa árát emeli meg nagymértékben. Az, hogy végképp nem omlott össze a piac, nagyrészt annak köszönhető, hogy Erdélyből érkezett, érkezik fa, ennek hiányában nagy gondban lennénk – mondta.

    Forrás: FATÁJ-online; szoljon.hu;

  • MEGOSZ tájékoztató rendezvény Székesfehérváron

    A cikk dátuma February 3rd, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Jó érzékkel választotta ki Márton Edit erdész, szakirányító a január végi időpontot egy tájékoztató előadásokat felvonultató szakmai nap megszervezéséhez. Már túl az évindításon az erdőtervezés indító tárgyalásait és terepi felvételeit megelőzve szeretett volna információkat átadni a térségben élő, gazdálkodó magánerő tulajdonosoknak gazdálkodóknak. Az alapgondolat az volt, hogy az erdő tulajdonosa, aki nem feltétlenül szakember, de az erdejét szeretné hosszú távon jó kezekben tudni, hogyan tud az erdőtervezés megkezdése előtt információkat kapni az erdeje kezeléséről a választható lehetőségekről. A helyszín, a Székesfehérvár sóstói tanösvény bejárata melletti Szent Kristóf templom parókiájának előadó terme tökéletes választásnak bizonyult a megjelenő közel ötven erdőtulajdonos számára.

    Az első előadást Mészöly Károly erdőmérnök erdőtervező tartotta, bemutatva a 2017-ben erdőtervezésre kerülő körzet erdeinek főbb adatait, az egyes községhatárok tervezési sajátosságait. Kitért az erdőnevelési feladatokra a fahasználati lehetőségekre, az erdőtulajdonosokat érintő feladatokra, választási lehetőségekre.

    A Pro Silva Hungariae képviseletében Keresztes György erdőmérnök az örökerdő gazdálkodás előnyeit, hátrányai igyekezett bemutatni, felvonultatva a szálalással mát több évtizede kezelt állományok nevelési és fahasználati adatait. Előadását számos fotóval, állományszerkezeti ábrával gazdagította.

    A MEGOSZ képviseletében Duska József erdőmérnök előadásának első felében a Vidékfejlesztési Program már megjelent és a napokban megjelenő erdészeti intézkedéseit ismertetve felhívta a figyelmet a pályázati lehetőségekre, és buzdította a jelenlévőket az erdők kezelésére, fenntartására elkülönített keretek felhasználására. Az előadás második felében egy, már két erőtervezési ciklusban szálaló erdőként kezelt gyertyános kocsánytalantölgyes magánerdő üzemmód váltásának elindítását és két évtizedes kezelését, jövedelmezőségét mutatta be.

    Az előadások befejeztével számos kérdést kaptak az előadók. Legtöbben az erdőtervezés és az üzemmód váltás felől érdeklődtek, de sok megjegyzés vélemény merült fel a fakitermelés és szállítás adminisztrációjának változásairól is. Az eszmecsere baráti beszélgetések keretében folytatódott az ebéd elfogyasztása közben.

    Duska József

    dscf5042