Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Az örökerdő-gazdálkodást segítő, hiánypótló szakmai kiadványok készültek el

    A cikk dátuma July 13th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Június elejétől érhető el az NFK Erdészeti Főosztályának honlapján az örökerdő üzemmód bevezetésének és az örökerdő kezelési terv elkészítésének módszertanát leíró Útmutató, melyet jól kiegészít és alátámaszt a Pro Silva Svájc Egyesület  kiadványa, melynek magyar változata az eredeti anyag alapján a francia és az angol kiadással szinte egyidejűleg jelenik meg és már megrendelhető!

    A hazai társszervezet – a Pro Silva Hungaria – magyar nyelven „Az örökerdő ismertetőjegyei” címmel adja ki a 35 oldalas, színes, ábrákkal jól illusztrált, A6-os méretű füzetet. A magyar változat az örökerdő üzemmódú állományok szerkezeti jellemzőinek főbb paramétereit és azok változását magyarázó diagrammokat – a svájci társszervezet engedélyével – a hazai viszonyoknak megfelelő értékekre átdolgozva mutatja be. A kiadvány elérhető a Pro Silva Hungaria Egyesületnél és az Országos Erdészeti Egyesület titkárságán is (melynek honlapján postai rendelés útján is hozzá lehet jutni). A terepi használatra is alkalmas, számítási példákkal is ellátott brossúra, a több mint 100 évre visszatekintő, svájci örökerdő-gazdálkodási gyakorlat igazolt eredményein nyugvó ismeretanyagot ad az olvasó kezébe.

    Az Útmutatóval és az új kiadvánnyal jelentős szakmai támogatás kapnak azok az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok, erdőmérnökök és erdésztechnikusok, akik ebben az üzemmódban szeretnének sikeresen gazdálkodni.

    Forrás: prosilva.hu

  • A cikk dátuma June 29th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy 2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától. A kötelező adatszolgáltatást a NAV erre a célra létrehozott elektronikus felületén, az Online Számla rendszerben kell teljesíteni.

    Az alábbi tájékoztatóban olvashatják a regisztráció fontos részleteit.

    Forrás: NAV

    https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol

     

    A regisztrációról röviden

    I. Az Online Számla rendszer használata

    2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától.

    A kötelező adatszolgáltatást a NAV erre a célra létrehozott elektronikus felületén, az Online Számla rendszerben kell teljesíteni. [Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 10. számú melléklet.]

    Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez a számlázó programot és a kézi számlát használóknak is regisztrálniuk kell a rendszerben.

    A NAV lehetőséget biztosít arra, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett adózók a tesztfelületen próbálhassák ki az adatrögzítés menetét, illetve a számlázó programok fejlesztői tesztelhessék az általuk rendszer-rendszer kapcsolattal, elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására szolgáló informatikai rendszert. A teszteléshez is szükséges a regisztráció elvégzése. Az Online Számla tesztoldalának elérhetősége: https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/

    II. Az adózói regisztráció

    Az adatszolgáltatásra kötelezett adózókat kötelezettségük teljesítéséhez regisztrálni kell az Online Számla rendszerben. Ehhez szükség van ügyfélkapus (KÜNY-tárhelyes) hozzáférésre.

    Az ügyfélkapus hozzáféréssel az adózó, törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja végezheti el az adózói regisztrációt az elektronikus felületen. A regisztrációhoz 30 perc áll rendelkezésre.

    Az adózó törvényes képviselője az a személy, aki a NAV nyilvántartásában szerepel és az adózó képviseletére jogosult.

    Az adózó állandó meghatalmazottja akkor jogosult regisztrálni, ha

    • a NAV előtt valamennyi ügyben teljes körű képviseletre jogosult (EGYKE-adatlap 1. lap E/1. rovatának jelölésével)
    • valamennyi adóügy intézésére jogosult (EGYKE-adatlap 1. lap E/2. rovatának jelölésével)
    • valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás, bejelentés, beadvány, kérelem intézésére jogosult (EGYKE-adatlap 3. lap G/1. rovatának jelölésével)
    • valamennyi adatszolgáltatás intézésére jogosult (EGYKE-adatlap 3. lap G/3. rovatának jelölésével)
    • az általános forgalmi adóval összefüggő adatszolgáltatások intézésére jogosult (az EGYKE-adatlap 3. lap G/3/d) rovatának jelölésével).

    A fentiek alatt az EGYKE-nyomtatvány korábbi struktúrája szerinti, valamint az EGYKE-nyomtatvány bevezetése előtti bejelentéseknél a T180-as nyomtatvány megfelelő rovatai értendők.

     III. A felhasználói regisztráció

    Elsődleges felhasználó

    Az adózó regisztrációját az Online Számla rendszerben az adatszolgáltatásra kötelezett adózó nevében az arra jogosult törvényes képviselő vagy állandó meghatalmazott végezheti el. Az adózót regisztráló természetes személy az úgynevezett „elsődleges felhasználó”.

    Technikai felhasználó

    Ahhoz, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett adózó a számlázó programjával kiállított számlák adatait szabályosan, emberi beavatkozás nélkül tudja az Online Számla rendszerbe továbbítani, szükség van egy úgynevezett „technikai felhasználó” létrehozására is. A technikai felhasználó nem egy élő személy, csupán egy gépi azonosítási mód, ami a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges.

    Másodlagos felhasználó

    Az Online Számla rendszer bizonyos funkcióinak kezelésére úgynevezett „másodlagos felhasználó” is létrehozható. A másodlagos felhasználót az elsődleges felhasználó hozza létre, az általa meghatározott jogosultságokkal.

    A technikai és a másodlagos felhasználó az adózói regisztrációval egyidejűleg is létrehozható, de a sikeres felhasználói regisztrációt követően a későbbiekben is van erre lehetőség.

    A) Az elsődleges felhasználó regisztrációja

    B) Technikai felhasználó

    C) Másodlagos felhasználó

    IV. Felhasználók törlése

    A) Az elsődleges felhasználó törlése

    B) A technikai és a másodlagos felhasználó törlése

  • Az Alkotmánybíróság döntése szerint Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása

    A cikk dátuma June 16th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Az Alkotmánybíróság a mai napon közzétett határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme. Az Alkotmánybíróság ezért e rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket.

    Az ügyben az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.

    Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte, hogy az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik. Ez az általános zsinórmérték az erdőkre, mint a P) cikk (1) bekezdése szerint a nemzet közös örökségének részét képező természeti értékekre vonatkozó jogi szabályozás alkotmányossági vizsgálata során is irányadó.

    A Natura 2000 területek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható. 2017-től kezdődően azonban a jogalkotó a Natura 2000 védelmi rendeltetés fogalmát akként változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését, ezáltal az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett. Az Alkotmánybíróság rámutatott: valamely terület éppen azért tartozik a Natura 2000 hálózatba, mert ott valamilyen különleges védelemre szoruló növény- vagy állatfaj él. Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára. Az Alkotmánybíróság ezért az erdőtörvény 2017. évi módosításának a Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szintén alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azon elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.

    Az Alkotmánybíróság megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a helyi jelentőségű védett természeti területek védelmi rendeltetésének bejegyzését a korábbi szabály megváltoztatásával immáron az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezéséhez kötötték, valamint a hagyásfák és holtfák visszahagyására vonatkozó egyes szabályokat is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem ellentétes ugyanakkor az Alaptörvénnyel az erdőtörvény azon módosítása, amely alapján az egyes erdők védelmi rendeltetéseinek sorrendje úgy változott meg, hogy immáron az árvízvédelmi és honvédelmi rendeltetés megelőzi a természetvédelmi rendeltetést.

    Az Alkotmánybíróság vizsgálta az erdőtörvény 2017. évi módosításának azon szabályát is, amely az állami tulajdonú erdőkben lényegében általánossá tette a tarvágás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság megállapította: a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, mellyel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható. Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítette.

    Az Alkotmánybíróság végül az erdőtörvény, illetőleg a természetvédelmi törvény azon rendelkezését is megsemmisítette, mely a természetvédelmi területeken lévő erdőkben végezhető tevékenységekhez kapcsolódóan a korábbi természetvédelmi engedélyezési eljárás helyébe az erdészeti hatósághoz teendő bejelentést vezette be.

    A határozathoz Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

    Az Alkotmánybíróság határozatának további részletei  ezen a linken olvashatóak.

    Forrás:

    https://www.alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/alaptorveny-ellenes-az-erdotorveny-2017-es-modositasa

    A határozat teljes szövege:  sz_ii_201_2019_

    Üdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

    MEGOSZ

     

  • Megjelent a megbízási szerződéseket hatályban tartó kormányrendelet

    A cikk dátuma April 17th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok !

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok !

    Tisztelt Erdőgazdálkodók !

     

    Előző körlevélben tájékoztattam Önöket a megbízási szerződések kivezetési határidejének 2021 december 31-ére történő változásáról, amit a Parlament előtt lévő “egyes földügyi tárgyú tv-ek módosítása” fogja tartalmazni. A törvénytervezet hatálybalépéséig tartó időszak rendezésére a megjelent a 122/2020. (04.16) kormányrendelet, ami hatályban tartja az erdőtörvény vonatkozó paragrafusát     – Evt. 113.§ (25a) – a zökkenőmentes átmenet érdekében. Ugyanez a rendelet, a fennálló pótlási kötelezettségek határidejét a vészhelyzet megszűnését követő év április 15-ére módosítja.

    A rendelet teljes szövegét a linkre kattintva olvashatják a Magyar Közlöny 2034. oldalán, a 122/2020. (IV.16) Kormányrendelet 1 és 2 § -ban.

    https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/904cadd30854e61a1059a006f04a46fde911e929/megtekintes

    Forrás: Agrárminisztérium

     

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

     

     

     

  • Tűzgyújtási tilalom elrendelése hét megyében

    A cikk dátuma April 3rd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az elmúlt 10 napban az ország területén jelentősebb csapadék esemény nem volt. Az előrejelzés szerint a következő egy hétben sem várható csapadék, emellett a napi átlag hőmérséklet is folyamatosan emelkedni fog. Annak ellenére, hogy az élő biomassza arányát növelő friss zöld hajtások is megjelentek, a gyep biomassza dominált területeken a csapadék elmaradása és az emelkedő átlaghőmérséklet miatt az éjszakai magasabb relatív nedvesség is egyre kevéssé képes kompenzálni az 1 és 10 órás holt biomassza kiszáradását. A nappali felmelegedés hatására a gyúlékony könnyű biomassza kiszáradása megindult. Ezt jelzi a veszélyeztetett megyékben a leégett terület nagyságának növekedése is. A javasolt megyék állományviszonyai és az emelkedő szabadterületi tűzesetszám és a leégett terület növekedése miatt indokolt a fokozott tűzveszély kihirdetése és a tűzgyújtási tilalom életbeléptetése péntek reggeltől.

    Tájékoztatom Önöket, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2019. április 3 (péntek)-től az alábbi megyékben elrendelésre kerül a tűzgyújtási tilalom.

    • Bács-Kiskun
    • Borsod-Abaúj-Zemplén
    • Csongrád
    • Heves
    • Nógrád
    • Pest
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Elrendelő:

    Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

     

     

  • Szentpéteri Sándor az erdőkért felelős helyettes államtitkár

    A cikk dátuma February 10th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A miniszterelnök 12/2020. (II. 6.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az agrárminiszter javaslatára Szentpéteri Sándort – 2020. február 1-jei hatállyal – az Agrárminisztérium helyettes államtitkárává kinevezem. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök – jelent meg a határozat a Magyar Közlöny 2020/19. számában.

    Helyettes államtitkár felel az erdőkért

    Budapest, 2020. február 10., hétfő (MTI) – Felértékelődik az erdők szerepe a mezőgazdaságon belül, mindez pedig nemcsak a támogatáspolitikában, hanem az Agrárminisztérium szervezetén belül is megmutatkozik, ahol februártól helyettes államtitkár felel az erdőkért – írja hétfői számában a Magyar Nemzet.  A tárcán belül új profilt kapott a földügyekért felelős államtitkárság, amely februártól az erdőkért is felel. Amint azt a lap a minisztériumtól megtudta, kiemelt szerepet kapnak a tárcánál az olyan stratégiai jelentőségű ügyek, mint az öntözésfejlesztés vagy az erdőgazdálkodás. Ezért döntött úgy az agrárminiszter, hogy létrehoz egy erdőkért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek az élére Szentpéteri Sándor erdőmérnököt nevezte ki. A szakember, aki mind igazgatási, mind gazdálkodói szakmai gyakorlattal rendelkezik, február elsejétől látja el a helyettes államtitkári feladatokat.

    A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy az erdősültség aránya 2050-re elérje a 27 százalékot Magyarországon. Az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően ma ez az arány meghaladja a 21 százalékot.

    Szentpéteri Sándor 1993-tól az FM Szegedi, majd 1995-től a Budapesti Erdőtervezési Iroda erdőtervezője, 1997-től osztályvezető, 1999-től igazgatóhelyettes volt. 2005-2007 között az ÁESZ Budapesti Igazgatóság, majd a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság megbízott igazgatójaként dolgozott. 2007-től igazgatóhelyettesként az erdőtervezést irányította. 2012-től a Pilisi Parkerdő Zrt. pályázati és erdőrendezési főelőadója volt. 1983-tól az OEE tagja. 2002-2006 között az ÁESZ Budapesti H.Cs. titkára. 2010 óta a Helyi Csoport elnöke. 2017 októbertől 2019. április 30-ig  az OEE ügyvezető igazgatója. 2010-ben MgSzH Elnöki Elismerés és egyesületi Elismerő Oklevél kitüntetésben, 2017-ben Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

    Forrás: Magyar Közlöny; OEE;

    Fotó: Nagy László

     

    Szentpéteri Sándor az erdőkért felelős helyettes államtitkár

  • A cikk dátuma December 20th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

  • Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható az Erdőtörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára és megsemmisítésére tett beadvány

    A cikk dátuma September 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Mint a nagy nyilvánosságot kapott év eleji sajtó hírekből Önök már értesültek, az alapvető jogok biztosa utólagos normakontroll eljárást kezdeményezett az Erdőtörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára és megsemmisítésére.

    1. Az alapvető jogok biztosa beadványát részletesen az Alkotmánybíróság honlapján olvashatják.

    “Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll (erdőgazdálkodás rendje, Natura 2000)” tárgyú utólagos normakontroll eljárásának internetes elérhetőségei:

    Ügyiratszám: II/00201/2019

    Az indítvány lényege:

    Az indítványozó alapvető jogok biztosa – az Abtv. 24. § (2) bekezdése alapján – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

    Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések a visszalépés tilalmába ütköznek és ezért ellentétesek az Alaptörvény P) cikkében és a XXI. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal, illetve sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét. Az indítványozó kifejtette, hogy a támadott rendelkezések a szükségesség és arányosság imperatív elveinek figyelmen kívül hagyásával szűkítették, gyengítették a védett természeti, illetve Natura 2000 területeken lévő erdők vonatkozásában a jogszabályok által korábban biztosított védelmi szintet az eddig meglévő természetvédelmi garanciák és eszközök, az anyagi és eljárásjogi szabályok megváltoztatásával, illetve emellett egyes rendelkezések a jogbiztonság követelményét is sértik. Különösen aggályosnak tartja, hogy a változások az e területeken lévő állami erdőket is érintik annak ellenére, hogy az állami tulajdon kifejezett célja a természetvédelmi szempontok fokozott érvényre juttatása, ami az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint “mindig egyfajta önkorlátozást jelent, ami egy gazdasági szemléletű és profitérdekelt szervtől kevéssé várható el”.

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll (erdőgazdálkodás rendje, Natura 2000)

    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E7EBEA823AB5FCD4C1258392005F8646?OpenDocument

    1. Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a honlapon megjelent immár és olvasható az Agrárminisztérium hivatalos válasza is:

    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/e7ebea823ab5fcd4c1258392005f8646/$FILE/II_201_7_2019_%C3%81lll%C3%A1sf.Agr%C3%A1rmi_anonimn.pdf

     

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    Ügyvezető elnök

  • Erdészek Mezőfalván a NAK rendezvényen

    A cikk dátuma May 31st, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, valamint a helyi állami erdőgazdasági társasággal együttműködve az ország legnagyobb szántóföldi rendezvényén, a Mezőfalván megrendezett III. Szántóföldi Napokon átfogó szakmai programsorozat keretében tájékoztatta a gazdatársadalmat az aktuális erdészeti kérdésekről.

    Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdészet emellett a fásítások és faültetvények révén, számos szálon kapcsolódóik más agrárágazatokhoz is. A Szántóföldi Napokon önálló kiállítási területen (ERDŐSOR), a rendezvény mindkét napján szakmai kiállítások és konferenciák, valamint terepi bemutatók várták az érdeklődőket.

    Erdészeti gép- és fásszárúültetvény-bemutató

    Május 23-án délelőtt VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Sárosdi Erdőgondnokság területén gép- és fásszárúültetvény-bemutatón vehettek részt az érdeklődők. Az erdészeti ágazatban jelenleg használt gépek java része idős és elavult. Ez a környezetvédelmi kockázatok mellett azért is kedvezőtlen, mert az ágazatban is egyre súlyosabb gondot jelentő munkaerőhiányt elsősorban az erdészeti géppark bővítésével és fejlesztésével lehetne enyhíteni. A gépbemutatóról készült részletes beszámoló itt és itt található.

    A magántulajdonú erdők földhasználati viszonyainak rendezése

    A május 23-án délután megtartott szakmai konferencián és fórumon az agrártárca erdészeti és jogalkotási főosztályainak szakértői bemutatták a magánerdők tulajdonosai, illetve erdőgazdálkodói számára rendelkezésre álló földhasználati jogcímek, és azok speciális szabályozását érintően tervezett változásokat, illetve a több éve kidolgozás alatt álló jogszabálytervezeteket. Ezzel is összefüggésben ugyancsak jelentős változások előtt áll a magánerdőkben folyó erdőgazdálkodás szakmaiságát biztosító erdészeti szakirányítási rendszer is. A nagy érdeklődés mellett megtartott konferencián, majd az azt követő fórumon az előadók erről is tájékoztatást adtak. A magán erdőgazdálkodás fejlesztését is megalapozó jogszabályok várhatóan még az idén elkészülnek.

    A május 24-én délelőtt megrendezett szakmai konferencia kiemelt témája a mezőgazdasági ágazatot is meghatározóan érintő erdőtelepítések és fásítások, illetve ehhez kapcsolódóan a kidolgozás alatt álló új országfásítási program volt.

    Az erdészeti ágazat álláspontja ebben a kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal való borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%). Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

    Magyarország az elmúlt száz évben megduplázta erdőterületét. Ezen belül a rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdőt telepítettek, jellemzően magángazdálkodók. Az újabb országfásítási program ennek a folyamatnak a folytatását segítheti elő. Erdőtelepítésekre várhatóan nagyobb arányban a gyenge termőképességű, mezőgazdasági művelésre gazdaságtalan termőföldeken kerül majd sor. A fás szárú ültetvények, valamint az agrárerdészeti fásítások viszont gyakorlatilag minden mezőgazdasági terület optimális hasznosításához hozzájárulhatnak.

    Az új erdőtelepítések és fásítások nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. Az országfásítási program sikerét az biztosíthatja, ha a földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét felhívjuk az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve a földhasználati döntéseiket széles körű tájékoztatással alapozzuk meg.

    A rendezvény második napján ezzel összhangban erdőtelepítésekről és fásításokról szóló szakmai konferenciára és terepi bemutatóra került sor. Az erdészeti ágazatirányítás és tudományos élet jeles képviselői által megtartott előadásokon szó esett az ország fával, faállománnyal való borítottsága növelésének lehetséges módjairól, a vidékfejlesztési program erdészeti támogatásairól, azon belül az erdőtelepítési és fásítási támogatások igénylésének lehetőségeiről és menetéről, valamint az akác és nemes nyár ipari ültetvények jövedelmezőségi kérdéseiről. Az előadók emellett kitértek a fásítások és a talaj vízgazdálkodási viszonyainak kölcsönhatásaira, a fásítások és a vadgazdálkodás, élőhelyfejlesztés kapcsolatára, valamint a fásítások vadkárkockázataira, és azok kivédési lehetőségeire. (Az előadások document itt (21.22 MB) , document itt (5.53 MB) , document itt (23 MB) , document itt (21.11 MB) , document itt (885 KB) és document itt (1.61 MB) megtekinthetők.)

    A konferenciát követően egy helyi földtulajdonos és erdőgazdálkodó, Csuti Elemér által az elmúlt két évtizedben példaértékű módon kivitelezett tölgy- és akácerdő-felújításokat, valamint erdőtelepítéseket tekinthették meg az érdeklődők egy baráti hangulatban lezajlott séta keretében.

    Forrás:NAK/Szalai Károly

    fotók: Mőcsényi Miklós, Éliás Tibor, Lévai Zsolt. Dósa Ildikó

  • A cikk dátuma March 16th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A kivívott szabadság nem csak, hogy nem ajándék, azért ma is küzdeni kell – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója alkalmából tartott állami kitüntetések átadásán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.

    A miniszter a megemlékezésen túl örömteli kötelességnek nevezte, hogy elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik kimagasló szakmai munkájukkal járultak hozzá nemzetünk gyarapodásához és a magyar agrárium megerősödéséhez.

    Dr. Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének volt ügyvezető elnöke, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának könyvtárőre, kitüntetésben részesült a hazai magánerdő-gazdálkodás fejlesztése érdekében végzett munkájáért, a Vidékfejlesztési Programban folytatott magas színvonalú tevékenységéért.

    Szakmai munkásságának elismeréseként átvette a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. 

        

    Az elért eredményeihez gratulálunk!

    A MEGOSZ vezetősége.