Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A cikk dátuma April 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tájékozatjuk az erdőgazdálkodókat és az erdőlátogatókat, hogy az erdőtörvény 2017. szeptember 1-én hatályba lépett módosítása alapján a tűzgyújtási tilalom közzétételének rendje megváltozott!

    A tűzgyújtási tilalom ettől az időponttól kezdve nem miniszteri vagy erdészeti hatósági határozatban kerül kihirdetésre, hanem a fokozott tűzveszély időszakának területi meghatározásával és közzétételével.

    Fokozott tűzveszély időszaka az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan kerül közzétételre. A fokozott tűzveszély időszakának meghatározásáról és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a katasztrófavédelem központi szervének bevonásával az erdőgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik a NÉBIH hivatalos oldalain megjelenített térkép és tájékoztató útján.

    Fokozott tűzveszély időszakában tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében.

    Ide kell érteni a tűzgyújtási tilalom térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag és gazégetést is.

    Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi bírsággal sújtható!

    A térkép piros színnel mutatja a megtekintés napján hatályban lévő tűzgyújtási tilalmat. A nem színezett poligonok területén nincs hatályban tilalom. A térkép minden nap 0 óra 1 perckor automatikusan frissül.

    A fokozott tűzveszély időszakának kihirdetése és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ.

    Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

    Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja. Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

    A belterületi kerti és növényi hulladék égetése a hatályos levegővédelmi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben belterületi ingatlanokra felmentést adhat, melyben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

    Erdőterületen nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

    Az alábbi térképre kattintva az erdészeti hatóság által készített interaktív tűzgyújtási tilalom térképre navigál, ahol további információkat talál, illetve be tudja azonosítani a lakóhelye környékén található erdőterületeket.

    Az erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhat.

    Forrás : NÉBIH

     

  • Március 29-től az egész ország területén elrendelve a tűzgyújtási tilalom!

    A cikk dátuma March 29th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    2019 március 29-én péntektől az egész ország területén érvényesek a tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos szabályok. Tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Forrás: NÉBIH

     

  • Távoktatás formában indul a jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés

    A cikk dátuma March 28th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tájékoztatom Önöket, hogy az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő erdészeti szakszemélyzet számára a 71/2010. (V.13.) FVM rendelet 7. § (1) a) pontja szerinti jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzést 2019. áprilistól kezdődően távoktatásos formában indul.

    A képzés a NÉBIH távoktatási portálján keresztül valósul meg. A tananyagot a képzés ideje alatt önállóan kell feldolgozni a jelentkezőknek.

    A vizsgán a személyes megjelenés kötelező! A vizsga során a NÉBIH távoktatás portálon felelet-választós tesztkérdésekre kell válaszolni. A vizsga időtartama 120 perc.

    A kérdések a tananyagban található szakmai fogalmakra kérdeznek rá, illetve az alapnyomtatványok helyes kitöltését kérik számon.

    A vizsga eredménye a vizsga végén, a helyszínen kihirdetésre kerül. A képzés és a vizsga sikeres teljesítését a NÉBIH bejegyzi az erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékbe és erről tanúsítványt állít ki a szakszemélyzet részére.

    A tanfolyam megszervezése és lebonyolítása a NÉBIH elnöke által kiadott vizsgaszabályzat alapján történik.

    Az év folyamán összesen három képzés indul. Az érintett szakszemélyek az alábbi képzés és vizsga időpontok közül választhatnak.

    Képzés száma Képzés időtartama Vizsga
    2019. 1. április 8. – május 5. május 7. (kedd)
    2019. 2. június 3. – június 30. július 2. (kedd)
    2019. 3. szeptember 30. – október 27. október 29. (kedd)

    A távoktatásos képzésre és a vizsgára jelentkezni kizárólag a Nébih honlapján elhelyezett űrlapon lehet. A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló e-mailt kap a jelentkező.

    Nem kell részt vennie a továbbképzésen annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek, aki a képzést 2011-2018. években már teljesítette!

    A részletes tájékoztató és a jelentkezési űrlap a NÉBIH honlapján érhető el.

    https://portal.nebih.gov.hu/jogosult-erdeszeti-szakszemelyzeti-kepzes

    Forrás: NÉBIH

  • 2019. március 26-tól a keleti országrészben elrendelésre került a tűzgyújtási tilalom

    A cikk dátuma March 25th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tüzesetek esélye, nagyszámú tűzeset keletkezett az elmúlt egy hétben is.

    Tájékoztatom Önöket, hogy 2019. március 26-tól (kedd) a keleti országrészben elrendelésre került a tűzgyújtási tilalom.

    Érintett megyék:

    • Bács-Kiskun
    • Békés
    • Borsod-Abaúj-Zemplén
    • Csongrád
    • Hajdú-Bihar
    • Heves
    • Jász-Nagykun-Szolnok
    • Nógrád
    • Pest
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Forrás: NÉBIH

     

  • Tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken és az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon

    A cikk dátuma March 1st, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz biomasszával borított területeken a tűzkockázat. A hét folyamán a szabadterületi tűzesetek száma is jelentősen emelkedett.

    A fentiek miatt a tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom)

    • fenntartása Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében
    • elrendelése 2019. március 1-től (péntek) Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nórád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben indokolt.

    Ennek értelmében a megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Forrás: NÉBIH

     

     

  • Módosult a szerkezetátalakítást támogató pályázat kiírásának beadási határideje és a bírálatának szempontrendszere

    A cikk dátuma March 1st, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Módosult az “Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” kiírásának beadási határideje és a bírálatának szempontrendszere. (A Felhívás kódszáma: VP5- 8.5.1-17)

    A módosításnak megfelelően 2019 július 1-ig beadható a pályázat amiben ha két fafajt szándékozik elültetni a pályázó akkor 30 pontot, ha 3 fafajt akkor 40 pontot kap, tehát a minimumfeltételt teljesítette.

    A felhívás 25. oldalán található a határidő módosítása, és a 26. oldaltól kezdődő táblázatban találhatóak a bírálatnál  alkalmazandó módosult pontszámok.

    4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
    1.) A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ÁÚF-ben meghatározottak szerint) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:
    2017. február 28. – 2019. július 1. között,

    4.4.2. Kiválasztási kritériumok

           3.) Tartalmi értékelési szempontok:

                    3. A klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóságot növeli
                         a.) a biodiverzitás növelésével:    3 vagy több különböző fafaj esetében  40 pont
                                                                                     2 fafaj                                                          30 pont

     

    Az alábbi linkre kattintva találják a módosított felhívás, az általános szerződési feltételek és a támogatás minta teljes szövegét.

    Felhívás_Erdei_okoszisztemak_ellenallo_kepessegenek

    ASZF-11

    Erdei_okoszisztemak_ellenallo_kepessegenek

    Az alábbi linket beillesztve találják a részletes kiírást a Széchenyi 2020 oldalon

    https://www.palyazat.gov.hu/vp5-851-16-az-erdei-koszisztmk-ellenll-kpessgnek-s-krnyezeti-rtknek-nvelst-clz-beruhzsok

     

    Erdészüdvözlettel: Duska József

  • Magánerdős Közfoglalkoztatás 2019

    A cikk dátuma February 22nd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdős Közfoglalkoztatók!

    Kérdésünkre a Belügyminisztérium az alábbiakban olvasható tájékoztatást adta ki, miszerint az elmúlt évhez hasonlóan 2019. márciustól indul a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás.

    A részleteket az alábbi tájékoztató levélben olvashatják:

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

     

    „A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége által a Belügyminisztériumhoz címzett, a”hosszabb időtartamú” közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom.

    Tájékoztatom, hogy 2019. január 21-én a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás biztosítása érdekében a BM/1777-2/2019. számú miniszteri döntésben intézkedtünk a decentralizált megyei/fővárosi keretek kormányhivatalok részére történő allokálásáról.

    A miniszteri döntés 2. számú, „A decentralizálás 2019. évi elvei” című mellékletében tájékoztattuk a kormányhivatalokat az alkalmazandó részletszabályokról, a javasolt támogatási mértékekről.

    A megyei/fővárosi kormányhivatalok a saját hatáskörükben tájékoztatták a járási hivatalokat.

    A dokumentum az elvek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban – a magánerdő közfoglalkoztatókat érintően – a következőket tartalmazza:

    A források hatékony felhasználása, a hátrányos helyzetű, a nyílt munkaerőpiacon továbbra sem elhelyezhető álláskeresők foglalkoztatása, valamint a korábbiakban kialakított kapacitások működtetése és fenntartása, a települési feladatok maradéktalan elvégzése érdekében az alábbi szempontok szerint támogathatók a tervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok – a magánerdő közfoglalkoztatók esetében:

    – a bérköltség támogatás ajánlott mértéke legfeljebb 100%

    – a közvetlen- és anyagköltség támogatás ajánlott mértéke legfeljebb a bérköltség 10%-a

    -a támogatás időtartam legfeljebb: 2020. február 29-ig.

    Felhívom szíves figyelmét, hogy a fentiekben vázolt elvek a Belügyminisztérium irányelvei, ajánlásai, az ettől való eltérés egyedi esetekben lehetséges, amennyiben az adott térség munkaerő-piaci helyzete, a bevonni kívánt álláskeresői kör hátrányos helyzete, vagy egyéb külső körülmény azt indokolja.

    A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdése értelmében a támogatásról a járási hivatal mérlegelési jogkörében dönt, és egységes szerződéses feltételrendszer alapján hatósági szerződést köt a támogatottal.”

  • Zambó Pétert nevezte ki a köztársasági elnök a földügyekért felelős államtitkárnak

    A cikk dátuma February 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    2019. február 18-i hatállyal Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, a Földügyekért Felelős Államtitkárság felelős államtitkárát. A távozó szakembert Zambó Péter váltja, akinek személyével az Agrárminisztérium erősíteni kívánja az ágazatot.

    Zambó Péter az 1999-ben megalakult a természetszerű erdőgazdálkodás alapelveit valló, Pro Silva Hungaria alapító tagja, 2010 májusától megválasztották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. Államtitkári kinevezéséig a Pilisi Parkerdő Zártkörűen működő részvénytársaság vezérigazgatói beosztását töltötte be.

    Zambó Pétert nevezte ki a köztársasági elnök a földügyekért felelős államtitkárnak
    Forrás: AM Sajtóiroda
    Fotók: Nagy László
  • Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete

    A cikk dátuma February 12th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Nagy István agrárminiszter  a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”.

    Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is – mondta az agrárminiszter.

    Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.

    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki.

    A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

    Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.

    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.

    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra.

    Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság. A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét. “Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a “hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani” – mondta előadásában az agrárminiszter.

    Forrás: Agrárminisztérium; MTI

  • Erdőtörvényről az erdőt ismerő szakemberek szemszögéből

    A cikk dátuma February 4th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Erdészeti Lapok januári számában megjelent az erdőtörvény céljait, törekvéseit bemutató cikk Mocz András elnök, és Duska József ügyvezető elnök tollából, amit teljes terjedelmében az alábbiakban olvashatnak. Kérjük olvassák el és adják tovább erdő iránt érdeklődő, vagy erdőt kezelő ismerőseiknek.

     

    Erdőtörvény! Erdőtörvény! Erdőtörvény!

    Minden jogszabály leképezi az adott kor sajátosságait, amiben készült, és mivel az évek sora alatt nagyon sok minden megváltozik, szükséges a szabályozás kiigazítása. Életvitelünk egyre feszítettebb, egyre gyorsabb döntésekre kényszerülünk. A változások nem kímélnek semmit, még az öröknek, állandónak tartott erdők szabályozását sem. Negyven éven keresztül senki sem gondolt arra, hogy az államiból privatizált erdők az ország erdőségeinek közel a felét fogják kitenni, de mégis bekövetkezett. Az időközben megszületett erdőhöz kötődő jogszabályok pedig rendre elfelejtették kezelni ezt a tényt, és mint közös –állami– tulajdont felruházták a köz szolgálatának terheivel. Az erdő bárkinek a tulajdonában van, minden itt élő ember számára szolgáltat portól megtisztított levegőt, oxigént, megkötött széndioxidot, talajvédelmet, rekreációra is alkalmas élhető környezetet. Mindezek mellett, mint a legtermészetesebb szárazföldi élőhelyek sokasága lehetőséget teremt számtalan faj fennmaradásához, biztosítva ezzel a sokféleséget, ami a természetes rendszerek életének az alapja. Ezen gondolatok mentén kezdődött, és sok vitában érlelődött meg a törvény és a kapcsolódó rendeletek módosítása. A preambulum, a törvény első paragrafusában megfogalmazott alapvető cél nem változott.   „E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését”.  Első helyeken sorolja fel a biológiai sokféleség megőrzését és a klímaváltozás csökkentését, továbbá összhangot kíván teremteni az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.  

    A korábbi jogszabályok a magán tulajdonban lévő erdők tulajdonlásból fakadó különbségeit nem vették figyelembe, ezért a módosítás egyik célja ezek beépítése volt. Nem vitatva a sokféleség megőrzésének fontosságát. Egyre időszerűbbé vált a köz érdekében végzett kötelező feladatok, vagy elviselendő korlátozások mértékének meghatározása. Elválasztásra került a rendes gazdálkodás részét képező elviselendő, és az ezt maghaladó mértékű korlátozás, amit annak kell viselni, akinek az érdekében ez történik, tehát a köznek. Ezért a jogszabály módosítással egy időben az erdész szakmai szervezetek kezdeményezték a természetvédelmi célú korlátozások kompenzációs kifizetéseit megalapozó költségvetési sor létrehozását és elfogadását. A kompenzációs kifizetések kezelésére az állami természetvédelem lett megjelölve, mert nála található meg az a tudás és adatbázis, ami lehetővé teszi a természeti értékek megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Megalapozhatja a korrekt párbeszédet, ami alapján eldönthető, hogy mely természeti érték miatt mekkora korlátozás, védőzóna, időbeli lehatárolás szükséges. Amennyiben a megőrzendő faj, vagy állapot magán tulajdonú területen van az információkat birtokló szervezet –mivel tudja, hogy hol és mi található- fel tudja venni a kapcsolatot a tulajdonossal és meg tud vele állapodni. Az eddigi gyakorlat nagy hiányossága volt, hogy a tulajdonost nem vonták be a védelmi feladatok végrehajtásába, nem volt párbeszéd, ezért a felek jóhiszeműsége mellett is bekövetkezhettek sérülések. Az összegyűjtött információ felelősséggel is jár. A törvénymódosítás az eddigi titkolózó, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni.

    Fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabályban megjelenő idő és területhatárok kötelezően viselendő mértéket tartalmaznak, mint például egy fészek körüli korlátozás, vagy erdészeti munkálatokból kizárt időszak. Az ezektől eltérő nagyobb mértékű korlátozás lehetősége az európai joggyakorlathoz illeszkedően adott, de a gazdálkodóval, tulajdonossal történő megegyezés alapján rendelhető el, mint a rendes gazdálkodás körét meghaladó közérdekű korlátozás. Ez a módosítás is a felelős magatartást, az eddig hiányzó vagy hézagos kommunikációt igyekszik erősíteni. Az erdőgazdálkodók régi elvárása teljesült azzal a módosítással, hogy a törvényben leírt kötelezően viselendő eseteken felüli természetvédelmi korlátozások az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphessenek életbe és azokért a korlátozással arányos mértékű kompenzáció járjon. Ezt támasztja alá az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Alaptörvény XIII. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. A két cikk rendelkezéseinek egybevetéséből megállapítható, hogy ha az állam természetvédelmi okokra hivatkozással – tehát a közjó érdekében – korlátozásokat vezet be, annak terhét nem lehet kizárólag az erdő tulajdonosaira hárítani. Egy ilyen tartalmú szabályozás ellenkezne az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekkel.

    A Natura 2000-es területek és ezen belül hangsúlyosan az erdőterületek a tulajdonosok, erdőgazdálkodók megkérdezése nélkül kerültek kijelölésre, és a későbbi jogorvoslati lehetőségek kidolgozásának elmaradása, csúszása sok esetben szembenállást eredményezett a tulajdonosok és természetvédelmi igazgatás között. A módosítás igyekezett pontosítani a védelemre érdemes kört és meghatározta az elsődleges Natura rendeltetés szabályait. A védett területen lévő erdők rendeltetése a védelemből következik, míg a nem védett természeti területen lévő erdők csak akkor bírnak Natura rendeltetéssel, ha azok természeti állapota ezt alátámasztja, ezzel teljesíti a kijelöléskor fennálló állapot fenntartásának kötelezettségét. Mivel sok nem őshonos fafajú erdő és ültetvény is kijelölésre került, ezek természetessége nem indokolja a Natura rendeltetést. A fenntartásukat biztosító gazdálkodást, amit a Natura jogszabály előír, ez a törvénymódosítás biztosítja. A civil természetvédelmi szervezetek által érzékelt és kommunikált védelmi és közjóléti funkciók gyengülése kizárólag az ültetvényjellegű erdőkben jelenik meg. Az ilyen faállományok természetvédelmi célú, természetesség irányába történő fejlesztése nem a rendes gazdálkodás része, de megállapodások mentén, jobb együttműködéssel megoldható. Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó erdőgazdálkodási szabályok megerősítik a természetvédelmi és Natura 2000 erdők védettségi szintjének megfelelő erdőgazdálkodást.

    A módosítás sok tekintetben megerősíti a természetvédelmi célokat. Engedélyezhető a termőhely szerint elvárt záródástól eltérő, kisebb záródás is (pl.: élőhely rekonstrukció: az idegenhonos fafajokkal záródott faállomány visszaalakítása). Az önerdősült területeket, ahol a földtulajdonos szándéka ellenére jött létre erdő, a tulajdonos kérelmére erdészeti hatóság törli az Erdőállomány Adattárból és a jövőben fásításként, a fél hektárt elérő területeket szabadrendelkezésű erdőként kezelni. A természetvédelmi hatóság által elrendelt művelési ág változás esetén nem kell a jövőben ennek a költségeit kifizetni. Természetközeli erdőkben az intenzíven terjedő idegenhonos fafajok kitermelésére akkor is lehetőség lesz, ha az erdőtervben nem szerepel. A Természetvédelmi törvényben az erdőkre hivatkozott és sokféleképpen értelmezhető vegetációs időre vonatkozó tilalmat egy általános erdőgazdálkodási korlátozási időszak váltja fel, ami magában foglalja nem csak a vegetációra, hanem az állatvilágra vonatkozó (fészekvédelem, utódnevelési védelem) korlátozásokat is. Az ezektől eltérő nagyobb mértékű korlátozás lehetősége minden esetben adott, de be kell vonni a gazdálkodót, tulajdonost a döntésbe, végrehajtásba, hasonlóan az európai joggyakorlathoz. Ez a módosítás is a felek kölcsönös elismerését a felelős magatartást célozza meg, és lehetőséget biztosít a természetvédelmi igazgatásnak, hogy az erdőben megjelenő természeti értékekre felhívja a gazdálkodó, tulajdonos figyelmét és a kompenzáción keresztül bevonja az értékmegőrző munkába. Ez a kor igényeinek inkább megfelelő megoldás, mint a sehol sem hasznosuló bírságok behajtása.

    Jelenleg a magánerdő tulajdon jelentős részén, közel 200 ezer hektár területen nincs nyilvántartott erdőgazdálkodó. Ezeken a területeken is fontos a faállomány gondozása. Az erdő a fatermesztés mellett egyéb materiális és inmateriális haszonvételi lehetőségeket is nyújt (pl. gyógy-, illetve fűszernövények, gomba, erdei turizmus). Az elaprózott osztatlanként megjelenő erdőtulajdon kezelése nehéz és hosszadalmas szakmai feladat, és sok esetben a döntésképesség és felmerülő költségek hiánya gátolja a gazdálkodás elindítását. Az erdész szakemberek feladata a laikus erdőtulajdonos érdekei, és erdő hosszú távú fenntartása, kezelése között megteremteni az összhangot, úgy, hogy az erdő képes legyen megőrizni a természeti együttest, aminek része. Ez az elaprózott tulajdonból fakadóan gazdaságtalan, állami szerepvállalás nélkül, szakirányítói támogatás nélkül nem indítható el.

    Erdő esetén is a használat átadására csak a földforgalmi törvényben nevesített jogcímeken van lehetőség. Fontos, hogy a használat átadására tulajdonostárs részére is lehetőség legyen. A tényleges tulajdonosi közösségi használatot az erdőbirtokossági társulat, illetve a tulajdonosi közösség bevonásával folytatott, vagyonkezelés jellegű erdőhasználat (erdőkezelés, ami a történelmi közbirtokossághoz hasonló használati forma) jelentené. Működését az egyszerű szótöbbséggel meghozható döntések (ha egy tulajdon eléri az 50 %-ot akkor a kisebbség védelme érdekében 66,6%) biztosítják.

    Az évekig tartó egyeztetések, szakmai viták során legfontosabb szempont az erdő természetességének megtartása, területének növelése, a vidéki lakosság megélhetésének, életminőségének javításában betöltött szerepe volt. A rendszerváltás óta eltelt időben 200 ezer hektár új erdőtelepítést végeztek el a jövőben bízó vidéki honfitársaink. Ennek meghatározó része magán területeken jött létre, abban a reményben, hogy megélhetést, folyamatos munkát biztosít a tulajdonosának.

    Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magánerdő Gazdálkodók Országos Szövetsége a természetvédelmi értékek maximális védelme mellett a vidéki lakosságnak is életteret adó és a gazdasági érdekeket is figyelembe vevő szabályozás kialakítását képviselte az erdőtörvény több évet igénylő, módosítást előkészítő tárgyalásai során, bízva az erdészeti igazgatás törekvéseiben és szakembereinek magas színvonalú tudásában.

    Mocz András elnök

    Duska József ügyvezető elnök

    MEGOSZ