Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete

    A cikk dátuma February 12th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Nagy István agrárminiszter  a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”.

    Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is – mondta az agrárminiszter.

    Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.

    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki.

    A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

    Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.

    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.

    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra.

    Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság. A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét. “Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a “hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani” – mondta előadásában az agrárminiszter.

    Forrás: Agrárminisztérium; MTI

  • Erdőtörvényről az erdőt ismerő szakemberek szemszögéből

    A cikk dátuma February 4th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Erdészeti Lapok januári számában megjelent az erdőtörvény céljait, törekvéseit bemutató cikk Mocz András elnök, és Duska József ügyvezető elnök tollából, amit teljes terjedelmében az alábbiakban olvashatnak. Kérjük olvassák el és adják tovább erdő iránt érdeklődő, vagy erdőt kezelő ismerőseiknek.

     

    Erdőtörvény! Erdőtörvény! Erdőtörvény!

    Minden jogszabály leképezi az adott kor sajátosságait, amiben készült, és mivel az évek sora alatt nagyon sok minden megváltozik, szükséges a szabályozás kiigazítása. Életvitelünk egyre feszítettebb, egyre gyorsabb döntésekre kényszerülünk. A változások nem kímélnek semmit, még az öröknek, állandónak tartott erdők szabályozását sem. Negyven éven keresztül senki sem gondolt arra, hogy az államiból privatizált erdők az ország erdőségeinek közel a felét fogják kitenni, de mégis bekövetkezett. Az időközben megszületett erdőhöz kötődő jogszabályok pedig rendre elfelejtették kezelni ezt a tényt, és mint közös –állami– tulajdont felruházták a köz szolgálatának terheivel. Az erdő bárkinek a tulajdonában van, minden itt élő ember számára szolgáltat portól megtisztított levegőt, oxigént, megkötött széndioxidot, talajvédelmet, rekreációra is alkalmas élhető környezetet. Mindezek mellett, mint a legtermészetesebb szárazföldi élőhelyek sokasága lehetőséget teremt számtalan faj fennmaradásához, biztosítva ezzel a sokféleséget, ami a természetes rendszerek életének az alapja. Ezen gondolatok mentén kezdődött, és sok vitában érlelődött meg a törvény és a kapcsolódó rendeletek módosítása. A preambulum, a törvény első paragrafusában megfogalmazott alapvető cél nem változott.   „E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését”.  Első helyeken sorolja fel a biológiai sokféleség megőrzését és a klímaváltozás csökkentését, továbbá összhangot kíván teremteni az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.  

    A korábbi jogszabályok a magán tulajdonban lévő erdők tulajdonlásból fakadó különbségeit nem vették figyelembe, ezért a módosítás egyik célja ezek beépítése volt. Nem vitatva a sokféleség megőrzésének fontosságát. Egyre időszerűbbé vált a köz érdekében végzett kötelező feladatok, vagy elviselendő korlátozások mértékének meghatározása. Elválasztásra került a rendes gazdálkodás részét képező elviselendő, és az ezt maghaladó mértékű korlátozás, amit annak kell viselni, akinek az érdekében ez történik, tehát a köznek. Ezért a jogszabály módosítással egy időben az erdész szakmai szervezetek kezdeményezték a természetvédelmi célú korlátozások kompenzációs kifizetéseit megalapozó költségvetési sor létrehozását és elfogadását. A kompenzációs kifizetések kezelésére az állami természetvédelem lett megjelölve, mert nála található meg az a tudás és adatbázis, ami lehetővé teszi a természeti értékek megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Megalapozhatja a korrekt párbeszédet, ami alapján eldönthető, hogy mely természeti érték miatt mekkora korlátozás, védőzóna, időbeli lehatárolás szükséges. Amennyiben a megőrzendő faj, vagy állapot magán tulajdonú területen van az információkat birtokló szervezet –mivel tudja, hogy hol és mi található- fel tudja venni a kapcsolatot a tulajdonossal és meg tud vele állapodni. Az eddigi gyakorlat nagy hiányossága volt, hogy a tulajdonost nem vonták be a védelmi feladatok végrehajtásába, nem volt párbeszéd, ezért a felek jóhiszeműsége mellett is bekövetkezhettek sérülések. Az összegyűjtött információ felelősséggel is jár. A törvénymódosítás az eddigi titkolózó, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni.

    Fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabályban megjelenő idő és területhatárok kötelezően viselendő mértéket tartalmaznak, mint például egy fészek körüli korlátozás, vagy erdészeti munkálatokból kizárt időszak. Az ezektől eltérő nagyobb mértékű korlátozás lehetősége az európai joggyakorlathoz illeszkedően adott, de a gazdálkodóval, tulajdonossal történő megegyezés alapján rendelhető el, mint a rendes gazdálkodás körét meghaladó közérdekű korlátozás. Ez a módosítás is a felelős magatartást, az eddig hiányzó vagy hézagos kommunikációt igyekszik erősíteni. Az erdőgazdálkodók régi elvárása teljesült azzal a módosítással, hogy a törvényben leírt kötelezően viselendő eseteken felüli természetvédelmi korlátozások az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphessenek életbe és azokért a korlátozással arányos mértékű kompenzáció járjon. Ezt támasztja alá az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Alaptörvény XIII. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. A két cikk rendelkezéseinek egybevetéséből megállapítható, hogy ha az állam természetvédelmi okokra hivatkozással – tehát a közjó érdekében – korlátozásokat vezet be, annak terhét nem lehet kizárólag az erdő tulajdonosaira hárítani. Egy ilyen tartalmú szabályozás ellenkezne az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekkel.

    A Natura 2000-es területek és ezen belül hangsúlyosan az erdőterületek a tulajdonosok, erdőgazdálkodók megkérdezése nélkül kerültek kijelölésre, és a későbbi jogorvoslati lehetőségek kidolgozásának elmaradása, csúszása sok esetben szembenállást eredményezett a tulajdonosok és természetvédelmi igazgatás között. A módosítás igyekezett pontosítani a védelemre érdemes kört és meghatározta az elsődleges Natura rendeltetés szabályait. A védett területen lévő erdők rendeltetése a védelemből következik, míg a nem védett természeti területen lévő erdők csak akkor bírnak Natura rendeltetéssel, ha azok természeti állapota ezt alátámasztja, ezzel teljesíti a kijelöléskor fennálló állapot fenntartásának kötelezettségét. Mivel sok nem őshonos fafajú erdő és ültetvény is kijelölésre került, ezek természetessége nem indokolja a Natura rendeltetést. A fenntartásukat biztosító gazdálkodást, amit a Natura jogszabály előír, ez a törvénymódosítás biztosítja. A civil természetvédelmi szervezetek által érzékelt és kommunikált védelmi és közjóléti funkciók gyengülése kizárólag az ültetvényjellegű erdőkben jelenik meg. Az ilyen faállományok természetvédelmi célú, természetesség irányába történő fejlesztése nem a rendes gazdálkodás része, de megállapodások mentén, jobb együttműködéssel megoldható. Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó erdőgazdálkodási szabályok megerősítik a természetvédelmi és Natura 2000 erdők védettségi szintjének megfelelő erdőgazdálkodást.

    A módosítás sok tekintetben megerősíti a természetvédelmi célokat. Engedélyezhető a termőhely szerint elvárt záródástól eltérő, kisebb záródás is (pl.: élőhely rekonstrukció: az idegenhonos fafajokkal záródott faállomány visszaalakítása). Az önerdősült területeket, ahol a földtulajdonos szándéka ellenére jött létre erdő, a tulajdonos kérelmére erdészeti hatóság törli az Erdőállomány Adattárból és a jövőben fásításként, a fél hektárt elérő területeket szabadrendelkezésű erdőként kezelni. A természetvédelmi hatóság által elrendelt művelési ág változás esetén nem kell a jövőben ennek a költségeit kifizetni. Természetközeli erdőkben az intenzíven terjedő idegenhonos fafajok kitermelésére akkor is lehetőség lesz, ha az erdőtervben nem szerepel. A Természetvédelmi törvényben az erdőkre hivatkozott és sokféleképpen értelmezhető vegetációs időre vonatkozó tilalmat egy általános erdőgazdálkodási korlátozási időszak váltja fel, ami magában foglalja nem csak a vegetációra, hanem az állatvilágra vonatkozó (fészekvédelem, utódnevelési védelem) korlátozásokat is. Az ezektől eltérő nagyobb mértékű korlátozás lehetősége minden esetben adott, de be kell vonni a gazdálkodót, tulajdonost a döntésbe, végrehajtásba, hasonlóan az európai joggyakorlathoz. Ez a módosítás is a felek kölcsönös elismerését a felelős magatartást célozza meg, és lehetőséget biztosít a természetvédelmi igazgatásnak, hogy az erdőben megjelenő természeti értékekre felhívja a gazdálkodó, tulajdonos figyelmét és a kompenzáción keresztül bevonja az értékmegőrző munkába. Ez a kor igényeinek inkább megfelelő megoldás, mint a sehol sem hasznosuló bírságok behajtása.

    Jelenleg a magánerdő tulajdon jelentős részén, közel 200 ezer hektár területen nincs nyilvántartott erdőgazdálkodó. Ezeken a területeken is fontos a faállomány gondozása. Az erdő a fatermesztés mellett egyéb materiális és inmateriális haszonvételi lehetőségeket is nyújt (pl. gyógy-, illetve fűszernövények, gomba, erdei turizmus). Az elaprózott osztatlanként megjelenő erdőtulajdon kezelése nehéz és hosszadalmas szakmai feladat, és sok esetben a döntésképesség és felmerülő költségek hiánya gátolja a gazdálkodás elindítását. Az erdész szakemberek feladata a laikus erdőtulajdonos érdekei, és erdő hosszú távú fenntartása, kezelése között megteremteni az összhangot, úgy, hogy az erdő képes legyen megőrizni a természeti együttest, aminek része. Ez az elaprózott tulajdonból fakadóan gazdaságtalan, állami szerepvállalás nélkül, szakirányítói támogatás nélkül nem indítható el.

    Erdő esetén is a használat átadására csak a földforgalmi törvényben nevesített jogcímeken van lehetőség. Fontos, hogy a használat átadására tulajdonostárs részére is lehetőség legyen. A tényleges tulajdonosi közösségi használatot az erdőbirtokossági társulat, illetve a tulajdonosi közösség bevonásával folytatott, vagyonkezelés jellegű erdőhasználat (erdőkezelés, ami a történelmi közbirtokossághoz hasonló használati forma) jelentené. Működését az egyszerű szótöbbséggel meghozható döntések (ha egy tulajdon eléri az 50 %-ot akkor a kisebbség védelme érdekében 66,6%) biztosítják.

    Az évekig tartó egyeztetések, szakmai viták során legfontosabb szempont az erdő természetességének megtartása, területének növelése, a vidéki lakosság megélhetésének, életminőségének javításában betöltött szerepe volt. A rendszerváltás óta eltelt időben 200 ezer hektár új erdőtelepítést végeztek el a jövőben bízó vidéki honfitársaink. Ennek meghatározó része magán területeken jött létre, abban a reményben, hogy megélhetést, folyamatos munkát biztosít a tulajdonosának.

    Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magánerdő Gazdálkodók Országos Szövetsége a természetvédelmi értékek maximális védelme mellett a vidéki lakosságnak is életteret adó és a gazdasági érdekeket is figyelembe vevő szabályozás kialakítását képviselte az erdőtörvény több évet igénylő, módosítást előkészítő tárgyalásai során, bízva az erdészeti igazgatás törekvéseiben és szakembereinek magas színvonalú tudásában.

    Mocz András elnök

    Duska József ügyvezető elnök

    MEGOSZ

  • Február 1-jétől ismét igényelhető az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló (fiatal erdő) támogatás

    A cikk dátuma January 29th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Magyar Államkincstár honlapján megjelent, és újra igényelhető az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló (fiatal erdő) támogatás!

    A VP5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek pályázati felhívás célja az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat.

    A támogatás igénybevételének feltétele, valamint annak benyújtási módja nem változott.

    Támogatható tevékenységek továbbra is az alábbiak:

    1. befejezett ápolás; (kézi vagy gépi)
    2. tisztítás;
    3. törzsnevelési jellegű beavatkozás.

    A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak:

    • 2019.02.01. – 2019.03.04.

    A támogatási kérelem benyújtásának módja:

    • Online benyújtás elektronikus kitöltőprogramon keresztül.

    A támogatási kérelem benyújtásának részletes leírása elérhető a Magyar Államkincstár honlapján, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldalon a Támogatások menüponton belül a Vidékfejlesztési Program 2014-2020/Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek címmel.

    A pályázati felhívás és mellékletei a www.szechenyi2020.hu weboldalon találhatók.

    Forrás:  Magyar Államkincstár; ERDŐ-MEZŐ ONLINE;

  • A hónap végéig el kell készíteni az erdei faválasztékok év eleji nyitókészletének nyilvántartását

    A cikk dátuma January 23rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A 2019. január 1-je, vagy ha ettől eltér, akkor az üzleti év első napja szerinti erdei faválasztékra vonatkozó nyitó készletét minden faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek fel kell mérnie és a faanyag nyomon követhetőségét biztosító nyilvántartásában rögzítenie kell az üzleti év első hónapjának – jellemzően január – végéig. A nyitó készletet fafajonként, választékonként telephelyenkénti bontásban kell megadni.

    A készletadatokat nem kell a Nébih-hez beküldeni, de az a faanyag kereskedelmi lánc szereplő nyomon követhetőséget biztosító nyilvántartásának részét képezi, a telephelyen így rendelkezésre kell állnia.

    A faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tekintetében telephelynek minősül az a hely, ahol a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet folytatják, így különösen az állandó vagy rendszeres üzleti (üzemi), termelő és szolgáltató tevékenység helye.

    Erdőrészletet vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet nem kell telephelyként bejelenteni, amennyiben az oda bejegyzett erdőgazdálkodó folytat rajta faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet (de annak nyilvántartott készletét az erdőgazdálkodó összes készletében szerepeltetni szükséges).

    Az üzleti év elejére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség már 2018. évben is fennállt, de a fokozatosság elvét követve 2018-ban ennek hiánya miatt nem szankcionáltak az ellenőrök. A 2019. évi ellenőrzések során az üzleti év elejére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség teljesítését a Nébih már kiemelten vizsgálja.

    A telephelyi ellenőrzések tapasztalatai alapján mind az ellenőrzött láncszereplők, mind a hatóság munkáját megkönnyítette a nyitókészletek rendelkezésre állása.

    Az alábbiakban egy egyszerű példán keresztül szemléltetjük egy telephely erdei faválasztékaira vonatkozóan a 2019. évi nyitókészlet lehetséges nyilvántartási elemeit. A táblázat letölthető innen.

    Forrás:(NÉBIH Erdészeti Igazgatóság); ERDŐ-MEZŐ ONLINE;

     

  • Országos Erdészbál február 9-én Siófokon a Hotel Azúrban.

    A cikk dátuma January 16th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    AZ Országos Erdészeti Egyesület 2019. február 9-én Siófokon a Hotel Azúrban rendezi meg az Országos Erdészbált.

    “Az 1866 óta hagyományokra építő Egyesületünk életében kiemelt szerepe van a közösség összetartó erejében megnyilvánuló rendezvényeknek, ezek sorában az erdészbáloknak, melyek a történelem során sok esetben a magyar hagyományok, ruhaviselet és nyelvhasználat, a nyelv megőrzésének is eszközéül szolgáltak.” – írja bevetőjében Zambó Péter  az OEE elnöke.

    A csatolt regisztrációs táblázat 2019. január 25-ig az OEE titkárságára történő visszaküldésével (titkarsag@oee.hu ) van lehetőség jelentkezni.

    Regisztrációs_táblázat_2019_február_09_MEGOSZ

    További részleteket az alábbi, az OEE honlapjára navigáló kapcsoló segítségével talál.

    https://www.oee.hu/orszagos_erdeszbal_2019

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

     

     

     

     

     

     

     

     

  • A NÉBIH újabb információkat jelentetett meg a műveleti lapok kezeléséről

    A cikk dátuma January 11th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A NÉBIH kiegészítette a honlapján közzétett,  a lejárt hatályú műveleti lapok kezeléséről szóló felhívást és a következő információkat juttatta el a szövetségünkhöz.

    Ennek megfelelően az alábbiakban leírtak szerint lehet eljárni

    2019. január 1-jétől már csak az új típusú műveleti lap tömbök használhatóak. A régi típusú műveleti lap tömbök befejezését – attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e – a hatóság felé be kell jelenteni.

    Az elmúlt 2 évben több fontos jogszabályi változás is érintette az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereket. Mind az erdőtörvény, mind a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet számos ponton módosult illetve megváltozott.

    Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” műveleti lap tömbök csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek, de már a használatba vétel megkezdését bejelentették a Nébih honlapján. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható:http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/999186?lang=hu

    A nyár folyamán megjelent a Nébih tematikus honlapján a „Műveleti lap” menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú műveleti lap minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató https://portal.nebih.gov.hu/hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok. Az új nyomtatványok a nyomtatványboltokban elérhetők országosan az alábbi helyeken: http://patria.hu/irodaszer/patria-szakuzletek/

    Tájékoztatjuk az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereket, hogy az új típusú műveleti lap tömbök elérhetőek országosan a Pátria nyomda viszonteladói hálózatában, amelyek mellett a nyomda 2 napos határidővel a megadott címre térítés ellenében postáz is.

    Az alábbi oldalon tájékozódhatnak a boltok elhelyezkedéséről: http://patria.hu/irodaszer/patria-szakuzletek/

    Továbbá a felhasználó maga is legyártathatja a tömböket, illetve regisztrált és hitelesített nyomtatványkitöltő programmal is előállíthatja azokat.

    A nyomdák számára közzétett műveleti lap és pótlap az alábbi helyen elérhető: http://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok

    Hasznos Információk

    Mit kell tennem, ha régi típusú, felhasználás megkezdésére be nem jelentett műveleti lap tömbökkel rendelkezem?
    A régi típusú, kitöltetlen műveleti lap tömböknél, melyek felhasználásának megkezdése nem került még bejelentésre, a felhasználás befejezését sem kell elektronikusan  bejelenteni, azonban a műveleti lap tömbök szigorú számadású nyilvántartásában fel kell tüntetni, hogy ezen tömbök nem kerültek használatra bejelentésre, nem lett belőlük műveleti lap kiállítva.

    Mit kell tennem, ha régi típusú műveleti lap tömb felhasználásának megkezdését bejelentettem, de nem állítottam ki belőle műveleti lapot?
    Ha egy műveleti lap tömb felhasználásának megkezdése bejelentésre került, azonban abból nem állítottak ki műveleti lapot, akkor a felhasználás befejezésének bejelentése során az elektronikus felületen az utolsóként kitöltött műveleti lap sorszámaként 0-át kell beírni, és a rögzítő felület következő oldalán az eltérés okaként egy „Egyéb” opciót választva megadhatóvá válik, hogy a felhasználásra bejelentett tömbből nem került kiállításra műveleti lap. A nyomtatványtömb felhasználásának kezdő időpontja és a nyomtatványtömb utolsóként kitöltött lap kitöltési időpontja rovatba pedig egységesen a rögzítés napját kell megadni.

    Forrás: NÉBIH

     

  • Mit kell tenni a “régi típusú” műveleti lap tömbökkel

    A cikk dátuma January 10th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A NÉBIH kiegészítette a honlapján közzétett,  a lejárt hatályú műveleti lapok kezeléséről szóló felhívást. Ennek megfelelően az alábbiakban leírtak szerint lehet eljárni

    Mit kell tennem, ha régi típusú, felhasználás megkezdésére be nem jelentett műveleti lap tömbökkel rendelkezem?
    A régi típusú, kitöltetlen műveleti lap tömböknél, melyek felhasználásának megkezdése nem került még bejelentésre, a felhasználás befejezését sem kell elektronikusan bejelenteni, azonban a műveleti lap tömbök szigorú számadású nyilvántartásában fel kell tüntetni, hogy ezen tömbök nem kerültek használatra bejelentésre, nem lett belőlük műveleti lap kiállítva.
    Mit kell tennem, ha régi típusú műveleti lap tömb felhasználásának megkezdését bejelentettem, de nem állítottam ki belőle műveleti lapot?
    Ha egy műveleti lap tömb felhasználásának megkezdése bejelentésre került, azonban abból nem állítottak ki műveleti lapot, akkor a felhasználás befejezésének bejelentése során az elektronikus felületen az utolsóként kitöltött műveleti lap sorszámaként 0-át kell beírni, és a rögzítő felület következő oldalán az eltérés okaként egy „Egyéb” opciót választva megadhatóvá válik, hogy a felhasználásra bejelentett tömbből nem került kiállításra műveleti lap. A nyomtatványtömb felhasználásának kezdő időpontja és a nyomtatványtömb utolsóként kitöltött lap kitöltési időpontja rovatba pedig egységesen a rögzítés napját kell megadni.
    A tejes szöveg a kapcsolóra kattintva olvasható. 
    Forrás: NÉBIH
  • 2019. január 1-től már csak az új típusú műveleti lap tömbök használhatóak. A régi típusú műveleti lap tömbök befejezését–attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e –a hatóság felé be kell jelenteni.

    A cikk dátuma January 7th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Már csak az új típusú műveleti lap tömbök használhatóak 2019. január 1-től!
    Az elmúlt 2 évben több fontos jogszabályi változás is érintette az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereket. Mind az erdőtörvény, mind a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet számos ponton módosult, illetve megváltozott. Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” műveleti lap tömbök csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé
    haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható:http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/999186?lang=hu
    A nyár folyamán megjelent a NÉBIH tematikus honlapján a „Műveleti lap” menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú műveleti lap minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató https://portal.nebih.gov.hu/hu/ugyintezes/noven/nyomtatvanyok
    Az új nyomtatványok a nyomtatvány boltokban elérhetők.

    Az alábbi, a NÉBIH honlapjáról átvett kapcsolókra kattintva találják a mintákat és a kitöltési útmutatókat.

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József ügyvezető elnök

  • 2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyek használhatóak

    A cikk dátuma December 17th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyeket használhatják az erdei faválasztékok (pl. tűzifa) szállítását, értékesítését végző faanyag kereskedelmi lánc szereplők. A régi típusú szállítójegy tömbök befejezést – attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e – a hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni.

    Mint arról a Nébih korábbi közleményében már részletesen beszámolt, 2018-ban több fontos jogszabályi változás is érinti a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőket. http://portal.nebih.gov.hu/hu/-/valtozasok-a-fatermek-ertekesitesben-szallitasban

    Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” szállítójegyek csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható: http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/464412?lang=hu=

    A nyár folyamán megjelent a Nébih tematikus honlapján  http://portal.nebih.gov.hu/hu/eutr-szakmai a „Szállítójegy” lenyíló menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú szállítójegy minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató. Ezzel egy időben a nyomtatvány boltokban is megvásárolhatóvá váltak az új nyomtatványok.

    A Nébih 2018-ban a faanyag kereskedelmi lánc szereplők által kiállított régi típusú szállítójegyek adattartalmát – a zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében – még a régi kitöltési szabályok szerint ellenőrizte.

    2019. január 1-jét követően azonban a korábban megvásárolt régi típusú szállítójegyeket már nem lehet felhasználni, az újak kitöltésénél pedig az alábbi változásokra kell odafigyelni:

    • A korábbi „Feladás helye” rovatnak a „Szállításra történő átadás helye” rovat felel meg.
    • A korábbi „Átvétel helye” rovatnak a „Kiszolgáltatás helye” rovat felel meg, ennek megfelelően az „Átvevő” helyett a „Kiszolgáltatást igazoló személy” adatainak feltüntetése szükséges, azonban ezen személy esetében már nem a címét, hanem a jogosultságát
      (pl. családtag, munkavállaló) kell feltüntetni.
    • A szállítójármű indulásakor leolvasott kilométeróra-állást minden esetben kötelező kitölteni.
    • A szállítójegyen erdei faválaszték esetében csak tömör köbméter vagy űrméter tüntethető fel térfogat-mértékegységként.
    • Fogyasztónak történő tűzifa értékesítés esetén térfogatban való értékesítéskor a szállítójegyen a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben és űrméterben egyaránt fel kell tüntetni, tömegben való értékesítéskor a tömeg mellett a tömör köbmétert is meg kell adni, egyéb mértékegység esetén pedig a tömör köbméterre átszámított mennyiségét és a tömör köbméter és a kiszállított termék értékesítési egysége között alkalmazott átváltási tényezőt is fel kell tüntetni.
    • A kemény és a lágy lombos tűzifa mellett lehetőség van a szállítójegyen fenyő tűzifa összevont fatermékként történő megadására az érintett fafajok felsorolása mellett.

    forrás : NÉBIH

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az alábbi, a NÉBIH honlapjáról átvett kapcsolókra kattintva találják a szállítójegy mintákat és a kitöltési útmutatókat.

     

     

  • MÓDOSULTAK AZ IDŐPONTOK! A NAK három állomásból álló országos tájékoztató rendezvény-sorozatot szervez erdő- és vadgazdálkodás témakörökben

    A cikk dátuma December 5th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara három állomásból álló országos tájékoztató rendezvény-sorozatot szervez erdő- és vadgazdálkodás témakörökben. A rendezvényeken a mellékelt meghívókban foglaltak szerint délelőtt az agrárerdészeti rendszerekről, illetve agrárerdészeti fásításokról, délután pedig az elkészült új vadkárfelmérési útmutatóhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági illetve erdészeti vadkárfelmérésről szóló tájékoztató előadásokra kerül sor.

    Mindkét téma, de különösen az agrárerdészeti rendszerek az agrárium, illetve a környezetgazdálkodás több szakterületét érinti, ezért a rendezvényeket az érintett szakterületek széles köre részére ajánljuk.

    A rendezvény időpontjai és helyszínei:

    2019 január 09-én Sárváron (kiemelt, megnyitó rendezvény)

    2019 január 16-án Kecskeméten

    2019 január 17-én Nyíregyházán

    Kérem, amennyiben a meghívásnak eleget tud tenni, szíveskedjék visszajelezni a dosa.ildiko@nak.hu e-mail címre. További résztvevők esetén kérjük, hogy a meghívóban szereplő regisztrációs felületen, (https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/agrarerdeszetirendszerek11/) jelezzék a részvételi szándékukat.

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

    A részletes meghívókat az alábbi linkeken találják:

    Meghívó – Sárvár  Meghívó – Sárvár 2019.01.09.

    Meghívó – Kecskemét  Meghívó – Kecskemét 2019.01.16.

    Meghívó – Nyíregyháza  Meghívó – Nyíregyháza 2019.01.17.