Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Júniusban indult az Agrárcenzus első szakasza

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    10 év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

    Az első szakaszt június 5 és 30. között hajtják végre. Ebben az időszakban a jelentős tevékenységet folytató egyéni gazdaságoknak kötelező az elektronikus kitöltés az újonnan kifejlesztett maja.ksh.hu felületen. A gazdasági szervezeteknek az általuk már jól ismert KSH Elektra rendszerében kell adatokat szolgáltatniuk szintén június 30-ig. A mintegy 750 ezer érintettből 360 ezren kapnak lehetőséget arra, hogy ugyancsak a maja.ksh.hu felületen küldjék el adataikat az első szakaszban. Ők június elején kapják meg az ehhez szükséges tudnivalókat elektronikus vagy postai úton. A jelenlegi helyzetben a KSH arra kéri az érintetteket, hogy minél nagyobb arányban éljenek az online kitöltés lehetőségével. A kitöltés kényelmes formáját választók számíthatnak telefonon a falugazdászok segítségére is. Amennyiben a kitöltéshez kapcsolódóan segítségre van szükségük, úgy írhatnak az agrarcenzus2020@ksh.hu email címre vagy június hónap folyamán hívhatják a 80 18 30 39-es zöld számot is. Az összeírás második szakaszára a tervek szerint szeptember 19. és november 22. között kerül sor, amikor több mint négyezer összeíró személyes kikérdezéssel fogja rögzíteni az adatokat.

    A jelenlegi helyzetben is rendkívül fontos a pontos, jó minőségű adatok gyűjtése, ezek összegzése és elemzése annak érdekében, hogy megfelelő információbázis álljon rendelkezésre az agrárpolitika tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, ezzel is segítve a magyar gazdák minél kedvezőbb pozícióba kerülését.

    A kérdőíven keresztül a használt földterület nagyságáról, az állatállományról, illetve a gazdálkodási módszerekről gyűjt a KSH adatokat, de fontos információ a gazdálkodók korösszetételének és mezőgazdasági végzettségének alakulása is. Az elmúlt években felgyorsult technikai fejlődés pedig indokolttá teszi, hogy külön kérdéscsoport foglalkozzon az agrárdigitalizációval. Ezért a gazdaságban használt digitális eszközökre, precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközökre vonatkozóan is történik majd adatgyűjtés.

    Az Agrárcenzus 2020 sikeres végrehajtása közös érdek, fontos, hogy az érintettek pontos adatokkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy teljes és hiteles képet kapjunk az agráriumról! A további részletekről a http://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020 honlap ad friss információkat. Az agrarcenzus2020@ksh.hu email címre pedig a kérdéseket várják.

    (AM Sajtóiroda)

  • Mezőgazdasági termelőknek szóló tájékoztatás aszálykár esetére

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.

    1. Agrárkár-enyhítési rendszer
    A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
    – a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
    – a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

    Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.

    Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

    Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
    – a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
    – az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
    – a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
    – a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
    – a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.

    A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.

    2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
    A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
    – a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
    – a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.

    A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.

    3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
    Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani.

    A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.

    Forrás: AM Sajtóiroda

     

  • A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok következményeinek ellensúlyozásához

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt – mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

    A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a csapadékhiány jelentősen rontja a terméskilátásokat a szántóföldi kultúrákban, emellett a gyümölcsösök jelentős része elfagyott. A bekövetkezett károk hatásának enyhítését, a gazdák jövedelmének stabilizálását komplex támogatáspolitikai intézkedések szolgálják, amelyek közül a legfontosabbak a kárenyhítési rendszer, a támogatott növénybiztosítások, a közvetlen támogatások, valamint a kamat- és költségmentes hitelprogramok. A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett termelői károk enyhítésére mintegy 18-19 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Kárenyhítési Alapban, amely megfelelő mértékű kompenzálásra ad lehetőséget.

    A finanszírozási nehézségek áthidalása érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében 2020. április végén elindult Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz hitelprogramhoz kapcsolódóan igénybe vehető az Agrárminisztérium által biztosított 100 százalékos mértékű kamat-, kezességi díj és költségtámogatás, amelyet az MFB által meghirdetett forgóeszköz hitelprogramok kapcsán is be fog vezetni a közeljövőben a minisztérium – erősítette meg Nagy István.

    A miniszter szerint a közvetlen támogatások jövedelembiztonságot és pénzügyi stabilitást jelentenek a gazdák számára. Az Agrárminisztérium a területalapú mezőgazdasági támogatások esetében a 2020. évi kérelmek után megemelt összegű előlegfizetéssel tervez az ősz folyamán, segítve a termelési folyamatok finanszírozását. A tárca emellett javaslatcsomagot dolgozott ki és tesz le az Európai Bizottság számára, hogy az aszály miatt a gazdálkodók bizonyos zöldítési feltételek alól is mentesülhessenek.

    A fenti intézkedések hatékonyan ellensúlyozzák a jövedelemkiesést, segítenek a gazdáknak likviditásuk megtartásában, valamint a foglalkoztatás és a termelési kapacitások megőrzésében.

    Forrás: AM; MTI

  • Megjelent a magán erdőgazdálkodást szabályozó 125. számú Magyar Közlöny

    A cikk dátuma June 3rd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Több évig tartó folyamat eredményeként megjelent az erdő célú földhasználatot, és az erdők használatának szabályozását célzó jogszabály ami meghatározza a magán erdőgazdálkodást.

    Mellékletben megtalálják a 125. számú Magyar Közlönyt, ahol olvasható a jogszabályok pontos szövege. A könnyebb eligazodás érdekében az alábbi kigyűjtés ad segítséget az erdővel foglalkozó paragrafusok gyors megtalálásához

    Megjelent a 2020. évi XL. törvény A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény ami a magán erdőgazdálkodást több helyen szabályozza.

    1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása (MK 3008 oldal) 29. § – 42. §-ig
    2. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása (MK 3020. oldal)  70. §- 105. § -ig

        A Fétv. a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

        IX/A. FEJEZETAZ ERDŐ HASZNÁLATÁNAK SAJÁTOS SZABÁLYAI (MK 3029. oldal) 115 .§-116.§-ig

    A 125. számban megjelent a 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet, Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól.  ( MK 3062 oldal) 1. §-34. §-ig és 3 melléklet.

    A 125. számú Magyar Közlönyt az alábbi kapcsolóval érhetik el.

    https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/2473fb7525bcb68f41e2b0d2a1bb60e718fa4eff/megtekintes

     

    Erdészüdvözlettel:
    Duska József ügyvezető elnök

     

     

  • A cikk dátuma April 23rd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok !

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok !

    Tisztelt Erdőgazdálkodók !

     

    A NÉBIH, a jogszerű tűzifa értékesítés segítése érdekében kifejlesztette az “Online piactér az erdőgazdálkodók, tűzifa-értékesítők számára“szolgáltatását.

    A cikkben található információk, címek segítségével regisztrálni tudnak, és ezzel megjelenhetnek kínálatukkal az online tűzifa piacon.

    A Nébih EUTR ellenőrei több száz vizsgálatot végeztek és több ezer jogszerűtlen hirdetést távolíttattak el különböző hirdetési felületekről az elmúlt években. Úgy tapasztalták, a tűzifával való visszaélések nemcsak a jelenlegi fapiacot érintik hátrányosan, hanem a jövőbeli tűzifa keresletet is, ugyanis sok megkárosított vásárló más energiahordozó felé fordul.

    A csalókat az is segíti, hogy a különböző feldolgozottsági fokú, eltérő készletezési formájú tűzifatermékek ára nehezen összehasonlítható. Ráadásul a csalárd hirdetések mögött jellemzően hamar elérhetetlenné váló, hatósági szempontból nehezen beazonosítható személyek állnak.

    A fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa esetében a magyar tűzifavásárlók stabil keresletet jelentenek. A Tűzifát okosan felület hatékonyan segítheti e vásárlók és a tisztességes termelők, kereskedők egymásra találását.

    E tapasztalatok alapján, a jogszerűen működő erdőgazdálkodók, földhasználók és faanyag-kereskedelmi lánc szereplők támogatása érdekében – az Agrárminisztérium támogatásával – a Nébih EUTR részlege online piacteret fejlesztett. A Tűzifát okosan rendszer ingyenes, azonban ügyfélkapus azonosítással működik és kizárólag erdőgazdálkodók, illetve az EUTR nyilvántartásban szereplő faanyag-kereskedelmi láncszereplők tűzifa-értékesítési tevékenységet folytató telephelyeire adható fel hirdetés. A termékeknél szerepeltetni kell a tömör köbméterre vonatkozó átváltási tényezőket, továbbá megadható, hogy a hirdető vállal-e tűzifa-kiszállítást, és ha igen, milyen településekre.

    Az érintett tűzifa értékesítők már „feladhatják” hirdetéseiket, melyhez további információkat találnak alábbi cikkben: https://portal.nebih.gov.hu/-/tuzifat-okosan-regisztracios-tudnivalok vásárlók regisztráció nélkül kereshetnek majd a hirdetések között a https://tuzifatokosan.nebih.gov.hu/kereses oldalon.

    A Tűzifát okosan népszerűsítése érdekében a Nébih májustól széles körű kommunikációs kampányt is indít a lakosság felé. A fejlesztés későbbi ütemeiben a kereső felülethez térképi megjelenítés és megrendelő modul is készül. Emellett folyamatban van egy nagykereskedelmi hirdetési felület fejlesztése is, amelyen – szintén ügyfélkapus azonosítás után – kizárólag láncszereplők tudnak majd erdei faválaszték (nemcsak tűzifa) ajánlatokat felvinni és azok között keresni.

    Tűzifát okosan – regisztrációs tudnivalók

    Kérjük, ha tűzifa termék értékesítésével foglalkozik, segítse a magyar vásárlókat és vigye fel ajánlatát a Nébih Tűzifát okosan rendszerébe.

    A Tűzifát okosan rendszer célja egy olyan ingyenes hirdetési felület kialakítása,

    • amelyen csak beazonosított erdőgazdálkodó, földhasználó, faanyag kereskedelmi lánc szereplő hirdethet,
    • ahol a különböző feldolgozottsági fokú és készletezési formájú tűzifa termékek ára összehasonlítható és
    • a vásárló megtalálhatja a lakóhelye környezetében telephellyel rendelkező erdőgazdálkodókat, földhasználókat, faanyag kereskedelmi lánc szereplőket.

    Amennyiben tűzifa termék értékesítésével foglalkozik, kérjük, segítse a magyar vásárlókat és vigye fel ajánlatát a Nébih Tűzifát okosan rendszerébe:

    • Ha rendelkezik EUTR regisztrációval és van olyan regisztrált telephelye ahol tűzifa értékesítési tevékenységet folytat, közvetlenül indítsa el a Tűzifát okosan alkalmazás feltöltő felületét.
    • Ha erdőgazdálkodóként eddig nem volt EUTR regisztrációja, kérjük, regisztrálja azt a telephelyét, ahonnan az értékesítést folytatni szeretné. Az EUTR regisztráció ingyenes, ügyfélkapus azonosítással történik. A regisztrációs felület a szakmai aloldalról, az EUTR ügyintézés fülnél vagy az alábbi linken érhető el: https://upr.nebih.gov.hu/ng/ugyintezes/ugykatalogus/ugyleiras/F0031-S0051-U0001.
    • Ha rendelkezik EUTR regisztrációval, de egyik telephelyénél sem jelentett be tűzifa értékesítési tevékenységet (46.71.01 Tűzifa nagykereskedelme; 47.78.01 Tűzifa szakosodott kiskereskedelme; 47.99.01 Fűtőanyag (tűzifa stb.) közvetlen értékesítése, házhozszállítással), kérjük, módosítsa a regisztrációját. A regisztrációs felület a szakmai aloldalról, az EUTR ügyintézés fülnél vagy az alábbi linken érhető el: https://upr.nebih.gov.hu/ng/ugyintezes/ugykatalogus/ugyleiras/F0031-S0051-U0001.

    A rendszer felhasználói kézikönyve, valamint a Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye itt érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/-/tuzifat-okosan-lancszereploi-kezikonyv-es-gyik
    A segédletek sorát rövidesen a regisztrációt és feltöltést bemutató videós útmutatókkal bővítjük.

    Forrás: NÉBIH;   https://portal.nebih.gov.hu/-/tuzifat-okosan-regisztracios-tudnivalok; Online piactét;

    Erdészüdvözlettel: Duska József

     

     

  • A megbízási szerződések kivezetésének határideje 2021. december 31-re módosul

    A cikk dátuma April 16th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok !

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok !

    Tisztelt Erdőgazdálkodók !

    A parlament honlapján olvasható az erdők kezelésének szabályozását is módosító:  A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet.

    A törvénytervezet kiegészült egy, a megbízási szerződések lejárati határidejét módosító indítvánnyal. Ennek eredményeként a megbízási szerződések kivezetésének határideje 2021. december 31-re módosul.

    A módosítás szövege megjelent a parlament.hu honlapon.

    Az alábbi címre kattintva, vagy a keresőbe másolva olvashatják a módosítás teljes szövegét. (2. oldal, módosítópont sorszáma: 5.)

    https://www.parlament.hu/irom41/09932/09932-0035.pdf

    file:///C:/Users/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3/Downloads/09932-0035.pdf

    Forrás: Parlament.hu

    Erdészüdvözlettel: Duska József

     

  • A cikk dátuma April 8th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az operatív törzs 2020. április 7-ei sajtótájékoztatóján jelentette be a kormány legújabb gazdasági csomagjának részleteit, melyekben az agrárgazdasági kamara javaslatai is jelentős súllyal szerepelnek. A gazdasági csomag számos területen érinti az agráriumban, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozásokat, melyek közül a legfontosabbak a következők:
    1. Élelmiszergazdasági támogatási programok
      • Elindul a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő program
        • Ennek keretein belül a válsággal leginkább érintett területek (pl. bor, sör, pálinka, dísznövény, hal, szezonális zöldség-gyümölcs) részére támogatási forrás biztosítása.
        • Kedvezőbbé válik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel
      • Beruházási programok indulnak
        • Mezőgazdasági stratégiai beruházási program
        • Mezőgazdasági mikro és kisvállalati beruházási program
        • Élelmiszeripar stratégiai beruházási programja
      • A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek indításának támogatása a modern adatalapú technológiák és eljárások bevezetése és alkalmazása céljából
      • Digitális Agrár Rezsicsökkentési program indul, amivel mérsékelhetőek a gazdák kiadásai 2021-től
      • Munkahelyvédelmi bértámogatás, és a munkaidőkeret maximális időtartamának meghosszabbítása
    2. Adókönnyítések
      • Kiterjesztésre kerül a munkáltatói és munkavállalói tehercsökkentés a díszkertész ágazat egy részére, a bortermelőkre, a pálinka-előállítókra és a kisüzemi sörfőzdékre június 30-ig
      • 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó július 1-től
      • Elhalasztásra kerül az éves beszámolók és adóbevallások határideje szeptember 30-ra
      • Felgyorsítják az áfa-visszaigényléseket (normál adózónak 75 napról 30-ra, megbízható adózónak 30-ról 20 napra)
    3. A hazai termékek nagyobb arányú megjelenésének támogatása a hazai közétkeztetésben és boltokban
      • Szabályozási környezet módosítása, a konyhák közösségi beszerzéseinek promótálása, optimalizálása, központosított beszerzéssel rövid ellátási láncban a hazai élelmiszer-gazdasági szereplők megerősítése érdekében
      • Egységes védjegyrendszer bevezetése
      • 2021-től élelmiszer nyomonkövetési rendszer kerül bevezetésre
    4. Kistelepülések ellátásbiztonságának elősegítése
      • Ehhez kapcsolódóan a szükséges logisztikai rendszer kialakítása, illetve megerősítése, munkahelymegtartó támogatások biztosítása.
    Bízunk benne, hogy a fenti intézkedések segítséget jelentenek a nehéz helyzetbe került tagjainknak ebben a kritikus időszakban. Az egyes intézkedések részletei várhatóan a következő napokban kerülnek ismertetésre, a részleteket a honlapunkon természetesen közzé fogjuk tenni.
    Forrás: NAK
  • Egy év alatt egymillió csemete országszerte

    A cikk dátuma March 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    A fásítási program megvalósítására félmilliárd forintos keret van, amelyre kisebb települések, egyesületek, közösségek pályázhatnak – mondta lapunknak Szentpéteri Sándor

     

    Az újonnan kinevezett erdőkért felelős helyettes államtitkár, Szentpéteri Sándor mind az erdészeti igazgatás, mind az erdőgazdálkodás területén jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik, amit az Állami Erdészeti Szolgálatnál eltöltött csaknem két évtized alatt, majd a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőmérnökeként szerzett. A lapunknak adott interjúban elmondta, jelentős erdőterület-növekedéssel számolnak a jövőben az állami támogatások révén.

     

    A 2030-ig szóló erdőstratégia lényege, hogy huszonhét százalékra növeljék az erdők arányát Magyarországon. Milyen intézkedésekkel kívánják ezt elérni?

    – Nemcsak az erdőket, hanem általánosságban a fával borított területek nagyságát szeretnénk növelni. Ebből következik, hogy nemcsak az erdőtelepítést, hanem az akár belterületen vagy külterületen lévő fásításokat is támogatjuk. A Vidékfejlesztési Program keretében az erdőtelepítésre rendelkezésre állnak a források, ezeket továbbra is igénybe lehet venni. Tavaly indította útjára az agrártárca az Országfásítási Programot, amellyel ösztönözni szeretnénk a fásítási kedvet, és elindítani egy szemléletformálást is ezáltal. Az önkormányzatok közreműködésével országszerte ültettünk fákat közterületeken, közintézményekben, ezzel is felhívva a figyelmet a fák szerepére. Folytatjuk a tavaly elkezdett Országfásítási Programunkat, amelynek keretében az állami erdőgazdaságok is bekapcsolódtak az erdőtelepítési programba. Csak ez az egyetlen mintaprogram ötszázötven hektárnyi erdősterület-növelést jelent.

    – Említette a Vidékfejlesztési Programot, amelynek keretében tavaly nyolcvan–százharminc százalékkal növelték meg az erdősítésre igényelhető támogatási összegeket. Mi volt az emelés oka, és mi lett ennek az eredménye?

    – Az erdőtelepítések területe valamivel kisebb volt, mint amit terveztünk a Vidékfejlesztési Program indításakor, az erdőtelepítéshez szükséges talaj-előkészítés és csemeteültetés költségei azonban megnőttek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az újból elvégzett költségkalkuláció alapján jelentősen megnöveljük a támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. Ennek köszönhetően tizenegyezer hektárra érkezett be támogatási igény, és hatezer-ötszáz hektárra már megítélte a támogatást az irányító hatóság. Az eddigi tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy nőtt az erdőtelepítési kedv, egyre több pályázatot nyújtanak be a gazdák, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is ilyen intenzitással folytatódik.

    – Az erdőtelepítési kedvhez hozzájárulhat Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőn elhangzott mondata, miszerint minden újszülött után tíz fát ültetnek. Hogyan néz majd ki ez a gyakorlatban?

    – A program megvalósításán közösen gondolkozunk az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A tervek szerint ez legalább száz hektár fával borított területet fog jelenteni minden évben. Ezek az erdők hatékony választ adhatnak a klímaváltozás hatásaira. Olyan fafajokban gondolkodunk, amelyek több évtizeden keresztül, akár száz évet meghaladóan szolgálják a védelmi célok mellett a felnövő gyerekeket is.

    – Mindezekre külön állami támogatásokat is igénybe vehetnek az érintettek?

    – Igen, és ezen felül van még egy ötszázmillió forintos fásítási keret is, amely a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat közreműködésével valósul meg. Erre egyesületek, közösségek, civil szervezetek és tízezer fő alatti települések pályázhatnak majd. Azt gondolom, hogy ez még a tavasszal el tud indulni, és az őszi telepítési időszakra a pályázatok elbírálása és az ültetés is megtörténhet.

    – Milyen fafajtákat részesítenek előnyben a fásítások során?

    – A Kárpát-medence nagyon változatos élőhely, évezredek alatt kialakult erdőtársulásokkal, őshonos fafajokkal, amelyek a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva továbbra is telepíthetők. Olyan lombos fajokat javaslunk, és olyanokat is ültetnek a szakemberek, amelyek a Kárpát-medencében jelenleg is előfordulnak, alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz. Előtérbe kerülnek a tölgy fajaink, a hazánkban megtalálható juharok, kőrisek, hársak, erdei gyümölcsfák és berkenyék is. Ezek kiválóan alkalmazkodnak a folyamatos klímaváltozáshoz. Igaz az is, hogy egyes termőhelyek hasznosításához, degradációjának megakadályozásához bizonyos keretek között a termesztésbe vonható idegen honos fajokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például a jövőben is várhatóan fontos szerepe lesz az akácnak.

    – Mennyire érdemes a lombfák mellett például lucfenyőket telepíteni hazánkban?

    – A lucfenyőt nem javasoljuk, hiszen a hazai klíma nem megfelelő a fafaj számára. A soproni és kőszegi fenyvesek is sorra pusztulnak ki, szúkárosítottak, ugyanúgy, mint Európa többi lucfenyőerdeje, amelyek nagyrészt telepített erdők, például Csehországban, Lengyelországban, Németországban. Általában a többi fenyőfajt sem részesítjük előnyben a telepítés tekintetében, hiszen a borókán kívül jellemzően nem őshonosak Magyarországon. Természetesen vannak olyan fenyők, például a feketefenyő és az erdeifenyő, amelyeknek megvolt és megvan a maguk szerepe a kopárok és a homok fásításában, ahol elődeink a fenyők segítségével a csupasz sziklát és a mozgó homokot tették termővé, hogy az újonnan képződött talajon előbb-utóbb ismét őshonos erdők állhassanak.

    – Említette a klímaváltozást, amelynek kapcsán folyamatosan azt látjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az Agrárminisztérium közösen tart sajtótájékoztatókat. Ez a téma a két tárcát együttműködésre sarkallja, vagy vannak olyan témák a klímavédelmen belül, amelyek csak átjárások minisztériumok között?

    – Azt gondolom, hogy az erdőtelepítés és a fásítás mindenkinek közös ügye, ugyanúgy a kormánynak és ezen belül az ITM-nek és az agrártárcának is. Az ITM-nél nagyobb szerepet kapnak a fásítások, pél­dául az út- és barnamezős fásítások, de fogunk közösen telepíteni erdőket állami területeken a támogatásukkal. A cél egy és ugyanaz, egy közös érdek megvalósítása, amit mindenki a saját szakterületén fog elvégezni, ez az ország erdővel és fával borított területének növelése. Az Agrárminisztérium zöldít, ahol tud, hiszen ebben érdekelt. Természetesen nagyon sok feladatot jelent a zöldítésen felül az állami és magán erdőgazdaságoknál az illegális hulladék erdőben való elhelyezésének visszaszorítása, de ehhez környezettudatos szemlélet kell, amelyet a fiatalok környezeti nevelésén, szemléletformáló kampányokon keresztül kívánunk elérni. Ezen felül fontos, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjunk, kevesebb hulladék képződjön, és az újrahasznosítás nagyobb szerepet kapjon. Ezen feladatok megoldására a két minisztérium folyamatos együttműködés mellett dolgoz ki programokat, amelyek sikeres megvalósításán keresztül érhetjük el a kitűzött céljainkat.

    Forrás: Hertelendy Gábor 2020. március 9. hétfő.

     

  • Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

    A cikk dátuma March 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

    A földértékesítési program első ütemében 2020. március 2-án 6540 darab ingatlant kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. Az NFK célja az első fázisban az összesen mintegy 5000 hektár állami föld értékesítése, mely program az ország 1723 települését érinti.

    Kiemelt célkitűzés a földértékesítésekkel az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása. Ennek érdekében az összes eladásra kerülő terület 20%-a osztatlan közös tulajdonú földben fennálló állami tulajdoni hányadot érint. Bízunk benne, hogy a tulajdoni hányadokat a tulajdonostársak vásárolják meg és ennek köszönhetően jelentősen csökkenthető az osztatlan közös tulajdonok száma. Az eladásra kerülő földek továbbá az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése a cél.

    A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés elektronikus úton zajlik. Egy hektáros mérethatárig a nem földművesek is vásárolhatnak földet, és ezen mérethatárig az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja. Egy és három hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapján található Elektronikus Pályázati Rendszert használva, az ügyfélkapus azonosítást követően.

    Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz 2020. március 2-től, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai.

    (AM Sajtóiroda)

  • Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

    A cikk dátuma March 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

    Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. Ezt elősegítendő hirdette meg az agrártárca a mintegy 39 milliárd forint keretösszegű „Erdősítés támogatása” című felhívást.

    Annak érdekében, hogy  a gazdálkodók minél kedvezőbb feltételekkel telepíthessenek új erdőterületeket, a tárca a felhívás módosításáról döntött, amelynek eredményeképp az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást is igénybe vehetnek. A felhívás további kedvező módosítása szerint, a jövedelempótló támogatás összege az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelkedett és a jövedelempótló támogatás igénybevételének időtartama minden fafaj esetében egységesen 12 évre nőtt. Mindezek eredményeként nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően 4-7 évvel hosszabb ideig vehetik igénybe azt.

    Az Irányító Hatóság ez idáig összesen 1077 darab kérelem támogatásáról hozott döntést, összesen 26,3 milliárd forint értékben, amely közel 7400 hektár új erdő telepíthető.

    Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik. A www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető pályázati felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.

    Forrás: AM Sajtóiroda