-
A cikk dátuma January 15th, 2021
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Felhívjuk a Támogatást igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulása az alábbi pontot érinti: – Törlésre került a 6.1. A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája fejezet 3. pontja, így a továbbiakban nem szükséges az érintett fiatal mezőgazdasági termelők részéről a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága által kiállított igazolást a mezőgazdasági termelő tevékenység első bejelentésének az igazolását benyújtani.
VP2-4.1.3.7-20 Csemetekertek gépbeszerzése
https://www.palyazat.gov.hu/vp2-4137-20-csemetekertek-gpbeszerzse#
Forrás: palyazat.gov.hu
-
A cikk dátuma January 15th, 2021
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett GINOP-1.2.9-20 kódszámú, „Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása” elnevezésű felhívás néhány hete jelent meg, és rövidesen megnyílik a lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására is. A pályázó vállalkozások 70-100 százalékos támogatási intenzitású vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, amelyet elsősorban új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanfejlesztésre, munkabérre, alkalmazottak képzésére, IT-fejlesztésre fordíthatnak.
A támogatási kérelmek kizárólag online, elektronikus kitöltőprogramon keresztül, 2021. január 19. 9:00 órától 2021. február 18. 12:00 óráig nyújthatók be.
A felhívás 4.2 fejezetének 15. pontjában foglaltak arról rendelkeznek, hogy azon vállalkozások, amelyek árbevételének nagyobb hányada mezőgazdasági tevékenységből (TEÁOR szám 01.11-03.22) származik – tehát eszerint az erdőgazdálkodási, erdészeti szolgáltatási tevékenység (TEÁOR 02) is ide tartozik – azok e támogatásban nem részesülhetnek. Azonban egy érintett erdőgazdálkodó és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az erre vonatkozó részt hamarosan korrigálja a kiíró, illetve, ha a megnyitásig nem is történik meg a módosítás, a pályázat elbírálása során a helyes értelmezést fogják alkalmazni! Az irányító hatóság megerősítése alapján a felhívás 8. számú szakmai mellékletében foglaltak az irányadók, mely szerint mezőgazdasági tevékenységnek a TEÁOR’08 szerint a 01 nemzetgazdasági ág alá besorolt tevékenységek, valamint a 1102 számú szőlő-bor termelés szakágazat alá besorolt tevékenység minősül. Ennek megfelelően jogosult támogatási kérelem benyújtására az a vállalkozás, amelynek legutolsó lezárt üzleti évéből származó bevételének több, mint 50%-a a TEÁOR’08 szerinti 02-es (erdőgazdálkodás) tevékenységből származik.
Tehát zöld az út az előírt feltételeknek megfelelő erdészeti vállalkozások számára is!
Csak olyan mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak, amelyek:
– Magyarországon székhellyel rendelkező egyszeres könyvvitelt vezető gazdasági társaságok,
– vagy kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók egyéni vállalkozás (kizárólag SZJA szerint adózó, KATA adózók nem), egyéni cégek,
– vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető vállalkozások fióktelepei.
Nem nyújtható támogatás azon igénylő részére, amely többségi önkormányzati tulajdonban áll.
A fejlesztés megvalósítási helye: a felhívás 1. számú mellékletében szereplő hátrányos helyzetű települések egyike (vissza nem térítendő támogatás: 2-10 millió Ft, összes elszámolható költség max. 70%), vagy a 2. számú mellékletben felsorolt, a szabad vállalkozási zónák településeinek valamelyike (maximum 60 millió Ft igényelhető, 100%-os támogatottság mellett). Ez esetben rendelkezni kell az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. által kiállított tanúsítvánnyal is.
Előlegként a támogatás legfeljebb 25%-át lehet igényelni. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd Ft.
Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása. (Ez a projekt elszámolható összköltségének legalább 50%-a az ingatlan beruházásokkal együtt. Ha az utóbbi igénylése nem történik meg, akkor önállóan szükséges elérnie az 50%- ot.)
Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek:
– ingatlan beruházás (építés, korszerűsítés, átalakítás, bővítés);
– IT-fejlesztések;
– képzések (kizárólag a https://vali.ifka.hu honlapon regisztrált szolgáltatóktól vehető igénybe);
– gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, immateriális javak beszerzése;
– bérköltség-támogatás igénybevétele;
– munkavégzéshez szükséges feltételek kialakítása – bérköltség felmerülése esetén;
– kötelezően előírt nyilvánosság;
– projektelőkészítés költségei (pl.: előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok költségei) – kizárólag az 1. számú melléklet településeinek pályázatánál;
– projektmenedzsment – kizárólag az 1. számú melléklet településeinek pályázatánál.
A nem támogatható tevékenységek listáját érdemes figyelmesen átolvasni, mert amíg például a vállalkozói tevékenység végzésével összefüggő ingatlan beruházására (építés, korszerűsítés, átalakítás, bővítés) lehet pályázni, addig a bontási, deponálási, takarítási, kertépítési, a bontási törmelék elszállítási, anyagigazgatási költségek már nem minősülnek elszámolható tételnek. Másik jó példa az IT-fejlesztések, mert ez esetben a már meglévő informatikai eszközök felújítási, karbantartási költsége nem támogatható.
A pályázati dokumentáció innen érhető el.
Forrás: NAK
-
A cikk dátuma January 8th, 2021
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint ismét módosult a VP4.-15.1.1.-17 kódszámú, „Erdő – környezetvédelmi kifizetések” című felhívás dokumentációja.
A pályázat 2020. májusi ismételt megnyitása fontos lépés volt, hiszen ezáltal hosszabb megszakítás nélkül folytathatóvá váltak az ÚMVP időszakban megkezdett, már éppen lejáró Erdő-környezetvédelmi projektek. Ez 2021-ben is fontos szempont. Ráadásul most, a 2020 utáni európai uniós költségvetés és a Közös Agrárpolitika reformjának elhúzódó tárgyalásai miatt, az agrár- és vidékfejlesztési támogatáspolitikában átmeneti időszakra kell készülni. Mindezek miatt az Agrárminisztérium a felhívás további meghosszabbításáról döntött.
A jelenlegi módosítások alapján tehát a következő új határnapok kerültek meghatározásra: 2021. február 28.; 2021. április 30.; 2021. június 30.; 2021. augusztus 31.; 2021. október 31.; 2021. december 31.
A módosított pályázati dokumentáció innen érhető el.
Forrás: NAK
-
A cikk dátuma January 8th, 2021
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult a VP4-12.2.1-16 kódszámú, „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című felhívás dokumentációja.
Hazánkban a Natura 2000 hálózat erdő hasznosítású területeire az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) vonatkozó előírásai értelmében speciális, a közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező szerkezeti és funkcionális elemeinek, valamint az erdőkhöz kötődő közösségi jelentőségű fajok életfeltételeinek biztosítását szolgáló erdőgazdálkodási kötelezettségek vonatkoznak. E jogszabályok betartása többletköltséget, illetve bevételkiesést jelentenek a gazdálkodók számára. A támogatás célja ezek kompenzációja.
Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteit:
I. A 2020 utáni európai uniós költségvetés és a Közös Agrárpolitika reformjának elhúzódó tárgyalásai miatt az agrár- és vidékfejlesztési támogatáspolitikában átmeneti időszakra kell készülni, így az Agrárminisztérium a felhívás egy évvel történő meghosszabbításáról döntött. Ennek értelmében a végső határidő 2020. december 31-ről 2021. december 31-re változott.
II. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a korábbi 17,26 milliárd Ft-hoz képest 31,97 milliárd Ft-ra emelkedett.
III. A jogosultsági kritériumoknál, illetve a jogkövetkezményeknél átvezetésre kerültek az Evt. szankciókra vonatkozó aktuális módosításai.
IV. Az „Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások” fejezetet kiegészítették olyan általános előírásokkal, amelyek európai uniós forrásból támogatott projektekre vonatkoznak. Ezek alapján a kedvezményezettnek be kell tartani a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat, köteles megőrizni az érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket. Valamint a fennálló, illetve a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során meg kell szüntetnie. Továbbá vállalja azt is, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken nem közvetít szegregációt és csökkenti a csoportokra vonatkozó, meglévő előítéleteket.
V. Technikai jellegű módosítások:
– Az „Indikátorok” című fejezetben változtak a felhívás indikátorszámai;
– Az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatos előírások kerültek átvezetésre;
– A felhívással összhangban módosult a támogatói okirat is.
A módosított pályázati dokumentáció innen érhető el.
Forrás: NAK; OEE;
-
A cikk dátuma January 8th, 2021
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Soproni Egyetem 2021. január 14-én online nyílt napon várja a fenntarthatóság és a természet
iránt érdeklődő felvételizőket.
A 2020-ban megújult, nagy hagyományokkal rendelkező Soproni Egyetem négy kara a
fenntarthatóság és a zöld szemléletmód jegyében kínál agrár, gazdaságtudományi, műszaki,
informatikai, művészeti és pedagógiai képzést az érdeklődő végzős diákoknak, akiknek 2021. február
15-ig kell megjelölniük a továbbtanulásukhoz választott intézményeket. A diákokat Sopronban váró
sokoldalú lehetőségeket az egyes karok online nyílt napon mutatják be 2021. január 14-én. A
különböző karok folyamatosan frissülő Facebook-eseményei összegyűjtve elérhetők a http://uni-
sopron.hu/ii-online-nyilt-nap-a-soproni-egyetemen linken. Itt találhatók az adott képzéscsoporthoz
tartozó információk, mint például a pontos kezdési időpontok vagy éppen a kapcsolódó
nyereményjátékok részletei.
A Soproni Egyetem képzési palettáján kiemelt hangsúllyal szerepelnek a természet kezelésével és a
természetes alapanyagok fenntartható használatával kapcsolatos hivatást kínáló szakok. Ilyenek
elsősorban az erdőgazdálkodással, a faiparral, a környezet- és természetvédelemmel, a
vadgazdálkodással vagy éppen a földméréssel kapcsolatos képzések, de a gazdasági, a pedagógiai, a
művészeti és az informatikai szakok is a zöld szemléletmódot közvetítik a jövő szakemberei számára.
A Soproni Egyetem online nyílt napjával kapcsolatos további részletek megtekinthetők az egyetem
Facebook- és Instagram-oldalán.
Vár a Soproni Egyetem!
Soproni Egyetem – Természetesen Veled
-
A cikk dátuma December 14th, 2020
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az alábbi közleményben értékeli az erdészeti szakirányító vállalkozásokra vonatkozó feltételrendszer változását.
A Magyar Közlöny 2020. december 8-án megjelent 271. számában került kihirdetésre az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alábbi módosításai.
A kormányrendelet két rendelkezésének módosítására került sor. A módosításokat tartalmazó Magyar Közlöny itt érhető el.
A kisebb jelentőségű módosítás a 18. § (2) bekezdésében szereplő téves hivatkozás kijavítása, amelynek eredményeként egyértelművé válik, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolás 5 éves ciklusokban kerülhet meghosszabbításra.
A másik módosítás már fontosabb, és az értelmezése magyarázatot igényel. A 2020. július 1-én hatályba lépett kormányrendelet az erdészeti szakirányító vállalkozás “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolását többek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a vállalkozás tevékenységében felsőfokú végzettséggel, rendészeti jogosultságokkal, és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet is működjön közre. Jogi személyek esetében a jogi személy törvényes képviselője (pl. ügyvezető), a személyesen közreműködő tagja, vagy a foglalkoztatottja útján. Egyéni vállalkozóknak pedig ezeknek a feltételeknek a saját személyükben kellett megfelelni.
A szakma – elsősorben az erdésztechnikus egyéni vállalkozók – az elmúlt hónapokban több fórumon nehezményezték, hogy ezzel egyes szakmai egyéni vállalkozások indokolatlanul és érdemtelenül ki lettek zárva a magánerdők haszonbérlési, erdőkezelési és integrálási – azaz a használati jogon folytatott erdőgazdálkodás – lehetőségéből. Ha ugyanis egy egyéni vállalkozó egymaga nem teljesíti az előbbi három feltételt, akkor ezt a “hiányosságát” megfelelő szakember alkalmazása útján nem pótolhatja.
A módosítás arra utal, végül sikerült elérni, hogy a jogalkotó szándéka megváltozzon. A most megjelent jogszabály-módosítással egy egységesen értelmezhető szöveggel kívánták kicserélni a régit, amely azonban egyelőre csak részben sikerült. Az új szöveg – vastagon kiemelve a változó szövegrészeket – ez lett:
“10. § Az erdészeti hatóság – kérelemre – “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:
a) törvényes képviselője vagy személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban “érvényes” státuszban szerepel,
b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve.“
A módosítások közül most az aláhúzott részek váltak aggályossá:
– a felvezető szöveg nyilvánvalóan hibás, hiszen foglalkoztatottja nem a jogi személy törvényes képviselőjének vagy tagjának, hanem magának a jogi személynek lehet, illetve
– az “és” kötőszó felsorolásba illesztése értelmezésünk szerint inkább azt jelenti, hogy a felvezető szövegben felsorolt személyi körből a vizsgált személynek mindhárom feltételnek együttesen kell eleget tennie.
A szakma képviselői a cikk elején említett fenntartásaikat annak idején a NAK részére is eljuttatták, amit a kamara – első körben még csak informálisan, problémafelvetésként – továbbított is a szaktárca részére. Majd várta, hogy azokat, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozásokkal szemben meghatározott feltételrendszer egészét – mert időközben más pontokkal szemben is felmerültek aggályok – még a jogszabályváltozás előtt egyeztetheti a szaktárcával és az érintett szakmai szervezetekkel. Erre sajnos nem került sor. Emiatt, valamint a most megjelent módosítással kapcsolatos aggályok miatt a kamara abban reménykedik, hogy néhány hónap múlva ezeknek a rendelkezéseknek a módosításáról még egyszer számot kell majd adni.
Szalai Károly
Forrás: NAK
-
A cikk dátuma December 10th, 2020
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Magyar Közlöny 271. számának tanúsága szerint az 564/2020 (XII.8.) Kormányrendeletben ugyanis módosításra került a szakszemélyzeti rendelet 10§-ának b) és c) pontja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az egyéni vállalkozó jogosult erdészeti szakszemélyzet nemcsak saját maga, hanem munkavállalója útján is teljesíthesse az erdőgazdálkodásra jogosult státusz feltételeit.
Az idén júliusban életbe léptetett erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó új rendelet több tekintetben is indokolatlan, szerintem már-már diszkriminatív szabályokat tartalmaz.
Ezek közül az egyik az volt, hogy “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt státuszt megszerzése céges minősítésben egy munkavállaló útján teljesíthető. Azonban ha egyéni vállalkozóként erdészeti szakember szeretett volna ilyen státuszt kapni, akkor számára nem állt rendelkezésre ez a lehetőség.
Mivel a kiemelt státuszhoz felsőfokú erdészeti végzettség szükségességét írták elő, a szabályozás gyakorlatilag kizárta, megfosztotta a középfokú végzettségű erdészeti szakembereket annak lehetőségétől, hogy 3. személyként erdőre, használati jogosultságot szerezhessenek.
Ez most megváltozik december 16-ától!
A Magyar Közlöny 271. számának tanúsága szerint az 564/2020 (XII.8.) Kormányrendeletben ugyanis módosításra került a szakszemélyzeti rendelet 10§-ának b) és c) pontja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az egyéni vállalkozó jogosult erdészeti szakszemélyzet nemcsak saját maga, hanem munkavállalója útján is teljesíthesse az “erdőgazdálkodásra jogosult” státusz feltételeit.
Ha veszünk egy legalább 5 éve nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzetet aki egyéni vállalkozó, és rendészeti feladatot is elláthat, de “csak” középfokú végzettségű, a Kormányrendelet szerint önállóan, saját maga nem alkalmas arra hogy más erdejében erdőgazdálkodást folytathasson. Az előírt feltételeket munkavállaló útján sem teljesíthette.
2020.december 16.-a után azonban ha munkaviszonyban – annak minden járulékos terhével – munkáltatóként foglalkoztat egy erdőmérnököt, akkor az illetékes erdészeti hatóság nyilvántartásba tudja venni, mint “erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozást. Ezzel megnyílik az út számukra is, hogy erdőgazdálkodás haszonbérleti vagy erdőkezelési szerződést kössenek, esetleg erdészeti integrációba vonjanak erdőterületeket.
Ez szerintünk pozitív előrelépés, azt viszont továbbra sem értjük hogy egy átlagos, mindennapos erdőgazdálkodás során mi az a tétel amihez ne lenne elegendő egy középfokú technikusi végzettség és mondjuk 20 éves szakmai tapasztalat. Az Erdőtörvényben eddig is világosan le volt írva hogy milyen tevékenységekhez szükséges mérnöknek lenni. És ez azóta sem változott. Tehát ha az erdőgazdálkodási tevékenység igényelte a mérnöki pluszt, akkor kikerülhetetlenül alkalmazni kellett azt a többletet amit nyújtani tudtak.
Reméljük, hogy a változások tovább folytatódnak, és más olyan szabályok is módosításra kerülnek, amelyek az erdők tekintetében indokolatlanul szigorúbb előírásokat tartalmaznak más termőföldek használatba adásához viszonyítva. Ehhez azonban az érdekképviseleteknek és nekünk magunknak is tennünk, lépnünk kell.
Íme a 564/2020. (XII. 8.) Korm. rendelet egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szövegezése:
“3. Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása
4. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 10. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az erdészeti hatóság – kérelemre – “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:]
“b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve.”
(2) A Kr. 18. § (2) bekezdésében a “b) pontjában” szövegrész helyébe az “a) pontjában” szöveg lép.
4. Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba”
Forrás: FATÁJ-online; erdőjog.blog;
-
A cikk dátuma November 18th, 2020
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által biztosított kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazás helyett Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaság erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési formában válaszol, így maradhat őstermelő , alkothat őstermelők családi gazdaság vagy családi mezőgazdasági társaság .
Az elfogadott törvény szövege itt olvasható .
Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent. Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát. A legkisebbeknek az éves minimálbér felé még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent – tette hozzá. A tárcavezető kitért arra is, hogy az értelmes kedvezményeket adózási értékhatára, az átalányadó választása nagyobb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeres nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentése szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számítással nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel kapcsolatos támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25% -os mértékű – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.
Hangsúlyozta: az új törvénynek megfelelő jöhet létrejön az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG), ami komoly lehetőségeket kínál a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének területén. A családi gazdálkodási forma két különféle mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár, de a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.
Kifejtette: a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) minősítési lehetőségek azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országát, a nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődésével összefüggésben a jogszabály, amely a társas vállalkozás tagjai mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld felhasználói jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedésének, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címének, amely 50 millió forintot jelent.
A jogszabály külön rendelkezéseinek tartalmaznia kell a méhészek számára, ami a Kormány különböző elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérve bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.
Forrás: FATÁJ-online; AM Sajtóiroda
Az alábbi kiegészítés jelent meg az az Agroinform – portálon
A Parlament 2020. november 17-én 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által létrehozott, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.
Őstermelők
Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25% -át teheti ki.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő annak az értékhatárnak, amely nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyesen jövedelemadó bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tétel költségelszámolása – válasz válasznak.
Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel történő számolva 20 millió forint – eddig van a lehetőségek átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tétel költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átláthatósága csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.
A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők részesülhetnek az őstermelők számára előnyökből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25% -os bevételi korlátozás -, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörösen és a résztvevők számával, a kedvezményes adózási felső értékhatárt viszont nem haladhatná meg a 4 személy számított összeget, tehát a közelítőleg 80 millió forintot.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést abban a gazdasági társaságban, szövetkezetben vagy az erdőbirtokossági társulatban kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint más mezővel, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel folytatják. A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A CSMT-k tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőségeket nyújtanak.
A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy milyen-e CSMT-minősítéssel vagy sem – adófizetés biztosításának nélkül, hogy normatív támogatást kapjon, mint saját összegű bérleti díjat, és a társaság által kínált 15 éves felhasználási földet vagy tőketörlesztést. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
-
A cikk dátuma November 13th, 2020
József Duska
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Felhívjuk a Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosítása az alábbi pontokat érinti:
- A Felhívás teljes szövegében a „ szechenyi2020.hu ” hivatkozások „ www.palyazat.gov.hu ” -ra módosultak.
- A felhívás 2. A rendelkezésre álló álló forrás fejezetében 4,7 Mrd Ft-ról 7,95 Mrd Ft-ra módosult a felhívás keretösszege.
- A 4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezet II. 3.) B. bekezdésében módosított a tisztás kialakítása vagy helyreállítása célterülettel kapcsolatos előírásokkal
- A 4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejeze t a III.A.4. a pontban pontosításra került az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet szerinti intenzíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok meghatározása.
- A 4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezet VI.3.B.4.) Bekezdésében módosított tisztességes kialakítás vagy helyreállítása célterülettel kapcsolatos jogkövetkezmények.
- A 3. A támogatási kérelem bevezetésének határideje és módja fejezet új értékelési határnapok kerültek feltüntetésre. (2020. december 1., 2021. február 28., 2021. április 30., 2021. augusztus 31., 2021. október 31.)
- A 4.2. Kiválasztási kritériumok fejezetben módosított a felhívás kiválasztási kritériumai.
- Az 3 A támogatás mértéke, összege fejezetben megemelkedtek a felhívás keretében támogatott tevékenységek, valamint a kiegészítő tevékenységek egységköltségei. A 2020-ban megemelkedett támogatási összegek a 2020. június 30-ai határnapos jelentőségű támogatási kérelmek egyes kerületi alkalmazások alkalmazásával.
- A 3. Az első kifizetési kérelemhez csatolandó mellékletek listája fejezet 1.) bekezdés c) pont módosítása kerítés, villanypásztor helyét és méretét tekintve a jövőben csak a mérési jegyzőkönyv másolatával kell igazolni.
- A Támogatói Okirat a felhívással módosítható.
A részletes dokumentációt a következő link alatt találják:
https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-az-erdei-koszisztmk-ellenll-kpessgnek-s-krnyezeti-rtknek-nvelst-clz-beruhzsok-cm-vp5-851-17-kdszm-felhvs-dokumentcija
-
A cikk dátuma November 11th, 2020
József Duska
2021. január 1-től módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény EKAER-re vonatkozó szabályai. Változik például, hogy mely termékek lesznek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben bejelentéskötelesek.
A részletszabályokat tartalmazó EKAER rendelet még nem jelent meg, de a törvény változásából a legfontosabb EKAER változások már körvonalazódnak.
Változhat az EKAER bejelentésre kötelezett termékek köre 2021-től
2021-től csak az EKAER rendeletben meghatározott termékek esetén kell EKAER számot kérni. Az bejelentésre kötelezett termékek listája azonban nem feltétlenül azonos a jelenlegi “kockázatos termékek” listájával. Elképzelhető ugyanis, hogy az érintett, bejelentésre köteles termékek listája bővülhet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a vállalkozásoknak minden esetben vizsgálni kell, hogy a szóban forgó, fuvarozott termékek EKAER kötelesek-e vagy sem.
Az EKAER rendelet módosításával feltehetően fény derül arra is, hogy milyen esetekben keletkezik majd az EKAER biztosíték-adási kötelezettség, és miként lehet mentesülni a kockázati biztosíték alól.
Még nem derült ki, változnak-e az EKAER mentességi összeghatárok
2020-ban EKAER mentesség vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy termékegység tömege és értéke nem haladja meg a nem kockázatos termék esetében a 2.500 kg-ot és 5 millió forintot, kockázatos termék esetében pedig az 500 kg és 1 millió forintot. Kérdéses, hogy változnak-e és miként ezek az összeghatárok, melyeket több mint 5 éve jelölt meg értékhatárként a szabályozás.
Jelenleg, ha nem kockázatos termékek közúti fuvarozását nem útdíjköteles gépjárművel végzik, nincs EKAER kötelezettség. Ezzel szemben kockázatos termék esetén minden gépjárművel végzett tevékenység EKAER köteles. Mivel az EKAER-köteles termékek köre megváltozhat, úgy az érintett gépjárművekre vonatkozó szabály is módosulhat. Elképzelhető tehát olyan eset is, hogy egy vállalkozásnak 2020-ban nem kell még EKAER szám, de 2021-ben – amennyiben az EKAER rendelet ezt előírja – már kelleni fog. Természetesen ennek fordítottja is előfordulhat: amennyiben 2021 a termék nem kerül be a listára, úgy jövőre már nem kell EKAER számot kérni rá.
Árnyaltabbá válhatnak az EKAER szankciók
2021-től finomhangolásra kerül a szankcionálásra vonatkozó szabályozás. Eszerint különbséget kell tenni a súlyos kötelezettségszegés és apróbb hiba között.
40 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a kötelezett, aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti. Minden egyéb hiba esetén (pl.: adatok elírása, betűk felcserélése, helytelen rendszám, lezárás elmulasztása, helytelen fuvarozás indoka, stb.) természetes személy adózó esetében 200.000 forintig, nem természetes személy adózó esetében 500.000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
A látszólagos lazítás mellett a vállalkozások, fuvarozók nem dőlhetnek hátra, figyelniük kell a közeljövőben kihirdetésre kerülő részletszabályokra, másrészt a fokozott ellenőrzésekre.
Forrás: FATÁJ-online; rsm.hu
-
