Megjelent az erdészeti szakszemélyzet 2020. évi jogosulti alapképzésének ütemezése

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Tájékoztatjuk Önöket, hogy Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály meghirdette az erdészeti szakszemélyzet 2020. évi jogosulti alapképzésének ütemezését. 

Az ütemezés szerint a távoktatásos formában megvalósuló képzésre két alkalommal, 2020. április 27. – 2020. május 22., valamint 2020 szeptember 21. – 2020. október 16. közötti intervallumokban kerül sor, amely a képzést követő héten vizsgával zárul.

A képzésekre azok kezdete előtt 30 napos jelentkezési időtartam biztosított.

A képzés lebonyolításában együttműködő partner a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A képzéssel kapcsolatos további részletek a hirdetményben találhatóak.

A hirdetmény elérhetősége: Szakszemélyzeti képzés

A továbbképzéssel kapcsolatos kérdések az erdesz.szakszemely@nfk.gov.hu email címre küldhetőek.

További információk:

A távoktatásos képzésre és a vizsgára jelentkezni kizárólag az NFK honlapján elhelyezett linken keresztül lehet. A Jelentkezési űrlapot a NÉBIH üzemelteti.

A 2020.1. sorszámú képzésre a Jelentkezési űrlap 2020. március 24. – április 23. között lesz elérhető.

A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló e-mailt küldenek.

Nem kell részt vennie a továbbképzésen annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek, aki a képzést 2011-2019. években már teljesítette!

A továbbképzésre csak az erdészeti szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott szakszemélyzet jelentkezhet!

A távoktatásos képzésen és a vizsgán való részvétel a 2 év szakmai gyakorlatot teljesítő, illetve a közeljövőben teljesítő és a jogosult státuszt kérelmező szakszemélyzetnek lett meghirdetve.

A jelentkezők elfogadott névsora a továbbképzést megelőzően a NFK honlapján közzétételre kerül.

Forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály

Szentpéteri Sándor az erdőkért felelős helyettes államtitkár

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A miniszterelnök 12/2020. (II. 6.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az agrárminiszter javaslatára Szentpéteri Sándort – 2020. február 1-jei hatállyal – az Agrárminisztérium helyettes államtitkárává kinevezem. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök – jelent meg a határozat a Magyar Közlöny 2020/19. számában.

Helyettes államtitkár felel az erdőkért

Budapest, 2020. február 10., hétfő (MTI) – Felértékelődik az erdők szerepe a mezőgazdaságon belül, mindez pedig nemcsak a támogatáspolitikában, hanem az Agrárminisztérium szervezetén belül is megmutatkozik, ahol februártól helyettes államtitkár felel az erdőkért – írja hétfői számában a Magyar Nemzet.  A tárcán belül új profilt kapott a földügyekért felelős államtitkárság, amely februártól az erdőkért is felel. Amint azt a lap a minisztériumtól megtudta, kiemelt szerepet kapnak a tárcánál az olyan stratégiai jelentőségű ügyek, mint az öntözésfejlesztés vagy az erdőgazdálkodás. Ezért döntött úgy az agrárminiszter, hogy létrehoz egy erdőkért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek az élére Szentpéteri Sándor erdőmérnököt nevezte ki. A szakember, aki mind igazgatási, mind gazdálkodói szakmai gyakorlattal rendelkezik, február elsejétől látja el a helyettes államtitkári feladatokat.

A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy az erdősültség aránya 2050-re elérje a 27 százalékot Magyarországon. Az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően ma ez az arány meghaladja a 21 százalékot.

Szentpéteri Sándor 1993-tól az FM Szegedi, majd 1995-től a Budapesti Erdőtervezési Iroda erdőtervezője, 1997-től osztályvezető, 1999-től igazgatóhelyettes volt. 2005-2007 között az ÁESZ Budapesti Igazgatóság, majd a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság megbízott igazgatójaként dolgozott. 2007-től igazgatóhelyettesként az erdőtervezést irányította. 2012-től a Pilisi Parkerdő Zrt. pályázati és erdőrendezési főelőadója volt. 1983-tól az OEE tagja. 2002-2006 között az ÁESZ Budapesti H.Cs. titkára. 2010 óta a Helyi Csoport elnöke. 2017 októbertől 2019. április 30-ig  az OEE ügyvezető igazgatója. 2010-ben MgSzH Elnöki Elismerés és egyesületi Elismerő Oklevél kitüntetésben, 2017-ben Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

Forrás: Magyar Közlöny; OEE;

Fotó: Nagy László

Az Év Agrárembere Kitüntető Díj 2019 növénytermesztés kategória győztese Mocz András

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Hotel Eger Park és Konferencia Szállodában rendezték meg ” Az Év Agrárembere Kitüntető Díj 2019 “ eredmény hirdetését egy díjátadó gálaest keretében, ahol díj történetében először szerepelt erdész szakember.

A növénytermesztés szakterület jelöltjeként  Mocz András kapta a legtöbb szavazatot, és kategória győzteseként Mocz András lett Az Év Agrárembere.

A kitüntető díj nagy elismerés az erdész szakmának, de leginkább Mocz András munkásságának, a szakszerűen telepített és kezelt több ezer hektár erdőnek, a társadalmi szerepvállalásnak.

Gratulálunk a sikerhez, és további szép feladatokat és eredményeket kívánunk!

A MEGOSZ  vezetősége

A ünnepi gálaműsort és a díjátadást a felvétel indításával tudják megtekinteni, ahol Mocz András 2:34:34 perctől szerepel a felvételen és mond rövid beszédet.

Megjelent az őstermelők adózásáról szóló NAV ismertető

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Szeretném a figyelmükbe ajánlani a NAV által megjelentetett kiadványsorozat 6. füzetét ami a mezőgazdasági őstermelők adózását tárgyalja.

6_Mezőgazdasagi őstermelök adozasa_20200131

A tejes 2020-ban megjelent tájékoztatókat a alábbi kapcsoló alatt olvashatják:

https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020

Erdészüdvözlettel:

 Duska József

ügyvezető elnök

Lendületben az erdőtelepítések

Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések – írta a Magyar Nemzet szerdán.

Hozzáteszik, hogy az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.

Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével – írta a lap.

A Magyar Nemzet kitér arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot. A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség – írta a lap.

Forrás:(MTI); Agrárminisztérium;

Elkészült az “Erdészeti nemesített fajták erdősítésekhez és fásításokhoz” című kiadvány

A NÉBIH, valamint a NAIK-ERTI munkatársainak közreműködésével készített kiadványban, az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, a nemesített nyár, fűz és akác fajtákat mutatjuk be.

A fásítás sokoldalú lehetőséget ad, hogy az emberiség beavatkozzon a kedvezőtlen környezeti folyamatokba. A fák kötik meg a legnagyobb mértékben a levegő széndioxid-tartalmát, amivel mérsékelhetőek a felmelegedést kiváltó üvegházhatás káros következményei. Továbbá a fák és faállományok jelentősen befolyásolják környezetünk mikroklímáját, mely szinte az egyedüli lehetőség az időjárási viszonyok kedvezőtlen hatásainak helyi szintű enyhítésére. Nem utolsó sorban pedig a fatermesztés gazdasági értelemben véve is hozzájárul a termőföldek eredményes és fenntartható hasznosításához.

A faültetvények és az agrárerdészeti fásítások termesztési rendszerei jelentősen eltérnek a hagyományos erdőgazdálkodás módszereitől. Ezek a növénykultúrák általában intenzív faállomány-nevelési, növényápolási technológiákat igényelnek, továbbá a fenntartásuk során a szomszédos vagy kapcsolódó szántóföldi gazdálkodás technológiáihoz is alkalmazkodniuk kell. Az ültetvényes fatermesztésben ezért meghatározó szerepet kapnak a nemesített fajták, amelyek a termesztési és felhasználási feltételeknek jobban megfelelnek, mint a hagyományos erdészeti szaporítóanyagok.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete munkatársainak közreműködésével készített kiadványban (6,58 MB, pdf, letölthető), az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, azokat a nyár, fűz és akác fajtákat mutatjuk be, amelyek alkalmasnak bizonyultak a hazai köztermesztésben való alkalmazásra.

A bemutatott fajták többsége szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, de ezek mellett szerepel a kiadványban még néhány olyan bejelentett, de az állami fajtavizsgálaton, illetve fajtaelismerésen még nem átesett fajta is, amelyek a közeljövőben várhatóan nagyobb szerepet kapnak az ültetvényes gazdálkodásban. A kiadvány tartalmazza továbbá azon fekete nyár, ill. fehér fűz klónkeverékek rövid bemutatását is, amelyek a szigorú természetvédelmi előírások mellett alkalmasak a természetvédelmi vagy Natura 2000 területek erdősítésére, illetve fásítására.

Forrás: NAK

A kiadványban ismertetett fajták és fajtajelöltek:

Nyár fajták

‘Adonis’ nyár – Populus x euramericana cv. Adonis

‘Agathe-F’ (OP-229) nyár – Populus x euramericana cv. Agathe F

‘Aprólevelű’ nyár – Populus x euramericana cv. Aprólevelű

‘Beaupre’ nyár – Populus x interamericana cv. Beaupre

‘BL’ nyár – Populus x euramericana cv. BL Constanzo

‘Blanc du Poitou’ nyár – Populus x euramericana cv. Blanc du Poitou

‘Durvakérgű’ (S-611-c) nyár – Populus deltoides cv. Durvakérgű

‘I-45/51’ (Paráskergű) nyár – Populus x euramericana cv. I-45/5

‘I-214’ (Olasz) nyár – Populus x euramericana cv. I-214

‘I-273’ nyár Populus x euramericana cv. I-273

‘Koltay’ nyár – Populus x euramericana cv. Koltay

‘Kopecky’nyár – Populus x euramericana cv. Kopecky

‘Pannonia’ nyár – Populus x euramericana cv. Pannonia

‘Sudár’ nyár – Populus x euramericana cv. Sudar

‘Triplo’ nyár – Populus x euramericana cv. Triplo

‘Villafranca’ fehér nyár – Populus alba cv. Villafranca

Feketenyár klónkeverékek – Populus nigra

állami elismerésre bejelentett nyár fajták.

‘A4A’ nyár – Populus x euramericana cv. A4A

‘AF-2’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-2

‘AF-8’ nyár – Populus x interamericana cv. AF-8

‘AF-16’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-16

‘AF-18’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-18

‘SV-490’ nyár – Populus x interamericana cv. SV-490

‘SV-890’ nyár – Populus x euramericana cv. SV-890

Fűz fajták

‘Bédai egyenes’ fehér fűz – Salix alba cv. Bédai egyenes

‘Corvinus’ fehér fűz – Salix alba cv. Corvinus

‘Dekány’ fehér fűz – Salix alba cv. Dekány

‘Drávamenti’ fehér fűz – Salix alba cv. Drávamenti

‘Gemenci klonkeverek’ fehér fűz – Salix alba

Akác fajták

‘Rózsaszín AC’ akác – Robinia x ambigua cv. Rózsaszín AC

‘Nyírségi’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Nyírségi

‘Üllői’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Üllői

állami elismerésre bejelentett akác fajtajelöltek

‘Illatos’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Illatos

‘Grofi’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Grof

‘TURBO OBE-01’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Turbo OBE-01

Forrás: FATÁJ-online

Megnyílt az erdészeti géptámogatás pályázat

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Módosult az Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című erdészeti pályázat

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Módosult az Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című erdészeti pályázat aminek részleteit megtalálják a szechenyi2020.hu  lapon a következő linkre kattintva.

VP-5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek

A felhívás indokoltsága és célja:

Az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat. Ide kell érteni azokat a beavatkozásokat is, amelyek hatásai nem azonnal, hanem a jövőben várható fahasználatok során tapasztalhatók.

Támogatható tevékenységek az alábbiak:

a) befejezett ápolás;

b) tisztítás;

c) törzsnevelési jellegű beavatkozás

A kérelmet elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:

•2020. 02.01-től –03.02-ig

•2021. 02.01-től –03.02-ig

A felhívás teljes anyagát az alábbi linken találják:

Felhívás-1454

Erdészüdvözlettel: Duska József

Esztergomban kezdődött meg az Országfásítási Program

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Négy csemete jelképes elültetésével Esztergomban kezdődött meg az Agrárminisztérium Országfásítási Programja, melynek során jövő tavaszig 86 település környékén 2 millió facsemetét ültetnek el az állami erdőgazdaságok.

Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár, Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója ültette el jelképesen azt a négy fát, amellyel megkezdődött az Agrárminisztérium november elején meghirdetett Országfásítási Programja. Ennek során a most kezdődő ültetési szezonban a 22 állami erdőgazdaság saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepít, 2 millió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot felhasználva.

A 86 települést érintő program az ország erdősültségének növelésével, ezáltal több ezer tonna szén-dioxid megkötésével hozzájárul a klímavédelemhez. Az államtitkár szerint erdeink jelenleg 5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg évente, az 550 hektár pedig újabb 8 ezer tonna megkötésére képes. A gazdák és az önkormányzatok erdősítési kedvének növelése érdekében az elmúlt hónapokban 80-130 százalékkal emelték az erdőtelepítési pályázatok forrását. Egy akácerdő telepítéséért például most nagyságrendileg hektáronként 3 millió forintot kaphat a gazda – mondta példaként Zambó Péter.

Három-öt év alatt mintegy 25 ezer hektár erdő telepítését tervezzük az országban, ez nagyságrendileg 100 millió csemete elültetését jelenti – jelentette ki az államtitkár. Annak érdekében, hogy az intézmények, iskolák, óvodák, önkormányzatok, civil szervezetek is részt tudjanak vállalni az országfásítás programjában, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat hivatal forrásainak felhasználásával, az Országos Erdészeti Egyesület szakmai partnerségével 500 millió forintos pályázat kiírására kerül sor. Ezzel iskolaudvarok, parkok fásítását támogatják.

Az idén ötvenéves jubileumát ünneplő Pilisi Parkerdő Pilisjászfalu térségében tavasszal mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer bükk- és tölgycsemete telepítésével járul hozzá a programhoz – emelte ki Reinitz Gábor vezérigazgató.
Hernádi Ádám, Esztergom Város Polgármestere hangsúlyozta: a most elültetett vénic szilt, ezüsthársat, ezüst juhart és magas kőrist további 10 ezer fa követi majd Esztergomban.

Forrás: AM Sajtóiroda

Az ország erdősítésében a legfontosabb szerepet a magánerdő-gazdálkodók fogják betölteni – közölte Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A Vidékfejlesztési programban 12 felhívással mintegy 106 milliárd forintnyi támogatást biztosít az agrártárca az erdőgazdálkodás számára, amelyben kiemelt szerep jut az erdőtelepítéseknek – közölte Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár az agrártárca, Balatonfüred önkormányzata és a Bakonyerdő Zrt. közös faültetési akcióján szerdán Balatonfüreden.

Az államtitkár kiemelte, az ország erdősítésében a legfontosabb szerepet azok a magánerdő-gazdálkodók fogják betölteni, akik az új feltételekkel induló Vidékfejlesztési programban telepítési támogatáshoz juthatnak. Szólt arról is, hogy az agrártárca országos fásítási programjában lehetőséget kapnak az önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek is. Számukra a közeljövőben pályázati felhívást tesznek közzé mintegy 500 millió forintos kerettel, például utcák, közparkok fásításához – tette hozzá.

Kis Miklós beszédében hangsúlyozta, az ország környezeti állapotában meghatározó szerepe van a fáknak, erdőknek, aminek jelentősége a klímaváltozás miatt tovább nőtt. Az Agrárminisztérium ennek jegyében dolgozott ki egy fásítási programot, amelynek mottója: “Aki fát ültet, az bízik a jövőben”. Ennek célja olyan ösztönző és támogató jogi környezet kialakítása, ami az önkormányzatok, magánszemélyek, magánerdő-gazdálkodók, és különböző állami szereplők együttműködésével növelni tudja az ország fával borított területeit.

Beszélt arról is, hogy a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt fognak telepíteni, ami részben már meg is kezdődött, és a vegetációs idő végéig, 2020 áprilisáig tart. Ehhez 2 millió facsemetét és közel száz tonna makkot használnak fel. A megemelt támogatástól azt is remélik, hogy alternatívát tudnak biztosítani azoknak a gazdáknak, akik szántóföldi növény- vagy gyümölcstermesztéssel foglalkoznak és ez nem biztosít számukra kellő jövedelmet – mondta.

“Terveink szerint az erdőterületek fejlesztésére és az erdőterületek életképességének javítására szolgáló beruházások hatására összességében mintegy 20 ezer hektár erdő, illetve 5 hektár ipari célú fás szárú ültetvény telepítése valósul meg” – összegezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az ültetésről szól a kampány. “A településen élők azzal tudják segíteni a programot, ha vigyáznak az elültetett fákra, gondozzák, magukénak érzik azokat, hiszen ezek a fák leginkább a helyben élőket szolgálják a sokféle pozitív hatásukkal” – fogalmazott.

Forrás: Agrárminisztérium