Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók éves találkozója Egerváron

    A cikk dátuma October 8th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás
    Erdőtulajdonosok, valamint a szakigazgatási intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját pénteken a várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ).

    Aki fát ültet, az a jövőre gondol, ezt az örök érvényű igazságot választották mottónak a találkozó szervezői.

    – Az ország erdeinek 44 százaléka került magántulajdonba a kárpótlások, illetve részaránykiadások folytán. A magánerdők nagy részén tisztességes, szakszerű gazdálkodás folyik, azonban a társadalom nem ismeri, nem ismeri el a munkánkat, pedig az ország területének erdősültsége most már 22 százalékhoz közelít. Növekszik az erdősültség, az ágazat a gazdaságban meghatározó tényezőnek számít. Szövetségünk feladata a szakmai érdekképviselet ellátása annak érdekében, hogy az erdészeti ágazat szereplőinek véleménye épüljön be a jogszabályokba. Ennek a munkának már van eredménye, joggal vagyunk bizakodók – mondta többek között Mocz András, a MEGOSZ elnöke.

    A Hajdu Tibor fasor egyik fáját ülteti el Mocz András, a MEGOSZ elnöke, mellette (balról) Luzsi József tiszteletbeli elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Manninger Jenő országgyűlési képviselő, dr. Bitay Márton Örs államtitkár, Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

    A szakmai szervezet találkozóját üdvözölte dr. Bitay Márton Örs, az Agrárminisztérium államtitkára, aki beszédében nehéz időszaknak minősítette a mostanit, mivel – mint közölte – számítások szerint a Kárpát-medence területe a klímaváltozásnak leginkább kitett vidékek közé tartozik. Jelenünkben kulcsszerepet játszanak a fák, az erdők. Utóbbiakat fontos természeti erőforrásként jellemezte, s mint mondta, meg kell tanulni még jobban gazdálkodni ezzel a kinccsel. Ennek érdekében a tudományos kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Segítőkészségéről biztosította az ágazat képviselőit abban, hogy az erdőgazdálkodás hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályokon alapuljanak, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás lassításához. Ugyanakkor a gazdálkodókat vegzáló, értelmetlen szabályok kigyomlálását is szükségesnek említette a korszerű jogszabályi környezet kialakítása során.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az erdőgazdálkodással kapcsolatos kihívások közül négy témát emelt ki. A magánerdő- gazdálkodás fejlesztését, ami magában foglalja a stabil birtokszerkezet kialakítását. A hatékonyabb ágazati kommunikáció szükségességéről, majd az erdőtelepítések és fásítások segítéséről is szólt. Negyedikként az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, nem mindig békés viszony megfelelő keretek közé foglalásának szükségességét említette.

    A találkozó résztvevői az egervári iskolásokkal együtt a várkastély mellett fasort telepítettek és emléktáblát lepleztek le családtagjai jelenlétében a 2007-ben elhunyt Hajdu Tibor erdőmérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, a megyei erdészeti hatóság volt igazgatója tiszteletére. A magánerdősök országos találkozója délután szakmai előadásokkal folytatódott.

    Forrás:  ZAOL  a Zala megyei hírportál

  • Módosult az erdővédelmi bírság mértéke

    A cikk dátuma October 3rd, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    A Magyar Közlöny 2018. szeptember 25-i számában megjelent és 2018. október 11-én hatályba lép az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009 (VII.6.) kormányrendelet módosításáról szóló 169/2018 (IX.25.) kormányrendelet.

    A jogszabályi változások az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 2017. évi módosításával állnak összefüggésben, és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárás során alkalmazott erdővédelmi bírságok mértékeit érintik (143/2009 (VII.6.) kormányrendelet 4. § (4) bekezdése).

    A rendelkezés módosítására a következők miatt volt szükség:

    A faanyagkereskedelmi-lánc tagjai jogsértéseinek szankcionálására vonatkozóan az Evt. a módosítást követően egy általános bírságolási rendelkezést tartalmaz (Evt. 108. § (4) bekezdése), amelynek a konkrét esetköreit így az alkalmazandó bírságtételek egyidejű meghatározásával a 143/2009 (VII.6.) kormányrendeletet kell részletesen kifejteni. A törvénymódosítást követően a 143/2009 (VII.6.) Korm. rendelet módosítására ugyan sor került, de a faanyagkereskedelmi-lánc tagjainak bírságolandó jogsértései csak hiányosan voltak meghatározva a jogszabályban. Ezt pótolja a most megjelent módosítás.

    Az új kormányrendelet a módosítással az alábbi kötelezettségek nem teljesítése esetére határoz meg erdővédelmi bírságot:

    • Az illegális kitermelések megakadályozása illetve a fatermék lekövethetőségének érdekében a faanyagkereskedelmi-lánc szereplőinek a megfelelő nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódó dokumentációs rendszert kell működtetnie, amely kötelezettség be nem tartása esetén a bírság mértéke 100 000 Ft -3 500 000 Ft.
    • A faanyagkereskedelmi-lánc szereplője köteles a fent részletezett dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrizni és azokat az erdészeti hatóság kérésére, számukra rendelkezésére bocsátani. Mindezek elmulasztása esetében az erdővédelmi bírság mértéke: 100 000 Ft – 2 000 000 Ft.
    • A faanyagkereskedelmi-lánc szereplője köteles igazolni, hogy mindent megtett az illegális kitermelésekből származó fatermékek forgalomba hozatalának elkerülése érdekében. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, az alkalmanként kiróható erdővédelmi bírság 50 000 Ft- 7 500 000 Ft közötti.
      Az előbbieken felül az erdészeti hatóság zárlati intézkedést vagy zár alá vételt elrendelő döntésében foglaltak be nem tartása esetén is erdővédelmi bírság szabható ki, amelynek mértéke: 50 000 Ft – 7 500 000 Ft.

    A fentiek tájékoztató jellegű információkat tartalmaznak, a pontos részletek a 169/2018 (IX.25.) kormányrendeletben olvashatók.

    Forrás: Erdő-Mező Online; NAK;

  • Megváltozik a MEGOSZ e-mail címe szeptember 01-től

    A cikk dátuma August 31st, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt Kollégák! Valamennyi Partnerünk!

    Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy szövetségünk régi e-mail címe szeptember 01-től megszűnik.

    A jövőben kizárólag a megosz@megosz.hu e-mailcímünk fogadja elektronikus leveleiket!

    Kérjük, hogy javítsák címlistájukat!

    Köszönettel: MEGOSZ

  • Érdemes várni az érvényben lévő szerződések módosításával

    A cikk dátuma August 29th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Az erdőtulajdonosoknak és erdőgazdálkodóknak az érvényben lévő szerződés módosításával vagy megszüntetésével érdemes megvárniuk az erdő hasznosítására, használatba adására vonatkozóan tervezett szabályozás 2019 tavaszáig várható teljes körű megjelenését.

    Az 1996. évi erdőtörvény osztatlan közös tulajdonban álló erdő esetében – a társult erdőgazdálkodás egy formájaként – lehetővé tette, hogy a tulajdonosközösség az erdőgazdálkodási feladatok ellátására erdőgazdálkodót bízzon meg.

    A 2009. évi új erdőtörvény az osztatlan közös tulajdonban álló erdőkre vonatkozóan a fentiektől eltérően már úgy rendelkezett, hogy azt a tulajdonosközösség köteles egy személy használatába adni. Mivel az 1996. évi erdőtörvény szerinti megbízási jogviszony nem tekinthető használatba adásnak, így ilyen szerződést a 2009. évi erdőtörvény hatályba lépését követően már nem lehetett kötni.

    A 2009. évi törvény nem rendelkezett az 1996. évi törvény alapján létesített megbízási jogviszonyok további sorsáról. Erre tekintettel az erdészeti hatóság a megbízott erdőgazdálkodókat továbbra is erdőgazdálkodási tevékenységre jogosult személynek tekintette.

    Megbízási szerződésként általában az erdészeti hatóság által köröztetett forma szerződés nyomtatványt használták a felek, amely elsősorban az erdőgazdálkodó erdőtörvény szerinti szakmai kötelezettségeit és jogait tartalmazta, a megbízás polgárjogi vonatkozásait (pl. felek közötti kapcsolattartás, elszámolási kötelezettség, a szerződés módosítása, megszüntetése) csak a kötelező szerződéses kellékek mértékéig. Ennek köszönhetően a magánerdők meghatározó részén meglehetősen bizonytalan jogi keretek között folyik az erdőgazdálkodás, ami számos esetben eredményezi a tulajdonosok közötti, illetve a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó közötti konfliktusokat.

    A helyzet további fenntartása különösen annak ismeretében vált kérdésessé, hogy a földforgalmi szabályozással 2013. óta a termőföldek használatba adása meglehetősen jól szabályozottá vált. Az előbbiekre tekintettel az erdőtörvénybe – annak 2017. évi átfogó módosításakor – bekerült egy átmeneti rendelkezés, amely a még fennálló megbízási szerződéseket 2018. december 31-i határnappal érvényteleníti (Evt. 113. § (25) bekezdése). Ennek értelmében az érintett erdőtulajdonosoknak az erdőgazdálkodás folytatása érdekében a hatályos szabályozás szerinti új jogviszonyt kell létesíteniük.

    Az erdők hasznosítására, használatára vonatkozó teljes körű szabályozás azonban a 2017. évi törvénymódosítás óta sajnos még nem készült el. Az említett átmeneti rendelkezés így viszont az erdőtulajdonosokat méltatlan helyzetbe hozhatná, ugyanis 2018. december 31-ét követően vagy nem folytathatnák az erdőgazdálkodást, vagy arra a szándékaikkal ellentétes formát kellene választaniuk.

    Ennek elkerülése érdekében az erdészeti érdekvédelmi szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őszi jogalkotási ciklusban kezdeményezni fogják az átmeneti rendelkezésben foglalt határnap 2019. december 31-ig való kitolását. Kezdeményezik továbbá a rendelkezés tartalmának a módosítását is, miszerint ha a feleknek egyébként nincs szándékuk a megbízási szerződéses jogviszonyt megszüntetni, akkor az egy megfelelően szabályozott jogviszonyként érvényben maradhasson.

    A várható törvénymódosításra tekintettel az érintett erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók részére azt javasoljuk, hogy az érvényben lévő szerződés módosításával vagy megszüntetésével várják meg az erdő hasznosítására, használatba adására vonatkozóan tervezett szabályozás 2019 tavaszáig várható teljes körű megjelenését, hogy az erdőgazdálkodás kereteként a szándékaiknak és élethelyzetüknek legjobban megfelelő megoldást választhassák.

    Forrás: NAK

    Olvassa tovább »

  • RÉPÁSZKY MIKLÓS Életfa Emlékplakett Ezüst fokozata kitüntetést kapott

    A cikk dátuma August 24th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Répászky Miklós László, az MG Erdő Kft. ügyvezetője, a fátlan nagyalföldi térségben több mint 4200 hektár új erdő létrehozásáért, az erdei életközösség védelmében végzett tevékenységéért.

    Répászky Miklós László, az MG Erdő Kft. ügyvezetője, a fátlan nagyalföldi térségben több mint 4200 hektár új erdő létrehozásáért, az erdei életközösség védelmében végzett tevékenységéért.

    Répászky Miklós alapító tagja volt a TEOSZ-nak, majd tevékeny szerepet vállalt a MEGOSZ létrehozásában, és munkájában. Rimler Pál díjas tagtársunknak jó egészséget, további szakmai sikereket kívánunk!

    GRATULÁLUNK!

    MEGOSZ Vezetősége és Tagsága

    Forrás: AM Sajtóiroda, kormany.hu

  • Segíti a magyar kormány a görögországi erdőtűz utáni helyreállítást

    A cikk dátuma August 14th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Facsemeték beszerzésének támogatásával segíti a görögországi tűzvész utáni helyreállítást a magyar kormány – jelentette be Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

    Az egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár elmondta: a magyarországi görög közösség kérte az államtitkárságtól, hogy segítse az erdőtűz által érintett területek rehabilitációját. A kormány a felkérésnek eleget téve a nemzetiségi támogatásokon keresztül kétmillió forintot ad a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának az erdőterületek rehabilitációjára – tette hozzá.

    Felhívta a figyelmet arra: a szolidaritás független attól, hogy a görög kormánnyal más pártcsaládhoz tartoznak, más az álláspontjuk a migráció kérdésében, vagy abban, hogyan alakul hosszú távon az európai integráció, mert a kormány feladatra, hogy ahol baj van, ott segítsen. Kifejezte reményét, hogy a magyar kormány segítsége után más nemzetek is felismerik: európai összefogással segíteni tudnak a bajbajutottakon. Görögország Nyugat-Attika régiójában július 23-án késő este keletkezett a tűzvész.     Mocz András, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón közölte: az erdők helyreállítására az erdészek az elmúlt néhány napban egymillió forint adományt gyűjtöttek össze, ez két hektár új erdő szaporítóanyagát és annak elültetését fedezi, de folytatják gyűjtésüket.

    Sianos Tamás, az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója felidézte: a halálos áldozatok száma megközelíti a százat, sokan olyan súlyosan megégtek, hogy csak DNS-vizsgálattal tudják megállapítani a személyazonosságukat. A tűzvészben 125 négyzetkilométer fenyőerdő égett le, 4000 ezer ház sérült meg. A nemzetiségi szószóló megköszönte a Miniszterelnökség gyors, határozott döntését a támogatásról.

    Kukumzisz György, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke elmondta: a támogatásból a tűzvész által elpusztított területeken platánfát fognak ültetni, amely a fenyőnél jobban ellenáll a tűznek, és emléktáblán köszönik meg a kormány támogatását. Az új erdőt ott telepítik, ahol a legnagyobb tűz volt, és még ebben az évben 50-en utaznak Görögországba a fákat elültetni.

    A facsemetéket növényegészségügyi és logisztikai okokból Görögországban vásárolják majd meg. Mocz András elmondása szerint 40-50 centiméteres facsemetéket ültetnek a megsemmisült erdők helyén.

    Forrás: (MTI)

  • Jelentkezési lehetőség erdészeti szakszemélyzet továbbképzésre és vizsgára

    A cikk dátuma August 1st, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A NÉBIH meghirdette a soron  következő erdészeti szakszemélyzet továbbképzést és vizsgát. A részletes tájékoztató és a jelentkezési lap megtalálható a NÉBIH honlapján, amit a kapcsolóra kattintva lehet elérni.
    http://portal.nebih.gov.hu/jogosult-erdeszeti-szakszemelyzeti-kepzes
    A továbbképzés és vizsga az alábbi helyszínen és időpontban kerül megrendezésre.
    Dátum: 2018. szeptember 18-19. (kedd-szerda)
    Időpont: 9 – 16.30 óra
    Helyszín: Agrárminisztérium Színházterem, (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.)

    A továbbképzés vizsgával zárul!

    Jelentkezni a továbbképzésre kizárólag a NÉBIH honlapján elhelyezett űrlapon lehet. A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló e-mailt kap  minden jelentkező.
    A továbbképzéssel kapcsolatos kérdések az erdeszet@nebih.gov.hu<mailto:erdeszet@nebih.gov.hu> email címre küldhetők.

    A jelentkezést Debreceni Péter főerdőfelügyelőnél lehet kezdeményezni az alábbi elérhetőségeken.

    Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
    Erdészeti Igazgatóság
    Erdőfelügyeleti és Erdővédelmi Szolgálati Osztály
    1024 Budapest, Frankel Leó utca 42-44.
    06-70/436-03-78
    DebreceniP@nebih.gov.hu<mailto:email@nebih.gov.hu>
    portal.nebih.gov.hu<http://portal.nebih.gov.hu/>
    http://www.facebook.com/nebih.hu

  • Megkezdődött a 2020 utáni Közös Agrárpolitika érdemi vitája Brüsszelben

    A cikk dátuma July 30th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén került sor az új Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályainak első érdemi vitájára. Az uniós agrárminiszterek a szabályozás egyszerűsítésének lehetőségeiről folytattak vitát. A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az ülés után kiemelte, hogy Magyarország csak olyan új uniós szabályozás elfogadását fogja támogatni, ami valóban egyszerűbbé teszi majd a gazdák számára a támogatásokhoz való hozzáférést, a tagállamok számára pedig azok kifizetését.

    „Az Európai Bizottság június 1-jén közzétett jogszabályi javaslatai alapjaiban változtatják meg a KAP működési struktúráját, a támogatások rendszerét és feltételeit egy egységes Stratégiai Tervben kell a tagállamoknak kidolgozni és az Európai Bizottsággal elfogadtatni.” – mondta az államtitkár.

    A részt vevő miniszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást. Álláspontjuk szerint a stratégiai tervekről szóló javaslat alapján fennáll a veszélye annak, hogy rendkívüli módon megnövekednek a tagállami hatóságokra és a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztratív terhek.

    Magyar részről kiemelésre került, hogy a közvetlen támogatások esetében javasolt változtatások bizonytalanságot jelentenek a rendszer működtetése szempontjából, amely sem a tagállamoknak, sem a termelőknek nem jó.

    Fontos kiemelni, hogy a mai ülés egy hosszú tárgyalássorozat első állomása volt, az új szabályok leghamarabb 2021-től lépnek hatályba. – mondta el zárásként Feldman Zsolt

    Forrás: Agrárminisztérium

  • Ismét Háromszéken rendeztek székelyföldi erdésztalálkozót

    A cikk dátuma July 11th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Pénteken második alkalommal szerveztek Háromszéken székelyföldi erdésztalálkozót. Az első még 2015. július 17-én Zágonban, a Mikes–Szentkereszty-kastély parkjában volt. Az ozsdolai, sorban a hetedik székelyföldi erdésztalálkozó megszervezését a berecki és a kézdialmási magánerdészetek vállalták fel a helyi polgármesteri hivatal közreműködésével. Az egész napos rendezvényen az ozsdolai Kun Kocsárd-iskola udvarán mintegy négyszáz erdész volt jelen tizenöt magánerdészetet, erdőrendészeti hivatalt és erdészeti kerületet képviselve.

    Hargita megyéből hét, Kovásznából hat, míg Maros megyéből két magánerdészet képviselői jöttek el, a magyar kormány Agrárminisztériumát Mózes Csaba, Balogh Ákos, Erdey Erzsébet és Andréka Tamás képviselte, a Brassó és Kovászna megyei erdészeti felügyelőség részéről Nagy Dániel aligazgató, illetve Benedek Gábor igazgató volt jelen. A rendezvényt Mocz András, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke is megtisztelte jelenlétével.

    A résztvevőket elsőként házigazda minőségben Brânduş-Dendyuk Szilveszter polgármester köszöntötte, a szervezők nevében pedig Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere, a Feketeügy Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, ismertette dióhéjban az általa vezetett egyesület, illetve a két szervező magánerdészet történetét. „A Székelyföld zöld aranyát kezeljük, megvédjük és próbáljuk továbbadni a következő nemzedéknek” – hangsúlyozta Dimény Zoltán. Ezt követően Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, Mózes Csaba, az Agrárminisztérium erdő- és vadgazdálkodási főosztályának helyettes vezetője – aki Jó szerencsét! köszöntéssel kezdte beszédét –, Szakács Sándor, a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület erdélyi csoportjának a vezetője és Mocz András, a MEGOSZ elnöke tartott rövid köszöntőbeszédet, majd a jelenlevők közösen énekelték el az erdészhimnuszt.

    erdesztalalkozo_szekelyfold_1

    Ezt követően az eddigi szokásokhoz híven különböző vetélkedőkre, asztalitenisz- és minifoci-bajnokságra került sor, és elkezdődött a főzőverseny, melyre tizenhat csapat nevezett be. Két csapat halászlét és legényfogó levest főzött, a többiek pedig vadhúsból készítettek bográcsot. Az Erdész fakanala főzőversenyt Daragus Attila mesterszakács és Bene László, a Szabadtéri Fehérasztal Lovagrend tagja bírálta el. Első helyen a Parajdi Magánerdészet, második helyen a Hatodi Magánerdészet, harmadikon pedig a Zágoni Magánerdészet csapata végzett. A közös fényképek elkészítése után az erdészeti és egyesületi vezetők az iskola épületében megtartották a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének évi soros közgyűlését, majd a tanintézménnyel szemben levő parkban facsemetéket ültettek. Délután a Kun Kocsárd-iskola tanulói és az idén fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes tagjai léptek fel. A sportvetélkedők és a főzőverseny díjazása után Dimény György, a Berecki Magánerdészet vezetője tartotta meg záróbeszédét, majd elhangzott a magyar és a székely himnusz.

    A pénteki rendezvényen az is eldőlt, hogy jövő évben Baróton szervezik meg a székelyföldi magánerdészetek találkozóját.

    forrás: ERDŐ-MEZŐ ONLINE

     

  • Mit kell tudni az afrikai sertéspestisről

    A cikk dátuma June 19th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Egyelőre csak vaddisznóknál, de Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis. A hír hallatán a sertéságazat és a vadásztársadalom minden tagja szinte egy emberként kapott a szívéhez. De mekkora valójában a veszély? Mit érdemes tudni a betegségről, mik a teendők és mire számíthatunk? Többek között erről is szó esett dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal folytatott beszélgetésünkben.

    –  Milyen most a hazai afrikai sertéspestis helyzet?

    Az állategészségügyi szakemberek folyamatosan végzik a vizsgálatokat. Több elhullottan talált vaddisznóban is kimutattuk már a vírust, de ezeket mind az első esethez közel, az úgynevezett különösen ellenőrzött területen belül találták. A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy „helyhez kössék” a vírust, de nem zárható ki, hogy további esetek is előfordulnak majd.

    – Mit tart a legfontosabbnak a betegséggel kapcsolatban?

    Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, kizárólag a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg. A betegség megjelenése azonban komoly gazdasági kárt jelent a vadásztársadalom számára is. Maga a vírus rendkívül ellenálló, megfelelő körülmények között akár évekig is fertőzőképes marad. Nincs se gyógykezelés, se megelőző vakcinázás ellene. Ráadásul nem csak „természetes úton” terjed, hanem ún. ragályfogó eszközökkel, de akár fertőzött hússal, vagy abból készült termékkel is messzire elhurcolható. Éppen ezért a legfontosabb, hogy a saját szintjén mindenki betartsa a megelőzéshez szükség előírásokat.

    – A vadászok esetében mit jelentenek ezek az óvintézkedések?

    Mint említettem, vaddisznóknál már kimutatta a Nébih laboratóriuma a betegséget. Az első eset körül kijelöltük az úgynevezett különösen ellenőrzött, valamint a fertőzött területet. Az előírások is elsősorban ezekre a területekre vonatkoznak. Ezek közé tartozik például a vadászat tiltása, korlátozása, amelynek célja, hogy a fertőzött területen élő vaddisznók elvándorlása a lehető legkisebb mértékű legyen. Ezzel egy időben az elhullott vaddisznók keresése szervezetté és intenzívvé vált, a megtalált hulláknál pedig minden esetben kötelező elvégezni a laborvizsgálatot. Zajlik a vadászatra jogosultak képzése is., akiknek a hatékony munkavégzését, szükség esetén, vadhűtő biztosításával is segíti a Nébih. Minden intézkedés – amelyekről bővebben a Nébih honlapján, a oldalon tájékozódhatnak – célja a fertőzés továbbterjedésének és házi sertésre való átjutásának megakadályozása. A hatósági állatorvosok mindent megtesznek a betegség „helyhez kötéséért”. A vaddisznóállományok mentesítése azonban nagyon hosszú folyamat is lehet. Spanyolországban például 30 évig tartott, Szardínián pedig eddig nem sikerült megvalósítani. Mi a jelenleg legeredményesebbnek tűnő Csehországi stratégiát követjük, ahol sikerült a betegséget lokalizálni és a terjedést jelentősen lassítani. Tehát van remény a mentesítésre! Ehhez a jelentős munkához kérem a vadásztársadalom megértését és támogatását!

    – Mit tehetnek azok a vadászok, akik nem a fertőzött területen belül hódolnak a vadászat élményének?

    Esetükben is nagyon fontos, hogy ha a vaddisznók között megbetegedést, vagy elhullást tapasztalnak, azt haladéktalanul jelentsék a megyei vadászati hatóságnak és a vadászterület helye szerint illetékes járási főállatorvosi hivatalnak, hisz általános előírás az ASP-re (és KSP-re is) irányuló mintavétel. Szintén lényeges, hogy a vadászterületen ne szórjanak szét olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza. Ha pedig egy vadász otthon házi sertéseket is tart, akkor minden vadászatot követően cserélje le ruházatát és lábbelijét, mielőtt sertései itatásához, vagy etetéséhez fogna.

    Ne felejtsék el, hogy sertéstartó udvarokban vaddisznókat elhelyezni tilos! És legyenek figyelmesek, mérjék fel a vadászterületen élő vaddisznó kondákat, azok létszámát és mozgását, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet.

    – Mit tudna még javasolni a vadászoknak?

    Tájékozódjanak a Nébih tematikus honlapján, kérdés esetén konzultáljanak a vadásztársaságokkal, vagy az állategészségügyi szolgálat szakembereivel, ha pedig a legkisebb gyanújuk is felmerül, akkor haladéktalanul jelentsék! A hatósági állatorvosok mindent megtesznek a betegség „helyhez kötéséért”, valamint a házi sertések megóvásáért, de a sikerhez a vadász társadalom támogatása és felelős magatartása is elengedhetetlen.

    Az ASP járvánnyal kapcsolatos legfrissebb információkról és további hasznos tudnivalókról a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

    Forrás: NÉBIH; ERDŐ-MEZŐ ONLINE;