A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) társas erdészeti termelő egységek, társaságok, társulatok valamint az egyéni erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók országos érdekképviseleti szerve, az 1994-ben alapított Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének jogutódja. A szövetség célja: tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatainak ellátása.
Négy csemete jelképes elültetésével Esztergomban kezdődött meg az Agrárminisztérium Országfásítási Programja, melynek során jövő tavaszig 86 település környékén 2 millió facsemetét ültetnek el az állami erdőgazdaságok.
Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár, Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója ültette el jelképesen azt a négy fát, amellyel megkezdődött az Agrárminisztérium november elején meghirdetett Országfásítási Programja. Ennek során a most kezdődő ültetési szezonban a 22 állami erdőgazdaság saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepít, 2 millió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot felhasználva.
A 86 települést érintő program az ország erdősültségének növelésével, ezáltal több ezer tonna szén-dioxid megkötésével hozzájárul a klímavédelemhez. Az államtitkár szerint erdeink jelenleg 5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg évente, az 550 hektár pedig újabb 8 ezer tonna megkötésére képes. A gazdák és az önkormányzatok erdősítési kedvének növelése érdekében az elmúlt hónapokban 80-130 százalékkal emelték az erdőtelepítési pályázatok forrását. Egy akácerdő telepítéséért például most nagyságrendileg hektáronként 3 millió forintot kaphat a gazda – mondta példaként Zambó Péter.
Három-öt év alatt mintegy 25 ezer hektár erdő telepítését tervezzük az országban, ez nagyságrendileg 100 millió csemete elültetését jelenti – jelentette ki az államtitkár. Annak érdekében, hogy az intézmények, iskolák, óvodák, önkormányzatok, civil szervezetek is részt tudjanak vállalni az országfásítás programjában, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat hivatal forrásainak felhasználásával, az Országos Erdészeti Egyesület szakmai partnerségével 500 millió forintos pályázat kiírására kerül sor. Ezzel iskolaudvarok, parkok fásítását támogatják.
Az idén ötvenéves jubileumát ünneplő Pilisi Parkerdő Pilisjászfalu térségében tavasszal mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer bükk- és tölgycsemete telepítésével járul hozzá a programhoz – emelte ki Reinitz Gábor vezérigazgató.
Hernádi Ádám, Esztergom Város Polgármestere hangsúlyozta: a most elültetett vénic szilt, ezüsthársat, ezüst juhart és magas kőrist további 10 ezer fa követi majd Esztergomban.
A Vidékfejlesztési programban 12 felhívással mintegy 106 milliárd forintnyi támogatást biztosít az agrártárca az erdőgazdálkodás számára, amelyben kiemelt szerep jut az erdőtelepítéseknek – közölte Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár az agrártárca, Balatonfüred önkormányzata és a Bakonyerdő Zrt. közös faültetési akcióján szerdán Balatonfüreden.
Az államtitkár kiemelte, az ország erdősítésében a legfontosabb szerepet azok a magánerdő-gazdálkodók fogják betölteni, akik az új feltételekkel induló Vidékfejlesztési programban telepítési támogatáshoz juthatnak. Szólt arról is, hogy az agrártárca országos fásítási programjában lehetőséget kapnak az önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek is. Számukra a közeljövőben pályázati felhívást tesznek közzé mintegy 500 millió forintos kerettel, például utcák, közparkok fásításához – tette hozzá.
Kis Miklós beszédében hangsúlyozta, az ország környezeti állapotában meghatározó szerepe van a fáknak, erdőknek, aminek jelentősége a klímaváltozás miatt tovább nőtt. Az Agrárminisztérium ennek jegyében dolgozott ki egy fásítási programot, amelynek mottója: “Aki fát ültet, az bízik a jövőben”. Ennek célja olyan ösztönző és támogató jogi környezet kialakítása, ami az önkormányzatok, magánszemélyek, magánerdő-gazdálkodók, és különböző állami szereplők együttműködésével növelni tudja az ország fával borított területeit.
Beszélt arról is, hogy a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt fognak telepíteni, ami részben már meg is kezdődött, és a vegetációs idő végéig, 2020 áprilisáig tart. Ehhez 2 millió facsemetét és közel száz tonna makkot használnak fel. A megemelt támogatástól azt is remélik, hogy alternatívát tudnak biztosítani azoknak a gazdáknak, akik szántóföldi növény- vagy gyümölcstermesztéssel foglalkoznak és ez nem biztosít számukra kellő jövedelmet – mondta.
“Terveink szerint az erdőterületek fejlesztésére és az erdőterületek életképességének javítására szolgáló beruházások hatására összességében mintegy 20 ezer hektár erdő, illetve 5 hektár ipari célú fás szárú ültetvény telepítése valósul meg” – összegezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az ültetésről szól a kampány. “A településen élők azzal tudják segíteni a programot, ha vigyáznak az elültetett fákra, gondozzák, magukénak érzik azokat, hiszen ezek a fák leginkább a helyben élőket szolgálják a sokféle pozitív hatásukkal” – fogalmazott.
Az Országos Erdészeti Egyesület, illetve annak Wagner Károly Alapítványa pályázati úton támogatást nyert el az Agrárminisztériumtól egy digitális adatbázis létrehozására és bővítésére. Ennek elsődleges célja a magyar erdészeti szakirodalom archív és jelenkori legfontosabb dokumentumainak digitalizálása és lekérdezhető módon történő közreadása az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának állományára alapozva. Adatbázisunk nagyságrendje napjainkban eléri a 100 ezer oldalt. Ezért a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár ismertetésére, működésének bemutatására az Országos Erdészeti Egyesület és a Wagner Károly Alapítvány rendezvényt szervez, amelyre 2019. november 20-án, szerdán a Budapesti Információs Központ nagytermében (1021 Budapest, Budakeszi út 91.) délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor.
A rendezvény programja a következő:
Köszöntők:
Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke,
Bakon Gábor a Wagner Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke
Előadások:
Nagy László főszerkesztő (Erdészeti Lapok) Egy 150 éves Egyesület a digitális világban.
Dr. Sárvári János könyvtáros (Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár): Mi a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár?
Sándor Ákos egységvezető (Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság): Az adatbázis működésének bemutatása.
Szünet
Fecz Ágnes informatikus könyvtáros (Mézeshegy Bt.): 3 év, 100 ezer oldal digitalizálásnak ismertetése.
Solymári Róbert ügyvezető (Groteszk Kreatív Társulat): Digitális könyvtár a világhálón
Sándor Ákos egységvezető (Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság): A digitalizált dokumentumok rendszerbe szervezése.
A rendezvényre szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük szíves visszajelzésüket legkésőbb 2019. november 15-ig a penzugy@oee.hu e-mail címre, vagy a 06-1-201-62-93 telefonszámon.
Az Észak-Amerikából származó tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges és gyors terjedése a hazai tölgyerdőket is veszélyezteti.
Az elmúlt években tömegesen megjelenő poloskák nem csupán kellemetlen jelenlétükkel, de a zöldség- és gyümölcsféléinket is érő károsításukkal sok bosszúságot okoznak, ráadásul az egyik inváziós csipkéspoloska faj az erdeinket sem kíméli, a tölgyekre és a bennük élő ökoszisztémákra gyakorolt hatása már érzékelhető. A kutatóknak alapos okunk van azt feltételezni, hogy a rovar fokozott jelenléte hosszútávon kárt okoz az értékes tölgyesekben, a fák egészségi állapotában és a makktermésben is. A probléma jelentőségéről a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) Erdővédelmi Osztályának tanácsadója, dr. Csóka György segítségével tájékozódtunk.
A rovart hazánkban 2013 tavaszán a Szarvasi Arborétumban, ezen a kaukázusi tölgyön találták meg először az Erdészeti Tudományos Intézet kutatói, akik a kezdetektől nyomon követik terjedését, illetve vizsgálják életmódját és a tölgyekre gyakorolt hatásait. 2019 őszén már minden megyénkben előfordul. Veszprém, Vas illetve Győr-Moson-Sopron megyében még csak szórványosan találkozhatunk vele, de az ország déli, délkeleti területein kifejezetten tömeges mértékben fordul elő. Fotók: dr. Csóka György
A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) az Egyesült Államok keleti partvidékén Alabamától Maine-ig honos, ahol az ún. fehér tölgyeken táplálkozik. Őshazájában nem tartják jelentős kártevő fajnak, mivel természetes ellenségei képesek kordában tartani a populációit. Az öreg kontinensre feltehetőleg élő növényanyaggal került be, 2000-ben először Észak-Olaszországban, 2 évvel később pedig Törökországban észlelték. Több év akklimatizálódás után 2010-ben indult európai hódító útjára, és azóta is nagy ütemben terjed északi, északnyugati irányba. A poloskafaj jelenleg ismert legészakabb előfordulása Dél-Szlovákia, ahol 2018 nyarán jegyezték fel először.
“Bár a kifejlett poloskák ugyan röpképesek, nagyobb távolságokra mégis inkább passzív módon, emberi közreműködéssel terjednek, mégpedig tipikus “autóstoppos” módszerrel – tudjuk meg dr. Csóka Györgytől -, hiszen az erősen fertőzött fákról a gépjárművekre vagy vasúti szerelvényekre hullva rövid idő alatt nagy távolságokra jutnak el. Térhódítását ezért sem korlátozni, sem megfékezni nem lehet.” Egy-egy új térségben a rovar jellemzően először forgalmas utak mentén, például autópálya pihenőhelyeknél tűnik fel, majd innen terjeszkedik tovább.
Emellett a rovar rendkívül gyorsan szaporodik, magyarázza a szakember. Évente két nemzedéke is kifejlődhet, a harmadiknak csak az szab olykor határt, hogy a lárvák és az imágók idő előtt “kieszik maguk alól” a táplálékforrást.
A hazánkra jellemző átlagos (és az utóbbi időben egyre enyhébb) téli időjárás sem okoz jelentős mortalitást, a kifejlett poloskák kéregrepedésekben, elhalt fák leváló kérge alatt telelnek át, és a tölgyek lombfakadásával nagyjából egy időben, április környékén bújnak elő. Ezután a friss lombozaton táplálkoznak, majd párosodást követően petéiket csoportokba, a levelek fonák oldalára rakják le.
Fertőzött levelek. A fákon sokszor már június végén, júliusban látványos lombelszíneződés tapasztalható, ami jól elkülöníthető az aszály miatti, illetve az őszi levélsárgulástól.
A lárvák néhány hét nyugalom után már ki is kelnek. Szipókájukat alulról a levélszövetbe mélyesztik, és táplálékukat a levélfelszínhez közelebbi szövetekből nyerik. Így a levelek fonákja egy ideig viszonylag zölden marad, a klorofillhiánytól először a levelek felszíne kezd el egyre növekvő, majd egybeolvadó foltokban fakulni. Az erősen fertőzött levelek már teljesen elszíneződnek, majd elszáradnak és idő előtt le is hullnak.
Az ERTI munkatársa hozzáteszi, hogy a szerbiai és magyarországi vizsgálatok eredményei alapján az erős fertőzés a fotoszintetikus aktivitást mintegy hatvan százalékkal, a levelek párologtató képességét (azaz transpirációs aktivitását) pedig több mint húsz százalékkal csökkenti. Horvátországi megfigyelések szerint a több éven át komolyan fertőzött fák kevesebb és kisebb makkot teremnek, és idő előtt, éretlenül hullnak le.
Egy – több európai ország arborétumaiban és botanikus kertjeiben zajló – vizsgálat eredménye szerint a legtöbb eurázsiai lombhullató tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának. “Ez azt jelenti – emeli ki Csóka György -, hogy Európa-szerte mintegy harminc millió hektár tölgyes kínálhat számára megfelelő táplálékforrást. A Magyarországon honos tölgyek mindegyike alkalmas tápnövénye lehet, azaz mintegy hatszázezer hektár olyan erdőnk van, amire a kártevő jelenléte pontenciálisan veszélyt jelenthet.
A tömeges szaporodások helyszínein egyébként más tápnövényeken (például hársak, juharok, szelídgesztenye, szedrek stb.) is gyakoriak az általa okozott tünetek.
A szakértő szerint ugyanakkor a probléma meglehetősen összetett. Magyarországi vizsgálatok előzetes eredményei szerint a csipkéspoloska tömeges jelenléte közvetetten bizonyos ízeltlábúakra is hatással lehet. Hazánkban a tölgyeseken legalább hatszázötven rovarfaj él, közülük közel háromszáz tölgyspecialista, azaz csak ezen képes megélni. Mivel a tölgylevelek nagy, összefüggő területeken már június végére elszíneződhetnek és elszáradhatnak, így azok, az esetenként védett, ritka rovarfajok, melyek a vegetációs időszak második felében fejlődnek (pl. egyes lepkehernyók, gubacsdarazsak) nem találnak megfelelő táplálékot.
Európában eddig sajnos nem ismert olyan természetes ellenség, ami a tölgy csipkéspoloska populációra érdemi szabályzó hatást gyakorolna. Ez lehet sikeres terjeszkedésének egyik fő oka, amit az egyre gyakoribbá váló enyhe telek, és a meleg, aszályos nyarak valószínűleg nagyban elősegítenek.
A pergament-púposszövő (Harpya milhauseri) – több más tölgyön élő rovar mellett – a csipkéspoloska tömeges megjelenésének egyik vesztese lehet. A lepkefaj hernyói éheznek, majd elpusztulnak a poloska által erősen fertőzött leveleken. Ezáltal a kártevő tartós jelenléte a tölgyesek kiemelkedő diverzitását is negatívan befolyásolhatja.
“Ha a tapasztalt és feltételezett hatások tudományos igényű vizsgálatokkal is bizonyítást nyernek (ami felettébb valószínű), akkor nem kerülhető el a csipkéspoloska elleni nagy területű védekezés. Városi fák esetében ugyan kidolgozhatóak bizonyos kémiai védekezési eljárások, ám az erdőkben ezek egyrészt a probléma volumenét, másrészt a drasztikus mellékhatásokat tekintve sem jöhetnek szóba.” – hívja fel a figyelmet a tanácsadó.
Egyelőre tehát nem ismert a faj ellen alkalmazható hatékony, környezeti szempontból is tolerálható megoldás. Hosszabb távon valószínűleg az úgynevezett klasszikus biológiai védekezés vezethet eredményre, aminek lényege, hogy az invázióssá vált idegenhonos faj őshazájából olyan természetes ellenségeket telepítenek be, amiktől a faj népességének érdemi szabályozása várható. Ezt természetesen komoly, célirányos vizsgálatoknak kell megelőzni, tekintettel a nem kívánt mellékhatások kockázatára.
A tölgy csipkéspoloskával kapcsolatban tehát egyelőre több a megválaszolatlan kérdés, mint a tudományos megalapozottságú, megbízható ismeret. A tölgyek Magyarországon, de Európa-szerte ökonómiai és ökológia szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségűek. Éppen ezért a sorsukat hosszútávon fenyegető inváziós rovarfaj jelentős nemzetközi érdeklődést és aggodalmat keltett, ami egy kibontakozó nemzetközi kutatási együttműködésben ölt testet. A kutatók első fórumát 2019 júliusában szervezte meg a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete, a Mecsekerdő Zrt. támogatásával.
A Mecsekerdő Zrt. fertőzött erdeiben drónnal készült légi felvételek segítségével kísérik figyelemmel a tölgyesek állapotát. Ez a technológia alkalmas az állományok szintjén, illetve egyes fotoszintetikus aktivitásának kimutatására a vegetációs index elemzésével. Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az Európa hét országából érkező szakemberek beszámoltak a saját hazájukban tapasztalható helyzetről, majd a Sellyei Erdészet tölgyeseiben, valamint a horvátországi Vinkovci Erdőgazdaság területén tanulmányoztuk a rovar terjedését, életmódját és hatásait a lehetséges megoldások feltárása érdekében” – összegzi a kutató az eddigi tapasztalatait. A házigazda Mecsekerdő Zrt. szakemberei komoly érintettségükből adódóan igyekeznek felmérni a fák növekedésére és a makktermésre gyakorolt hatásokat. A NAIK ERTI Erdővédelmi Osztálya pedig folytatja a faj életmódjára, valamint a tölgyekre gyakorolt hatásainak tudományos igényű vizsgálatát.
Módosult az „Erdősítés támogatása” (VP5- 8.1.1-16) felhívás dokumentációja.
Felhívjuk a Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulásai az alábbi pontokat érintik:
A Vidékfejlesztési Program módosítása alapján új kiegészítő intézkedésként bevezetésre került az őshonos ritka elegyfajok alkalmazása.
A 4.4.2. Kiválasztási kritériumok fejezet kiegészítésre került „ A telepítéssel érintett terület átlagos AK értéke” értékelési szemponttal.
Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben módosultak a támogatási összegek.
Az egyéb lágylomb, akác és nemesnyár célállomány-típus csoportok esetében a jövedelempótlási időszak 12 évre növekedett. Az ebből adódó kötelezettségvállalások átvezetésre kerültek a felhívásban.
Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben az egyéb lágylomb, akác és nemesnyár célállomány-típus csoportok esetében az ápolási támogatás egy évvel meghosszabbításra került.
A kettősfinanszírozás elkerülése érdekében módosult a 4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre fejezet.
A 4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja fejezetben a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó határnap 2021. december 31-re módosult.
A 3.8. Fenntartási kötelezettség fejezetben módosult a kötelezettségvállalási időszak fogalma.
A felhívás kiegészült a 8. számú melléklettel (Jelen felhívás alkalmazásában ritka elegyfajnak minősülő fafajok listája).
Az 1. számú melléklet (Fogalomtár) kiegészült az ápolási tevékenység és a faállomány egyedi mechanikai védelme fogalmakkal.
A Támogatói Okirat a felhívással összhangban módosult.
Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy a jelen felhívás
3.1.2.2 A) szakasza f) pontjának, a
3.4.1.1 I. A) szakasza 12.) pontjának, a
3.4.1.1 II. A) szakasza 15.) 16.) 17.) pontjának,
3.4.1.1 VI. A) szakasza 16.), 17.) pontjának,
valamint az 5.3 szakaszának rendelkezéseit a 2019-ben és azt követő években benyújtott kifizetési kérelmek esetében kell alkalmazni, továbbá az Irányító Hatóság a 2019 évtől kezdődően benyújtott kifizetési kérelmekre alkalmazandó támogatási összegeknek, és időszakoknak megfelelően módosítja a forráslekötést érintő kötelezettségvállalásokat.
A felhívás 4.4.2 Kiválasztási kritériumok fejezet 3.) pontja a pályázati felhívás módosítás megjelenését követő értékelési időszak első napjától alkalmazandó.
A 2019.07.01. és a 2019.10.31. között benyújtott kérelmek a 2019.03.21-én közzétett felhívás 3.) a) pontja szerinti tartalmi értékelési szempontok alapján kerülnek elbírálásra. A 2019.11.01 után benyújtásra kerülő kérelmek a 2019. október 4-én közzétett módosított felhívás alapján kerülnek elbírálásra. A 2019.03.21-én közzétett felhívás ezen dátumot követően az Archívum rovatban lesz megtalálható.
A részletes információk az alábbi linkekre kattintva érhetőek el, vagy a – https://www.palyazat.gov.hu/vp5-811-16-erdsts-tmogatsa# – cím beillesztésével találják meg a palyazat.gov.hu honlapon
A hét végén szombaton tartja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Vajdahunyadvár első emeleti nagytermében 2019. szeptember 28-án 10 órától ünnepi rendezvényét.
Fontos információ, hogy 28-án este a Hősök terén koncert lesz emiatt már délelőtt 10 órától zárják a környéket. A BRFK Közlekedésszervezési Parancsnokságával történt egyeztetések szerint a rendezvényre érkezőket beengedik a zárt területre, a Vajdahunyadvár környéki parkolókba, de a jogosultságot a szélvédő alá helyezett meghívóval kötelesek igazolni. Aki nem tud felmutatni kinyomtatott, vagy postai úton megkapott meghívót, nem fogják beengedni. A behajtást kizárólag az M3 bevezetője felől (Hermina utca felől ) engedélyezték. Az szolgálatot teljesítő rendőrök fogják ellenőrzés után beengedni a rendezvényre érkezőket. Behajtani a Hősök tere felől nem lehet!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy regisztrációt szeptember 25 én estig megtehetik a kitöltött regisztrációs lap megosz@megosz.hu email címre történő visszaküldésével.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a NAK befogadta rendezvényünket, és a szaktanácsadók a számukra fenntartott jelenléti ív aláírásával a részvételért 4 kreditpontot kapnak.
KÉREM ÖNÖKET, HOGY TOVÁBBÍTSÁK AZ INFORMÁCIÓKAT TAGTÁRSAINKNAK ISMERŐSEIKNEK!
Nagy István agrárminiszter augusztus 28-án tartott budapesti sajtótájékoztatón kijelentette:
Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát
A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter.
Nagy István ismertette:
a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték,
a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.
Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal nő, a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg.
A miniszter közölte,
a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.
Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről.
A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot.
A tárcavezető szólt arról is:
az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.
Kiss Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta,:
a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.
Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
Elmondta:
az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés.
Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.
Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta:
a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek.
A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.
Megújult a szaktanácsadók nyilvántartása az új AM rendelet alapján a NAK-nál. Elérhetőek a konferencia előadásai, a bejelentkezés csatornái és minden egyéb szükséges tájékoztatás.
Az 1. melléklet 10. pontja az erdőgazdálkodásra, a 11. pont pedig a vadgazdálkodásra vonatkozik. Ugyanakkor érdemes mind a 21 szakterület listáját végignézni.
A megújult tagságú Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottságnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással összefüggő feladatok összehangolásában javaslattevő, véleményező jogköre van. A fő cél az volt, hogy a szaktanácsadási rendszerhez kapcsolódó valamennyi szereplő képviselve legyen a bizottságban, így a döntéshozói szinttől, az agrár-felsőoktatáson, a kutatói, a szakmai és érdekképviseleti szinten át a szaktanácsadási szolgáltatókig. A kinevezéseket az agrárminiszter a NATaB július 1-i alakuló ülésén adta át a Parlament Pázmándy Dénes termében.
A testület elnöke: Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. A testület 19 tagja között az erdészet ügyeit képviseli: Mocz András a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. A titkári teendőket ellátja: Székely Erika, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, vidékfejlesztési és szaktanácsadási igazgatója.
Az új szabályozás célja az volt, hogy a lehető legtöbb szaktanácsadót beengedje a rendszerbe ami azért is fontos, mert a 2021-től induló uniós költségvetési időszakban a közös agrárpolitikának egyik központi eleme lesz a szaktanácsadás.
Minden, mezőgazdasági termelő részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadónak és szaktanácsadó szervezetnek kötelező bejelentkeznie a nyilvántartásba, és a NAK törekszik arra, hogy csak az aktív, a gazdálkodók számára érdemi szakmai segítséget nyújtó szakemberek maradjanak a rendszerben. Most 1.023 szaktanácsadó szerepel a névjegyzékben, s közülük 880-an aktívak.
Ez a kötelezettség tehát már nem csak a magánszemélyekre vonatkozik, és nem zárja ki az értékesítési és ügynöki tevékenységet végzőket a névjegyzékből. A jogszabály új szaktanácsadói státuszokat határoz meg, mely elsősorban a támogatott szaktanácsadók elkülönítését szolgálja a többi tanácsadótól. Támogatható státuszba csak azok kerülhetnek, akik nem végeznek értékesítési és ügynöki tevékenységet.
A NAK megújította a szaktanácsadói képzési rendszert is. A szaktanácsadóknak kötelező képzéseken kell részt venniük, és a meghatározott témákból sikeres vizsgát kell tenniük.
Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében 2019. július 5-én újraalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével. Az eredetileg 2017-ben alakult testület immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az ún. AKIS terv kidolgozása.
A NAK honlapján a Szaktaácsadói Névjegyzék – ESZNR oldalon lehet bejelentkezni természetes személyként és szervezetként, illetve tájékoztatást lehet kapni az alábbiakról, valamint módosítani lehet az adatokat:
Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett.
Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.
Az Agrárminisztérium az MTI érdeklődésére közölte, a tárca kiemelt célja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az egységes, önálló földügyi központ a jövőben az eddigieknél gyorsabb és hatékonyabb eljárások segítségével koordinálja majd az intézkedéseket az agrárium egyik legsúlyosabb örökségének, az osztatlan közös földtulajdonnak a felszámolása érdekében. A Nemzeti Földügyi Központ felállítása egyben a bürokráciacsökkentés céljait is szolgálja, hiszen az intézmény valamennyi, az osztatlan közös földtulajdonnal összefüggő lényegi feladatot összevontan látja el.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban arról is beszámoltak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.
Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át. Beolvad az NFK-ba a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a MePAR fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. Az NFK költségvetése 2,2 milliárd forintra rúg jövőre, a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.
Szerepek az erdészeti igazgatásban
Az Agrárszektor értesülései szerint az NFK erdészeti igazgatási feladatai többek között az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések szolgáltatása; az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása; az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működtetése; szakmai formanyomtatványok és az elektronikus bejelentések kidolgozása és közzététele; a körzeti erdőtervezési feladatok ellátása. Az NFK erdészeti szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok számára szakmai képzést is szervez.
Az NFK elnöke az állami szervektől, szervezetektől – a személyes adatok és védett adatok kivételével – adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.
Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában
Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként.
A jogszabály módosítása azért volt elodázhatatlan, mert az eredeti joganyag (110/2003. FVM rendelet) még az EU csatlakozás előtti bürokráciai, szabályozáspolitikai és hatósági munkára épült rá. A Terméktanács (EESZT) kérését elfogadva az Agrárminisztérium erdészeti politikáért, illetve a hatósági szabályozásokért felelős államtitkárságai a Terméktanáccsal több körön egyeztetve alkották meg az új szabályozást.
Az új szabályozásban található alapvető változások:
Változott az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek kereskedelmét befolyásoló érintettségi lista. A módosításról rendelet (28/2009. (VI. 20.) AM r.; Magyar Közlöny 2019. évi 104. sz.) I. sz. mellékletének „A” része, illetve a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek c. „B” része is olyan fajokat tartalmaz, amelyeknél lehetővé teszi az erdészeti felhasználást, de ugyanakkor nem minden faj esetében írja elő a kötelező szaporítóanyag szemlét.
Ez abból a szempontból lényeges, hogy a melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerint való alap származási igazolványt nem kell kiállítani. Ha a B. részben felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes – a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével – tárgyév június 30. napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését, a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.
Változott néhány a szakmai gyakorlatot befolyásoló határidő is:
A felügyeleti illetékes kormányhivatal személyzete a tárgyévi csemetekerti szemlét november 15-ig, minden évben köteles elvégezni. Így csökken annak a lehetősége, hogy csússzon egy kereskedelmi tevékenység a dokumentáció hiánya miatt. Ugyanakkor a hatóság munkáját is segíti az időpont, hiszen ütemezhetővé válik a hatósági munka szervezése.
Ugyancsak időpontbeli változás, hogy az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése is változott: az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban június 30. az időpont, ameddig ezeknek meg kell történnie.
A termelői (házi, illetve hatósági belső használatra szánt) csemeteleltárt is június 30-ig kell benyújtani a NÉBIH felé, így a szezonális bejelentéseket egységesen egy időpontban kell elvégezni, ami bürokrácia csökkentést eredményez.
Jelentős változás, hogy az Európai Unió valamely tagállamából az erdészeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő 8 napon belül, ennek értelmében a korábbi „belföldiesítő szemle” mint felesleges bürokráciai elem kivezetésre került e termékek esetében.
Ugyanakkor Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába átszállítás esetén a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve be kell jelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. Ez az intézkedés ugyancsak a kereskedelmi életet egyszerűsíti, hiszen a korábbi, kereskedelmet megelőző szemle akadályozó rendszere kivezetésre került.
Szintén fontos változás, hogy a csemetekerti engedély kiváltásánál az Erdészeti és Energetikai Terméktanács tárgyévi tagsági igazolását kell bemutatni. Ezzel az intézkedéssel várhatóan fehéredni tud a csemete termelés.
További fontos változás, hogy egyszerűsödött a maggyűjtések helyszíni ellenőrzésének bejelentése. A jogszabály egyértelműen lehetőséget ad arra a termelőknek, hogy előzetesen egyeztetve a felügyelővel, ütemezhetővé és kalkulálhatóvá váljon a gyűjtések ellenőrzése, azok menete.
A fentieken kívül szabályozásra került a mikorrhizált szaporítóanyag termelése és kereskedelme. Ez egy teljesen új elemként jelent meg a szabályozásban. Ilyen szabályozás korábban nem létezett Magyarországon. A szakemberek a lehető legjobb és legszükségesebb mértékben próbálták szabályozni ezt a területet. Reményeink szerint tisztább termelési és piaci feltételeket fog a szabályozás e része kialakítani a szektorban.
Összességében elmondható, hogy a Terméktanács üdvözli a joganyag módosítását, és reméli, hogy a termelői körben nem fog komoly problémákat okozni az új szabályozásra való áttérés. Ennek érdekében a Terméktanács konzultációs anyagot fog kiküldeni a tagság körébe, illetve szakmai rendezvényein ismertetni fogja a változásokat és azok hatásait.
Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.
Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként. 
