Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Hasznos információk a MEGOSZ 25. jubileumi nagyrendezvényéhez

    A cikk dátuma September 23rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A hét végén szombaton tartja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Vajdahunyadvár első emeleti nagytermében 2019. szeptember 28-án 10 órától ünnepi rendezvényét.

    Fontos információ, hogy 28-án este a Hősök terén koncert lesz emiatt már délelőtt 10 órától zárják a környéket. A BRFK Közlekedésszervezési Parancsnokságával történt egyeztetések szerint a rendezvényre érkezőket beengedik a zárt területre, a Vajdahunyadvár környéki parkolókba, de a jogosultságot a szélvédő alá helyezett meghívóval kötelesek igazolni. Aki nem tud felmutatni kinyomtatott, vagy postai úton megkapott meghívót, nem fogják beengedni. A behajtást kizárólag az M3 bevezetője felől (Hermina utca felől ) engedélyezték. Az szolgálatot teljesítő rendőrök fogják ellenőrzés után beengedni a rendezvényre érkezőket. Behajtani a Hősök tere felől nem lehet!

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy regisztrációt szeptember 25 én estig megtehetik a kitöltött regisztrációs lap megosz@megosz.hu email címre történő visszaküldésével.

    2019. MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy a NAK befogadta rendezvényünket, és a szaktanácsadók a számukra fenntartott jelenléti ív aláírásával a részvételért 4 kreditpontot kapnak.

    KÉREM ÖNÖKET, HOGY TOVÁBBÍTSÁK AZ INFORMÁCIÓKAT TAGTÁRSAINKNAK ISMERŐSEIKNEK!

    Erdészüdvözlettel: Duska József

    ügyvezető elnök

  • Vidékfejlesztési programban bővült az erdőtelepítések támogatása

    A cikk dátuma August 28th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás
    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Nagy István agrárminiszter augusztus 28-án tartott budapesti sajtótájékoztatón kijelentette:

    Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát

     

       A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter.

      Nagy István ismertette:

    • a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték,
    • a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.

    Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal , a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg.

    A miniszter közölte,

    a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.

     

    Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről.

    A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
    A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot.

    A tárcavezető szólt arról is:

    az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.

    Kiss Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta,:

    a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.

     

    Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
    Elmondta:

    az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés.

    Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.

    Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta:

    a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek.

    A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.

    Forrás: MTI

  • Szaktanácsadók nyilvántartása NAK-nál

    A cikk dátuma July 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Megújult a szaktanácsadók nyilvántartása az új AM rendelet alapján a NAK-nál. Elérhetőek a konferencia előadásai, a bejelentkezés csatornái és minden egyéb szükséges tájékoztatás.

    2019. május 29-én hatályba lépett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet, mely új keretek mentén szabályozza a hazai mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert.

    Az 1. melléklet 10. pontja az erdőgazdálkodásra, a 11. pont pedig a vadgazdálkodásra vonatkozik. Ugyanakkor érdemes mind a 21 szakterület listáját végignézni.

    10. Erdőgazdálkodás

        10.1. Általános erdőgazdálkodás

        10.2. Erdészeti szaporítóanyag-előállítás

        10.3. Erdei melléktermék-termelés

    10.4. Elsődleges fafeldolgozás

    10.5. Erdővédelem

    10.6. Erdőtelepítés, fás szárú ültetvény-telepítés

    10.7. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, működtetése

    10.8. Termőhelyfeltárás

    10.9. Erdészeti térképezés

    10.10. Erdőgazdálkodási üzemtervezés

    10.11. Örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás

    10.12. Erdészeti létesítmények létesítése és fenntartása

    10.13. Erdőértékbecslés

    11. Vadgazdálkodás

        11.1. Általános vadgazdálkodás

        11.2. Zárt téri intenzív vadgazdálkodás

    11.3. Vadgazdálkodási üzemtervezés

    11.4. Vad- és élőhelyvédelem, vadkármegelőzés

     

    A témában szakkonferenciát tartott a NAK a Mezőgazdasági Múzeumban július 4-én.

    A konferencia előadásai (pdf):

          Bejelentkezés a névjegyzékbe – feltételek, eljárás ismertetése (1.34 MB)

          Indul a támogatott szaktanácsadás (355 KB)

          Tudásátadás 2020 után (934 KB)

         Jogszabályi változások a szaktanácsadásban (1.00 MB)

    A megújult tagságú Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottságnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással összefüggő feladatok összehangolásában javaslattevő, véleményező jogköre van. A fő cél az volt, hogy a szaktanácsadási rendszerhez kapcsolódó valamennyi szereplő képviselve legyen a bizottságban, így a döntéshozói szinttől, az agrár-felsőoktatáson, a kutatói, a szakmai és érdekképviseleti szinten át a szaktanácsadási szolgáltatókig. A kinevezéseket az agrárminiszter a NATaB július 1-i alakuló ülésén adta át a Parlament Pázmándy Dénes termében.

    A testület elnöke: Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. A testület 19 tagja között az erdészet ügyeit képviseli: Mocz András a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. A titkári teendőket ellátja: Székely Erika, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, vidékfejlesztési és szaktanácsadási igazgatója.

    Az új szabályozás célja az volt, hogy a lehető legtöbb szaktanácsadót beengedje a rendszerbe ami azért is fontos, mert a 2021-től induló uniós költségvetési időszakban a közös agrárpolitikának egyik központi eleme lesz a szaktanácsadás.

    Minden, mezőgazdasági termelő részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadónak és szaktanácsadó szervezetnek kötelező bejelentkeznie a nyilvántartásba, és a NAK törekszik arra, hogy csak az aktív, a gazdálkodók számára érdemi szakmai segítséget nyújtó szakemberek maradjanak a rendszerben. Most 1.023 szaktanácsadó szerepel a névjegyzékben, s közülük 880-an aktívak.

    Ez a kötelezettség tehát már nem csak a magánszemélyekre vonatkozik, és nem zárja ki az értékesítési és ügynöki tevékenységet végzőket a névjegyzékből. A jogszabály új szaktanácsadói státuszokat határoz meg, mely elsősorban a támogatott szaktanácsadók elkülönítését szolgálja a többi tanácsadótól. Támogatható státuszba csak azok kerülhetnek, akik nem végeznek értékesítési és ügynöki tevékenységet.

    A NAK megújította a szaktanácsadói képzési rendszert is. A szaktanácsadóknak kötelező képzéseken kell részt venniük, és a meghatározott témákból sikeres vizsgát kell tenniük.

    Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében 2019. július 5-én újraalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével. Az eredetileg 2017-ben alakult testület immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az ún. AKIS terv kidolgozása.

    A NAK honlapján a Szaktaácsadói Névjegyzék – ESZNR oldalon lehet bejelentkezni természetes személyként és szervezetként, illetve tájékoztatást lehet kapni az alábbiakról, valamint módosítani lehet az adatokat:

    Szaktanácsadói tevékenység bejelentése – Természetes személy

    Szaktanácsadói tevékenység bejelentése – Szaktanácsadó szervezet

    Tájékoztató a szaktanácsadói tevékenység bejelentéséről

          A 2 oldalas tájékoztató letölthető.     Agrár Szaktanácsadói státuszok

    (aktív, támogatható, támogatott, felfüggesztett, szüneteltetett)   Szaktanácsadói adatmódosítás

    További tájékoztatás kapható itt:

       Névjegyzékkel kapcsolatban:nevjegyzek@nak.hu

       Képzéssel kapcsoltban:szaktan@nak.hu;

    Információk a szaktanácsadási aloldalon

    Végül a célközönség számára is írjunk valamit, itt a szaktanácsadó kereső:   A NAK által nyilvántartott aktív szaktanácsadók.

     

    Forrás: FATÁJ-online; NAK – a fenti kapcsolók szerint

     

     

  • Erdészeti feladatokat is ellát az újonnan megalakult Nemzeti Földügyi Központ

    A cikk dátuma July 9th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    wwf_erdo_3Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett.

    Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.

    Az Agrárminisztérium az MTI érdeklődésére közölte, a tárca kiemelt célja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az egységes, önálló földügyi központ a jövőben az eddigieknél gyorsabb és hatékonyabb eljárások segítségével koordinálja majd az intézkedéseket az agrárium egyik legsúlyosabb örökségének, az osztatlan közös földtulajdonnak a felszámolása érdekében. A Nemzeti Földügyi Központ felállítása egyben a bürokráciacsökkentés céljait is szolgálja, hiszen az intézmény valamennyi, az osztatlan közös földtulajdonnal összefüggő lényegi feladatot összevontan látja el.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban arról is beszámoltak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.

     

    Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át. Beolvad az NFK-ba a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a MePAR fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. Az NFK költségvetése 2,2 milliárd forintra rúg jövőre, a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.

    Szerepek az erdészeti igazgatásban

    Az Agrárszektor értesülései szerint az NFK erdészeti igazgatási feladatai többek között  az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések szolgáltatása; az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása; az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működtetése; szakmai formanyomtatványok és az elektronikus bejelentések kidolgozása és közzététele; a körzeti erdőtervezési feladatok ellátása. Az NFK erdészeti szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok számára szakmai képzést is szervez.

    Az NFK elnöke az állami szervektől, szervezetektől – a személyes adatok és védett adatok kivételével – adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

    Forrás: MTI, Agrárszektor

  • Módosult az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó rendelet

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként.

    A jogszabály módosítása azért volt elodázhatatlan, mert az eredeti joganyag (110/2003. FVM rendelet) még az EU csatlakozás előtti bürokráciai, szabályozáspolitikai és hatósági munkára épült rá. A Terméktanács (EESZT) kérését elfogadva az Agrárminisztérium erdészeti politikáért, illetve a hatósági szabályozásokért felelős államtitkárságai a Terméktanáccsal több körön egyeztetve alkották meg az új szabályozást.

    Az új szabályozásban található alapvető változások:

    Változott az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek kereskedelmét befolyásoló érintettségi lista. A módosításról rendelet (28/2009. (VI. 20.) AM r.; Magyar Közlöny 2019. évi 104. sz.) I. sz. mellékletének „A” része, illetve a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek c. „B” része is olyan fajokat tartalmaz, amelyeknél lehetővé teszi az erdészeti felhasználást, de ugyanakkor nem minden faj esetében írja elő a kötelező szaporítóanyag szemlét.

    Ez abból a szempontból lényeges, hogy a melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerint való alap származási igazolványt nem kell kiállítani. Ha a B. részben felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes – a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével – tárgyév június 30. napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését, a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.

    Változott néhány a szakmai gyakorlatot befolyásoló határidő is:

    A felügyeleti illetékes kormányhivatal személyzete a tárgyévi csemetekerti szemlét november 15-ig, minden évben köteles elvégezni. Így csökken annak a lehetősége, hogy csússzon egy kereskedelmi tevékenység a dokumentáció hiánya miatt. Ugyanakkor a hatóság munkáját is segíti az időpont, hiszen ütemezhetővé válik a hatósági munka szervezése.

    Ugyancsak időpontbeli változás, hogy az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése is változott: az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban június 30. az időpont, ameddig ezeknek meg kell történnie.

    A termelői (házi, illetve hatósági belső használatra szánt) csemeteleltárt is június 30-ig kell benyújtani a NÉBIH felé, így a szezonális bejelentéseket egységesen egy időpontban kell elvégezni, ami bürokrácia csökkentést eredményez.

    Jelentős változás, hogy az Európai Unió valamely tagállamából az erdészeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő 8 napon belül, ennek értelmében a korábbi „belföldiesítő szemle” mint felesleges bürokráciai elem kivezetésre került e termékek esetében.

    Ugyanakkor Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába átszállítás esetén a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve be kell jelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. Ez az intézkedés ugyancsak a kereskedelmi életet egyszerűsíti, hiszen a korábbi, kereskedelmet megelőző szemle akadályozó rendszere kivezetésre került.

    Szintén fontos változás, hogy a csemetekerti engedély kiváltásánál az Erdészeti és Energetikai Terméktanács tárgyévi tagsági igazolását kell bemutatni. Ezzel az intézkedéssel várhatóan fehéredni tud a csemete termelés.

    További fontos változás, hogy egyszerűsödött a maggyűjtések helyszíni ellenőrzésének bejelentése. A jogszabály egyértelműen lehetőséget ad arra a termelőknek, hogy előzetesen egyeztetve a felügyelővel, ütemezhetővé és kalkulálhatóvá váljon a gyűjtések ellenőrzése, azok menete.

    A fentieken kívül szabályozásra került a mikorrhizált szaporítóanyag termelése és kereskedelme. Ez egy teljesen új elemként jelent meg a szabályozásban. Ilyen szabályozás korábban nem létezett Magyarországon. A szakemberek a lehető legjobb és legszükségesebb mértékben próbálták szabályozni ezt a területet. Reményeink szerint tisztább termelési és piaci feltételeket fog a szabályozás e része kialakítani a szektorban.

    Összességében elmondható, hogy a Terméktanács üdvözli a joganyag módosítását, és reméli, hogy a termelői körben nem fog komoly problémákat okozni az új szabályozásra való áttérés. Ennek érdekében a Terméktanács konzultációs anyagot fog kiküldeni a tagság körébe, illetve szakmai rendezvényein ismertetni fogja a változásokat és azok hatásait.

    Kapcsolódó híranyagunk: Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

    Forrás: EESZT, OEE

    Szerző: Farkas Pál

    Fotók: csemetekert.hu, frondeus.hu

    Hírszerkesztő: Nagy László

  • Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.

    Az eddigi előírások szerint a parlagfű elleni védekezést elmulasztó földhasználókat, csak az adott év július 1-jét követően lehetett felelősségre vonni. Az idei parlagfű szezontól érvényes törvénymódosítás értelmében azonban a parlagfű elleni védekezés már egész évben fennálló kötelezettség. Azokon a területeken, ahol ennek nem tesznek eleget, az illetékes hatóság közérdekű védekezést rendel el, és növényvédelmi bírságot szab ki. A bírság mértéke 15 ezertől 5 millió forintig  is terjedhet.
    A parlagfű elszaporodásának visszaszorítása, az egészséges környezet biztosítása közös célunk. Éppen ezért az Agrárminisztérium ezúton szeretné felhívni minden földtulajdonos és földhasználó figyelmét, hogy folyamatosan védekezzen a parlagfű szaporodása és a pollenszórása ellen.
    A földtulajdonosok a gyommentesítéssel kapcsolatos szakmai információkért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordulhatnak.

    Forrás: AM Sajtóiroda

  • Erdészek Mezőfalván a NAK rendezvényen

    A cikk dátuma May 31st, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, valamint a helyi állami erdőgazdasági társasággal együttműködve az ország legnagyobb szántóföldi rendezvényén, a Mezőfalván megrendezett III. Szántóföldi Napokon átfogó szakmai programsorozat keretében tájékoztatta a gazdatársadalmat az aktuális erdészeti kérdésekről.

    Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdészet emellett a fásítások és faültetvények révén, számos szálon kapcsolódóik más agrárágazatokhoz is. A Szántóföldi Napokon önálló kiállítási területen (ERDŐSOR), a rendezvény mindkét napján szakmai kiállítások és konferenciák, valamint terepi bemutatók várták az érdeklődőket.

    Erdészeti gép- és fásszárúültetvény-bemutató

    Május 23-án délelőtt VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Sárosdi Erdőgondnokság területén gép- és fásszárúültetvény-bemutatón vehettek részt az érdeklődők. Az erdészeti ágazatban jelenleg használt gépek java része idős és elavult. Ez a környezetvédelmi kockázatok mellett azért is kedvezőtlen, mert az ágazatban is egyre súlyosabb gondot jelentő munkaerőhiányt elsősorban az erdészeti géppark bővítésével és fejlesztésével lehetne enyhíteni. A gépbemutatóról készült részletes beszámoló itt és itt található.

    A magántulajdonú erdők földhasználati viszonyainak rendezése

    A május 23-án délután megtartott szakmai konferencián és fórumon az agrártárca erdészeti és jogalkotási főosztályainak szakértői bemutatták a magánerdők tulajdonosai, illetve erdőgazdálkodói számára rendelkezésre álló földhasználati jogcímek, és azok speciális szabályozását érintően tervezett változásokat, illetve a több éve kidolgozás alatt álló jogszabálytervezeteket. Ezzel is összefüggésben ugyancsak jelentős változások előtt áll a magánerdőkben folyó erdőgazdálkodás szakmaiságát biztosító erdészeti szakirányítási rendszer is. A nagy érdeklődés mellett megtartott konferencián, majd az azt követő fórumon az előadók erről is tájékoztatást adtak. A magán erdőgazdálkodás fejlesztését is megalapozó jogszabályok várhatóan még az idén elkészülnek.

    A május 24-én délelőtt megrendezett szakmai konferencia kiemelt témája a mezőgazdasági ágazatot is meghatározóan érintő erdőtelepítések és fásítások, illetve ehhez kapcsolódóan a kidolgozás alatt álló új országfásítási program volt.

    Az erdészeti ágazat álláspontja ebben a kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal való borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%). Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

    Magyarország az elmúlt száz évben megduplázta erdőterületét. Ezen belül a rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdőt telepítettek, jellemzően magángazdálkodók. Az újabb országfásítási program ennek a folyamatnak a folytatását segítheti elő. Erdőtelepítésekre várhatóan nagyobb arányban a gyenge termőképességű, mezőgazdasági művelésre gazdaságtalan termőföldeken kerül majd sor. A fás szárú ültetvények, valamint az agrárerdészeti fásítások viszont gyakorlatilag minden mezőgazdasági terület optimális hasznosításához hozzájárulhatnak.

    Az új erdőtelepítések és fásítások nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. Az országfásítási program sikerét az biztosíthatja, ha a földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét felhívjuk az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve a földhasználati döntéseiket széles körű tájékoztatással alapozzuk meg.

    A rendezvény második napján ezzel összhangban erdőtelepítésekről és fásításokról szóló szakmai konferenciára és terepi bemutatóra került sor. Az erdészeti ágazatirányítás és tudományos élet jeles képviselői által megtartott előadásokon szó esett az ország fával, faállománnyal való borítottsága növelésének lehetséges módjairól, a vidékfejlesztési program erdészeti támogatásairól, azon belül az erdőtelepítési és fásítási támogatások igénylésének lehetőségeiről és menetéről, valamint az akác és nemes nyár ipari ültetvények jövedelmezőségi kérdéseiről. Az előadók emellett kitértek a fásítások és a talaj vízgazdálkodási viszonyainak kölcsönhatásaira, a fásítások és a vadgazdálkodás, élőhelyfejlesztés kapcsolatára, valamint a fásítások vadkárkockázataira, és azok kivédési lehetőségeire. (Az előadások document itt (21.22 MB) , document itt (5.53 MB) , document itt (23 MB) , document itt (21.11 MB) , document itt (885 KB) és document itt (1.61 MB) megtekinthetők.)

    A konferenciát követően egy helyi földtulajdonos és erdőgazdálkodó, Csuti Elemér által az elmúlt két évtizedben példaértékű módon kivitelezett tölgy- és akácerdő-felújításokat, valamint erdőtelepítéseket tekinthették meg az érdeklődők egy baráti hangulatban lezajlott séta keretében.

    Forrás:NAK/Szalai Károly

    fotók: Mőcsényi Miklós, Éliás Tibor, Lévai Zsolt. Dósa Ildikó

  • 2019 május 17-én tartotta a MEGOSZ mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését.

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Mocz András a MEGOSZ  elnöke a mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését. Megköszönte Tonka Kornélia titkárságvezetőnek évtizedes áldozatos mindenkor precíz munkáját, és megemlítette, hogy méltán kapta munkája elismeréseként a miniszteri elismerő oklevél kitüntetést. Bemutatta az új titkárságvezetőt Püspök Melinda környezetgazdálkodási agrármérnök személyében. Felkérte és szavazásra bocsátotta a levezető elnök személyét, és kezdetét vette a közgyűlés, minden tagunknak megküldött és a helyszínen is ismertetett, és elfogadott program szerint.

    MEGOSZ Közgyűlés 2019. 05.17.

    1. Az elnökség beszámolója a 2018-as évről. (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság beszámolója a 2018-as év gazdálkodásáról. ( Könnyű István Felügyelő Bizottság elnök)
    3. A 2018. évi mérleg ismertetése elfogadtatása. (Duska József ügyvezető elnök)
    4. A 2019. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása. (Duska József ügyvezető elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója, kizárandó tagok listájának ismertetése. (Duska József ügyvezető elnök)
    6. Vezetőség választás 2019-2024 ciklusra.

    Jelölő Bizottság beszámolója és jelöltek listájának ismertetése. (dr. Sárvári János Jelölő Bizottság tagja )

    Szavazatszámláló bizottság megválasztása, szavazás lefolytatása.(Szavazatszámláló bizottság megválasztott elnöke: dr. Sárvári János, tagjai:   dr. Szép Tibor és Németh Imre.

    1. MEGOSZ Alapszabályának módosítása. (Duska József ügyvezető elnök)
    2. Január 01-től életbe lépő tagdíjrevízió előkészítésére az elnökség felhatalmazása a megfizetendő tagdíjak tervezetének ismertetése, és elfogadtatásra. (Duska József ügyvezető elnök)
    3. Egyebek

    A közgyűlés a napirendeken végighaladva elfogadta Mocz András elnök beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését és a 2018 év mérlegét. Megtárgyalta és jóváhagyta 2019. év gazdálkodási tervét.

    A Jelölő bizottság jelentése alapján elkészített szavazólapokkal a közgyűlés meghozta döntését és megválasztotta a MEGOSZ vezetőségét.

    Az új  2019 – 2024 ciklusra választott vezetőség tagjai a következők.

                          Elnök:                      Mocz András

                         Ügyvezető elnök:  Duska József

                         Alelnök:                  Bodor Dezső Károly

                                                          Csillag Vince

                                                          Dombovári Dénes

                                                          dr. Ódor József

                                                          Sárközy Tamás

                                                          Sipos István

       Felügyelő Bizottság elnök:   Könnyű István

      Felügyelő Bizottság  tag:        dr.  Hegedűs Attila

                                                         Mikó Károly  

    Az eredményhirdetést követően Mocz András a MEGOSZ újonnan megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat és néhány mondatban felvázolta a szövetség előtt álló feladatokat és kérte a tagság aktív közreműködését. Kijelentette, hogy a bevált gyakorlatnak megfelelően, a szakmai érdekvédelmet fontosnak tartó partnerekkel (OEE, NAK, Pro Silva Hungaria) továbbra is szoros kapcsolatot szeretne fenntartani, mert a sikeres érdekvédelem záloga az összehangolt, egymást segítő, folyamatosan a feladatokra koncentráló munka. Elmondta, hogy a szövetség nyitni szeretne az erdészeti szolgáltatók és a fával erdővel kereskedő cégek, szakemberek felé. Fontosnak tartja az európai magánerdő tulajdonosokat tömörítő szervezetben (CEPF) a magyar érdekek képviseletét. Mindezt megelőző feladata szövetségnek  a tagság érdekeinek képviselete a jogalkotási feladatokban, segítve az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat, hogy kiszámítható környezetben kezelhessék erdeiket.

    A következő napirendben a levezető elnök ismertette, hogy az alapszabályban rögzített módon április végéig kell a tagdíjat befizetni és mivel ez a bevallási időszakkal egybe esik sokan késnek. Javasolta, hogy a közgyűlés módosítsa az alapszabályban szereplő dátumot szeptember 30-ra. A módosítással a hagyományosan ebben az időben megrendezésre kerülő MEGOSZ  országos találkozó értesítéseivel együtt lehetne bekérni a tagdíjakat, ezzel pénzt és munkát lehetne megtakarítani, és a tagságot is tehermentesíti. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és határozatával módosította a befizetés dátumát.

    A nyolcadik napirendként az levezető elnök kérte a közgyűlés felhatalmazását ahhoz, hogy az elnökség dolgozza ki és vezesse be 2020 január elsejétől az új átdolgozott tagdíjszabályzatot. Elmondta, hogy szükségessé vált a tagdíjak korrekciója, nyitni célszerű a magánerdőkben erdészeti szolgáltatást végzők felé. A szakirányítást végző szakemberek és a gazdálkodók nem azonos bevételi lehetőségek között dolgoznak, és a működőképesség megtartásához is szükséges a tagdíjbevételek emelkedése. A tájékoztató megvitatása után a közgyűlés elfogadta a javaslatot, és felhatalmazta az elnökséget a korrekció kidolgozására és bevezetésére.

    Az egyebek napirendi pontban dr. Szép Tibor felszólalásában elmondta, hogy a MEGOSZ képviselete az európai magán erdőtulajdonosok szervezetében a CEPF-ben folyamatosan biztosított, de figyelmeztetett, hogy az EU Parlamentben az összes magánerdőnek nincs olyan létszámú képviselete mint például egy zöld vagy környezetvédő szervezetnek. Figyelmeztetett, hogy a 2020-tól kezdődő ciklusban ezek a törekvések erősödni fognak, és ezt jól átgondolt stratégiával az erdőtulajdonosoknak a saját javukra kell fordítani, mert a klímavédelem, a szén-dioxid lekötés az erdők fenntartásával képzelhető csak el.

    A napirendben még több hozzászólás hangzott el az osztatlan közös tulajdonú erdők kezelésének nehézségeiről, és tervezett osztatlan erdőtulajdonok szétválasztásáról, kiméréséről. Többen felvetették a szakirányítási támogatás hiányát, és azt, hogy az erdőgazdálkodók az erdő fenntartásával, kezelésével megvalósítják a legmagasabb szintű klímavédelmet, hozzájárulnak az ország ökológiai stabilitásához de ezét nem kapnak támogatást, míg a mezőgazdaság többi szereplője alaptámogatásokban részesül a tulajdonával arányos mértékben.

    A napirendek lezárását követően a levezető elnök megköszönte a megjelentek aktív részvételét, gratulált a megválasztott tisztségviselőknek és bezárta a közgyűlést.

     

    Erdészüdvözlettel: Duska József  ügyvezető elnök

     

    Az alábbiakban olvashatják a Felügyelő Bizottság jelentését:

     

    A Felügyelőbizottság jelentése a MEGOSZ közgyűlésnek, az egyesület pénzkezelésének a felülvizsgálatáról és a költségvetés véleményezéséről.

    A jelentés maga és a tartalma, egy évről évre ismétlődő tevékenység. Így a közgyűléseinken rendszeresen résztvevők, hasonló beszámolót hallanak évről évre, egy keretben, de más tartalommal.

    Ez a jelentés nem egyezik meg a felügyelőbizottsági ellenőrzés lefolytatásának jegyzőkönyvével.

    A jegyzőkönyv ismertetését, a közgyűlésen résztvevők kérésére megteszem.

    A mai, vezetőséget választó közgyűlésünk az alapszabály előírásainak megfelelően lett összehívva, hiányosságot a felügyelőbizottság a közgyűlés előkészítése során és a jelölőbizottság munkájában, nem tapasztalt.

    A választás évéhez értünk, a mandátumunk lejárt, a felügyelőbizottság munkáját és annak a célját az – alapszabályzatban leírtakon túl, – szeretném összegezni, mit kellett volna elérni a felügyelőbizottságnak.

    • Minden nehezítő körülmény ellenére, tudjon bizottságként működni.
    • A mindig szükségszerű érdekképviselet folyamatos fenntartásának az érdekében, az alapszabályban megfogalmazott szabályokra való tekintettel, a MEGOSZ hosszú távú működésének, a biztosítéka lenni.
    • A közgyűlési és elnökségi döntéseknél felhívni a figyelmet, a pénzügyi lehetőségeinken felüli kötelezettség vállalás kerülésére.
    • A közgyűléseinkre jó beszámolót készíteni,

    a tervek – tények,

    tervszámok – tényszámok,

    követelések – kötelezettségek bemutatásával, amelyet az Elnök és az Ügyvezető Elnök terjeszt a közgyűlés elé. A beszámolóban elmondottak és a könyvelés tény számainak az egyezőségét, a Felügyelőbizottság a jelentésével igazolja.

    Tisztelt Közgyűlés!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége működésének az elsődleges célja, a tagjainak az érdekvédelme, az érdekképviselete azokon a fórumokon, ahol az erdővel és az erdőtulajdonlással kapcsolatos jogok és kötelezettségek kerülnek megvitatásra.

    A Felügyelőbizottság feladata annak az ellenőrzése, hogy az egyesület szervei az egyesület működése során, hogyan tartják be a jogszabályok, az alapszabály az egyesület közgyűlési és elnökségi határozatainak, a végrehajtását. A vizsgálat lefolytatásának a célja, az egyesület könyvelési anyagának és az azt alátámasztó számviteli nyilvántartások egyezőségének, a megállapítása, valamint az ezekre támaszkodó pénzügyi beszámoló véleményezése.

    Az egyesület ellenőrzése során, fő szempont annak vizsgálata, hogy az egyesület működőképessége, az időben előre tekintve fenntartható-e? Ezt követően pedig a másik fő szempont, hogy az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése veszélyezteti-e?

    A szempontok alapján megfogalmazható konkrét kérdés, amelyre az ellenőrzés lefolytatása után választ kellett adnunk az alábbi:

    1.) A MEGOSZ vagyona, az esedékes tartozásokat fedezi-e?

    2.) A MEGOSZ előreláthatólag képes lesz-e a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    3.) A MEGOSZ elsődleges céljainak az elérése, veszélybe kerülhet-e?

    A Felügyelőbizottság az Alapszabály IV. fejezet 31. pontjának a felhatalmazása alapján ellenőrizte, az egyesület 2018. évi időszakára vonatkozó könyvelését és az azt alátámasztó bizonylatokat.

    A Felügyelőbizottság a mérleg adatait, a pénzforgalmi kimutatás szerinti elszámolást és a tervezett költségvetést megvizsgálva, azt közgyűlés elé terjeszthetőnek és hitelesnek találta.

    A 2018. május 18.-i közgyűlés után eltelt időben az elnökség negyedévente ülésezett, melyeken a felügyelőbizottság tanácskozási joggal képviseltette magát. Az Elnökség a legfontosabb feladatát és kötelezettségét, mint a MEGOSZ működőképességét fenntartotta, az ehhez szükséges ésszerű intézkedéseket meghozta. Az elnökség döntéseit a felügyelőbizottság, az elmúlt közgyűlés után eltelt időben, minden esetben jogszerűnek tartotta. A meghozott határozatokat a Titkárság, a MEGOSZ honlapján közzétette.

    Mocz András elnök úr szándékában, döntéseiben és tetteiben megjelenik az egyesületünk pénzügyi stabilitásának az igénye.

    Duska József Ügyvezető elnök úr, az Elnökség elvárásának megfelelően, a költségvetési tervünkhöz képest is, takarékosabb gazdálkodást valósított meg.

    A Felügyelőbizottsági ellenőrzés végrehajtása

    Az ellenőrzés lefolytatására, a MEGOSZ Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti irodájában került sor. Az ellenőrzéshez a könyvviteli szolgáltató és az egyesület Titkársága előkészítette és biztosította a mérleget, a tételes és összesített kimutatásokat, a leltárfelvétel bizonylatát, főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, beérkezett és kimenő számlákat, bizonylatokat, valamint banki és pénztárbizonylatokat, szerződéseket.

    Az egyesületünknek nem kötelező a számvitelét könyvvizsgálattal alá támasztani, ezért a mérlegünk könyvvizsgálói záradékkal nem rendelkezik.

    Az év végi könyvviteli zárlathoz a könyvelő és a Titkárság olyan leltározást hajtott végre, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a MEGOSZ meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

    Az egyesület pénzkezelésének felülvizsgálata kiterjedt:

    • a bank – pénztár közötti pénzmozgás helyességére,
    • a bizonylatok alaki, tartalmi szempontból történő ellenőrzésére, kimutatásokban történt rögzítésére,
    • a bizonylati rend, számviteli előírások betartására,
    • az áthúzódó, kiegyenlítetlen számlák kiszűrésére,
    • a 2018. évi pénzügyi beszámoló terv-tény adatainak a vizsgálatára,
    • a 2019. évi költségvetési tervezet tény adatainak a vizsgálatára.

    A Felügyelőbizottság megállapításai

    1.) A MEGOSZ OTP bankszámlájára történik a tagdíjak és egyéb bevételek befizetése és erről a számláról történik az egyesület működésével kapcsolatos minden kifizetés. Az egyesület 2018. évi nyilvántartásainak az ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a bankkivonatok teljes körűek. A bankszámla nyitó és záró bankkivonatainak egyenlegei, a kimutatással egyezőek.

    2017 záró=2018 nyitó            2018 záró=2019 nyitó

    OTP bankszámla:                               7.163.800,-                 9.641.013,-

    Pénztár:                                                 130.080,-                      29.000.-

    Összes pénzkészlet:                7.293.880,-                 9.670.013,-

    Különbözet: + 2.376.133,- forint

    Követelésünk van 1.075.000 forint értékben, amely összeg

    az élet az erdőkben pályázat elszámolásából adódik. Ez az európai uniós pályázatot koordináló WWF Magyarország egyesület végső elszámolása alapján még fennálló követelés.

    Igy forgóeszközökben összesen: 10.745.000 forint van.

    Megállapíthatjuk, hogy 2019 év, nyitó pénzkészlete fedezetet nyújt, a 2019 év első időszakában felmerülő költségekre, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettség teljesítésére, (ez az összeg, a januári fizetések és bérjárulékaikból tevődik össze). Így előreláthatólag, az egyesület képes lesz a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    2.) A pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték. A bankkivonatokhoz, a vonatkozó dokumentumokat minden esetben csatolták. A dokumentumok elszámolása szabályszerű.

    3.) A számlák utalása, mindig a számlák alapján történt.

    4.) Az egyesület elszámolásában szereplő anyagi és működési kiadások, költségek, 2018. évben kifizetésre kerültek, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettségen kívül, a mérlegforduló napján, egyéb tartozás nincs.

     

    5.) A MEGOSZ a működéséhez hitelt nem vett fel, a pénzügyi gazdálkodása jó, lekötött pénzügyi tartaléka nincs, de a saját tőke értéke a tárgyévi eredmény értékével nőtt.

    6.) Az egyesület tárgyi eszközei, az értékcsökkenési leírás alapján nullára leíródtak, a használhatóságuk még megfelelő, de az idő múlásával, a működéshez szükséges eszközök a jövőben megújítandók.

    7.) A tagdíj bevételek, a tervhez képest 1.034.750 forinttal csökkentek. Az egyesület tagjainak a száma 832 fő. A tagdíj befizetésének teljesítése 2018. évben nem az elvártaknak megfelelően alakult, a taglétszámunk tovább csökkent. Mivel az egyesületi tagság önkéntes, a tagdíj megfizetésére a tag nem kötelezhető, az alapszabály szerint, az éven túl nem fizető tagokat felszólítás után ki kell zárni a tagok közül. A titkárság, a tagdíj tartozások behajtása érdekében mindent megtett, fizetési felszólító leveleket küldött.

     

    8.) A pályázatok bevételei 18.007.748 forintban valósultak meg. A pályázataink megvalósítása során, a rendezvényeinken részt vevők, 675.000 forint részvételi díjat fizettek be. A pályázatainkhoz az egyesületnek 5.107.748 forint önrészt kellett biztosítani. A pályázati bevételeink egy része 1.100.000 forint összegben, nem tekinthető alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének.

     

    9.) Az egyesület működését kiegészítő vállalkozási tevékenység árbevétele 1.417.323 forint összegben teljesült, a vállalkozási tevékenység végzése 212.000 forint eredményt hozott. A fő tevékenység árbevételének a 10%-át nem éri el a vállalkozási tevékenység árbevétele, így arányosítással számított adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

    10.) Az egyesületünk közhasznú szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el és a közhasznúság folyamatos fenntartására szükség van. A személyi jövedelemadó meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényi elvárásoknak, az árbevétel alapján képezhető, elvárt mutató számainak megfelelünk. Megállapítható, hogy a MEGOSZ, a felajánlható adó 1% százalékának az igényelésére, nem adott be pályázatot. Javasolja, a felügyelőbizottság az elnökségnek, hogy vitassa meg ennek a lehetőségét.

     

    11.)  Az elmúlt év elvárásainak a Szövetség igyekezett eleget tenni és az ellenőrzés lefolytatása után, a látottak alapján megállapítható, hogy a 2018. év kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A 2018. évi költségvetési terv is teljesült az elért eredmény tekintetében, mivel a 2018 évi tervben szereplő pozitív nullához és a 2017 évi mínusz 2.112.979 forint veszteséghez képest, 2018 évben +3.202.317 forint eredmény keletkezett, vagyis a 2018. év tényszámai, az előző évihez viszonyítottan, kedvezően alakultak és így az egyesületünk megőrizte és tovább erősítette a pénzügyi stabilitását.

     

    12.) Az Elnökség, a 2019 évi költségvetési tervet, az előző évek tényszámaihoz viszonyítottan és az előző évek tervszámaihoz hasonlóan, az elvégzendő tervezett feladatokra előre tekintve, kiegyensúlyozottan tervezte meg. A Felügyelőbizottság a 2019. évi tervszámokat áttekintette, azokat teljesíthetőnek ítélte meg.

    13.) A Titkárság, az egyesület tagjainak a személyes adatainak kezeléséhez, az adatkezelés jogszabályszerű végzéséhez szükséges intézkedéseket, – így az adatkezelési hozzájárulások beszerzését, adatkezelési szabályzat és incidens nyilvántartás elkészítését,- elkezdte.

    A megállapítások összegzése:

    A 2018. évi pénzügyi beszámoló sorai a számviteli előírásoknak megfelelően, a könyvelési összesített adatokkal egyezőek, azok a valós adatokat tartalmazzák.

    A 2018 évi mérleg szerinti eredmény, az adófizetés megállapítása után 3.202.000 forint, amely összeg tovább javítja az egyesületünk működés biztonságát.

    Az ellenőrzésünk alapján megállapítható, hogy a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének a gazdálkodása, pénzkezelése, könyvvezetése, elszámolása megfelel, a 2011. évi CLXXV. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek és a 2004 évi C. a számvitelről szóló törvényben foglaltaknak.

    A Felügyelőbizottság véleménye:

    Az ellenőrzés során, a Felügyelőbizottság az egyesület 2018. évi gazdálkodását átfogóan ellenőrizte. Az elkészített könyvviteli beszámoló megbízható valós képet ad az egyesület vagyonáról, annak összetételéről, a pénzügyi helyzetről és a tevékenységünk eredményéről.

    A Felügyelőbizottság az ellenőrzés során, nem talált jogszabálysértésre, vagy az egyesület érdekeit sértő eseményre, mulasztásra utaló körülményt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tényre való utalást.

    Ezért a Felügyelőbizottság megállapítja, hogy az egyesület működőképessége az időben előre tekintve fenntartható. Az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése, nem veszélyezteti.

    A közgyűlés elé terjesztett MEGOSZ 2018.01.01.-2018.12.31.-i időszakra vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló, 2018.12.31.-i fordulónapjára készített mérlegét – melyben az eszközök és források egyező végösszege           10.745.000 forint.

    Ugyanezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozóan készített egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása alapján, a MEGOSZ 2018.-évi adózott eredménye 3.202.000 forint eredmény elkönyvelése mellett, a Felügyelőbizottság javasolja a MEGOSZ közgyűlésnek, a 2018 évi mérlegbeszámoló és a 2019. évi költségvetési terv elfogadását.

    Tesszük a javaslatunkat annak reményében, hogy a mérleg melyet tárgyalunk elgondolkodtat, erőt ad és utat mutat.

    Köszönöm a figyelmüket, egyben tisztelettel kérem a MEGOSZ közgyűlésen jelenlevő tagokat, hogy az általam előterjesztett felügyelőbizottsági jelentést, fogadják el.

    Budapest, 2019. 05. 17.

    Könnyű István

    Felügyelőbizottsági elnök

     

     

     

  • Erdészeti bemutatók, előadások a Mezőfalvai Szántóföldi Napokon

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Szeretném felhívni a figyelmüket a Mezőfalvai Szántóföldi Napokra, ahol idén első ízben erdészeti bemutatókkal és előadásokkal várják az érdeklődőket.

    Ezen a rendezvényen  többek között egy előadás keretében kerül  először ismertetésre a készülő erdészeti szakszemélyzetekről szóló végrehajtási rendelet tervezete.

    Tájékoztatom továbbá Önöket, hogy a Szántóföldi Napok részletes erdészeti programjainak rövid ismertetései és időpontjai felkerültek a rendezvény hivatalos honlapjára, ahol a regisztrációt  a 3. pont végén egy aktív fülön meg lehet tenni:

    http://szantofoldinapok.hu/index.php/menu/hirek/241-erdosor-a-iii-nak-szantofoldi-napokon.html

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

  • Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók

    A cikk dátuma April 11th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával – mondta Nagy István miniszter Bugacon.
    Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismertette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

    Nagy István: Készül az országfásítási program
    Fotó: Rimóczi Irén

    Az erdők gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szerepe egyaránt nélkülözhetetlen. Megőrzik a növény- és állatfajok sokféleségét és mérséklik a klímaváltozás káros hatásait. Az Agrárminisztérium ezért kiemelt figyelmet fordít a meglévő erdők fejlesztésére és újak telepítésére. A szaktárca olyan szabályrendszeren dolgozik, mely támogatja az erdőtelepítést, hogy az a magánszektorban is megérje.

    A tavaszi erdősítési szezonban országosan 42 millió facsemetét ültettek el, ebből 22 milliót az állami erdőgazdaságokban.

    Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával. A meglévő erdők megújítása során mintegy 8000 hektárra ültettek facsemetéket, és e téren az állami erdőgazdaságok szerepe a nagyobb, hiszen több fiatalításra váró idősebb erdőt kezelnek. Akác és nemes nyár csemetéből ültettek a legtöbbet, ezeket követik az őshonos tölgy- és hazai nyárfajok, az utóbbiaknál azonban a szakemberek inkább a természetesen megújulást segítik. Az erdőt többségét hazánkban természetes úton újítják meg.

    Idén várhatóan 6000 hektár erdő telepítésére adnak támogatást, 4800 hektárnyi erdőtelepítési kérelmet már jóváhagytak.

    Az erdőterületek érdemi növeléséhez hosszú távon ennél többre van szükség, hangsúlyozta a miniszter, ennek érdekében ősszel és jövő tavasszal mintaprogramokat indítanak. Az állami erdőgazdaságoknál az erdősítések mellett útmenti fásításokra és ökoturisztikai létesítmények fásítására is sor kerül. Felülvizsgálják és a kor követelményeihez igazítják az erdészeti szaporítóanyag-termeléssel kapcsolatos minisztériumi rendeletet, és csemetekerti mintaprogramot hoznak létre. Elkészítik az országos fásítási programot, hogy 2020 őszétől rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű facsemete.

    Sulyok Ferenc: Az elültetett 42 millió csemete 15 százalékát a KEFAG Zrt. csemetekertjeiben nevelték
    Fotó: Rimóczi Irén

    A bugaci erdőket az I. világháború után indult alföldfásítási program keretében hozták létre, nélkülük futóhomok uralná a tájat. Előrejelzések szerint 50-100 év múlva minimálisra csökken a bükkös erdőklíma területe, felváltja az erdősztyepp klíma. Különösen fontos ezért a fásítás az Alföldön, ahol a klímakiegyenlítő hatású erdőterületek nélkül a mezőgazdasági termesztés lehetőségei is beszűkülnének, mondta Nagy István.

    A tavaszi fásítási program zárásának helyszínén, a KEFAG Zrt. Bugac 136 F közel 7 hektáros erdőrészletében 50 ezer feketefenyő-csemetét ültettek. A Kiskunság közepén, a homokbuckák közt ugyanis csak ez a fafaj képes zárt erdőállományt alkotni a már-már félsivatagi klímán, tudtuk meg Sulyok Ferenc vezérigazgatótól.

    A területen korábban is fenyves volt, a korábbi faállomány tavaly letermelték, tuskóit géppel kiemelték, és 60-70 centiméter mélyen megforgatták a talajt. A sorvégeken a fenyő helyett az őshonos szükre nyár csemetéit ültetik, mert a lombos szegélyek jó szolgálatot tesznek az esetleges erdőtüzek fékezésében.

    A KEFAG Zrt. élen járt a tavaszi erdősítésben, mintegy 4 milliót ültettek el 510 hektáron. A csemetéket az erdőgazdaság csemetekertjeiben nevelték, sőt további 2,5 millió csemetét értékesítettek a többi erdőgazdálkodónak.

    Nagy István, Zambó Péter fölgyügyekért felelős államtitkár és Sulyok Ferenc a Bugaci 136F erdőrészletnél
    Fotó: Rimóczi Irén