-
A cikk dátuma December 17th, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyeket használhatják az erdei faválasztékok (pl. tűzifa) szállítását, értékesítését végző faanyag kereskedelmi lánc szereplők. A régi típusú szállítójegy tömbök befejezést – attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e – a hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni.
Mint arról a Nébih korábbi közleményében már részletesen beszámolt, 2018-ban több fontos jogszabályi változás is érinti a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőket. http://portal.nebih.gov.hu/hu/-/valtozasok-a-fatermek-ertekesitesben-szallitasban
Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” szállítójegyek csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható: http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/464412?lang=hu=
A nyár folyamán megjelent a Nébih tematikus honlapján http://portal.nebih.gov.hu/hu/eutr-szakmai a „Szállítójegy” lenyíló menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú szállítójegy minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató. Ezzel egy időben a nyomtatvány boltokban is megvásárolhatóvá váltak az új nyomtatványok.
A Nébih 2018-ban a faanyag kereskedelmi lánc szereplők által kiállított régi típusú szállítójegyek adattartalmát – a zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében – még a régi kitöltési szabályok szerint ellenőrizte.
2019. január 1-jét követően azonban a korábban megvásárolt régi típusú szállítójegyeket már nem lehet felhasználni, az újak kitöltésénél pedig az alábbi változásokra kell odafigyelni:
- A korábbi „Feladás helye” rovatnak a „Szállításra történő átadás helye” rovat felel meg.
- A korábbi „Átvétel helye” rovatnak a „Kiszolgáltatás helye” rovat felel meg, ennek megfelelően az „Átvevő” helyett a „Kiszolgáltatást igazoló személy” adatainak feltüntetése szükséges, azonban ezen személy esetében már nem a címét, hanem a jogosultságát
(pl. családtag, munkavállaló) kell feltüntetni.
- A szállítójármű indulásakor leolvasott kilométeróra-állást minden esetben kötelező kitölteni.
- A szállítójegyen erdei faválaszték esetében csak tömör köbméter vagy űrméter tüntethető fel térfogat-mértékegységként.
- Fogyasztónak történő tűzifa értékesítés esetén térfogatban való értékesítéskor a szállítójegyen a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben és űrméterben egyaránt fel kell tüntetni, tömegben való értékesítéskor a tömeg mellett a tömör köbmétert is meg kell adni, egyéb mértékegység esetén pedig a tömör köbméterre átszámított mennyiségét és a tömör köbméter és a kiszállított termék értékesítési egysége között alkalmazott átváltási tényezőt is fel kell tüntetni.
- A kemény és a lágy lombos tűzifa mellett lehetőség van a szállítójegyen fenyő tűzifa összevont fatermékként történő megadására az érintett fafajok felsorolása mellett.
forrás : NÉBIH
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az alábbi, a NÉBIH honlapjáról átvett kapcsolókra kattintva találják a szállítójegy mintákat és a kitöltési útmutatókat.
-
A cikk dátuma December 3rd, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága az alábbiakról tájékoztatta Szövetségünket:
„Az 1305/2013 EU rendelet 34. cikke szerint az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítését – így a természetkímélő anyagmozgatást is – öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalnia a támogatást igénylőknek.
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések felhívásban (a továbbiakban: Felhívás) a természetkímélő anyagmozgatás a kötelezően megvalósítandó, önállóan támogatható tevékenységek között szerepel, egyszeri alkalommal végezhető, a fakitermelést követően végrehajtott anyagmozgatást foglal magába. A támogatást igénylő köteles a természetkímélő anyagmozgatási tevékenység esetében a kifizetési igénylést a tevékenység maradéktalan megvalósítását követően a támogatói okirat hatálybalépésétől számított második kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig benyújtani.
A 1305/2013 EU rendelet 34. cikke szerint az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások legalább 5 éves időtartamúak, ezért a Felhívást pontosítottuk, a módosítás 2018. november 14-én jelent meg a www.szechenyi2020.hu oldalon.
A módosítás a Felhívás alábbi pontjait érinti:
- A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet III. 1. bekezdésében módosultak a természetkímélő anyagmozgatás tevékenység esetében a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó előírások.
- A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet IV. C. bekezdésében módosult a természetkímélő anyagmozgatás tevékenység kötelezettségvállalási időszaka.
- A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet VIII. C. bekezdésében módosultak a természetkímélő anyagmozgatás tevékenységre vonatkozó jogkövetkezmények.
- Az 5.1 A támogatás formája fejezetben a természetkímélő anyagmozgatás tevékenységre vonatkozóan módosultak a kifizetési igénylés előírásai.
- A felhívás 1. számú mellékletéből (Fogalomtár) törlésre került a „kötelezettségvállalási időszak” fogalma.
- A Támogatói Okirat a felhívással összhangban módosult.
A támogatást igénylő nyilatkozata az alábbi módosításokra vonatkozóan szükséges:
- Részletes kötelezettségvállalási előírások tevékenységenként
- Természetkímélő anyagmozgatás esetében
4.) A támogatást igénylő köteles a természetkímélő anyagmozgatási tevékenység esetében a kifizetési igénylést a tevékenység maradéktalan megvalósítását követő kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig benyújtani. A támogatást igénylő csak egyszer adhat be – a támogatásba vont erdőrészlet után – kifizetési igénylést.
5.) A támogatást igénylő a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartama alatt a fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak a 2.) bekezdés szerinti kíméletes technológiát alkalmazhatja.
6.) A kötelezettségvállalási időszak: a kedvezményezett választása alapján a támogatási kérelem benyújtásától számított ötödik év végéig terjedő időszak, vagy a támogatói okirat hatálybalépésének napjától számított ötödik év végéig terjedő időszak. A kedvezményezettnek legkésőbb a támogatói okirat hatályba lépéséig nyilatkoznia kell erről. A kedvezményezett nyilatkozatát a későbbiekben nem módosíthatja.
VIII. Jogkövetkezmények
„C” Természetkímélő anyagmozgatás esetében
3.) Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak alatt végzett fakitermelés és anyagmozgatás során a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 3.) a.) alpontjában meghatározott mélységű közelítési és vonszolási nyomnál mélyebb keletkezik, akkor az adott erdőrészletre eső támogatás összege 50 %-kal csökkentésre kerül.
4.) Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak alatt végzett fakitermelés és anyagmozgatás során a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 3.) b.) alpontjában meghatározott mértékű törzssérülésnél több történt, úgy az erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik. A már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni az adott erdőrészletre vonatkozóan.
5.) Amennyiben a támogatást igénylő a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 4.) pontja szerint nem nyújtja be a kifizetési igénylését a tevékenység maradéktalan megvalósítását követő kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig, úgy az erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik.
6.) A 3.4.1.1 fejezet IV. C bekezdésének 5.) pontjának be nem tartása esetén az adott erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik. A már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni az adott erdőrészletre vonatkozóan.
Amennyiben a támogatást igénylő elfogadja a kötelezettségvállalásra vonatkozó módosításokat, abban az esetben vállalja, hogy az 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt a fakitermelés és anyagmozgatás során a – támogatásba vont – erdőrészleten belül csak a felhívás 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet IV. C. 2.) bekezdése szerinti kíméletes technológiát alkalmazza. A kedvezményezett a kötelezettségvállalási időszak alatt további természetkímélő anyagmozgatást is végezhet, azonban a tevékenységre csak egy kifizetési kérelem benyújtására van lehetőség. A jogkövetkezmények alkalmazhatóak a teljes, 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt.
A támogatást igénylőknek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül szükséges nyilatkozniuk ügyfélkapun keresztül.
A kiértesítésekre 2018. december 7.-ét követően lehet számítani.”
Üdvözlettel:
Duska József
ügyvezető elnök
-
A cikk dátuma October 30th, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség 10 éves jubileumi ülésén Zágrábban október 4-én a magánerdő tulajdonlás jogszabályi környezetének európai összevetésével foglalkoztak.
A magánerdő tulajdonlás szabadsága Európában
A házigazda és szervező a CROUPFOA: Croatian Union of Private Forest Owner Alliances (Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség, mely több mint félmillió horvát erdőtulajdonost képvisel) volt, s az eseményen részt vett az Erdőtulajdonosok Európai Szövetsége (CEPF) elnökségének és titkárságának több tagja is. Zdenko Bogovic, a CROUPFOA elnöke is tagja a CEPF elnökségének. Nyitó előadásában bemutatta a horvát magánerdő tulajdonlás játékszabályait.
.jpg)
Utána a CEPF elnöke Hubert de Schorlemer áttekintette az erdőtulajdonlási jogot Európában, s hivatkozott a 2018. júliusában e tárgyban megjelent tanulmányra*. A tanulmány legfontosabb megállapítása szerint igen nagy a különbség az erdőtulajdonlás szabadságában Európa országai és régiói között. “A korábbi szocialista országok erdőtulajdonosainak tevékenységük (jogaik) erős korlátozásával kell szembenézniük, amivel szemben a nyugati és északi országokban nagyobb a tulajdonosok szabadsága erdeikkel kapcsolatos gazdálkodási döntéseik terén. Erdőt birtokolni Makedóniában valami egészen mást jelent, mint az erdőbirtoklás Németországban vagy Hollandiában”, mondta Schorlemer úr. A CEPF elnökének beszéde. (pdf, 3 oldal)
(* A tanulmány címe: Mennyire magánok Európa magánerdei? A 39 szerző között van Jáger László is.)
.jpg)
Miljenko Županić, a CROUPFOA titkára a CROUPFOA által Európa különböző nemzeti erdőtulajdonosi szervezeteihez küldött kérdőív következtetései alapján áttekintést adott az európai országok erdőtulajdonlási jogi helyzetéről és különbségeiről. Előadása itt érhető el (21 oldal, pdf). A felmérésben 13 ország + 1 régió vett részt. Magyarország nem volt köztük.
Svédország erdőtulajdonosainak helyzetét Lennart Ackzell, A Svéd Családi Erdőtulajdonosok Szövetségének (LFR) nemzetközi koordinátora mutatta be. (pdf 16 oldal) A közép-európai perspektíva címmel Christian Brawenz, Ausztria Horvátországi Nagykövetségének mezőgazdasági, erdőgazdasági és környezetügyi attachéja tartott előadást. Ebben főleg ausztria ügyeit mutatta be, de kitért más közép-európai országokra, köztük Magyarországra is. (pdf, 15 oldal)
Az előadási anyagok a horvát szervező honlapján.
Az esemény sajtóanyaga. (3 oldal)
A sajtóanyag főbb gondolatai:
A horvátországi erdők 26%-a, mintegy 600 ezer ha van magánkézben, mintegy félmillió ember tulajdonában. Sok jogaszabályi előírás teremt kedvezőtlen feltételeket az erdejükben gazdálkodáshoz. Azért szervezték e konferenciát, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét e körülményekre és bemutassák más országok példáit Skandináviától Ausztrián át Luxemburgig. Horvátországban az erdőtulajdonos nem kap ellentételezést a vad okozta károkért, mely helyzetet és a horvát vadászati törvényt e vonatkozásban kritizálja a sajtóanyag. Az erdőtulajdonosnak nincs joga vadászni a saját erdejében. A horvát erdőtörvény bevezette az erdő-hozzájárulást, amit szintén kritizál a sajtóanyag.
A sajtóanyag kitér Szlovéniára, ahol az Erdőtörvény, a Vadászati törvény és a Természetvédelmi törvény a magánerdő tulajdonosokat mindenféle más tulajdonosoktól eltérően számtalan előírással korlátozza tulajdonuk használatában, s mindez 28 évvel a demokratikus változások után.
A sajtóanyag végül említést tesz a CEPF elnökének előadásáról is.
Forrás: cepf-eu.org
Szerkford: Mőcsényi Miklós
-
A cikk dátuma October 24th, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók
A nagyrendezvényen is elhangzott, hogy az ágazat rendelkezésére álló összegekből a lehető legnagyobb részt szeretnénk felhasználni. A felhasználás kizárólag beadott pályázatokkal lehetséges és erre nyílik most lehetőség, mert megjelent az “Erdészeti termelési potenciál” pályázat újbóli beadási lehetősége.
Az új beadási ciklus: 2019. 02.01-től – 03.04.
Az alábbi kapcsolóra kattintva és követve a pályázati útmutató felnyíló ablakait lehet megtalálni a pályázati lehetőségeket:
Az Útmutató néhány fontos kitételét tájékoztatás céljából az alábbiakban olvashatják:
……………………………
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
Az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat. Ide kell érteni azokat a beavatkozásokat is, amelyek hatásai nem azonnal, hanem a jövőben várható fahasználatok során tapasztalhatók.
1.) Támogatható tevékenységek az alábbiak:
a) befejezett ápolás;
b) tisztítás;
c) törzsnevelési jellegű beavatkozás.
…………………..
4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
1.) A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ÁUF-ben meghatározottak szerint) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:
• 2016. 04.15-től – 05.16-ig
• 2017. 03.01-től – 03. 31-ig
• 2018. 02.01-től – 02.28-ig
• 2019. 02.01-től – 03.04-ig
A határidők elmulasztása jogvesztő hatályú.
Erdészüdvözlettel:
Duska József
-
A cikk dátuma October 8th, 2018
József Duska
Erdőtulajdonosok, valamint a szakigazgatási intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját pénteken a várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ).
Aki fát ültet, az a jövőre gondol, ezt az örök érvényű igazságot választották mottónak a találkozó szervezői.
– Az ország erdeinek 44 százaléka került magántulajdonba a kárpótlások, illetve részaránykiadások folytán. A magánerdők nagy részén tisztességes, szakszerű gazdálkodás folyik, azonban a társadalom nem ismeri, nem ismeri el a munkánkat, pedig az ország területének erdősültsége most már 22 százalékhoz közelít. Növekszik az erdősültség, az ágazat a gazdaságban meghatározó tényezőnek számít. Szövetségünk feladata a szakmai érdekképviselet ellátása annak érdekében, hogy az erdészeti ágazat szereplőinek véleménye épüljön be a jogszabályokba. Ennek a munkának már van eredménye, joggal vagyunk bizakodók – mondta többek között Mocz András, a MEGOSZ elnöke.
A Hajdu Tibor fasor egyik fáját ülteti el Mocz András, a MEGOSZ elnöke, mellette (balról) Luzsi József tiszteletbeli elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Manninger Jenő országgyűlési képviselő, dr. Bitay Márton Örs államtitkár, Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap
A szakmai szervezet találkozóját üdvözölte dr. Bitay Márton Örs, az Agrárminisztérium államtitkára, aki beszédében nehéz időszaknak minősítette a mostanit, mivel – mint közölte – számítások szerint a Kárpát-medence területe a klímaváltozásnak leginkább kitett vidékek közé tartozik. Jelenünkben kulcsszerepet játszanak a fák, az erdők. Utóbbiakat fontos természeti erőforrásként jellemezte, s mint mondta, meg kell tanulni még jobban gazdálkodni ezzel a kinccsel. Ennek érdekében a tudományos kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Segítőkészségéről biztosította az ágazat képviselőit abban, hogy az erdőgazdálkodás hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályokon alapuljanak, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás lassításához. Ugyanakkor a gazdálkodókat vegzáló, értelmetlen szabályok kigyomlálását is szükségesnek említette a korszerű jogszabályi környezet kialakítása során.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az erdőgazdálkodással kapcsolatos kihívások közül négy témát emelt ki. A magánerdő- gazdálkodás fejlesztését, ami magában foglalja a stabil birtokszerkezet kialakítását. A hatékonyabb ágazati kommunikáció szükségességéről, majd az erdőtelepítések és fásítások segítéséről is szólt. Negyedikként az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, nem mindig békés viszony megfelelő keretek közé foglalásának szükségességét említette.
A találkozó résztvevői az egervári iskolásokkal együtt a várkastély mellett fasort telepítettek és emléktáblát lepleztek le családtagjai jelenlétében a 2007-ben elhunyt Hajdu Tibor erdőmérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, a megyei erdészeti hatóság volt igazgatója tiszteletére. A magánerdősök országos találkozója délután szakmai előadásokkal folytatódott.
Forrás: ZAOL a Zala megyei hírportál
-
A cikk dátuma October 3rd, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók
A Magyar Közlöny 2018. szeptember 25-i számában megjelent és 2018. október 11-én hatályba lép az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009 (VII.6.) kormányrendelet módosításáról szóló 169/2018 (IX.25.) kormányrendelet.
A jogszabályi változások az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 2017. évi módosításával állnak összefüggésben, és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárás során alkalmazott erdővédelmi bírságok mértékeit érintik (143/2009 (VII.6.) kormányrendelet 4. § (4) bekezdése).
A rendelkezés módosítására a következők miatt volt szükség:
A faanyagkereskedelmi-lánc tagjai jogsértéseinek szankcionálására vonatkozóan az Evt. a módosítást követően egy általános bírságolási rendelkezést tartalmaz (Evt. 108. § (4) bekezdése), amelynek a konkrét esetköreit így az alkalmazandó bírságtételek egyidejű meghatározásával a 143/2009 (VII.6.) kormányrendeletet kell részletesen kifejteni. A törvénymódosítást követően a 143/2009 (VII.6.) Korm. rendelet módosítására ugyan sor került, de a faanyagkereskedelmi-lánc tagjainak bírságolandó jogsértései csak hiányosan voltak meghatározva a jogszabályban. Ezt pótolja a most megjelent módosítás.
Az új kormányrendelet a módosítással az alábbi kötelezettségek nem teljesítése esetére határoz meg erdővédelmi bírságot:
- Az illegális kitermelések megakadályozása illetve a fatermék lekövethetőségének érdekében a faanyagkereskedelmi-lánc szereplőinek a megfelelő nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódó dokumentációs rendszert kell működtetnie, amely kötelezettség be nem tartása esetén a bírság mértéke 100 000 Ft -3 500 000 Ft.
- A faanyagkereskedelmi-lánc szereplője köteles a fent részletezett dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrizni és azokat az erdészeti hatóság kérésére, számukra rendelkezésére bocsátani. Mindezek elmulasztása esetében az erdővédelmi bírság mértéke: 100 000 Ft – 2 000 000 Ft.
- A faanyagkereskedelmi-lánc szereplője köteles igazolni, hogy mindent megtett az illegális kitermelésekből származó fatermékek forgalomba hozatalának elkerülése érdekében. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, az alkalmanként kiróható erdővédelmi bírság 50 000 Ft- 7 500 000 Ft közötti.
Az előbbieken felül az erdészeti hatóság zárlati intézkedést vagy zár alá vételt elrendelő döntésében foglaltak be nem tartása esetén is erdővédelmi bírság szabható ki, amelynek mértéke: 50 000 Ft – 7 500 000 Ft.
A fentiek tájékoztató jellegű információkat tartalmaznak, a pontos részletek a 169/2018 (IX.25.) kormányrendeletben olvashatók.
Forrás: Erdő-Mező Online; NAK;
-
A cikk dátuma August 31st, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók
Tisztelt Kollégák! Valamennyi Partnerünk!
Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy szövetségünk régi e-mail címe szeptember 01-től megszűnik.
A jövőben kizárólag a megosz@megosz.hu e-mailcímünk fogadja elektronikus leveleiket!
Kérjük, hogy javítsák címlistájukat!
Köszönettel: MEGOSZ
-
A cikk dátuma August 29th, 2018
József Duska
- Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az erdőtulajdonosoknak és erdőgazdálkodóknak az érvényben lévő szerződés módosításával vagy megszüntetésével érdemes megvárniuk az erdő hasznosítására, használatba adására vonatkozóan tervezett szabályozás 2019 tavaszáig várható teljes körű megjelenését.
Az 1996. évi erdőtörvény osztatlan közös tulajdonban álló erdő esetében – a társult erdőgazdálkodás egy formájaként – lehetővé tette, hogy a tulajdonosközösség az erdőgazdálkodási feladatok ellátására erdőgazdálkodót bízzon meg.
A 2009. évi új erdőtörvény az osztatlan közös tulajdonban álló erdőkre vonatkozóan a fentiektől eltérően már úgy rendelkezett, hogy azt a tulajdonosközösség köteles egy személy használatába adni. Mivel az 1996. évi erdőtörvény szerinti megbízási jogviszony nem tekinthető használatba adásnak, így ilyen szerződést a 2009. évi erdőtörvény hatályba lépését követően már nem lehetett kötni.
A 2009. évi törvény nem rendelkezett az 1996. évi törvény alapján létesített megbízási jogviszonyok további sorsáról. Erre tekintettel az erdészeti hatóság a megbízott erdőgazdálkodókat továbbra is erdőgazdálkodási tevékenységre jogosult személynek tekintette.
Megbízási szerződésként általában az erdészeti hatóság által köröztetett forma szerződés nyomtatványt használták a felek, amely elsősorban az erdőgazdálkodó erdőtörvény szerinti szakmai kötelezettségeit és jogait tartalmazta, a megbízás polgárjogi vonatkozásait (pl. felek közötti kapcsolattartás, elszámolási kötelezettség, a szerződés módosítása, megszüntetése) csak a kötelező szerződéses kellékek mértékéig. Ennek köszönhetően a magánerdők meghatározó részén meglehetősen bizonytalan jogi keretek között folyik az erdőgazdálkodás, ami számos esetben eredményezi a tulajdonosok közötti, illetve a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó közötti konfliktusokat.
A helyzet további fenntartása különösen annak ismeretében vált kérdésessé, hogy a földforgalmi szabályozással 2013. óta a termőföldek használatba adása meglehetősen jól szabályozottá vált. Az előbbiekre tekintettel az erdőtörvénybe – annak 2017. évi átfogó módosításakor – bekerült egy átmeneti rendelkezés, amely a még fennálló megbízási szerződéseket 2018. december 31-i határnappal érvényteleníti (Evt. 113. § (25) bekezdése). Ennek értelmében az érintett erdőtulajdonosoknak az erdőgazdálkodás folytatása érdekében a hatályos szabályozás szerinti új jogviszonyt kell létesíteniük.
Az erdők hasznosítására, használatára vonatkozó teljes körű szabályozás azonban a 2017. évi törvénymódosítás óta sajnos még nem készült el. Az említett átmeneti rendelkezés így viszont az erdőtulajdonosokat méltatlan helyzetbe hozhatná, ugyanis 2018. december 31-ét követően vagy nem folytathatnák az erdőgazdálkodást, vagy arra a szándékaikkal ellentétes formát kellene választaniuk.
Ennek elkerülése érdekében az erdészeti érdekvédelmi szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őszi jogalkotási ciklusban kezdeményezni fogják az átmeneti rendelkezésben foglalt határnap 2019. december 31-ig való kitolását. Kezdeményezik továbbá a rendelkezés tartalmának a módosítását is, miszerint ha a feleknek egyébként nincs szándékuk a megbízási szerződéses jogviszonyt megszüntetni, akkor az egy megfelelően szabályozott jogviszonyként érvényben maradhasson.
A várható törvénymódosításra tekintettel az érintett erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók részére azt javasoljuk, hogy az érvényben lévő szerződés módosításával vagy megszüntetésével várják meg az erdő hasznosítására, használatba adására vonatkozóan tervezett szabályozás 2019 tavaszáig várható teljes körű megjelenését, hogy az erdőgazdálkodás kereteként a szándékaiknak és élethelyzetüknek legjobban megfelelő megoldást választhassák.
Forrás: NAK
Olvassa tovább »
-
A cikk dátuma August 24th, 2018
József Duska
Répászky Miklós László, az MG Erdő Kft. ügyvezetője, a fátlan nagyalföldi térségben több mint 4200 hektár új erdő létrehozásáért, az erdei életközösség védelmében végzett tevékenységéért.
Répászky Miklós László, az MG Erdő Kft. ügyvezetője, a fátlan nagyalföldi térségben több mint 4200 hektár új erdő létrehozásáért, az erdei életközösség védelmében végzett tevékenységéért.
Répászky Miklós alapító tagja volt a TEOSZ-nak, majd tevékeny szerepet vállalt a MEGOSZ létrehozásában, és munkájában. Rimler Pál díjas tagtársunknak jó egészséget, további szakmai sikereket kívánunk!
GRATULÁLUNK!
MEGOSZ Vezetősége és Tagsága
Forrás: AM Sajtóiroda, kormany.hu
-
A cikk dátuma August 1st, 2018
József Duska
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók
A NÉBIH meghirdette a soron következő erdészeti szakszemélyzet továbbképzést és vizsgát. A részletes tájékoztató és a jelentkezési lap megtalálható a NÉBIH honlapján, amit a kapcsolóra kattintva lehet elérni.
http://portal.nebih.gov.hu/jogosult-erdeszeti-szakszemelyzeti-kepzes
A továbbképzés és vizsga az alábbi helyszínen és időpontban kerül megrendezésre.
Dátum: 2018. szeptember 18-19. (kedd-szerda)
Időpont: 9 – 16.30 óra
Helyszín: Agrárminisztérium Színházterem, (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.)
A továbbképzés vizsgával zárul!
Jelentkezni a továbbképzésre kizárólag a NÉBIH honlapján elhelyezett űrlapon lehet. A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló e-mailt kap minden jelentkező.
A továbbképzéssel kapcsolatos kérdések az erdeszet@nebih.gov.hu<mailto:erdeszet@nebih.gov.hu> email címre küldhetők.
A jelentkezést Debreceni Péter főerdőfelügyelőnél lehet kezdeményezni az alábbi elérhetőségeken.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Erdészeti Igazgatóság
Erdőfelügyeleti és Erdővédelmi Szolgálati Osztály
1024 Budapest, Frankel Leó utca 42-44.
06-70/436-03-78
DebreceniP@nebih.gov.hu<mailto:email@nebih.gov.hu>
portal.nebih.gov.hu<http://portal.nebih.gov.hu/>
http://www.facebook.com/nebih.hu
-
