Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A cikk dátuma June 14th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt MEGOSZ tagok

    A Vidékfejlesztési Program erdészeti célú fejezeteinek legújabb híreit szeretném megosztani Önökkel, ami törekvéseink szerint nagyban befolyásolni fogja a magán erdőgazdálkodás forrásainak felhasználhatóságát. Az elmúlt év őszén még arról folytattunk tárgyalásokat, hogy 2019 márciusában ne kerüljenek átcsoportosításra a fel nem használt erdészeti jogcímek. A MEGOSZ minden fórumon kérte a források ágazatban tartását, a pályázati lehetőségek folyamatossá tételét, ezzel el kívánta kerülni a korábbi EU ciklus végén bekövetkezett átcsoportosítást, ami az erdészeti ágazattól közel harminc milliárd forint forrást vitt el. Minden alkalommal felszólaltunk a Monitoring Bizottság ülésein, aminek eredményeként sikerült külön az erdészeti forrásokat célzó tárgyalást elérni. Ennek eredményeként, és a vezetésben bekövetkezett változások miatt is újra kezdődtek a tárgyalások és ennek köszönhetően a márciusi átcsoportosítás elmaradt. Ígéretet kaptunk a források ágazatban tartására, és az egyes műveletek pályázhatóságának újra megnyitására. Ezeket a célokat tűztük ki szövetségünk elé, hogy a magánerdő tulajdonosok számára rendelkezésre álljanak az erdőtelepítéshez, erdőkezeléshez szükséges források. Ugyanakkor igyekeztünk konzekvensen elérni azt is, hogy az esetleges maradvány összegek kerüljenek át egy könnyen pályázható és gyorsan elszámolható erdő-gép pályázatba.

    Az események felgyorsultak, és Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottsága napirendre vette az erdészeti jogcímek módosítását. A MEGOSZ megküldte javaslatait, és a tárgyalás során képviselni kívánja a tagjai és a magánerdőt kezelők érdekeit. A  Bizottságnak megküldött levelet az alábbiakban olvashatják.

     

    Tisztelt VP MB Titkársága

    A MEGOSZ a következő kiegészítéseket javasolja a VP erdészeti jogcímeinek eredményes felhasználásához.

    Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek támogatása (A Felhívás kódszáma: VP5-8.6.2-16) jogcím esetében módosítás szükséges a pályázati kiírás alábbi pontján:

    Eredeti szöveg: “3.5.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat hatálybalépésétől legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.”

    MEGOSZ által javasolt szöveg:

    A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat beadásának időpontjától 2022.12.31.-ig van lehetőség.

    Kérjük 2020-ban is megnyitni a beadási lehetőséget.

    Indoklás: A pályázatok elbírálása sok esetben nagymértékben elhúzódott (több,  mint egy évvel is), miközben a munkaerőpiacon igen drasztikus változások következtek be (munkaerőhiány), aminek következtében az érintett – rendkívül élőmunka-igényes – tevékenységek nem váltak elvégezhetővé az eredetileg meghatározott 24 hónapon belül, továbbá ezen tevékenységek szakmailag legjobb minőségben a vegetációs időn kívül végezhetők el, ami még inkább lerövidíti az elvégzésre rendelkezésre álló időt.

    Jövedelempótló támogatással kapcsolatos észrevételek:

    Jövedelempótló támogatási időszak hossza, új szabályozása (VP módosítás – MÁK észrevétel.xls táblázat “Technikai” fül, F17 cella (“Kincstár észrevétel” oszlop):részlet):

    “A módosítást visszamenőlegesen is alkalmazni kellene? Kétséges a jogszerűsége a visszamenőleges alkalmazásnak, tekintettel arra is, hogy a korábbi pályázati felhívás és a kiadott támogatási okiratok is a módosítást megelőző változatnak megfelelően rendelkeztek. Ennek értelmében nem is technikai módosítás, hiszen a PF-ben és az eljárásainkban is az alacsonyabb időszakokkal számoltunk.

    Felmerült továbbá az egységesen 12 éves támogatási időszak kérdése. Ez mind a jövedelempótló támogatási elem, mind az ápolási támogatás tekintetében aggályos, hiszen a támogatott célállománytípusok egy részében már nettó jövedelmező fahasználati tevékenységek (gyérítés, véghasználat) jellemzőek a meghosszabbított időszakban. Nem értünk egyet az utóbbi javaslattal.”

    (VP módosítás – MÁK észrevétel.xls táblázat “Szakmai” fül, F15 cella (“Kincstár észrevétel” oszlop):

    “A visszamenőleges módosítás alkalmazásával nem értünk egyet, tekintettel arra is, hogy a korábbi pályázati felhívás és a kiadott támogatási okiratok is a módosítást megelőző változatnak megfelelően rendelkeztek.”

    “Az igénybe vett területalapú elválasztott támogatások (SAPS, zöldítés stb) mértékével a jövedelmpótló támogatás csökkentésre kerül.”)”

     

    MEGOSZ álláspont:

    Az idézett MÁK észrevétel nem felel meg a valóságnak („részben nettó jövedelmező fahasználati tevékenység”). A Tölgy-Bükk, Egyéb keménylomb, Egyéb lágylomb, és Akác célállomány típus csoport esetében egyáltalán nem igaz, még a rövid vágásfordulójú Nemesnyár célállomány típus csoportban is csak elvétve fordulhat elő, hiszen az első 12 évben még nincs jövedelmező fahasználati tevékenység. Csak az első, jövedelmet nem adó gyérítés (TKGY) fordulhat elő, a véghasználat pedig eleve kizárt! A jövedelem pótlására a kieső mezőgazdasági jövedelmek miatt van szükség, mert a terület erdő művelési ágba kerül, és ez kizárja az éves rendszeres jövedelem lehetőségét. Tölgy-Bükk, Egyéb kemény állományok létrehozásakor az első 30-40 év nem termel jövedelmet, de a fiatalos erdő ápolása, majd nevelése folyamatosan jelentkező költségeket jelent. A lágy lomb, Akác állományoknál ez az időszak 20 év és Nemes nyár esetében is eléri a 15 évet.

    Javasoljuk a jövedelempótló támogatási idő kibővítését az alábbi adatok szerint:

    • Tölgy-Bükk Egyéb keménylomb és Fenyő célállomány típus csoportok 20 év
    • Egyéb lágylomb és Akác célállomány  típus csoport 15 év

    Határozottan kérjük, hogy a jövedelempótló támogatás 432 euro/ha-ra történő emelése kerüljön bevezetésre, és mivel a módosításként csak támogatás összege változik, érthetetlen számunkra, hogy a Kincstár miért akarja ezt a SAPS támogatás megvonásával csökkenteni. A Kincstár javaslatából egyértelműen az következik, hogy a VP-s erdőtelepítésekre eddig járó SAPS támogatást “beszámítanák” a jövedelempótlóba, így nőne az 432 euró/ha-ra. A SAPS pedig megszűnne! Ez nem segíti a kívánt cél elérését, semmiképpen nem hozza meg a várt “áttörést” az erdőtelepítésben!

    Mivel két cél valósul meg, így nem merül fel a kettős finanszírozás lehetősége.

    Egyrészt a mezőgazdasági termelés általános támogatása (SAPS), másrészt a 15-40 év alatt jövedelmet nem termelő tevékenység (erdőgazdálkodás) támogatása valósul meg (jövedelempótló).

    Kérjük, hogy a VP erdőhöz kötődő jogcímeinek forrásai a tárgyalásoknak megfelelően az erdészeti ágazatban kerüljenek felhasználásra, és egyben kérjük, hogy lehetőség szerint a pályázati jogcímek maradjanak pályázhatóak, legyen további pályázat beadási lehetőség a még meglévő forrásokra a rendelkezésre álló időszakban.

    Tisztelettel: Duska József

    ügyvezető elnök

    MEGOSZ

  • Erdészek Mezőfalván a NAK rendezvényen

    A cikk dátuma May 31st, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, valamint a helyi állami erdőgazdasági társasággal együttműködve az ország legnagyobb szántóföldi rendezvényén, a Mezőfalván megrendezett III. Szántóföldi Napokon átfogó szakmai programsorozat keretében tájékoztatta a gazdatársadalmat az aktuális erdészeti kérdésekről.

    Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdészet emellett a fásítások és faültetvények révén, számos szálon kapcsolódóik más agrárágazatokhoz is. A Szántóföldi Napokon önálló kiállítási területen (ERDŐSOR), a rendezvény mindkét napján szakmai kiállítások és konferenciák, valamint terepi bemutatók várták az érdeklődőket.

    Erdészeti gép- és fásszárúültetvény-bemutató

    Május 23-án délelőtt VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Sárosdi Erdőgondnokság területén gép- és fásszárúültetvény-bemutatón vehettek részt az érdeklődők. Az erdészeti ágazatban jelenleg használt gépek java része idős és elavult. Ez a környezetvédelmi kockázatok mellett azért is kedvezőtlen, mert az ágazatban is egyre súlyosabb gondot jelentő munkaerőhiányt elsősorban az erdészeti géppark bővítésével és fejlesztésével lehetne enyhíteni. A gépbemutatóról készült részletes beszámoló itt és itt található.

    A magántulajdonú erdők földhasználati viszonyainak rendezése

    A május 23-án délután megtartott szakmai konferencián és fórumon az agrártárca erdészeti és jogalkotási főosztályainak szakértői bemutatták a magánerdők tulajdonosai, illetve erdőgazdálkodói számára rendelkezésre álló földhasználati jogcímek, és azok speciális szabályozását érintően tervezett változásokat, illetve a több éve kidolgozás alatt álló jogszabálytervezeteket. Ezzel is összefüggésben ugyancsak jelentős változások előtt áll a magánerdőkben folyó erdőgazdálkodás szakmaiságát biztosító erdészeti szakirányítási rendszer is. A nagy érdeklődés mellett megtartott konferencián, majd az azt követő fórumon az előadók erről is tájékoztatást adtak. A magán erdőgazdálkodás fejlesztését is megalapozó jogszabályok várhatóan még az idén elkészülnek.

    A május 24-én délelőtt megrendezett szakmai konferencia kiemelt témája a mezőgazdasági ágazatot is meghatározóan érintő erdőtelepítések és fásítások, illetve ehhez kapcsolódóan a kidolgozás alatt álló új országfásítási program volt.

    Az erdészeti ágazat álláspontja ebben a kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal való borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%). Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

    Magyarország az elmúlt száz évben megduplázta erdőterületét. Ezen belül a rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdőt telepítettek, jellemzően magángazdálkodók. Az újabb országfásítási program ennek a folyamatnak a folytatását segítheti elő. Erdőtelepítésekre várhatóan nagyobb arányban a gyenge termőképességű, mezőgazdasági művelésre gazdaságtalan termőföldeken kerül majd sor. A fás szárú ültetvények, valamint az agrárerdészeti fásítások viszont gyakorlatilag minden mezőgazdasági terület optimális hasznosításához hozzájárulhatnak.

    Az új erdőtelepítések és fásítások nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. Az országfásítási program sikerét az biztosíthatja, ha a földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét felhívjuk az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve a földhasználati döntéseiket széles körű tájékoztatással alapozzuk meg.

    A rendezvény második napján ezzel összhangban erdőtelepítésekről és fásításokról szóló szakmai konferenciára és terepi bemutatóra került sor. Az erdészeti ágazatirányítás és tudományos élet jeles képviselői által megtartott előadásokon szó esett az ország fával, faállománnyal való borítottsága növelésének lehetséges módjairól, a vidékfejlesztési program erdészeti támogatásairól, azon belül az erdőtelepítési és fásítási támogatások igénylésének lehetőségeiről és menetéről, valamint az akác és nemes nyár ipari ültetvények jövedelmezőségi kérdéseiről. Az előadók emellett kitértek a fásítások és a talaj vízgazdálkodási viszonyainak kölcsönhatásaira, a fásítások és a vadgazdálkodás, élőhelyfejlesztés kapcsolatára, valamint a fásítások vadkárkockázataira, és azok kivédési lehetőségeire. (Az előadások document itt (21.22 MB) , document itt (5.53 MB) , document itt (23 MB) , document itt (21.11 MB) , document itt (885 KB) és document itt (1.61 MB) megtekinthetők.)

    A konferenciát követően egy helyi földtulajdonos és erdőgazdálkodó, Csuti Elemér által az elmúlt két évtizedben példaértékű módon kivitelezett tölgy- és akácerdő-felújításokat, valamint erdőtelepítéseket tekinthették meg az érdeklődők egy baráti hangulatban lezajlott séta keretében.

    Forrás:NAK/Szalai Károly

    fotók: Mőcsényi Miklós, Éliás Tibor, Lévai Zsolt. Dósa Ildikó

  • 2019 május 17-én tartotta a MEGOSZ mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését.

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Mocz András a MEGOSZ  elnöke a mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését. Megköszönte Tonka Kornélia titkárságvezetőnek évtizedes áldozatos mindenkor precíz munkáját, és megemlítette, hogy méltán kapta munkája elismeréseként a miniszteri elismerő oklevél kitüntetést. Bemutatta az új titkárságvezetőt Püspök Melinda környezetgazdálkodási agrármérnök személyében. Felkérte és szavazásra bocsátotta a levezető elnök személyét, és kezdetét vette a közgyűlés, minden tagunknak megküldött és a helyszínen is ismertetett, és elfogadott program szerint.

    MEGOSZ Közgyűlés 2019. 05.17.

    1. Az elnökség beszámolója a 2018-as évről. (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság beszámolója a 2018-as év gazdálkodásáról. ( Könnyű István Felügyelő Bizottság elnök)
    3. A 2018. évi mérleg ismertetése elfogadtatása. (Duska József ügyvezető elnök)
    4. A 2019. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása. (Duska József ügyvezető elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója, kizárandó tagok listájának ismertetése. (Duska József ügyvezető elnök)
    6. Vezetőség választás 2019-2024 ciklusra.

    Jelölő Bizottság beszámolója és jelöltek listájának ismertetése. (dr. Sárvári János Jelölő Bizottság tagja )

    Szavazatszámláló bizottság megválasztása, szavazás lefolytatása.(Szavazatszámláló bizottság megválasztott elnöke: dr. Sárvári János, tagjai:   dr. Szép Tibor és Németh Imre.

    1. MEGOSZ Alapszabályának módosítása. (Duska József ügyvezető elnök)
    2. Január 01-től életbe lépő tagdíjrevízió előkészítésére az elnökség felhatalmazása a megfizetendő tagdíjak tervezetének ismertetése, és elfogadtatásra. (Duska József ügyvezető elnök)
    3. Egyebek

    A közgyűlés a napirendeken végighaladva elfogadta Mocz András elnök beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését és a 2018 év mérlegét. Megtárgyalta és jóváhagyta 2019. év gazdálkodási tervét.

    A Jelölő bizottság jelentése alapján elkészített szavazólapokkal a közgyűlés meghozta döntését és megválasztotta a MEGOSZ vezetőségét.

    Az új  2019 – 2024 ciklusra választott vezetőség tagjai a következők.

                          Elnök:                      Mocz András

                         Ügyvezető elnök:  Duska József

                         Alelnök:                  Bodor Dezső Károly

                                                          Csillag Vince

                                                          Dombovári Dénes

                                                          dr. Ódor József

                                                          Sárközy Tamás

                                                          Sipos István

       Felügyelő Bizottság elnök:   Könnyű István

      Felügyelő Bizottság  tag:        dr.  Hegedűs Attila

                                                         Mikó Károly  

    Az eredményhirdetést követően Mocz András a MEGOSZ újonnan megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat és néhány mondatban felvázolta a szövetség előtt álló feladatokat és kérte a tagság aktív közreműködését. Kijelentette, hogy a bevált gyakorlatnak megfelelően, a szakmai érdekvédelmet fontosnak tartó partnerekkel (OEE, NAK, Pro Silva Hungaria) továbbra is szoros kapcsolatot szeretne fenntartani, mert a sikeres érdekvédelem záloga az összehangolt, egymást segítő, folyamatosan a feladatokra koncentráló munka. Elmondta, hogy a szövetség nyitni szeretne az erdészeti szolgáltatók és a fával erdővel kereskedő cégek, szakemberek felé. Fontosnak tartja az európai magánerdő tulajdonosokat tömörítő szervezetben (CEPF) a magyar érdekek képviseletét. Mindezt megelőző feladata szövetségnek  a tagság érdekeinek képviselete a jogalkotási feladatokban, segítve az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat, hogy kiszámítható környezetben kezelhessék erdeiket.

    A következő napirendben a levezető elnök ismertette, hogy az alapszabályban rögzített módon április végéig kell a tagdíjat befizetni és mivel ez a bevallási időszakkal egybe esik sokan késnek. Javasolta, hogy a közgyűlés módosítsa az alapszabályban szereplő dátumot szeptember 30-ra. A módosítással a hagyományosan ebben az időben megrendezésre kerülő MEGOSZ  országos találkozó értesítéseivel együtt lehetne bekérni a tagdíjakat, ezzel pénzt és munkát lehetne megtakarítani, és a tagságot is tehermentesíti. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és határozatával módosította a befizetés dátumát.

    A nyolcadik napirendként az levezető elnök kérte a közgyűlés felhatalmazását ahhoz, hogy az elnökség dolgozza ki és vezesse be 2020 január elsejétől az új átdolgozott tagdíjszabályzatot. Elmondta, hogy szükségessé vált a tagdíjak korrekciója, nyitni célszerű a magánerdőkben erdészeti szolgáltatást végzők felé. A szakirányítást végző szakemberek és a gazdálkodók nem azonos bevételi lehetőségek között dolgoznak, és a működőképesség megtartásához is szükséges a tagdíjbevételek emelkedése. A tájékoztató megvitatása után a közgyűlés elfogadta a javaslatot, és felhatalmazta az elnökséget a korrekció kidolgozására és bevezetésére.

    Az egyebek napirendi pontban dr. Szép Tibor felszólalásában elmondta, hogy a MEGOSZ képviselete az európai magán erdőtulajdonosok szervezetében a CEPF-ben folyamatosan biztosított, de figyelmeztetett, hogy az EU Parlamentben az összes magánerdőnek nincs olyan létszámú képviselete mint például egy zöld vagy környezetvédő szervezetnek. Figyelmeztetett, hogy a 2020-tól kezdődő ciklusban ezek a törekvések erősödni fognak, és ezt jól átgondolt stratégiával az erdőtulajdonosoknak a saját javukra kell fordítani, mert a klímavédelem, a szén-dioxid lekötés az erdők fenntartásával képzelhető csak el.

    A napirendben még több hozzászólás hangzott el az osztatlan közös tulajdonú erdők kezelésének nehézségeiről, és tervezett osztatlan erdőtulajdonok szétválasztásáról, kiméréséről. Többen felvetették a szakirányítási támogatás hiányát, és azt, hogy az erdőgazdálkodók az erdő fenntartásával, kezelésével megvalósítják a legmagasabb szintű klímavédelmet, hozzájárulnak az ország ökológiai stabilitásához de ezét nem kapnak támogatást, míg a mezőgazdaság többi szereplője alaptámogatásokban részesül a tulajdonával arányos mértékben.

    A napirendek lezárását követően a levezető elnök megköszönte a megjelentek aktív részvételét, gratulált a megválasztott tisztségviselőknek és bezárta a közgyűlést.

     

    Erdészüdvözlettel: Duska József  ügyvezető elnök

     

    Az alábbiakban olvashatják a Felügyelő Bizottság jelentését:

     

    A Felügyelőbizottság jelentése a MEGOSZ közgyűlésnek, az egyesület pénzkezelésének a felülvizsgálatáról és a költségvetés véleményezéséről.

    A jelentés maga és a tartalma, egy évről évre ismétlődő tevékenység. Így a közgyűléseinken rendszeresen résztvevők, hasonló beszámolót hallanak évről évre, egy keretben, de más tartalommal.

    Ez a jelentés nem egyezik meg a felügyelőbizottsági ellenőrzés lefolytatásának jegyzőkönyvével.

    A jegyzőkönyv ismertetését, a közgyűlésen résztvevők kérésére megteszem.

    A mai, vezetőséget választó közgyűlésünk az alapszabály előírásainak megfelelően lett összehívva, hiányosságot a felügyelőbizottság a közgyűlés előkészítése során és a jelölőbizottság munkájában, nem tapasztalt.

    A választás évéhez értünk, a mandátumunk lejárt, a felügyelőbizottság munkáját és annak a célját az – alapszabályzatban leírtakon túl, – szeretném összegezni, mit kellett volna elérni a felügyelőbizottságnak.

    • Minden nehezítő körülmény ellenére, tudjon bizottságként működni.
    • A mindig szükségszerű érdekképviselet folyamatos fenntartásának az érdekében, az alapszabályban megfogalmazott szabályokra való tekintettel, a MEGOSZ hosszú távú működésének, a biztosítéka lenni.
    • A közgyűlési és elnökségi döntéseknél felhívni a figyelmet, a pénzügyi lehetőségeinken felüli kötelezettség vállalás kerülésére.
    • A közgyűléseinkre jó beszámolót készíteni,

    a tervek – tények,

    tervszámok – tényszámok,

    követelések – kötelezettségek bemutatásával, amelyet az Elnök és az Ügyvezető Elnök terjeszt a közgyűlés elé. A beszámolóban elmondottak és a könyvelés tény számainak az egyezőségét, a Felügyelőbizottság a jelentésével igazolja.

    Tisztelt Közgyűlés!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége működésének az elsődleges célja, a tagjainak az érdekvédelme, az érdekképviselete azokon a fórumokon, ahol az erdővel és az erdőtulajdonlással kapcsolatos jogok és kötelezettségek kerülnek megvitatásra.

    A Felügyelőbizottság feladata annak az ellenőrzése, hogy az egyesület szervei az egyesület működése során, hogyan tartják be a jogszabályok, az alapszabály az egyesület közgyűlési és elnökségi határozatainak, a végrehajtását. A vizsgálat lefolytatásának a célja, az egyesület könyvelési anyagának és az azt alátámasztó számviteli nyilvántartások egyezőségének, a megállapítása, valamint az ezekre támaszkodó pénzügyi beszámoló véleményezése.

    Az egyesület ellenőrzése során, fő szempont annak vizsgálata, hogy az egyesület működőképessége, az időben előre tekintve fenntartható-e? Ezt követően pedig a másik fő szempont, hogy az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése veszélyezteti-e?

    A szempontok alapján megfogalmazható konkrét kérdés, amelyre az ellenőrzés lefolytatása után választ kellett adnunk az alábbi:

    1.) A MEGOSZ vagyona, az esedékes tartozásokat fedezi-e?

    2.) A MEGOSZ előreláthatólag képes lesz-e a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    3.) A MEGOSZ elsődleges céljainak az elérése, veszélybe kerülhet-e?

    A Felügyelőbizottság az Alapszabály IV. fejezet 31. pontjának a felhatalmazása alapján ellenőrizte, az egyesület 2018. évi időszakára vonatkozó könyvelését és az azt alátámasztó bizonylatokat.

    A Felügyelőbizottság a mérleg adatait, a pénzforgalmi kimutatás szerinti elszámolást és a tervezett költségvetést megvizsgálva, azt közgyűlés elé terjeszthetőnek és hitelesnek találta.

    A 2018. május 18.-i közgyűlés után eltelt időben az elnökség negyedévente ülésezett, melyeken a felügyelőbizottság tanácskozási joggal képviseltette magát. Az Elnökség a legfontosabb feladatát és kötelezettségét, mint a MEGOSZ működőképességét fenntartotta, az ehhez szükséges ésszerű intézkedéseket meghozta. Az elnökség döntéseit a felügyelőbizottság, az elmúlt közgyűlés után eltelt időben, minden esetben jogszerűnek tartotta. A meghozott határozatokat a Titkárság, a MEGOSZ honlapján közzétette.

    Mocz András elnök úr szándékában, döntéseiben és tetteiben megjelenik az egyesületünk pénzügyi stabilitásának az igénye.

    Duska József Ügyvezető elnök úr, az Elnökség elvárásának megfelelően, a költségvetési tervünkhöz képest is, takarékosabb gazdálkodást valósított meg.

    A Felügyelőbizottsági ellenőrzés végrehajtása

    Az ellenőrzés lefolytatására, a MEGOSZ Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti irodájában került sor. Az ellenőrzéshez a könyvviteli szolgáltató és az egyesület Titkársága előkészítette és biztosította a mérleget, a tételes és összesített kimutatásokat, a leltárfelvétel bizonylatát, főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, beérkezett és kimenő számlákat, bizonylatokat, valamint banki és pénztárbizonylatokat, szerződéseket.

    Az egyesületünknek nem kötelező a számvitelét könyvvizsgálattal alá támasztani, ezért a mérlegünk könyvvizsgálói záradékkal nem rendelkezik.

    Az év végi könyvviteli zárlathoz a könyvelő és a Titkárság olyan leltározást hajtott végre, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a MEGOSZ meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

    Az egyesület pénzkezelésének felülvizsgálata kiterjedt:

    • a bank – pénztár közötti pénzmozgás helyességére,
    • a bizonylatok alaki, tartalmi szempontból történő ellenőrzésére, kimutatásokban történt rögzítésére,
    • a bizonylati rend, számviteli előírások betartására,
    • az áthúzódó, kiegyenlítetlen számlák kiszűrésére,
    • a 2018. évi pénzügyi beszámoló terv-tény adatainak a vizsgálatára,
    • a 2019. évi költségvetési tervezet tény adatainak a vizsgálatára.

    A Felügyelőbizottság megállapításai

    1.) A MEGOSZ OTP bankszámlájára történik a tagdíjak és egyéb bevételek befizetése és erről a számláról történik az egyesület működésével kapcsolatos minden kifizetés. Az egyesület 2018. évi nyilvántartásainak az ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a bankkivonatok teljes körűek. A bankszámla nyitó és záró bankkivonatainak egyenlegei, a kimutatással egyezőek.

    2017 záró=2018 nyitó            2018 záró=2019 nyitó

    OTP bankszámla:                               7.163.800,-                 9.641.013,-

    Pénztár:                                                 130.080,-                      29.000.-

    Összes pénzkészlet:                7.293.880,-                 9.670.013,-

    Különbözet: + 2.376.133,- forint

    Követelésünk van 1.075.000 forint értékben, amely összeg

    az élet az erdőkben pályázat elszámolásából adódik. Ez az európai uniós pályázatot koordináló WWF Magyarország egyesület végső elszámolása alapján még fennálló követelés.

    Igy forgóeszközökben összesen: 10.745.000 forint van.

    Megállapíthatjuk, hogy 2019 év, nyitó pénzkészlete fedezetet nyújt, a 2019 év első időszakában felmerülő költségekre, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettség teljesítésére, (ez az összeg, a januári fizetések és bérjárulékaikból tevődik össze). Így előreláthatólag, az egyesület képes lesz a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    2.) A pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték. A bankkivonatokhoz, a vonatkozó dokumentumokat minden esetben csatolták. A dokumentumok elszámolása szabályszerű.

    3.) A számlák utalása, mindig a számlák alapján történt.

    4.) Az egyesület elszámolásában szereplő anyagi és működési kiadások, költségek, 2018. évben kifizetésre kerültek, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettségen kívül, a mérlegforduló napján, egyéb tartozás nincs.

     

    5.) A MEGOSZ a működéséhez hitelt nem vett fel, a pénzügyi gazdálkodása jó, lekötött pénzügyi tartaléka nincs, de a saját tőke értéke a tárgyévi eredmény értékével nőtt.

    6.) Az egyesület tárgyi eszközei, az értékcsökkenési leírás alapján nullára leíródtak, a használhatóságuk még megfelelő, de az idő múlásával, a működéshez szükséges eszközök a jövőben megújítandók.

    7.) A tagdíj bevételek, a tervhez képest 1.034.750 forinttal csökkentek. Az egyesület tagjainak a száma 832 fő. A tagdíj befizetésének teljesítése 2018. évben nem az elvártaknak megfelelően alakult, a taglétszámunk tovább csökkent. Mivel az egyesületi tagság önkéntes, a tagdíj megfizetésére a tag nem kötelezhető, az alapszabály szerint, az éven túl nem fizető tagokat felszólítás után ki kell zárni a tagok közül. A titkárság, a tagdíj tartozások behajtása érdekében mindent megtett, fizetési felszólító leveleket küldött.

     

    8.) A pályázatok bevételei 18.007.748 forintban valósultak meg. A pályázataink megvalósítása során, a rendezvényeinken részt vevők, 675.000 forint részvételi díjat fizettek be. A pályázatainkhoz az egyesületnek 5.107.748 forint önrészt kellett biztosítani. A pályázati bevételeink egy része 1.100.000 forint összegben, nem tekinthető alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének.

     

    9.) Az egyesület működését kiegészítő vállalkozási tevékenység árbevétele 1.417.323 forint összegben teljesült, a vállalkozási tevékenység végzése 212.000 forint eredményt hozott. A fő tevékenység árbevételének a 10%-át nem éri el a vállalkozási tevékenység árbevétele, így arányosítással számított adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

    10.) Az egyesületünk közhasznú szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el és a közhasznúság folyamatos fenntartására szükség van. A személyi jövedelemadó meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényi elvárásoknak, az árbevétel alapján képezhető, elvárt mutató számainak megfelelünk. Megállapítható, hogy a MEGOSZ, a felajánlható adó 1% százalékának az igényelésére, nem adott be pályázatot. Javasolja, a felügyelőbizottság az elnökségnek, hogy vitassa meg ennek a lehetőségét.

     

    11.)  Az elmúlt év elvárásainak a Szövetség igyekezett eleget tenni és az ellenőrzés lefolytatása után, a látottak alapján megállapítható, hogy a 2018. év kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A 2018. évi költségvetési terv is teljesült az elért eredmény tekintetében, mivel a 2018 évi tervben szereplő pozitív nullához és a 2017 évi mínusz 2.112.979 forint veszteséghez képest, 2018 évben +3.202.317 forint eredmény keletkezett, vagyis a 2018. év tényszámai, az előző évihez viszonyítottan, kedvezően alakultak és így az egyesületünk megőrizte és tovább erősítette a pénzügyi stabilitását.

     

    12.) Az Elnökség, a 2019 évi költségvetési tervet, az előző évek tényszámaihoz viszonyítottan és az előző évek tervszámaihoz hasonlóan, az elvégzendő tervezett feladatokra előre tekintve, kiegyensúlyozottan tervezte meg. A Felügyelőbizottság a 2019. évi tervszámokat áttekintette, azokat teljesíthetőnek ítélte meg.

    13.) A Titkárság, az egyesület tagjainak a személyes adatainak kezeléséhez, az adatkezelés jogszabályszerű végzéséhez szükséges intézkedéseket, – így az adatkezelési hozzájárulások beszerzését, adatkezelési szabályzat és incidens nyilvántartás elkészítését,- elkezdte.

    A megállapítások összegzése:

    A 2018. évi pénzügyi beszámoló sorai a számviteli előírásoknak megfelelően, a könyvelési összesített adatokkal egyezőek, azok a valós adatokat tartalmazzák.

    A 2018 évi mérleg szerinti eredmény, az adófizetés megállapítása után 3.202.000 forint, amely összeg tovább javítja az egyesületünk működés biztonságát.

    Az ellenőrzésünk alapján megállapítható, hogy a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének a gazdálkodása, pénzkezelése, könyvvezetése, elszámolása megfelel, a 2011. évi CLXXV. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek és a 2004 évi C. a számvitelről szóló törvényben foglaltaknak.

    A Felügyelőbizottság véleménye:

    Az ellenőrzés során, a Felügyelőbizottság az egyesület 2018. évi gazdálkodását átfogóan ellenőrizte. Az elkészített könyvviteli beszámoló megbízható valós képet ad az egyesület vagyonáról, annak összetételéről, a pénzügyi helyzetről és a tevékenységünk eredményéről.

    A Felügyelőbizottság az ellenőrzés során, nem talált jogszabálysértésre, vagy az egyesület érdekeit sértő eseményre, mulasztásra utaló körülményt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tényre való utalást.

    Ezért a Felügyelőbizottság megállapítja, hogy az egyesület működőképessége az időben előre tekintve fenntartható. Az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése, nem veszélyezteti.

    A közgyűlés elé terjesztett MEGOSZ 2018.01.01.-2018.12.31.-i időszakra vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló, 2018.12.31.-i fordulónapjára készített mérlegét – melyben az eszközök és források egyező végösszege           10.745.000 forint.

    Ugyanezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozóan készített egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása alapján, a MEGOSZ 2018.-évi adózott eredménye 3.202.000 forint eredmény elkönyvelése mellett, a Felügyelőbizottság javasolja a MEGOSZ közgyűlésnek, a 2018 évi mérlegbeszámoló és a 2019. évi költségvetési terv elfogadását.

    Tesszük a javaslatunkat annak reményében, hogy a mérleg melyet tárgyalunk elgondolkodtat, erőt ad és utat mutat.

    Köszönöm a figyelmüket, egyben tisztelettel kérem a MEGOSZ közgyűlésen jelenlevő tagokat, hogy az általam előterjesztett felügyelőbizottsági jelentést, fogadják el.

    Budapest, 2019. 05. 17.

    Könnyű István

    Felügyelőbizottsági elnök

     

     

     

  • Erdészeti bemutatók, előadások a Mezőfalvai Szántóföldi Napokon

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Szeretném felhívni a figyelmüket a Mezőfalvai Szántóföldi Napokra, ahol idén első ízben erdészeti bemutatókkal és előadásokkal várják az érdeklődőket.

    Ezen a rendezvényen  többek között egy előadás keretében kerül  először ismertetésre a készülő erdészeti szakszemélyzetekről szóló végrehajtási rendelet tervezete.

    Tájékoztatom továbbá Önöket, hogy a Szántóföldi Napok részletes erdészeti programjainak rövid ismertetései és időpontjai felkerültek a rendezvény hivatalos honlapjára, ahol a regisztrációt  a 3. pont végén egy aktív fülön meg lehet tenni:

    http://szantofoldinapok.hu/index.php/menu/hirek/241-erdosor-a-iii-nak-szantofoldi-napokon.html

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

  • Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók

    A cikk dátuma April 11th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával – mondta Nagy István miniszter Bugacon.
    Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismertette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

    Nagy István: Készül az országfásítási program
    Fotó: Rimóczi Irén

    Az erdők gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szerepe egyaránt nélkülözhetetlen. Megőrzik a növény- és állatfajok sokféleségét és mérséklik a klímaváltozás káros hatásait. Az Agrárminisztérium ezért kiemelt figyelmet fordít a meglévő erdők fejlesztésére és újak telepítésére. A szaktárca olyan szabályrendszeren dolgozik, mely támogatja az erdőtelepítést, hogy az a magánszektorban is megérje.

    A tavaszi erdősítési szezonban országosan 42 millió facsemetét ültettek el, ebből 22 milliót az állami erdőgazdaságokban.

    Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával. A meglévő erdők megújítása során mintegy 8000 hektárra ültettek facsemetéket, és e téren az állami erdőgazdaságok szerepe a nagyobb, hiszen több fiatalításra váró idősebb erdőt kezelnek. Akác és nemes nyár csemetéből ültettek a legtöbbet, ezeket követik az őshonos tölgy- és hazai nyárfajok, az utóbbiaknál azonban a szakemberek inkább a természetesen megújulást segítik. Az erdőt többségét hazánkban természetes úton újítják meg.

    Idén várhatóan 6000 hektár erdő telepítésére adnak támogatást, 4800 hektárnyi erdőtelepítési kérelmet már jóváhagytak.

    Az erdőterületek érdemi növeléséhez hosszú távon ennél többre van szükség, hangsúlyozta a miniszter, ennek érdekében ősszel és jövő tavasszal mintaprogramokat indítanak. Az állami erdőgazdaságoknál az erdősítések mellett útmenti fásításokra és ökoturisztikai létesítmények fásítására is sor kerül. Felülvizsgálják és a kor követelményeihez igazítják az erdészeti szaporítóanyag-termeléssel kapcsolatos minisztériumi rendeletet, és csemetekerti mintaprogramot hoznak létre. Elkészítik az országos fásítási programot, hogy 2020 őszétől rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű facsemete.

    Sulyok Ferenc: Az elültetett 42 millió csemete 15 százalékát a KEFAG Zrt. csemetekertjeiben nevelték
    Fotó: Rimóczi Irén

    A bugaci erdőket az I. világháború után indult alföldfásítási program keretében hozták létre, nélkülük futóhomok uralná a tájat. Előrejelzések szerint 50-100 év múlva minimálisra csökken a bükkös erdőklíma területe, felváltja az erdősztyepp klíma. Különösen fontos ezért a fásítás az Alföldön, ahol a klímakiegyenlítő hatású erdőterületek nélkül a mezőgazdasági termesztés lehetőségei is beszűkülnének, mondta Nagy István.

    A tavaszi fásítási program zárásának helyszínén, a KEFAG Zrt. Bugac 136 F közel 7 hektáros erdőrészletében 50 ezer feketefenyő-csemetét ültettek. A Kiskunság közepén, a homokbuckák közt ugyanis csak ez a fafaj képes zárt erdőállományt alkotni a már-már félsivatagi klímán, tudtuk meg Sulyok Ferenc vezérigazgatótól.

    A területen korábban is fenyves volt, a korábbi faállomány tavaly letermelték, tuskóit géppel kiemelték, és 60-70 centiméter mélyen megforgatták a talajt. A sorvégeken a fenyő helyett az őshonos szükre nyár csemetéit ültetik, mert a lombos szegélyek jó szolgálatot tesznek az esetleges erdőtüzek fékezésében.

    A KEFAG Zrt. élen járt a tavaszi erdősítésben, mintegy 4 milliót ültettek el 510 hektáron. A csemetéket az erdőgazdaság csemetekertjeiben nevelték, sőt további 2,5 millió csemetét értékesítettek a többi erdőgazdálkodónak.

    Nagy István, Zambó Péter fölgyügyekért felelős államtitkár és Sulyok Ferenc a Bugaci 136F erdőrészletnél
    Fotó: Rimóczi Irén
  • Kitüntetések az erdők világnapja alkalmából

    A cikk dátuma March 22nd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    A mostani tavaszi időszakban 22 millió facsemete elültetésével járul hozzá a kormány a magyar erdők fenntartásához – mondta az agrárminiszter csütörtökön Kismaroson.

    Az erdők világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Nagy István elmondta, a facsemeték elültetése 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent.
    Hozzátette, hogy az idei évben már 4800 hektárnyi erdőterület telepítésére adott engedélyt a minisztérium és jelenleg elbírálás alatt van még 1200 hektárnyi erdőt lefedő kérelem. Az idén 6000 hektárral kívánja növelni a magyar erdők területét a tárca, amivel a levegő tisztaságához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzá kívánnak járulni.

    A miniszter elmondta, hogy a 22 millió facsemete az erdőfrissítést szolgálja, míg a 6000 hektár az új erdőtelepítéseket. Hozzátette, hogy Magyarország erdőterületeinek több, mint a fele, 1 millió 150 ezer hektár állami tulajdonban van, így az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintnyi turisztikai, közjóléti fejlesztést hajtanak végre. Az erdésztársaságok kezelésében összesen 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola és 25 látogatóközpont található – ismertette.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Magyarországon a gazdasági eredményeknek köszönhetően egyre több család engedheti meg magának, hogy egy hosszú hétvégét, vagy egy hetet az erdőkben töltsön, kiránduljon. Hozzátette, hogy az Eurostat adatai szerint 2010-hez képest 2 millió emberrel engedheti meg magának azt, hogy elmenjen egy kéthetes nyaralásra.

    Az ünnepség végén Nagy István miniszter erdészeti kitüntetéseket és díjakat adott át.

     

     

    Kitüntetést vehettek át a magán erdőgazdálkodásban kiemelkedő munkát végző kollégáink:

    Tomka Kornélia irodavezető, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének irodavezetője, a magánerdő  egyedüli országos szakmai érdekképviseletét biztosító szövetség, mintegy negyvenezer magánerdő gazdálkodó képviseletének ellátásában  vállalt kiemelkedő tevékenységéért Miniszteri elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

     

    Hilmer Ferenc József  nyugalmazott erdőhasználati ágazat vezető, az erdőgazdálkodásban végzett több évtizedes lelkiismeretes szakmai munkájáért a magán erdőgazdálkodók tevékenységének összehangolásáért Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

     

    Dávid Lajos termelési főerdőmester az állami, és a magán erdőgazdálkodók természetszerű, fenntartható erdőgazdálkodása érdekében végzett több évtizedes kiváló szakmai munkájának elismeréseként Miniszteri elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

     

    Tisztelettel gratulálunk a kitüntetésekhez!

    A MEGOSZ vezetősége.

    Fotó: Pelsőczy Csaba; Nagy László
    Forrás: MTI; Agrárminisztérium;
  • A cikk dátuma March 16th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A kivívott szabadság nem csak, hogy nem ajándék, azért ma is küzdeni kell – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója alkalmából tartott állami kitüntetések átadásán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.

    A miniszter a megemlékezésen túl örömteli kötelességnek nevezte, hogy elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik kimagasló szakmai munkájukkal járultak hozzá nemzetünk gyarapodásához és a magyar agrárium megerősödéséhez.

    Dr. Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének volt ügyvezető elnöke, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának könyvtárőre, kitüntetésben részesült a hazai magánerdő-gazdálkodás fejlesztése érdekében végzett munkájáért, a Vidékfejlesztési Programban folytatott magas színvonalú tevékenységéért.

    Szakmai munkásságának elismeréseként átvette a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. 

        

    Az elért eredményeihez gratulálunk!

    A MEGOSZ vezetősége.

  • Zambó Pétert nevezte ki a köztársasági elnök a földügyekért felelős államtitkárnak

    A cikk dátuma February 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    2019. február 18-i hatállyal Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, a Földügyekért Felelős Államtitkárság felelős államtitkárát. A távozó szakembert Zambó Péter váltja, akinek személyével az Agrárminisztérium erősíteni kívánja az ágazatot.

    Zambó Péter az 1999-ben megalakult a természetszerű erdőgazdálkodás alapelveit valló, Pro Silva Hungaria alapító tagja, 2010 májusától megválasztották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. Államtitkári kinevezéséig a Pilisi Parkerdő Zártkörűen működő részvénytársaság vezérigazgatói beosztását töltötte be.

    Zambó Pétert nevezte ki a köztársasági elnök a földügyekért felelős államtitkárnak
    Forrás: AM Sajtóiroda
    Fotók: Nagy László
  • A hónap végéig el kell készíteni az erdei faválasztékok év eleji nyitókészletének nyilvántartását

    A cikk dátuma January 23rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A 2019. január 1-je, vagy ha ettől eltér, akkor az üzleti év első napja szerinti erdei faválasztékra vonatkozó nyitó készletét minden faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek fel kell mérnie és a faanyag nyomon követhetőségét biztosító nyilvántartásában rögzítenie kell az üzleti év első hónapjának – jellemzően január – végéig. A nyitó készletet fafajonként, választékonként telephelyenkénti bontásban kell megadni.

    A készletadatokat nem kell a Nébih-hez beküldeni, de az a faanyag kereskedelmi lánc szereplő nyomon követhetőséget biztosító nyilvántartásának részét képezi, a telephelyen így rendelkezésre kell állnia.

    A faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tekintetében telephelynek minősül az a hely, ahol a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet folytatják, így különösen az állandó vagy rendszeres üzleti (üzemi), termelő és szolgáltató tevékenység helye.

    Erdőrészletet vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet nem kell telephelyként bejelenteni, amennyiben az oda bejegyzett erdőgazdálkodó folytat rajta faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet (de annak nyilvántartott készletét az erdőgazdálkodó összes készletében szerepeltetni szükséges).

    Az üzleti év elejére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség már 2018. évben is fennállt, de a fokozatosság elvét követve 2018-ban ennek hiánya miatt nem szankcionáltak az ellenőrök. A 2019. évi ellenőrzések során az üzleti év elejére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség teljesítését a Nébih már kiemelten vizsgálja.

    A telephelyi ellenőrzések tapasztalatai alapján mind az ellenőrzött láncszereplők, mind a hatóság munkáját megkönnyítette a nyitókészletek rendelkezésre állása.

    Az alábbiakban egy egyszerű példán keresztül szemléltetjük egy telephely erdei faválasztékaira vonatkozóan a 2019. évi nyitókészlet lehetséges nyilvántartási elemeit. A táblázat letölthető innen.

    Forrás:(NÉBIH Erdészeti Igazgatóság); ERDŐ-MEZŐ ONLINE;

     

  • A NÉBIH újabb információkat jelentetett meg a műveleti lapok kezeléséről

    A cikk dátuma January 11th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A NÉBIH kiegészítette a honlapján közzétett,  a lejárt hatályú műveleti lapok kezeléséről szóló felhívást és a következő információkat juttatta el a szövetségünkhöz.

    Ennek megfelelően az alábbiakban leírtak szerint lehet eljárni

    2019. január 1-jétől már csak az új típusú műveleti lap tömbök használhatóak. A régi típusú műveleti lap tömbök befejezését – attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e – a hatóság felé be kell jelenteni.

    Az elmúlt 2 évben több fontos jogszabályi változás is érintette az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereket. Mind az erdőtörvény, mind a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet számos ponton módosult illetve megváltozott.

    Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” műveleti lap tömbök csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek, de már a használatba vétel megkezdését bejelentették a Nébih honlapján. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható:http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/999186?lang=hu

    A nyár folyamán megjelent a Nébih tematikus honlapján a „Műveleti lap” menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú műveleti lap minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató https://portal.nebih.gov.hu/hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok. Az új nyomtatványok a nyomtatványboltokban elérhetők országosan az alábbi helyeken: http://patria.hu/irodaszer/patria-szakuzletek/

    Tájékoztatjuk az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereket, hogy az új típusú műveleti lap tömbök elérhetőek országosan a Pátria nyomda viszonteladói hálózatában, amelyek mellett a nyomda 2 napos határidővel a megadott címre térítés ellenében postáz is.

    Az alábbi oldalon tájékozódhatnak a boltok elhelyezkedéséről: http://patria.hu/irodaszer/patria-szakuzletek/

    Továbbá a felhasználó maga is legyártathatja a tömböket, illetve regisztrált és hitelesített nyomtatványkitöltő programmal is előállíthatja azokat.

    A nyomdák számára közzétett műveleti lap és pótlap az alábbi helyen elérhető: http://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok

    Hasznos Információk

    Mit kell tennem, ha régi típusú, felhasználás megkezdésére be nem jelentett műveleti lap tömbökkel rendelkezem?
    A régi típusú, kitöltetlen műveleti lap tömböknél, melyek felhasználásának megkezdése nem került még bejelentésre, a felhasználás befejezését sem kell elektronikusan  bejelenteni, azonban a műveleti lap tömbök szigorú számadású nyilvántartásában fel kell tüntetni, hogy ezen tömbök nem kerültek használatra bejelentésre, nem lett belőlük műveleti lap kiállítva.

    Mit kell tennem, ha régi típusú műveleti lap tömb felhasználásának megkezdését bejelentettem, de nem állítottam ki belőle műveleti lapot?
    Ha egy műveleti lap tömb felhasználásának megkezdése bejelentésre került, azonban abból nem állítottak ki műveleti lapot, akkor a felhasználás befejezésének bejelentése során az elektronikus felületen az utolsóként kitöltött műveleti lap sorszámaként 0-át kell beírni, és a rögzítő felület következő oldalán az eltérés okaként egy „Egyéb” opciót választva megadhatóvá válik, hogy a felhasználásra bejelentett tömbből nem került kiállításra műveleti lap. A nyomtatványtömb felhasználásának kezdő időpontja és a nyomtatványtömb utolsóként kitöltött lap kitöltési időpontja rovatba pedig egységesen a rögzítés napját kell megadni.

    Forrás: NÉBIH