Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetségének 2010. évi jelentése

A CEPF november elején közzétette idei éves jelentését, melyben áttekinti mindazon témákat, melyek fontosak az EU magánerdő tulajdonosainak.

A 2010. évi CEPF Éves Jelentés az év legfontosabb szakmapolitikai eseményeit tekinti át illetve a szervezet ezekkel kapcsolatos ténykedését. A globális klímaváltozást és a biodiverzitást érintő tárgyalásokban az erdőgazdálkodók erősen jelen vannak. Számos EU kezdeményezésnek van hatása az erdészeti szektorra. A CEPF tagjaival együtt keresi a lehetőségeket és megoldásokat hogy a jövendő akciókat EU és nemzeti szinten is befolyásolni tudja.

Ez a kiadvány gyors, de alapos áttekintést ad a CEPF munkájáról.

A 28 oldalas kiadvány rövid kivonata az alábbi.

Kiemelt témák

Az erdészeti politika új ösvényei

EU vita új erdészeti politikai eszközről. Ennek lényege aa 2010. márciusában a Bizottság által közzétett Zöld könyv az erdők védelméről és az erdészeti információról. (1998-ban jelent meg az EU erdészeti stratégiája, majd annak végrehajtására az Erdészeti akcióterv. Bár az EU alapokmánya nem fogalmaz meg erdészeti politikát, egyre több olyan EU joganyag van, melyeknek hatása van az erdőgazdálkodásra.) A Zöld könyv elvezethet az európai erdészeti politika eszközéhez.

Forest Europe (Európaerdő) és a joghatással bíró erdészeti egyezmény. A MCPFE (Európai erdők védelme miniszteri konferencia) kapta ezt az új nevét: Forest Europe (Európaerdő). Innét indult a kezdeményezés a LBA (legally binding agreement = joghatással bíró egyezmény) létrehozására. Ezt a CEPF más szervezetekkel együtt erősen támogatja.

Biodiverzitás a fókuszban

A biodiverzitás nemzetközi éve és az EU 2010 utáni biodiverzitási víziója. 2010-et az ENSZ tette a biodiverzitás évévé, valamint az EU készíti a 2010 utánra szóló biodiverzitási stratégiáját. A családi erdőgazdaságok jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás fennmaradásához, invesztálnak ebbe. A területek felhagyása, a semmit tevés nem válasz a kérdésre. a biodiverzitás védelme az embereken múlik. A szabályokat sokkal egyszerűbbekké kell tenni kivitelezhetőségük érdekében.

A Natura 2000 hálózat fejlődése. Nagy vállalkozás lesz a Natura 200 pénzügyi rendszerének felülvizsgálata. A Bizottság egy közleményen dolgozik, amely 2011. első felében jelenik majd meg. A mostani “integrált megközelítés” nem megfelelő, finanszírozása enyhén szólva is visszafogott, megújítása sürgető. A tárgyalások a 2014-2020. időszakra már megkezdődtek. E folyamatban az érintettek az eredmény érdekében részt kell venniük. EU szinten a Natura 2000 hálózat mintegy 30%-a erdő. A legfontosabb a leendő kompenzációs rendszer. Az adminisztratív gátak lebontásához az EU és nemzeti előírásokat a lehető legegyszerűbbé kell tenni. Az erdőtulajdonosokat partneri alapon be kell vonni e folyamatba, figyelembe véve tulajdonosi jogaikat, valamint a tulajdonlási szakértelmüket és gazdálkodási tapasztalataikat.

A klímaváltozás kihívásai

Az erdőgazdálkodók erősen jelen vannak a klíma vitákban. A COP15, a 2009. évi koppenhágai konferencia nem vezetett politikai megállapodáshoz. Az EU 2020-ra ambiciózus célokat tűzött maga elé. (ÜHG -20%, a -30% lehetőségét is nyitva hagyva.) Tárgyalások folynak az erdők szerepének, valamint a kitermelt fa e rendszerben figyelembe vételéről, amit a CEPF erősen támogat.

A biomassza vezető szerepe a megújuló célok elérésében. 2009. júniusában lépett hatályba az EU RES irányelve (promotion of energy from renewable sources = a megújuló forrásokból termelt energia promóciója), mely szerint el kell érni, hogy az EU energiafogyasztásának 20%-át megújulókból fedezze. Várhatóan ennek többsége fából fog származni. A tagállamok elkészítik Megújuló energia akciótervüket. A biomasszával kapcsolatos joghatással bíró követelményrendszert a CEPF több más szervezettel együtt elutasította, de ennek veszélye még nem teljesen múlt el. A növekvő faigény nem veszélyezteti Európa erdeit, a tartamossági követelmények teljesíthetőek.

A CEPF partner a MICROFUEL projectben. Ennek célja olyan kereskedelmi célú pirolízises prototípus üzem létrehozása, amely az erdei apadékot használja fel. 110 ilyen üzemmel 1400 új vidéki munkahely hozható létre. A projectet az EU 7. keretprogramja finanszírozza.) [7th Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration (FP7)]

Átmenet a zöld gazdaságba

Az EU Bizottsága 2010. márciusában jelentette meg az EU stratégiája 2020-ig anyagot. Az erdőtulajdonosoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy hasznot húzzanak ezen új megközelítésből, az EU szénsemleges, tartamos gazdaságának megvalósításából.

További témák

Vidékfejlesztés

Nemrég kezdődtek a közös agrárpolitika (KAP) 2013. utáni időszakára vonatkozó tárgyalások. Most a vidékfejlesztés EU szinten a KAP forrásainak 10%-át teszi ki, nemzeti szinten gyakran ennél is kevesebb.

A CEPF részt vesz a NEWFOREX projectben, melynek célja, hogy az erdők társadalmi szolgáltatásait ne csak nevesíteni, de pénzben mérve számszerűsíteni is lehessen. A project futamideje 4 év.

Fakereskedelem és fabeszerzés

A megfelelő gondossági szabályok a fakereskedelemben. Cél a küzdelem az illegális fakitermelés és az illegális forrásból fabeszerzés ellen. A tárgyalások évek óta folynak, aminek kerete az EU FLEGT Akcióterv. Az eredmények egyelőre korlátozottak. A CEPF szerint a rendeletnek (tervezet) számos negatív hatása lenne az erdőtulajdonosokra. A tervezet legújabb változata is nagyon szigorú szabályokat léptetne életbe.

Erdőtanúsítási rendszerek. A tanúsított fa iránti igény folyamatosan nő. A kereslet még mindig főleg a b2b piacon (tehát nem a végfelhasználói, fogyasztó piacon) jelentkezik, de Európában és Észak-Amerikában a nagyközönség figyelme is egyre élénkebb e téren. A CEPF hosszú távú kapcsolatban van a PEFC-cel, mint a kisebb erdőtulajdonosok számára kedvezőbb rendszerrel. Hiteles és költség-hatékony erdőtanúsítási rendszerre van szükség.

Erdeinkkel kapcsolatos kockázatok és veszélyek

Az EU növény-egészségügyi rezsimje védelmi intézkedéseket működtet és vezet be a növényekre és növényi termékekre veszélyes organizmusok ellen. Ezen előírások jelentősége egyre nagyobb az erdőkkel és a fatermékekkel kapcsolatban. A felülvizsgálatok után az új növény-egészségügyi stratégia várhatóan 2012-ben lép be.

Az EU 7. Keretprogramja finanszírozza a FIRESMART projektet, amely 2010. február 1-én indult. A cél a nem kívánt erdőtüzek megelőzése. A projectben a CEPF 8 tagja vesz részt, 2 évig tart.

Az EU Erdészeti Akciótervének felülvizsgálata, 2010-11. munkaprogram [EU Forest Action Plan (FAP)]

Ez az erdővel kapcsolatos legfőbb koordináló eszköz az EU-ban. Az Erdészeti Stratégiára építve 18 akciót tartalmaz, melyek 4 fő célhoz kapcsolódnak. Az Erdészeti állandó bizottság [Standing Forestry Committee (SFC)], amely a FAP végrehajtását koordinálja, most fogadta el a 2010-2011-re vonatkozó munkaprogramját.

Az EU FAP 2011. utáni folytatásáról és az EU Erdészeti Stratégia megújításáról komoly viták várhatóak. Ehhez figyelembe kell majd venni a Zöld Könyvvel kapcsolatos konzultációk, valamint a FAP félidei kiértékelésének eredményét. Ez jó alkalom lesz az EU erdészeti ügyeivel kapcsolatban a jövőbe tekintéshez.

2011. az erdők nemzetközi éve

2011-ben számos esemény fogja a figyelmet az erdőkre irányítani. Figyelemre méltó, hogy 2010. a biodiverzitás, 2011. pedig az erdők éve. A CEPF készük e kivételes lehetőség kihasználására, hogy a nagyközönség figyelmét az erdőkre és az erdőtulajdonosokra irányítsa. A fő témák:

- Az erdők sokirányú értékei

- Tartamos erdőgazdálkodás a gyakorlatban

- Erdők az embereknek

- Erdők a mindennapjainkban

Kommunikáció és képviselet

A CEPF e téren még szorosabban igyekszik együtt dolgozni az EU Bizottság testületeivel, igyekszik tájékoztatni az EU parlamenti képviselőket, még szilárdabbá teszi a családi erdő partnerséget, valamint igyekszik elérni a nagyközönséget is üzeneteivel.

Változások Közép- és Kelet-Európában

A térség számos országában van már magánerdő tulajdonosi szervezet, bár ezek funkciói nem teljesen azonosak. Albániában, Makedóniában, Bulgáriában, Horvátországban és Koszovóban már működnek erdőtulajdonosi szervezetek, de Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban még alakulóban vannak. Romániában egy új szövetség van kialakulóban. Lengyelországban a létező regionális szövetségek keresik a nemzeti szövetség létrehozásának lehetőségét. Mindegyikkel kapcsolatban általános probléma, hogy az erdőtulajdonosoknak csak is hányadát képviselik e szervezetek. Az esetek többségében nem tudnak teljes idős szakembereket alkalmazni. E tényezők hátráltatják, hogy az európai erdészetpolitikai ügyekkel is foglalkozzanak, valamint csatlakozzanak a CEPF-hez.

Szervezet

A CEPF-nek 27 tagja van, köztük a magyar MEGOSZ.

A CEPF elnöke: Christer Segerstéen Svédországból.

A kivonatot készítette: Mőcsényi Miklós

E kivonat eredetije megjelent a FATÁJ-online faipari-erdészeti szaklapban 2010. 11. 09-én.

Az Európai Erdők Védelmének Ötödik Miniszteri Konferenciája (MCPFE)

Varsó – Párbeszéd az európai erdőkről Központ – MCPFE Konferencia MCPFE Conference

2007.november.5.

VARSÓ–(BUSINESS WIRE)–16 erdőkért és erdősítésért felelős miniszter, 40-nél több európai állam delegációja, az Európai Bizottság képviselője, nemzetközi szervezetek küldöttei vesznek részt a november 5-én, hétfőn Varsóban megkezdődött Európai Erdők Védelmének Ötödik Miniszteri Konferenciáján (5th Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe – MCPFE). A kétnapos konferencia fő célja annak biztosítása, hogy Európa erdőit továbbra is fenntarthatóan kezeljék, és azok mindenkit lehetőségeik szerint szolgálhassanak.

A varsói konferenciát, melynek címe Erdők az élet minőségéért , a lengyel elnök, Lech Kaczynski nyitotta meg, aki beszédében két fontos szempont – a gazdasági fejlődés és a természeti környezet védelme – összebékítését hangsúlyozta.

A találkozó társelnöke, Prof. Jan Szyszko, a lengyel környezetvédelmi miniszter az erdők szerepére mutatott rá az európai társadalom fejlődésében. Kiemelte azt is, hogy ezek az elvek adják az alapját annak a miniszteri nyilatkozatnak, amelyet a Konferencia ideje alatt írnak majd alá. Az erdők javíthatják életminőségünket – azon a hozzájáruláson keresztül, amelyet az éghajlatváltozás mérséklésében, a vízforrások védelmében, valamint az energetikai célú biomassza biztosításával nyújtanak – jelentette ki a miniszter. Különösen korunkban igaz mindez, amikor a visszaesés évtizedei és erdőink állapotával kapcsolatos aggályok után a megfelelő kormányzati politikák és pozitív gazdálkodás visszahozta az egészségesebb és gazdag erdőket.

A Konferencián bemutatott beszámoló, a Jelentés az Európai Erdők 2007-es Állapotáról szerint mind az erdők területe, mind pedig termelési potenciáljuk nő.

A sajtókonferencián Terje Riis-Johansen norvég mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a találkozó résztvevői ki akarják alakítani azt a leginkább hatékony stratégiát, amely megnöveli majd az erdei biomassza felhasználását a megújítható energia biztosítása és az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Jose Luis Herranz Saez, Spanyolország képviseletében arról beszélt, hogy milyen jelentős az erdők szerepe az áradások előidézte talajpusztulás és a talajerózió csökkentésében. Hangsúlyozta az erdő- és vízgazdálkodási politikák és a vonatkozó irányítási gyakorlat egyeztetésének fontosságát. Az osztrák Gerhard Mannberger arra a szerepre hívta fel a figyelmet, amelyet az MCPFE játszhat az európai erdőgazdálkodás összehangolásában, ugyanakkor kiemelte, hogy ez a misszió még nem teljesült, és Európának készen kell állnia arra, hogy egy erőteljesebb nemzetközi erdőgazdálkodási rendet alakítson ki.

Az MCPFE az első igazán nagy jelentőségű politikai találkozó a lengyel erdőgazdálkodás történetében.

News

Forrás: http://www.euvideohu.info

Májusra fogadják el az uniós fejlesztési programokat

2007. Január  23. – Kedd

Kategóriák: Európai Bizottság

25 milliárd eurónyi uniós fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra a 2013-ig tartó hét éves költségvetési időszakban – erősítette meg az Európai Bizottság regionális fejlesztési szóvivője. Ana-Paula Laissy szerint májusra minden operatív programot elbírálnak Brüsszelben, de a programok végrehajtása már addig is megkezdődhet.

Híranyag szövege

A Nemzeti Fejlesztési Tervet szeptember végén, a hozzá kapcsolódó konkrét, operatív programokat december 20-án nyújtotta be Brüsszelnek a magyar kormány. A programok elbírálására – annak megállapítására, hogy minden eltervezett projekt megfelel-e a meghatározott uniós céloknak – négy hónap áll rendelkezésre. Az idő meglehetősen rövid, így ha valamilyen adminisztratív akadály jön közbe (pl. ha bizonyos többletinformációkra lenne szükség az elbíráláshoz), akkor a tárgyalásokon megállítják a képzeletbeli órát, hogy a négy hónapos határidő elegendő maradjon a döntésre.

Olvassa tovább »

Brüsszelből jelentik

A magyar gazdáknak is járni fog támogatás az energianövények után
Brüsszel , 2006. szeptember 25. -

A nyolc új tagállamban bevezetett egyszerűsített direkt támogatási rendszer (SAPS) két évvel való meghosszabbítását javasolta pénteken az Európai Bizottság, amely a bioüzemanyagok gyártásához felhasznált energianövényekre vonatkozó közvetlen kifizetéseket a jövőben minden EU-tagállamra kiterjesztené.

A magyar agrártermelőket is közvetlenül érintő javaslatokat terjesztett elő pénteken Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos. A Bizottság először is azt javasolja, hogy a KAP-reform keretében az energiamagvak termesztésére bevezetett közvetlen jövedelempótló támogatást jövő évtől arra a nyolc új tagállamra is terjesszék ki, amelyek eddig nem részesültek ebben a lehetőségben. A másik javaslat értelmében az egységes területalapú kifizetési rendszert (direkt támogatások egyszerűsített rendszerét) két évvel, 2010-ig meghosszabbítanák az ezt a szisztémát alkalmazó nyolc új uniós tagállam, köztük Magyarország számára.

Olvassa tovább »

Egy figyelemreméltó gondolat

A Kiotói Jegyzőkönyv és a magyarországi erdőirtás (hvg.hu)

Az érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyv csak az üvegházhatású gázok kibocsátóit érinti, de figyelmen kívül hagyja a veszélyes gázok elnyelőit. Nem teszi érdekeltté az aláírókat erdeik megtartásában. A magyarországi erdők védelme sürgős intézkedéseket kíván.
A Kiotói Jegyzőkönyv célul tűzi ki, hogy 2008 és 2012 között az aláíró országok az üvegházhatású gázok (ÜHG) ipar általi kibocsátását az 1990. évihez képest 5 százalékkal csökkentsék. Ám a jegyzőkönyv figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy 1990 és 2012 között a Föld erdeinek területe – a FAO adatai szerint – előreláthatóan mintegy 5,4 százalékkal csökken, ezzel együtt kevesebb mennyiséget tudnak elnyelni az üvegházhatású gázokból.
Olvassa tovább »