Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Vajdahunyadvárban tartotta meg 25. jubileumi nagyrendezvényét a MEGOSZ

    A cikk dátuma September 30th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Kiváló helyszíne volt a 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége  nagyrendezvényének a Vajdahunyadvár.

    Nagy István agrárminiszter a Magán Ertulajdonosok és Gazdálkodók  Országos Szövetségének a Vajdahunyadvárban megrendezett 25. jubileumi országos találkozóján, ami egyben a 23. Erdők Hete rendezvénysorozat megnyitója is volt kijelentette: a jelenlegi uniós ciklusban mint 106 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jutott a Vidékfejlesztési programban. A tárcavezető köszöntő beszédében elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott.

    Nagy István elmondta: a programban az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évre emelték. Emellett a piaci viszonyokhoz igazodva minden állomány esetében bővülnek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai is.

    Ismertette, a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza. A telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra nő; egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik.

    Hektáronként 2800 euróval támogatják ritka elegyfafajok ültetését az új erdőterületekre, hogy minél változatosabb és ellenállóbb erdők szülessenek – fűzte hozzá. A miniszter kiemelte, hogy a szaktárca törekszik az erdőtelepítések ösztönzésén túl a meglévő erdőterület megőrzése is, ennek érdekében 2021. december 31-ig meghosszabbították az erdők szerkezetének átalakítására szóló pályázati lehetőséget, és további 3 milliárd forinttal emelik a keretet.

    Kitért arra is, hogy az erdőterület növelésében az agrártárca fontos szövetségesei a gazdák, akik már eddig is sokat tettek, a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek Magyarországon.

    Mocz András, elnök az alábbi beszédében emlékezett meg a MEGOSZ 25 évéről.

    A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és öltöny

    KÖSZÖNTŐ

    Tisztelt Miniszter Úr,

    Tisztelt Államtitkár Úr,

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók,

    Kedves meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

     

    Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének 2019. évi nagyrendezvényén, amely egyben az Erdők Hete megnyitója is.

    Már harmadik éve várat választottunk jeles rendezvényünk helyszínéül. Füzér és Egervár után idén Vajdahunyad várát, amely otthont ad mezőgazdasági ereklyéink őrzésére. Kitűnő helyszín a magyar magánerdő-gazdálkodás ünnepnapjának lebonyolítására.

    Thomas Mann gondolata is alátámasztja ezt:

    „ A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája… Kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekedett. ”

    Ma azért ünneplünk, mert a MEGOSZ 25 éves lett, és ünneplünk azért is, mert a mai rendezvénnyel nyílik meg a XXIII. Erdők Hete rendezvénysorozat. Engedjék meg, hogy az elmúlt negyed évszázad történéseiből a jelentősebb mérföldköveket és történéseket felidézzem.

    A magyar magán erdőgazdálkodás az alapok lerakásával kezdte meg a tevékenységét az 1990-es évek elején. A megalakult erdőszövetkezetek, erdőbirtokossági társulások, kft.-k és magánszemélyként erdőgazdálkodók, magukra utalva, spontán, a helyi adottságok és külső, részleges információk alapján kezdték meg gazdálkodásukat. Gépek, telephelyek, működő tőke hiánya jellemezte az akkori helyzetet, erdészeti szaktudással és kreativitással csak az erdész szakemberek rendelkeztek, a több mint 400.000 magánerdő tulajdonos nem. Az országban elsőként megalakuló magánerdészeti gazdaságok vezetői és tagjai felismerték, hogy a szervezett és hatékony munkához közös fellépésre, és az információ kölcsönös kicserélésére, gyors áramlására van szükség. Ez azt jelentette, hogy a döntéshozatali szintig el kell juttatni az információt, és a döntéshozataltól vissza kell juttatni azt a gazdálkodóig.

    Ennek a kapocsnak a megteremtésére, 1994 őszén, Dr. Csőtönyi József kezdeményezésére, 27 alapító szervezettel megalakult jogelődünk, a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége, és azonnal tagszervezete lett a FAGOSZ-nak is.

    1996-ban elődszervezetünk elindította az öt éven keresztül működő Erdőgazda Napok rendezvénysorozatot, amely fontos találkozóhelye lett a magánerdő-gazdálkodást folytató szakemberek és tulajdonosok hazai közösségének. Az elért sikerek ellenére a szövetség taglétszáma alig növekedett, melynek fő oka az volt, hogy az erdőtulajdonosokat a társas erdőgazdálkodás történelmi tapasztalatai elriasztották.

    Az alapítók ezért döntő elhatározásra jutottak és a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége jogutódjaként megalapították a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, a mai MEGOSZ-t, mely kompletten az összes magyar magán erdőgazdálkodó érdekképviseletét, a magán erdőgazdálkodás szakmai kultúrájának továbbfejlesztését tűzte ki zászlajára.

    Szövetségünk 1998. november elsejétől működik a jelenlegi névvel. A fenti döntés eredményesnek bizonyult, a szervezet elfogadottsága és az erdészeti integrációs rendszer megindulása jelentősen megnövelte a MEGOSZ tagságát. Az új szövetség világos programot készített az uniós csatlakozásig terjedő időszak teendőire vonatkozóan, és megtette a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi elfogadottság érdekében.

    Ennek eredményeként a MEGOSZ megtisztelő meghívást kapott Brüsszelből, hogy az európai erdőbirtokosok szövetségének tagjává, és ezzel a magyar erdőtulajdonosok képviselőjévé váljon. Ezt a szerepet jelenleg is, egyedüliként a MEGOSZ tölti be. A szövetség célja lett a gazdasági, szakmai képviselet; érdekegyeztető feladatok ellátása; a tartamos magán erdőgazdálkodás megvalósítása; tagjai erdővagyonának megőrzése, növelése, az erdővagyon működtetésének segítése a tulajdonosok és a gazdálkodók javára. Feladata lett az erdészeti és erdőhasznosítási szakmai kultúra fejlesztése, terjesztése a magánerdőben, és a kiemelt természeti értékek megőrzése. Továbbá képviseli tagjait mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdő, erdőtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kerülnek megtárgyalásra. Szövetségünk véleményezi az erdőtulajdonlást és a benne folyó gazdálkodást érintő jogszabály tervezeteket, ha szükséges és indokolt jogszabály-módosítást kezdeményez. Együttműködik, és kapcsolatot tart fent kiemelten az erdőhöz kötődő szakmai szervezetekkel, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és kutatási intézményekkel hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a hatékonyabb érdekképviselet ellátása érdekében.

    Szövetségünk nemzetközi elismerését jelzi, hogy a CEPF, az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége közgyűlését Budapesten rendezte meg 2004. november 6-9. között. Európa erdőgazdálkodásának 60 %-át képviselő, országos jelentőségű szervezetek elnökei látogattak el Magyarországra, és ismerték meg hazánk magánerdészeti kultúráját, gazdasági eredményeit és persze nehézségeit is.

    Másik nagyon fontos feladata volt a MEGOSZ-nak, hogy a magán erdőgazdálkodókat nemzeti, majd európai uniós forrásokhoz juttassa. Ez a munka pályázat előkészítő munkacsoportokban folyt. Minden erdészeti jogcím meghatározásánál és ezek pályázati felhívásánál jelen voltunk. A 2014-2020-as ciklus 106 milliárd forint forrás felhasználását tette és teszi lehetővé 12 erdészeti jogcím keretén belül. Kiemelten a legfontosabb két jogcím az erdősítés és a géptámogatás. Az erdősítési jogcím népszerűtlensége miatt az agrártárca a felhívást módosítja, amelyben a támogatási összegek, mint ahogy azt Miniszter Úr is elmondta, 80-130%-kal emelkedik meg. Itt szeretném köszönetemet kifejezni dr Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter és Kiss Miklós Zsolt Államtitkár Uraknak a pozitív változásokért. Köszönöm a jó hozzáállást és kitartó munkát az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztályának is.

    A másik kiemelt támogatási jogcím a gépbeszerzés, amelynek újbóli megnyitása lehetőséget biztosít a magyar erdőgazdálkodás technikai színvonalának felzárkóztatásához. Ez a feladat a következő ciklusba is áthúzódik, hisz az agráriumban a lemaradásunk az ég és föld között viszonylatához hasonlítható. Ide kívánkozik az a gondolat, amit beszédemben immáron harmadik alkalommal teszek közzé: „Aki gyorsan ad, az kétszer ad!”

    Kérjük, hogy a pályázatok elbírálását és a kifizetéseket naprakészen kezeljék.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Szakmai tevékenységünknek meghatározó része volt az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának előkészítése. A jogszabályt, mely 2017. szeptember elsején lépett hatályba, négy társadalmi szervezet: az Országos Erdészeti Egyesület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Pro-Silva Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége egyetértésben „gyúrta össze”, és fogadtatta el szakmai álláspontját, sokat segítve ezzel a törvényt alkotó szaktárcának. A törvénymódosítást megelőző egyeztetések alatt a MEGOSZ mindvégig üdvözölte a gondolatot, hogy 1945 óta ez az első olyan törekvés, ami elismeri a magán tulajdont az erdőben, és megpróbálja megoldani az erdővel szemben támasztott igények, az erdő ökológiai szolgáltatásai, és ennek a tulajdonosra hárított kötelezettségei között feszülő ellentéteket. Minden erdőtulajdonnal rendelkező honfitársunk tisztában van vele, hogy az erdejének a fatermesztésen túl meghatározó szerepe van a természeti elemek, élőhelyek, fajok, életközösségek védelmében és a klímamegőrzésben. Tisztában van vele és elfogadja, hogy ezért áldozatokat kell hoznia, ami védelmi célú tér és időbeli korlátozásokban jelenik meg, ami számára gazdasági kiesést jelent.

    Sajnálatos, hogy az európai szintű szakmai törvény még mindig kihívások elé néz, ugyanis a természetvédelmi endzsiók (NGO-k) az Alkotmánybírósághoz fordultak azzal az indokkal, hogy a hatályos Erdőtörvény visszalépést jelent a természetvédelem területén. Szövetségünk jogi lehetőségként – lépésként úgynevezett kéretlen hozzászólást küldött az Alkotmánybíróságra.

    Sok vitában érlelődött az álláspont, ami megpróbálta meghatározni, hogy az egyes erdőtulajdonnal rendelkező állampolgárnak, magánszemélynek a köz érdekében mekkora áldozatot kell elfogadnia. Mekkora aránytalanság róható ki, ami kötelezően elviselendő az erdő tulajdonlása miatt a többi állampolgárhoz képest. Fontos kérdés volt, hogy a meghatározott határ után kivethető korlátozás miatt jár-e kompenzáció és milyen mértékben. Egyetértés alakult ki már az egyeztetések elején abban, hogy szükséges megállapítani a határokat, mert ezt korábban az Erdőtörvény nem tartalmazta. Emiatt, a szabályozási hiányosság miatt egymástól eltérő korlátozási gyakorlat alakult ki az országban, és előfordult, ugyanarra a védendő fajra többszörös, akár négy-hússzoros területen korlátozták az erdőgazdálkodást. Ezért lett megfogalmazva az Erdőtörvényben az alapkorlátozás úgy időben, mint térben, amit a tulajdonosnak viselnie kell, és az ezt meghaladó korlátozást – felső határ megállapítása nélkül – a tulajdonossal történő megegyezés után lehet bevezetni. A törvénymódosítás az eddigi tényeket nem közlő, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni, valamint a természetvédelmi célú korlátozásokkal szemben kompenzációs kifizetést tesz lehetővé.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Tehát eljutottunk napjainkig, de korántsem értünk munkánk végéhez. Thomas Mann szerint a jövőt illetően is rendben kell lenni a szénánknak. A szövetségre újabb feladatok várnak. Újra megszólítjuk a nem működő magánerdő tulajdonosi kört. Szeretnénk elérni az elkövetkezendő években, hogy az európai átlagnak megfelelő szintre, 10% alá szorítsuk vissza az országban található gazdálkodás alá nem vont területeket. Az európai forrásokon felül be kell vezetni nemzeti forrásból a szakirányítási támogatást, mellyel elkerülhető lesz a megbízásos szerződések lejárata után a rendezetlenség növekedése, esély lehet az inaktív területek 200.000 hektárról 100.000 hektárra történő visszaszorítására. Kérem a szaktárca vezetését, hogy kiemelt figyelemmel kísérje a 2020 májusában lejáró megbízási szerződések megújításának folyamatát. A szabályozó rendelet hiánya és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt kérjük a magánerdő működőképességének megtartása érdekében a segítségüket. Az erdőtörvényben meghatározott határidőt módosítani kell annak érdekében, hogy a mai megbízási szerződésekből a leendő újakra történő átszerződéshez elegendő időt engedve megjelenjen a szükséges, szabályozó miniszteri rendelet.

    Fontos feladatunk a támogatási ciklusban már felhasznált jogcímek feltöltése, újra megnyitása, ami folyamatossá tudja tenni a már elindított folyamatokat, ilyen például az EKV forrásfeltöltése.

    Részt kívánunk venni a következő európai támogatási ciklus jogcímeinek előkészítésében és a források ésszerű, a magyar magánerdőket megillető felhasználásában.

    A fa nem kockázatos termék, így célszerű lenne az EKÁER listáról lekerülnie. A szürke gazdálkodás hófehér lett, így a tűzifa áfájának 5%-ra történő csökkentése sem jelenthet kockázatot.

    Köszöntőmben külön szólítottam meg az erdészeti szolgáltatókat, akik jelen pillanatban nem tartoznak sehová, nem kíséri figyelemmel senki sem a boldogulásukat, pedig nélkülük a magyar erdők bajba kerülhetnének. Úgy érzem szövetségünk feladata az ő érdekképviseletük is. Rájuk gondolva már tettünk lépéseket korábban is, gondoljanak csak arra, hogy géptámogatásban már részesülhettek az erdészeti szolgáltatók is. A MEGOSZ mint rövidített név megmarad, de újabb tartalommal bővülhet. Amennyiben az erdészeti szolgáltatók elfogadják szövetségünket, úgy a jövőben tervezett teljes nevünk Magán Erdőtulajdonosok, Gazdálkodók és Erdőgazdálkodási Szolgáltatók Országos Szövetsége lesz. Ez a folyamat taglétszámunk növekedését eredményezheti, ugyanakkor kérek minden résztvevőt, hogy szólítsa meg tulajdonos társát ,szomszédját, az  erdőhöz valamilyen szinten kötődő barátját, hogy álljon sorainkba. Nem vagyunk kevesen, de elegen sem, akik a magyar erdők, különösen a magánerdők ügyét szolgálják.

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek.

    Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

     

    Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára a találkozón ünnepélyesen megnyitotta a 23. Erdők hetét, amelynek programjai országszerte arról szólnak, miként szolgálja az erdők fenntartása és területük növelése a klímaváltozás hatásainak csökkentését.

    Az államtitkár hozzátette: az erdészek mintegy 100 programmal, többek között vezetett túrákkal, erdei kisvasúti programokkal várják jövő vasárnapig az érdeklődőket. Mindezek mellett készülnek még éjszakai csillaglessel, valamint az AM-ben a fásítások európai helyzetéről szóló nemzetközi tudományos konferenciával is.

     

     

    A képen a következők lehetnek: növény, virág és belső tér

     

    A találkozón három kollégát  tüntetett ki munkássága, életútja  elismeréseként Rimler Pál éremmel a MEGOSZ elnöksége, amit Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és Mocz Andrástól, a MEGOSZ elnökétől vehettek át.

    A Rimler Pál díjjal kitüntetettek: Virág István, Sándor Endre, Prof. Dr. Lett Béla

     

     

    A képen a következők lehetnek: 5 ember, álló emberek és öltöny

    Prof. Dr. Lett Béla

    1945-ben született Kecskeméten. Itt végezte tanulmányait és az érettségi bizonyítvány mellé „Erdőgazdasági szakmunkás” oklevelet szerzett 1964-ben. Sopronban, az Erdőmérnöki Karon 1970-ben erdőmérnökként kitüntetéses oklevéllel végzett.

    1970-1983 között a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság alkalmazottjaként szerezte meg szakmai gyakorlatát, majd 1983-tól Sopronban, az Egyetem Erdőmérnöki Karán elsősorban erdészeti ökonómiai tárgyakat és a Közgazdasági Karon számviteltant oktatott.

    Egész életútját az új iránti fogékonyság, a gyakorlati munkát segítő korszerű ismeretek megszerzése, alkalmazása és továbbadása jellemzi. Tudásvágyát, igényes, alapos munkáját számos szakképesítés, oklevél, tudományos fokozat tanúsítja: okleveles faipari anyagmozgató és munkaszervező szakmérnök, mezőgazdasági mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, okleveles pénzügyi revizor.

    Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok szervezeti viszonyainak fejlődésére, korszerűsítésére és a változások tapasztalataira vonatkozó kutatásai alapján 1986-ban Dr. techn. egyetemi doktori, 1990-ben a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa címet szerzett. 1999-ben Habilitált doktor, 2000-től egyetemi tanár, 2012-től Emeritus Professzor.

    Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet kollektívájával a szakterület sok témájában végzett kutatásokat, írt publikációkat. A közreműködésével eredményesen lezárt legfontosabb projektek: a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram kidolgozása, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont, az NFA részére végzett erdőértékelések stb.

    A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola programvezetőjeként doktoranduszok oktatója, témavezetője, a doktori bizottságok elnöke, tagja.

    A kialakuló és fejlődő magántulajdonú erdőgazdálkodással a Magán-erdőgazdálkodói tesztüzem hálózat (METH) működtetése során alakult ki szoros kapcsolat. Az intézeti és szakmai kollektíva szerzőtársaként publikációkkal segíti az elemzésekkel nyert információk terjesztését. Ennek keretében jelent meg többek között a „Huszonöt év a magán-erdőgazdálkodásban – A helyzet, a korlátok és a lehetőségek” címmű összefoglaló műve az évforduló apropóján.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek és öltöny

    Sándor Endre

    Sándor Endre az erdők ölelte Kovácsvágáson született és tanult, majd Abaújszántón a Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskolában szerezte meg a gazdász képesítését. A Pálházai Rákóczi Termelőszövetkezetben gyakornokként kezdte szakmai pályafutását, majd brigádvezető, ágazatvezető lett. Időközben technikusi képesítést szerzett a Debrecen-Pallag Mezőgazdasági Technikumban, és 1985-ben a Kaposváron a Dr. Guba Sándor Mezőgazdasági Főiskolán megkapta diplomáját állattenyésztés, vadgazdálkodás szakon.

    Kis kitérő után a rendszerváltást követően visszahívták az újjáalakult szövetkezet igazgatósági elnökének 1993.-ban. A 800 tulajdonos birtokában lévő 1700 hektár osztatlan közös erdőterület a tulajdonosok döntése alapján az új típusú, erdőgazdálkodási fő tevékenységű Pálházai Rákóczi Szövetkezet kezeli 1995-től, akinek jogelődje 1959. év nyarán alakult meg és idén ünnepelte működésének 60. évfordulóját. A szövetkezet jó gazda gondosságával végzi az erdőgazdálkodási tevékenységét, az erdőtulajdonosok megelégedésére, amit Sándor Endre 26 éve vezet. Emellett Bózsván a 175 hektár erdőterületen gazdálkodó Nagybózsvai I. számú Erdőbirtokossági Társulat elnökévé választották és azóta, 22 éve az elnöke.

    Szülőfalujának Kovácsvágásnak a polgármestere 17 éve. A település életminőségének fejlesztéséért a ”Magyar kultúra lovagja” címet vehette át. Nemzetközi Fafaragó Művésztáborokat szervez. Így a településen elkészült a 40. fából faragott köztéri alkotás,

    egy székelykapu, melynek ünnepélyes átadása 2020. május 9-én a   Tizedik Magyar

    Világtalálkozó  nyitó rendezvényeként a „nemzeti összetartozás” évében, illetve jegyében

    kerül sor.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

    A képen a következők lehetnek: 4 ember, álló emberek és öltöny

    Virág István

    1968-ban Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szerezte meg szakmai képesítését. A Kiskunsági Erdőgazdaságnál állt szolgálatába, ahol az erdősítéseket megelőző termőhely feltárásokat végezte. E munka során ismerte fel, hogy milyen nagy erdőtelepítési lehetőség van a Kiskunságban.

    Négy kecskeméti termelőszövetkezet kérte fel 1971-ben az 1.600 hektár 6-15 aranykoronás szántó erdőtelepítésére. A program kitartó munkájának eredményeként jól sikerült. A szövetkezetek felismerték az erdők a jövőbeli értékét, és a telepítéskori gazdasági hasznosságát. Az erdészeti ágazat mindig nyereséges volt és ennek következtében egyre több területet bocsátottak az erdőtelepítések elvégzésére.

    A termelőszövetkezetek megszűnése utána az erdők a kárpótlás, vagy tagi részarány formájában, magántulajdonba kerültek, melyben maga is tulajdont szerzett, s így folyamatossá tudta tenni az általa telepített erdők gondozását, kezelését, melyet azóta is folyamatosan a tulajdonosok teljes megelégedésével végez. A Magánosítás során létrejött új földtulajdonokon megvalósuló erdőtelepítésekben elsősorban kivitelezőként, szakirányítóként és csemetekerti szaporítóanyag termelésével vett részt összesen 670 ha területen.

    1990-es években elkezdődött a telepített erdők kitermelése és felújítása, ami a jelen időszakban is felemelő szakmai kihívást jelent számára.

    Munkásságának elismeréseként több munkahelyi és szakmai elismerő oklevelet kapott.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, életműve elismeréseként a Rimler Pál emlékérem díjban részesül.

     

    A találkozón három a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki a MEGOSZ elnöksége, amit Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és Mocz Andrástól, a MEGOSZ elnökétől vehettek át.

     

    MEGOSZ emlékérm kitüntetést kaptak:

    Tiszperger Jenő, Szalai Károly, Mészáros Gergely

     

    A képen a következők lehetnek: 2 ember, álló emberek és öltöny

    Mészáros Gergely

    erdész, erdőmérnök, ügyvezető

    A Mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd ezt követően erdőmérnöki oklevelet, és vadgazdálkodási felsőfokú végzettséget szerzett a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán.

    Gyakornoki éveit az erdész nagyapja által alapított erdészeti vállalkozásban töltötte.  Az erdőgazdálkodás alapjait tő mellet, az erdőben tapasztalta meg.

    Szakmai munkájával elhivatottan segíti a magántulajdonban lévő erdőterületek gazdálkodóit, illetve tulajdonosait. Erdőtelepítéseket tervez és felügyeli kivitelezéseket, erdészeti pályázatokat ír, szakirányít közel 2400 hektár erdőt és további 1500 hektáron az erdőmérnöki tevékenységet igénylő munkákban is besegít. A családi vállalkozásban az alföldi egy éves nemesnyárasoktól a hegyvidéki 130 éves bükkösökig  végez erdész munkát. Tevékenységét az erdőtulajdonosok érdekeit szem előtt tartó precízen, határidőre elvégzett munka jellemzi az adatbeviteltől kezdve a technikusi terepi felvételezéseken át a mérnöki tervezésig.

    A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet szaktanácsadója Erdőgazdálkodás, Vadgazdálkodás, Környezet- és természetvédelem, Erdő-, és fagazdálkodás, Vadgazdálkodás, Biomassza, Víz-keretirányelv követelményei, valamint innovációs és klímavédelmi ismeretek i tématerületen. Belvízkezeléssel kapcsolatos szemléletformáló előadások, cikkek szerzője. Külső szakértőként aktívan részt vesz az erdészeti jogszabályok véleményezésében kialakításában, nyomon követésében, ezzel is segítve a magántulajdonú erdőterületeken gazdálkodók munkáját.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei elismeréseként a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek és öltöny

    Szalai Károly

    erdész, erdőmérnök

    Tanulmányai alatt kiemelten az erdőgazdálkodás és természetvédelem összefüggéseivel, azon belül a szálaló erdőgazdálkodás lehetőségeivel foglalkozott, majd az állami, és a magán erdőgazdálkodás gyakorlati színterein, mint erdőművelés, erdőnevelés, erdészeti szaktanácsadás, erdőgazdálkodási szolgáltatások, bizonyította rátermettségét.

    Később, az erdészeti igazgatásban részese volt az erdészeti hatósági munka, illetve az erdészeti informatikai rendszer (ESZIR) fejlesztésének. Az FVM, FM erdészeti referenseként sokat tett az erdészeti jogszabályok előkészítésében, a támogatási rendszer tervezés jogszabályalkotásában, az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás kialakításában, a 2010. évi szakirányítási támogatás jogszabályi előkészítésében,  az erdőterv rendeletek összeállításában, és a 2017. évi erdőtörvény módosítás előkészítésében. 2018-tól Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető erdészeti szakértőjeként segíti a magán erdőgazdálkodás ügyét.

    Sokrétű munkássága során mindig kitartóan, eredményorientáltan és rendszer szinten gondolkodva kereste az erdőgazdálkodás, azon belül a magán erdőgazdálkodás kapcsán felmerülő kérdések, problémák megoldási lehetőségeit. A szakmai pályafutása a kilencvenes évek végétől valamilyen formában mindig szorosan kapcsolódott az ágazat központi irányításához.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei, a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

     

    A képen a következők lehetnek: 4 ember, álló emberek és öltöny

    Tiszperger Jenő

    Erdőgazdálkodó

    1954. január 1-én született Somogysárdon. Az általános iskola elvégzése után Pécsett folytatta tanulmányait, ahol először villamosenergia-ipari technikus, majd gépjármű technikai technikus végzettséget szerzett.

    Jelenleg Kaposújlakon él, nős, 2 fiú gyermek édesapja.

    A mezőgazdasági majd erdőgazdálkodási tevékenységet családi indíttatásból kezdte, gazdálkodni a kárpótlási időszakban visszakapott földterületeken kezdett. Erdőtelepítési tevékenységet 2004-től  kezdve folyamatosan végez, mely során már több, mint 400ha új erdő létrehozását kivitelezte: 180ha kocsányos tölgy, 150 ha akác, 20 ha mézgás éger és 20ha nemes nyár célállománnyal. Ezen tevékenységét, a magyar erdőállomány folyamatos növelését továbbra is fontosnak tartja, hiszen folyamatban van közel 200 ha akác és nemes nyár főfafajú faültetvény kivitelezése, valamint mintegy 100ha kocsányos tölgy erdőtelepítés tervezése, engedélyeztetése.

    A jövőre gondolva már Tamás fiával közösen dolgoznak, pályáznak, így biztosítva több generáció megélhetését, a családi gazdálkodás átadását, folytonosságát, a meglévő és telepítendő erdőterületeken folyó szakszerű és magas színvonalú erdőgazdálkodási tevékenységet, a magyar erdők méretének, területének további növelését.

    Magánerdő gazdálkodás fejlesztésében elért eredményei elismeréseként a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesül.

     

    A nagyrendezvény ünnepi délelőtti része és a délutáni konferencia közötti időben a látogatók megtekinthették a Valkon Kft. és az Andreas Stihl Kft. termékbemutatóját a Vajdahunyadvár udvarán.

    Délután a magán erdőgazdálkodás alapvető kérdéseit érintő előadásokra került sor.

    A konferencia résztvevőit Győrffy Balázs – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntötte, majd Jakab István – a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, és megnyitotta a konferenciát.

    A következő előadások hangzottak el:

    Dr. Andréka Tamás főosztályvezető   –  Az erdőgazdálkodást érintő aktuális jogalkotás

    Ambrus Gergely Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság  –

           Erdőtelepítések, fásítások támogatási lehetőségeinek várható alakulása

    Lomniczi Gergely főtanácsadó  –

          A magyar erdők és erdőgazdálkodás megítélése a lakosság körében

    Bolla Bence Tudományos főmunkatárs, NAIK-ERTI 

          Erdőtelepítések, fásítások hatásai a termőterületek vízgazdálkodási viszonyaira

     

    Az előadások teljes kivetített anyagát a terjedelme miatt körlevélben juttatjuk el tagjainkhoz.

    Végül Mocz András, a MEGOSZ elnöke mondott zárszót.

    Az eseményről 109 fotó látható a FATÁJ FB albumában.

    Forrás: MTI; Fatáj-online; AM;

    Foto: Mőcsényi Miklós

     

     

     

     

    Fo

  • Meghívó a MEGOSZ 25. jubileumi nagyrendezvényére a Vajdahunyadvárba

    A cikk dátuma September 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Alpár Ignác által a millenniumi ünnepségekre megálmodott városligeti Vajdahunyadvár Budapest egyik legizgalmasabb épületegyüttese, és méltó otthona az 1896-ban alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Itt található Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye, a magyar agrárium értékeinek és történetének teljes és reprezentatív bemutatása.

    Kiváló helyszíne az újraszerveződő magán erdőgazdálkodás 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének, és a 23. alkalommal megrendezésre kerülő Erdők Hete országos rendezvény sorozat 2019. évi megnyitásának.

    Ezúton szeretnénk előzetesen tisztelettel és szeretettel meghívni  Önöket, hogy vegyenek részt az Országos Erdészeti Egyesület, és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös, a Vajdahunyadvár első emeleti nagytermében 2019. szeptember 28-án 10 órától megrendezésre kerülő ünnepi rendezvényén.

    A rendezvény regisztrációhoz kötött, ezért az itt található regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével jelezzék szándékukat.           (A lap letöltés után tölthető ki)

    A részletes programot a meghívóban olvashatják.

    Erdészüdvözlettel: A MEGOSZ vezetősége

    MEGHÍVÓ 2019 MEGOSZ nagyrendezvény

    MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

    2019. MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

  • Vidékfejlesztési programban bővült az erdőtelepítések támogatása

    A cikk dátuma August 28th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás
    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Nagy István agrárminiszter augusztus 28-án tartott budapesti sajtótájékoztatón kijelentette:

    Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát

     

       A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter.

      Nagy István ismertette:

    • a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték,
    • a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.

    Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal , a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg.

    A miniszter közölte,

    a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.

     

    Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről.

    A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
    A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot.

    A tárcavezető szólt arról is:

    az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.

    Kiss Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta,:

    a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.

     

    Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
    Elmondta:

    az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés.

    Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.

    Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta:

    a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek.

    A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.

    Forrás: MTI

  • 2019 május 17-én tartotta a MEGOSZ mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését.

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Mocz András a MEGOSZ  elnöke a mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését. Megköszönte Tonka Kornélia titkárságvezetőnek évtizedes áldozatos mindenkor precíz munkáját, és megemlítette, hogy méltán kapta munkája elismeréseként a miniszteri elismerő oklevél kitüntetést. Bemutatta az új titkárságvezetőt Püspök Melinda környezetgazdálkodási agrármérnök személyében. Felkérte és szavazásra bocsátotta a levezető elnök személyét, és kezdetét vette a közgyűlés, minden tagunknak megküldött és a helyszínen is ismertetett, és elfogadott program szerint.

    MEGOSZ Közgyűlés 2019. 05.17.

    1. Az elnökség beszámolója a 2018-as évről. (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság beszámolója a 2018-as év gazdálkodásáról. ( Könnyű István Felügyelő Bizottság elnök)
    3. A 2018. évi mérleg ismertetése elfogadtatása. (Duska József ügyvezető elnök)
    4. A 2019. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása. (Duska József ügyvezető elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója, kizárandó tagok listájának ismertetése. (Duska József ügyvezető elnök)
    6. Vezetőség választás 2019-2024 ciklusra.

    Jelölő Bizottság beszámolója és jelöltek listájának ismertetése. (dr. Sárvári János Jelölő Bizottság tagja )

    Szavazatszámláló bizottság megválasztása, szavazás lefolytatása.(Szavazatszámláló bizottság megválasztott elnöke: dr. Sárvári János, tagjai:   dr. Szép Tibor és Németh Imre.

    1. MEGOSZ Alapszabályának módosítása. (Duska József ügyvezető elnök)
    2. Január 01-től életbe lépő tagdíjrevízió előkészítésére az elnökség felhatalmazása a megfizetendő tagdíjak tervezetének ismertetése, és elfogadtatásra. (Duska József ügyvezető elnök)
    3. Egyebek

    A közgyűlés a napirendeken végighaladva elfogadta Mocz András elnök beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését és a 2018 év mérlegét. Megtárgyalta és jóváhagyta 2019. év gazdálkodási tervét.

    A Jelölő bizottság jelentése alapján elkészített szavazólapokkal a közgyűlés meghozta döntését és megválasztotta a MEGOSZ vezetőségét.

    Az új  2019 – 2024 ciklusra választott vezetőség tagjai a következők.

                          Elnök:                      Mocz András

                         Ügyvezető elnök:  Duska József

                         Alelnök:                  Bodor Dezső Károly

                                                          Csillag Vince

                                                          Dombovári Dénes

                                                          dr. Ódor József

                                                          Sárközy Tamás

                                                          Sipos István

       Felügyelő Bizottság elnök:   Könnyű István

      Felügyelő Bizottság  tag:        dr.  Hegedűs Attila

                                                         Mikó Károly  

    Az eredményhirdetést követően Mocz András a MEGOSZ újonnan megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat és néhány mondatban felvázolta a szövetség előtt álló feladatokat és kérte a tagság aktív közreműködését. Kijelentette, hogy a bevált gyakorlatnak megfelelően, a szakmai érdekvédelmet fontosnak tartó partnerekkel (OEE, NAK, Pro Silva Hungaria) továbbra is szoros kapcsolatot szeretne fenntartani, mert a sikeres érdekvédelem záloga az összehangolt, egymást segítő, folyamatosan a feladatokra koncentráló munka. Elmondta, hogy a szövetség nyitni szeretne az erdészeti szolgáltatók és a fával erdővel kereskedő cégek, szakemberek felé. Fontosnak tartja az európai magánerdő tulajdonosokat tömörítő szervezetben (CEPF) a magyar érdekek képviseletét. Mindezt megelőző feladata szövetségnek  a tagság érdekeinek képviselete a jogalkotási feladatokban, segítve az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat, hogy kiszámítható környezetben kezelhessék erdeiket.

    A következő napirendben a levezető elnök ismertette, hogy az alapszabályban rögzített módon április végéig kell a tagdíjat befizetni és mivel ez a bevallási időszakkal egybe esik sokan késnek. Javasolta, hogy a közgyűlés módosítsa az alapszabályban szereplő dátumot szeptember 30-ra. A módosítással a hagyományosan ebben az időben megrendezésre kerülő MEGOSZ  országos találkozó értesítéseivel együtt lehetne bekérni a tagdíjakat, ezzel pénzt és munkát lehetne megtakarítani, és a tagságot is tehermentesíti. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és határozatával módosította a befizetés dátumát.

    A nyolcadik napirendként az levezető elnök kérte a közgyűlés felhatalmazását ahhoz, hogy az elnökség dolgozza ki és vezesse be 2020 január elsejétől az új átdolgozott tagdíjszabályzatot. Elmondta, hogy szükségessé vált a tagdíjak korrekciója, nyitni célszerű a magánerdőkben erdészeti szolgáltatást végzők felé. A szakirányítást végző szakemberek és a gazdálkodók nem azonos bevételi lehetőségek között dolgoznak, és a működőképesség megtartásához is szükséges a tagdíjbevételek emelkedése. A tájékoztató megvitatása után a közgyűlés elfogadta a javaslatot, és felhatalmazta az elnökséget a korrekció kidolgozására és bevezetésére.

    Az egyebek napirendi pontban dr. Szép Tibor felszólalásában elmondta, hogy a MEGOSZ képviselete az európai magán erdőtulajdonosok szervezetében a CEPF-ben folyamatosan biztosított, de figyelmeztetett, hogy az EU Parlamentben az összes magánerdőnek nincs olyan létszámú képviselete mint például egy zöld vagy környezetvédő szervezetnek. Figyelmeztetett, hogy a 2020-tól kezdődő ciklusban ezek a törekvések erősödni fognak, és ezt jól átgondolt stratégiával az erdőtulajdonosoknak a saját javukra kell fordítani, mert a klímavédelem, a szén-dioxid lekötés az erdők fenntartásával képzelhető csak el.

    A napirendben még több hozzászólás hangzott el az osztatlan közös tulajdonú erdők kezelésének nehézségeiről, és tervezett osztatlan erdőtulajdonok szétválasztásáról, kiméréséről. Többen felvetették a szakirányítási támogatás hiányát, és azt, hogy az erdőgazdálkodók az erdő fenntartásával, kezelésével megvalósítják a legmagasabb szintű klímavédelmet, hozzájárulnak az ország ökológiai stabilitásához de ezét nem kapnak támogatást, míg a mezőgazdaság többi szereplője alaptámogatásokban részesül a tulajdonával arányos mértékben.

    A napirendek lezárását követően a levezető elnök megköszönte a megjelentek aktív részvételét, gratulált a megválasztott tisztségviselőknek és bezárta a közgyűlést.

     

    Erdészüdvözlettel: Duska József  ügyvezető elnök

     

    Az alábbiakban olvashatják a Felügyelő Bizottság jelentését:

     

    A Felügyelőbizottság jelentése a MEGOSZ közgyűlésnek, az egyesület pénzkezelésének a felülvizsgálatáról és a költségvetés véleményezéséről.

    A jelentés maga és a tartalma, egy évről évre ismétlődő tevékenység. Így a közgyűléseinken rendszeresen résztvevők, hasonló beszámolót hallanak évről évre, egy keretben, de más tartalommal.

    Ez a jelentés nem egyezik meg a felügyelőbizottsági ellenőrzés lefolytatásának jegyzőkönyvével.

    A jegyzőkönyv ismertetését, a közgyűlésen résztvevők kérésére megteszem.

    A mai, vezetőséget választó közgyűlésünk az alapszabály előírásainak megfelelően lett összehívva, hiányosságot a felügyelőbizottság a közgyűlés előkészítése során és a jelölőbizottság munkájában, nem tapasztalt.

    A választás évéhez értünk, a mandátumunk lejárt, a felügyelőbizottság munkáját és annak a célját az – alapszabályzatban leírtakon túl, – szeretném összegezni, mit kellett volna elérni a felügyelőbizottságnak.

    • Minden nehezítő körülmény ellenére, tudjon bizottságként működni.
    • A mindig szükségszerű érdekképviselet folyamatos fenntartásának az érdekében, az alapszabályban megfogalmazott szabályokra való tekintettel, a MEGOSZ hosszú távú működésének, a biztosítéka lenni.
    • A közgyűlési és elnökségi döntéseknél felhívni a figyelmet, a pénzügyi lehetőségeinken felüli kötelezettség vállalás kerülésére.
    • A közgyűléseinkre jó beszámolót készíteni,

    a tervek – tények,

    tervszámok – tényszámok,

    követelések – kötelezettségek bemutatásával, amelyet az Elnök és az Ügyvezető Elnök terjeszt a közgyűlés elé. A beszámolóban elmondottak és a könyvelés tény számainak az egyezőségét, a Felügyelőbizottság a jelentésével igazolja.

    Tisztelt Közgyűlés!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége működésének az elsődleges célja, a tagjainak az érdekvédelme, az érdekképviselete azokon a fórumokon, ahol az erdővel és az erdőtulajdonlással kapcsolatos jogok és kötelezettségek kerülnek megvitatásra.

    A Felügyelőbizottság feladata annak az ellenőrzése, hogy az egyesület szervei az egyesület működése során, hogyan tartják be a jogszabályok, az alapszabály az egyesület közgyűlési és elnökségi határozatainak, a végrehajtását. A vizsgálat lefolytatásának a célja, az egyesület könyvelési anyagának és az azt alátámasztó számviteli nyilvántartások egyezőségének, a megállapítása, valamint az ezekre támaszkodó pénzügyi beszámoló véleményezése.

    Az egyesület ellenőrzése során, fő szempont annak vizsgálata, hogy az egyesület működőképessége, az időben előre tekintve fenntartható-e? Ezt követően pedig a másik fő szempont, hogy az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése veszélyezteti-e?

    A szempontok alapján megfogalmazható konkrét kérdés, amelyre az ellenőrzés lefolytatása után választ kellett adnunk az alábbi:

    1.) A MEGOSZ vagyona, az esedékes tartozásokat fedezi-e?

    2.) A MEGOSZ előreláthatólag képes lesz-e a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    3.) A MEGOSZ elsődleges céljainak az elérése, veszélybe kerülhet-e?

    A Felügyelőbizottság az Alapszabály IV. fejezet 31. pontjának a felhatalmazása alapján ellenőrizte, az egyesület 2018. évi időszakára vonatkozó könyvelését és az azt alátámasztó bizonylatokat.

    A Felügyelőbizottság a mérleg adatait, a pénzforgalmi kimutatás szerinti elszámolást és a tervezett költségvetést megvizsgálva, azt közgyűlés elé terjeszthetőnek és hitelesnek találta.

    A 2018. május 18.-i közgyűlés után eltelt időben az elnökség negyedévente ülésezett, melyeken a felügyelőbizottság tanácskozási joggal képviseltette magát. Az Elnökség a legfontosabb feladatát és kötelezettségét, mint a MEGOSZ működőképességét fenntartotta, az ehhez szükséges ésszerű intézkedéseket meghozta. Az elnökség döntéseit a felügyelőbizottság, az elmúlt közgyűlés után eltelt időben, minden esetben jogszerűnek tartotta. A meghozott határozatokat a Titkárság, a MEGOSZ honlapján közzétette.

    Mocz András elnök úr szándékában, döntéseiben és tetteiben megjelenik az egyesületünk pénzügyi stabilitásának az igénye.

    Duska József Ügyvezető elnök úr, az Elnökség elvárásának megfelelően, a költségvetési tervünkhöz képest is, takarékosabb gazdálkodást valósított meg.

    A Felügyelőbizottsági ellenőrzés végrehajtása

    Az ellenőrzés lefolytatására, a MEGOSZ Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti irodájában került sor. Az ellenőrzéshez a könyvviteli szolgáltató és az egyesület Titkársága előkészítette és biztosította a mérleget, a tételes és összesített kimutatásokat, a leltárfelvétel bizonylatát, főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, beérkezett és kimenő számlákat, bizonylatokat, valamint banki és pénztárbizonylatokat, szerződéseket.

    Az egyesületünknek nem kötelező a számvitelét könyvvizsgálattal alá támasztani, ezért a mérlegünk könyvvizsgálói záradékkal nem rendelkezik.

    Az év végi könyvviteli zárlathoz a könyvelő és a Titkárság olyan leltározást hajtott végre, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a MEGOSZ meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

    Az egyesület pénzkezelésének felülvizsgálata kiterjedt:

    • a bank – pénztár közötti pénzmozgás helyességére,
    • a bizonylatok alaki, tartalmi szempontból történő ellenőrzésére, kimutatásokban történt rögzítésére,
    • a bizonylati rend, számviteli előírások betartására,
    • az áthúzódó, kiegyenlítetlen számlák kiszűrésére,
    • a 2018. évi pénzügyi beszámoló terv-tény adatainak a vizsgálatára,
    • a 2019. évi költségvetési tervezet tény adatainak a vizsgálatára.

    A Felügyelőbizottság megállapításai

    1.) A MEGOSZ OTP bankszámlájára történik a tagdíjak és egyéb bevételek befizetése és erről a számláról történik az egyesület működésével kapcsolatos minden kifizetés. Az egyesület 2018. évi nyilvántartásainak az ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a bankkivonatok teljes körűek. A bankszámla nyitó és záró bankkivonatainak egyenlegei, a kimutatással egyezőek.

    2017 záró=2018 nyitó            2018 záró=2019 nyitó

    OTP bankszámla:                               7.163.800,-                 9.641.013,-

    Pénztár:                                                 130.080,-                      29.000.-

    Összes pénzkészlet:                7.293.880,-                 9.670.013,-

    Különbözet: + 2.376.133,- forint

    Követelésünk van 1.075.000 forint értékben, amely összeg

    az élet az erdőkben pályázat elszámolásából adódik. Ez az európai uniós pályázatot koordináló WWF Magyarország egyesület végső elszámolása alapján még fennálló követelés.

    Igy forgóeszközökben összesen: 10.745.000 forint van.

    Megállapíthatjuk, hogy 2019 év, nyitó pénzkészlete fedezetet nyújt, a 2019 év első időszakában felmerülő költségekre, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettség teljesítésére, (ez az összeg, a januári fizetések és bérjárulékaikból tevődik össze). Így előreláthatólag, az egyesület képes lesz a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    2.) A pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték. A bankkivonatokhoz, a vonatkozó dokumentumokat minden esetben csatolták. A dokumentumok elszámolása szabályszerű.

    3.) A számlák utalása, mindig a számlák alapján történt.

    4.) Az egyesület elszámolásában szereplő anyagi és működési kiadások, költségek, 2018. évben kifizetésre kerültek, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettségen kívül, a mérlegforduló napján, egyéb tartozás nincs.

     

    5.) A MEGOSZ a működéséhez hitelt nem vett fel, a pénzügyi gazdálkodása jó, lekötött pénzügyi tartaléka nincs, de a saját tőke értéke a tárgyévi eredmény értékével nőtt.

    6.) Az egyesület tárgyi eszközei, az értékcsökkenési leírás alapján nullára leíródtak, a használhatóságuk még megfelelő, de az idő múlásával, a működéshez szükséges eszközök a jövőben megújítandók.

    7.) A tagdíj bevételek, a tervhez képest 1.034.750 forinttal csökkentek. Az egyesület tagjainak a száma 832 fő. A tagdíj befizetésének teljesítése 2018. évben nem az elvártaknak megfelelően alakult, a taglétszámunk tovább csökkent. Mivel az egyesületi tagság önkéntes, a tagdíj megfizetésére a tag nem kötelezhető, az alapszabály szerint, az éven túl nem fizető tagokat felszólítás után ki kell zárni a tagok közül. A titkárság, a tagdíj tartozások behajtása érdekében mindent megtett, fizetési felszólító leveleket küldött.

     

    8.) A pályázatok bevételei 18.007.748 forintban valósultak meg. A pályázataink megvalósítása során, a rendezvényeinken részt vevők, 675.000 forint részvételi díjat fizettek be. A pályázatainkhoz az egyesületnek 5.107.748 forint önrészt kellett biztosítani. A pályázati bevételeink egy része 1.100.000 forint összegben, nem tekinthető alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének.

     

    9.) Az egyesület működését kiegészítő vállalkozási tevékenység árbevétele 1.417.323 forint összegben teljesült, a vállalkozási tevékenység végzése 212.000 forint eredményt hozott. A fő tevékenység árbevételének a 10%-át nem éri el a vállalkozási tevékenység árbevétele, így arányosítással számított adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

    10.) Az egyesületünk közhasznú szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el és a közhasznúság folyamatos fenntartására szükség van. A személyi jövedelemadó meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényi elvárásoknak, az árbevétel alapján képezhető, elvárt mutató számainak megfelelünk. Megállapítható, hogy a MEGOSZ, a felajánlható adó 1% százalékának az igényelésére, nem adott be pályázatot. Javasolja, a felügyelőbizottság az elnökségnek, hogy vitassa meg ennek a lehetőségét.

     

    11.)  Az elmúlt év elvárásainak a Szövetség igyekezett eleget tenni és az ellenőrzés lefolytatása után, a látottak alapján megállapítható, hogy a 2018. év kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A 2018. évi költségvetési terv is teljesült az elért eredmény tekintetében, mivel a 2018 évi tervben szereplő pozitív nullához és a 2017 évi mínusz 2.112.979 forint veszteséghez képest, 2018 évben +3.202.317 forint eredmény keletkezett, vagyis a 2018. év tényszámai, az előző évihez viszonyítottan, kedvezően alakultak és így az egyesületünk megőrizte és tovább erősítette a pénzügyi stabilitását.

     

    12.) Az Elnökség, a 2019 évi költségvetési tervet, az előző évek tényszámaihoz viszonyítottan és az előző évek tervszámaihoz hasonlóan, az elvégzendő tervezett feladatokra előre tekintve, kiegyensúlyozottan tervezte meg. A Felügyelőbizottság a 2019. évi tervszámokat áttekintette, azokat teljesíthetőnek ítélte meg.

    13.) A Titkárság, az egyesület tagjainak a személyes adatainak kezeléséhez, az adatkezelés jogszabályszerű végzéséhez szükséges intézkedéseket, – így az adatkezelési hozzájárulások beszerzését, adatkezelési szabályzat és incidens nyilvántartás elkészítését,- elkezdte.

    A megállapítások összegzése:

    A 2018. évi pénzügyi beszámoló sorai a számviteli előírásoknak megfelelően, a könyvelési összesített adatokkal egyezőek, azok a valós adatokat tartalmazzák.

    A 2018 évi mérleg szerinti eredmény, az adófizetés megállapítása után 3.202.000 forint, amely összeg tovább javítja az egyesületünk működés biztonságát.

    Az ellenőrzésünk alapján megállapítható, hogy a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének a gazdálkodása, pénzkezelése, könyvvezetése, elszámolása megfelel, a 2011. évi CLXXV. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek és a 2004 évi C. a számvitelről szóló törvényben foglaltaknak.

    A Felügyelőbizottság véleménye:

    Az ellenőrzés során, a Felügyelőbizottság az egyesület 2018. évi gazdálkodását átfogóan ellenőrizte. Az elkészített könyvviteli beszámoló megbízható valós képet ad az egyesület vagyonáról, annak összetételéről, a pénzügyi helyzetről és a tevékenységünk eredményéről.

    A Felügyelőbizottság az ellenőrzés során, nem talált jogszabálysértésre, vagy az egyesület érdekeit sértő eseményre, mulasztásra utaló körülményt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tényre való utalást.

    Ezért a Felügyelőbizottság megállapítja, hogy az egyesület működőképessége az időben előre tekintve fenntartható. Az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése, nem veszélyezteti.

    A közgyűlés elé terjesztett MEGOSZ 2018.01.01.-2018.12.31.-i időszakra vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló, 2018.12.31.-i fordulónapjára készített mérlegét – melyben az eszközök és források egyező végösszege           10.745.000 forint.

    Ugyanezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozóan készített egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása alapján, a MEGOSZ 2018.-évi adózott eredménye 3.202.000 forint eredmény elkönyvelése mellett, a Felügyelőbizottság javasolja a MEGOSZ közgyűlésnek, a 2018 évi mérlegbeszámoló és a 2019. évi költségvetési terv elfogadását.

    Tesszük a javaslatunkat annak reményében, hogy a mérleg melyet tárgyalunk elgondolkodtat, erőt ad és utat mutat.

    Köszönöm a figyelmüket, egyben tisztelettel kérem a MEGOSZ közgyűlésen jelenlevő tagokat, hogy az általam előterjesztett felügyelőbizottsági jelentést, fogadják el.

    Budapest, 2019. 05. 17.

    Könnyű István

    Felügyelőbizottsági elnök

     

     

     

  • Fizetne a gazdáknak az EU az erdőtelepítésért

    A cikk dátuma May 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Az április végén Brüsszelben megrendezett “Az erdőnk a jövőnk” (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Hogan szerint az egyhektáros kezdeményezés a Közös Agrárpolitikán belül biztosítana lehetőséget a tagországoknak arra, hogy kifizetésekkel támogassák a gazdálkodókat egy hektárnyi terület fásításáért. Az erdőtelepítésnek a biodiverzitást, a fajok sokféleségét kellene szolgálnia, hogy hozzájáruljon a kitűzött klíma- és környezetvédelmi célokhoz.

    A program a Vidékfejlesztési alap közreműködésével valósulhat meg, ami segítene teljesíteni a tagországok biodiverzitással és klímacélokkal összefüggő vállalásait. A kezdeményezés jelentősen hozzájárulhat az olyan értékes ökoszisztéma szolgáltatások kialakításához, mint a vízmegtartás, továbbá az árvizek és az erózió elkerülése. Ezen felül olyan biodiverzitás-előnyöket nyújtani, mint az állatok búvó-, lakó- és szaporodóhelye, valamint az élőhelyek közötti kapcsolatok létrehozása és fenntartása.

    Az ötlet megvan, a megvalósításhoz a tagországok kellenek

    Phil Hogan arra bátorította a tagországok képviselőit, hogy álljanak a kezdeményezés mellé. Ezzel hozzájárulhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez, valamint segítenek megőrizni a közjavakat, köztük az erdőket is. A következő Közös Agrárpolitika lehetőséget ad az egyhektáros kezdeményezés megvalósítására, de az annak végrehajtására irányuló politikai akaratnak a tagállamoktól kell származnia. Ezért remélem, hogy minél többen az ötlet mellé állnak, és megvalósulhat a támogatott erdősítési program – mondta Phil Hogan.

    Az erdőnk a jövőnk (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt arról az ötletről, ami szerint a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Az erdőnk a jövőnk (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt arról az ötletről, ami szerint a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Forrás: MAGRO.HU

  • Kitüntetések az erdők világnapja alkalmából

    A cikk dátuma March 22nd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    A mostani tavaszi időszakban 22 millió facsemete elültetésével járul hozzá a kormány a magyar erdők fenntartásához – mondta az agrárminiszter csütörtökön Kismaroson.

    Az erdők világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Nagy István elmondta, a facsemeték elültetése 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent.
    Hozzátette, hogy az idei évben már 4800 hektárnyi erdőterület telepítésére adott engedélyt a minisztérium és jelenleg elbírálás alatt van még 1200 hektárnyi erdőt lefedő kérelem. Az idén 6000 hektárral kívánja növelni a magyar erdők területét a tárca, amivel a levegő tisztaságához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzá kívánnak járulni.

    A miniszter elmondta, hogy a 22 millió facsemete az erdőfrissítést szolgálja, míg a 6000 hektár az új erdőtelepítéseket. Hozzátette, hogy Magyarország erdőterületeinek több, mint a fele, 1 millió 150 ezer hektár állami tulajdonban van, így az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintnyi turisztikai, közjóléti fejlesztést hajtanak végre. Az erdésztársaságok kezelésében összesen 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola és 25 látogatóközpont található – ismertette.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Magyarországon a gazdasági eredményeknek köszönhetően egyre több család engedheti meg magának, hogy egy hosszú hétvégét, vagy egy hetet az erdőkben töltsön, kiránduljon. Hozzátette, hogy az Eurostat adatai szerint 2010-hez képest 2 millió emberrel engedheti meg magának azt, hogy elmenjen egy kéthetes nyaralásra.

    Az ünnepség végén Nagy István miniszter erdészeti kitüntetéseket és díjakat adott át.

     

     

    Kitüntetést vehettek át a magán erdőgazdálkodásban kiemelkedő munkát végző kollégáink:

    Tomka Kornélia irodavezető, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének irodavezetője, a magánerdő  egyedüli országos szakmai érdekképviseletét biztosító szövetség, mintegy negyvenezer magánerdő gazdálkodó képviseletének ellátásában  vállalt kiemelkedő tevékenységéért Miniszteri elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

     

    Hilmer Ferenc József  nyugalmazott erdőhasználati ágazat vezető, az erdőgazdálkodásban végzett több évtizedes lelkiismeretes szakmai munkájáért a magán erdőgazdálkodók tevékenységének összehangolásáért Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

     

    Dávid Lajos termelési főerdőmester az állami, és a magán erdőgazdálkodók természetszerű, fenntartható erdőgazdálkodása érdekében végzett több évtizedes kiváló szakmai munkájának elismeréseként Miniszteri elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

     

    Tisztelettel gratulálunk a kitüntetésekhez!

    A MEGOSZ vezetősége.

    Fotó: Pelsőczy Csaba; Nagy László
    Forrás: MTI; Agrárminisztérium;
  • Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete

    A cikk dátuma February 12th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Nagy István agrárminiszter  a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”.

    Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is – mondta az agrárminiszter.

    Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.

    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki.

    A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

    Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.

    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.

    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra.

    Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság. A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét. “Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a “hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani” – mondta előadásában az agrárminiszter.

    Forrás: Agrárminisztérium; MTI

  • A MEGOSZ Egerváron tartotta az éves találkozóját

    A cikk dátuma October 9th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Erdőtulajdonosok, szakmai szervezetek és a szakigazgatási intézmények képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját  Egerváron a reneszánsz várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége.

     A Zala és Vas megye határán lévő, mintegy ezer lakosú község, Egervár a nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben megjelenítéséből származtatják. A kastély Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve.

     

    A ponyvával lefedett kastély udvaron volt elegendő hely a nagyrendezvény népes közönsége számára. Az elnöki pódiumon pedig olvashattuk az esemény jelmondatát: Aki fát ültet, a jövőre gondol!

     

     

    A megnyitó után a várkastély előtti parkban a parkoló körül és a településig vezető út mellett a nagyrendezvény résztvevői fákat ültettek. Tölgyet és az út mentén hársat. Az elültetett fák a Hajdu Tibor fasor nevet kapták.

    MEGOSZ 2018. évi Országos Találkozó – 2018.10.04.

     

    Still1008_00001

     

     

    Dr. Bitay Márton Örs és Mocz András  leplezte le az emlékkövet.

     

    http://hazaivadasz.hu/app/uploads/2018/10/Still1008_00014.jpg

     

    Hajdu Tibor emlékkövénél dr. Sárvári János, az OEE Könyvtárának őre mondott beszédet, majd Zambó Péterrel az OEE elnökével elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúját.

         

    Foto: Nagy László

    http://hazaivadasz.hu/app/uploads/2018/10/Still1008_00015.jpg

    Tisztelt Egybegyűltek!

    Azért vagyunk most itt, hogy felavassuk a Hajdu Tiborról elnevezett fasort. Ilyenkor méltatják a névadó szakmai munkásságát, életútját, felemlegetik elért eredményeit és hogy milyen kitüntetések birtokosa volt. Jó esetben beleszövik ebbe a munkás életbe az illető egyéniségének különlegesen erős vonásait, de az emberről magáról általában kevés szó esik. Pedig, ha valaki, akkor Te Tibor olyan ember voltál, aki szeretetre méltóságával, emberségével, végtelen empátiájával mindenkit örökre magához vonzott, aki egyszer megismerte. Itt, az egervári temetőben, 11 évvel ezelőtt több, mint ezren búcsúztattunk. Soha nem láttam még megemlékezésen ennyi gyászolót, mert senki sem tudott távol maradni onnan, ahol egy olyan embert temettünk el, akire mindenki szeretettel emlékezett. Nem tudom, hogy voltak-e Tibornak ellenségei, de az csak olyan ember lehetett, aki nem ismerte személyesen őt.

    Mikor megpróbáltam összeszedni a gondolataimat ehhez a megemlékezéshez folyvást attól tartottam, hogy ne mondjak olyan sokszor idézett gondolatokat, mint hogy az “ilyen embert jókedvében teremti az Isten”, vagy hogy “Mindig a legjobbak mennek el”. Mégsem tudom elkerülni, mert mindkettő rólad szól Tibikém!

    Ha visszanézel ránk a rólad készült képekről, akkor egy olyan embert látunk, amilyennek gyerekkorunkban egy erdészt, nagybetűvel az ERDÉSZT elképzeltük. Szakállas, magas, egyenes tartású, tiszta tekintetű, mélyhangú, szülőfölded gyönyörű tájszólásával és sugárzott belőled az élet és az emberek szeretete, a megértés, a segíteni akarás, a humor és a derű, ami szerencsére csak ritkán hagyott el.

    Mi évfolyamtársaid, több mint 30 évig ismerhettük kedves személyiségedet. Együtt voltunk katonák, egyetemisták és a közös szakma, a gyakori találkozóink később sem engedték meg, hogy eltávolodjunk egymástól. Ott a katonaságnál lettünk évfolyam és Te már akkor is ennek az évfolyamnak az elnöke voltál. Utoljára 2007-ben voltál velünk együtt a 25. évfolyamtalálkozónkon, Sopronban. Lefogyva, megritkult hajjal és a fekete szakállad nélkül álltál az elnöki asztalnál. De ha becsuktuk a szemünket, amíg beszéltél, akkor az Te voltál megint és áradt belőled a jókedv, a bölcs derű, az életszeretet, az együvé tartozás. Azt mondtad a betegséged egy kegyelmi állapot, mert Te annak tartod, hogy emiatt olyan sokan keresünk meg telefonon, ülünk az ágyad mellé és most így mennyivel többet tudsz velünk együtt lenni, mint korábban a sok munka és elfoglaltság között. Látod még akkor is másokra gondoltál, akiket nagy szívedbe fogadtál egy életre.

    Méltatlanul rövidre szabott életedet áthatotta az erdő, a vad és az erdész szakma szeretete. Pókaszepetken születtél, a Ferenceseknél jártad ki Esztergomban a középiskolát és ez nem volt igazán jó ajánló levél akkoriban az egyetemi felvételinél. Téged is csak második próbálkozásra vettek fel, bár az elért pontszámod bárki másnak elég lett volna a sikeres felvételihez. Te akkor sem csüggedtél, hanem egy éven keresztül elmentél favágónak szülőfölded erdeiben. Megismerted és emberül álltad a rendkívül nehéz fizikai munkát és később is ennek az időszaknak mindig csak a szépségeiről meséltél nekünk.

    Mikor felvettek az  Erdészeti és Faipari Egyetemre, szeretett Alma Materünkben is más szelek fújtak, hiszen befogadták és engedték a selmeci hagyományok ápolását így ennél jobb időszakban nem is kerülhettél volna oda. Mindig elsők között voltál a hagyományok őrzésében és gyarapításában, legendás valéta elnökévé váltál a tanuló ifjúságnak. Később is egyik legnagyobb megtiszteltetésnek érezted, amikor évtizedek múlva meghívást kaptál az egyetemi államvizsga bizottságba. Végtelenül vigyáztál, hogy jól kérdezd a megszeppent delikvenseket, ne riaszd meg őket és mindent megtettél, hogy oldott hangulatban, tudásuk legjavát adják a vizsgán.

    A végzés után hamar megtaláltad azt a szakterületet, ahol kiteljesíthetted elhivatottságodat, tudásodat és szorgalmadat. Az erdőrendezők között találtad meg a helyed és természetesen nem hagytad el Zala megyét és annak gyönyörű erdeit. Rövid időn belül a Zalaegerszegi Erdőtervezési Iroda igazgatójának neveztek ki. Az összevonások után rád bízták az erdők tervezésének és felügyeletének vezetését is és meghatározó alakja lettél a megyei erdészeti igazgatásnak. Munkatársaid javarészt a barátaid is voltak egyben és ezért is nagyon nehezen élted meg a kényszerű létszámcsökkentéseket és átszervezéseket. Bár igyekeztél nem beszélni erről, de mindannyian éreztük, hogy igénybe vettek és megviseltek az ezzel kapcsolatos döntési kényszerhelyzetek.

    Sok társadalmi feladatot is magadra vállaltál. Az Országos Erdészeti Egyesület Zalai Helyi Csoportjának több cikluson keresztül voltál szeretett és mindenki által tisztelt elnöke. Ezt a megbízatásodat is arra használtad fel, hogy az egyre növekvő számú tagságnak kiváló programokat, az Egyesületnek pedig megbecsülést szerezz a szakmán belül és azon kívül is.

    Másik nagy szerelmed a vadgazdálkodás és a vadászat volt. Itt is hosszú időn keresztül elláttad a Zala Megyei Vadászszövetség elnöki tisztét. Bizony ez a terület sem volt konfliktusoktól mentes és rendkívüli diplomáciai érzékedet, kompromisszum készségedet kellett latba vetni a problémák megoldásához. Ha ez sem segített, akkor bámulatos humorérzékeddel tudtad a megoldás irányába terelni az eseményeket. A rád jellemző szerénységgel ebben a magas pozícióban sem a trófeák, hanem inkább a vadászélmények, emlékek gyűjtését tartottad a legfontosabbnak.

    Az erdészek, vadászok és a civil társadalom is elismeréssel adózott áldozatos munkádnak. Megkaptad a Pro Silva Hungariae kitüntetést, a Magyar Vadászatért emlékérmet, a Hubertus keresztet, a Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetést. Emlékedet a szentgyörgyvölgyi szálalóerdő kopjafája is őrzi, amit 2011-ben, az Egyesületi Vándorgyűlés keretélben avattak fel.

    Gyönyörű Családod, Feleséged és Kislányaid körében próbáltál újra feltöltődni és erőt gyűjteni az újabb eléd toluló feladatok elvégzéséhez. Mindemellett sohasem feledkeztél meg a barátságok, a szakmai, emberi kapcsolatok ápolásáról sem.

    Sosem tudjuk meg, hogy a számtalan stresszhelyzet, szinte megoldhatatlan probléma mekkora szerepet játszott abban, hogy megtámadjon a szörnyű betegség és bármennyire nyílt és tiszta szívvel vetted fel ezzel is a harcot mégis 51 évesen elvesztettünk. Egy szakma gyászolt akkor és egy szakma érzi most is a hiányodat és annak a hiányát, amit emberségeddel te képviseltél közöttünk.

    A hálás a magánerdős társadalom is szeretné kifejezni tiszteletét és megbecsülését Hajdu Tibor erdőmérnök és vadgazda mérnök iránt és ezért a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének vezetése úgy határozott, hogy emlékére Egerváron, nyugvóhelyén fasort telepít és avat fel. Köszönet és hála érte!

    Tibikém nem felejtünk el!

     

    A közös faültetésben segítettek a helyi iskolás gyerekek, akik utána fákhoz, erdőkhöz kapcsolódó programokon vettek részt.

     

     

    A faültetés és névadás ünnepélyes percei után az Egervári várkastélyban a köszöntésekkel megkezdődött a hivatalos program.

     

    Az első köszöntő beszédet Dr. Bitay Márton Örs az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára tartotta.

    „Gondoskodnunk kell, hogy az ország népével megszerettessük a fát és az erdőt, társadalmi akcióval biztosítsuk hazánk lakosságában az erdő megbecsülését, az erdő kultuszát.” Bitay Márton, földügyekért felelős államtitkár Kaán Károly erdőmérnök, gazdaságpolitikus gondolataival nyitotta meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos szövetségének éves találkozóját.

    Dr. Bitay Márton Örs a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) éves találkozóján arról beszélt, szeretnék, hogy a magyar erdőgazdálkodás alapját, hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályrendszeren alapuljanak. Ez “az értelmes és bevált eszközöket tovább bővítheti majd”, ezzel is segítve a klímaváltozás lassítását, másrészt “az értelmetlen, felesleges, a gazdálkodókat hátrányosan érintő szabályokat pedig minél inkább kigyomlálja”. Ilyen jogszabályi környezetre és új hatósági szemléletre van szükség, ami a magánerdő-gazdálkodóknak sokkal nagyobb teret biztosíthat majd.

    Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi számítások szerint a Földön a Kárpát-medence az egyik leginkább kitett területe a klímaváltozásnak. Mivel “nincs lét, nincs ember, nincs éghajlat” erdő nélkül, ezért nagyon fontos felismerni a magyar erdőkben rejlő természeti erőforrást és kincset, illetve megtanulni mindezzel még jobban gazdálkodni. A mezőgazdaság más területein egy-egy döntés azonnali változtatásokkal jár, de az erdőgazdálkodásban évtizedekre van szükség, hogy kiderüljön egy lépés helyessége. Nagy hangsúlyt kell tehát fektetni a tudományos kutatásokra, mert olyan tempóban változik a klíma, hogy bizonyos fafajok a végfelhasználásukra szánt 80-100-150 év múlva már nem biztos, hogy megállják a helyüket.

    Az Agrárminisztérium elismeri és támogatja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének munkáját és így a tárca szervezeti felépítésében, a Földügyekért Felelős Államtitkárság keretei között ismét megtalálható a Magán Erdőgazdálkodási Osztály.

    A kormány egyik kiemelt célja, hogy az ország területének fával borítottsága elérje a 27 százalékot. Meg kell tanulnunk újra az erdőből, az erdővel együtt élni, érintetlenül hagyva annak önmagát megújító képességét- hangsúlyozta az államtitkár. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, már gyermekkorban meg kell ismerni az erdőt. Hatalmas munka vár a földtulajdonosokra, az erdőtulajdonosokra és az erdészeti szakemberekre is egyaránt. Kiváló minőségű fasorokat, erdősávokat, erdőket kell létrehozni, hogy a tulajdonosok a fából, az erdőből tovább tudjanak fejlődni.

    Jelenleg a 2 millió hektár magyar erdőnknek több mint 40 százaléka magánkézben van. Ezt a közel 900 ezer hektár erdőt 550 ezer erdőtulajdonos birtokolja. A rendszerváltás óta hazánkban a magán erdőtulajdonosok 200 ezernél is több hektár erdőt telepítettek. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az egy főre jutó erdőterület mértéke tekintetében Magyarország az Európai Unió élvonalába kerüljön.

    Még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék végiggondolni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek a magánerdő-gazdálkodók tevékenységét segítenék – mondta az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára  Egerváron.

     

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-gazdálkodók számára stabil birtokszerkezet kialakítására van szükség a jogalkotási bizonytalanságok felszámolásával. Jelenleg mintegy 850 ezer hektár magánerdő van az országban több mint félmillió magánszemély tulajdonában, az esetek nagy részében akár száz fősnél is nagyobb létszámú tulajdonosi közösség birtokában.

    A magánerdők 20%-án formailag rendezetlen, további 30-40%-án pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni.

    Az agrárkamara elnöke szerint szükség lenne az erdőtelepítések, fásítások támogatására, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, “hol békésebb, hol paprikásabb viszony” nyugodt mederbe terelésére.

    El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után, valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani.

     

     

    Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere köszöntötte a résztvevőket és röviden ismertette a községet és történetét.

    Egervár Zala és Vas megye határán, Zala megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében fekszik (a falu tengerszint feletti magassága 217 méter). Keletről Vasboldogasszonnyal, délkeletről Zalaszentlőrinccel, délről Zalaegerszeggel, délnyugatról Nagypálival, nyugatról Lakheggyel, északról a Vas megyei Győrvárral határos. Két – a történelemben egymás mellett élő – település, Egervár és Dénesfa összeolvadásával jött létre. Egervárt 1281-ben, Dénesfát 1404-ben említik először írott forrásaink.

    Egyik legnagyobb büszkeségünk a település központjában álló 500 éves katolikus templomunk valamint a teljes megújulás előtt álló, 700 éves reneszánsz várkastélyunk. Emellett büszkék vagyunk a rendezett és folyamatosan gondozott faluközpontunkra is. Gasztronómiai ínyencségekkel is várjuk a hozzánk látogatókat, köszönhetően a településen és környéken évek óta sikerrel működtetett falusi vendégházaknak. A helyben élők régió szerte híresek vendégszeretetükről és vendéglátásukról.

     

     

    A MEGOSZ mintegy ezer tagot számlál, de több mint 38 ezren vannak azok, akik magánerdőket kezelnek. Mocz András, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy mintegy 200 ezer hektárnyi terület válhat gondozatlanná, ha az év végén megszüntetni tervezett, megbízásos jogviszonyban történő erdőgazdálkodás lehetőségét nem hosszabbítják meg 2020-ig. Kitért arra is, hogy a magánerdőkben évente átlagosan 1.500 közmunkást foglalkoztattak az elmúlt években, de egyre nehezebb munkaerőt találni, ami indokolttá teszi az erdészeti technológia gyors és nagymértékű fejlesztését. Céljaik között szerepel, hogy a magánerdő-tulajdonosok számára hitelprogram induljon, és szeretnék, ha a területalapú uniós támogatást kiterjesztenék a magánerdőkre is. Tovább küzdenek azért is, hogy a tűzifa 27 százalékos áfáját 5 százalékra mérsékeljék – tette hozzá a Megosz elnöke.

    Ahogy már említettem, a köszöntőkkel párhuzamosan a gyerekekneknek erdőtűzzel és más, az erdőkkel, a fákkal kapcsolatos foglalkozások voltak.

     

    A köszöntőbeszédek után adták át a Rimler Pál emlékérmeket.

    A MEGOSZ elnöksége úgy határozott, hogy 2018-tól évente három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégát tüntet ki munkássága, életútja elismeréseként Rimler Pál éremmel.

    2018-ban az elismerést

    Vas László erdésztechnikus és agronómiai üzemmérnök,

    Nádas József erdőmérnök és

    Dr. Gácsi Zsolt erdőmérnök úr kapja.

    Az emlékérmek átadásánál elhangzott méltatások:

    Vas László, erdésztechnikus

    Vas László 1964-ben kapott erdésztechnikusi oklevelet Sopronban, majd elvégezte a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Később agronómiai üzemmérnöki diplomát is szerzett Keszthelyen.

    1972-től nyugállományba vonulásáig a Miklósfai Szövetkezetnél, majd annak jogutódjainál dolgozott erdészként, erdészeti ágazatvezetőként, elnökként, vezérigazgatóként, tanácsadóként.

    Az erdőt nem csak munkájának, hanem hobbijának is tekintette. Neki köszönhető, hogy a Szövetkezet erdőgazdálkodásának színvonala már abban az időben is meghaladta a térség átlagát. Irányításával létesült a Miklósfai Arborétum és több száz hektár erdőtelepítés.

    A rendszerváltás után, a Szövetkezet által kezelt erdők magánkézbe adásánál is kulcsszerepet játszott. Felismerve, hogy az eredményes erdőgazdálkodás csak nagyobb üzemméret mellett lehetséges, sikerült a részarány tulajdonok nevesítését úgy szerveznie, hogy a magántulajdonosok jelentős része ismét a Szövetkezetet, illetve jogutódjait bízta meg erdeinek kezelésével és ez ma is működik. A Miklósfai Arborétum magánkézbe kerülése után is megőrizte arborétum, parkerdő jellegét és Nagykanizsa kedvelt kirándulóhelye.

    Ehhez szükség volt személyes meggyőző erejére, ami nyugodt természetéből, szerénységéből eredt. Mindig a közösség, az általa nagyon szeretett erdő érdekében dolgozott, nem az egyéni haszonszerzés vezérelte.

    Az a 890 ha magánerdő, amit a Miklósfa-Erdő Zrt. ma is egyben kezel, nem tartani itt, ha Vas László ezt nem alapozza meg! Üdv az Erdésznek!

    Nádas József, okleveles erdőmérnök

    Nádas József 1949. augusztus 3.-án született a Somogy megyei Felsőzsitfán, ahol édesapja – későbbi Bedő Albert Díjas és Vas diplomás erdőmérnök- az ottani erdőgondnokság vezetője volt.

    A családi hagyományt folytatva, Nádas József a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett erdőmérnöki diplomát 1973-ban.

    1973-tól a Kaposvári Erdőrendezőségnél terepi erdőrendezőként dolgozott, 1976-tól a Marcali körzetben volt erdőfelügyelő, 1979-től – művelési csoportvezetőként – a Kaposvári Erdőfelügyelőség erdőműveléssel kapcsolatos teendőit fogta össze.

    1982-ben lett a Kaposvári Erdőfelügyelőség igazgatóhelyettese, majd 1995-től igazgatója. 1997-ben az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatóságának igazgatójának nevezték ki, 2007. január 1-től a jogutód Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatói teendőit látta el egészen 2009-i nyugdíjba vonulásáig.

    Nagy szerepe volt az erdészeti hatósági informatika fejlesztésében, különösen a térinformatika területén, valamint a privatizáció utáni magán-erdőgazdálkodás beindításában, fejlesztésében. Az általa vezetett kaposvári igazgatóság országosan is elismert eredményeket ért el az erdőtelepítési, fásítási és erdészeti vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi programok szervezésében és gyakorlati végrehajtásában. Munkássága alatt csökkent az erőfelújítási hátralék,   csökkent a vadkár, nőtt az éves vadlelövés, nőtt a fakitermelés, beindult a magánerdő gazdálkodás, 10% alá csökkent a kezeletlen erdők aránya,  sikerült elérni, hogy Somogy megyében évente 70 millió darab csemetét termeljenek és évente több mint 2000 hektár új erdőtelepítés valósuljon meg, zömében a magán szektorban.

    Megfelelő szinten beszél németül, angolból középfokú (C) állami nyelvvizsgát is tett. Jó kapcsolatokat ápolt az erdélyi és német kollégákkal.

    1968. óta tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Kaposvári helyi csoportnak egy cikluson át elnöke is volt. 1998-tól 2009-ig a Somogy Megyei Vadgazdálkodási Tanács tagja, 1998-tól nyolc évig az Országos Erdészeti Tanács tagja. Részt vett az 1996. évi erdőtörvény és végrehajtási rendeletének szerkesztésében.

    2004-ben Bedő Albert díjban részesült, 2004-ben Somogy polgáraiért díjat kapott, míg 2007-ben a Somogyi Erdőkért díjjal ismerték el munkáját.

    Dr. Gácsi Zsolt (Ph.D.), okleveles erdőmérnök

    1971-ben született Kiskunfélegyházán.

    Az általános iskolai tanulmányok befejezése után édesapja nyomdokaiba lépett és jelentkezett a Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. (Érdekesség: édesapja évfolyama volt az első, Gácsi Zsolt évfolyama volt az utolsó 4 éves képzésben résztvevő évfolyam).

    Évfolyamelsőként érettségizett, majd 1989-ben felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Közösségi és tanulmányi munkáját az egyetemi évek alatt Köztársasági Ösztöndíjjal, végzéskor “Kiváló” minősítésű diplomával és Alma Mater díjjal ismerték el.

    Bár a KEFAG Zrt. ösztöndíjasaként biztos állás várta, vezérigazgatói engedéllyel az egyetemen maradt nappali Ph.D. képzésben. Szodfridt István professzor úr javaslatára és témavezetésével az alföldi erdők térségi vízháztartásban betöltött szerepét kutatta.

    Gyakorlati tapasztalatai az alföldi erdőgazdálkodáshoz, azon belül is a magánerdő-gazdálkodáshoz kötötték. A nappali doktorképzés 3 éves időszakának leteltével – 1997-ben – a KEFAG Zrt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központjában kapott kutató-szaktanácsadói állást. A talajlaboratórium vezetésén túl a magánerdő gazdálkodás, azon belül erdőtelepítések tervezése-, szervezése, szaktanácsadás, szakirányítás tartozott a feladatai közé. A gyakorlatban eltöltött évek alatt is folytatta a tudományos kutatómunkát, melynek eredményeként 2002-ben “summa cum laude” minősítéssel doktorált. Ezzel az erdőmérnökök azon szűk táborába lépett, akik nem valamely tudományos műhely falai közt, hanem a gyakorlatban végzett munka mellett szereztek tudományos fokozatot.

    Időközben megalapította a Kiskunsági Erdő-Gazda Kft.-t, melyet kezdetben a KEFAG Zrt. leányvállalataként, majd 2002-től magántulajdonú cégként vezet. E cég nevéhez mintegy 3400 hektár új erdőtelepítés. 1200 hektár erdőt erdőgazdálkodóként, illetve több száz hektár erdőt szakszemélyzetként való kezelését végzi.

    Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a MEGOSZ-nak, 2013 és 2017 között a NAK Bács-Kiskun Megyei Országos Küldötte volt.

    3 évig titkára, majd újabb 3 évig elnöke volt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Erdészeti Munkabizottságának.

    Dr. Bondor Antal meghívására több éven keresztül tartott előadásokat egyetemi hallgatók számára erdőtelepítések tervezése-, szervezése témakörben.

     

    A fentieken túl a MEGOSZ elnöksége úgy határozott, hogy a 2017-ben megkezdett, és 2018-tól elnökségi döntés alapján évente MEGOSZ emlékérmet adományoz azon személynek, vagy társaságnak, akik, amelyek munkásságukkal kiemelkedően szolgálták a magán erdőgazdálkodás ügyét.

    2018-ban a MEGOSZ emlékérmet az Andreas STIHL Kereskedelmi Kft. vezetésének és a VALKON 2007 Kft. vezetésének adták át.

    Az emlékérmeket Bakon Gábor ügyvezető igazgató (Andreas STIHL Kereskedelmi Kft.) és Jócsák Attila, kereskedelmi igazgató (VALKON 2007 Kft.) vette át.

    Az emlékéremmel a MEGOSZ köszönetét fejezte ki az Andreas STIHL Kereskedelmi KFT. vezetésének a technikai fejlesztések és technológiák folyamatos átadásáért, gépbemutatók tartásáért, valamint a Szövetség pártoló tagi támogatásáért. Továbbá az emlékéremmel köszönetüket fejezték ki a VALKON 2007 KFT. vezetésének a műszaki innováció és a legújabb fejlesztésű gépek bemutatásával nyújtott segítségért, valamint a Szövetség pártoló tagi támogatásáért.

     

     

    A díjak átadása után a hévizi Musica Antiqua Együttes, a hely szelleméhez igazodva reneszánsz zeneműveket adott elő. ( az együttes  37 éve ad elő középkori zenét, és számos díj között között elnyerték Zala megye Príma díját,.) A Musica Antiqua Együttes 1977-ben alakult Hévízen Adorján József karnagy vezetésével az Illyés Gyula Általános Iskola tanulóiból és elsősorban a régi zene előadását tűzte ki célul. A kamarazenekar jellegzetes, egyedi hangzását a furulyák és a vonós hangszerek hangszíneinek különleges összhangja határozza meg. Hangversenyeiken alaprepertoár a reneszánsz és barokk zene, de emellett klasszikus illetve a zenekar számára íródott XX. századi zenét is tolmácsolnak. Az együttes korhű reneszánsz kosztümökben lép fel, vizuálisan is igazodva az előadott zene hangulatához.

     

    Az Ebéd előtti szabad időben a várkastély előtti parkban, verőfényes őszi napsütésben meg lehetett tekinteni a a STIHL és VALKON   Kft. gépbemutatóit.  ( A rendezvény teljes ideje alatt folyamatos volt a bemutató látogatására )

     

    Ebéd után pedig a szakkonferencia szakaszban az alábbi előadások hangzottak el:

     

    Nagy Attila (Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője): A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése

    A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése

     

     

    dr. Czimber Kornél PhD. (Soproni Egyetem): Informatika alkalmazási lehetőségei az erdőgazdálkodásban

     

     

    Budavári Ágnes (Naviscon): Terepi Erdészeti Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben

    Terepi Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben

     

     

    dr. Nagy Dániel (NÉBIH): Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései, kihívásai

    Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései

     

     

    Hován István Iván (erdőfelügyelő, Vas Megyei Kormányhivatal): Magán erdőgazdálkodás az Őrségben

     

    Köszönjük vendégeinknek, előadóinknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték, köszöntőikkel, előadásaikkal emelték rendezvényünk színvonalát.

    A rendezvényen készült képeket az alábbi linkeken találják:

    http://hazaivadasz.hu/2018/10/08/megosz-2018-evi-orszagos-talalkozo-2018-10-04/

    A MEGOSZ országos nagyrendezvényéről további fényképeket a Híralbumok képgalériában böngészhet, a szövegkapcsolóra kattintva!

    Itt elérhető 105 MM fotó, ami az eseményen készült:

    Itt pedig 68 NL (OEE) fotó érhető el.

     

    Forrás: FATÁJ-online; OEE; Hazai Erdész;

  • Magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók éves találkozója Egerváron

    A cikk dátuma October 8th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás
    Erdőtulajdonosok, valamint a szakigazgatási intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját pénteken a várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ).

    Aki fát ültet, az a jövőre gondol, ezt az örök érvényű igazságot választották mottónak a találkozó szervezői.

    – Az ország erdeinek 44 százaléka került magántulajdonba a kárpótlások, illetve részaránykiadások folytán. A magánerdők nagy részén tisztességes, szakszerű gazdálkodás folyik, azonban a társadalom nem ismeri, nem ismeri el a munkánkat, pedig az ország területének erdősültsége most már 22 százalékhoz közelít. Növekszik az erdősültség, az ágazat a gazdaságban meghatározó tényezőnek számít. Szövetségünk feladata a szakmai érdekképviselet ellátása annak érdekében, hogy az erdészeti ágazat szereplőinek véleménye épüljön be a jogszabályokba. Ennek a munkának már van eredménye, joggal vagyunk bizakodók – mondta többek között Mocz András, a MEGOSZ elnöke.

    A Hajdu Tibor fasor egyik fáját ülteti el Mocz András, a MEGOSZ elnöke, mellette (balról) Luzsi József tiszteletbeli elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Manninger Jenő országgyűlési képviselő, dr. Bitay Márton Örs államtitkár, Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

    A szakmai szervezet találkozóját üdvözölte dr. Bitay Márton Örs, az Agrárminisztérium államtitkára, aki beszédében nehéz időszaknak minősítette a mostanit, mivel – mint közölte – számítások szerint a Kárpát-medence területe a klímaváltozásnak leginkább kitett vidékek közé tartozik. Jelenünkben kulcsszerepet játszanak a fák, az erdők. Utóbbiakat fontos természeti erőforrásként jellemezte, s mint mondta, meg kell tanulni még jobban gazdálkodni ezzel a kinccsel. Ennek érdekében a tudományos kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Segítőkészségéről biztosította az ágazat képviselőit abban, hogy az erdőgazdálkodás hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályokon alapuljanak, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás lassításához. Ugyanakkor a gazdálkodókat vegzáló, értelmetlen szabályok kigyomlálását is szükségesnek említette a korszerű jogszabályi környezet kialakítása során.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az erdőgazdálkodással kapcsolatos kihívások közül négy témát emelt ki. A magánerdő- gazdálkodás fejlesztését, ami magában foglalja a stabil birtokszerkezet kialakítását. A hatékonyabb ágazati kommunikáció szükségességéről, majd az erdőtelepítések és fásítások segítéséről is szólt. Negyedikként az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, nem mindig békés viszony megfelelő keretek közé foglalásának szükségességét említette.

    A találkozó résztvevői az egervári iskolásokkal együtt a várkastély mellett fasort telepítettek és emléktáblát lepleztek le családtagjai jelenlétében a 2007-ben elhunyt Hajdu Tibor erdőmérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, a megyei erdészeti hatóság volt igazgatója tiszteletére. A magánerdősök országos találkozója délután szakmai előadásokkal folytatódott.

    Forrás:  ZAOL  a Zala megyei hírportál

  • MEGOSZ éves nagyrendezvény október 5-én Egerváron

    A cikk dátuma September 4th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját a Magánerdősök 2018. évi Országos Találkozójára!

    Időpont: 2018. október 05. (péntek)

    Helyszín: 8913 Egervár, Vár u. 5.

    Rendezvényünk jelmondata:   AKI FÁT ÜLTET A JÖVŐRE GONDOL!

     Program:

    09:00 – 10:00: Regisztráció

    10:00 – 10:05: Megnyitó

    10:05 – 11:00: Faültetés: Duska józsef – a MEGOSZ ügyvezető elnökének irányításával

    A megnyitót követően közös faültetés a helyi iskolás gyerekek segítségével, akik utána  fákhoz, erdőkhöz kapcsolódó programokon vesznek részt.

                           Kérünk minden kedves megjelenő vendégünket, hogy ültessen el egy fát!

    A rendezvényen elültetett fák fogják alkotni a Hajdu Tibor fasort.

                          Sárvári János: Megemlékezés Hajdú Tibor erdőmérnök munkásságáról

     

    11:00 – 12:15: Köszöntők

                         Bitay Márton Őrs – az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára

                        Győrffy Balázs – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke

                        Manninger Jenő – Zala-megye 2. körzet országgyűlési képviselője

                        Gyerkó Gábor – Egervár polgármestere

                        Mocz Andrása MEGOSZ elnöke

    12:20 – 12:50: Rimler Pál emlékérmek, és MEGOSZ emlékérmek átadása

    13:15 – 14:15  Ebéd

    14:20 –15:30  Szakmai konferencia

    •  Mezei Dávid: A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése               
    • Czimber Kornél PhD., Mátyás Csaba, dr. Tomor Tamás PhD: Informatika alkalmazási lehetőségei az erdőgazdálkodásban
    • Budavári Ágnes, Szűcs Kálmán: Terepi Erdészeti Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben
    • Nagy Dániel: Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései, kihívásai
    • Hován István Iván: Magán erdőgazdálkodás az Őrségben

    15:30 – 16:20: STIHL Kereskedelmi Kft, és a Valkon-2007 Kft gépbemutatói

    Erdészeti gépújdonságok és bemutatók a rendezvény teljes időtartama alatt megtekinthetőek.

    16: 30   Zárszó:  Mocz András a MEGOSZ elnöke

    A MEGOSZ Elnöksége nevében szeretettel várjuk!

    A részvétel regisztrációhoz kötött, amit a megosz@megosz.hue-mailcímen, vagy a 06-1-391-42-90 telefonszámon tud megtenni!

    A linkre kattintva találják a részletes meghívót, illetve a regisztrációs lapot:

    MEGOSZ meghivó 2018

    regisztrációs lap 2018