EU konzultáció – megújulóenergia-irányelvről

 

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

 

2021. április 28-ig lehet véleményt nyilvánítani az Európai Bizottság megújulóenergia-irányelvéről, az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználásról a fenntarthatósági kritériumokról.

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12943-Renewable-Energy-Directive-guidance-on-the-sustainability-criteria-for-forest-biomass- felhasznált energia-termelés

A fenti kapcsolót választva, vagy a link bemásolásával érhetőek el az EU honlapján a konzultációs lehetőségek az EU megújulóenergia-irányelvével kapcsolatban. Az oldal angolul nyílik meg és a nyelvválasztással lehet magyarra átállítani.

A kezdést az EU röviden így mutatja be:

„Az ország éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításának fenntartása az  erdeibioenergia-termelésnek fenntarthatóvá kell válnia . E célból a 2018. évi megújulóenergia-irányelv új fenntarthatósági kritériumokat vezet be a hő- és villamosenergia-termelésben felhasznált biomasszára és biogázra, mely kritériumok az erdei biomasszára is kiterjednek.

Az említett célzás gyakorlati iránymutatást határoz meg és a gazdasági szereplők számára, hogy miként tudják igazolni az erdei biomassza különböző irányelveit 29. cikkében meghatározott új fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés.

A jogi aktus típusa – Végrehajtási rendelet  alkotása

Az oldalon látható, hogy éppen zajlik a véleménynyilvánítási szakasz, jelen FATÁJ cikk írásáig 6 vélemény érkezik (köztük egy Magyarországról) és ezek mindegyikével – a vélemény írásának eredeti nyelvével – az el olvasható.

A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére

Ezt a tervezetet  4 hétig lehet véleményezni . A Bizottság a kezdeményezés véglegesítését magában veszi a beérkezett véleményeket. A beérkezett visszajelzéseket közzétessük ezen a terven, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokat.

A  véleménynyilvánításra 2021. március 31 – 2021. április 28.  ( brüsszeli idő szerint éjfél ig) van opciók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője AZ eredetileg  angolul publikált joganyag-tervezetet  – Ares (2021) 2.233.415 – a gyorsabb értelmezhetőség kedvéért lefordította magyar nyelvre  .

A rendelet-tervezet NAK által magyarított (nem hivatalos) szövege:

A Bizottság végrehajtási rendelet – tervezete

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és irányítási 29. cikkében megállapított, az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumainak való megfelelés igazolásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó működési útmutató kidolgozásáról

1. cikk

Tárgy és hatály:

E rendelet meghatározása az alkalmazási végrehajtási szabályokkal, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. alapján (6) és (7) bekezdésében meghatározott, az erdei biomasszára vonatkozó, kockázatalapú fenntarthatósági kritériumok határozott és összehangolt végrehajtási biztosításával.

A rendeletet az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításához használt összes  erdei biomasszára kell használni,  amelyeknek megfelelően :

– az erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyekből olyan szilárd biomassza tüzelőanyagot állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagok, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 20 MW alatt van;

– az  erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyből olyan gáznemű biomassza-tüzelőanyagokat állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagokat, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 2 MW alatt van,  vagy a következő egyenértékű átlagos biometán áramlási sebességgel:

– ha a biogáz 100% metánt tartalmaz, 200 m3 / h alatt, normál hőmérsékleten és nyomás között (azaz 0 ° C és 1 bar légköri nyomás mellett) mérve

– ha a biogáz metán és más gázok keverékéből áll, akkor az első pontban meghatározott küszöbérték újraszámításból származó értékek maradnak a metán keverékben lévő térfogati arányban;

–  erdőkből származó másodlagos biomassza.

2. cikk

Definíciók

Meghatározták a következő definíciókat:

– erdőkből származó elsődleges biomassza (minden kivágott vagy más módon eltávolított hengeres fa);

– erdőkből származó másodlagos biomassza (faiparból származó maradványok, ment fűrészpor, kéreg stb.);

– nemzeti vagy szubnacionális szintű fakitermelési kritériumok;

– fakitermelési kritériumok a forrásterület szintjén;

– kitermelés országa,

– természetes erdők (természetes úton felújult őshonos fákból álló erdők, valószínűleg a spontán és a „támogatott” felújulást);

– félig természetes erdők (olyan kezelt természetes erdők, amelyek az idő múlásával különféle természetességre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide jelentenek több szintet, fajgazdagságot, véletlenszerű távolságot; vagy felettett erdőket, amelyek az idő múlásával több különböző természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide tartoznak az elhagyott ültetvényszerű erdők, amelyek változatos korszerkezetűek és ahol az őshonos fajok egyértelmű felújulnak;

– ültetvényszerű erdők (ültetett erdők, ahol intenzíven gazdálkodnak és ültetnek, valamint amikor az állomány vágáséretté változik, teljesíteniük kell a következő kritériumokat: egy vagy két fafaj, egyenletes korosztály és egyenlő távolság);

– tuskók és gyökerek (a teljes fatérfogat részei, kivéve a tuskó feletti fás biomassza térfogatok;

– holtfa;

– hosszú távú termelési kapacitás;

– gazdálkodási rendszer;

– természetes bolygatás;

– nettó éves növekedés;

– LULUCF kritériumok nemzeti szinten;

– LULUCF kritériumok a forrásterület szintjén;

– szénkészlet;

– szénelnyelők;

– első gyűjtőhely (olyan gazdasági szereplő által kezelt tároló vagy feldolgozó létesítmény, amely nyersanyagokat közvetlenül az erdei biomassza elsődleges termelőitől szerez;

– első fél általi audit (az első gyűjtőhelyre szállító gazdasági szereplő önnyilatkozata);

– második fél általi audit (a szállító ellenőrzése az első gyűjtőhelyet kezelő által);

– harmadik fél általi audit (a gazdasági szereplő ellenőrzése olyan harmadik fél, amely független az ellenőrzött szervezettől);

3. cikk

A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése nemzeti és szubnacionális szinten

1. A tagállamok megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy ellenőrizzék a biztosításokat, amelyek igazolják a kitermelési kritériumok betartását nemzeti vagy szubnacionális szinten. Ebből a célból a gazdasági szereplők kockázatalapú értékelése végezhető, amely pontos, naprakész és elérhető bizonyítékot nyújt a következő elemek mindegyikére:

– a kitermelés országa, és adott esetben a régió, ahol az erdei biomasszát termelték, a forrásterületet;

– a kitermelés helyére alkalmazandó nemzeti vagy szubnacionális szabályokat, amelyek biztosítják:

– a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

– erdőfelújítást (előírásnak megfelelően természetes vagy mesterséges vagy kettő kombinációja; biodiverzitás nem romolhat és a természetesség sem);

– az erdőterületek hatékony védelmét;

– az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek a talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

– az erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

– a nemzeti és a szubnacionális jogszabályok nyomonkövetését, a biztosítási rendszerek meglétét

– hogy nincs jelentős hiánya a nemzeti és / vagy a szubnacionális törvények és rendeletek végrehajtásának.

2. A gazdasági szereplők szempontjából veszélyes a nemzeti vagy a nemzetközi kormányzati szervezetek által alkotott jogi értékelések és jelentések.

3. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése a nyilvános adatbázisok hoznak létre, amelyek naprakész tartalmazzák.

4. A gazdasági szereplők dönthetnek úgy, hogy bizonyítják a kitermelési kritériumok teljesítését a forrásterület szintjén.

4.cikk

A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése a forrásterület szintjén

Ahol egy vagy több fakitermelési kritériumnak való megfelelés bizonyítása egy vagy több kitermelési kritériummal a nemzeti vagy a szubnacionális szinten nem áll rendelkezésre, ott a feltételeknek és a gazdasági szereplőknek meg kell követelniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy milyen új jelentőségű, hogy ezeknek a kritériumoknak eleget tettek -ea forrásterület szintjén bevezetett és alkalmazott gazdálkodási rendszerek. Ennek érdekében a gazdasági szereplők pontos, naprakész és képes bizonyítékokat kell biztosítani a következő elemekről:

– A forrásterület térbeli határai, amelyeknek megfelelően kell megfelelniük (a földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat)

– A forrásterületen alkalmazható gazdálkodási rendszerek, amelyek biztosítják az alábbiakat:

– a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

– erdőfelújítást;

– az erdei biomassza nem a természetvédelmi területekről származik;

– az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek az talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

– erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

5.cikk

LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése nemzeti szinten

A tagállam megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy nyújtsanak be ellenőrzött, és megerősítsék a LULUCF kritériumainak való megfelelő nemzeti szintjét.

6.cikk

LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése az erdei forrásterület szintjén 

Ahol a LULUCF kritériumoknak való megfelelés bizonyítása nemzeti szinten nem áll rendelkezésre, ott a szereplőknek a gazdasági szereplőktől meg kell követniük, hogy ellenőrizniük kell az új forrásokat az erdei forrásterület szintjén bevezetett gazdálkodási rendszerek létezéséről és végrehajtásának biztosításáról, hogy a szén tárolási és elnyelési szintje az erdőkben hosszú távon megvalósuljon és megerősödjön. Ennek érdekében a gazdasági szereplőknek pontos, naprakész és jelentős bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a következő követelményeknek megfelelően:

– meghatározza a forrásterület térbeli határát, melyeknek megfelelően kell megfelelniük (földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat);

– számítsa ki az erdő átlagos szén-dioxid-készleteit és -elnyelőit;

– ismertesse a forrásterületen (amelyből a biomassza származik) az erdőgazdálkodási gyakorlat forgatókönyvét egy előre jelzett hosszú távú -legalább a kitermelés után 30 évre kiterjedő- időszakra vált;

– becsülje meg a forrásterület átlagos szénkészletét és hogy mennyit nyel el az előre jelzett hosszú távú időszakban, ami többek között 30 év a kitermelés után;

– hasonlítsa össze az adott erdei forrásterületen az előre jelzett hosszú távú időszakos szénkészletet és – elnyelőit az referencia időszaki szénkészletével és – elnyelőivel.

7. cikk

Ellenőrzés

A tagálmok:

– megfelelő- fenntarthatóságot bizonyító információ biztosítása;

– a jogszabályban előírt tömegmérleg-rendszert fejlesztik;

– megfelelő színvonalú független harmadik fél általi könyvvizsgálatról nyújtsanak be információkat;

– biztosítsák az átláthatóság megfelelő szintjét;

– tudják bizonyítani, hogy rendszeresen ellenőrzik.

————————————————– —————————————-

A véleménynyilvánításra 4000 karakter terjedelmet biztosító, valamint ha ez kevés lenne a csatolni lehet dokumentumot is 5 MB terjedelemben (txt, doc, docx, pdf, odt, rtf formátumokban).

szerk: TJ, Forrás: NAK / Szalai Károly + a fenti kapcsolók

Kiegésztés:

Nyilvános konzultáció tartottak az Európai Bizottság a Megújuló Energia Irányelve ((EU) 2018/2001 irányelv) felülvizsgálatáról, módosításáról .

Az európai zöld megállapodás alapján a Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem határozottabb fellépése mellett, és értékelte szorosan, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása hogyan képes felelősségteljesen megváltoztatni 50-55% -kal 2030-ig.

A felülvizsgálat

– értékelni szorosan, hogy a megújuló energiára vonatkozó rendelkezések milyen módon járuljanak hozzá a nagyobb szinten az éghajlat-politikai törekvésekhez

– fel szigorúan tárni, hogy miként lehetne felgyorsítani az integrált energiarendszerre való átállást az integrált energiarendszerről szóló stratégiai és a hidrogénstratégiában foglaltak szerint.

Az irányelvre vonatkozó javaslat jogi aktusa során  2021. február 9-ig  két lépcsőben lehet hozzászólni.

Az első körös véleménynyilvánításban 2020. augusztus 3. – 2020. szeptember 21. között  374 szabad szövegű észrevétel  érkezett (köztük három Magyarországról: Habitat for Humanity Hungary; Wild Europe Initiative; Ethanol Europe).

A 2020. november 17-én megnyílt, 2021. február 9-ig tartó nyilvános konzultáció kérdőívét 37750-en küldték be – ezek között 289 válasz érkező Magyarországról, köztük a FAGOSZ, a MEGOSZ és a Soproni Egyetem válasza is. A bemutató kérdőívek táblázata innen letölthető .

Az Európai Bizottság speciális összeállítása a témával kapcsolatban:

Fókuszban: Megújuló energia Európában  (2020-03-18)

 

Forrás: FATÁJ-online