Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége kifejezte aggályait az EU Zöld Megállapodásának végrehajtásával kapcsolatban

    A cikk dátuma February 4th, 2021 Duska József Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége CEPF kijelölt, hogy az “EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára, és velük kell készüljön.”

    Február 3-án az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb szervezetek találkozója Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával, hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket.

    Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkozóján  Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításávalhogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait ezzel  kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt ​​hatására.

    A Zöld Megállapodás (Green Deal) segítségével az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és a szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában.

    Mindazon módon számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan  kevés az ismeret az erdő multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosokról és -gazdálkodókról, akiket a terepen végzett munka fontosságáról . Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiai összekapcsolása az erdőkkel kapcsolatos globális kérdésekkel az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyásával és nemzeti erdészeti leltározási kérdésével, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentés  az európai erdők állapotáról* elsősorban mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65% -kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50% -kal nőtt.

    Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított biztosításának alapja, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak  az olyan alapvető célok miatt, amelyek  szinte mindegyikét a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, figyelmesen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésével, mint mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és az első első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszélésekkel, amelyek az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiai megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba.

    Amint a  közelmúltbeli kampányunkban  próbálóbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben kell használni az erdőink rugalmas rugalmasságát annak, hogy teljes mértékben betöltsék a szén-dioxid-elnyelők, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapanyagokat helyettesítő és fenntartható fázisú biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásait. .

    Mindez csak akkor története meg, ha az EU erdészeti stratégiája lehetővé teszi az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, az  erdészeti ágazatban  több mint 2,6 millió lehetséges megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években  generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni kell a különféle előadói politikai döntéseket a szélesebb körű hatások mellett, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek már léteznek az EU céljainak elérése érdekében.

    Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát.

    Forrás: FATÁJ-line  CEPF , AZ Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

     

    Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni, erre tett javaslatot melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.

    A fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei (Forest Europe) irányítják az erdészeti gyakorlatokat az EU-ban. Az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumait már meghatározták az EU jogszabályai (megújuló energiákról szóló irányelv = Renewable Energy Directive RED). Az erdészet fenntartható. Országos és helyi szinten vannak rendszerek annak ellenőrzésére. Sajnos a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] ezt nem veszi figyelembe. Nagyon szeretnénk üdvözölni ezt a javaslatot, de nem olyan feltételekkel, amelyek elvetik az erdészeti ágazat lényegét – a fenntartható erdőgazdálkodást.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] nem használható eszközként arra, hogy elmozduljon a tagállami erdészeti hatásköröktől. Évtizedek óta általános a konszenzus, hogy az erdőgazdálkodás kompetenciája a tagállamokra tartozik. A politikák jobb koherenciájának megoldása az együttműködés a tagállamokkal és az érintett ágazatokkal.

    Ezenkívül a felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem szabad új koncepciók uniós jogszabályokba bevezetésére használni. Az erdőgazdálkodás terén a felhatalmazáson alapuló tervezet meghaladja a jobb szabályozás elvét, miszerint “a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem változtathatja meg a törvény alapvető elemeit”. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kerete ezért nem megfelelő és nem helyes a fenntartható erdőgazdálkodási kritériumok új, részletes meghatározásához.

    A CEPF aggódik amiatt, hogy a Bizottság túl nagy ambícióval és túl kevés idővel dolgozik jogalkotási javaslatok készítésekor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megérdemelte volna a jobb átláthatóságot, és több időt érdemelt volna az érintett érdekelt felek meghallgatásához.

    Az erdő az első láncszem az erdő alapú iparágak hosszú értékláncaiban és hálózataiban. A CEPF elősegítette a RED II kockázatalapú megközelítést, amikor a taxonómiai rendeletben meghatározta az erdők fenntarthatóságának kritériumait. Ennek oka az, hogy koherens megközelítésre van szükségünk, amely nem függ a fa végfelhasználásától, ha a fenntarthatóságról van szó.

    Az erdőtulajdonosok nem különítik el a fenntartható erdőgazdálkodás tervezését és tevékenységeit a különböző végfelhasználások szerint. A különböző célokra vonatkozó eltérő ambíciószint megváltoztathatja a fapiaci keresletet, és így hatással lehet az erdőtulajdonosok gazdálkodási gyakorlatára.

    A CEPF komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus folyamata zajlott. Az ágazati szerepvállalás hiánya a komplex kritériumokban, a komplexitásban mutatkozik meg, amely kizárja a 16 millió magán erdőtulajdonos nagy részét attól, hogy a taxonómiai rendszeren keresztül hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Szerencsére ebből az első folyamatból levontak néhány tanulságot, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a fenntartható finanszírozás platformján keresztül dolgozzanak a kritériumok második sorozatán.

    A meghatározások bizonytalansága megnehezíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelését. Az erdőkkel kapcsolatos fejezetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az “erdőgazdálkodás javításáról”, a “természetközeli erdőgazdálkodásról”, az “érdekelt felekkel az erdőgazdálkodási tervről folytatott konzultációról ” és az “erdőtelepítési tervről” szól. Nincs olyan erdőtulajdonos, aki beleegyezne ebbe, e fogalmak meghatározásának előzetes ismerete nélkül.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendkívül részletes erdőgazdálkodási tervet javasol benyújtani és auditálni. Ez nem elfogadható, mivel a gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos döntések az erdőtulajdonosoké. Ezenkívül az ilyen tervezést nemzeti szinten különböző módon szabályozzák, és ez nem követelhető meg uniós szinten harmonizáltan. [egységesen] Úgy tűnik, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdőtulajdonosokat olyan jelentéstételi egységekbe szorítja [korlátozza], amelyek a finanszírozási szektor ügyét szolgálják.

    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálatát még nem láttuk az ágazat szempontjából. A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv [Sustainable Finance Action Plan] közzététele óta számos alkalommal megkérdeztük, hogy ez közvetlenül és konkrétan hogyan segíti vagy befolyásolja az erdőtulajdonosokat az éghajlati akciókhoz hozzájárulásban. Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz. Azt sem tudjuk, ki fog beszámolni az erdővel kapcsolatos összetett kritériumokról. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus gyenge pontja – hiányzik a helyszíni cselekvések valóságtartalma.

    Forrás: CEPF
    SzF: MM

    A CEPF visszajelzése a felhatalmazáson alapuló törvényről, amely a Taxonómiai Rendeletben lévő klímaváltozásra vonatkozik

    Leave a reply

    You must be logged in to post a comment.