Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Ópusztaszeren tartotta éves nagyrendezvényét a MEGOSZ

    A cikk dátuma September 28th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont az idei évben a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének. Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt.

    Kiadós frissítő éjszakai eső után szikrázó napsütésben érkeztek a vendégek az emlékpart látogató központjába. Az eseményt Mocz Andás, a szövetség elnőkének szavai nyitották meg.

    “Ti akácfák e kertben

      Ti szép emlékű fák,

      Amelyeken szívemnek

      Oly drága minden ág.

      Kedves fák, üdvezelve

      És áldva legyetek.

      Áldom még azt is, aki

      Titeket ültetett.”

    Tisztelt Államtitkár Urak!

    Tisztelt Elnök Úr!

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók!

    Kedves Meghívott Vendégeink!

    Hölgyeim és Uraim!

    Petőfi Sándor idézetével nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőtulajdonosok  és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2020. évi nagyrendezvényén.

    Már negyedik alkalommal történelmi helyszínt választottunk a magánerdősök éves országos találkozójának lebonyolítására. Idén Ópusztaszer fogadott bennünket, amiért köszönet a vendéglátóknak. Köszönet, hogy házigazdák lehetünk Magyarország azon településén, ahol Árpád vezér és nemesei gyűlést tartottak, megállapították az ország törvényeit: szerét ejtették az ország dolgainak.

    Kedves Vendégeink!

    Ma köszöntőket hallhatunk, gratulálhatunk díjazottainknak, érdekes és hasznos programok részesei lehetünk, előadásokat hallgathatunk, gyermekeink a történeti emlékparkkal ismerkedhetnek, egyszóval ünneplünk. Ugyanakkor mégsem mehetünk el az elmúlt egy év történései mellett. Hogy mi is történt pontosan, lássuk őket sorban. Természetesen az idő rövidsége miatt csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni.

    2019-ben Európa erdeinek nagy részén vihar söpört végig, aminek következtében  több, mint száz millió köbméter fa feküdt a földre. Ez Magyarországon elsősorban a Nyírséget érintette, majd idén Somogyországot, Zalát és Vas megyét is.

    Hirtelen sok lett az eladatlan és eladhatatlan fa, amihez hozzájárult az enyhe tél, és emiatt a tüzifa kereslet is visszaesett. Aztán valamiért az iparifa iránti igény is drámaian hanyatlott.

    Hölgyeim és Uraim!

    Gondolom, ismerik azt a mondást, hogy a szegény embert az ág is húzza. Vagy a repülős viccnek a poénját: de hogy még a nyakamba is, azt azért mégsem gondoltam volna. Szóval, jött a koronavírus, ami csak tetézte dolgainkat.

    Úgy ítéltük meg, hogy a kialakult helyzet a teljes ágazat számára gyors intézkedéseket igényel. A magán erdőgazdálkodás a nemzetgazdaság leginkább tőkehiányos ágazata, és emiatt már kismértékű bevétel elmaradás is visszafordíthatatlan károkat tud okozni. Ma már tudjuk, hogy sok erdőgazdálkodó (megjegyzem, szektoroktól függetlenül) csőd közeli állapotba került. Miniszter Úrtól kértük, és kérjük a segítséget a helyzet enyhítésére. A pénz az értékveszteségeket, a munkaerő megtartását szolgálná, az anyagiakon túl pedig megnyilvánulhatnának például a pályázatok létszámtartási feltételeinek módosításában, a géppályázatban a megvásárlásra jelölt gépek módosítási lehetőségében, a támogatási határozatok gyors kiadásában, és még sorolhatnám. Talán a legnagyobb segítség az erdészeti jogcímekre beadott kifizetési kérelmek ötven százalékos mértékű előleg utalásának azonnali megkezdése lenne, mellőzve az ellenőrzési mechanizmust. Minden alkalommal elmondtam, aki gyorsan ad, az kétszer ad!!!

    A jövő tekintetében pedig már ma meg kell kezdeni a fapiac kiszolgáltatottságának felszámolását. Gondoskodnunk kell a határainkon belüli hasznosítás megteremtéséről, lakossági és kommunális hőközpontok létrehozásáról, ahol az erdőgazdálkodók a beruházók és üzemeltetők is egyben. Nyilván a másik út a fafeldolgozás hazai bővülése. Mindkettő esetben a fa hozzáadott értéke realizálódna, és a magyar gazdaságban, saját ágazatunkban, saját családjainkban maradna az eredménye.

    Változást hozott az erdő hasznosítását szolgáló kormányrendelet és a Földforgalmi Törvény módosítása is. Hazánkban a kezelt magánerdők területének közel negyven százalékán megbízási szerződések alapján folyik a gazdálkodás, aminek kivezetését az Erdőtörvény többször módosított határidővel előírja. Ennek a folyamatnak 2021. december 31-ig kell lezajlania. A rendelet a kialakult helyzetre való tekintettel a fennálló pótlási kötelezettségek határidejét a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15-re módosította. A megbízási szerződések kivezetése után választható használati formákat az idén április 28-án megszavazott, Földforgalmi Törvényt módosító rendelkezések tartalmazzák, amelyek az Erdőtörvényből kiemelik a földhasználatot szabályozó részeket. Ezzel a földhasználat szabályai egységesen a Földforgalmi Törvénybe kerültek. A MEGOSZ megítélése szerint a jövőben felértékelődik az erdészhivatás, kialakulhatnak a működőképes üzemméretek, amelyek a magyar erdők és erdőtulajdonosok érdekeit szolgálják.

    Fontos megjegyeznem, hogy az erdő művelési ágú területek esetén a leggazdaságosabb üzemméret talán nyolcezer hektár körül mozog.

    Az állami szektorban is megfigyelhető volt a kisebb erdészetek összevonása. Természetesen a megfelelő gazdálkodási méret elfogadása után a mezőgazdasági jövedelmezőség töredékét produkáló erdő esetében a Földforgalmi Törvénynek kivételt kell képeznie, az 1200 hektáros határt felül kell bírálni, és többszörösére kell növelni! Ez a koncentrálódás eredményezheti a jelenlegi negyvenezer körüli bejegyzett erdőgazdálkodó létszámcsökkenését, és a hatósági munka egyszerűsödését. Ugyanakkor a szakirányító, erdőgazdálkodó vállalkozások erősödése, a magánerdészetek kialakulása lehetőséget ad a szakemberek, technikusok mérnökök foglalkoztatására, így alkalmassá válhat a rendezetlen erdőterületek gazdálkodásba vonására is.

    Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!

    Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a Vidékfejlesztési Program erdészeti jogcímeinek felhasználásával jól állunk. Sikeres pályára került az erdőtelepítés, a kormányzati beavatkozás meghozta az eredményét, ma már érdemes, megéri erdőt telepíteni Magyarországon. Erdőtulajdonosok és a szakemberek várják a folytatást. Azt kívánom, hogy a gyenge minőségű termőföld erdőtelepítési célú hasznosítása folytatódjon! A következő támogatási ciklusban az erdőtelepítésre allokált összeget érdemes lenne a mezőgazdaság forrásaiból átcsoportosítani az erdészetbe, mivel az erdőtelepítés egy alternatív földhasználat a mezőgazdaságban. A várható forrás szükséges erdeink fenntartására, az erdők ökológiai szolgáltatásai színvonalának emelésére. Nem kevésbé fontos a mezőgazdaság többi ágazatához viszonyított évtizedes technikai lemaradás csökkentése, az erdőkárok megelőzése vagy a kárenyhítés, de mind közül a legfontosabb szakmai feladat erdeink kezelése, megőrzése, amire szükséges forrásokat találni (biztosítan)i.

    A géppályázat újbóli megnyitását köszönjük, ismét lendületet adott az erdészeti géppark felzárkóztatására.

    A magyar erdők számára, és a mi számunkra is minden jogcím fontos, ezért törekszünk együttműködő partnerként a lehető legjobb elosztási viszonyokat megteremteni a jövőben is.

    Komoly eredményeket értünk el, és erre joggal lehetünk büszkék, de vajon rajtunk kívül, akik nap mint nap dolgozunk az erdgazdálkodás sikeréért, ki tudja még mit végeztünk. Például, Önök szerint az elmúlt három évtized új erdeinek hány százalékát telepítették  a magánerdősök? .. Gondolták volna, hogy ez a szám közelíti a 98 százalékot. Ez több, mint 1 miilliárd facsemete elültetését, minegy  210 ezer hektár új erdő ültetését jelenti.  Nem elég valamit kiválóan elvégezni, tudatni is kell a társadalommal helyben és országosan is, amiben kérjük a tárca közreműködését. Az elismerés mindig jó érzést kelt.  Legyünk büszkék, legyenek büszkék a munkájukra!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az elmúlt évben nagy erőfeszítéseket tett tagságának növelése érdekében. Megszólítottuk az erdészeti szolgáltatókat, kereskedőket, megtaláltak bennünket az apríték termelők, akiket már partnerként üdvözölhetünk. Az ágazat minden szereplőit várjuk sorainkba!

    Ebben az évben tagdíjrevíziót hajtottunk végre, két doboz cigarettáról hat doboz cigarettára emelkedett az alapdíj éves mértéke. Kérem, fogadják el az emelés szükségességét!

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Három évvel ezelőtt Nagykanizsán a Kaán Károly Napokon tartott előadásomban kihangsúlyoztam, hogy az Állami Földekért Felelős Államtitkárság helyén a Magyar Termőföldekért Felelős Államtitkárságot szeretném látni. Láttam, hogy mosolyt csalt sok ember arcára, de a tartalom nem váratott sokat magára. Ma a pontos megnevezés: Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság. Egy szakmai minisztériumban szakmai államtitkárság, ilyen pozícióban régen volt az erdész szakma. Ezúton köszönöm meg Dr. Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter Államtitkár Úrnak Szentpéteri Sándor Helyettes államtitkár Úrnak, az Erdészeti és Jogi Főosztálynak, hogy partnerként segítették munkánkat.

    “Kedves fák, üdvezelve

    És áldva legyetek.

    Áldom még azt is, aki

    Titeket ültetett.”

    Én pedig áldom azok kezét, akik a kivetítőn látható remekművet megalkották, az idézetet fába vésték és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének ajándékozták. Köszönet, és hála érte! Köszönet és hála Vass Tamás erdőmérnök népi iparművésznek és Hatvani Istvánnak!

    Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek!

    Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

    Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

     

    Farkas Sándor (Fidesz), az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az Alföldnek ezen a részén a középkorig jelentős erdőségek voltak, de az intenzív mezőgazdaság terjedésével eltűntek, csupán az elmúlt két évszázad erdőtelepítései következtében jelentek meg újra.

    Zambó Péter a MEGOSZ országos találkozóján kiemelte, hogy a 800 ezer hektárnyi magánerdő, a félmillió magánerdő-tulajdonos, a mintegy 33 ezer erdőgazdálkodó szervezet fontos helyet foglal el az agráriumban. Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. A tárca célja az erdőgazdálkodás vonzóvá tétele, hogy a termelők a gyengébb mezőgazdasági hozamú területeken agrárerdészeti rendszereket alakítsanak ki – mondta.

    A kormány egy éve növelte a vidékfejlesztési program erdőtelepítési támogatásainak összegét. Ennek alapján 17 ezer hektár új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdálkodók. Ez a korábbi kérelmekkel együtt már 24 ezer hektár új erdő és ültetvény létesítését jelentheti – mondta az államtitkár, hozzátéve, érdemi területnövekedés a magánszektorban lehetséges.

    A mintegy négyszáz, jobbára magánkézben lévő csemetekert számára gépbeszerzésre írtak ki pályázatot – ismertette, kitérve arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag biztosításáért csökkentették a termelők adminisztrációs terheit is.

    Beszélt arról is, hogy a közelmúlt jogszabályi változásai pontosították a magán erdőgazdálkodás működési kereteit. Ezek közül Zambó Péter kiemelte, hogy több évtizedes problémát megoldva az erdők esetében is lehetővé tették az osztatlan közös tulajdon felszámolását.

    Az újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központhoz kerültek az országos erdőrendezési erőforrások, a nyilvántartások és az egységes szakmai irányítás, ez a szervezet végzi országos illetékességgel a körzeti erdőtervezést – mondta az államtitkár.

    Megemlítette, hogy az agrártárca a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal a viharkárok hatásainak enyhítéséért.

    A köszöntők sorát Jakab István az Országgyűlés alelnöke a MAGOSZ elnöke szavai zárták, melyben kiemelte a magán erdőgazdálkodók több évtizedes országépítő munkáját, és az ezt biztosító erdőtelepítést segítő kormányzati intézkedések fontosságát. Kitért az erdőtörvényt érintő alkotmánybírósági döntés hatásaira és a rendezés szükségességére.

    A találkozó kiemelt eseménye következett a Rimler Pál kitüntetések és a MEGOSZ emlékérmek átadása.

    A MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként Rimler Pál érem kitüntetést adományozott a magánerdő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégák munkássága, életútja elismeréseként.

    A kitüntetéseket átadta: Zambó Péter államtitkár, Farkas Sándor államtitkár, Mocz András elnök

    Rimler Pál díj kitüntetésben részesült Áncsán György erdésztechnikus

    Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban 1961-ben kapta meg oklevelét és a Hajdúsági Állami Erdőgazdaságnál a Nyírerdő Zrt. jogelődjénél kezdte erdész tevékenységét. A Tiszacsegei Erdészet Hortobágy kerületben tölgy és fehérnyár fafajokból 800 erdőt telepített. 1971-től a Hajdúhadházi Tsz ágazat vezetője, és 1982-től a Püspökladányi Kísérleti Állomással együttműködve nemes nyár összehasonlító hálózati kísérleteket, és Akác fajtakísérleteket végzett. Az 1996-os nyár világkongresszus terepi bemutatóinak volt szervezője. Irányításával több ezer erdőtelepítés valósult meg.

    1994-től szakmai segítségével alakult meg a Hajdúhadházi, a Hajdúhadházi Nagyerdő, és a Kutas 2000 Erdő Birtokossági Társulat, és végezte a szakmai irányításukat.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával megbízták a Hajdú Bihar megyei erdészeti vadászati osztály irányításával. A Társas Erdő Szövetségnek, a MEGOSZ jogelődjének alapító tagja, és alapító tagja az Erdészei és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanácsnak.

    Mint nyugdíjas szakember a környezetében élő minden erdő tulajdonosnak és erdőgazdálkodónak térítésmentesen végez szaktanácsadást szakirányítást.

    Az elmúlt 45 évben szakmai terepi bemutatók sorát szervezte meg, segítette a gazdálkodókat a szakmai kihívások megoldásában.

    Az alföldi erdők kezelése gyarapítása érdekében folyamatosan kiemelkedő gyakorlati, tudományos, gazdasági szakmai tevékenységet végez.

    Rimler Pál kitüntetésben részesült Nagy Imre erdőmérnök

    1982-től erdőművelési műszaki, majd ágazatvezetőként dolgozott a Zalai Állami Erdőgazdaságnál. Személyéhez köthető többszáz hektár erdőtelepítés, a Kis-Balaton I.ütem védőfásításainak levezénylése, az Obornaki Arborétum és Fenyő Plantázs létrehozása. Aktív szereplője volt a Kistolmácsi Tó-Pihenőhely kialakításának is.

    Az erdők magánosításának idejét a frontvonalban töltötte. 1992-től húsz dél-zalai TSZ erdőfelügyelőjeként 14 000 hektáron támogatta az átalakulást, a gazdálkodás folyamatossága érdekében a tulajdoni formák és kezelési módok közötti ellentétek áthidalását. Számos erdőbirtokossági társulat létrehozásában működött közre. Felügyeleti területén már 1996-ra a kezelt magánerdő aránya meghaladta 90 %-os mértéket. Zala megyében pártolta a szakma által addig alig elfogadott akác erdőtelepítéseket, leginkább a termőhelyileg nagyon gyenge adottságú Kanizsai-homokvidéken.

    AZ ÁESZ szombathelyi igazgatójaként az erdőtervezés során teret adott a magánszektor újító törekvéseinek, pénzügyileg és felügyeleti megoldásokkal jelentősen támogatta a szúkár felszámolásokat.

    Kutatóként számos publikációban állt ki a magánszektor döntő hányadát képező akác sarjgazdálkodás, az akác és nemesnyár erdőtelepítések mellett. Több tanulmányban felhívta a figyelmet a jó termőhelyi adottságú védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a nemesnyárasok szürkenyárrá történő átalakításának pénzügyi következményeire, amely kérdéskörben a kompenzáció alapjaiban még ma is rendezetlen.

    Újdonságként leírta és gazdaságilag elemezte a nemesnyár iparifa ültetvények hazai technológiáját és várható hozamait. Kollégáival megalapozta az akác iparifa ültetvények most induló és hasonló célú kutatásait.

    2012 óta az az Erdészeti Tudományos Intézetben az erdei vadkárfelvétel és értékelés módszertani megalapozója.

    Az Országos Erdészeti Egyesületben régió képviselőként a magán és állami szektor egyenjogúságának a szószólója volt. A MEGOSZ-al kötött megállapodás alapján 2015 óta erdő és vadgazdálkodási igazságügyi szakértőként ingyenes tanácsadással segíti a hozzá forduló magánerdősöket.

    A Soproni Egyetem címzetes docense, a MEGOSZ pártoló tagja.

    Rimler Pál kitüntetésben részesült Dr. Schiberna Endre erdőmérnök

    Schiberna Endre erdőmérnöki diplomáját Sopronban 1999-ben kapta meg.  Doktori tanulmányait a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolában végezte, ahol a doktori disszertációját a magán-erdőgazdálkodás témakörében írta, sikeres védése 2007-re datálódik.

    1999 és 2013. között a Soproni Egyetem, Erdővagyon‑gazdálkodási Intézetének kezdetben munkatársa, majd a vezetője lett. Az intézetben töltött időszak a szakmai szellemiség szempontjából meghatározó jelentőségű volt számára. Az időszak kezdetén a Magán Erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat lelkes szervezője. Később számos hazai és nemzetközi kutatási projekt aktív részesévé vált, ezek közös jellemzője, hogy a magán-erdőgazdálkodás aspektusait vizsgálták.

    A doktori disszertáció készítése közben szoros szakmai kapcsolatba került a MEGOSZ-szal, és azóta számos közös sikeres projekt fémjelzi ezt az együttműködést.

    2013-tól a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének  Ökonómiai Osztályán tudományos tanácsadó. Fő kutatási területe a magán-erdőgazdálkodás, erdészeti és vadászati ökonómia.

    Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Erdészeti Lapok szerkesztőbizottságának, tagja továbbá a MEGOSZ-nak, illetve a Veszprémi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági és Erdészeti Munkabizottságának.

    Erdészeti tanulmányúton több tucatnyi országban járt, számos hazai és nemzetközi konferencián, tréningen előadott. Az angolt, munkanyelvként használja.

    A Soproni Egyetem habilitált címzetes egyetemi docense, kettő gyermek apukája, családjával Kópházán él.

     

    MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki MEGOSZ emlékéremmel.

     A kitüntetéseket átadta: Jakab István elnök, Győrffy Balázs elnök és Mocz András elnök

    MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Dél István erdésztechnikus

    Pályaválasztását alapvetően meghatározta édesapja erdész hivatása, aki születésekor az alsósegesdi Zichi uradalomban teljesített erdész szolgálatot. Innen a Zala megyei botfára került a család folytatva a hivatást. Gimnáziumi tanulmányokat Zalaegerszegen 1956 évben fejezte be és a tanszünetekben minden nyarat az erdőn erdészeti munkával töltötte. A Gimnázium befejezése után a zalaegerszegi erdészetnél, mint fizikai munkás egy évig, majd adminisztrátorként dolgozott, és 1958 évtől 1960-ig az Erdőmérnök Főiskola hallgatója volt. 1960 évben a zalaegerszegi erdőgazdaság baki erdészeténél, mint beosztott erdész, majd a herendi erdészethez történő áthelyezése után megszerezte az erdész technikusi oklevelet és kerületvezető erdészként dolgozott. 1971 évtől termelőszövetkezeti erdészként irányította a teljes erdészeti ágazatot. 1995-től a megváltozott körülményekre való tekintettel magánerdők szakirányítását végezte és töretlen lendülettel folytatta mostanáig. Munkája eredményét dicséri a Bakony jól kezelt erdeje, amit fokozatosan ad át az új erdész generációnak.

     

    MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Mikó Károly erdésztechnikus, vadgazda mérnök

    Az erdő szeretetét, mint szilvásváradi lakos szívta magába, és ez inspirálta arra, hogy 1974-ben az egri Dobó István Erdészeti Szakközépiskolába jelentkezzen. 1978-ban erdész képesítést  kapott, majd 1980-ban erdész technikusi vizsgát teljesített,   1984-ben vadgazdálkodási technikusi oklevelet kapta meg. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta, ahol 2003-ban vadgazda mérnökként, majd a Szegedi egyetemen vadgazdálkodási szakmérnökként szerzett diplomát.

    1978-tól 2002-ig az Egererdő Erdészeti Zrt-nél és jogelődjeinél teljesített szolgálatot. Munkáját mindig alaposan és szakmailag kiválóan végezte.

    1995-től erdészeti és vadászati egyéni vállalkozó. A privatizáció során jelentős erdőterületek kerültek a birtokába, melyet vásárlásokkal is növelt. Vadaskertet létesített, amit elhívatottan nagy szakmai hozzáértéssel vezet. 2002-óta főállású erdészeti-vadászati vállalkozóként kezeli a közel 400 hektáros magánerdejét, és további 500 hektáron végez szakirányítását. Folyamatosan dolgozik a vadgazdálkodás és a magánerdő szakszerű és eredményes működése összhangjának megteremtéséért. 14 éve elnöke a szilvásváradi Farkas-völgy vadásztársaságnak.

    Megalakulásától, 26 éve tagja a MEGOSZ-nak, és 2017-óta a MEGOSZ felügyelő bizottságának tagi teendőit látja el.

     

    MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Német Imre erdésztechnikus

    Erdésztechnikusi végzettségét 1954-ben szerezte Debrecenben és még ebben az évben megkezdte erdész pályafutását a Halasi Erdőgazdaság Kelebiai Erdészetének Sáskalapos-i kerületében, ahol 1961-ig dolgozott, majd átkerült fahasználati műszaki vezetőnek a Kerekegyházi Erdészethez. 1993-ig nyugdíjba vonulásáig magas szakmai igényességgel látta el feladatait.  Munkáját mindig nagy odaadással végezte, alapossága, szakszerűsége példaként szolgált mindenkinek.

       

    Nyugdíjazását követően erdészeti szakirányítóként aktívan bekapcsolódott a rendszerváltást követően újonnan kialakuló magán erdőgazdálkodás megszervezésébe és szakmai irányításába. Felkarolta, segítette az erdőtulajdonosokat a hatósági ügyintézés felvállalásával, szakmai tanácsokkal, konkrét terepi művezetéssel. Szervezte a tulajdonosi közösségeket, igen sokszor az ő tevékenységének köszönhetően indulhatott be a gazdálkodás az addig rendezetlen területeken. Az erdősítéstől a véghasználatig minden munkát nagy szakértelemmel szervezett, irányított és teszi ezt a mai napig. Nyugdíjasként a mai napig 170 erdőgazdálkodó közel 1800 ha területén végez szakirányítási tevékenységet, és több mint 1000 ha új erdő telepítése fűződik nevéhez. Imre bácsi 38 éven át szolgálta az állami erdőket, és nyugdíjasként aktívan immár 28 éve a magánerdőket.

    A díjak átadása után az aulában a Nimród Kerek-Erdő Egyesület alkotó táborában, az Agrárminisztérium támogatásával, Vass Tamás erdőmérnök népi iparművész és Hatvani István által megálmodott és elkészített dombormű leleplezése következett, amit az országfásítás újraindításának tiszteletére készítettek.

    Már hagyománnyá vált, hogy az éves nagyrendezvényünk alkalmával igyekszünk magunk után valami emléket hagyni, ami az erdők, a fák fontosságára szeretetére hívja fel a figyelmet. Így él gyarapszik és emlékeztet Egerváron a magánerdős tölgyfasor. Itt Ópusztaszeren a hagyományőrző erdészház állandó kiállítását fogja gyarapítani a leleplezett dombormű – mondta Mocz Andás a MEGOSZ elnöke.

    Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke leleplezi Vass Tamás erdőmérnök, népi iparművész domborművét a magánerdősök 2020. évi országos találkozóján (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

    Az ünnepséget az emlékparkban található skanzen, és egy lovas bemutató megtekintése és közös ebéd követte.

     

    Délután a meghirdetett programnak megfelelően konferencia keretében előadásokra került sor, amit Győrffy Balázs képviselő úr a Nemzeti Agrárgazdasági kamara elnöke nyitott meg. Megnyitó beszédében kihangsúlyozta az az együttműködés fontosságát, és kiemelte, a szakmai szervezetek egyik legfontosabb célja a tájékoztatás, az információk átadása a források előteremtése mellett.

    Az alábbi előadások hangzottal el a konferencián:

    Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár

    előadás címe: Országfásítás, erdők szerepe a klímamegőrzésben. Erdőtelepítések, támogatási lehetőségei.

     

    Dr Andréka Tamás főosztályvezető

    előadás címe: Az elmúlt évben megjelent erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése

     

    Szalai Károly NAK erdészeti szakértő 

    előadás címe: Magán erdőgazdálkodók feladatai, lehetőségei a megváltozott jogszabályok között

    Mocz András elnök záróbeszéde

     

    Képgaléria:

                           

    Leave a reply

    You must be logged in to post a comment.