Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Az örökerdő-gazdálkodást segítő, hiánypótló szakmai kiadványok készültek el

    A cikk dátuma July 13th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Június elejétől érhető el az NFK Erdészeti Főosztályának honlapján az örökerdő üzemmód bevezetésének és az örökerdő kezelési terv elkészítésének módszertanát leíró Útmutató, melyet jól kiegészít és alátámaszt a Pro Silva Svájc Egyesület  kiadványa, melynek magyar változata az eredeti anyag alapján a francia és az angol kiadással szinte egyidejűleg jelenik meg és már megrendelhető!

    A hazai társszervezet – a Pro Silva Hungaria – magyar nyelven „Az örökerdő ismertetőjegyei” címmel adja ki a 35 oldalas, színes, ábrákkal jól illusztrált, A6-os méretű füzetet. A magyar változat az örökerdő üzemmódú állományok szerkezeti jellemzőinek főbb paramétereit és azok változását magyarázó diagrammokat – a svájci társszervezet engedélyével – a hazai viszonyoknak megfelelő értékekre átdolgozva mutatja be. A kiadvány elérhető a Pro Silva Hungaria Egyesületnél és az Országos Erdészeti Egyesület titkárságán is (melynek honlapján postai rendelés útján is hozzá lehet jutni). A terepi használatra is alkalmas, számítási példákkal is ellátott brossúra, a több mint 100 évre visszatekintő, svájci örökerdő-gazdálkodási gyakorlat igazolt eredményein nyugvó ismeretanyagot ad az olvasó kezébe.

    Az Útmutatóval és az új kiadvánnyal jelentős szakmai támogatás kapnak azok az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok, erdőmérnökök és erdésztechnikusok, akik ebben az üzemmódban szeretnének sikeresen gazdálkodni.

    Forrás: prosilva.hu

  • Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

    A cikk dátuma July 13th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt, amely 2021. január 1-jén lép hatályba. Ezzel gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól – közölte az agrárminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Januártól az osztatlan közös tulajdon felszámolásához nem kell minden tulajdonos beleegyezése, azt 50 százalék plusz egy ember kezdeményezésével is el lehet indítani.

    A törvény célja, hogy a tulajdonosi szemlélet erősödjön, mert ezáltal a föld minősége és termőképessége is javítható. Így pedig a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat – mondta az agrárminiszter.

    A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az osztatlan közös földtulajdon vitathatatlanul a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátja. Magyarországon a 2019. év végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen valósulhat meg, hiszen a tulajdonosok nehezen tudnak fejlesztéseket megvalósítani, emellett csökkentett értékkel vehetik számításba a területet banki hitel fedezeteként. A most elfogadott törvény jelentősen egyszerűsíti a korábbi hosszadalmas és nehézkes, valamint az állam számára költséges megosztási eljárásokat. Helyettük egyszerű, gyors, a tulajdonosi szándékra épülő rendszert vezet be. Ez alapján a megosztás a tulajdonostársak egyezségén alapul, amelyhez a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntésre van szükség. A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan. Kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik – mondta a miniszter.

    Művelés, méretek, egyezség

    Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály alapján az új ingatlanoknak a rendeltetésszerű művelésre alkalmasnak kell lenniük. Ezért a törvényben területi minimum értéket állapítottak meg, amelynél kisebb földrészletet nem lehet megosztással kialakítani. Az új földrészleteknek szőlő, kert, gyümölcsös, és nádas művelési ág esetén minimum 3000 m2, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén legalább 1 hektár, zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig minimum 1500 m2 területűnek kell lenniük. Az ennél kisebb hányaddal rendelkezők számára az ő területüket bekebelező másik tulajdonostársnak meg kell fizetnie az adott terület értékbecslés szerinti piaci ellenértékét.

    A tulajdonostársak bármelyike kezdeményezheti az egyezség létrehozását.

    A megosztás gyorsabbá válik, mert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem hatósági eljárás részeként történik. A gyors és ügyfélbarát folyamatok érdekében a térképvázlatot sem szükséges földmérőnek elkészíteni, az állam ugyanis az érintettek számára ingyenes informatikai programot biztosít ehhez – írta az Agrárminisztérium.

    Forrás: Agrárminisztérium

  • Az erdészeti szakirányítási tevékenység új szabályozása

    A cikk dátuma July 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A július 1-től változó, illetve újonnan megjelenő jogszabályok között a magán erdőgazdálkodás szakmai irányításának szempontjából meghatározó fontosságú a 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000244.KOR&&timeshift=fffffff4&&txtreferer=00000001.TXT) szóló jogszabály. 

    A rendelettel kapcsolatban a legtöbb kérdés az erdészeti szakszemély eddig határozatlan idejű besorolásának változásával merül fel amit a rendelet a következő módon szabályoz:

    244/2020 (V.28) Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálybalépésekor nyilvántartásban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet határozatlan időre szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása

    a) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó (nem rendészeti) erdészeti szakszemélyzet esetében 2022. július 1-jéig,

    b) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet esetében 2023. július 1-jéig,

    c) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségű szakszemélyzet esetében 2024. július 1-jéig,

    d) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségen felül egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakszemélyzet esetében 2025. július 1-jéig

    tartó határozott időtartamra módosul.

     

    A rendelet magánerdő gazdálkodást érintő szabályozását a következőkben foglalta össze a NAK szakértője.

    Forrás: NAK/Szalai Károly

    2020. július 1-től jelentős mértékben megváltozik az erdészeti szakirányítási tevékenységre vonatkozó törvényi és végrehajtási rendeleti szabályozás. Az alábbiakban a főbb változásokat foglaljuk össze.

    Az erdészeti szakirányításra, és az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére vonatkozó szabályozást jelenleg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) X. fejezete (Az erdészeti munkák szakmai irányítása, az erdő őrzése), valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól szóló 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet tartalmazza.

    A szabályozási területre már az 1996. évi erdőtörvény óta jellemző, hogy a törvény néhány rendelkezésben mindössze a főbb szabályokat,
    –    az erdőgazdálkodók erdészeti szakszemélyzet alkalmazási kötelezettségét,
    –    az erdészeti szakszemélyzet jogosultságainak és kötelezettségeinek tételes felsorolását, valamint
    –    az erdészeti szakirányítói névjegyzék adattartalmát
    rögzíti. Az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére – nyilvántartására, esküjére képzésére, továbbképzésére, esetleges elmarasztalására, egyenruhájára, igazolványára, jelvényére, stb. – vonatkozó átfogó részletszabályozást pedig egy külön végrehajtási rendelet (korábban Erdészeti Szolgálati Szabályzat néven) tartalmazza.

    Ez a tartalmi megosztás a továbbiakban is fennmarad, ami viszont indokolttá tette, hogy a végrehajtási rendeleti szabályozás miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben kapjon helyet. Ezt a cserét is szolgálja a most megjelent, és 2020. július 1-én hatályba lépő, az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).

    Az Evt. kapcsolódó módosításai

    A rendelet megalkotásához kapcsolódóan ugyancsak 2020. július 1-i hatályba lépéssel néhány ponton módosul, illetve kiegészül az Evt. említett X. fejezete is. A módosítások elsősorban fogalmi pontosítások, a kiegészítések pedig az erdészeti szakszemélyzetnek és az őt alkalmazó erdőgazdálkodónak, illetve mindkettőjük viszonylatában az erdészeti szakirányító vállalkozásnak az erdészeti szakirányítás során egymás irányában fennálló viszonyrendszerét szabályozzák.

    A törvénymódosítás során újragondolást igényelt, hogy az erdőgazdálkodás szakszerűségét biztosító szakirányítói szolgáltatások milyen típusú, lehetőleg tartamos jogviszonyokban nyújthatók magas színvonalon, átláthatóan, jogszerűen úgy, hogy a szakirányító alkalmazásának kötelezettsége a rendeltetését valóban be is töltse.

    A jogalkotó abból indult ki, hogy erdészeti munkák szakmai irányítását csak korszerű, folyamatosan megújuló szakmai tudás birtokában, üzletszerű tevékenység esetén pedig csak vállalkozási formában lehet végezni, a szakirányítási munka letéteményesei pedig továbbra is – erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása esetén is – a képzett és gyakorlott erdészeti szakszemélyzet.

    A törvény a módosítást követően immár kifejezetten rögzíti, hogy az erdészeti szakirányítási tevékenység során a szakmai tudást össze kell hangolni az erdőkhöz fűződő közérdekekkel és az erdőgazdálkodó érdekeivel. Az erdészeti szakszemélyzetre és az erdészeti szakirányító vállalkozásra egyaránt értelmezhető kötelezettségnek a törvényi rögzítése azért is fontos, mert a közérdek figyelembe vétele a polgári jogi jogviszonyokban nem magától értetődő és elvárt kötelezettség.

    Az erdészeti szakszemélyzet továbbra is önálló felelősséggel tartozik az általa ellátott szakirányítási tevékenységért, és ezzel összefüggésben közvetlenül számon kérhető az erdészeti hatósági eljárásokban. Az elváráshoz kapcsolódóan ugyanakkor a törvény a továbbiakban azt is rögzíti, hogy
    –    az erdőgazdálkodó az általa alkalmazott szakirányítónak, továbbá a szakirányító vállalkozás a szakszemélyzetének késedelem nélkül köteles rendelkezésére bocsátani a szakirányítási tevékenység ellátásához szükséges, a szakirányított területen az erdőgazdálkodást befolyásoló minden információt, valamint
    –    a szakirányító az alkalmazója közérdekkel ellentétes, jogszabályba ütköző utasítását köteles megtagadni.

    Az erdészeti szakirányítási tevékenység ismertetett felelősségi viszonyai nem új keletűek, a most közvetlenül is nyilvánvalóvá tett rendelkezések áttételesen nagyrészt az eddigi szabályozásból is levezethetőek voltak. Fontos ugyanakkor, hogy az erdőgazdálkodók, valamint a magán erdőgazdálkodásban a jövőben várhatóan mind szakirányítóként, mind pedig erdőgazdálkodóként előtérbe kerülő, és ezáltal folyamatosan bővülő erdészeti szakirányító vállalkozások az ismertetett felelősségi viszonyokat a tevékenységük megtervezése és megszervezése során vegyék figyelembe. Illetve ha ebben a tekintetben bármilyen ellentmondás merül fel, akkor azt jelezzék a szakmai érdekvédelmi szervezetek vagy a jogalkotó felé.

    Az új végrehajtási rendeleti szabályozás főbb változásai

    A kormányrendelet az Evt. erdészeti szakirányításra vonatkozó, előbbiekben ismertetett, bővített szabályozásához kapcsolódó részletszabályokat határozza meg. A rendelet teljes szövege itt olvasható.
    A kormányrendelet felépítése és főbb tartalmi elemei hasonlóak a jelenleg hatályos miniszteri rendeletéhez, azaz meghatározza
    –    az erdészeti szakirányítási tevékenység gyakorlásához a törvényben előírt nyilvántartásba történő bejegyzés személyi feltételeit,
    –    a kiemelt besorolások nyilvántartásba vételének feltételeit,
    –    az előbbiekkel összhangban a nyilvántartásba vételi kérelmek taralmi elemeit,
    –    a nyilvántartásból történő törlés eseteit,
    –    a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,
    –    az erdészeti szakszemélyzet alap- és kiegészítő képzésének rendszerét,
    –    az erdészeti szakirányítókkal szemben önállóan alkalmazható jogkövetkezményeket,
    –    az erdészeti szakszemélyzet esküjét, egyenruháját, igazolványát és jelvényét, valamint
    –    az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek egyenruháját, igazolványát és jelvényét.

    A részleteket illetően viszont több módosításra, illetve kiegészítésre került sor, melyek közül az alábbiak érdemelnek kiemelést:

    –    Az erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti szakirányítási tevékenységért való önálló felelősségéhez kapcsolódóan a Korm. rendelet általános szabályként
    •    nyilvánvalóvá teszi, hogy a szakirányítói ellenjegyzés alatt erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása esetén is az erdészeti szakszemélyzet személyes ellenjegyzését kell érteni, illetve
    •    meghatározza az ellenjegyzés módját, és tartalmát.
    –    A jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás nyilvántartásba vétele – az eddigi, illetve az egyéb erdészeti szakszemélyzetre és az erdészeti szakirányító vállalkozásra a továbbiakban is érvényes fő szabálytól eltérően – nem határozatlan, hanem 5 éves határozott időtartamra szól. Ennek lejárta előtt kezdeményezni kell annak meghosszabbítását. A meghosszabbítás feltétele a kiegészítő képzési előírások teljesítése.

    –    Az erdészeti szakirányítás szakmai színvonalának növelése érdekében a továbbiakban is elvárás lesz a jogosult erdészeti szakszemélyzettől, hogy a tevékenysége kezdetén alapképzésen, később pedig rendszeresen – ötéves ciklusokban, meghatározott kreditpont összegyűjtésével – kötelező illetve választható kiegészítő képzéseken vegyen részt, és az előírt vizsgákat letegye.

    –    Lehetővé válik mind az erdészeti szakszemélyzet, mind pedig az erdészeti szakirányító vállalkozás részére az erdészeti szakirányítási tevékenység szüneteltetése, és ennek a nyilvántartásba való bejegyeztetése. Ennek elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében van jelentősége, mert ők a szüneteltetés időtartamára mentesülnek a kiegészítő képzési előírások alól, illetve a kiemelt besorolásuk öt éves nyilvántartási időszaka a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.

    –    A Korm. rendelet is meghatározza azokat a jogszerűtlen cselekményeket, amelyek esetében a jogosult erdészeti szakszemélyzet elmarasztalására kerülhet sor. Ilyen elmarasztalások a továbbiakban az alábbiak lehetnek:
    •    a figyelmeztetés (egy éven belül csak egy alkalommal lehetséges),
    •    a tevékenység gyakorlásától 30 naptól egy évig terjedő időszakra történő eltiltás, valamint
    •    a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás törlése (egy évig nem kérhető újra).

    –    A Korm. rendelet kiemeli, hogy az erdészeti szakszemélyzet tevékenységtől való eltiltása az őt alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozást – függetlenül az erdőgazdálkodóval fennálló megbízási szerződése tartalmától – nem mentesíti attól, hogy az erdő állapotát továbbra is figyelemmel kísérje, és az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról a tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót haladéktalanul értesítse, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködjön.

    –    Az előbbiekkel összefüggésben az erdészeti szakirányítói névjegyzékben mind az erdészeti szakszemélyzet, mind pedig az erdészeti szakirányító vállalkozás státusza (érvényes, szüneteltetett, tevékenységtől eltiltott és törölt) is rögzítésre kerül. Az erdészeti szakirányítási tevékenység gyakorlásának az előfeltétele pedig a továbbiakban értelemszerűen az „érvényes” státusz lesz.

    –    A Korm. rendelet átmeneti rendelkezésekkel rendezi, hogy az eddig határozatlan időtartamra szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás bejegyzések – az erdészeti szakszemélyzet egyéb kiemelt besorolásai, illetve további felsőfokú végzettségei függvényében – milyen lejárati idővel változnak határozott idejű bejegyzéssé, illetve az egyes esetekben milyen kiegészítő képzési elvárások vonatkoznak a bejegyzés első alkalommal történő meghosszabbítására.

    –    A Korm. rendelet az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás mellett immár az erdészeti szakirányító vállalkozások tevékenységére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket is meghatározza.

    –    Erdészeti szakirányító vállalkozásként az vehető nyilvántartásba, aki, vagy amely
    •    erdészeti, egyéb erdőgazdálkodói, erdészeti szolgáltatási tevékenységi körrel bejegyzett jogi személynek minősülő vállalkozás, vagy egyéni vállalkozó,
    •    jogi személy esetében nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt, és nem indult ellene fizetésképtelenségi vagy kényszertörlési eljárás,
    •    a Korm. rendeletben meghatározott módon* legalább egy, erdészeti iratok ellenjegyzésére jogosult, „érvényes” státuszban nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, és
    •    elektronikus kapcsolattartásra szolgáló kézbesítési címmel rendelkezik, és azt az erdészeti hatóságnak bejelenti.
    *Fontos változás, hogy a továbbiakban jogosult erdészeti szakszemélyzet bevonására az egyszerű megbízási jogviszony – ahogy az erdőgazdálkodók esetében – ebben az esetben sem elfogadott!

    –    „Erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással** azt az erdészeti szakirányító vállalkozást lehet nyilvántartani, amelyik az előbbieken felül az alábbi feltételeknek is megfelel:
    •    jogi személy esetén a törvényes képviselője és személyesen közreműködő tagjai közül legalább egy személy, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó egy személyben
    o    jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban „érvényes” státuszban szerepel,
    o    felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
    o    rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
    o    legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként szerepelt a nyilvántartásban, továbbá
    •    az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektár után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik.
    **Erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás jogosult a továbbiakban erdőnek minősülő földet erdőgazdálkodási haszonbérleti, erdőgazdálkodási integrátori vagy erdőkezelői szerződéssel használatba venni.
    Erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartási jogosultságai tekintetében nem lehet figyelembe venni azt az erdészeti szakszemélyzetet, akivel szemben a nyilvántartás adatai alapján az erdészeti hatóság a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül végleges határozattal megállapított erdővédelmi bírságot alkalmazott!

    –    Az erdészeti szakirányítói névjegyzékbe való bejegyzést erdészeti szakirányító vállalkozás esetén hatósági bizonyítvány igazolja.

     

  • 2020 július 1-től lépett életbe az erdőtörvény és rendeleteinek módosítása.

    A cikk dátuma July 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    2020 július 1-től lépett életbe az erdőtörvény és rendeleteinek módosítása. Az erdőgazdálkodóknak, erdőtulajdonosoknak fontos a pontos, naprakész információ. Az alábbiakban találják a módosítások tartalmát, majd a linken a tejes jogszabály szövegeket.

    Forrás: NFK

     

    2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról és rendeletei összeszerkesztve

    Hatályos: 2020. július 1-től

    Az erdőtörvény szövegébe bedolgozott rendeletek:

    433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól (2020. máj. 1-től hatályos)

    1. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről – erdészeti vonatkozásai (2020. jún. 18-tól hatályos)

    61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról (2020. máj. 1-től hatályos)

    143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról (a módosított bírság szabályokkal nem értelmezhető!)

    1. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (Fétv.) – erdészeti vonatkozásai (2020. július 1-től hatályos)

    414/2017. (XII. 18.) Korm. rendelet a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárás, bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól (2020. ápr. 19-től hatályos)

    58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról (2017. dec. 27-től hatályos)

     

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendeleteivel összeszerkesztett július 1-től hatályos változata

    A linken  olvashatják a módosítás utáni teljes szöveget:
    (docx)