Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Júniusban indult az Agrárcenzus első szakasza

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    10 év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

    Az első szakaszt június 5 és 30. között hajtják végre. Ebben az időszakban a jelentős tevékenységet folytató egyéni gazdaságoknak kötelező az elektronikus kitöltés az újonnan kifejlesztett maja.ksh.hu felületen. A gazdasági szervezeteknek az általuk már jól ismert KSH Elektra rendszerében kell adatokat szolgáltatniuk szintén június 30-ig. A mintegy 750 ezer érintettből 360 ezren kapnak lehetőséget arra, hogy ugyancsak a maja.ksh.hu felületen küldjék el adataikat az első szakaszban. Ők június elején kapják meg az ehhez szükséges tudnivalókat elektronikus vagy postai úton. A jelenlegi helyzetben a KSH arra kéri az érintetteket, hogy minél nagyobb arányban éljenek az online kitöltés lehetőségével. A kitöltés kényelmes formáját választók számíthatnak telefonon a falugazdászok segítségére is. Amennyiben a kitöltéshez kapcsolódóan segítségre van szükségük, úgy írhatnak az agrarcenzus2020@ksh.hu email címre vagy június hónap folyamán hívhatják a 80 18 30 39-es zöld számot is. Az összeírás második szakaszára a tervek szerint szeptember 19. és november 22. között kerül sor, amikor több mint négyezer összeíró személyes kikérdezéssel fogja rögzíteni az adatokat.

    A jelenlegi helyzetben is rendkívül fontos a pontos, jó minőségű adatok gyűjtése, ezek összegzése és elemzése annak érdekében, hogy megfelelő információbázis álljon rendelkezésre az agrárpolitika tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, ezzel is segítve a magyar gazdák minél kedvezőbb pozícióba kerülését.

    A kérdőíven keresztül a használt földterület nagyságáról, az állatállományról, illetve a gazdálkodási módszerekről gyűjt a KSH adatokat, de fontos információ a gazdálkodók korösszetételének és mezőgazdasági végzettségének alakulása is. Az elmúlt években felgyorsult technikai fejlődés pedig indokolttá teszi, hogy külön kérdéscsoport foglalkozzon az agrárdigitalizációval. Ezért a gazdaságban használt digitális eszközökre, precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközökre vonatkozóan is történik majd adatgyűjtés.

    Az Agrárcenzus 2020 sikeres végrehajtása közös érdek, fontos, hogy az érintettek pontos adatokkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy teljes és hiteles képet kapjunk az agráriumról! A további részletekről a http://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020 honlap ad friss információkat. Az agrarcenzus2020@ksh.hu email címre pedig a kérdéseket várják.

    (AM Sajtóiroda)

  • Mezőgazdasági termelőknek szóló tájékoztatás aszálykár esetére

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.

    1. Agrárkár-enyhítési rendszer
    A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
    – a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
    – a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

    Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.

    Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

    Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
    – a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
    – az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
    – a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
    – a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
    – a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.

    A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.

    2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
    A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
    – a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
    – a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.

    A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.

    3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
    Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani.

    A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.

    Forrás: AM Sajtóiroda

     

  • A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok következményeinek ellensúlyozásához

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt – mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

    A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a csapadékhiány jelentősen rontja a terméskilátásokat a szántóföldi kultúrákban, emellett a gyümölcsösök jelentős része elfagyott. A bekövetkezett károk hatásának enyhítését, a gazdák jövedelmének stabilizálását komplex támogatáspolitikai intézkedések szolgálják, amelyek közül a legfontosabbak a kárenyhítési rendszer, a támogatott növénybiztosítások, a közvetlen támogatások, valamint a kamat- és költségmentes hitelprogramok. A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett termelői károk enyhítésére mintegy 18-19 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Kárenyhítési Alapban, amely megfelelő mértékű kompenzálásra ad lehetőséget.

    A finanszírozási nehézségek áthidalása érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében 2020. április végén elindult Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz hitelprogramhoz kapcsolódóan igénybe vehető az Agrárminisztérium által biztosított 100 százalékos mértékű kamat-, kezességi díj és költségtámogatás, amelyet az MFB által meghirdetett forgóeszköz hitelprogramok kapcsán is be fog vezetni a közeljövőben a minisztérium – erősítette meg Nagy István.

    A miniszter szerint a közvetlen támogatások jövedelembiztonságot és pénzügyi stabilitást jelentenek a gazdák számára. Az Agrárminisztérium a területalapú mezőgazdasági támogatások esetében a 2020. évi kérelmek után megemelt összegű előlegfizetéssel tervez az ősz folyamán, segítve a termelési folyamatok finanszírozását. A tárca emellett javaslatcsomagot dolgozott ki és tesz le az Európai Bizottság számára, hogy az aszály miatt a gazdálkodók bizonyos zöldítési feltételek alól is mentesülhessenek.

    A fenti intézkedések hatékonyan ellensúlyozzák a jövedelemkiesést, segítenek a gazdáknak likviditásuk megtartásában, valamint a foglalkoztatás és a termelési kapacitások megőrzésében.

    Forrás: AM; MTI