Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Változás a szarvasgomba gyűjtési naplók érvényesítésében

    A cikk dátuma March 23rd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    A földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet alapján szarvasgombát
    gyűjteni csak érvényes gyűjtési napló birtokában lehet.
    Tekintettel a jelenleg hazánkban fennálló veszélyhelyzetre, a Magyar Közlönyben
    megjelent 41/2020. (III.11.) számú kormányrendelet 4.§ a) pontja értelmében: „a magyar
    állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet
    megszűnését követő 15 napig érvényesek”.
    Kérjük a gyűjtőket, hogy amennyiben érvényesíttetni kívánják a 2020 előtt kiállított gyűjtési
    naplókat, azokat – az idei évtől, jogszabályi változás miatt – a Nemzeti Földügyi
    Központhoz (NFK) nyújtsák be.
    Természetesen a fentiek értelmében a be nem nyújtott dokumentumok érvényességi ideje a
    veszélyhelyzet megszűnésének időpontjához lesz köthető.
    A gyűjtési naplók kizárólag postai úton nyújthatók be, melynek részleteiről az NFK
    honlapján tájékozódhatnak.
    Az érvényesített dokumentumok postázása április 30-át követően várható.
    Az érvényes gyűjtési naplók sorszámát az NFK a honlapján havi gyakorisággal teszi közzé.

  • Egy év alatt egymillió csemete országszerte

    A cikk dátuma March 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    A fásítási program megvalósítására félmilliárd forintos keret van, amelyre kisebb települések, egyesületek, közösségek pályázhatnak – mondta lapunknak Szentpéteri Sándor

     

    Az újonnan kinevezett erdőkért felelős helyettes államtitkár, Szentpéteri Sándor mind az erdészeti igazgatás, mind az erdőgazdálkodás területén jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik, amit az Állami Erdészeti Szolgálatnál eltöltött csaknem két évtized alatt, majd a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőmérnökeként szerzett. A lapunknak adott interjúban elmondta, jelentős erdőterület-növekedéssel számolnak a jövőben az állami támogatások révén.

     

    A 2030-ig szóló erdőstratégia lényege, hogy huszonhét százalékra növeljék az erdők arányát Magyarországon. Milyen intézkedésekkel kívánják ezt elérni?

    – Nemcsak az erdőket, hanem általánosságban a fával borított területek nagyságát szeretnénk növelni. Ebből következik, hogy nemcsak az erdőtelepítést, hanem az akár belterületen vagy külterületen lévő fásításokat is támogatjuk. A Vidékfejlesztési Program keretében az erdőtelepítésre rendelkezésre állnak a források, ezeket továbbra is igénybe lehet venni. Tavaly indította útjára az agrártárca az Országfásítási Programot, amellyel ösztönözni szeretnénk a fásítási kedvet, és elindítani egy szemléletformálást is ezáltal. Az önkormányzatok közreműködésével országszerte ültettünk fákat közterületeken, közintézményekben, ezzel is felhívva a figyelmet a fák szerepére. Folytatjuk a tavaly elkezdett Országfásítási Programunkat, amelynek keretében az állami erdőgazdaságok is bekapcsolódtak az erdőtelepítési programba. Csak ez az egyetlen mintaprogram ötszázötven hektárnyi erdősterület-növelést jelent.

    – Említette a Vidékfejlesztési Programot, amelynek keretében tavaly nyolcvan–százharminc százalékkal növelték meg az erdősítésre igényelhető támogatási összegeket. Mi volt az emelés oka, és mi lett ennek az eredménye?

    – Az erdőtelepítések területe valamivel kisebb volt, mint amit terveztünk a Vidékfejlesztési Program indításakor, az erdőtelepítéshez szükséges talaj-előkészítés és csemeteültetés költségei azonban megnőttek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az újból elvégzett költségkalkuláció alapján jelentősen megnöveljük a támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. Ennek köszönhetően tizenegyezer hektárra érkezett be támogatási igény, és hatezer-ötszáz hektárra már megítélte a támogatást az irányító hatóság. Az eddigi tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy nőtt az erdőtelepítési kedv, egyre több pályázatot nyújtanak be a gazdák, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is ilyen intenzitással folytatódik.

    – Az erdőtelepítési kedvhez hozzájárulhat Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőn elhangzott mondata, miszerint minden újszülött után tíz fát ültetnek. Hogyan néz majd ki ez a gyakorlatban?

    – A program megvalósításán közösen gondolkozunk az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A tervek szerint ez legalább száz hektár fával borított területet fog jelenteni minden évben. Ezek az erdők hatékony választ adhatnak a klímaváltozás hatásaira. Olyan fafajokban gondolkodunk, amelyek több évtizeden keresztül, akár száz évet meghaladóan szolgálják a védelmi célok mellett a felnövő gyerekeket is.

    – Mindezekre külön állami támogatásokat is igénybe vehetnek az érintettek?

    – Igen, és ezen felül van még egy ötszázmillió forintos fásítási keret is, amely a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat közreműködésével valósul meg. Erre egyesületek, közösségek, civil szervezetek és tízezer fő alatti települések pályázhatnak majd. Azt gondolom, hogy ez még a tavasszal el tud indulni, és az őszi telepítési időszakra a pályázatok elbírálása és az ültetés is megtörténhet.

    – Milyen fafajtákat részesítenek előnyben a fásítások során?

    – A Kárpát-medence nagyon változatos élőhely, évezredek alatt kialakult erdőtársulásokkal, őshonos fafajokkal, amelyek a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva továbbra is telepíthetők. Olyan lombos fajokat javaslunk, és olyanokat is ültetnek a szakemberek, amelyek a Kárpát-medencében jelenleg is előfordulnak, alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz. Előtérbe kerülnek a tölgy fajaink, a hazánkban megtalálható juharok, kőrisek, hársak, erdei gyümölcsfák és berkenyék is. Ezek kiválóan alkalmazkodnak a folyamatos klímaváltozáshoz. Igaz az is, hogy egyes termőhelyek hasznosításához, degradációjának megakadályozásához bizonyos keretek között a termesztésbe vonható idegen honos fajokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például a jövőben is várhatóan fontos szerepe lesz az akácnak.

    – Mennyire érdemes a lombfák mellett például lucfenyőket telepíteni hazánkban?

    – A lucfenyőt nem javasoljuk, hiszen a hazai klíma nem megfelelő a fafaj számára. A soproni és kőszegi fenyvesek is sorra pusztulnak ki, szúkárosítottak, ugyanúgy, mint Európa többi lucfenyőerdeje, amelyek nagyrészt telepített erdők, például Csehországban, Lengyelországban, Németországban. Általában a többi fenyőfajt sem részesítjük előnyben a telepítés tekintetében, hiszen a borókán kívül jellemzően nem őshonosak Magyarországon. Természetesen vannak olyan fenyők, például a feketefenyő és az erdeifenyő, amelyeknek megvolt és megvan a maguk szerepe a kopárok és a homok fásításában, ahol elődeink a fenyők segítségével a csupasz sziklát és a mozgó homokot tették termővé, hogy az újonnan képződött talajon előbb-utóbb ismét őshonos erdők állhassanak.

    – Említette a klímaváltozást, amelynek kapcsán folyamatosan azt látjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az Agrárminisztérium közösen tart sajtótájékoztatókat. Ez a téma a két tárcát együttműködésre sarkallja, vagy vannak olyan témák a klímavédelmen belül, amelyek csak átjárások minisztériumok között?

    – Azt gondolom, hogy az erdőtelepítés és a fásítás mindenkinek közös ügye, ugyanúgy a kormánynak és ezen belül az ITM-nek és az agrártárcának is. Az ITM-nél nagyobb szerepet kapnak a fásítások, pél­dául az út- és barnamezős fásítások, de fogunk közösen telepíteni erdőket állami területeken a támogatásukkal. A cél egy és ugyanaz, egy közös érdek megvalósítása, amit mindenki a saját szakterületén fog elvégezni, ez az ország erdővel és fával borított területének növelése. Az Agrárminisztérium zöldít, ahol tud, hiszen ebben érdekelt. Természetesen nagyon sok feladatot jelent a zöldítésen felül az állami és magán erdőgazdaságoknál az illegális hulladék erdőben való elhelyezésének visszaszorítása, de ehhez környezettudatos szemlélet kell, amelyet a fiatalok környezeti nevelésén, szemléletformáló kampányokon keresztül kívánunk elérni. Ezen felül fontos, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjunk, kevesebb hulladék képződjön, és az újrahasznosítás nagyobb szerepet kapjon. Ezen feladatok megoldására a két minisztérium folyamatos együttműködés mellett dolgoz ki programokat, amelyek sikeres megvalósításán keresztül érhetjük el a kitűzött céljainkat.

    Forrás: Hertelendy Gábor 2020. március 9. hétfő.

     

  • Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

    A cikk dátuma March 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

    A földértékesítési program első ütemében 2020. március 2-án 6540 darab ingatlant kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. Az NFK célja az első fázisban az összesen mintegy 5000 hektár állami föld értékesítése, mely program az ország 1723 települését érinti.

    Kiemelt célkitűzés a földértékesítésekkel az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása. Ennek érdekében az összes eladásra kerülő terület 20%-a osztatlan közös tulajdonú földben fennálló állami tulajdoni hányadot érint. Bízunk benne, hogy a tulajdoni hányadokat a tulajdonostársak vásárolják meg és ennek köszönhetően jelentősen csökkenthető az osztatlan közös tulajdonok száma. Az eladásra kerülő földek továbbá az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése a cél.

    A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés elektronikus úton zajlik. Egy hektáros mérethatárig a nem földművesek is vásárolhatnak földet, és ezen mérethatárig az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja. Egy és három hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapján található Elektronikus Pályázati Rendszert használva, az ügyfélkapus azonosítást követően.

    Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz 2020. március 2-től, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai.

    (AM Sajtóiroda)

  • Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

    A cikk dátuma March 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

    Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. Ezt elősegítendő hirdette meg az agrártárca a mintegy 39 milliárd forint keretösszegű „Erdősítés támogatása” című felhívást.

    Annak érdekében, hogy  a gazdálkodók minél kedvezőbb feltételekkel telepíthessenek új erdőterületeket, a tárca a felhívás módosításáról döntött, amelynek eredményeképp az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást is igénybe vehetnek. A felhívás további kedvező módosítása szerint, a jövedelempótló támogatás összege az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelkedett és a jövedelempótló támogatás igénybevételének időtartama minden fafaj esetében egységesen 12 évre nőtt. Mindezek eredményeként nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően 4-7 évvel hosszabb ideig vehetik igénybe azt.

    Az Irányító Hatóság ez idáig összesen 1077 darab kérelem támogatásáról hozott döntést, összesen 26,3 milliárd forint értékben, amely közel 7400 hektár új erdő telepíthető.

    Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik. A www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető pályázati felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.

    Forrás: AM Sajtóiroda

  • Szakcikk-pályázatot hirdet az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottsága

    A cikk dátuma March 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottsága több fiatal szerzőt kíván megnyerni a Lapokban való publikálásra – az erdész szakmából és azon kívülről is. Ezért szakcikk-pályázatot hirdetünk a tágabban értelmezett erdészettudomány, az erdőgazdálkodási gyakorlat, illetve az erdőhöz köthető biológiai, ökológiai és műszaki tudományterületek művelői körében.

    Az Erdészeti Lapok az ország egyik legrégebb óta, folyamatosan megjelenő folyóirata. Több mint 150 évének minden közleménye elérhető és letölthető az internetről. Akit érdekel, néhány kattintással megtudhatja, hogy 20-30, vagy akár 100-150 éve mi foglalkoztatta elődeinket, hogyan gondolkodtak és miként küzdöttek meg az elébük álló kihívásokkal.

    E lehetőséget aligha lehet túlértékelni. Mindehhez szükséges volt, hogy az OEE felvállalja a sok-sok tízezer folyóirat oldal igényes digitalizálását és rendszerezését. Ám az is kellett, hogy eleink tollat ragadjanak és papírra vessék tapasztalataikat, véleményüket. Ezzel a kései utódok munkáját is segítették, hiszen egy szakma fejlődésének „létrafokai” a publikációk. Olvasni pedig csak azt lehet, amit korábban valaki leírt…

    A szaktudás, a sikerek, akár a kudarcok tanulságainak közzététele szakmánk fejlődésének a motorja. Ezt a küldetést szolgálta az Erdészeti Lapok az alapítása óta, és kiemelt feladatának tekinti ezután is. Jövőbeli kollégáink azokból a tapasztalatokból nyerhetnek muníciót, amit a jelenkor szakemberei papírra vetnek. Ahogyan régen, ma is szükség van olyanokra, akik veszik a fáradságot, hogy leírják és a széles közönséggel megosszák a tudásukat.

    Közlésre érdemes írások nem csak több évtizedes szakmai pályafutást követően születhetnek! A fiatal szakemberek még be nem csontosodott szemlélete sok esetben kifejezetten pozitív és előremutató lehet. Nem is beszélve arról, hogy már fiatal korban kialakulhat az írásos szakmai közlések iránti egészséges ambíció.

    A szaklapokban való publikálást nem lehet elég korán elkezdeni. Az OEE és az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottsága minél több fiatal szerzőt kíván megnyerni a Lapokban való megjelenésre – az erdész szakmából és a kapcsolódó társtudományokból is.

    Egyúttal kifejezett célunk az Egyesület tevékenységének népszerűsítése, ismertségének növelése a fiatal generációk körében, és ezzel a fiatal szakemberek és az OEE közötti kapcsolat fejlesztése.

    A szakcikk-pályázat technikai részletei

    Elsősorban saját munkára alapozott közléseket várunk (pl. középiskolás tanulmányi versenyek anyagai, TDK dolgozatok, szakdolgozatok, diplomamunkák, önálló eredményeket bemutató publikációk stb.), de a színvonalas szakirodalmi feldolgozásokat is szívesen fogadjuk.

    A kéziratokat a következő három kategóriában (korosztályban) tervezzük értékelni:

    1. Középiskolás diákok

    (a középiskolai bizonyítvány, de legkésőbb a 20. életév betöltésének évével bezárólag).

    1. Felsőoktatásban tanuló hallgatók

    (az oklevél megszerzésének, de legkésőbb a 30. életév betöltésének évével bezárólag).

    1. Az előző két kategóriába nem sorolható fiatal szakember szerzők

    (legkésőbb a 35. életév betöltésének évével bezárólag).

    A (szóközökkel együtt) minimálisan 12.000, maximálisan 24 ezer karakter terjedelmű, magyar nyelvű kéziratokat (Word dokumentum formátumban), a minimálisan full HD (1920 x 1080 px) felbontású, jpg formátumú jogtiszta fényképekkel és egyéb illusztrációkkal (grafikonok, diagramok Excel formátumban) együtt, az Erdészeti Lapok főszerkesztőjének kell eljuttatni.

    E-mail cím: erdlap@oee.hu

    Beérkezési határidő: 2020. június 30.

    Az e-mail tárgyaként kérjük beírni: OEE Cikkpályázat – 2020

    A kézirat elején kérjük feltüntetni a szerző (vagy szerzők) születési évét, foglalkozását, munkahelyét, illetve azt, hogy az adott kéziratot az OEE cikkpályázatában kívánja megmérettetni.

    A kézirat végére kérjük beszerkeszteni a képek és illusztrációk képaláírásainak listáját.

    Többszerzős írások is beadhatók, de a legidősebb szerző életkora sem haladhatja meg a 35 évet.

    E pályaműveket a legidősebb szerző életkorának megfelelő kategóriában bíráljuk el.

    Az ismeretterjesztés céljait szolgáló, közérthető megfogalmazás fontos értékelési szempont!

    A pályázati részvételi előzetes regisztrációhoz kötött, így a részvételi szándékot kérjük előzetesen jelezni az Erdészeti Lapok szerkesztőségi e-mail címén (erdlap@oee.hu), elektronikus formában, a név, életkor, a munkahely vagy tanulmányi intézmény és a közvetlen elérhetőségek (e-mail, mobilszám) megadásával! Többszerzős pályamű esetén a szerzőtársak fenti adatait is kérjük megadni!

    Az előzetes regisztráció jelentkezési határideje: 2020. március 31!

    A beküldött kéziratokat a Szerkesztőbizottság által felkért szakmai zsűri értékeli, és az egyes kategóriákba sorolható kéziratok száma, illetve színvonala alapján meghatározott mértékben jutalmazza. Díjakat alapesetben, kategóriánként az 1.- 3. helyezettek nyernek.

    A pályázaton elnyerhető díjak összértéke a 2020. évben: maximum 700 ezer forint

    A kiadni tervezett díjak száma: maximum 9 db

    A díjakat 2020. decemberében, az OEE évzáró Küldöttgyűlésének ünnepélyes nyilvánossága előtt adjuk át.

    A díjazott munkák az Erdészeti Lapokban megjelennek.

    Forrás: Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Lapok Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága