Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Szaktanácsadók nyilvántartása NAK-nál

    A cikk dátuma July 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Megújult a szaktanácsadók nyilvántartása az új AM rendelet alapján a NAK-nál. Elérhetőek a konferencia előadásai, a bejelentkezés csatornái és minden egyéb szükséges tájékoztatás.

    2019. május 29-én hatályba lépett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet, mely új keretek mentén szabályozza a hazai mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert.

    Az 1. melléklet 10. pontja az erdőgazdálkodásra, a 11. pont pedig a vadgazdálkodásra vonatkozik. Ugyanakkor érdemes mind a 21 szakterület listáját végignézni.

    10. Erdőgazdálkodás

        10.1. Általános erdőgazdálkodás

        10.2. Erdészeti szaporítóanyag-előállítás

        10.3. Erdei melléktermék-termelés

    10.4. Elsődleges fafeldolgozás

    10.5. Erdővédelem

    10.6. Erdőtelepítés, fás szárú ültetvény-telepítés

    10.7. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, működtetése

    10.8. Termőhelyfeltárás

    10.9. Erdészeti térképezés

    10.10. Erdőgazdálkodási üzemtervezés

    10.11. Örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás

    10.12. Erdészeti létesítmények létesítése és fenntartása

    10.13. Erdőértékbecslés

    11. Vadgazdálkodás

        11.1. Általános vadgazdálkodás

        11.2. Zárt téri intenzív vadgazdálkodás

    11.3. Vadgazdálkodási üzemtervezés

    11.4. Vad- és élőhelyvédelem, vadkármegelőzés

     

    A témában szakkonferenciát tartott a NAK a Mezőgazdasági Múzeumban július 4-én.

    A konferencia előadásai (pdf):

          Bejelentkezés a névjegyzékbe – feltételek, eljárás ismertetése (1.34 MB)

          Indul a támogatott szaktanácsadás (355 KB)

          Tudásátadás 2020 után (934 KB)

         Jogszabályi változások a szaktanácsadásban (1.00 MB)

    A megújult tagságú Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottságnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással összefüggő feladatok összehangolásában javaslattevő, véleményező jogköre van. A fő cél az volt, hogy a szaktanácsadási rendszerhez kapcsolódó valamennyi szereplő képviselve legyen a bizottságban, így a döntéshozói szinttől, az agrár-felsőoktatáson, a kutatói, a szakmai és érdekképviseleti szinten át a szaktanácsadási szolgáltatókig. A kinevezéseket az agrárminiszter a NATaB július 1-i alakuló ülésén adta át a Parlament Pázmándy Dénes termében.

    A testület elnöke: Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. A testület 19 tagja között az erdészet ügyeit képviseli: Mocz András a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. A titkári teendőket ellátja: Székely Erika, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, vidékfejlesztési és szaktanácsadási igazgatója.

    Az új szabályozás célja az volt, hogy a lehető legtöbb szaktanácsadót beengedje a rendszerbe ami azért is fontos, mert a 2021-től induló uniós költségvetési időszakban a közös agrárpolitikának egyik központi eleme lesz a szaktanácsadás.

    Minden, mezőgazdasági termelő részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadónak és szaktanácsadó szervezetnek kötelező bejelentkeznie a nyilvántartásba, és a NAK törekszik arra, hogy csak az aktív, a gazdálkodók számára érdemi szakmai segítséget nyújtó szakemberek maradjanak a rendszerben. Most 1.023 szaktanácsadó szerepel a névjegyzékben, s közülük 880-an aktívak.

    Ez a kötelezettség tehát már nem csak a magánszemélyekre vonatkozik, és nem zárja ki az értékesítési és ügynöki tevékenységet végzőket a névjegyzékből. A jogszabály új szaktanácsadói státuszokat határoz meg, mely elsősorban a támogatott szaktanácsadók elkülönítését szolgálja a többi tanácsadótól. Támogatható státuszba csak azok kerülhetnek, akik nem végeznek értékesítési és ügynöki tevékenységet.

    A NAK megújította a szaktanácsadói képzési rendszert is. A szaktanácsadóknak kötelező képzéseken kell részt venniük, és a meghatározott témákból sikeres vizsgát kell tenniük.

    Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében 2019. július 5-én újraalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével. Az eredetileg 2017-ben alakult testület immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az ún. AKIS terv kidolgozása.

    A NAK honlapján a Szaktaácsadói Névjegyzék – ESZNR oldalon lehet bejelentkezni természetes személyként és szervezetként, illetve tájékoztatást lehet kapni az alábbiakról, valamint módosítani lehet az adatokat:

    Szaktanácsadói tevékenység bejelentése – Természetes személy

    Szaktanácsadói tevékenység bejelentése – Szaktanácsadó szervezet

    Tájékoztató a szaktanácsadói tevékenység bejelentéséről

          A 2 oldalas tájékoztató letölthető.     Agrár Szaktanácsadói státuszok

    (aktív, támogatható, támogatott, felfüggesztett, szüneteltetett)   Szaktanácsadói adatmódosítás

    További tájékoztatás kapható itt:

       Névjegyzékkel kapcsolatban:nevjegyzek@nak.hu

       Képzéssel kapcsoltban:szaktan@nak.hu;

    Információk a szaktanácsadási aloldalon

    Végül a célközönség számára is írjunk valamit, itt a szaktanácsadó kereső:   A NAK által nyilvántartott aktív szaktanácsadók.

     

    Forrás: FATÁJ-online; NAK – a fenti kapcsolók szerint

     

     

  • Erdészeti feladatokat is ellát az újonnan megalakult Nemzeti Földügyi Központ

    A cikk dátuma July 9th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    wwf_erdo_3Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett.

    Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.

    Az Agrárminisztérium az MTI érdeklődésére közölte, a tárca kiemelt célja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az egységes, önálló földügyi központ a jövőben az eddigieknél gyorsabb és hatékonyabb eljárások segítségével koordinálja majd az intézkedéseket az agrárium egyik legsúlyosabb örökségének, az osztatlan közös földtulajdonnak a felszámolása érdekében. A Nemzeti Földügyi Központ felállítása egyben a bürokráciacsökkentés céljait is szolgálja, hiszen az intézmény valamennyi, az osztatlan közös földtulajdonnal összefüggő lényegi feladatot összevontan látja el.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban arról is beszámoltak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.

     

    Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át. Beolvad az NFK-ba a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a MePAR fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. Az NFK költségvetése 2,2 milliárd forintra rúg jövőre, a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.

    Szerepek az erdészeti igazgatásban

    Az Agrárszektor értesülései szerint az NFK erdészeti igazgatási feladatai többek között  az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések szolgáltatása; az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása; az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működtetése; szakmai formanyomtatványok és az elektronikus bejelentések kidolgozása és közzététele; a körzeti erdőtervezési feladatok ellátása. Az NFK erdészeti szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok számára szakmai képzést is szervez.

    Az NFK elnöke az állami szervektől, szervezetektől – a személyes adatok és védett adatok kivételével – adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

    Forrás: MTI, Agrárszektor

  • Módosult az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó rendelet

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként.

    A jogszabály módosítása azért volt elodázhatatlan, mert az eredeti joganyag (110/2003. FVM rendelet) még az EU csatlakozás előtti bürokráciai, szabályozáspolitikai és hatósági munkára épült rá. A Terméktanács (EESZT) kérését elfogadva az Agrárminisztérium erdészeti politikáért, illetve a hatósági szabályozásokért felelős államtitkárságai a Terméktanáccsal több körön egyeztetve alkották meg az új szabályozást.

    Az új szabályozásban található alapvető változások:

    Változott az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek kereskedelmét befolyásoló érintettségi lista. A módosításról rendelet (28/2009. (VI. 20.) AM r.; Magyar Közlöny 2019. évi 104. sz.) I. sz. mellékletének „A” része, illetve a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek c. „B” része is olyan fajokat tartalmaz, amelyeknél lehetővé teszi az erdészeti felhasználást, de ugyanakkor nem minden faj esetében írja elő a kötelező szaporítóanyag szemlét.

    Ez abból a szempontból lényeges, hogy a melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerint való alap származási igazolványt nem kell kiállítani. Ha a B. részben felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes – a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével – tárgyév június 30. napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését, a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.

    Változott néhány a szakmai gyakorlatot befolyásoló határidő is:

    A felügyeleti illetékes kormányhivatal személyzete a tárgyévi csemetekerti szemlét november 15-ig, minden évben köteles elvégezni. Így csökken annak a lehetősége, hogy csússzon egy kereskedelmi tevékenység a dokumentáció hiánya miatt. Ugyanakkor a hatóság munkáját is segíti az időpont, hiszen ütemezhetővé válik a hatósági munka szervezése.

    Ugyancsak időpontbeli változás, hogy az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése is változott: az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban június 30. az időpont, ameddig ezeknek meg kell történnie.

    A termelői (házi, illetve hatósági belső használatra szánt) csemeteleltárt is június 30-ig kell benyújtani a NÉBIH felé, így a szezonális bejelentéseket egységesen egy időpontban kell elvégezni, ami bürokrácia csökkentést eredményez.

    Jelentős változás, hogy az Európai Unió valamely tagállamából az erdészeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő 8 napon belül, ennek értelmében a korábbi „belföldiesítő szemle” mint felesleges bürokráciai elem kivezetésre került e termékek esetében.

    Ugyanakkor Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába átszállítás esetén a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve be kell jelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. Ez az intézkedés ugyancsak a kereskedelmi életet egyszerűsíti, hiszen a korábbi, kereskedelmet megelőző szemle akadályozó rendszere kivezetésre került.

    Szintén fontos változás, hogy a csemetekerti engedély kiváltásánál az Erdészeti és Energetikai Terméktanács tárgyévi tagsági igazolását kell bemutatni. Ezzel az intézkedéssel várhatóan fehéredni tud a csemete termelés.

    További fontos változás, hogy egyszerűsödött a maggyűjtések helyszíni ellenőrzésének bejelentése. A jogszabály egyértelműen lehetőséget ad arra a termelőknek, hogy előzetesen egyeztetve a felügyelővel, ütemezhetővé és kalkulálhatóvá váljon a gyűjtések ellenőrzése, azok menete.

    A fentieken kívül szabályozásra került a mikorrhizált szaporítóanyag termelése és kereskedelme. Ez egy teljesen új elemként jelent meg a szabályozásban. Ilyen szabályozás korábban nem létezett Magyarországon. A szakemberek a lehető legjobb és legszükségesebb mértékben próbálták szabályozni ezt a területet. Reményeink szerint tisztább termelési és piaci feltételeket fog a szabályozás e része kialakítani a szektorban.

    Összességében elmondható, hogy a Terméktanács üdvözli a joganyag módosítását, és reméli, hogy a termelői körben nem fog komoly problémákat okozni az új szabályozásra való áttérés. Ennek érdekében a Terméktanács konzultációs anyagot fog kiküldeni a tagság körébe, illetve szakmai rendezvényein ismertetni fogja a változásokat és azok hatásait.

    Kapcsolódó híranyagunk: Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

    Forrás: EESZT, OEE

    Szerző: Farkas Pál

    Fotók: csemetekert.hu, frondeus.hu

    Hírszerkesztő: Nagy László

  • 2019. július 3-tól tűzgyújtási tilalom több alföldi megyében

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az elmúlt napok meleg és csapadékmentes időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt

    2019. július 3-tól (szerda)  az alábbi megyékben kerül kihirdetésre a tűzgyújtási tilalom.

    • Bács-Kiskun
    • Békés
    • Csongrád
    • Hajdú-Bihar
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Forrás: NÉBIH